Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-04-01 / 209. szám
2 N APtö I960. SZEPTEMBER *. 1 Irányelvek oktatási rendszerünk továbbfejlesztésére Oktatási rendszerünk a fel- szabadulás óta állandóan fejlődött és jelentős eredményeket ért el. A gyors társadalmi haladás azonban szükségessé teszi, hogy jobban készítsük fel ifjúságunkat az életre, a szocialista építés gazdasági és kulturális feladatainak megoldására. A ma iskolába kerülő fiatalokat úgy kell nevelni, tanítani, hogy az iskolából kilépve (10—15 év múlva) meg tudjanak felelni a felépült szocialista társadalom igényeinek. Ezért határozott úgy a párt VII. kongresszusa, hogy: „Köznevelésünk fejlesz1 Tegyük szorosabbá is* kóláink kapcsolatát az élettel, a gyakorlattal, a termeléssel. Minden iskolatípusban elő kell készíteni a tanulókat a termelőmunkában való részvételre. Ezért: — Az általános iskola nyújtson műszaki-gyakorlati (politechnikai) képzést, növelje a gyakorlati foglalkozások számát; — gimnáziumok oktatási rendszerét úgy fejlesszük, hogy az elméleti oktatás mellett szakirányú műszaki-gyakorlati (politechnikai) képzéssel lehetővé tegyük a tanulók számára szakmai előképzettség megszerzését is; — olyan szakközépiskolákat létesítsünk, amelyek középfokú általános műveltséget és szakképzést nyújtanak; — felsőoktatási intézményeink neveljenek a népgazdaság, a tudomány és a' kultúra külön böző területei számára olyan kiválóan képzett szakembereket, akik megismerik a választott szak elméleti alapjait és gyakorlati alkalmazásának legjobb formáit. 2 Emeljük az általános * és szakmai műveltség színvonalát. Ezért: a) — a tanterveket az oktatás minden fokán tegyük korszerűbbé. A korszerű tananyagot úgy kell összeállítani, hogy: — kapjanak benne helyet a természettudományok újabb eredményei, a társadalomtudományok mai kérdései, továbbá bizonyos technikai ismeretek; — biztosítson rendszeres kapcsolatot a gyakorlattal; nyújtson tájékozódást a termelés alapjaiban; — szolgálja a szocialista világnézet kialakítását. b) — Szüntessük meg a tanulók túlterhelését. c) — A tankötelezettség korhatárát a jelenlegi 15. életévről a 16. életévre kell felemelni. Akik 14, illetve 15 éves korukig sem végzik el az általános iskola 8. osztályát, azok 16 éves korukig az általános iskolában kötelesek tanulmányaikat folytatni. Azok pedig, akik a tankötelezettség korhatára előtt elvégezték az általános iskola 8. osztályát, de középfokú tanintézetben vagy ipari tanulóiskolában szervezett oktatásban nem vesznek részt és naE célkitűzéseknek megfelelően iskolarendszerünk a következőképpen alakul: Alsőfokú oktatás A Magyar Népköztársaság iskolarendszerének alapja továbbra is a 6 éves korban kezdődő nyolcosztályos kötelező általános iskola. Fokozatosan minden általános iskolában be kell vezetni a gyakorlati műszaki (politechnikai) oktatást. Az általános iskola általános alapműveltséget nyújtó iskola. Emellett elméletben és gyakorlatban megismerteti a termelőmunka elemeit, előkészíti a tanulókat a társadalmilag hasznos munka végzésére, megalapozza a szocialista érkötési nevelést. tése gondosan előkészített iskolareformot tesz szükségessé”. Az a társadalmi bizottság, amely a kormány megbízásából az iskolareform előkészítésén munkálkodik, viszonyaink gondos elemzése alapján, a hazai és külföldi tapasztalatok kellő figyelembevételével, a fejlesztés alapelveit és legfőbb célkitűzéseit a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány hozzájárulásával nyilvános vitára bocsátja. • pi 4 óránál kevesebbet dolgoznak, 16 éves korukig továbbképző iskolákat kötelesek látogatni. d) A nappali tagozatok mellett jelentősen fejleszteni kell a dolgozók esti és levelező oktatását, hogy minél többen szerezzék meg a középfokú általános és szakmai műveltséget. e) Mind a pedagógusképzésben, mind pedig a továbbképzésben helyezzenek nagyobb súlyt a pedagógiai, didaktikai ismeretekre. A tanításban legyen nagyobb tere a szemléltető oktatásnak. Pedagógusaink az oktatás és nevelés jobb módszereivel érjék el, hogy a tanulók teljes aktivitással vegyenek részt az órákon, a tananyagot megértsék és alkalmazni tudják. f) Meg kell valósítani az egész oktatásügy egységes irányítását. A Művelődésügyi Minisztérium feladata valamennyi alsó-, közép- és felsőfokú oktatási intézmény oktató-nevelő munkájának elvi, pedagógiai irányítása. A megyei, a megyei jogú városi művelődésügyi, illetve a budapesti tanácsok oktatási osztályainak hatáskörébe kell utalni területük valamennyi alsó- és középfokú tanintézetének közvetlen irányítását, felügyeletét. Az egyes szakminisztériumok (országos főhatóságok) feladata, hogy közreműködjenek a különböző szakiskolák szakmai tananyagának összeállításában, irányítsák a szakfelügyeletet, szervezzék a tanulók üzemi, szakmai gyakorlatát. ÍJ Az oktató-nevelő munka * tervszerűen szolgálja a szocialista világnézet és er- kölcs kialakítását: Neveljünk igaz hazafiakat, akik forrón szeretik hazánkat, népünket, odaadással szolgálják a szocializmust, a népek testvériségének ügyét, építik és védik a nép államát. Olyan tanulóközösségek kialakítására kell törekedni, ahol a szocialista erkölcs követelményei a tanulók munkájában, magatartásában, egymás közötti kapcsolatában mindinkább érvényre jutnak. Neveljen az iskola erős, edzett ifjúságot és alakítsa ki az egészséges életmód megfelelő szokásait; fejlessze a szép sze- retetét és megbecsülését a mindennapi életben, a munkában és a művészetben egyaránt. Az új ipartelepek kialakulását és a mezőgazdaság szocialista átszervezését alapul véve úgy kell fejleszteni az iskolahálózatot, hogy a kis települések felsőtagozati tanulói számára még több központi (úgynevezett körzeti) iskolát hozzunk létre. Ezzel is elősegítjük, hogy valamennyi felsőtagozatú tanuló szakrendszerű oktatásban részesüljön. Az a közvetlen célunk, hogy az általános iskolát végzett ifjúság túlnyomó többsége valamilyen formában továbbtanuljon. A tananyag összeállításánál arra kell törekedni, hogy szilárd alapokat adjon a továbbtanuláshoz. Űj tantermek építésével fokozatosan csökkentjük, majd teljesen megszüntetjük iskoláinkba» a hattfa váltást. lparitanuló-iskolák Az ipari-, mezőgazdasági-, kereskedelmi- (stb.) tanulóiskolák feladata a szakmunkásképzés. Ezekben az intézményekben a tanulmányi időt az általános műveltségi és szakmai igényeknek megfelelően fokozatosan 3 évre emeljük és meghatározzuk azokat a feltételeket (különbözeti, illetve felvételi vizsgák rendszerét), amelyek teljesítésével az ipari-tanulóiskolát végzett fiatalok továbbtanulhatnak valamely középfokú iskola felsőbb osztályaiban, illetve — előkészítő tanfolyam után — felsőipari stb. iskolán. Középfokú oktatás A középfokú oktatási intézményeink feladata, hogy középfokú általános műveltség mellett — az iskolatípustól függően — szakmai képzést, illetve előképzést nyújtsanak. Ennek megfelelően középiskoláink nagyobb részét szakirányú iskolatípussá alakítjuk. Szakközépisko I ák A termelés és a társadalom fejlődésével évről évre több olyan általánosan is művelt, jól képzett szakemberre van szükség, aki képes alkalmazni a korszerű termelési eljárásokat, tudja kezelni a modern gépeket, áttekintése van a termelés egy-egy ágában, s ezért a népgazdaság változó igényei szerint aránylag gyorsan mozgósítható újabb és újabb feladatokra, továbbá bizonyos irányító posztokon is helytáll. Ezért szakoktatásunkat magasabb színvonalra kell emelni. Olyan ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és közgazdasági szakközépiskolákat kell szervezni, amelyek célja az, hogy középfokú általános és szakmai műveltséget adjanak. Ezek ben az iskolákban a tanulmányi idő 4 év. A tanulók érettségit és szakvizsgát tesznek. Az iskola elvégzése után szakmájukban elhelyezkednek, egy-két év gyakorlati munka után felsőipari (mezőgazdasági stb.) iskolára, illetve egyetemre jelentkezhetnek. A szakközépiskolákat a jelenlegi gimnáziumok és technikumok egy részéből kell kiépíteni: 1965-ig kisebb mértékben, 1970-ig teljes rendszerükben. A szakközépiskolákat üzemhez, intézményhez kapcsoljuk. Ezek biztosítsák a tanulók szakirányú elméleti és gyakorlati oktatásának személyi és tárgyi feltételeit, továbbá nyári szakmai gyakorlatukat. Gimnáziumok A gimnáziumok célja, hogy az elméleti képzéssel egyidejűleg olyan szakirányú politechnikai képzést nyújtsanak, amely megrövidíti egy szakmában a szakmunkásképzettség megszerzéséhez az érettségi után szükséges időt. A gimnázium tanulmányi ideje négy év. A tanulók a hét öt napjában az iskolában tanulnak, egy napon pedig az iskolával együttműködő ipari, mezőgazdasági stb. üzemben termelőmunkát végeznek. A nyári szünidőben további két- háromhetes termelési gyakorlaton vesznek részt. A tanulók érettségi után képzettségüknek megfelelően elhelyezkedhetnek, illetve egyetemi, főiskolai továbbtanulásra jelentkezhetnek. Az üzemi termelési nappal összekapcsolt (ún. 5 plusz I-es) oktatást 1965-ig valamennyi gimnáziumban meg kell valósítani. A dolgozók iskolái Az általános és szakmai műveltség emelésében mind nagyobb feladatok várnak a dolgozók iskoláira. Arra törekszünk, hogy a dolgozók munkájuk megszakítása nélkül minél nagyobb számban szerezzék meg a közéafokú általános ás szatancü «műveltséget. Ezért az igényeknek megfelelően valamennyi iskolatípus mellett létre kell hozni, illetve tovább kell fejleszteni a dolgozók esti, levelező oktatási intézményeit. Biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a dolgozók megfelelő különbözeti, illetve felvételi vizsgák letétele után bármely iskolatípus bármely osztályába léphessenek. t A dolgozók iskoláinak tananyagát és oktatási, módszereit a felnőttek oktatása sajátos követelményeinek megA modern termelés mind az iparban, mind a mezőgazdaságban egyre több magas színvonalon képzett középkádert igényel. Ilyenek a technikusképzés jelenlegi formájával, tartalmával és módszereivel nem képezhetők ki. Ezért a technikusok, illetve a különböző szakágakban más-más néven nevezett, de lényegében e fogalom körébe tartozó irányító középkáderek képzését, felsőfokú oktatási jelleggel, középiskolai érettségihez, illetve megfelelő felvételi vizsga letételéhez kell kötni. A felvétel feltétele szakmunkás-képzettség, egy-két évi termelési gyakorlat. A felsőipari (stb.) iskolán végzett tanulmányokat egyetemi továbbtanulás esetén be kell számítani. A felsőipari (stb.) iskolák hálózatát a jelenlegi technikumok egy részéből 1970-ig kell fokozatosan kiépíteni. Egyetemek, főiskolák A felsőoktatási reform célja, hogy a gyakorlati élettel szoros kapcsolatban, magasabb színvonalon valósuljon meg a kommunista szakemberképzés. Ezért: 1 szorosabbra kell fűzni x* a felsőoktatásnak a gyakorlattal, a termelőmunkával való kapcsolatát. A felvételnél részesüljenek előnyben azok a jelentkezők, akik legalább egy évig már dolgoztak. Fokozatosan meg kell valósítani, hogy az érettségizettek legalább egyévi munka után kerüljenek főiskolákra, egyetemekre. A képzési idő öt, illetve hat évéből legalább tíz hónap üzemi, iskolai, klinikai, bírósági (stb.) szakmai gyakorlat legyen, amely a hallgatókat leendő hivatásukra készíti elő és képzésük szerves részét alkotja. A diplomatervek és szakdolgozatok témáit lehetőleg a gyakorlati problémák köréből válasszák. Az egyetemi és főiskolai hallgatók tanulmányaik befejezése után egy-kétévi kötelező szakmai gyakorlaton vegyenek részt fizetéses állásban. Ennek idejét csökkenteni lehet azoknál a hallgatóknál, akik felvételüket megelőzően már bizonyos időt munkában töltöttek. A tanszékek fokozottabban kapcsolódjanak be a társadalom, a népgazdaság előtt álló tudományos és gyakorlati feladatok megoldásába. A felső- oktatási intézmények építsenek ki szoros kapcsolatot üzemekkel, termelőszövetkezetekkel, kutatóintézetekkel stb. A jövőben elsősorban olyan kutatókat alkalmazzunk, akiknek van szakmai gyakorlatuk; azok számára pedig, akik még ilyennel nem rendelkeznek, teremtsük meg a lehetőséget a szakmai gyakorlat megszerzésére. O Biztosítsuk a magas- színvonalú és minden tekintetben korszerű oktatást. Ennek feltétele az oktatás tudományos jellege és a hallgatók választott szakmája gyakorlati követelményei közötti összhang megteremtése. Ezért 1965-ig új tanterveket és programokat kell készíteni. Növeljük az intézményen kívüli szakmai gyakorlatok és az intézményekben tartott gyakorlati foglalkozások számát. Javítsuk a világnézeti nevelőmunkát. A marxizmus— lenmizmus oktatása szervesen felelően kell átalakítani. Elsősorban a dolgozók iskoláinak eddig is legjobban bevált formáit, az üzemi iskolákat fejlesszük a nagy ipari üzemekben, tsz-ekben és állami gazdaságokban. Ahol csak lehet, szervezzenek a váltott műszakban dolgozók munkabeosztásához alkalmazkodó műszakváltós osztályokat. A mezőgazdaságban a dolgozók iskoláinak tanítási idejét a mezőgazdasági munka idény jellegének megfelelően alakítsák ki. kapcsolódjék a szocializmus építése és a szakoktatás problémáihoz. A szaktárgyakat marxista—leninista szellemben oktassák. Fejlesztésre szorulnak a felsőoktatási intézmények oktató-nevelő munkájának módszerei. Behatóan kell foglalkozni a felsőoktatás nevelés- elméleti, neveléslélektani problémáival és ki kell dolgozni a felsőoktatás módszertanát. Intézményeinket — az eléjük állított növekvő követelményeknek megfelelően — korszerű oktatási eszközökkel, laboratóriumi és műhelyfelszerelésekkel, valamint oktatási és kollégiumi épületekkel kell ellátni. Felsőoktatási intézményeink fordítsanak nagy gondot a szakemberek továbbképzésére és ennek keretében a specializálódásra. A továbbképzésben az egyetemek és főiskolák központi szerepet töltsenek be. Nevelőink túlnyomó többsége szereti hivatását, becsülettel dolgozik, a kultúrforrada- lomban eddig elért eredményeinkben az ő munkájuknak jelentős része van. Népünk nagyrabecsüli a hivatásukat szerető pedagógusokat. Iskolarendszerünk reformjának megvalósításában a pedagógusok szerepe rendkívül fontos. Nem kis részük máris tanúbizonyságát adta az új iránti fogékonyságának, amikor úttörő munkát vállalt az iskolák szervezeti és tartalmi átalakítására irányuló kísérletekben. Nevelőink világnézeti fejlődése meggyorsult, egy része marxistává vált. Ezt a fejlődést tovább kell erősíteni, mivel csak így tudnak marxista módon tanítani, szocialista szel lemben nevelni. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának az oktatásügy reformjával foglalkozó ülése is nagy nyomatékkai hangsúlyozta, oktatásügyünket csak abban az esetben tudjuk teljes sikerrel továbbfejleszteni, ha a pedagógusok, a tömegszervezetek, a szülői munkaközösségek, s az egész társadalom ösz- szeíog feladatának megvalósítására. Határozatban szólította fel valamennyi pártszervezetet, hogy az oktatásügy továbbfejlesztését tekintsék elsőrendű feladatuknak. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány pedig kötelességévé teszi az érintett állami, tanácsi szerveknek, hogy nagy felelősséggel foglalkozzanak vele. Üzemeinktől azt várjuk, biztosítsák a tanulók rendszeres üzemi foglalkoztatását, bocsássák a képzés szolgálatára legjobb szakmunkásaikat, ösztönözzék dolgozóinkat a továbbtanulásra és támogassák is őket. Jöjjön létre az iskolák és as üzemek, köaött msom Ki kell dolgozni a tudományos utánpótlás perspektivikus tervét és biztosítani kell annak személyi, szervezeti és anyagi feltételeit. 3 Szakemberképzésünk rendszerében biztosítsunk a jelenleginél sokkal nagyobb lehetőségeket a termelésben dolgozók képzésére. Újra létre kell hozni és széleskörűen fejleszteni kell felsőoktatási intézményeinkben az esti tagozatokat A levelező hallgatók tanulmányi munkáját a felsőoktatási intézményekben szervezett évközi kötelező foglalkozásokkal és vidéki konzultációs központok felállításával segítsék. A termelőmunkát végzők, betöltött munkakörüktől függetlenül, egyre nagyobb számban nyerjenek felvételt az esti és levelező tagozatokra. A A felsőoktatási intéz- ményekbe felveendő hall gatók létszámát népgazdasagunk szakemberigénye alapján kell megtervezni. A műszaki és agrár felsőoktatási intézmények — különös figyelemmel a vegyiparra, a gépgyártásra, a híradás- technikára, az atomenergia békés felhasználására, a nagyüzemi mezőgazdaságra — képezzenek elegendő számú szakembert. Népgazdaságunk megköveteli, hogy új mérnökeink korszerű szakképzettsége technológiai, gazdasági és termelés szervezési ismeretekkel bővüljön. A pedagógusképző intézményekben a hallgatólétszámot jelentősen emelni kell, hogy egyrészt a fennálló pedagógushiányt minél előbb felszámolhassuk, másrészt politechnikailag képzett pedagógusok megfelelő számban álljanak rendelkezésre; Az alapvető politikai és pedagógiai kérdések tisztázásával erősítsük a tantestületek egységét. A pedagógusoktól po litikai — világnézeti kérdésekben is világos állásfoglalást várunk. Fontos feladatok várnak nevelőinkre pedagógiai, lélektani ismereteik kiegészítésében, nevelési és oktatási módszereik állandó fejlesztésében. A nevelőképző intézmények tanulmányi anyagában, a képzés módszereiben és szervezeti rendjében végre kell hajtani minden olyan szükséges váW toztatást, amely a leendő pedagógusok jobb felkészítését eredményezi az új feladatokra. Hasonlóképpen kell eljárni a pedagógusok továbbkép- I zését illetően is. zett kapcsolat, hogy a tanuló- ifjúság megismerkedhessék az üzem és a munkások életével, barátságot kössön az ifjúmunkásokkal, részt vállaljon az üzem kulturális életéből. A tantestületeknek az iskolai nevelőmunka továbbfejlesztésében első segítőtársa, szövetségese az ifjúság körében a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Magyar Úttörők Szövetsége. A pedagógus szekszervezet, a szülői munkaközösségek, a Magyar Nők Országos Tanácsa még aktívabb segítsége nélkülözőé tetten az iskolák nevelési feladatainak jó elvégzéséhez, az iskolai és a szülői nevelés összhangjának megterem téséhez. Váljék az ifjúság nevelése, oktatása valóban az egész társadalom ügyévé. Budapest, I960, évi szeptember 4-én. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány által megbízott iskolai reform-bizottság. Felsőipari (mezőgazdasági, közgazdasági stb) iskolák III. A nevelők és a neveléstudomány feladatai IV. Oktatási rendszerünk továbbfejlesztése az egész társadalom ügye
