Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-04 / 234. szám

2 NAPLÓ I960. OKTÓBER 4. Kádár János elvtárs beszéde as ENSZ közgyűlésen (Folytatód az 1. oldalról.) teniök, hogj’ e kérdésben nincs többé hatás a sem a mellébe­szélésnek, siím pedig az igaz­ság kiforgat ásának. Tudomás uV kell venniök, hogy eljött a gyarmati rend­szer maradéktalan felszámo­lásának ideje. A történelem menete meggyorsult. A gyar­mati rendszer a topjai annyi­ra megrendültek, hogy min­den olyan kísérlet, amely gá­tat akar vefail a felszabadu­lás folyamata, elé. nem meg­állítja azt, hánem meggyor­sítja. Az általános viftában néhány küldöttség azzal kísérletezett, hogy a Szovjetunióra és a né­pi demokráciákra szórt durva rágalmakkal tereli; el a figyel­met a gyarmatokról és az iga­zi gyarmatosítókról. Ez hiába­való próbálkozás. Még a gye­rekek is tudják a:z egész vilá­gon. hogy a gyarmatok és fél­gyarmatok Ázsiában, Afriká­ban és Dél-Amerií:ában a gyar­matosítók és a gyarmati rend­szer fö támaszai pedig nem Kelet-Európábán, hanem Nyu- gat-Eurőpában és Észak-Ame- rikában vannak. Nem a gyarmati népek bű­ne az a tény, hogy a gyarma­tosítók által oly hosszú időn át kiszipolyozott országoknak úgyszólván nincs iparuk, me­zőgazdaságuk elmaradott, pri­mitív, lakosságuknak gyakran több mint 90 százaléka írás­tudatlan, éhezik és az átlagos életkor 30—35 év. Az én hazámban az ipar adja a nemzeti jövedelemnek csaknem kétharmadát. Mező- gazdaságunk fejlődik. Az ipar fejlődési üteme az 1920. és 1945. közötti évek átlagában évenként egy százalék volt. A Az ENSZ közgyűlése á ja­vaslatot magáévá téve növel­hetné e világszervezet tekin­télyét a népek szemében (taps), ha majd a gyarmati rendszer megszüntetése révén már sza­bad lesz az önálló nemzeti lét­re képes valamennyi nép és ha országa megkapja ENSZ-tag- ságát, akkor a sző igazi értel­mében megvalósul e szervezet egyetemessége is. Képtelenség azonban akár az ENSZ egye­temességéről, akár az egész emberiség képviseletéről be­szélni addig, amíg a 650 millió embert magában foglaló Kínai Népköztársaság képviselői el nem foglalják az egyedül őket megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Csak gondolni kell rá és mindjárt nyilvánvalóvá válik, aki ellenzi azt, hogy a Kínai Népköztársaság elfoglalja helyét az ENSZ-ben, az el­lenzi azt is, hogy átfogó le­szerelési megegyezés jöjjön létre. A Kínai Népköztársaság szó­vivői teljes joggal mondják, Elnök Űr! Küldött Urak! Más kérdésről is. szeretnék szólni. Az ügyrendnek meg­felelően már júliusban szét- küldték a tagállamoknak az úgynevezett előzetes napiren­det. Ezen 73 kérdést javasol­tak az illetékes ENSZ-szervek és a különböző tagállamok a közgyűlés 15. ülésszakának napirendjére tűzni. Várakozás­sal vette kezébe ezt az ok­mányt mindenki, aki az em­beriség égető kérdései, a le­szerelés, Algéria, Kongó és más nagy kérdések iránt ér­deklődik. Bennünket meglepett, hogy az Egyesült Államok kormá­nya, amely szavaiban a béke híve és nagyra értékeli az ENS--et,. ezen az előzetes na­pirenden egyetlen kérdést sem terjesztett elő. Nem érdektelen azonban, hogy ezt követően, augusztus 20-án érkezett a Szovjetuniónak egy javaslata és erre szinte válaszként az Egyesült Államok is benyúj­tott még ugyanaznap egy má- fok javaslatot. A Szovjetunió felszabadulás óta eltelt idő alatt évenként átlagban 11 százalékkal emelkedett az ipa­ri termelés. A középiskolai tanulók szá­ma a felszabadulás óta eltelt 15 év alatt 52 000-ről 204 000- re, az egyetemi hallgatók szá- j ma 11 és fél ezerről 34 és fél I ezerre növekedett. írástudatlan 1 nincs. Az átlagos életkor az , 1930-as 48 évről 65-re, azaz 17 évvel emelkedett. A gyarmatosító urak még saját országaik fejlődésében sem tudnak Ilyen tempót fel­mutatni, nemhogy az általuk leigázott gyarmati népek éle­tében. Hogyan merészeli bárki is hazám és a Szovjetunió vi­szonyát rágalmazni, amikor népem az utolsó 15 év viha­ros fejlődését nem utolsó sorban a Szovjetunió sok­oldalú és önzetlen, szocia­lista szellemű gazdasági és kulturális segítségének kö­szönheti? Nálunk nincs idegen tőke és senkinek sem fizetünk oszta­lékot. A szovjet—'magyar ke­reskedelmi kapcsolatok kere­tében a Szovjetunió több mint 80 százalékban nyersanyagot, energiát és félkész-gyártmá­nyokat szállít Magyarország­nak, a Magyar Népköztársaság pedig több mint 80 százalékban ipari terméket szállít a Szov­jetuniónak. A kapitalista országok veze­tői jól értenek a kereskede­lemhez és tudják, hogy ez mit jelent. Nem tudnak megnevez­ni egyetlen kapitalista orszá­got sem, amely egy nála ki­sebb és gazdaságilag kevésbé fejlett országgal a kis ország számára ennyire kedvező ke­hogy őket csak azok a nemzet­közi megállapodások kötik, amelyeknek kidolgozásában részt vesznek. Az ENSZ ön­magának tartozik azzal, hogy véget vessen annak a szűk- látókörű, önző és mindenkire nézve káros nagyhatalmi poli tikának, amellyel az Egyesült Államok képviselete annyi éve megakadályozza, hogy a Kínai Népköztársaság elfoglal ja jogos helyét az ENSZ-ben. Ezzel a kéréssel nagy fele­lősséggel kell foglalkoznia min den küldöttségnek. Az angol küldöttség például, amelynek kormánya egyébként diplomáciai kapcsolatban van a Kínai Népköztársasággal, nagyon jól tudja, hogy az úgy­nevezett tibeti kérdés a hideg­háború mesterségesen gyár­tott terméke, a Kínai Nép- köztársaság rágalmazása. Ugyanakkor ez az ENSZ tag­államai között helyesen vita­tott kérdés is. Ennek ellenére az angol küldöttség a főbizott­ságban a tibeti kérdés napi­rendre tűzése mellett foglalt állást. Másfelől viszont nem javaslata a pótlólag beterjesz­tett kérdések hivatalos listá­ján a 8. sorszámot, az Egye­sült Államoké a 9. sorszámot kapta. A Szovjetunió kérte, hogy a közgyűlés tárgyalja meg az Egyesült Államoknak a Szovjetunió elleni agresz- szív cselekedeteit. Á2 Egye­sült Államok az úgynevezett magyar kérdés megtárgyalását kérte. A nemzetközi élet kérdései­vel foglalkozó minden ember számára ez maga is teljesen Világossá teszi, hogy mikor és milyen alkalmakra kell az Egyesült Államoknak a ma­gyar kérdés az ENSZ-ben. Mindenki nagyon jól tudja, hogy a vitatott 1956-os ma­gyarországi események a tör­ténelem által lezárt, túlhala­dott kérdések és a múlt prob­lémái közé tartoznak. Az is köztudomású, hogy az úgynevezett magyar kérdés az ENSZ közgyűlésén vagy bizottságaiban nem más, mint kizárólag hidegháborús colokat Molgáló áskálódta és rágalom-hadjárat az feskedelmi kapcsolatot tartana fenn. Ilyen nincs, ez ellent­mondana az imperializmus fosztogató természetének. A Magyar Népköztársaság népe és kormánya a szabad­ság eszméjét támogatja. Eor rón üdvözli a győzelmes kubai forradalmat, szolidá­ris Algéria és Kongó népé­vel. Kívánja valamennyi, ma még gyarmati vagy fél­gyarmati sorban sínylődő népnek, hogy mielőbb nyer­je el teljes nemzeti függet­lenségét, A gyarmati rendszer felszá­molása szempontjából küldött­ségünk célszerűnek tartaná, ha az egyes gyarmati országok felszabadulásával kapcsolatos minden eljárásból ki lenne zárva az az ország, amelynek imperialistái korábban az adott ofszág elnyomói voltak. Így az ENSZ elejét vehetné a kü­lönböző lehetséges provoká­cióknak és annak, hogy a ko­rábbi elnyomást valamilyen más, burkoltabb formában fenntartsák. A volt gyarmati országok­nak nyújtandó segély eszméje igazságos, amennyiben bizto­sítva lesz, hogy a segélyt az abban részesülő ország poli­tikai függetlenségét vagy gaz­dasági önállóságát sértő fel­tételektől mentesen adják. Elképzelhető és a jószóndék tényleges bizonyítéka lenne, ha az a fél, amelyik onnan ko rabban nagy hasznot húzott, a felszabaduló országok né­pének méltányos és ésszerű Jóvátételt fizetne. A magyar küldöttség támogatja a gyar­mati rendszer teljes megszün­tetésére tett szovjet javaslatot, annak közgyűlési megvitatá­sát és a nyilatkozat-tervezet elfogadását. átallotta azt mondani, hogy el­lenzi Kína képviseletének kér­dését a közgyűlés napirend­jére tűzni, mégpedig azzal az indokolással, hogy ez a tag­államok közötti vitás kérdés s a vita rontaná a közgyűlés légkörét. Hogyan? Az nem baj, ha a tibeti kérdés körüli vita újabb ellentéteket szül, csak a Kínai Népköztársaság jogainak ér­vényesítéséről ne vitatkoz­zunk? Csak azzal ne rontsuk a közgyűlés légkörét? Fel kel­lene már hagyni a nagy kér­dések ilyen kezelésével. Túl­érett már Kfna ENSZ-képvise- letének kérdése. Meg kell ol­dani s ezzel az ENSZ tekin­télye, tárgyalásainak haté­konysága, döntéseinek ereje csak növekedni fog. Küldöttségünk a Kínai Nép- köztársaság jogainak érvé­nyesítése mellett van és tá­mogatja a Mongol Népköz- társaságnak az ENSZ-be va­ló felvételét Is. ENSZ két tagállama, a Ma­gyar Népköztársaság és a Szovjetunió ellen. A kettő közül a fő célpont persze nem a Magyar Népköz- társaság. Mi magyarok hajla­mosak vagyunk ugyan néha azt hinni, hogy a föld mi kö­rülöttünk forog, de még mi sem hisszük, hogy az Egye­sült Államok befolyásos kö­rei a Magyar Népköztársaság­ban látják világuralmi terveik megvalósításának fő akadá­lyát. Mindaz, ami az úgynevezett magyar kérdés körül az ENSZ- ben eddig történt, méltatlan e világszervezethez, de méltat­lan az Amerikai Egyesült Ál­lamok kormányához Is, egy kormányhoz, amelytől 82t vár­ná el a különböző országok lakossága, közöttük a magyar nép, hogy világos és pozitív lépéseket tegyen a feszültség enyhítése, a leszerelés, a tar­tós béke előmozdítása érdeké­ben. Nagyon tévednek az Egyesült Államok felelős té­nyezői, ha azt hiszik, hogy a várt pozitív lépések hiányát pótolhatják tavasszal egy U— 2-es repülőgéppel, ősszel pe­dig az általuk gyártott, úgy­nevezett magyar meg tibeti kérdés sietett felvetésével. Ma már sokkal tájékozottabb a politikában az emberiség, sem­hogy bármely kormány ilyes­mivel megőrizhetné az ő sze­mében tekintélyét és befolyá­sát. Az úgynevezett magyar kér­désnek az ENSZ-ben van köze a hidegháborúhoz és sok mindenhez, de semmi köze sines a magyar való­sághoz, sem pedig a világ- szervezet alapokmány sze­rinti rendeltetéséhez. Van valami köze a Jelenleg közismerten nem jó amerikai —magyar államközi viszo­nyokhoz is. Valóban van számos rende­zetlen kérdés viszonyunkban. Ezek egy kérdés kivételével rendkívül könnyen rendezhe­tők. Mi készen is vagyunk a rendezésre és erősen bízunk abban, hogy ezek a kérdések előbb vagy utóbb, de mindkét felet kielégítő módon megol­dást is nyernek. Bízunk ebben, mert tudjuk, hogy még a leg­rosszabb akaratú ember is képtelen egyetlen olyan kér­dést is megnevezni, amelyben az amerikai és a magyar nép érdekei ütköznének. Ellenke*- zőleg. Mi azt valljuk, hogy a magyar és az amerikai nép érdeke közös a béke megőrzé­sében, népeink barátságának fejlesztésében, az államaink A Magyar Népköztársaság társadalmi rendje magyar belügy. Ebben egyedül a ma­gyar nép és annak alkotmá­nyos szervei illetékesek. Az itt többször vitatott kor­mányintézkedésekről 1957. má­jus 9-én számoltam be a ma­gyar országgyűlésnek. Az or­szággyűlés, amelynek ülésén kettő híján valamennyi képvi­selő részt vett, egyhangúan helyeselte és jóváhagyta a kor­mány valamennyi intézkedését A magyar kormány törvénye­ink szerint egyedül a magyar országgyűlésnek felel és rajta kívül senkinek a világon. Legutóbb 1958. novemberé­ben voltak általános választá­sok hazánkban. Nálunk min­den 18 évnél idősebb állam­polgárra kiterjedő, általános, egyenlő és titkos szavazást biztosító választójog van. A választáson a Hazafias Nép­front jelöltjei megkapták a jogosultak 97 százalékának szavazatát. így jött létre a jelenlegi országgyűlés, amely mostani kormányunkat meg­választotta. Törvényes kormányunk a nép bizalmából intézi az or­szág ügyeit. Ezt tudják az el­lenünk áskálódok is. Azt is na gyón jól tudják, hogy rágal­mazhatnak bennünket, de ezen a tényen sem rágalmak­kal, sem pedig az ENSZ-ben kierőszakolt határozatokkal nem változtathatnak. A magyar küldöttség azzal a szándékkal vesz részt a köz gyűlés munkájában, hogy tőle telhetőén hozzájárul a valóban nagy és fontos kérdé­sek pozitív megoldásához. A hidegháborús intrikákra és rágalmakra a magyar nép és az egész szocialista tábor Igazának, erkölcsi és anyagi erejének tudatában, a fe­szültség enyhítésére való tö­rekvés szellemében válaszol. Ez a törekvés világos állás- foglalást kíván. Nyíltan meg kell mondanom, hogy mi az ENSZ-nek az úgyne­vezett magyar kérdésben eddig hozott határozatait a hidegháború termékeinek, a Magyar Népköztársaság bel- ttgyelbe való illetéktelen be­avatkozási kísérleteknek te­kintjük. Bízunk abban, ha nem most, akkor később, de eljön az a nap, amikor mint alapokmány elleneseket maga az ENSZ- közgyfllés fogja hatályon kívül helyezni az úgynevezett ma­gyar kérdésben hozott törvény télen határozatait, közötti kapcsolatok normali­zálásában. Szólnom kell az amerikai— magyar viszony egyetlen ko­moly és nehezen rendezhető kérdéséről is, minthogy an­nak nemzetközi vonatkozásai vannak. Béke idején az amerikai— magyar viszony, fennállásának lehetségessé válása óta. min­denkor korrekt volt. Csak 1947 óta rossz. Hangsúlyozom, 1947 és nem — mint azt sokan hi­szik — 1956 óta. A magyar—amerikai állam­közi viszony jó. sőt időnként szívélyes Volt akkor, amikor Magyarországon a kormány az arisztokraták, a földes- Mrak és a nagytőkések kezé­ben volt. Csak azóta van baj ezzel a viszonnyal, amióta Magyarországon a kormány és a hatalom a munkások és a parasztok kezén van. Ebből mi arra következtetünk, hogy nem kielégítő viszonyunk és még az úgynevezett ma­gyar kérdésnek az ENSZ-ben való szorgalmazása mögött is valójában az rejlik, hogy az Egyesült Államok kormánykö­reinek velünk tulajdonképpen egy bajuk van: nem tetszik ne­kik a Magyar Népköztársaság társadalmi rendszere. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetét tudvalévőén különböző szocialista és kapitalista rend­szerű országok hozták létre, éppen azzal a céllal, hogy biz­tosítsák a különböző társadal­mi rendszerű országok békés Elnök Uf! Küldött Urak! Vannak, akik tájékoztatást kérnek a magyarországi hely­zetről. Valóban lenne Itt olyan ember, aki nem tudná, hogy nálunk évek óta törvényes rend van és olyan rendezett közállapotok uralkodnak, hogy azokat nem egy kapitalista or­szág megirigyelhetné? Népünk lendületesen, odaadóan dolgo­zik és ennek eredményekép­pen az utóbbi négy év alatt az ipari termelés mintegy 36 százalékkal, a mezőgazdasági 12 százalékkal emelkedett. A dolgozók életszínvonala álta­lában 24 százalékkal, az ipari munkások reálbére pedig 32 százalékkal emelkedett az el­múlt három és fél év alatt. Az egészségügyi és kulturális vi­szonyok jók. A lakosság 75 százaléka részesül ingyenes be tegségi és baleset-biztosítás­ban. Példaként megemlítem, hogy a napokban járt nálunk dr. Sabin, a neves amerikai tudós. Látta, hogy Magyarországon az idén a kritikus hónapokban egyetlen gyermekbénulésos fér tőzés sem volt. Ajánlotta, hogy a magyar orvosok vállalják el más országok szakembereinek instruálását, mert mintaszerű­en szervezték meg az összes gyermekekre kiterjedő ingyenes védőoltást és a többi szüksé­ges intézkedéseket. Aki viszo­nyainkra kiváncsi, jöjjön el hozzánk, és nézze meg saját szemeivel, mi a helyzet ha­zánkban. Az ismert események óta nyugati turisták ezrei, új­ságírók százai jártak nálunk, közöttük nem kevés amerikai. Megfordult nálunk ENSZ- főtisztvlselő, amerikai külügy­minisztérium! tisztviselő, sze­nátor, közéleti tényező. Ott varinak az Egyesült Államok és az összes navy nyugati ka­pitalista országok diplomatái. A közgyűlésen képviselve van nem egy olyan semleges or­szág, amelynek vezetői, nagy­tekintélyű államférfiak, jártak nálunk az utóbbi években. Kérdezzék meg tőlük, ml a helyzet Magyarországon. Elismerem, hogy az úgyne­vezett megbízatással rendelke­ző uraknak nem adtunk hiva­talos felvilágosítást. Munro úr­nak sem. akiről a minap egy főbizottsági ülésen arra a kér­désre, hogy tulajdonképpen kit képvisel, az Egyesült Államok képviselője — nyilván nyelv­botlás következtében — azt mondta, hogy az Egyesült Ál­lamokat. Még Hammarskjöld úrnak sem adtunk felvilágosí­tást akkor, amikor megbízatása volt kérdezősködni. Tudnia kell azonban a köz­gyűlésnek, hogy Hammarskjöld egymás mellett élését, barátsá­gát és szoros együtt­működését az emberiség létérdekeit érintő kö­zös kérdések megoldásában: Az alapítók már tudták és ideje lenne most már mindenkinek tudomásul vennie, hogy a vi­lágon különböző társadalmi rendszerű országok léteznek. Sőt, azt is tudomásul kell ven­nünk mindnyájunknak, hogy ezeknek a különböző rendszerű államoknak békében, 'egymás­sal normális államközi kap­csolatban kell egyidőben és egymás mellett léteznlök. Ei elkerülhetetlen. A magyar dol­gozó nép örökre véget vetett a nagytőkések és a földbirto­kosok hatalmának, kizsákmá­nyoló tevékenységének. Szo­cialista államot és társadal­mat teremtett önmaga számá­ra. Abban él most és abban fog élni a jövőben is. Ez az egyes személyek akaratától függetlenül ható társadalmi törvények következtében ala­kult Így; történelmileg befeje­zett és meg nem változtatható tény. Az amerikai—magyar vi­szony is azonnal rendbejönne, az Egyesült Nemzetek Szerve­zete is azonnal megszabadulna egy reá erőltetett viszályt keltá hidegháborús kérdéstől, ha az Egyesült Államok kormánya, a józan észre hallgatva, tudomá­sul venné ezt a tényt, amely­nek megváltoztatása egyéb­ként is kívül esik illetékessé­gének és lehetőségeinek hatá­rán. urat miután megszabadult bi­zonyára terhes megbízatásától, ismételten meghívtuk Magyar- országra. Úgy látszik, ügyei eddig nem engedték őt hoz­zánk. Most is biztosítható!® önöket, hogy a magas vendé­geknek kijáró udvariassággal fogadjuk, és illő vendéglátás­ban részesítjük az ENSZ bar mely tisztviselőjét, bármikor ha hidegháborús kérdésre vo­natkozó külön-megbizatás nél­kül kíván ellátogatni hozzánk Mindezt azért hangsúlyozom hogy világos legyen, nem szé mélyl kifogásaink vannak, neíü is titkokat takargatunk, ha­nem egyszerűen az a megingathatatlan állás­pontunk, hogy a Magyar Néí köztársaság belilgycibe be­avatkozni senkit sem enge dünk. A közelmúlt jónéhány ta­pasztalata csak megerősített* a magyar kormányt eljárásá­nak helyességébe vetett hité- ben. Röviddel ezelőtt történt hogy Lumumba úr, Kong< törvényes kormányának elnö­ke, népe ügyének igazságába! bízva, célszerűnek látta a< ENSZ segítségét kérni bizo nyos nehézségek leküzdéséhei Az ENSZ főtitkára a kérés nek és a Biztonsági Tanáé- elvileg helyes döntéséne) oly módon tett eleget, hog! az összes nehézségei megmaradtak, sőt növekedtek A segítséget kérő kormén: alapjait viszont teljesen alá ásták, az ország törvényhoz testületének álláspontját i semmibe vették és lehetetlen né tették a kormány műkő dését. Mindenki tudja, hogy e Így történt. Ne csodálkozz^ tehát senki, ha népek és o< szágok még oly igazság® ügyükben is kénytelenek « idő szerint fenntartással éh az ENSZ apparátusának bál minő közreműködésével szén­ben. Küldött Urak! Vannak, aki arra kíváncsiak, mikor vof ják ki a szovjet csapatok* Magyarországról. A szovjet csapatok a vars< szerződés tagállamalns megállapodásai alapján va* nak Magyarországon. Kiv< násuk a szerződő felek, k0< tűk a Magyar Népköztársi ság kormányának elhatár< zásától fttgg, nem pedig nyugati stratégák óhajától. Ez ugyanis ténylf a nyugati katonai vezeti problémája, s nőm az ENSZ­(Folytatása a 1 oldalon^ Kína nélkül nem jühet léire átfogó leszerelési megegyezés Ak úgynevezett magyar kérdés Nem engedjük meg a belügyeinkbe való beavatkozási!

Next

/
Thumbnails
Contents