Dunántúli Napló, 1960. október (17. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-23 / 251. szám

NAPLÓ

I960. OKTOBER TS.

Koch Róbert halálának SO. évfordulója

Ez évben világszerte megem lékeznek az emberiség egyik legnagyobb jótevőjéről, a millióé áldozatokat követelő járványok és népbetegségek kórokozójának felfedezőjéről: Koch Róbertról, halálának 50. évfordulója alkalmából.

1843 december 11-én született Clausthalban, a németbányavároskában, ahol édesatyja banyaalkalmazott volt. Gyermekkorában nagy érdeklődést tanúsított a természettudományok iránt, érettségi után mégis a fizikai és matematikai tudományok tanulmányozásához kezdett. A természet titkai után érdeklődő fiatalembert azonban nem elégítette ki ez a tudomány. Hátat fordított a tanári pályának és beiratkozott az orvosi szakra. Igen szerényen vés szegényesen élt, amíg 1888-ban orvosi diplomáját elnyerte.

Mint fiatal orvos Hamburgban élt, ahol gyakran fordult elő kolera-járvány. Már ekkor arra gondolt, hogy a betegségek okát a baktériumok között kell keresni. Olyan időben volt ez. amikor még senki sem igazolta, hogy a baktérium emberi betegségeket okoz hat., Katonai szolgálata után, Wolstein községbe került körzeti orvosnak. Itt kis laboratóriumot rendezett be magának és minden idejét az e vidéken állatokat és embereket megtámadó lépfene betegség kórokozójának kimutatására fordította.

Végre 1876-ban a breslaui orvosgyűlésen már beszámolhatott arról, hogy sikerült meg találnia a lépfene kórokozóját. Akadtak, akik emiatt támadták, végül is Berlinbe hívták meg, ahol jól felszerelt laboratóriumot bocsátottak a fiatal kutató rendelkezésére. Nagy energiával kezdte meg a tbc- bacilus felkutatását. A sok kísérlet és a megfeszített munka meghozta gyümölcsét: sikerült megtalálnia és kitenyésztenie a tbc kórokozóját. Sőt állat- kísérletekkel bebizonyította, hogy e betegség cseppfertőzés útján terjed.

Felfedezése után igen népszerű lett, mindenütt ünnepelték. ö azonban legszívesebben visszavonult laboratóriumába. Érdeklődése ismét az annyi áldozatot követelő kolera kórokozójának felderítésére irányult. Előbb Egyiptomba, majd Indiába utazott, hogy az ott dühöngő járvány alatt folytassa kutatásait. Vállalta a trópusi hőséget, és az állandó veszedelmet, de az eredmény nem maradt el: felfedezte a kolera kórokozóját is. S a hazájába visszatérő tudóst úgy fogadták, mint egy győztes hadvezért.

Koch Róbert érdeklődése ezután ismét a tbc irányába terelődött. És 1890-ben felfedezte a tuberculint, egy nagyon értékes diagnosztikai szert, amit ma is alkalmaznak. 1905-ben elnyerte a tudósnak járó legnagyobb elismerést, megkapta a Nóbel-díjat.

Az évtizedeken át tartó megfeszített munka, a trópusokon töltött évek azonban aláásták egészségét. 1910. május 27-én Báden-Bádenben az egyik szanatórium karosszékében ülve, holtan találták. Halálának 50. évfordulóját ezekben a napokban szerte a világon meg ünnepük.

Baranya megye és Pécs város Közegészségügyi Járványügyi Állomása, a TIT, valamint a megyei és a városi Vöröskereszt a nagy tudós halálának 50. évfordulója alkalmából október 23-án, vasárnap délelőtt 10 órakor emlékülést tart a KISZ és Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Házában. Elnöki megnyitóbeszédet mond: dr. Kun Lajos egyetemi tanár, a TIT egészségügyi szakosztályának elnöke. Emlékbeszédet mond: dr. Hal József városi főorvos, Pécs mj. város egészségügyi osztályé nak vezetője. Dr. Bokrétás András, a Megyei TBC Gondozó Intézet igazgató-főorvosa, a tbc elleni küzdelem jelenlegi állása és feladatai címmel tart referátumot, majd bemutatják • „Derült égből. i " című Altat.

A nagy terv és a kommunisták

Látni már, hogy jó az út, s

hogy abba az Irányba vezet, amerre szívesen megyünk. Mindnyájan, az egész nép, az összes dolgozók.

Csak hát úgy vagyunk vele, hogy szeretnénk gyorsabban haladni s ezért nekirugaszkodunk néha. Nekilendülünk, de megfontoltan, fokozatosan erősítjük az iramot, nehogy kimerítsük erőinket, mielőtt a célhoz érünk.

Látjuk már, hogy a hároméves terv teljesítésével sikerült megteremtenünk azt az alapot, amelyet az új ötéves terv indulásához terveztünk.

A pártszervezetek most még inkább az ötéves terv sikeres megindulásáért folyó előkészítő munka élére álltak. Helyes irányító és szervező tevékenységüknek köszönhető a szocialista brigádok által elért eredmények nagy része. Nekik köszönhetjük, hogy a dolgozókban meglévő hazaszeretetei sikerült magasabb fokra emelni, szocialista hazaszeretetté, más népek iránt érzett, mély barátságunk elmélyítésével együtt.

Ez adja többek között azit a lelkesedést is, amely nemcsak a hároméves népgazdasági terv sikeres befejezését eredményezi, hanem elindítja az ötéves tervet is — és végül befejezi majd a szocialista építőmunkát a népgazdaság minden ágában.

A kővetkező hónapok taggyűlésem — bár a szocialista iskolareform Irányelveinek vitája még nem ül el akkor — bizonyára szóba jönnek az iparfejlesztés és a mezőgazdaság kérdései is. Mert a kommunistáknak mindig azt kell térgyalniok, ami a legfontosabb az életükben — és a vita, meg a tárgyalás végül is aktív, termelő, alkotó munkában reaüzálódik.

1965 decemberéig 66—70

százalékkal emeljük magasabbra az ipari termelést, mint 1958-ban volt. A mezőgazdasági termelést pedig az 1954— 58-as évek átlagához viszonyít va 30—32 százalékkal.

A párt hirdette meg ezt a programot egy évvel ezelőtt. A Központi Bizottság erről hozott határozatot, a dolgozó emberek pedig helyeselték ezt. Ma is helyeslik.

Tettekkel bizonyítják.

Fellendült az újítómozgalom. A Pécsi Bőrgyárban egyszerű munkások jöttek rá arra, hogy nem feltétlenül fontos a legdrágább bőrt felhasználni ahhoz, hogy kiváló minőséget termeljenek és a jövedelmezőséget Is biztosíthassák. A So- piana Gépgyárban a kiváló műszaki vezetés olyan hasznos újítások bevezetését támogatta. amelyekkel meg lehetett gyorsítani a legfontosabb mun

kafolyamatokat anélkül, hogy a minőség romlott volna. Uj gépek beállítását is lehetővé tették. A Pécsi Szénbányászati Tröszt bányaüzemeiben a szak szervezeti bizottságok kezdeményezésére sok bányász iratkozott be szakmai tanfolyamokra, hogy nagyobb tudást szerezzenek és munkájuk jobb legyen. A Pécsi Hangszer- és Asztalosárugyárban is kedvező talajra találtak a felhívások az anyagtakarékosság érdekében és kitűnő eredményeket értek el. A porcelángyár fiatal mérnökei — a párt tagjelöltjei — önként vállaltak olyan feladatokat, amelyek elvégzése nem lett volna kötelességük.

„Befejezzük a szocializmus alapjainak lerakását, meggyorsítjuk a szocializmus építését hazánkban" — mondja a párt Központi Bizottságának az ötéves terv irányelveiről kiadott közleménye.

Befejezzük. Mert akarjuk, mert szeretünk jól élni. Mert minden ember szeret jól élni. Hát minden magyar embernek akarnia kell a szocializmust, mert ez a béke és gazdagság, kultúra és tudomány, szabadság és boldogság rendszere.

Ehhez pedig az ötéves terv megvalósítása visz el.

Előkészítjük hát és megvalósítjuk.

Az irodalomtörténeti vándorgyűlés \J második napjáról

3 kXJHYsá*?

Az irodalomtörténeti vándorgyűlés első napján Klaniczay Tibor, az irodalomtudományok doktora tartott előadást.

lódi ouvre-jét megrajzolhassuk.

A Magyar Irodalomtörténeti Társaság tegnapi ülésén a nagyszámú irodalomtörténészen, kritikuson és irodalom- kedvelőn kívül részt vett a Német Tudományos Akadémia hazánkban tartózkodó küldöttségének két tagja is.

— A KISZÖV ÉS A KIOSZ MŰVÉSZEGYÜTTESÉNEK színjátszó gárdája, tánccsoportja és tánczenekara október 30-án műsoros estet rendez a mágocsi termelőszövert- kezetl és kisipari szövetkezeti tagok részére. Bemutatják Egri Viktor: „Virágzik a hárs” című háromfelvonósas színművét.

— A MAGYAR FÖLDTANI TÁRSULAT rendezésében október 28-án délután fél 8 órakor a MTESZ helyiségében Fülöp József beszámol a huszonegyedik nemzetközi földtani kongresszusról.

— A BEREMENDI ÁLLAMI GAZDASÁG Ida majori üzemegységében a MEGYE- VILL dolgozói mintegy nyolc- százezer forint értékben a külső és belső villanyhálózatot építettek.

— SZÁZ EVES fennállását ünnepli ma a hegyszentmár- toni általános iskola. Az úttörőcsapat nagy lelkesedéssel készült erre az alkalomra, két órás műsort állítottak össze.

— A FELOLVASÓ SZÍNHÁZ november 20-án és 21-én mutatkozik be a' Városi Művelődési Házban Faust I. részével. A Felolvasó Színházat azzal a céllal hozták létre, hogy olyan darabokat szólaltassanak meg minden díszlet jelmez és játék nélkül, amelyeknek a bemutatójára különféle okoknál fogva nem vállalkozhat a színház.

— A SZÉCHENYI-aknán dolgozó Kovács-brigád a KlSZ-kongresszus tiszteletére felajánlotta, hogy az eddigi negyven óra helyett harminckét óra alatt csinálnak meg egy mozdony váltót.

— A NAGYHAJMÁSI fiatalok a KISZ-kongresszus tlsz teletére vállalták, hogy a falusi termelőszövetkezetekben két hold kukoricaföldről takarítják be a termést.

— KISZ-KONGRESSZUSÁ RA indított munkaversenybe Komlón összesen 103 ifjúsági brigád nevezett bt. Ebből 26 brigádot az ipari tanulók neveztek.

— A SIKLÓSI Faipari Vállalat ifjúsági brigádja a KISZ kongresszus tiszteletére vállalta, hogy szekrényenként megtakarít 0,40 kg enyvet és egy négyzetméter fehérlemezt

— TANÁCSÜLÉST tart október 31-én Pécs város I. kerületi tanácsa. Ez alkalommal értékeli a tanács és a végrehajtó bizottság eddigi munkáját, majd sor kerül az 1961.

évi költségvetési tervezet me gvitatására.

— A KPVDSZ színjátszó csoportjának tagjai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére, november 7- én a soproni színháziban vendégszerepeinek.

— ORSZÁGOS állat- és kirakodó vásárt tartanak november 1-én, Sellyén, 3-in Sásdon, 6-án Pécsett és Két- újfaluban, 9-én Szentlőrincen, 10-én Drávafokon, 11-én Szi- getvárott, 14-én Siklóson, 16- án Szászváron, 21-én Mohácson, 23-án Himesházán, 26- án Véménden, 28-án Duna-, szekcsőn és Görcsönyben.

— A KPVDSZ Közgazdasági Akadémiája október 25-én, délelőtt 10 órakor nyílik meg. Az első előadást Gyöngyösi Lajos elvtárs, a Belker. Minisztérium munkatársa: „A vásárlóerő és a belkereskedelmi forgalom“ címmel tartja.

Robert Schumann városában

sov (zongora) szovjet, Anne- rose Schmidt és Wolfgang Hellmicht német szólistákat.

Különleges esemény volt a hangversenyek sorában a lipcsei rádió vegyeskarának estje. Ez a 60 tagú kórus méltán híres mind hazájában, mind külföldön. Hírnevüknek, műsoruknak, de nem utolsósorban a németek kóruszene sze- retetének tudható be, hogy ők is telt házat s igen lelkes közönséget vonzottak. Műsoruk második fele sok szép Schumann kórust hozott. De nekünk magyaroknak külön jól

esett hallani, hogy egy ilyen

kiváló kórus önálló hangversenyét Kodály: Mátrai képeik című hatalmas kórusmüvének életteli előadásával, mintegy ünnepi nyitánnyal indította, amelynek sikeres előadását 3 finoman kidolgozott Bartók női kar követett.

Ennek az estnek még egy

magyar vonatkozása volt. Garay György, aki jelenleg a lipcsei rádió-zenekar hangversenymestere, mint lipcsei művész működött közre, egy Schumann-szonáta előadásival

Közhely lenne itt hangverA Schumann-hiz emlékszobája,

senyek színvonaláról ékes szalukat sorakoztatni. A hangversenyek átlag magas, kiváló színvonala fölé csak a legnagyobbak emelkedtek. A közönség pedig mintaszerűen fegyelmezett, de mindamellett lelkes és tegyük hozzá — mindig pontos volt.

Schumann és az ifjúság.

Erről is kell néhány sorban írni. ZwiCkau ifjúsága nagyszerűen kivette részét a Schumann ünnepségekből. Helyes gondolat volt a Schumann Tár saság részéről, hogy a teljes Schumant állította az ünnepség középpontjába. Ugyanis sokan hajlamosak arra, hogy a nagy romantikus zeneszerzőben csak a *Träumerei“ (Álmodozás) álmodozó komponistáját lássák. Pedig ez a művész sokoldalú énjének csaK egyik oldala. Schumann kezdettől fogva harcos egyénisit volt. Harcolt zenéjében s elvhű írásaiban meggyőződéséért elsősorban mások, t aztán a saját igazáért. Mennyire a mának irta a 21 éves ifjú a kővetkező figyelmeztetést: „A művésznek ki kell mennie ai életbe. Bent a szobában ritkát* nőnek teremtő ideák.“ S ki ment az utcára. Ott volt Európa nagy napjainak 1848-nak eseményeinél. így irt naplójába: „1848 a forradalom nadll éve, népek tavasza. — Több újságot olvastam, mint 'könyvet”,

, (Folytatjuk.!

Az Irodalomtörténeti vándorgyűlés második napi programjának megfelelően tegnap délelőtt fél 10 órai kezdettel Barta János, a debreceni Kossuth Lajos egyetem tanára tartott előadást Kemény Zsigmondról, a szépíróról. Barta professzor a múlt század romantikus magyar irodalmának kiemelkedő képviselőjét regényei alapján igyekezett megítélni. Elmondotta, hogy Kemény élete és regényei tele vannak ellentmondásokkal. Ezeknek a feltárása hozzásegíthet bennünket az író igazi megértéséhez és értékeléséhez. Most ugyanis az a helyzet, hogy Kemény Zsigmomd azok közé az írók közé tartozik, akiknek helyes méltatásával még adósak a közvéleménynek az irodalomtörténészek és kritikusok.

Barta János előadását több hozzászóló irodalomtörténész egészítette ki. Dr. Weber An- t tál, a Magyar Irodalomtörté- 3 neti Társaság titkára Keményt és Arany népszemleletének ft különbözőségére mutatott rá. jí Hangsúlyozta, hogy Kemény X Zsigmond regényeiben és po-l litikal röpirataiban egyaránt i arisztokratikus szemléletet ta-, lálunk, Arany lírája és epi-l kája azonban népi gyökerű \ Helytelen tehát az a nézet,» amely rokonságot akar klmu-t tatni Kemény és Arany nép-ft szemlélete között. Kemény v arisztokratizmusa megmutat-ft koziik stílusában is. Alkotásai ft nehézkesek, az olvasót szinte y fárasztják. Túlteng bennük aj tragikus elem, a végzetszerű-1 ség }

Bóka László egyetemi tanár; elmondotta hozzászólásában^ hogy Kemény Zsigmond érté-j kelését minél előbb el kell vé-J gezni, még akkor is, ha ez| igen sokoldalú vizsgálatot igé-J nyel. Emlékeztette a jelenlévő-' két arra, hogy a szovjet iro-i dalomtörtéoészek körében í ugyanilyen probléma volt] Dosztojevszkij helyes értéke-1 lése. A szakemberek ezt Lenini biztatására a Nagy Októberig Szocialista Forradalom gy ő-ft zelme után mégis rövidesen ft elvégezték. A magyar szak- 3 embereknek is sürgősen pótol- j ni kell mulasztásaikat, még ha ft olyan problematikus íróról Is ft van szó, mint Kemény Zsig-Jr mond. Pándi Pál neves kriti-ft kus szerint Kemény Zsigmond ft nem mint szépíró, hanem mintjj közíró és karakterológus je-ft lentós. Munkásságának tehátW ilyen Irányú erőteljes vizsgá-jfi tata szükséges ahhoz, hogy va-ft

1 H1- ftj A zenekari estek ..nelkedl jjcrescendojának a végén a vi y.lághírű lipcsei Gewandhaus Mzenékart és karmesterét Fram j(i Konwichnyt, valamint Schu- Jlmann a-moll zongoraver sent ft.szólistáját Dimitri Papemo zoi !ilgoraművészt (Moszkva) ünne .Spelte a hangverseny lelkes kö %zönsége. Felejthetetlen napi .{{est volt. (Németországban nem k szokatlan esemény, hogy nagy ■'J-hírü zenekarok saját— rend Aszerint Ikarus-autóbuszaikar •jívidéki városokban koncertez- \nek.)

:ít A kamarahangversenyek ke- Uretében elhangzott egy önállt j'zongoraeset, egy dalest, égi (f.szonátaest, két 'kombinált mű- 31 sorú kamaraest s végül eg\ ; Xkáruskoncert.

ft* Fontosnak tartjuk megemlite- ft’ni, hogy a Schumann Társasát 'Amilyen nagyra értékeli az álI

'ij tala rendezett nemzetközi >Schumann-versenyek nyertese, jnefc eredményeit. Ez nagyszerűen jutott kifejezésre abbar -a tényben, hogy a zwlckau \hangversenyek során neves vi- flágjáró szólistáik és együttessek mellett fontos szerepei }kaptalk a Schumann-dijjal kitüntetett ifjú művészek is. Igi -hallhattuk: a svéd Jahnsen- 1‘krartettet (1. díj) a drezdai vo- jnósnégyest (III. díj) Marina "■Jatvilli (hegedű), Igor Csengi-