Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-14-01 / 217. szám
4 NAPLÓ I960. SZEPTEMBER 14. Hruscsov elvtárs válásiéi a Daily Express szerkesztőének kérdéseire A „Baltika“ óceán járóval New York felé tartó Hruscsov szovjet kormányfő táviratot kapott az angol Daily Express szerkesztőjétől. A szerkesztő a táviratban azt kérte, hogy Hruscsov válaszoljon néhány kérdésére. Az alábbiakban kő zöljük a kérdéseket és Hruscsov válaszát. KÉRDÉS: Mit üzen a brit közvéleménynek, abból az alkalomból, hogy partjaink mellett elhalad? VALASZ: Mindenekelőtt szívből jövő üdvözletemet kül döm a brit közvéleménynek. Ahogyan mi a Szovjetunióban értelmezzük, a mi véleményünk és a brit társadalom véleménye 60k Időszerű nemzetközi kérdésben megegyezik. A brit közvélemény — a közvéleményre a szó átfogóbb értelmében gondolok — híve a népek, az államok közötti viszony megjavításának, a hidegháborús állapot megszüntetésének és a leszerelési megegyezésnek. Ez elősegíti a világbéke biztosítását. Mi ezt az álláspontot képviseljük. Igaz, önöknél vannak más álláspontok, vagy árnyalatok is a nemzetközi kérdések értelmezésében, de ismétlem, átfogó értelemben beszélek a brit közvéleményről, amelynek abszolút többsége a béke és a barátság híve. Szeretnék ezért sikereket kívánni hazájuk közvéleményének. Azt kívánom, hogy lankadatlan erővel folytassa a harcát a békéért és a barátságért, az államok békés együttéléséért. Ez csak Is állhatatos és célratörő cselekedetekkel érhető el. A nemzetközi béke és barátság olyan nemes cél, amelynek eléréséért nem szabad kímélnünk erőfeszítéseinket. KÉRDÉS: Hogyan értékeli az amerikai hatóságoknak azt a döntését, hogy New York Manhattan kerületére korlátoz zák az ön amerikai tartózkodását? VALASZ: Szerkesztő úr, 5n érdekes kérdést vet fél. Jómagam úgy gondolom, hogy ön és ón egyíoftnán ítéljük meg az amerikai külügyminisztérium bejelentett döntését. Ha ön úgy vélte volna, hogy ez a döntés ésszerű és az ilyesféle korlátozás rendjén való, gondolom, nem tette volna fel nekem ezt a kérdésit, ha viszont feltette, nyilván azt tartja, hogy ez a döntés nem ésszerű. Egyetérthetek önnel ebben. Én is úgy vélem, hogy ez nem ésszerű döntés. Azért gondolom így, mert az a kormány, amely határozatot hozott utazásaim korlátozásáról, nyilván nem tanúsított jószán dákokat annak a szervezetnek tevékenysége iránt, amelynek az ülésére megyek. Következésképpen ez a kormány nem érez egyet a megoldásra váró és az ENSZ-közgyűlés napirendjén szereplő kérdések ren dezésévél. Ha az Egyesült Államok kor many át jószándék és az egész emberiség szempontjából halaszthatatlan és létfontosságú kérdések tényleges megoldására irányuló óhaj vezette volna. nem akart volna ilyen hely zetbe juttatni engem. Ilyen döntés ugyanis nem illik az általam képviselt ország és az említett kormány képviselte ország jobb megértéséhez. Nem szabad, hogy egyes személyekhez, egyik vagy másik társadatmi-polifikai rendszerhez fűződő egyéni rokon- vagy ellenszenv vezéreljen bennün két. hanem reálisan kell a földünkön kialakult feltételeket figyelembe vennünk. A tényleges helyzetből kell kiindulnunk és tudomásul kell vennünk, hogy ma a kapita lizmus sem vállal, sem más képp nem tudia kiszorítani a szocializmust, amely egész sor országban megszilárdult és nemcsak sikeresen fejlődik, hanem sikeresebben is halad elfte, mint a régi, kapitalista rendszer. Ez arra volt, hogy a szociálist* rendszernek nemcsak a jelene szilárd, hanem nagy jövő áll előtte. A lényeg most az, hogy választ találjunk a kérdésre: hogyan éljenek az államok együtt a kialakult körülmények között, amikor vannak szocialista és kapitalista országok. Ehhez mindenekelőtt biztosítani kell a világzékét és békés együttélést, a különböző társadalmi rendszerű országok békés versengését. E cél megvalósításához azonban meg kell találni a megoldatlan nemzetközi kérdések békés rendezésének útjait és amennyire lehetséges, minden állam között biztosítani kell a normális viszonyt. Minden eszközzel erősíteni kell az Egyesült Nemzetek Szervezetét, mert az ENSZ igen fontos nemzetközi szerv, amelyben mind az egyik, mind a másik rendszerhez tartozó államok képviselve vannak. Egyik vagy másik államférfi megítélése sok tényezőtől függ. Én a magam részéről természetesen nem követelem, hogy az amerikai hatóságok valamifé- különleges elbánásban részesítsenek. De felhatalmazásom van népemtől és kormányomtól, hogy keressem a vt lágbéke biztosításának lehetőségeit. Ezt tettem és ezt fogom tenni, a legkövetkezetesebben. Érthető, hogy azok az intézkedések, amelyeket a sajtó közlései saerint velem szemben készülnek foganatosítani Egyesült Államok hatósá- nem. indokolhatók sem ideológiai, sem erkölcsi megfontolásokkal. Mindenesetre azok, akik ilyen döntést szándékoztak hozni, nyilván nem óhajtották jobb feltételeket teremteni a küldöttségek együtt működéséhez az ENSZ közgyűlésében a megérlelődött nemzetközi kérdések megoldása céljából: KÉRDÉS: óhajt-e valamilyen megjegyzést tenni n kongói helyzetről, vagy bármely más kérdésről? VALASZ: Kérdése nagyon érdekes. Helyes, hogy ön előtérbe állítja a kongói kérdést. Kongó most valóban minden politikust és államférfit foglalkoztat. A Kongóhoz való viszony jelenleg próbaköve sok ország politikájának és elsősorban az Egyesült Nem zetek Szervezete politikájának. Mint Ismeretes, a Biztonsági Tanács határozata megbízta Hammarskjöld urat, az ENSZ főtitkárát, tegyen meg minden szükséges intézkedést, hogy segíthessen a kongói kor mánynak ez új afrikai állam függetlensége és szuverénitása biztosításéiban. Ha viszont a kongói események alakulását elemezzük, legnagyobb sajnálatunkra meg kell mondanunk, hogy Hammarskjöld úr, az ENSZ főtitkára, nem teljesiti a reá ruházott feladatokat. Hammarskjöld úr intézkedései lényegében egybevágnak azok nak az országoknak politikájával, amelyek a gyarmatosítás álláspontján voltak és vannak. Nyilván nem véletlen, hogy ezek az országok eléggé hangosan pártfogolják Hammarsk jöld úr kongói politikáját. Ez a dicséret rosszabb a szidásnál. Megmutatja, kinek az intézkedéseit támogatja Ham- manskjöld úr. Az imperialista gyarmattartók most a maximum és a minimum politikáját folytatják Kongóban. A minimum politikája megtartani a gyarmattartók számára Katanga tartományt, elszakítva Kongótól. A Csombéhoz hasonló bábokon keresztül igyekszenek ugyanazt a politikát folytatni amelyet a belga gyarmattartók és pártfogóik folytattak. Azt a látszotot keltik, hogy Katanga függetlenné váll Ez számukra a minimum. A maximum a Kongói Köztársaság törvényes kormányénak megdöntése, ez a kormány valóban független, nemzeti politikát folytat, mind a kangoi nép, mind a gazdasági és politikai függeülenségéén küzdő összes afrikai népek érdekében. A gyarmattartók természetesen nem állítanak belgákat e kormány helyére. A belgák az úgynevezett pótolhatatlan szakemberek minőségében maradnának ott, a kormány pedig Csombéhoz hasonló, bőrszínűket tekintve fekete, felbérelt személyekből* valójában a gyarmattartók politikájának megvalósítóiból állna. Legbántóbb az, hogy az imoerialista gyarmattartók az ENSZ főtitkárának. Hammarskjöld úrnak a közvetítésé vei viszik keresztül politikájukat. És nem lehet azt mondani, hogy Hammarskjöld úr nem érti meg ezt. Nem, nagyon is jól megérti, tudatosan cselekszik az imperialista gyár irattartók érdekében. A Szovjetunió hű lenini poli- politikájához, nemcsak együttérzést tanúsít, hanem segíti és támogatja is azokat a népeket, amelyek felszabadulásukért, a gyarmati járom levetéséért, politikai és gazdasági függetlenségük megszilárdításáért harcolnak. Mindenkinek világosan kell látnia, miért nem folytatnak az imperialista gyarmattartók ilyen politikát Kongó viszonylatában. Először is félnek attól, hogy ha a kongói nép kivívja országa függetlenségét, ez ragadós példa lesz a többi gyarmati és függő ország népe számára. Másodszor, és ez a legfőbb, meg akarják tartani maguknak ezt a gazdag országot, hogy folytathassák kirablását. Hammarskjöld úr buzgón védelmezi azt a saját javaslatát, hogy Kongó csak az ENSZ-en keresetül részesüljön segélyben. Ennek a buzgói kodásnak a magyarázata ugyancsak az a törekvés, hogy megoltalmazza a gyarmattartók érdekeit. A fiatal Kongói Köztársaság kormánya, Lumumba miniszterelnök, aki a kongói parlament bizalmából kapta tisztségét, nem talál támogatásra Hammarskjöld úrnál és azoknak az országoknak vezető köreinél, amelyeknek érdekeit képviseli A gyarmato sító politika védelmezői kommunistának nevezik Patricie Lumumbát, ennek az ámításnak a tarthatatlansága nyilvánvaló. Azt mondanám hogy Lumumba úr olyan kommunista, amilyen katolikus Hruscsov. De ha Lumumba beszédei és cselekedetei egybeesnek a kommunista eszmékkel, számomra kommunista számára ez igen örvendetes. Azok, akik kommunistáknak igyekszenek beállítani a nemzeti függetlenségi harcosokat, akarva akaratlan beismerik, hogy a kommunisták politikája a gyarmati népek érdekeit és törekvéseit tükrözi a függetlenségükért és szabadságukért vívott harcban. Ez nagy megtiszteltetés ne künk, kommunistáknak. Az idő majd megmutatja, hogyan alakulnak a kongói események. Egy dolog világos: a gyarmati országok népei nem csökkentik erőfeszítéseiket, nem hajtanak térdet a gyarmattartók előtt. Ami pedig Kongó politikai és társadalmi fejlődését illeti, maga a kongói nép határozza meg, milyen úton akar haladni a jövőben. Elérkezett a döntő pillanat, az Egyesült Nemzetek Szervezete helyes politikai irányvonalának megválasztása szempontjából. Szeretném remélni, hogy az ENSZ-köz- gyűlés közelgő ülésszaka véleményt nyilvánít az óriási jelentőségű kongói helyzet kérdésében, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete helyes politikát fog követni a függetlenségükért és szabadságukért küzdő népek és nem a gyarmattartók érdekében. A Szovjetunió segítette és segíteni fogja a kongói nép függetlenségi harcát, hogy mielőbb leszámolhasson a gyarmati rendszerrel, hogy mi- előbb gazdája és birtokosa le i gyen a Kongói Köztársasó)- minden klnssének. A? EiSZ-szerveií c nkosként v* részt az el'eazék isszeestsAviséJea Lumumba beszámolója a hétfőt eseményekről Lumumba kongói miniszter- elnök nyilatkozatban számolt be Kaszavubu legújabb mester kedéseiről. Elmondotta miként tartóztatták le, hogyan sikerült kiszabadulnia. „Délután fél négy volt és hivatalomban dolgoztam, amikor Bolikango (volt tájékoztatásügyi miniszter) vezetésével egy csoport Bakongo-katona jelent meg nálam, hogy letartóztasson. A magukkal hozott letar- tóztatási parancsot Rom államügyész írta alá. Tehát őrizetbe vettek. Tudtam, hogy egyes félrevezetett katonák pénzt kaptak az ENSZ-től, de abban is bizonyos voltam, hogy a hadsereg hű maradt hozzám". A katonák magatartása egyáltalán nem volt ellenséges. Engedelmeskedtek a letartózta- tási végzésnek, anélkül, hogy tudták volna, hogy azt egy belga államügyész írta alá.” A Leopold katonai táborba érkezésemkor a katonaság körében általános volt a felháborodás. Az engem őrző katonákat a többiek félrevonták egyesek meg így kiáltoztak: „Meg akarják gyilkolni, vág: börtönbe akarják vetni”. Ekkor nyugalomra intettem a katonákat. Többen ezután azt kiáltották: „Kasza vubut kell letartóztatni, ö mindennek az oka. Azonnal le kell tartóztatni az államügyészt is. A városban is fejtetőre állt minden — folytatta Lumumba. Nagy volt a lakosság és a katonaság felháborodása. Azon nal egy jeepbe ültem és a városba hajtattam. Hangszórón felszólítottam a lakosságot, őrizze meg nyugalmát. Közöltem. hogy a hadsereg segítségével kiszabadultam, a hadsereg a mi oldalunkon áll. Mindenki nagy tetszéssel fogadta szavaimat, többen lelkesen kiáltották „győztünk!” Sokan azt mondták, meg kell szállni a rádióállomást. Össxeült a kongói parlament A MTI kűlöntudóeitójának jelentése Köves Tibor, az MTI külön- tudósítója jelenti Leopold- ville-ből: Miután a kongói ENSZ- hatóságok a leopoldville-i rádió hétfőn történt megnyitása után „saját hatáskörükben” eldöntötték, hogy mi tekintendő propagandának, illetve ki az „igaz kongói hazafi”, kedden délután lehetővé tették Bolikangónak, az Ileo „kormány” tájékoztatási miniszterének, hogy rádióbeszédet mondjon. Az újdonsült „tájékoztatási miniszter”, akinek „kormányától” a kongói parlament két háza hétfőn megtagadta az elismerést, közölte az ország népével, hogy most már „szabadok” s kérte: támogassák Kaszavubu és Ileo „kormányát”. A parlament két háza kedden délután három órakor együttes ülésre ült össze, ezen hír szerint Ileo bizalmat akar kérni „kormánya” számára. A parlament épületét kongói katonaság veszi körül. Kezdetben olyan hírek terjedtek el, hogy ezek a katonai egységek Ka- szavubut támogatják. Minthogy azonban Lumumba miniszterelnök jelen van a parlament ülésén, ebből arra lehet következtetni, hogy az épületet körülvevő katonaság hű maradt Lutnumbához. A parlament ülésén egy Lumumba-párti képviselő törvényjavaslatot terjesztett be. A törvényjavaslat kijelenti, hogy a köztársasági elnöknek nincs joga meneszteni a miniszterelnököt. A legújabb jelentések arra engednek következtetni, hogy változatlan erővel folyik az ádáz küzdelem a törvényes kongói kormány és az imperialisták, valamint az ENSZ kongói hatóságai által támogatott Kaszavubu-klikk között. A rádió épülete előtt azonsán .smét ENSZ-katonák tartóztattak fel —. Nem akartam katonai összetűzést, nem akartam háborút kiprovokálni az ENSZ-csapatokkal. Erőt vettem magamon és' nyűgöd lan megkenem az ENSZ-őröket engedjék meg. hogy beszédet intézzek népemhez. Megbíztam Mpolo tábornokot, teremtsen kapcsolatot az ENSZ-parancs- nokával és rendkívüli megbízottjával. — Nyilatkozni akartam, hogy megnyugtassam a lakosságot”. Bolikango az ENSZ segítségével be tudott jutni a stúdióba és a rádiót -- e nem törvényes tájékoztatási miniszter — jogtalanul fel akarta használni. Azzal vádoljuk az ENSZ szerveket, hogy cinkosként vesznek részt az ellenzék ösz- szeesküvésében. Ezt bizonyítja az is, hogy Bolikango kétszer is bejuthatott a rádió épületébe. Én mindig lemondtam arról, hogy erőszakosan nyissak utat magamnak. Mindig udvarias voltam, s mégis mindig visszautasításban volt részem. Vihettem volna magammal százegynéhány embert és elfoglalhattam volna a rádió- állomást. De ez esetben halottak lettek volna. Szeretnék elkerülni minden vérontást. minden összetűzést. Két ízben mér csaknem összecsapásra került sor. Ha a legközelebbi alkalommal mégis az összetűzés mellett döntök, min denki tudni fogja, hogy nem én vagyok a felelős” — mondotta Lumumba, II Budapest Nagycirkusz sátorépítéshez alkalmi munkásokat vesz fel. Jelentkezni lehet szeptember 16-án reggel 6 órakor a Balokány-llgetben. 32688 Szovjet jegyzék az amerikai kormányhoz A szovjet kormány jegyzéket intézett az Egyesült Államok kormányához és ebben tiltakozik az ENSZ történetében példátlan intézkedés ellen, amely szerint az amerikai kormány korlátozni kívánja Hruscsovnak, a szovjet Minisztertanács elnökének, az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség vezetőjén- - mozgási lehetőségét. — Az Egyesült Államok kormányának ezt az intézkedését — hangzik a szovjet kormány jegyzéke — kifejezetten barátságtalan lépésnek lehet tekinteni a Szovjetunióval szemben. E lépésnek az a célja, hogy akadályozzák az ENSZ- közgyűlés 15. ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség munkáját. A jegyzék hangsúlyozza, hogy az amerikai kormánynak ez az eljárása csakis arra irányulhat, hogy már eleve megrontsa a nemzetközi légkört olyan időpontban, amikor sok államfő újabb erőfeszítéseket szándékozik tenni a nemzetközi feszültség enyhítésére. A szovjet kormány jegyzékében tiltakozást jelent be az amerikai kormány Jogtalan kísérlete ellen, hogy akadályozA „Baltika“ visszhangja Amerikában za a szovjet küldöttség normális munkáját A szovjet kormány ragaszkodik ahhoz, hogy az amerikai kormány maradéktalanul teljesítse azokat a kötelezettségeket, amelyek az ENSZ központi intézményeinek ottani tartózkodásával kapcsolatos egyezmény alapján hárulnak rá. A szovjet kormány elvárja, hogy az amerikai kormány biztosítsa a szovjet küldöttség vezetője számára az akadálytalan mozgási lehetőséget New York és Glen Cove között, ahol a közgyűlés ülésszakai idején a szovjet küldöttség tartózkodni szokott. Moszkva (TASZSZ) Ahogy közeledik a Baltika Amerika partjához, az Egyesült Államokban mind erősebb politikai vihar kezdődik a szovjet kormányfő küszöbönálló érkezésével kapcsolatban. Az egyszerű amerikaiak meg könnyebbülten és elégedetten fogadták azt a hírt, hogy Nyi- klta Hruscsov, a szovjet kormány feje. az ENSZ elkövetkezendő ülésszakán résztvevő szovjet küldöttség élén az Egyesült Államokba érkezik. A washingtoni szovjet követség és a Szovjetunió New York-i ENSZ-képviselete sok táviratot kap az egyszerű amerikai polgároktól, az üzleti körük képviselőitől, rádió- és telefonállomások tulajdonosaitól. Sikereket kívánnak Hrus- csovnak az ENSZ-közgyűlés (Béwafcáa ét meghívják szovjet kormányfőt, mondjon beszédet a rádióban, televízióban, gyűléseken. Egész másképpen tekintenek a szovjet kormányfő látogatása elé Amerika hivatalos körei. Nem átallják a Baltikát, amely a nagy óceánjárókhoz képest kis személyszállító hajó úgy lefesteni az amerikaiak előtt, mint valami szörnyet, amely az Egyesült Államok létét fenyegeti. De Washington nem csupán jajveszékeL Olyan diplomáciai és katonai lépéseket tesz. amelyek nyilvánvaló célul a nemzetközi viszonyok összekuszálását és a légkör megmérge- zését tűzték ki. S mindezt az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszaka előestéjén. Ismeretes, hogy az Egyesült Államok politikájának egyik sugalmazója Rockefeller. nyíltan dicsekszik, azzal. hogy az Egyesült Államok .második Koreát’’ akar Kongóban. Rockefeller és az amerikai kormány új beavatkozást tervez a kubai nép szabadsága ellen is. Miért fél az Egyesült Államok kormánya Hruscsov érkezésétől? Miért fél az ENSZ- közgyűléstől, ezek és az ENSZ- üléssTvakkal kapcsolatos más kérdések izgatják az amerikai népet. E témákról éles vita zajlik az amerikai lapokban. És nem véletlen, hogy Herter külügyminiszter még a gondolatától is retteg annak, hogy az Egyesült Államok válaszút elé kerül: vagy elszigetelődik, vagy pedig aláveti magát a többség akaratának az általános és teljes leszerelés kérd©-
