Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-04 / 234. szám
4 N Á P T O I960. OKTÓBEl Újból kiadják a bányász-népmeséket „Föld alatti birodalom” címmel 1956-ban a Magvető kiadásában megjelentek Pécsett azok a bányászmesék, amelyeket a Pécsi Pedagógiai Főiskola Hagyománygyűjtő Munkaközösségének tagjai gyűjtöttek össze. Magyarországon ez volt a legelső bányász-mesegyűjtemény, amely elhagyta a sajtót. Olyan nagy volt az érdeklődés iránta, hogy másfél hét alatt utolsó darabig elfogyott — anélkül, hogy könyvárusi forgalomba került volna. Ezért a Baranya megyei tanács népművelési osztálya most tervbe vette, hogy a bányásznépmeséket bővített kiadásban újból kiadja. A KISZ Baranya megyei bizottsága v. b. ülése A KISZ Baranya megyei Bizottságának Végiehajtó Bizottsága október 3-án ülést tartott. Megvitatta az alapszervezeti vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlések eddigi tapasztalatait és a fiatalok feladatait az iparban és a mezőgazdaságban az ötéves terv időszakában. Kiss Dezső elvtársnak, a megyei KISZ- bizottság titkárának beszámolója alapján rámutatott a v. b. ülése a soronkövetkező taggyűlések előkészítésével kapcsolatos tennivalókra. A KISZ megyei v. b.- ülésén megjelent Egri Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára és Földes Andrásné elvtársnő, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője is. Egri Gyula elvtárs a vitában hangsúlyozta, hogy a KISZ minden funkcionáriusának a valóságos helyzetet kell ismernie, hogy helyesen tudjon állást foglalni a kongresszusi előkészületek során az alapszervezetek dolgaiban. Rámutatott, hogy nem minden KISZ-szervezetben találhatók meg ugyanazok a problémák. Az ipari üzemek KISZ-szervezeteiben másképpen jelentkeznek a nevelési kérdésekkel kapcsolatos feladatok, mint az egyetemeken, vagy a mezőgazdaságban. Nagy gondot kell fordítani a 14—16 évesek nevelésére és a vezetőség- választó taggyűléseken is meg kell vizsgálni, hogy ez a korosztály mivel foglalkozik, hogyan él és be kell vonni őket az ifjúsági életbe. A taggyűléseken pedig az elvégzett munkát értékeljék, arról beszéljenek, amit elvégeztek, s azt, hogyan csinálták, mert ebből látni fogják, hogy mit kell még tenniök, hogy hatékonyabb, jobb legyen a KISZ-szervezetek munkája. Több járási KISZ-titkár is felszólalt a vitában és adott tájékoztatót a járásokban folyó taggyűlésekről. A járási, megyei és kongresszusi küldöttek megválasztásáról, a legjobbak népszerűsítéséről is tárgyaltak a KISZ megyei v. b/ ülésén. Miért csökkent a munka termelékenysége ✓ a Pécsi Cementáruipari Vállalatnál? Igazolatlan mulasztások, laza munkafegyelem, ráfizetéses gazdálkodás jellemzi munkájukat A Pécsi Cementáruipari Vállalat az első félévben termelési tervét 95,7 százalékra teljesítette, egy főre eső termelési tervét 95,5 százalékra. Béralapját ezzel szemben 97,2 százalékra vette igénybe. Ezek a számok július, augusztus hónapban sem javultak, sőt rosz- szabbodtak. Ezekből a számokból nyilvánvalóan látszik, hogy a vállalat gazdálkodósában súlyos hibák, fogyatékosságok vannak. Miből erednek ezek a fogyatékosságok? Egy túlméretezett beruházás Az utóbbi években közel 30 millió forint értékű beruházás került kivitelezésre a vállalat pécsi telepén. A beruházás célja a munka termelékenységének növelése, a termelés emelése volt. Sajnos, a beruházás egyik célt sem érte el, a termelés nem növekedett a kívánt mértékben. A beruházás összege pedig belátható időn belül nem térül vissza a népgazdaság számára. A vállalat pécsi telepén létesített 5 tonnás portáldaru például 1.5 millió forintba került. A daru 02 kilowattos villanymotorral működik, kapacitása alig van kihasználva. Egyszerű szállítószalag igény- bevételével meg lehetett volna oldani az anyagszállítás gépesítését. Az előkészítés másik túlméretezett beruházása a bunkersor. A bunkersorban lévő mérlegek teljesen használhatatlanok, de a homokot gyűjtő bunker is rossz, fizikai munkával kell kipiszkálni belőle az anyagot. A betonkeverő gépek régi típusúak, a célnak nem felelnek meg. A salakfelvonó bunkerja ugyancsak használhatatlan állapotban van. A víztároló építését abba kellett hagyni, mert túl közel tervezték a kéményhez és félő, hogy a vízmozgás a kémény megcsúszását vonja maga után. Az anyagelőkészítés gépesítésére, az épületek emelésére fordított összegek nem realizálódnak a termelés növekedésében. A présgépek korszerűtlenek, sokat kell javítani őket. Az egész gyár ennek következtében féllábú óriás, mert hiába fordítottak hatalmas összegeket az anyag- előkészítésre, a termelés menete nem gyorsult fel, sőt a gépek kezelésére 10 embert kell alkalmazni, akiknek a bére sem térül meg, csak a termelékenyebb munkavégzés esetén. Nemcsak a beruházásokban van hiba A vállalat termelésének lemaradását nagy hiba lenne azonban kizárólag a túlméretezett. ésszerűtlen beruházás nyakába varrni, bár súlyos felelősség terheli azokat, akik több millió forintot vontak el más. fontos létesftményektől. 1958 januárjától 1960 januárjáig a pécsi telep cementlaptermelési terve 60 ezer négyzetméterrel nőtt. Ezt a ílervet lehetne teljesíteni, ha a kállalat vehetői kézbe foflnák. a fontos gazdasági ügyeket, és határozottan fellépnének a lógás, az igazolatlan mulasztás, a munkafegyelem megsértése ellen. Miért mondjuk azt, hogy lehetne teljesíteni a negyedévre előírt 85 ezer négyzetméter cementlap előállításának tervét? Elsősorban azért, mert az anyagelőkészítés gépesítése — még ha mégannyira túlméretezett is — gyorsította az anyagelőállítás munkáját. A szállítás gépesítése ugyancsak termelékenyebbé kellett, hogy tegye a termelést. Nincs a világon az a gépesítés azonban, mely pótolná az augusztus hónapban igazolatlan mulasztások következtében kiesett 85 napot, mely 85 ezer mozaiklap előállításától fosztotta meg a vállalatot. Nincs az a gépesítés, mely pótolná a túlméretezett ebédidőket, a munkaidő gyenge kihasználását, a béralaptúllépéseket. A törzsgárdára kellene támaszkodni! Aránytalanul nagy tervteljesítési különbség van az egyes dolgozók között. Mint Bátorka György telepvezető elmondja: Fischer Erzsébet és Kerner Jánosné 1400—1500 lapot is leprésel egy műszak alatt, ugyanakkor sok préselő csak 900—1000 darabot. Ezt a különbséget jó nevelő, oktató munkával biztosan ki lehetne küszöbölni, meg lehetne szüntetni, mint ahogyan meg lehetne szüntetni a sok igazolatlan mulasztást, a fegyelem- sértést, intrikát és veszekedést, mely hátráltatja a munkát. A vállalatnál most november 7-e tiszteletére munkaversenyt indítanak. A terveket lebontják a két műszakra, sőt brigádokra és egyénekre is. A jól teljesítő dolgozókat megjutalmazzák. Ez önmagában véve mégsem elég! A Pécsi Cementáruipari Vállalat csak úgy tud kikeveredni a kátyúból, ha a vállalat vezetősége, párt- és szakszervezete nem liberális a hibákkal szemben, hanem a sok becsületes dolgozóra, a vállalat munkástörzs- górdájára támaszkodva keményen fellép a mulasztókkal szemben. A vállalat régi, mostoha körülményei megszűntek, szép fürdő, ebédlő, öltöző, orvosi rendelő áll a munkásnők rendelkezésére. A keresetek sem rosszak, akad olyan préselő, aki 1500—1600 forintot visz haza egy hónapban. Van tehát mivel harcba szállni, van alap, amire a rendbehozott szénát le lehetne rakni! Megyénk dolgozói elvárják a Cementáruipari Vállalat vezetőitől, hogy mielőbb behozzák a tervlemaradást és felzárkóznak a jól dolgozó, tervüket egyenletesen teljesítő üzemek közé. Sziits István THIERV ÁRPÁD eliraiiöK Űj szülőotthon Sellyén Sellyén szombaton ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének az új szülőotthont. A szép, korszerű épület elkészítéséhez a járásból mintegy 30 község járult hozzá a községfejlesztési alapból. A 20 ágyas egészségügyi Intézményben már szombatról Vasárnapra megérkezett az első „gólya”: Oláh Jánosnak, a drávakeresztúri tsz könyvelőjének felesége egészséges fiúgyermeknek adott életet. Rekord csapadék esett szeptemkerbn Csapadékos szeptemberünk volt. A Mistna-tetői megfigyelő- állomáson nem kevesebb, mint 131,6 milliméter csapadékot mértek szeptemberben. Az Országos Meteorológiai Állomás dohánygyári csapadékmérő helyén még ennél is magasabb csapadékot mértek. Itt a szeptemberben lehullott csapadék mennyisége 135 milliméter volt A Dunántúli Tudományos Intézetnél, Simor Ferenc elmondotta. hogy legutóbb 1925- ben volt ilyen csapadékos szép temberünk. 1925-ben a szeptemberi csapadék Pécsett 13fl milliméter volt. A legcsapadékosabb szeptember az 1906. évi volt, amikoris Pécsett 147 milliméter csapadékot mértek. Idén szeptemberben összesen 12 csapadékos nap volt A csapadék eloszlása azonban azt mutatja, egyszerre nagyobb mennyiségű csapadék esett le. Szeptember 5-én például 20,3, 26-án 27,7, 21-én pedig 381,1 millimétert mértek; deg és kifejezéstelen a tekintete, és egyformán hosszú, vékony kezük van. A nyomott, húsos éjszakákon mindig arra gondolt, ha Barczai az égben lakna, akkor neki is nagy, szürke lepedő- szakálla lenne és ölében hatalmas felhőkötények. Nem bírja. Nekimegy ennek az embernek. Nem tehet róla. Rázza, reszketteti valami szédületes áramütés. Nem tud szabadulni. Háromszor látta Barczait, amíg az uradalomban dolgozott. Háromszor, a rövid bőrostorral, a gazdatiszttel, köny- nyű madár jár ássál. Egyszer azt álmodta, hogy meggyilkolták az uraságot. Nagy, piros tőrök álltak ki a szívéből. Az egyik tőr az övé volt. És reggel, mint a torkos kutya poroszkált a széles táblahátakon. Nem mert a bandagazda szemébe nézni. Nem bírja. A pirosköténjri lényt Mérette, amelyik a kastélyban szolgált. Sose mondta meg neki, hogy szereti, és sose járt a kastélyban. Olyan könnyű volt az a lány, mint az esti bogarak. Csak hallotta, csak érezte, hogy megy, suhan, mindig be a kastélyba. Szerette azt a lányt. S ha Barczai nem lett volna isten, akkor feleségül veszi. Szerette a lányt. A fronton, ha zúgott a gránát, piros fejkötőjébe fogódzott, ha menekülni kellett, ha futni, az ő könnyű járását látta maga előtt. Amikor negyvenhétben hazajött a fogságból, a lány már nem volt itt. Barczai se. És soha, senkitől nem merte megkérdezni, hogy hová lett a piroskötényű lány. Nem bírja. | Neki kell menni ennek az embernek, aki isten volt és aki most eldobta a szivarokat. Űristen, neki kell menni és nem tudja megmondani, hogy miért. Nekimenni! Nekimenni! Nekimenni! Vágó Mihály megszédül. Valami úszik a füle körül. Tépett, sáros hangfoszlányok. Beszélnek. összehullik benne minden. Emlékezés és érzés. Ki kell választani egyet, csak egyetlenül egyet, amiben megkapaszkodhat, amiért nekimehet ennek az embernek. Az istenes, hazug álmokért! A piroskötényes lányérti ötvenegy kilójáért! A határállomások kokárdás rezesbandáiért, a rettegéssel Három éve Három évvel ezelőtt, október negyedikén döbbenet kapitalista világra. A Szovjetunió fellőtte az első szputn) amely megnyitotta az utat az ember előtt a világűrbe, i újabb szputnyikokat lőttek már fel, sőt felküldték a Lun; is, amely lefényképezte a Hold addig ismeretlen oldalát, utóbb állatokat hoztak vissza a világűrből és ma már szc másán készülnek a világűr meghódítására az űrrepülő ták is a Szovjetunióban. Az ember szinte el sem hiszi, mindössze három éve indult el az első szovjet szputnyik, i lyet most már rövid időn belül olyan űrhajó követ, am«! ember ül. Évezredes álmok váltak és válnak valóra né év alatt. — A MECSEKI ALLAT- ÉS NÖVÉNYPARK állatainak átteleltetéeéhez a vidéki iskolák tanulói is segítséget nyújtanak. Szorgalmasan gyűjtögetik a gesztenyét és a makkot. Elsőnek a garéi általános iskola igazgatója jelentette, hogy a tanulók hat zsák gesztenyét adtak át az állatkertnek, első gyűjtésük eredményeként. — A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA képviseletében Gömöri Pál levelező- tag vezetésével akadémiai küldöttség utazott Bukarestbe az 1961. évi magyar—román tudományos együttműködési munkaién megtárgyalására és aláírására. — TELT HÁZ ELŐTT, nagy sikerrel mutatta be Moz6gón Egri Viktor: „Virágzik a hárs” című háromfel von ásos színdarabját a KISZÖV és a KIOSZ színjátszó csoportja. Ez volt a hatodik előadás, amelyet a termelőszövetkezeti falvaik dolgozói részére tartottak. Tervbe vették, hogy a közeljövőben még több termelőszövetkezeti községben vendégszerepelnek. — PAPP LÁSZLÓ, hí szoros magyar ökölvívó1 piai bajnok újabb prof kőzésen szerepelt. Zágrí lépett szorítóba, s éllé a francia Lykadell-PO1 volt. A mérkőzést tíz tt re tervezték, végered# ben csak hét menet lel lőle, mivel a magyar senyző ekkor kiütötte 1 felét. A belgrádi Spd mérkőzésről megjegyzi:' még mindig súlycsoport egyijc kimagasló kép«* versenyzője, aki a profi? is mind többre képesr — VASÁRNAP DÉLti1 BEZÁRULTAK a pH nemzetközi vásár kap* vóisárnak több mint hél ötvenezer hazai és ki)1 látogatója volt. Az idei sáron négyszer annyi • megállapodást kötöttek, a tavalyin. — HÉTFŐN az Őrt Közegészségügyi Intéí megkezdődött a Magyar robiológiai Társaság VŰ dományos ülése, an* nagy számban vesznek a mikrobiológiai kutat ban érdékelt orvosi, mé> dasági és ipari tudonií intézetek munkatársai megnyitó után Ivafl György akadémikus t* előadást az ülés főtémá a mikroorganizmusok * zékonyságáról. Ennek » désnek nemcsak a tud nyos kutatásban és az 0 megelőző és gyógyító 1 kában, valamint a gyógí iparban, hanem az állat« ségügybem, a mezőgazd1 ban és az iparban is nagy a jelentősége. Idő jár ás jelenté Várható időjárás kadd esti* sebb felhóátvonuláaok, n* helyen kevés esővel. Mérj keleti, délkeleti szél. A hőm* let alakulásában nem lesz * ges változás. Várható leg«' nyabb éjszakai hőmérséklet legmagasabb nappali hőméi* holnap 1« tok körül. Közleményei A Magyar Posta galant' Egyesület lelhívja a tagok * mét, hogy 1961. évre a J rendelésüket november 10-11 jék le a pénztárosnak (Pác* dor u. 19). A gyűrűk ára bonként 1 forint, mely os- OTP 74—803 sz. csekkre kel* zetni (nov. 10-ig). Határidői megrendelést nem veszik lembe. * Áramszünet lesz folyó hé S-én 7.30—16 óráig széki* hálózat nagykarbantartása Kovács telep egész területéé * A Zeneművészeti Szaklskol* gatósága (Mátyás kir. u. lh 13-41.) növendékei részére K fán házi gyakorlásra lehel’ keres. Akik — kölcsönösen. állapítható havi bérösszeg \ ben — erre a célra zongort (pianlnojukat) hajlandók In kon átengedni, Jelentsék be 1 két « szakiskola tanulmáhl Ulyfe. áttört szívekért, a nagy füstökért, amelyek lentről szálltak, a fagyott lábakért, a bics- kás búcsúkért, eltiport, szűz karjáért. Nem bírja. Előre lép. Kezében vékonygömbű vas- villa. Az előbb nyaláb szalmát dobott vele a beteg tehén alá. Barczai elé áll. A másik meghökketive nézi Vágó szemében a tüzes göröngyöket. Mozdulna, rohanna feszülő szarvas ugrásokkal, de a göröngyök nem engedik. Csabai a priccsen ül. Szóra-' kozottan, csendes nyugalom-1 mai egymáshoz dörzsöli a ba-1 kanosát. Ha az ajtóra néz,1 Vágó keskeny, rövid hátát lát-] ja, a kabátjából kinőtt vasvillát. Vágó teleszívja a mellét levegővel. — Menjen innen... — suttogja Barczai arcába. Előredől, nyakán megfeszül a bőr, szeme a homloka alá csúszik. Barczai hátralép. < Vágónak nyakában szorít az! izgalom. ( — Menjen Innen, érti?... ( Csabai felugrik a priccsröl.i de Vágó keze már a levegőben i van. Vaskos, kemény ujjal kö-1 zött a villa. i Kiugrik belőle a kiáltás. ( — Menjen innen ... mert. agyonütöm!!! Érti?II ( Barczai kiugrik az ajtón. i (FofyitfgpBL) (19.) Vágó Mihály az oszlopot támasztja. Szuszogva, nehézkesen harapóznak benne a gondolatok. Ingerült. Ha nem lát valamit, ha előtte állnak, ha nem érzi maga körül az embereket, akkor mindig úrrá lesz rajta ez a sápadt, szuszogó nyugtalanság. Miért jött ez az ember? Mit akar? Nem birja. Ki-bezuhan benne a hallgatás. Húsz éve, mielőtt elvitték katonának, Barczai uradalmában dolgozott. Isten volt neki ez a Barczai. Esténként, amikor a halk, szégyenlős imákat mormolta, mindig erre az emberre gondolt. Érezte, hogy az isten éppen olyan lehet ott fenn a valószínűtlen kékség mögött, mint Barczai. Széles, kemény, sima arcú, éppen úgy rakja >gymáa elé a lábalt, a csilajjlépcsokön, éppen olyan hl
