Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-06-01 / 210. szám
I 1960. SZEPTEMBER 6. NAPLÓ 5 Komlói bányásznapi mozaik Bensőségesebb, tartalmasabb volt az idei bányásznapi ünnepség az elmúlt évinél. Ezt bizonyítja az is, hogy az üzemeknél nemcsak azokat köszöntötték, akik jelenleg is a föld mélyén dolgoznak, hanem azokat is, akik évekkel ezelőtt nyugdíjba mentek. Kossuth-bányán bányalátogatásra hívták meg az egykori bányászokat. Megható volt, ahogy a múlt bányászai találkoztak a jelennel. Sokan nem akartak hinni a szemüknek, a látogatás végén elmondották, hogy nem lehet összehasonlítani a mai bányát a régivel. Ma öröm dolgozni — mondották — « bizony nagyon sajnálják, hogy ők már csak ünnepnapok alkalmával szállhatnak le a szén birodalmába. * Viszonozva a komlói bányászok augusztus 20-i látogatását, sok termelőszövetkezet küldte el képviselőjét a bányásznapi ünnepségekre. A szocialista falu képviselői nagy megelégedéssel tekintették meg a várost, résztvettek a központi és' az üzemekben rendezett ünnepségeken, este pedig együtt szórakoztak a bányászokkal. Feltűnően sok vendég jött szombaton és vasárnap Komlóra. Zsúfolt vonatok és autóbuszok érkeztek az ország több helyéről. Gyakran lehetett látni kisebb-nagyobb csoportokat, amint érdeklődve szemlélték az egyes létesítményeket. A vendéglátók ilyenkor nagy büszkén magyarázták, hogy „ez a vájáriskola, ahol tanultaim", „Az a legényszálló, ott laktam, amíg nem kaptam lakást." „Ez itt a Zrínyi Művelődési Ház, ide megyünk este" — és igy tovább. A gazda módján mutatták a várost. * Vidámság, kellemes szórakozás — ez jellemezte szombat este is vasárnap az egész várost. Reggel zenés ébresztő, majd térzene a város különböző pontján. Nem hiányzott a színházi előadás, a cirkusz nézőtere minden előadáson zsúfolásig megtelt, s egy pil- lanatra sem nélkülözte a gyermekek zsivaját a piactér, ahol körhinta és egyéb játékok szórakoztatták az apróságokat. Tizenöt év a sellyei járásban Mindig izgató, mindig lényegbevágó kérdés: „Vajon jobban élnek-e az emberek az országban, a megyében, vagy éppen egy járásban?“ A kérdésre mindig a legjobb választ a statisztika adja. Ha összehasonlítjuk a sely- lyei járás jelenlegi helyzetét a 15 év előttivel, kiderül, hogy ez a járás is igen nagy fejlődésen ment keresztül. A felszabadulás előtt a járás szántóterületének ötvenhét százalékán zsellérek, napszámosok dolgoztak gyakran a betevő falatért. Ma már ezek az emberek a maguk gazdái. Közösen művelik saját földjeiket. Ha csak ennyit értünk volna el — ez is óriási eredmény lenne. De ennél lényegesen több történt a sellyei járásban; A tizenöt év előttihez viszonyítva a lakosság fogyasztása háromszorosára nőtt. A motorkerékpárok száma harmincszoros, a gépkocsitulajdonosok száma pedig négyszeresére nőtt. Kulturális életben is jelentős változások történtek. Tizenkettő helyett negyvenkét községben ég a villany, tízszeresére nőtt a rádiótulajdonosok száma és tizenháromszor annyi kultúr- ház van a járásban, mint amennyi tizenöt évvel ezelőtt volt. A pedagógusok száma is két és félszer nagyobb a tizenöt év előttinél és hét községben modem iskola épült. A dolgozó emberek gyermekei elfoglalták helyüket a középiskolák, főiskolák és egyetemek padjaiban is. Tíz évvel ezelőtt még csak 85 középiskolás volt a járásban. Ma már 262 fiú és lány jár gimnáziumba, technikumba. Négyszeresére nőtt a főiskolások és egyetemisták száma. Ma 52 egyetemista és főiskolás készül az életre a sellyei járásból. A sellyei járásban ma már Rövidesen megkezdődik Pécsett és Komlón a zenei évad A korábbi közlésnek megfelelően az Országos Filharmónia Pécsett az őszi—téli évadban is gazdag komolyzenei programmal várja a város zenekedvelő közönségét. A végleges műsorterv már elkészült, amely szerint az idei hangverseny évad november elején kezdődik, amint a Pécsi Nemzeti Színház átépítése befejeződik. A tervek szerint az első hangversenyen a Pécsi Szimfonikus Zenekar lép fel Pau- lusz Elemér vezényletével, és Igor Bezrodjij szovjet hegedű- művész közreműködésével. Az első műsorban Weber: Euryan- te-nyitánya, Brahms hegedű- versenye és Kodály: Fölszállott a páva című variációi szerepelnek. A további műsorokban a Pécsi Szimfonikus Zenekar Lehel György vezényletével, Hernádi Lajos közreműködésével Mozart, Mendelssohn és Maros művét adja elő, januárban a Budapesti MÁV Szimfonikusok, a néphadsereg férfikarának vendégfelléptével Viski- Szervánszky- és Stravinszky- művet interpretálnak a Pécsi Nemzeti Színházban. Márciusban André Vander- noot, belga karnagy vezényli a Pécsi Szimfonikus Zenekart, és ugyancsak márciusban Takas- hi Asahina japán karmestert látja vendégül a pécsi zenekar A tavaszi műsortervben Bach, Ravel, Rán-ky, Beethoven, Csaj kovszkij, Mozart, Weiner, Haydn és Schubert művei szerepelnek. Az Országos Filharmónia Pécsett a bérleti hangversenyeit mindig hétfői napon a a Pécsi Nemzeti Színházban rendezi. Komlón is végleges már a nyolc bérleti hangversenyből álló sorozat műsora, amelyet a komlói zenei munkásakadémia keretén belül rendeznek meg. A komlói műsorban a Debre oeni MÁV Szimfonikusok, a Pécsi Szimfonikus Zenekar, a Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar vendégszerepei. A szólóművészek közül kiemelke dik Kovács Dénes, Túrán Lász ló, valamint a belga André Vandemoot karmester vendégfellépése. Műsoron Komlón is a világ zeneirodalmának legszebb darabjai szerepelnek Mozart, Csajkovszkij, Wagner, Hacsa- turján, Berlioz, Gershwin, Gluck és Liszt művei. Távolsági konyhaszék Szombaton este történt Pécsett a 111. kerületben, az új vendéglátőkombínát avatása után. A tizenkét méter széles új betonúton kigyúltak a fénycsövek. A széles utcán emberfolyam hömpölygött végig. Az ablakokban kiváncsi gyerekfejek jelentek meg, az erkélyeken mamák, papák, nagymamák és nagypapák könyököltek, Zászlódíszt öltött a városmert bányásznap előestéje volt. Fáklyák lángja csapott az égnek és fiatalok énekeltek. A fáklyásmenet azonban kevésbé érdekelte a tömeget, a tekintetek egy azon dolog, illetve építmény felé szegeződ- tek. Az új vendéglátókombinát megnyitása a szenzáció erejével hatott az emberékre. Az utóbbi hónapokban már százak találgatták: megnyílik, vagy sem? Amikor a bejárat előtt a heverő női alakot is felszerelték, mindenki tudta: megnyílik! I A kombinát minden várakozást felülmúlt. Belsejének szemkápráztató csillogása, a modem vonalú bútorok, a szo- lídhangú zenekar, a cukrászda bárpultjának stílusa, a korszerű és az ,lelőkelő" ügyes keveredése, a nagyszerű hűtés és rejtett fűtés, a székek és asztalok vonala, a mennyezet kiKépzése és a tör'"'faburkolat, a boxok és intim sarkok, a virág és a terasz ívlámpál, mindez egybevetve csodálatra és elismerő kifejezéseikre ragadtatta a nézőket. — Ide bárkit el lehet hozni, még a legigényesebb külföldi vendéget is — hallottam az I egyik asztalnál egy idősebb férfitől. — Vasárnap nem kell főznöm ebédet, lejövünk ide és nyugodtan- megebédelünk — mondta egy többgyermelkes mama. — Minden dicséretet megérdemel a tervezője, de az építői is — vélte négy fiatalember. Az étterem minden asztala percek alatt megtelt, a cukrászdáé szintén, a harmadosztályú kisvendéglőé az előbbiekhez hasonlóan. A teraszon talpalatnyi hely sem akadt, a culkrászda teraszán sűrű embercsoport keresett helyet. Nők, gyermekek, férfiak, lányok és serdülő fiúk tolongtak a bejáratoknál. Mindenki látni és hallani akart. És mínderilki ülni akart. A kellemes langyos estén, a ragyogó étteremben, a muzsika vérpezsdítő hangjait hallgatni. Idős házaspár érkezik s megállnak mellettünk. Nyomukban a férj és a feleség. Aztán még két lány és két fiú. Leülnének. Le kell ülniük- mert ez egy olyan nagyon szép este bányásznap is van, szívük tele örömmel, jókedvvel. De hová? Tekintetük a rendezőkre, felszolgálókra, vendégekre, az asztaloknál ülő boldog emberekre esik. A lányok szája legörbül, a fiúk is szomorúak. Nincs segítség, Élmennek, Egy óra múlva távozunk. A teraszon pillantom meg őket. Nevetnek és élcelődnek, sört isznak. A mama alatt konyhaszék. A papa alatt úgyszintén. A szomszédból hozták. Az emberek elhúznalk mellettük, de senki sem szól. Csak mosolyognak. De nem -,rosszból”, inkább kedvesen. Csillog-villog a szakszofon ezüstje. A hang bekúszik a nyitott ablakokon. Szép este van. szinte száz százalékosnak vehető a társadalmi biztosítottak száma. Nemrég Sólyom József elvtárs. a csányoszrói termelőszövetkezet tagja mesélte: még a felszabadulás előtt egy alkalommal az újságban megpendítette: legyenek a parasztok is nyugdíjasok. Ez most vált csak valósággá — vonta le a végkövetkeztetést. Megnyílt az Egyetemi Könyvtár Negyedmillió könyv várja olvasóit A sellyei járásban ma már 651 nyugdíjas tsz-paraszt van. Három új körzeti orvosi rendelőt, egy tüdőgondozó intézetet, egy szülőotthont, egy hetven fős szociális otthont, strandfürdőt — hoztak létre az utóbbi években. A sellyei járás, termelőszövetkezeti járás. Itt mindenki a közösből él. És tegyük hozzá: jól él. Ezt a fogyasztáson keresztül mérhetjük le talán a legjobban. 1960 első félévében a járásban 37 százalékkal többet költöttek fogyasztási cikkekre, mint az előző év azonos időszakában. És ebben nincs benne az az összeg, amiért Pécsett vásároltak tartós cikkeket. A takarékbetét állomány ugyancsak ebben az időszakban négy és félszeresére nőtt, nem Is beszélve arról, hogy mennyi pénzt rejtenek az otthoni „takarékpénztárak“, a szalmazsákok. Ezek tények. És a tények mindennél többet mondanak arról: hogyan él az egykori egykeország, az Ormánság népe jelenleg. Szalai János Csütörtök délelőtt tizenegy órakor megnyitotta kapuit az Egyetemi Könyvtár. A könyvtár egy részét a nyáron átrendezték. Nehéz volt, mert mintegy nyolcvan mázsa könyvet kellett megmozgatni. Az állványokat a Békéscsabai Lakatos KTSZ készítette, az országban ugyanis csak két helyen foglalkoznak ezzel a munkával, Budapesten és Békéscsabán. A festéssel és a kisebb tatarozással együtt háromszáz- ezer forintot költöttek erre a felújításra. Az átalakításra szükség volt, mert a forgalom 1951. óta évente tízezer fővel növekszik. 1959-ben százhúszezer látogatója volt, annyi, mint Pécs lakossága. — Könyvtárhálózatunk orvosi és jogi könyvtárból áll. Az orvosi könyvtárnak 586 000 forint értékű könyvet vásároltunk 1959-ben, a joginak 65 000 forintért, a központi könyvtárnak pedig 150 000 forint értékben. Most tehát 250 ezer kötettel várjuk az olvasókat — tájékoztat dr. Fényes Miklós igazgató. — Hány év alatt gyűjötték ezt össze? Tölgy, bükk és egyéb keményfa rönköt palló deszkát vásárolunk. SZIGETVÁRI FAIPARI KTSZ. TELEFON: 70. 32642 — 1924-ben kezdte el működését az Egyetemi Könyvtár. A könyvek gyűjtése azonban nem akkor kezdődött, hanem még Pozsonyból hozták az alapvető állományt és az itteni püspöki könyvtár is adott anyagot. Még ezután is hosszú évekig csak rendezetlen könyvraktár volt az épület. 1930-ban kezdte el a katalogizálást Fitz .József. Egyik dolgozónk, dr. Nyakas Sarolta már itt volt akkor. — 1929-ben kerültem a könyvtárhoz — mondja dr. Nyakas Sarolta igazgatóhelyettes. — ötféle katalógust készítettünk az említett időben s mivel azóta is itt dolgozom, nyugodtan mondhatom, hogy minden könyvet ismerek. A legelső asztalnál dr. Román Lászlóné és dr. Ruzsás Lajosné ül. Az újonnan érkező könyvek nyolcszemű feldolgozó láncolatában ők az első két szem. Dr. Román Lászlóné kedves mosollyal magyarázza: — Mindenekelőtt megnézzük, valóban hiányzik-e még könyvtárunkból a beszerezni kívánt mű. Ha nem mi vesz- szük, hanem úgy kapjuk, akkor is megvizsgáljuk, hátha már megvan. Azután jön csak a többi művelet egészen a raktározásig, illetőleg a katalóguscédulák elkészítéséig. Egyébként külföldről is kapunk könyveket olvasóink és kutatóink részére. New Yorktól Pekingig van összeköttetésünk. Tavaly száznyolcvan értékes művet kaptunk külföldről. A hazai 1536 kötetnyi ajándékkal együtt ez több* mint húszezer forintnyi értéket képvisel. , Földessy Dénes Alakítsuk ki a vetésforgót a termelőszövetkezetekben A földművelési rendszer magába foglalja az okszerű trágyázás. a korszerű gyomirtás és növényvédelmi eljárások, a talajjavítások stb. mellett a helyes vetésforgót is. A fejlődésünk mai szakaszában szűk ség van a termelőszövetkezeteiknél a vetésforgó be ve ze téli ve ésforgó jelentősége t* — a következő: lehetővé teszi a legjobb talaj hasznosítást azáltal, hogy az adott körülmények között legmegfelelőbb elővetemények után vetik el a növényeket, megteremti a korszerű agrotechnika alkalmazásának előfeltételeit, tehát minden munkát a maga idejében, a legjobb, a legmegfelelőbb módon lehet elvégezni; lehetővé teszi a helyes trágyázás! rendszer kialakítását; a talaj víz- és táplálóanyagkészletével való okszerű gazdálkodást; alapja a helyes munkaszervezésnek. a gépeik tökéletes kihasználásának. a gazdálkodást áttekinthetővé teszi, a vezetést leegyszerűsíti. A bólyi Kossuth Termelő- szövetkezetben', lahol hosszú évek óta vetésforgó szerint gaz MEGNYÍLT AlPOMP/A • i/etYpeeLA'Tő kOMg>NArr dállkodnak és attól nemigen térnek el, kimagasló és állandóan magas terméseredményeket érnek el. Például búzából már több éven keresztül 14— 15, ősziárpából 20 mázsa körüli átlagterméseket takarítanak be. Különösen fontos az okszerű vetésforgó szerepe, a lejtős területek talajvédelmében. A lejtők, amelyek a megye területének mintegy 20%-át elfoglalják, erősen ki vannak téve az eróziónak. Fontos tehát, hogy ezeken olyan vetésforgót állítsanak össze a termelőszövetkezetek, amely lehetővé teszi, hogy a talajt egész éven át sűrűállományú növény borítsa. A termesztett növényeket úgy kell megválasztani, hogy minél nagyobb mértékű és sokkal gyorsabb víznyelést tegyenek lehetővé és beárnyékoló képességük is nagy legyen; Különösen jó szolgálatot tesz nek az eróziónak kitett területeken a felülvetett növények és elsősorban a pillangós szá- 1 astakarmány-növények. Ezek amellett, hogy az erózió hatását csökkentik, jól jövedelmez nek is. Az egyházaskozári termelőszövetkezetben 30 kh fehérheréből 180 ezer forint bevételt értek el; lül rugalmasan termeljék meg a szükséges növényeket. A vetésforgó elkészítését meg kell előznie a táblásítás- nak. Ügy kell az apróparcelr Iákból a táblákat kialakítani, hogy azokat lehetőleg egyenes vonal határolja. Az egyes táblák azonos minőségű tala- júak legyenek. Külön táblát kell kialakítaná a völgyre* a lejtőre stb. A szakaszok nagysága, száma mindig a helyi adottságoktól függjön. Minél sokoldalúbb és nagyobb a gazdaság és minél változatosabb a talaj, annál többszakaszos vetésforgó kialakítása indokolt. Fontos, hogy a vetésforgók készítésével egyidejűleg megtervezze a termelőszövetkezet trágyázási rendszerét is. A vetésforgók készítésénél szem előtt kell tartani az állami tervfeladatokat, az állatállomány takarmányszükségletét éa természetesen termelőszövetkezeti tagok jövedelmét. A jelenleg megadott kenyérgabona terv a takarmányozáshoz szükséges takarmányok, a megyében megtermelendő ipari növények, zöldségfélék — a megfelelő tulajdonságokat és egyéb gazdasági tényezőket figyelembe véve a vetésforgóban jól elhelyezhetők; £ZJŐ 0£'cS/<,Od//VlP/A/ 'SAJNOÁrlsfAtg Javasoljuk a termelőszövetkezeteknek, készítsenek többszakaszos keretvetésforgókat ahol az egyes szakokban növénycsoportokat jelöljenek meg. A keretvetésforgó így lehetőséget ad, hogy a tervfeladatnak, exportfeladatnak megfelelően a szakaszokon beli trágyázási rendszer kialakításánál természetesen számba kell venni a meglévő istállótrágyát, számolni kell a pillangó^ takarmányok gyökérmaradványaival. Ha nem érhető el, hogy 4—5 évenként szervestrágyával trágyázzuk a talajt, akkor az eddiginél nagyobb területen termeljenek zöldtrágya növényeket. Ugyancsak a vetésforgóval egyidejűleg a jelenlegi műtrágya ellátottságot figyelembe- véve kell megszervezni a műtrágyázás tervét is. Mivel elegendő műtrágyánk még nincs, a meglévő műtrágyát elsősorban a gyengébb elővetemények után kell kiszórni, az egy táblába került különböző kispaircellák tápanyagtartalmának kiegyenlítésére, valamint a fej trágyázásra kell felhasználni; Javasolom, hogy ott, ahol az egész község termelőszövetkezeti község, ebben az évben készítsék el a vetésforgókat. Az agronómusok adjanak ehhez segítséget. A többi termelőszövetkezetnél pedig alakítsák ki a helyi viszonyoknak megfelelő, a tervfeladatokat is tartalmazó helyes vetési sorrendet és az őszi vetési munkákat már ennek megfelelően végezzék el. Baracs József megyei főa£ronómi%
