Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-14-01 / 217. szám

1960. SZEPTEMBER 14. NAPLÓ 5 Miről beszélnek a szántok Film. Film. Film ► a Vízügyi Igazgatóságon? MA IJTOLJAKÄ Ha az ember kívülről nézi a Dél-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság nagy sárga épületét, nem lát mást, mint egy régi házat, amelyen rajt van a táb­la is, miszerint műemlék. Kí­vülről többet nem mond ez az épület. Bent írógépek csattognak, logarlécek szaladnak hangta­lanul, ügyes kezek rajzokat készítenek, hogy ezek a rajzok néhány hónap múlva mint va­lóság jelenjenek meg egyik, vagy másik község határában. Innen indulnak el megvaló­sulásra a tsz-halastavak, itt döntenek a gátak építéséről és munkájukat ilyen eredmények jelzik: 181 1000 hold belvízte­lenített terület van ma már Baranyában. Csak Baranyá­ban, mert az ő kezük elér So­mogy megye nagy részébe, a magyar tenger partjaira is. Buchberger Pál, a műszaki osztály vezetője lelkesen ma­gyaráz. Azt mondja: az ő munkájuk igen sokágú. Fog­lalkoznak ők belvízvédelem­mel, vízrendezési művek épí­tésével, öntözéses kertészetek létesítésével, folyamszabályo­zással és halastó építésével. Az utóbbi évben jelentősen bővült az igazgatóság terve­zési és kivitelezési munkája. Mindent felsorolni nem lehet, ezért megpróbálja az érdeke­sebb munkákat egy csokorba kötni. — Ebben az évben adtuk át a szederkényi Karasica Gyön­gye Termelőszövetkezetnek az ötvenholdas föld alatti nyomó­csöves kertészetet — mondja. — Aztán építünk egy ármente­sítő zsilipet Tésenyfa határá­ban, a Nádas tónál, meg egyet Sósvertikénél. Ez a Dráva vi­zét szabályozza majd. Két ki­lométer hosszúságban Gaval­lér-féle betonelemekkel tesz- szük jobbá Zaláta határában a kápolnai Gürü csatornát. „Kiváló vállalat" lelt a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat A Baranya megyei Vendég­látó Vállalat elnyerte a bel­kereskedelmi miniszter által adományozott „Kiváló Válla­lat” címet. Az oklevél ünne­pélyes átadására szeptember 12-én, 18 órakor, a KPVDSZ kultúrotthonában ünnepélyes termelési tanácskozáson került sor. Ugyanekkor a dolgozók között 35 ezer forint jutalmat osztottak szét, és több dolgozót ».Kiváló dolgozó” jelvénnyel és oklevéllel tüntettek ki. Húsz újabb falusi klubot létesítenek Baranyában Baranyában nagyon nép­szerűek a falusi klubok, szá­muk jelenleg már megközelíti a százat. Valamennyiben meg­található a televíziós készü­lék, a rádió, ezenkívül folyó­iratokat, újságokat járatnak és újabban a könyvtárakat is a klubban helyezik el. Külö­nösen élénk klubélet alakult ki a pécsváradi járásban, va­lamint példamutató klubélet van Ivánbattyán termelőszö­vetkezeti községben. A Baranya megyei tanács művelődésügyi állandó bizott­sága e jó példák nyomán to­vábbfejleszti a klubhálózatot. Szeptember első felében az ál­landó bizottság tagjai sorra látogatják a falusi klubokat, művelődési házakat, tanulmá­nyozzák életüket és a tapasz­talatok alapján szeptember 21- én Bóly termelőszövetkezeti községben széleskörű tanács­kozáson foglalkoznak a klubo- sítás kérdéseivel. Az idén még újabb 20 falusi klubot létesí­tenek. a távolabbi cél pedig az, hogy Baranya valamennyi művelődési házában megte­remtsék a klubéletet. Ezért az újabb művelődési házakat már kivétel nélkül klubbal építik, szerelik fel. Papírokat vesz elő. így mé­giscsak könnyebb a válaszadás. — Idén befejezzük a mo­hácsi mellvédfal építését is. Jelenleg a lejáratok elretesze- lésének megoldásán dolgo­zunk. Nagy munka volt ez. Másfél kilométer hosszú be­ton mellvédfalat építettünk meg, amely még annál na­gyobb jeges árvizet is kibír, mint amilyen 1956-ban volt Mohácson. Rágyújt és míg tüdőre szív­ja a füstöt, látszik rajta: gon­dolkodik, miről kellene még beszélni. Megvan. — A majsi Táncsicsnak és az alsómocsoládi termelőszö­vetkezetnek építettünk egy halastavat. Most tervezünk ugyancsak egy halastavat a bikali termelőszövetkezetnek. Még az idén elkezdjük a mun­kát, mert azt akarjuk, hogy a tavaszon már ivadékot tehes­senek bele a bikaliak. Beszél és a rideg adatokból egyszerre megváltozott tájak, jobban termő földek bontakoz­nak ki. Tisztítják a Gyöngyös­patak keleti ágát Magyarluka- fa határában és ezzel — mint ők mondják: a jókarba helye­zéssel — a községi kertek fe­letti vizenyős réteket is le­csapolják. Építik a Feketevíz jobbparti töltését Téseny és Drávapalkonya között. És ezt a munkát is gépek végzik. Gépek, amelyek itt is meg­könnyítették a munkát. A Dél-Dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság területén ma már a munkák húsz százalékát gé­pek végzik. És egyre több és több gép jut majd szóhoz. Hogy mit jelent a gép? Egyet­len dologgal választ lehet er­re adni. Az idén szabályozta az igazgatóság a Bükkösd pa­takot. Ha nincsenek gépek, akkor erre a munkára talán csak 1964—65-ben kerülhetett volna sor. — Mi építjük a pécsváradi Tóvölgyben is a tavat, amely bizonyára kedvelt kiránduló- helye lesz a pécsieknek. És na­gyon szép munka lesz az orfüi tó építése is. Egyelőre még csak a terveket készítjük, de jövőre elkezdjük a 18—20 hol­das orfüi fürdőző tó építését is. Írógépek csattognak, logar­lécek futnak hangtalanul, az utcán emberek sétálnak, fel­felnéznek a nagy sárga épü­letre, gyönyörködnek benne és talán nem is sejtik: milyen nagy munka folyik itt benn. Itt, ahonnan nem kevesebb, mint 31 millió forint indul el tervekben, rajzokban a meg­valósulás útjára ebben az év­ben. És ezek nagy része már megvalósult. Nagyobb része, mint amennyit terveztek. Ezt bizonyítja, hogy első féléves tervét az igazgatóság 114,8 százalékra teljesítette. Dicséret illeti őket. Csehszlovák film Az alkoholizmus régi témá­ja már az irodalomnak és a íilmmű készeinek, úgyszólván egyidős e művészeti ágak szü­letésével. Éraekes, hogy az utóbbi időben a cseh filmmű­vészek is mind gyakrabban nyúlnak ehhez a tém hoz. Ugyannyira, hogyha nem is­mernénk Csehszlováklát — azt hihetnénk, hogy a legnagyobb probléma ma az alkoholizmus. Legutóbb a Mneány című fil­mükben láthattunk néhány kocsmázó jelenetet. Amíg azonban a Magányban a ré­szeg emberek csak epizódfigu­rák voltak, addig a „Ma utol­jára“ című legújabb alkotá­suk egész cselekménye az al­koholistákra épül. Az alkohol feldúlja a békés családi életeket, megmételye­zi a feleségek és a gyerekek életét, a munkahelyen is mind kevésbé tud eleget tenni fel­adatainak az iszákos ember, s elkerülhetetlen a katasztrófa, összegezve — ennyi az em­beri mondanivalója a Ma utol­jára című filmnek. A téma és a mondanivaló nem űj — kér­dés tehát a hogyan, a művé­szi megoldás. Tudnak-e va­lami újat adni ezzel a témá­val a ma emberének? A film első része események­ben szegény, negyven-ötvem percig alig történik valami, I ami sejtetné a nézővel, hogy mikor bontakozik ki í* tulaj­donképpeni történet. Megis­merkedünk aztán a kocsmá­val, ahová épen egy negedű- művész tér be hazai s.é jövet a koncertről. Itt található rendszeresen Danda mérnök, Zemánek figaró, az öreg Tau­pe és Rendi, aki itt bonyolítja le piszkos üzleteit. Valameny- nyien csúsznak lefelé a lejtőn, kezdetben csak annyiban ha­sonlítanak egymáshoz, hogy valamennyien rabszolgái az alkoholnak. Megindul aztán a szívek sze­líd harca, hogy megmentsék a tragédiától az ital áldozatait. j A lejtőn azonban nem lehet megállni, hiába határozza el Danda mérnök is, hogy ma utoljára iszik, de ez a m Hol­nap is megismétlődik, s nem tud ellentállni az ital szenve­délyének. Danda mérnököt, Karel Me­sékét, a hegedűst, Taupet a legkiválóbb cseh színészek alakítják művészi erővel. Nem az ő hibájuk, hogy a néző ki­csit csalódottan távozik. A film első része szétesik, s né­hol unalmas is. Van a film­nek néhány megkapó jelenete is, amely nyomot hagy a lá­togatóban. (Hamar) Igen sokan látogatják a DÉDÁSZ műszaki könyvtárát 100 éves a mecseki őszibarack — Gergely János megyei fökertész megírta a híres gyümölcs történetét Tíz műszaki könyvet vett ki az aktatáskájából Bi- liczky Tibor, a DÉDÁSZ tech­nikusa, amikor megkérdeztem tőle, igénybe szokta-e vermi a vállalat műszaki könyvtárát. S a tíz könyv mellett egy né­met nyelvű villamossági szak­lap Is meghúzódott.- A DÉDASZ műszaki könyv­tára megfelel a legkényesebb követelményeknek is. A könyv szekrények a vállalat kültúr- szobájában találtak helyet, szé pen elrendezve és lehetőséget biztosítva a helyszíni tanúimé nyozásra, vagy ha szükséges a kölcsönzésre. Megtalálhatók itt a szovjet „Elektrie“ és az amerikai „Elect ricity an the Farm“ című fo­lyóiratok mellett a német, francia, svájci folyóiratok és a magyar szaklapok és folyó­iratok. Példásan, évfolyamon­ként bekötve sorakoznak a könyvszekrények polcain a több ezer kötetet kitevő mű­szaki könyvek mellett. A folyóiratokra évente 23 ezer forintot, míg könyvekre közel százezer forintot fordí­tanák, egyrészt a vállalat szak szervezete, a vállalat igazgató­sága, másrészt a vállalat köz­pontja részéről. Ez idáig mind szép; komoly könyvtár, folyóirat és szak- irodalom áll a vállalat dolgo­zóinak rendelkezésére. Az a kérdés, hogy ezt a lehetőséget a vállalat dolgozói kihasznál- ják-e? A szakmai képzésben, a műszaki színvonal emelésé­ben, az újításokban megmutat kozik-e ennek a lehetőségnek az eredménye? Igen, ezt a tények igazolják. Nem arról van szó, hogy eny- nyien és ennyien látogatják, ennyi és ennyi könyvet köl­csönöztek ki a félévben, mert ez lehet csalóka is, és hogy emögött van-e valami, az ne­hezen megfogható. De tény és megfogható valóság az a 84 újítás, amelyet az elmúlt Idő­ben adtak be a vállalat veze­tőségéhez, s az is, hogy a nagy harsányi üzemvezetőség 66 dolgozója közül 21-en tanul­nak valamilyen formában to­vább. Hárman műegyetemre, tizenhatan technikumba jár­nak, s ezeknek a műszaki könyvtár minden segítséget megad. I A vállalat minden tőle tel­hetőt elkövet, hogy a könyv- | tár állandóan bővüljön és mindenki számára hozzáférhe- | tő legyen. Ennek érdekében a vidéki üzemvezetőségeknek ki sebb állományú könyvtárakat adtak ki és részükre is járat­nak folyóiratokat, még kül­földieket is. Érdemes egy pillanatra meg állni Biliczky Tibornál a transzformátor mérőállomás helyiségében. Tizenkét éve dolgozik a szakmában. Villany szerelő segédként kezdte, ma már elvégezte a villamossági technikumot, eredetiben olvas­sa a külföldi folyóiratokat és tíz darab műszaki könyvet emel ki az aktatáskájából Lelkesedéssel magyarázza el­képzeléseit és munkáját, at­moszféra van körülötte, mely vonz és lelkesít. Egy modern asztalkára mutat Magam olyan ferdelábú, űj- vonalú íróasztalnak nézem. De nem az, mert egy mérőasz tál. A története a következő. A munkakerülők díszpéldánya Baka János. Legutóbbi mun­kahelyén az Erőműnél soroza­tosan elkésett és ezért több­ször figyelmeztették. Mit? Ki parancsol neki? ö aztán igazán nem tűr fegyelmet — június 14-én önkényesen kilépett. így kezdődött Állandó munkát azóta sem vállalt. Pedig szükség lett vol­na a keresetére, otthon rajta kívül még kistestvérére is az édesanyja keresett, ő volt az egyedüli dolgozó a családban. S ez a 19 éves, életerős fiatal­ember elnézte, hogy idős édes­anyja etesse, ruházza. Italra persze már nem jutott anyja keresetéből, így hát néha al­kalmi munkát vállalt Július 9-én barátjával a kis­államáéra ment, hátha adódik valami vagonkirakás s az érte járó pénzt megihatják. Pilla­natnyilag azonban munka nem volt, gondolták moziba men­nek. Mozi után pedig — mert italozásra azért mindig kerül Pénz —- elmentek a Baranya A nyolc üzemvezetőség terü­letéről eddig a központba kel­lett behozni ellenőrzésre a fogyasztásmérőket és a villa­mos műszereket. A miniszté­rium rendelete értelmében a helyszínre kellett ilyen mérő­asztalokat beállítani. Megren­delték egy budapesti vállalat­nál, amely 68 ezer forintért vállalta az asztalok elkészíté­sét. Ekkor született meg Bi­liczky elvtára régi vágya, hogy ő készít ilyen asztalokat. És el is készítette, munkaidőn kívül, 12 ezer fointos költség­gel! Mezei elvtársnak, az igaz­gatóság vezetőjének az a vé­leménye, hogy jó és megfelelő. Egy állomáson már dolgozik is az első példány és jól be­vált. Biliczky Tibor ezzel több mint 400 ezer forintos megta- rítást ért el, s ha a többi igaz­gatóság is bevezeti, akkor másfél millió forintot jelent. Ezek a tények azt igazolják, hogy a műszaki ismeretek a DEDASZ-nál nem topognak egyhelyben, ha .nem rohannak előre. Gazdagh István vendéglőbe. Egy pohár, két po­hár s közben megismerkedtek Kovács Józseffel, aki kissé it­tasan tért már be a vendéglő­be. Megvacsorázott, de italt — látták a pincérek, hogy it­tas — nem szolgáltak ki ré­szére. Kovács ekkor odaült Baka asztalához s kérte, hozas­sanak számára is egy-két íröcs csőt, majd ő kifizeti. Később Baka barátja elment s így kettesben maradtak. Beszélge­tés közben Kovács elmondotta, hogy most vásárolt 4000 fo­rintért egy rekamiét.. * S ek­kor Baka már elhatározta, hogy Kovácsot kifosztja. Aki 4000 forintért most vásárolt, annak még lehet a pénztárcá­jában — gondolta. Elérkezett a zárira, Kovács már búcsú zkodni kezdett, hogy megy a Széchenyi téri buszmegállóhoz. Baka azonban rábeszélte, hogy ne a Széche­nyi téren, hanem a Bercsényi utcánál szálljon buszra. Ko­vács — szerencsétlenségére en- I gedett s elindultak a Rákóczi Száz éves a mecseki őszi­barack, amelynek hírneve mél­tán terjedt el hazánlkban is külföldön egyaránt, ősziba­rackot korábban is termesz­tettek a Mecsek déli lankáin, de sem mennyiségileg, sem mi­nőségileg nem volt jelentős. Feljegyzéseik szerint 1860 tá­ján Gulinger Mór ny. kapi­tány ültetett első ízben na­gyobb számban őszibarack­fákat a pécsi dombokon. Az első nemes fajták Fran­ciaországból kerültek a Mecsek vidékére és ennek köszönhető, hogy a pécsiek jórésze ma is franciabaracknak nevezi az őszibarackot. 1886-ban szállí­tottak először Budapestre őszibarackot a Mecsek vi­dékéről, a századfordulón pe­dig már pécsi őszibarack ter­melők voltaik az angol és bel­ga királyi udvar állandó szál­lítói. 1960 különben kettős év­forduló a mecseki őszibarack történetében. 1910-ben —. te­hát éppen fél évszázada — je­lent meg az őszibarack termesz téséről írott első magyar szak- köny. — Szerzője: Fekete Mihály ny. pécsi főügyész, ne­ves gyümölcstermesztő, címe: „A francia barack tenyésztésé­úton s egészen a 48-as térig jutottak. Autóbusz nem jött, mentek tovább. A Zsolnay ut­cán haladtak végig s elérkez­tek a Balokányi fürdővel szem ben lévő Húsipari Szövetkezet mellett lévő közig. Biz a köz sötét, közvilágítás sehol... Baka csak erre a sötét helyre várt. öklével hirtelen teljes erőből halántékon ütötte Ko­vácsot. aki a földre esett, de nem ájult el. Ekkor Baka is­mét ütött. Akkorát, hogy bal keze megdagadt.. ezután jobb kezével ütött Vágta, csépelte a szerencsétlen földön fekvő embert, mert pénzt sejtett nála De erre már Kovács is .ki­józanodott’*, felugrott ás a Zsolnay utca felé szaladt Ba­ka utána szaladt, de a Fetső- Balokány utca felől lépéseket hallott s feladta az üldözést. Ezután mintha mi sem történt volna, hazament megvacsorá­zott és lefeküdt Érezte azonbap. hogy nem marad annyiban az ügy. Elhatározta: külföldre szö­kik. Pénze nem volt, tor ha­jt felszabadulás óta rend­kívül nagyot fejlődött a mecse­ki termőtáj. Amíg negyedszá­zada mindössze 75 000 fát tar­tottak számon, jelenleg össze­sen 814 000 őszibarackfa virul a pécsi dombokon, illetve a Mecsek tágabb vidékén. Az idén mintegy négy—ötezer má­zsa termésre számítanak a ter­melők. Noha mennyiségben el­marad a mecseki őszibarack az ország más tájainak termésé­től, minőségben — főleg íz­ben és illatban —^ felülmúlja azokat. A száz esztendős gyümölcs „tiszteletére“ az augusztusi dél-dunántúli mezőgazdasági kiállítás keretében külön őszi» barack kiállítást rendeztek. —» Történetét pedig — hosszas kutatómunka után — a közel­múltban irta meg Baranya me­gye egyik legkiválóbb gyü­mölcstermesztési szakembere, Gergely János megyei főker­tész. Villanyszerelőt keres azonnali belépésre a PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ. 32845 zulról egy köteg könyvet vitt eladni az antikvár könyves­boltba s ennek árán indult Bajára, majd Kiskunhalasra és Szegedre. Szegeden a határ felé indult, a Tisza partjához érve ruháját kezébe fogva úsz­ni kezdett De visszafordult, mert úgy érezte, hogy nem tudja átúszni a Tiszát Ezután az egyik halászt kérte, hogy vigye át a Tisza túlsó part­jára. Csónakba szállt, de a ha­tárőrség motorosa gyorsabb volt i | Eddig a történet. A vád: egy rendbeli rablás bűntettének ki sérlete, egy rendbeli tiltott ha­tárátlépés bűntettének kísér­lete, közveszélyes munkakerü­lés. Az ítélet: 11 évi börtön. Talán egy kissé súlyosnak tűnik egyesek előtt az ítélet Súlyos, igaz. De mindezekért 15 esztendei börtönbüntetés is kiszabható. Helyes a bíró­ság ítélete. Egyszer már erő­teljesen hozzá kell látni annak megvalósításához — a törvény szigorát is igénybe venni —. hogy munkakerülők, huligá­nok garázdálkodhassanak az utcákon, veszélyeztetve a bé­kés emberek életét GUI| Fn«K TŐI“, Előre megfontolt szándékkal... 11 évi börtön, rablás bűntettének kísérletéért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents