Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-28 / 255. szám

1M0. OKTÓBER 2«. NSPCG 5 Tanácsaink munkája a lakosság érdekében Jövőre késiül el az általános városrendezési terv Ma délelőtt ülésezik a városi tanács v. b. U A pécsi város} tanács végre­hajtó bizottsága ma délelőtt tartja ülését, amelyen Márki László, a városi tanács építési és közlekedési osztályának fő­mérnöke számol be az osztály munkájáról. Az építési osztályon igen megnöveaedett az ügyintézé­sek száma. Amíg a mült év­ben 1626 ügyirat érkezett, ad­dig az idén 1080. Az építési ügyek Intézésén kívül az osz­tály az idén készítette el a vá­rosrendezéssel kapcsolatos ta­nulmányokat és vizsgálatokat is s így az egész város terüle­tére kiterjedő általános ren­dezési terv csak a jövő évre készülhet el teljes egészében. A város fejlődése megkövetelte hogy az építési osztály bizto­sítsa a jelenleg folyó város- rendezési munkákat, de úgy, hogy az egységes városfejlesz­tést, a város jövőjét, a korsze­rű városklalakítást ne gátol­ják. Az ötéves terv során épí­tendő ipari üzemek közül 11 ipari üzem telepítése van fo­lyamatban. Sokat tett az épí­tési osztály a város gáz- és vízellátásának megjavítására. Az idén mintegy kétmillió­háromszázezer forintos költ­séggel négy új kutat fúrtak a vízmű úgynevezett „F” terü­letén. Ezeket a kutakat ez év végére be is kötik. Épül egy 1800 fm főnyomó és elosztó hálózat is és innen látják el majd vizel Pécsszabolcsot. Nö­velték az elosztóhálózatokat a város különböző területein és a fenti célokra összesen 3 és félmillió forintot költöttek. Az osztály a jövő évre tervbe vette további gerinchálózatok létesítését a mohácsi víz foga­dására. Bővítik az eső- és szennyvízcsatornát is, valamint a felső zóna víztartót la. Az idén az építési osztály mintegy 6 millió forint értékű úti el javítást végzett és ugyan­csak %nnyi értékben végzett fenntartási munkákat Is. El­készültek a Verseny, Athinay, Hegyalja, Dohány utcákban, valamint Kertvárosban is az útfelújítási munkák. Mintegy A pécsi járási tanács végre­hajtó bizottsága az 1960—01-es népművelési évad kezdetén nagyjelentőségű határozatokat hozott. Ezek a határozatok a pécsi járás népművelési mun­kájának javítását célozták és fontos feladatokat szabtak meg a községi tanácsoknak is a kul teáiig nevelőmunkában. A pé­csi járásban az elmúlt évek­ben a népművelés ügye csak­nem kizárólag a pedagógusok dolga volt A múlt tanévben a tanács segítségével népműve­lési tanácsok jöttek létre, a járás 82 községe közül mint­egy 42 helyen. Az idei évad kezdetével a község népművelési munkater­vének összeállításával már a végrehajtó bizottság és a ta­nácsülés foglalkozott. A mun­katervek beérkeztek a járási tanácsokhoz és itt kiderült, hogy ahol eddig alig volt nép­művelési , tevékenység, ott a tanácsok segítségével az idén jó úton indult meg az a mun­ka. A községek munkaterveit nagyobb kiegyensúlyozottság, jellemzi. Igen sok ismeretter­jesztő előadás lesz és sokhe­lyen rendeznek filmankétokat is. Uj vonás a járásban a nép­rajzi gyűjtés, amely helytörté­neti és tárgyi hagyományok gyűjtéséből áll. Járásszerte most vannak kialakulóban az úgynevezett honismereti szak­körök amelyek munkájának eredményét remélhetőleg ta­vasszal már kiállításon szem­lélhetjük meg. 60 ezer négyzetméter terüle­ten portalanitqtták az utakat és javították bitumen-burko­lattal. A mozgalomban nagy je­lentősége van a rohamosan pusztuló nemzetiségi hagyomá­nyoknak és hagyományőrzés­nek. A tanács segítségével ala­kult honismereti szakkörök munkásságában új lehetőségek nyílnak. A falusi nép ruház­kodása ma sokkal célszerűbb mint régen volt s a nép díszítő ösztöne a lakásberendezésre irányul. A régi ruházati szőt­tesek, hímzések, csipkék a szép lakásokat díszítik majd. De ehhez természetesen szük­ség van néprajzilag jól képzett iparművészek irányítására. Az ilyen és hasonló feladatok meg oldására jött létre egy új nép­művelési szerv, a pécsbara- nyai népművelési módszertani tanácsadó. A jó munka első eredménye az első néprajzi an­két, amelyet október 30-án. Bogádromonyán tartanak. Itt működés közben figyelhető meg, hogyan dolgozik a honis­mereti szakkör. A népművelési egységek felépítésében is változás állt be. Ma már falun is nélkülöz­hetetlenek a klubok, amelyek többsége falun a helyi párt és tanácsi (szervek támogatásával jött létre. A pécsi járásban ed­dig 22 klub létesült, de továb­bi 15 helyen terveztek. Uj mű­velődési otthonok épülnek s a meglévőket korszerűsítik. így szépül meg a bükköséi, hár- ságyi,. hirdi, kiskassai művelő­dési ottt/on, hogy helyet adjon a jól dolgozó szakköröknek- I Felhívás Baranya megye is Pécs varos vásárióközönsőfléiíez A városi tanáé« kereskedel­mi osztályának irányi tátóv«! október 31-e és november 6-a között értéke« és a Jövőre néz­ve igen tanulságos felmérést végez a Belkereskedelmi Ku­tató Intézet, Baranya megye é# . Pécs város területén az álla­mi és szövetkezeti bolthálózat­ban, A kutatás tárgya tulajdon­képpen a vásárlási szokások megfigyelése és annak megál­lapítása, mi készteti a vásárló­kat arra, hogy lakóhelyüktől sokszor távol vásárolják meg a szükséges árucikket. A meg­figyelés kitér arra, hogy az egyes kereskedelmi központok vagy körzetek, milyen távol­ságról vonzzák a vevőközönsé get, és melyik az az áruféle­ség, melyet nem a lakótelepe közélében vásárol meg. Ezek­nek a megfigyeléseknek nagy jelentősége lesz a hálózat- fejlesztés meghatározásánál, valamint a bolttelepítés jövő­beni kialakításánál, az áru. terítés területén mutatkozó ne­hézségek kiküszöbölésénél. Ennek a kutatómunkának az elvégzéséhez azonban a vá­sárlóközönség segítségére is szükségük van. Tehát október 31-e és november 6-a között a pécsi, komlói, mohácsi és a többi járási székhely iparcikk boltjaiban az eladók megfog­jak kérdezni a vásárlóktól, hogy melyik községből való vagy pécsi lakos esetében azt, hogy melyik városrészben la­kik (pl. Uj Mecsekalján, Pécs- bányatelepen, Vasasön, a 111, kerületben, stb.) Nevet és kö­zelebbi lakcímet nem kell kö­zölni. Ezzel kapcsolatban felkérjük a vásárló közönséget, hogy ezekre a kérdésekre helyes vá laszt adjon, mert ezzel nem­csak ennek a nagy anyagnak a feldolgozását segíti elő, ha­nem hozzájárul a jobb áruel­osztás megszervezéséhez és a célszerű üzlethálózat kialakí­tásához. Ä Mecseki Földtani Ku­tató-Fúró Vállalat keres 3 fő esztergályos szakmunkást, azonnali fel­vételre, Jelentkezés a vál­lalat központjában, Komló, Kossuth Lajos u. 1. szám. —------------­----------------------------------------------------------------­Fe llendült a népművelési munka a pécsi járásban Ismeretterjesztő előadások — Honismereti szakkörök — Új művelődési otthonok A mentők fehér 'gépkocsiju­kon sürgősen kórházba szállí­tottak egy beteg édesanyát. A Eelsőbalokány utcai lakásban senki sem maradt,' csak négy gyermek. A legfiatalabb más­fél, a legidősebb 9 éves volt. Olyanok lettek, mint az ár­vák. Felügyelet, gondozás, fő­leg élelem nélkül maradtak. IVTihdezt este 9 órakor az ut­cán. véletlenül tudta meg egy őszhajú, idős férfi. Azonnal felkereste a gyerekeket, majd bekopogtatott a szomszédok­hoz, Arra kérte őket: reggelig vigyázzanak reájuk. Másnap reggel 8 órakor pedig intézke­dett, hogy a 4 gyermeket ideig lenesen vigyék az Állami Gon­dozó Intézetbe, • Sziic» István 60 éven felüli csökkent szellemi munkaké­pességű,- akit a gyámhatóság 1959-ben gondnokság alá he­lyezett. Havi 500 forintja elle­nére a házban embertelenül bántak vele, Senki sem törő­NYUGTALAN" EMBER dőlt azzal, hogy szobájának mennyezete beázik, becsurog az esővíz; hogy szobájának föidpadlózata hepehupás, göd­rös, a lakása egészségtelen, nyirkos. Egy év óta most már heten­ként rendszeresen meglátogat­ja egy őszhajú, idős férfi. Ha­vi 500 forintját — amit kis családi házáért életjáradék­ként Szegleti Lászlótól kap — beosztja neki. Megérdeklődi tőle, hogyan bánnak vele a házbeliek, milyen a kosztja, ruhája, fehérneműje tiszta-e, szüksége van-e valamire. Gon­doskodik egy asszonyról, aki az idős Szűcs Istvánt ápolja, gondozza, rendben tartja. • Idő» asszony éldegélt az egyik pécsi szociális otthon­ban. Disszidált fia halála után 11 000 forintott kézbesített ne­ki a posta. Amikor leánya ezt megtudta, anyját kicsalta a szociális otthonból. Magához vette Meszesre. Anyjára való hivatkozással azután három- szobás lakást kapott a vállalat tói, amelynél dolgozott. Amíg anyja pénze tartott, jól bánt vele. Amikor aztán a 11 000 forint mér fogyófélben volt, elhanyagolta. Olyan dur­ván bánt vele, hogy az Idős asszony maga kérte: vigyék vissza a szociális otthonba, Ek­kor egy őszhajú, Idős férfi je­lent meg és környezettanul­mányt végzett. Kivizsgálta az ügyet és azonnal intézkedett, hogy az Idő« asszonyt ismét utalják be a szociális otthon­ba. A* Erzsébet utcában egy öreg asszony — saját kérésére —' hosszú ideig havi 200 forint közsegélyt kapott az I. kerü­leti tanácstól. Amikor a tanács felülvizsgálta a közsegélyese­ket, egy őszhajú, idős férfi je­lent meg az öregasszonynál. Elbeszélgetett vele, s kide­rült, hogy a néninek a Dugo­nics utcában háza van s 4 la­kójától összesen 130 forintot kap. Ugyanakkor Erzsébet te­lepen félhold szőlője Is volt. Házát és földjét életjáradékra kiadta édestestvórének, aki ma is önálló, jól kereső cipészmes­ter. Lakbérből és életjáradék­ból élt és nem volt rászorulva a tanács 200 forintos segélyé­re. amelyet • az őszhajú, idős férfi megjelenése, elbeszélgeté­se, kivizsgálása, adatfelvétele után meg is vontak tőle. • Nő, de ki ez az őszhajú idős férfi, aki leleplezi a tanács félrevezetőit, de meleg szív­vel támogatja az elhagyott öregeket, gyermekeket, eleset­teket? A budapesti lelencház- ban nevelkedett Móricz Zsig- mond, a nagy magyar realis­ta regényírónak távoli rokona. Ö az I. kerületi tanács szociál­politikai osztályának önkéntes aktívája. És bátran hozzáte­hetjük: a tanács legkiválóbb, leglelkesebb, lagönaetienebb aktívája. Környezet,tanulmányt végez olyan családoknál, ahol az apa iszákos és nem törődik, vagy rosszul bánik gyermekeivel. Ha Ilyen tudomására jut, el- - jár az apánál, a munkaadónál, a lakóbizottságnál, az iskolá­ban. a tanácstagnál, hogy se­gítséget nyújtson. Felveszi az adatokat és Jelentést te«« a gyámhatóságnak, hogy a gyer­mekek további sorsáról intéz­kedjen. Felkeresd azokat, akik szo­ciális otthonba való felvételü­ket képik, pedig több gyerme­kük is van, akik eltarthatnák. Kivizsgálja az ingyenes kór­házi ápolásra való jogosultsá­got, illetve az illetők fizető­képességét. Környezettanul­mányt végez katonai szolgálat alól való mentesítési kérel. mek ügyébai is. Csupa szív ez a 60 éves, öt­venszázalékos rokkant, ősz* hajú, nyugdíjas férfi, aki ha­dat üzent a tétlenségnek. Más nyugdíjasok elplpázgatnak, ki­ülnek a ligeti pattra és sütké- reznek, sétálgatnak, olvasgat­nak, élik a maguk világát. ö viszont elsősorban a má­sok, embertársai világát éli. 1917 óta részt vesz a munkás­mozgalomban, azóta szakszer­vezeti tag. 1945 óta párttag, a Pécsi Bőrgyárban részt vett a kommunista párt megalakítá­sában, pártmunkás volt. És 1959, márciusában, a dicsősé­ges Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója alkalmából méltán kapta meg az Elnöki Tanácstól a Tanács­köztársasági Emlékérmet a tanácsköztársaság alatt kifej­tett tevékenysége elismeré­séül, — Én csákáryolní már nem tudok. Ott segítek, ahoJ tu- dpk: szociálpolitikai vonalon — mond!a búcsúzáskor ez a halkszavú, szerény, de annál lelkesebb tanácsi aktivista: az őszhajú, idős férfi: Móricz Zsá gmond : i4 , F. J. Giccs vagy művészi alkotás? S zocializmust építő társadalmunk számára egyáltalán nem lehtt közömbös, hogy a képzőművészeti alkotá­sok milyen ismeretekkel gazdagítanak, a festmények hogyan hatnak a szemlélőre, gondolkodásra nevelnek-e, hozzájárul­nak-e az esztétikai érzék fejlesztéséhez, avagy olyan álisme- reteket terjesztenek ö* hamis érzelmeket keltenek, amelyek mai társadalmunkban nem igazak. A népművelési munka egyik fontos feladata napjainkban a glees elleni harc’. Irodalmi téren sikerült felszámolni a giccs és a lélekramboló írások elburjánzását, Ez annak tudható be, hogy államunk megszüntette azokat a kiadókat, amelyek ilyen jellegű olvasmányokkal árasztották el a széles néprétegeket. Azzal, hogy egykózbe került a könyvkiadás, a ponyvairoda­lomnak és a Courths Mahler-féle könyveknek bealkonyodotf. Ezzel persze nem azt akarjuk mondán}, hogy az emberek ma már egyáltalán nem is olvasnak ilyen könyveket. Vannak még zugkönyvtárak elenyésző számban, s magánkönyvtárakban is találhatunk ilyen jelegű olvasmányokat. De örvendetes jelen­ség, hogy ma mór mindinkább kevesebb lesz azoknak a száma, akik ezt tartják komoly irodalomnak. A képzőművészeti berkekben azonban lényegesen nehe­zebb a helyzet. Igaz ugyan, hogy törvény írja elő: csak olyan képzőművészeti alkotásokat lehet árusítani, amelyeket előző­leg a Képzőművészeti Alap zsűrije elfogadott. Ezzel az adminisztratív módszerrel azonban nem lehet messze jutni. Mert ki tudja ellenőrizni például a házaló giccs-ügynököket? A múlt hetekben kint.jártam a pécsi vásárban. Csak úgy minden szándék nélkül sétálgattam a sátrak ki­rakatai előtt és a zsibórusok sorfala között. Volt ott annyi bóvli-holmi: «zentkópek, húsvéti bárányokkal, angyalokkal, cicós képek, amint éppen a pamutot gombolyítják. Egyszóval igazi giocstenyészet. Pár lépéssel odébb előnyomott fajvédő­ket árusított egy éltesebb korú nő. Ezeken a falvédőkön is volt minden, amit csak akar az ember, ha giccset keres. Szarvas, amint a tó vizéből iszik, primitív szentképek, bale­rinák, ahogy rájuk pillant az ember, émelyeg a gyomra. Nem messze tőlem ugyancsak egy giccsügynök kínálgatta a képeit. Jó vásárt csinált, néhány eladatlan képe volt már csak. Amikor hozzáléptem, éppen egy aktra "alkudott valaki­vel. Silány kis kép volt, még az anatómiát sem ismerte az al­kotója, s az ára csekély 800 forint! Amikor megkérdeztem a vevőtől, hogy tudja-e, mit vesz, az elárusító rámripakodott, hogy miért akarok én másokat befolyásolni. Ügylátszik azonban, nem tartotta tanácsosnak a vitatkozást, mert összekapta a holmiját és sértődötten elvonult. A jó képet nem kell magyarázni, a művészi alkotás ön­magáért beszél — szokták mondani. Ez így igaz, de kétség­telen az is, hogy az ízlés fejlesztéséért még sokat kell tenni. Fel kell nyitni az emberek szemét, mert sokan a legjobb szán­dékkal indulnak Vásárolni, hogy gazdagítsák, szépítsék laká­sukat egy-egy képpel, művészi alkotással. Mindenki nem ren­delkezhetik művészettörténeti Ismeretekkel és ne feledjük el, hogy a tömegek jelentős részének a múltban nem adatott meg az a lehetőség, hogy igazi fogalmat nyerjen a művészi alkotásról. A kispolgári ízlés behálózta az emberek minden rétegét. S ha ma már jelentkezik is náluk az igény, hogy vá­sároljanak egy-egy képet, nem biztos még, hogy helyesen tudják azt kiválasztani. S könnyen a kispolgári ízlés tala­jára tévedhetnek. Ezért fontos, hogy különösen a népművelők végezzenek ilyen Irányú felvilágosítást. Ne álljanak tanács­talanul a giccs dzsungeljében, akik szebbé és kulturáltabbá igyekszenek tenni környezetüket. Milyenek is a giccs jellemzői, lényeges jegyei? A giccs festmények üres és lélektelen alkotások. Nem nyújtanak mű­vészi élményt, többnyire a rutin hozta őket létre, harsogó színeikkel felhívják a figyelmét a laikus, jóhiszemű szemlé­lőnek. Ezek a képek társadalmilag lényegtelen dolgokat ábrá­zolnak, de technikában sem érik el a művészi színvonalat. Ha jobban szemügyre veszi a szemlélő, rájön, hogy még a legegyszerűbb művészeti dolgokal sincs tisztában a festő. Ezek a vásári képek többnyire mind kaptafára készültek. Tömeg- munkáik, sablonos megoldásuk arról tanúskodik, hogy aki fes­tette, nem ismeri a valóságot. Egyik-másik talán tetszetősebb, de művészi mondanivalója nincs. Ahol pedig a téma elfogad­ható lenne, ott a kifejezéssel van baj. Persze, hiba lenne azt mondani, hogy a glccseknek nincs nevelő hatásuk. Van. Csak sajnos félrenevelnek, az életből azt mutatják be, ami egyál­talán nem törvényszerű, ami csak játéknak való. P ersze nem vagyunk abban a helyzetben, hogy min­denki egy Madarász Viktor, egy Munkácsy vagy egy Aba-Novák képet akaszthasson otthona falára. Pécsett a Mű­csarnok Kossuth Lajos utcai üzlethelyiségében azonban min­dig új, művészileg színvonalas alkotásokat talál a'vásárló. Igen örvendetes jelenség, hogy ez az üzlet mindinkább be­tölti közízlést formáló tevékenységét. Hamar Imre- - ....- ■ Ci pőtervezők a divatról Csütörtökön ankétat rende­zett a Bőripari Tudományos Egyesület, hogy a cipőipar szakemberei, elsősorban a modellezők megvitassák az új divatirányzatokat. Az ankéton négy előadás hangzott el. JCülföldön járt clpőtervezfik elmondották, bár tudják a nők is, hogy a magas tűsarok egészségtelen, de hiúságból mégis hordják, mert kecseseb­bé teszi a járást. A nők nem mondtak le róla, de a férfiak körében már letű­nésben vaun az igen hegyes­orrú, nyújtott formájú láb­beli. Az ilyen cipőket Olaszország­ban még hordják, de Párizs­ban már olcsón kiárusítják. A hegyes orr helyét elfoglalják a vágott, szögletes orrú cipők, ugyanakkor visszatért a széle­sebb, kerek orrú fórficipők di­vatja 1«. Azoknak a nőknek, akik a kényelmesebb cipő hívei, nagy választékban terveztek külföldön úgynevezett re­gatta cipókét és megjelent ennek a modem változata is, alacsony sarkú, kisíűzős, vagy csatos válto­zatban. Párizsban estélyi ru­hához pantohenettet, magas­sarkú papucsot, vagy selyem felsőrészes körömcipőt, pösz- möt viselnek. Az orvosoknak már sikerült a nőket kicsit jobb belátásra bírni és a 6—9 centis tűsarkú cipőket legin­kább eaak alkalmi öltözékhez viselik. „ Általában a sötét tónusú, barna, fekete, sötétkék cipók a divatosak, akad azonban ezüstzöld és lila Is. A drapp szín kevés és egyáltalán nincs élénk színösszeállítás. Azonnali belépésre I fő tervező-konstruktőrt, 1 fő géplakatos szakmunkást keres a KISGÉPGYÁRTÓ és Autó-Motor Javító Villant. Szigetvár. Útiköltséget al­kalmaztatás esetén téritank, 75#

Next

/
Thumbnails
Contents