Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-14-01 / 217. szám
1960. SZEPTEMBER 14. NAPLÓ 3 Gondolatok, vélemények az új Iskolai reformról 11 biztonság, a testi épség őre: a bányarendészet Dr. Tárkányi Ernőnével, a Janus Pannonius Leánygimnázium igazgatójával beszélge tünk az új iskolai reformról. — Még a nyár elején voltam egy igazgatói értekezleten, amelyen az iskolareform táv latait, az iskolai oktatás vár ható fejlődését vázolták előttünk. Valóban szép és nagyon szükséges problémákat old meg most a reform, csak azt sajnálom, hogy nem vagyok 20—30 évvel fiatalabb, s mint diák közvetlen részese nem le hetek az új diákéletnek. Iskoláink nem lehetnek elszigeteltek a környező világtól, hanem valóban az alkotó életre kell hogy neveljenek. Nálunk már ebben az esztendőben jelentősen kiszéles ítet tűk a politechnikai oktatást. A négy első osztály közül háromban lesz rendszeresen politechnikai képzés. Az egyik osztályban kesztyűkészítést és ' szabászatot, a másikban sütésfőzést, a harmadikban pedig rádiótechnikát tanulnak. Az elmúlt esztendőben is jelentős segítséget kaptunk több üzemtől. Most a Mecsekvidéki Üze' mi Vendéglátó Vállalat vesz át tőlünk 6 tanulót, akiket cukrásznak képez ki, 17-et pedig megtanít a sütés-főzés tudományára. Ezeket a tanulókat a Belvárosi Étteremben, a Kazinczyban és a hőerőmű éttermében foglalkoztatják. Az új iskolareform alapján a számonkérés is sokkal nagyobb jelentőséggel bir, mint eddig, önálló és logikus gondolkodás- módra nevel. A legnagyobb problémát a tananyagcsökkentés jelent, mert kétségtelen, tanulóink túlterheltek, sok olyan felesleges ismerettel tömjük őket, amelyeknek a gyakorlati életben nincs különösebb jelentőségük. A 16 osztályunkból az idei évben 4 osztályban lesz politechnikai oktatás, de jövőre már valamennyi első osztályban bevezetjük. Az iskolareformnak az is egyik feladata lesz, hogy az esti tagozatokat' és a levelező hallgatókat közelebb hozza a nappali tagozathoz, eleven kapcsolat alakuljon ki a tanulók között. öt esztendeje, hogy a Janns Pannonius Leánygimnázium alakult, ennek emlékére szeptember 25-én Janus-napot rendezünk, amelyre meghívjuk az eddig végzett összes növendékeit az iskolának. S a Janus- napot természetesen minden évben megtartjuk, s azt reméljük ettől az alkalomtól, hogy ez is életet hoz az intézetbe, a végzett tanulók elmondják mindig az „életben” szerzett tapasztalataikat. Megalakítjuk majd az intézetünkben is a politechnikai tanácsot, amelybe bevonjuk mindazokat az üzemeket, amelyekben tanulóink gyakorlati munkát végeznek. Nagy szükség lesz még a I tanulói szabályzat reformálá- ' sára is. Ezen a téren is lemaradtunk az élettől, s ma már nem lehetünk olyan merevek, hogy ne engedjünk meg a tanulóinknak olyan dolgot például, hogy a szüleivel elmenjen délután egy cukrászdába, vagy az esti mozielőadásra. Érdekes megfigyelni, hogy a szülők is mindinkább látják az iskolai oktatás gyakorlati fontosságát. Amikor az iskolánkban bevezettük egy osztályban a politechnikai képzést — három szülő is bejött hozzánk, hogy ne ebbe az osztályba tegyük a leányát. Ma viszont az a helyzet, hogy a szülők azért jönnek hozzánk, hogy azokba az osztályokba tegyük a gyerekeiket, amelyekben már van politechnikai oktatás is. Az új iskolai reform jelen' tős könnyebbséget jelent a diákoknak, s később a taná roknak is. Az új középiskolai tanterv közvetlenül kapcsolódik majd az általános iskola anyagához. Eddig ugyanis az történt, hogy a középiskola első évében csaknem végig az általános iskolai anyagot ismételték, amely sok tanulónak unalmas is volt, s felesleges energiapazarlással járt. Véleményem szerint nagy szükség volt már erre az iskolai reformra, s bízom abban, hogy az új iskolai szervezeti élet, az új tanterv kedvezően érezteti hatását. (Hamar) Zenei ismeretterjesztés az aknákon, munkásszínjátszó hetek, csereműsor a falvakkal Komló művelődési programjában A komlói városi pártbizottság a tanáccsal és a tömegszervezetekkel közösen tárgyalta meg a bányászváros művelődési helyzetét és dolgozta ki az új évad programját. Erősítik az ismeretterjesz té&i tevékenységet: a munkásszállásokon természettudományi és műszaki előadás-sorozatokat, a szocialista brigádok részére munkásakadémiát indítanak, az aknákon és a munkásklubokban zenei, irodalmi, fotóművészeti ismeret- terjesztő előadásokat szerveznek, a KISZ ifjúsági akadémiát indít be. A „Május 1.“ művelődési házban 12 színházi előadásira és tíz különböző előadásra kerül sor, a színházi esteken legjobb darabjaival fellép a Kaposvári Csiky Gergely Színház és a Pécsi Nemzeti Színház is. A patronált termelőszövetkezeti községek öntevékeny együtteseivel műsort cserélnek. Megrendezik a komlói munkásszínjátszó heteket, mely alkalommal az aknák, üzemek színjátszó-együttesei adnak számot fejlődésükről. Mánián és Gesztenyésben, Komló peremközségeiben új miunkásklubok épülnek társadalmi munkában, ezekben színvonalas kulturális élet, jó szórakozási lehetőség megteremtéséről gondoskodnak. Az úttörőház az Idén ősszel megalakítja gyermekzenekarát, ebben segítséget ad a komlói zeneiskola, ahol jelenleg száz bányászgyerek ismerkedik a különböző hangszerekkel A könyvtár fejlesztésére, olvasószoba berendezésére a szén- bányászati tröszt szakszervezeti bizottsága hetvenezer forintot biztosított, a könyvtár dolgozói pedig vállalták, hogy 1800-ra növelik rendszeres olvasóik számát, a József Attila olvasómozgalomba pedig a KISZ-szervezetekkel együttműködve, ezer fiatalt vannak be1 ! (ÍS) Pécsett, a József Attila és Rét utca sarkán L alakú emeletes épület áll. Betonkeritése mögött gyermekek játszadoznak, néha egy-egy autó áll a kapu előtt. A járókelő ha bepillant, bányászkalapácsos, zománcozott táblát lát a bejárat fölött a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség felírással. A nem bányász ember nem tudja, miért is van erre a hivatalra szükség, mit is csinálnak azok az emberek, akik a vastag falak mögött, az íróasztalnál ülnek. Már a tervezésnél kezdődik Egyszerű a válasz. A bányamunka veszélyesebb a többi ipari foglalkozásnál, ezért •— a többi iparágtól eltérően — szükség van egy olyan hatóságra, illetve szervre, amely a munka biztonságára felügyel. Ez a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség, vagy ahogy rövidebben mondják, Bányarendészet főfeladata; Három megye —■ Baranya, Somogy, Tolna — tartozik hozza. Csupán a teljesség kedvéért említjük meg, hogy a robbantással dolgozó kőbányák munkáját, s a nem fegyveres testületekhez tartozó robbanóanyagok tárolásának és fel- használásának módját is ellenőrzik. Csak a teljesség kedvéért, mert a munka oroszlán- részét a két széntröszt és a hidasi bánya biztonságának ellenőrzése alkotja; A pécsi kerületi bányarendészetnek az OBF — Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség, a felettes szerve, annak pedig a Minisztertanács. A bányarendészet tehát nem minisztériumi intézmény, mint a széntrösztök. Ebből már sejteni lehet, hogy a bányarendészet igen széles hatáskörrel rendelkezik, amivel persze együtt jár a felelősség is; A bányarendészet munkája két főágra osztható: 1. a balesetek megelőzése, 2, a három Ősssi korút a határban I levéltárban őrzött adatok figyelembevételével restaurálják a pécsi öreg házakat Az új építkezések mellett a pécsi városi tanács évről-évre nagyobb összegeket — az elkövetkező öt évben 170 millió forintot — áldoz a történelmi belső városrész restaurálására. A tanács építési osztálya újab ban kidolgozott egy műemlékekkel kapcsolatos szabályrendeletet is, amelynek célja, hogy a régi keletkezésű Belvárosban az öregebb és újabb épületek stílusbeli összehangolásával jellegzetes hangulatú esztétikailag szép s hiteles történelmi városrészt alakítsanak ki. A nagyszabású tatarozási munkákhoz állandó segítséget ad a Pécsi Levéltár, ahol valamennyi jelentősebb pécsi ház régi rajzait, terveit őrzik, több száz évre visszamenőleg. A kivitelező vállalatok egyetlen ház felújításához sem kezdenek hozzá, mielőtt a levéltárban a házakról őrzött iratokat nem tamilniányoaiáík. Hivatalosan még tart a nyár és bizony júliusban sem tűzött melegebben a nap. Mégis, naptár ide, napfény oda, a szeptemberi határban már az ősszel találkoztunk. A sárguló kukoricalevelek, érett napraforgótányérok, a földből kikandikáló hasas répák és a szőlő édes zamata... Az őszt kincsei árulják el. Itt van köztünk, csak ki kell nyújtani kezünk és leszakíthatjuk érett gyümölcsét. Színek, ízek és illatok évszaka. Szép és termékeny, akár a szeptemberi hétfő reggel, itt a friss földszagú, Szilágy pusztai határban. Reggel kilenc óra. Sőregl János a lánctalpas fülkéjében éppen a vasárnapi csirkecomb utolsó falatjánál tart, amikor megzavarjuk. Jó reggelt. A reggeli hirtelen véget ér, és a traktoros fürgén ugrik ki a gépből néhány szóra, — őszi szántás? — Az. Méghozzá a Javából. Harmincöt centire engedem le az ekét, utána fogassal le zárom. Bírja a gép, száz lóer van benne, hát ml ez neki? Aztán a lánctalpas nekilendül és szint* falja * holdakat. Egy műszakban 25 hold a normája, s ezt a hetven holdas táblát — melyet ráadásul jó vastagon megtrágyáztak — másfél nap alatt „megemészti“. Négy lánctalpasa van a zengőaljai gazdaságnak s eddig váltott műszakban 700 hold őszi mélyszántást elvégeztek. Még néhány nap és nem tudnak munkát adni az SZ—100-asokrvak, mert kifogy a tarló és a cukorrépa a földben, a kukorica még lábon áll. De már nem sokáig... Néhány kilométerrel odébb az erzsébeti határban silókom bájn vágja, aprítja a kukoricát. Vontatók jönnék, mennek, sürögve igyekeznek kiszolgálni a falánk gépet. A falu melletti szérüskertek- ben, fent a dombtetőn, fura táncot járnak a Béke tsz asz- szonyai. Messziről, mintha ma gyár csárdást ropnának folyton egy irányban, s ha elfárad mák, csak sétálnak szép, lassan, körbe, körbe. Silót taposnak, immár a negyediket. A silókazal 25 méter hosszan nyúlik el a domb oldalában, s fala, mint a beton, kemény. Jó takarmány lesz belőle. Az asszonyok vidámak, villával a kezükben járják a fúr csa csárdást, most már napok óta. Egy kicsit meg is sokallták már, mert nagyon sok a termés, nehezen hirkóznak vele, de takarmány az lesz.;; Rónaszékiné—Hille brand, napon túl gyógyuló balesetek kivizsgálása. Természetesen az előbbi a fontosabb, hiszen az a cél, hogy minél kevesebb baleset legyen. Talán meglepő, de így helyes: a balesetvédelem már egy új akna létesítésének meg tervezésénél elkezdődik. A terv addig nem válik törvénnyé, amig a bányarendészet nem hagyja jóvá, amíg nem győződött meg arról, hogy a tervben eleget tettek a biztonsági előírásoknak; Állandó bányajárás Ugyanígy vagyunk a beruházással és az új akna felavatásával is. Addig új akna nem termelhet, amig a bányarendészet — alapos helyszíni szem le után — igent nem mond. A bányarendészet még egy termelő aknát is leállíthat. (Erre természetesen nem kerül sor. A biztonsági rendszabályok, megelőző óvintézkedések rendkívül széles skálája csaknem lehetetlenné teszi, hogy olyan hiba adódjon élő. amely egy egész akna leállítását tenné szükségessé. Másrészt nincs olyan bányaüzem, ahol annyira elhanyagolnák a biztonságot, hogy a bányarendészetnek ilyen végső eszközökhöz kelljen folyamodnia.) A bányarendészet négy pécsi és négy komlói körzeti felügyelője állandóan a bányákat járja, és mindent ellenőriz, ami a biztonságot befolyásolja. A munkahelyek bizto eítását, illetve ácsol ásmódj át, a különböző gépek — aknaszállítók. szivattyúk, villamos berendezések, kaparószalagok, stb. — működését (Uj gép nem kerülhet a bányába a bányarendészet beleegyezése nélkül.) Ellenőrzi a bányamentő- állomásokat és még sok mást, többi között a levegőellátást azt, hogy megvan-e az egy főre számított négy köbméter percenként nincs e túl meleg, megfelelő-e a gázvédelem; Mint említettük, a bányarendészet minden 3 napon túl gyógyuló balesetet kivizsgál. Különösen az életveszélyes, illetve halálos baleseteket követi aprólékos „nyomozás”. A legapróbb részletekig megvizsgálják, hogy üzemi hibából tör- tént-e, ha igen, ki a felelői érte. Ha a bányász valakinél a lelkiismeretlensége miatt halt meg, bírósági tárgyalás Ü lehet a dologból. /Ve szidják a hanyagok A bányarendészet nem pí' naszkodó és tehetetlen János Ha hibát észlel a bányában azonnal megteszi szóbeli vág? írásbeli észrevételét. Ez volta* képpen utasításszámba megíi amelyet a csillésektől kezd« az üzemvezetőig mindenki süt- gősen végrehajt; Ha mégsem így történi! vagy az észlelt hiba súlyos bápyarendészet büntetést szat> ki. A körzeti felügyelő 500, > pécsi kerületi központ emberei 1500 forintig büntethetnél — beleértve az üzemvezetőt is A leggyakoribbak az 50—ÍOO forint közötti büntetések. Pécs* bányán a második negyedévben 2960 forintot, a komlói III-as aknán pedig 2200 forintot tett ki a pénzbüntetés ötó szege; Ezek után elképzelhető, hog? a bányarendészet embere nem mindenki által szívesen látott vendég a bányában. Mi tagadás: a hanyagok szidják — pedig kár a meggondolatlan szavakért! A bányarendészet embere egy fillérrel sem kap több prémiumot azáltal, ha valakit megbüntet, — a büntetés- pénzek az utolsó fillérig a SZOT népjóléti alapjába kerül nek. De nem is ez a lényeg- Akiben cseppnyi önkritikái szellem van, beláthatja: a bányarendészet azért folyamodik végső esetben a pénzbüntetéshez, mert azt akarja, hogy » bányász épségben és jó egészségben térjen vissza a családjához. Elég kár. hogy némelyek ezt csak a pénzbüntetés után értik meg; Szerencsére csak a hanyagok háborognak néha, a vezetők és bányászok többsége jól tudja, hogy a bányával nem lehet tréfálni, és maguk is azon vannak, hogy minél biztonságosabbá tegyék a mun kát Ezéirt a bányaüzemek meg lehetősen jó viszonyban vannak * bánya rendészettől. ML É flz egészségügyi helyzetről tárgyalt a mohácsi tanács végrehajtó bizottsága A Mohács városi Tanács végrehajtó bizottsága tegnap .napirendre tűzte a város egészségügyi helyzetének megvitatását. A vb elsőnek a járóbetegellátást tárgyalta meg. A járóbeteg-ellátás az orvosi körzetek feladata, amelyből 1952 óta öt szervezett állás van a város területén s a közeljövőben Űj-Mohács is bekapcsolódik a körzeti orvosi ellátásba. Csak egy pillantás a múltba: 1938-ban mindössze két városi orvos volt. A körzeti orvosok munkáját 4 védőnő és két szülésznő is segíti. A vb elé terjesztett jelentés megállapítja, hogy a szülések nem otthon történnek, hanem szülőotthonokban, kórházakban s így a szülésznőket házibeteg- ápolókká képezték át s ezzel a körzeti orvosok munkáját tovább javították. Jelentős fejlődést értek el a bölcsődéknél is. A város területén két állandó jellegű bölcsőde működik. Az újvárosi bölcsödét az elmúlt hónapban megnagyobbították s így nemcsak a férőhelyek száma növekedett, hanem a különböző korú gyermekek számára elkülönített, korszerűbb helyiségek állnak rendelkezésre. A járóbeteg-ellátás egy másik része a rendelőintézeti és gondozóintézeti ellátás. A városnak nincs önálló rendelő- intézete, a szakrendelések a városi kórház szükséghelyiségeiben működnek, meglehetősen mostoha körülmények között. Az elmúlt félévben a város és a járás területérái 54 ezer beteget láttak el. Az általános közegészség- ügyi helyzet terén jelenté« tejI löd és tapasztalható, de számos probléma is adódik. Az egyik: a vízellátás problémája. Legtöbb kút kimerült, eliszaposodott. Igaz, hogy készül három mélyfúratú kút, de ezek is csak időszakosan segítenek a helyzeten. Szükség lenne egy korszerű vízműre. A vb számos vállalat egészségügyi helyzetét is megvitatta. A vb megállapította: fokozott feladatok megoldása vár a város közegészségügyére. Már számos intézkedést is tettek. Felmérték a tsz-ek és az állami gazdaságok közegészségügyi viszonyait és intézkedtek a hiányok megszüntetéséről. A felszaporodott üzemi balesetek csökkentéséért felvilágosító előadásokat szerveztek. A vb ezután * járványügy helyzetét, • szociálpolitikai munkát vizsgálta meg, majd a város vízellátásának javításáért, m szakrendelés zavartalan működésének biztosításáért és még számos felmerült probléma megoldásáért intézkedett. A Baranya megyei Állat- forgalmi Vállalat technikumi végzettséggel vagy ennek hiányában tübb éves gyakorlattal rendelkező hizla’ási brigádvezetőt keres Ranodfa-pusztal üzemegységébe. — Fizetés megegyezés szerint. — Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán «September 17 és l*-én. Pécs, ZetUn Klára ■. X/a.
