Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-04 / 234. szám
WOAG'VKNt FTÄRJAI, GYESÜL JETEK? SVNÁNTÚU , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1960. OKTÓBER 4. KEDD Hiszünk az életben és harcolunk a béke diadaláért Hruscsov elvtárs beszéde az ENbZ közgyűlés hétfői ülésén (3. oldalon) V flz úgynevezett magyar kérdés nem más, mint hidegháborús célokat szolgáié áskálédás és rágalomhadjárat a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió ellen Kádár János elvtárs beszéde az ENSZ közgyűlés hétfő délutáni ülésén Hétfőn már jóval a közgyűlés fél 11 órára kitűzött ülése előtt benépesülték az ENSZ- palota folyosói. Vasárnap este híre terjedt ugyanis, hogy az általános vita feliratkozott szónokai előtt Hruscsov mond beszédet a válasz jogán. A szovjet miniszterelnök rendkívül higgadt és meggyőző érvekkel magyarázta meg a Szovjetunió álláspontját. Hruscsov kifejtette, hogy az ENSZ- nek szembe kell néznie a tényekkel és nemcsak ezt kell Elnök Or! Küldött Urak! Nem kétséges, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének mostani, 15. ülésszaka valóban a legnagyobb jelentőségű a szervezet fennállása óta és így történelmi fontosságú lesz. Ez következik magából a nemzetközi helyzetből és abból, hogy napirenden van az emberiség életének két ma legkiemelkedőén legnagyobb fontosságú kérdése: az általános és teljes leszerelés, valamint a gyarmati rendszer teljes felszámolása. Jelentős tény, hogy először gyűltek össze ilyen nagy számban egy helyen vita és tárgyalás szándékával a föld országainak vezetői. Nem kisebb fontosságú, hogy az újonnan felvettekkel együtt immár 98 ország küldöttei tanácskoznak az ENSZ- ben. Felvételük által olyan népek képviselői szólhatnak hozzá az ENSZ egyenjogú tagjai- ként a nemzetközi élet nagy kérdéseihez, amelyek korábban hosszú korszakokon át még saját sorsuk irányításából is ki voltak zárva. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe forrón köszönti az ENSZ tagállamai közé újonnan beválasztott országok népeit és sok sikert kíván nekik önálló fejlődésükhöz. A magyar küldöttség sikeres munkát kíván a közgyűlésnek és a közgyűlés megválasztott tisztikarának. Elnök Ür! Küldött Urak! A béke megőrzése felfegyverzett és ellentétekkel terhes világunkban az a kérdés, amely ma a legnagyobb mértékben foglalkoztatja minden ország közvéleményét. A népek ebben a helyzetben mindenekelőtt azt várják az ENSZ-től, hogy minden lehetőt tegyen meg a leszerelés előmozdításáért. A nagyhatalmak képviselői nyilván nálam jobban ismerik a jelenleg folyó fegyverkezési verseny méreteit és a rettenetes tömegpusztító fegyverek már felhalmozódott nagy mennyiségét. A mostani helyseiben lappangó veszély nagytennie, hanem olyan apparátust kell létrehoznia, amely megfelel a megváltozott helyzetnek. Hruscsov beszédét sokszor szakította meg a taps és felszólalásának elhangzása után számos ázsiai és afrikai állam delegációja hosszan nyíl vánította tetszését. A szovjet kormányfő beszéde után Husz- szein. Jordánia királya mondott rövid beszédet. Ez a beszéd alkalmat adott a delegátusoknak arra, hogy kimenjenek a folyosóra és kicseréljék ságát azonban mindannyian jól ismerjük. A közvélemény sürgeti a megegyezést és a leszerelést. Tudjuk, hogy az általános és teljes leszerelés megvalósulása a népektől még nem kevés álhatatos harcot, a felelős kormányoktól pedig józan állásfoglalást kíván. A köztudatban a vezetők felelőssége érthetően nagyobb másokénál. Ebből adódik, hogy felelős vezető, szólaljon fel bár saját népe előtt vagy az ENSZ fórumán, nem térhet ki a béke nagy kérdései elől. A közgyűlés mostani munkájában a Szovjetunió miniszterelnökének, a béke fáradhatatlan védelmezőjének kezdeményezésére nagy számban vesznek részt államfők, kormányelnökök és más, jelentős befolyással rendelkező államférfiak. Az emberek az egész világon azt várják tőlük, mondják meg nyíltan, a leszerelés mellett vannak-e. Megismétlem: erre a kérdésre, és nem másra kell válaszoliiiak, akarják-e a leszerelést vagy nem. _ S ha igent mondanak, azt várják az emberek, hogy a vezetők ennek szellemében cselekedjenek Ugyanis sajnos e kérdésben elmarad a világos egyértelmű válasz is, de még gyakoribb, hogy a szó és a tett nem esik egybe. Szavakban majdnem mindenki a béke mellett van, de a tettek a szavaknál világosabban beszélnek. Mindenki tudja, hogy amíg a Szovjetunió és a többi szocialista ország az utóbbi években jelentős mértékben csökkentette haderőinek létszámát, a NATO hatalmak felelős tényezői csak az általuk folytatott fegyverkezési hajsza palástolásaképpen hangoztatnak békeszólamokat. Tanulságos a népek számára, hogy mialatt a Szovjetunió és a többi szocialista ország kormányai új leszerelési és más építójéllegű javaslatokkal készültek szeptember 20-ára az ENSZ-közgyűlésére, az alatt a NATO vezetői a saját maguk által eddig legnagyobbnak nevezett hadgyakorlatokat késztették elé wrvsnnézeteiket a szovjet kormányfő beszédéről. Hamarosan mindenki visszament a közgyűlési terembe, mert Nehru indiai miniszterelnök emelkedett szólásra, Nehru beszédét szintén nagy érdeklődéssel várták. Nehru csaknem minden kérdésben félreérthetetlenül a Szovjetunió és a szocialista országok álláspontját fogadta el. A leszerelés kérdésében, amelyet a legfontosabb kérdésnek eme a napra. Igaz ugyan, hogy Dennison admirális nyilatkozatában véletlennek nevezte ezt az egybeesést, de vajon van-e a világon olyan ember, aki ezt elhiszi. Ez nyilvánvalóan az erő fitogtatása akart leimi, de e vonatkozásban kárba veszett a költség és hiábavaló volt á fáradság mert a partner nem ijedős. Az pedig, aki a népeknek ma hadgyakorlatokon kívül nem tud mást mutatni, nem erejéről tesz tanúságot, hanem jó akaratának teljes hiányát és politikai gyengeségét árulja el. Az ENSZ tovább nem halasztható legsürgősebb feladata, hogy a béke védelmében a leg határozottabban ítélje el a kardcsörtetést a hidegháborús manővereket és az államok szuverenitását sértő agressziót. A népek békéjét fenyegető egyik legnagyobb veszély a NATO hatalmak pénzén, fegyvereivel, politikai és adminisztratív támogatásával ismét talpraállított és nagyra növelt agresszív német mili- tarizmus. Nyugat-Németországban napon ta hangzanak el revansiszta ki jelentések, még a nyugati közvéleményt is felkavarta a nyugatnémet tábornokok atomfegy vert követelő memoranduma. Miképp lehetséges, hogy az or szagok vezetői oly hamar el tudták felejteni az áldozatokat, a történelmi tapasztalatokat, a német imperializmus megsemmisítéséről tett ünnepélyes nyilatkozatokat, az e célból kötött nemzetközi szerződéseket? Más népek mérhetetlen szenvedéseiről és áldozatairól most nem szólva, vajon valóban oly régen lett volna az, amikor francia, angol és amerikai katonák tömegei estek el a német imperializmussal vívott öldöklő háborúban? Nem, ez nem volt olyan ré& Az özvegyek, az árvák, a rokkantak még élnek és a népek, közöttük a magyar nép, nem felejtettek. Ellenkezőleg, az újraéledt német imperializmus határozott megfékezését a háború maradványainak » fennálló ítél, azt mondotta, hogy a leszerelés ellenőrzés nélkül nem hatásos. De az ellenőrzésnek leszerelés nélkül egyáltalán nincs értelme. Ezt a kettőt tehát együtt kell megtárgyalni. A küldöttek nagy többsége tapssal fogadta Nehru szavait. A délutáni ülésen Hammarskjöld rövid felszólalása után Kádár János, a magyar küldöttség vezetője mondotta el nagy érdeklődéssel várt beszédét német állammal megkötendő békeszerződést követelik. A magyar nép öt év teljes nemzeti jövedelmét, az egész nemzet öt évi munkájának minden eredményét látta porrá égni a második világháborúban. Elvesztette felnőtt lakosságának mintegy 8 százalékát, félmilliónál több emberéletet, megközelítőleg annyit, mint a lé- lekszámban 17-szer nagyobb- Egyesült Államok. Népünk saját hazájában felszámolta a háború forrását jelentő monopoltöke imperialista uralmát. Nálunk nincsenek fegyvereken nyerészkedő, háborúA gyarmatosítók sokáig gátolták az elnyomott gyarmati népek fejlődését, gazdaságilag kizsákmányolták őket. Barbár módra milliószámra pusztították a gyarmati országok lakosságát. Hallottuk itt a kongói népet oly hosszú időn át rabságban tartó belga imperialisták hangját arról zengedezmi, hogy megadták Kongó népének a függetlenséget, s legutóbbi katonai akcióikat csak a belga nők és gyermekek biztonságának védelmében hajtották végre. Elfelejtettek azonban szólni arról, hogy az ottlévő belga állampolgárok biztonságát nem Kongó békés népe, hanem csakis az imperialisták provokációi fenyegették. Elfelejtettek beszélni arról, hogy elefántcsont- és nyer sgumi-beszolgál tatás megtagadása óimén sok éven át kongói férfiak, nők és gyermekek ezreinek kezét vagdosták le a belga gyarmatosítók. Nem esett szó azokról a borzalmakról sem, amelyekről E. Morell egykori angol szerző „A fekete ember sorsa” című könyvében írt. E könyvben közölt adatokból kiderült, hogy a belga uralom kezdetén még a legóvatosabb becslés sem tette húszmilliónál kevesebbre a kon«ói tokossá#«»: ra spekuláló emberek. A népek közötti gyűlölködés szítását, a háborús uszítást törvény tiltja; Népünk joggal gyűlöli a háborút, az imperializmust. Bé kében akar élni minden más néppel. Dolgozni akar és békében akarja élvezni mun kájának mind bővebben tér mű gyümölcseit a jövőben is. A magyar közvélemény is úgy látja, hogy az emberiség most válaszúton van. Arról van szó, hogy az emberi lét példátlan pusztulását okozzák-e a tudomány korszakalkotó' vívmányai, vagy pedig gazdag és boldog jövő vár az emberiségre. A népek számára a' válasz-- tás nem nehéz. A megoldás is megtalálható. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy az Egyesült Államok befolyásos körei kijózanodjanak a megbukott erőpolitikából, belássák a hidegháború mindenki előtt nyilvánvaló csődjét és már most, ezen a közgyűlésen a megegyezés készségével kezdjenek tárgyalni az általános és teljes leszerelésről. Ez megszilárdítaná a békét és új gazdasági felvirágzást hozna; Uj lendületet adna a Az 1911-ben tartott nép- számlálás Belgiumban közzé nem tett, de egy brit konzuli jelentésből nyilvánosságra került adatai szerint viszont ekkor már csak mintegy 8,5 millió volt Kongó lakossága. Ez csaknem 12 millió kongói ember elpusztítását jelenti, alig 25 esztendő alatt, s ez csak a legalacsonyabb becslés. Némely gyarmatosítók most a lakoskod va fehér tógát öltenek és arról beszélnek, hogy ők azok, akik íeüsza bad itatták az adott gyarmat népet. Ez hamis beállítás. A gyarmatosítók csak elrabolták a gyarmati népek szabadságát, és most nem ők adják, hanem a gyarmati népek küzdelmes harcban maguk szerzik vissza elrabolt szabadságukat A gyarmatosítók arról beszélnek, hogy ök civilizálták és nevelték a gyarmati népeket Sőt még mérlegelik is, elég érettek-e már az önálló nemzeti létre. Mindenki tudja két társadalmi rendszer békés versenyének, s ennek nagy hasznát látnák a dolgozó emberek Keleten és Nyugaton egyaránt. A Magyar Népköztársaság kormánya, küldöttségünk teljes mértékben támogatja az ENSZ legutóbbi közgyűlésén benyújtott, s ott elvben egyhangúlag támogatott szovjet általános és teljes leszerelési javaslatot. Ugyancsak támogatjuk a szovjet küldöttség most benyújtott újabb javaslatait, mert ezek alkalmasak arra, hogy előbbre jussunk a leszerelés megvalósulása felé. Elnök Ür! Küldött Urak! Az egész emberiség együttérzéssel és feszülten figyeli a gyarmati népeknek felszabadulásukért vívott, széles sodrású és drámai küzdelmét. Valóban megérett az Idő a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolására, annál is inkább, mert a gyarmati rendszer, az imperializmus e gyászos terméke az összeütközések állandó forrása. Megszüntetése nagy lépés lesz előre azon az úton, amely az ember milliók létét fenyegető háború végleges kiküszöbölése felé vezet azonban, hogy a gyarmatosítók megjelenése előtt már régen létezett például az ősrégi kínai, indiai, indonéz kultúra és civilizáció, a magas színvonalú arab csillagászat és matematika, léteztek hatalmas és jól szervezett afrikai államok. Nevelésről beszélnek. Egymásután hallottuk itt felszólalni Nkrumah urat, a Ghánái Köztársaság elnökét, Fidel Castrót, Kuba miniszterelnökét, Sukamo urat, az Indonéz Köztársaság elnökét és az egykori gyarmati és félgyarmati népek más neves képviselőit. A kéretlen tanítók és nevelők közül sokan tanulhatnának tőlük emberiességet, felelősség- érzést, államférfiul ítélőképességet Nem utolsó sorban tiszteletre méltó az imperializmussal szemben megnyivánuló nagy erkölcsi bátorságuk. A gyarmati rendszer eddigi haszonélvezőinek meg kell ér* (fotytatása a 2. oldalon.) i Magyar Rádió megismétli Kádár János elvtárs ÉRSZ közgyűlésen elhangzott beszédének közvetítését A Kossuth Rádió október 4-én, kedden 12 és 20 órakor megismétli Kádár János elvtársi ■ magyar ENSZ-küldftttség vezetőjének a közgyűlés tizenötödik ülésszakán elhangzott felszólalása közvetítését. flz ENSZ legsürgősebb feladata, bogy a béke védelmében a leghatározottabban itélje el a hidegháborús manővereket Megéreti az idő a gyarmati rendszer teljes és végleges felszámolására
