Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-30-01 / 231. szám

1980. SZEPTEMBER 30. N A P C ö s Tanácsaink munkája a dolgozók érdekében Óvodákat, bölcsődét, lakást épít a városi tanács A városi tanács tervosztá­lyán százezrekben, milliókban beszélnek. Misángyi elvtárs, a tervosztály vezetője elmondja, hogy az idén 123 millió forin­tot fordítottak a mai napig a város építésére szépítésére. Három és félmillió forintba került a közelmúltban elké­szült négytantermes fehér­hegyi iskola építése. Hét tan­teremmel bővül a Felső-Vám- ház utcai iskola, a kertvárosi iskola bővítése pedig másfél- millió forintot igényel. Elké­szült és átadták rendeltetésé­nek a kertvárosi orvosi ren­delőt és lakást is, amelynek építésére 725 ezer forintot for­dított a tanács. Biztosan örül­nek az emberek a Jókai utcá­ban épülő ötven fős új óvo­dának, amelynek építési költ sége meghaladja az egymillió 300 ezer forintot. A tervekből és költségvetésből kitűnik, mi­lyen nagy gondot és mennyi HÍREK — TIZENHAT új falusi mű­velődési ház épült ebben az évben megyénkön a községfej­lesztési alapból. A társadalmi munkát is beleszámítva a kultúrházak több mint 4 mil­lió forintos költséggel épültek. A tanácsok igen nagy gondot fordítanak a már meglévő művelődési házak felszerelésé­re. Eddig 130 művelődési ház nak van televíziója. Az idén 106 művelődési ház felszere­lésére, bővítésére és felújítá­sára összesen 5 millió 200 ezer forintot fordított a tanács. — VJ STRANDFÜRDŐ épül Siklóson a vár alatti Jókai li­getben. A medence építésére a tanács 800 ezer tortntot joratt. A strand körüli, mintegy 10 kataszteri hold területet par­kosítják. — A PECSVARADI tanács elkészítette Pécsvárad belvíz- rendezését. Mintegy másfél kilométer hosszan szabályoz­ták a vízfolyást a község bel­területén, a vízelvezető árko­kat pedig kőburkolattal látták elv Pécsvárad belvízrendezé­sére 700 ezer forintot fordítot­tak. — A PÉCSVÁRADI járás­ban az első félévben 7 ezer négyzetméter járdát, 12 új hi­dat építettek, ezer méter vil­lamoshálózatot bővítettek a községfejlesztési alapból. pénzt fordít a tanács új laká­sok építésére. Ez évben 95, jövő év végére pedig összesen 292 lakást épít a tanács a Ko lozsvár utcában. A Kolozsvár utcai új lakónegyed valószínű Wilhelm Pieck nevét viseli majd. — A város melyik részén épít legtöbbet a tanács? — Leginkább a város déli része épül. szépül — mondta a tervosztály vezetője. Külö­nösen a Szabadság tér képe változik meg. A Szabadság té­ren egy száz fős óvoda, egy 16 tantermes, 11 millió forint költséggel létesülő új iskola és egy 40 fős bölcsőde épül. A bölcsődének idén csak a ter­vei készülnek el. Időbe telik összeszámolni az olyan „apróságokat”, mint pécsbányatelepi kórház új mo­sodájának építése, a szenny­vízderítő újjáépítése, a kórház korszerűsítése. A város szépí­téséhez hozzátartozik a Már­tírok utcai esővízcsatomák lé­tesítése, amely közel 7 millió forintba kerül. Az esővízcsa­tornák elkészítése után aszfalt- burkolattal látják el a Mártí­rok útját. Sokat költ a tanács város- rendezésre is. Egymillió 300 ezer forintos költséggel asz­faltozzák az utakat és rende­zik a Kolozsvár, a Petőfi é3 Hargita utcai új házak kör­nyékét. A meszesi házak közti terep rendezésére közel há­rommillió forintot költ a pé­csi városi tanács. i Közságfejlesztési alapból Szentlőrincen a régi tégla­gyár mögötti részen mintegy nyolc katasztrális holdas te­rületen különböző sportléte­sítményeket létesítenek köz- ségfcjlesztési alapból. Az 50x25 méteres sportmedence mellett a gyerekeknek fürdőmedencét is építenek. A strand mellett röplabda-, tenisz- és kézilab­da-pálya épül. A strandot öve­ző több holdnyi területet par­kosítják. A strandot a szent- Iőrinc—bükkösül országúttal pedig 2 méter széles, 300 mé­ter hosszú betonjárdával kö­tik össze. A községfejlesztési alapból 600—700 ezer forintot fordítanak a strandépítésre és parkosításra. A lakosság által felajánlott társadalmi munkán felül a szentlőrinciek 33 ezer forint készpénzfelajánlást is tettek. Tfz éve a aku t meg Pécsett a Műszaki és Természettudományi Egyesület Szövetsége Javul a megye egészségügyi helyzete l Bővült a siklósi kórház — Több körzeti ápolónő Orvosnapok Harkányban Baranya megye egészségügyi helyzetét ebben az évben már megtárgyalta a megyei tanács végrehajtó bizottsága az Egész­ségügyi Minisztérium kollégiu­ma, végül e hó 22-én a Mi­nisztertanács is. A vizsgálatok során megállapították, hogy a megyei tanács egészségügyi osztálya jól látta el a felada tát. és a megye egészségügyi helyzete általában kielégítő. — Az a feladatunk — mon­dotta dr. Kishonti Tibor elv­társ, az egészségügyi osztály vezetője, hogy a továbbiakban javítsuk a jtnegve egészségűSYÍ helyzetét, kulturáltabbá tegyük a betegellátást. Mivel a második ötéves terv során a tanácsi beruházások 30 százalékát egészségügyi be­ruházások alkotják, ebben az évben a második öt­éves terv előkészítésével nagy munka hárult 'az egészségügyi osztályra. A megyei tanács egészségügyi osztálya irányí­tása alá két kórház tartozik a megyében. Mivel nagyobb építkezés az elkövetkező évek­ben a tbc szanatórium és a komlói kórház kivételével nem lesz, célul tűztük ki s a meg­valósítást ebben az évben már megkezdtük: emeltük a kór­házak kulturális színvonalát. — Mit tettek konkréten? — Mintegy kétmillió forin­tos költséggel bővítették a siklósi kórházat egy emelet- ráépítéssel. Korszerűsítették a kórházak villamos- és a kórházakhoz vezető útháló­zatot. A siklósi kórház bővítése lé­nyegesen megkönnyítette a belgyógyászat helyzetét — mondotta Kishonti dr. Ugyan­csak a gyorsabb betegellátást segíti a létszámemelés. Ebben az évben kilencven fővel emel­tük a kórházakban dolgozó egészségügyi középkáderek és egyéb kisegítők létszámát és harminceggyel emelkedett a körzeti ápolónők száma is. — Hogy a megyei tanács irányí­tása alá tartozó intézmények érdekes kutatómunkáját és az eredményeket más megyék or­vosai. szakemberei is megis­merhessék, október közepén orvosnapokat szervez Harkány ban az egészségügyi osztály. Az orvosnapokon a Baranya megyei gyógyhelyek jelentősé­gét ismertetik országosan a gyógyító orvosokkal; Jó munkát végzett az egész­ségügyi osztály a Sabin védő­oltások megszervezésével — kampányszerűen sok ezer gyermeket részesítettek védő­oltásban. A védőoltásokkal kapcsolatban az egészségügyi 1950-ben néhány szakmához tartozó műszaki szakember megszervezte az MTESZ helyi intézőbizottságát. A szervez­kedés célja a párt központi vezetőségének határozata szel­lemében az volt, hogy a kü­lönböző szakmákhoz tartozó műszaki dolgozókat egyesüle­tekbe tömörítve társadalmi munkában mozgósítsuk a mű­szaki kultúra emelése érdeké­ben. A szakmai egyesületeik cél ja a műszakiak ismereteinek szélesítése, az újabb technikai eredmények propagálása, elem zése annak érdekében, hogy mielőbb ezek az eredmények átmenjenek a gyakorlatba, könnyebbé tegyék a nehéz fizi kai munkát, termelékenyebbé tegyék a termelést. A műszaki kultúra emelésének előfeltéte­le a mérnökök és technikusok továbbképzése, megismerteté­se a rohamosan fejlődő tudo­mány eredményeivel, ami nem érhető el a szakmai irodalom rendszeres tanulmányozása, a kutató tevékenység figyelem­mel kísérése nélkül. A rendszeresen megtartott szakelőadások, klub-összejöve­telek, vitadélutánokon felül, szakmánkint kisebb munka- csoportokat alkottak, amelyek szinte számtalan javaslatot dolgoztak ki a legkülönbözőbb műszaki feladatok megoldásá­ra. Ilyenek voltak a vasútépí­tés területén a sínek és kitérők minőségének vizsgálatára vo­natkozó javaslat, a Llasz mun­kabizottság tevékenysége a bányászat terén, a vízügyi szakemberek számos javaslata a jobb vízgazdálkodás érdeké­ben, munkabizottság foglalko­zott a város távfűtésének kér­désével, javaslat készül a kor­szerű hűtőház létesítésére, számos speciális földtani, épí­tészeti és egyéb részletkérdés megoldására készültek még javaslatok. A szövetség szá­mos alkalommal szakmaközi komplex munkabizottságokat is hívott életre, amelyek töb­bek között a távlati vízellátás, a televíziós közvetítő állomás, a városfejlesztés tervezéséhez szükséges műszaki alapadat­gyűjtés, műszaki könyvtár lé­tesítése, stb. kérdésekkel fog­lalkoztak. A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­sége ez év végén tartja meg Budapesten országos közgyű­lését. Ezt megelőzően a vidéki szervek küldött-értekezletet tartanak a helyi munka érté­kelésére. A pécsi intézőbizott­ság folyó hó 30-án délután 5 órakor a megyei tanács dísz­termében tartja meg küldött- értekezletét, amelyen a tanács­kozási joggal mghívott vendé­gek és az egyesületi csoportok által megválasztott küldöttek értékelik az eddigi eredménve- ket és meghatározzák a továb­bi teendőket. 8700 sertésre már megkötötték a szerződést Olyan község tanácselnöke Kajdon János, ahova az ivó­vizet is tartálykocsival hordják. a Tortyogóról. Olyan községé, ahol az emberek naponta vált­ják a kékfestős paraszti kö­tényt az overállal. Felemás község Kővágósző- Iős. Künn a határain még szán tóföldek barnádnak, de a ku­koricás szélén a futóbab már ez aknatorony lábaira kúszik, is a szanaszét futó árkok, ká­belek egyre többet elnyelnek a földekből. Ki mondta volna meg Szőlősön, akár évekkel előbb, hogy az árpa, a lucerna- földek alatt kincsetérő ércek lapulnak, lapáttal cserélgetik. Mert egyelőre ezt csinálják. Délelőtt a bányában dolgoz­nak, délután a szőlőben, a hős- telten, metszenek, kapálnak. Azért mondjuk, hogy „egyelő­re", men hamarosan eljő az idő, amikor a sznlősiek vala­mennyien „stelwesbe“ öltöznek és kizárólag o* asszonyokra marad a konyhákért művelése. A jelek mindenesetre ezt mu­tatják. A fiatalok mar bányászok, de az idősebbek sem ülnek odahaza a kuckó­ban Nekik pedig az volt a dől pult, hogy „bicéké“, sóskasze- tUssel pótolták a sovány föl­dek bevitelét, ma már portás, rfürdős" beosztásban találjuk őket. Valamit azért fájlalnák « szőlősiek. Azt a paradicsomi tvendességet. amely néhány „Iparos“ község s közülük alakul majd ki az a tánc- és színjátszó csoport, melyet a két fiatal pedagógus, Fekete Géza és Benkő Gyula szeretne még az ősz folyamán összehozni. A kultúrotthonuk már megvan, színpaddal, játék és olvasóteremmel, televízióval felszerelve, de eddig csak al­kalmi rendezvényekre hasz­nálták. Nagyon elkelne már a fiatalok szervezett szövetsége, annál is inkább, mert a köz­ségben negyvenöt előtt — ha kezdetleges formában is, — de működött kultúr csoport és az­óta sem. Az „öregeket” könnyebb Ösz- szetartani. Jönnek ők maguk­tól a tanácsházára, hogy mun­kát, segítséget ajánljanak a község érdekében. És van is foganatja. Fádig kilencvenhat ..gyalognapot" és huszonkilenc fogalos napot ajánlottak fel az iskola bővítésére, tehát csak a kivitelező vállalat munkadl- ját kell megfizetni és a 110 ezer forintos költséget ilyen­formán felére csökkentik. Ok­tóber végire felépitik a ne­gyedik tantermet is a régi fél- zsindelyes, félcserepes „Kápta­lan" iskola helyin. De riszt vállalnak az utcák csatornázá­sban, a köímúveittéi beje}e- lesében is, ami megszünteti vájd a vízhiányf: — Nagy terveink nincsenek — mondja a fiatal tanácsel­nök, — de a körzeti orvosi rendelőnket nagyon szeret­nénk megmutatni, ha felépül. — Meg is mutatja a rendelő tervrajzát, amelyet a Pécsi Tervező Iroda mérnökei készí­tettek egészen minimális áron, csaknem társadalmi segítség­ként. Olyan lesz, mint a pécsi kertvárosi rendeld. Modern szakorvosi várókkal, rendelők­kel, összkomfortos orvosi la­kással. A milliós értékű léte­sítményt a bánya adományoz­za a községnek. Szórni, napról, napra alakul, szépül ez a nem is oly rég még alig ismert kisközség, me­lyet néhány évvel ezelőtt leg­feljebb csak a turisták ismer­tek, de azok is csak „madár­távlatból". A Zsongorkőről, vagy a Rabáeszerkövek sziklái ról tekingettek le a gyönyörű tájra és valamelyik odabökött: — az ott Kövágószőlős. Ma már paloták fogták köz­re a pirostetős, apró házakat és a falusiak közül is jónéhá- nyan átköltöztek a komfortos, erkélye* lakásokba. Hogy itt- ott az előszobák falán, vagy fürdőszobák száritókötelén otf lóg még a kékfestős kötény? Hát lelke rajta, aki odaakasz­totta. Kővágószőlősön sem vál­tozik meg 'minden mdról hol­napra. —P—ffV— A lakosság téli és tavaszi sertéshúsellátásának érdeké­ben az Állatforgalmi Vállalat kirendeltségei megkezdték a jövő évre szóló sertésszerző- dés-kötóseket. Ebben az évben december végéig, mintegy 80— 85 ezer darab hízott sertést vá­sárol fel a vállalat. Az egyre növekvő szükségletek miatt azonban a jövő évi terv ennél magasabb. 1961. első félévé­ben 57 000 darab hízott sertés felvásárlását tervezi a vállalat, s ebből 8700 darab sertésre kötöttek eddig hizlalási szer­ződést. A most leszerződött ser tések zömét 106—125 kilÓ6 súly ban január, február, és már­ciusban vásárolják fel. hogy a lakosság téli szükségletét ki­elégítsék. Az 1961-es év lesz az első olyan esztendő, amikor a hízott sertések zömét már a termelő­szövetkezetek adják. Az ed­dig leszerződött 8700 sertésből a tsz-ek 7050 darabot kötöttek, a többit a tsz háztáji gazdasá­gok és igen kis részét az egyé­ni termelők szerződték. A jövő évi szerződtetés ter­mészetesen folyamatos. A ter­melőszövetkezetek olyan ütem­ben jelentik be igényüket, ahogy az állam vagy saját erő­ből történő építkezések befeje­ződnek. Igen sok tsz-ben az aratás utánra halasztották a sertéshizlaldák megépítését és ezeket az épületeket most már egymás után befejezik. Sajnos gyakori, hogy cement vagy egyéb anyaghiány késlelteti az épületek befejezését. A siklós- nagyfalusi Jóbarát Tsz például további 300 darab sertés hiz­lalására köt szerződést, mi­helyt a szükséges cementet be­szerzi és a háromszáz férőhe­lyes sertés-szállás építését be­fejezi. Legtöbb sertéshizlalási szerződést eddig a sellyei és a siklósi járás termelőszövetke­zetei kötötték. A süldőkoca kihelyezésekkel már az 1962 évi sertéshúsel­látásról gondoskodik a vállalat A termelőszövetkezeti háztáji gazdaságok eddig 3049 süldő koca fogadására kötöttek szer­ződést s ebből 2790 kocát már ki is helyeztek a tenyésztők­höz. Hízóbika és -tinóból 6645 da­rabra kötöttek szerződsét már a következő évre, vágóüsző­ből pedig 2054 darabot. Az ez évi vágómarha értékesítési ter­vüket a termelőszövetkezetek már zömmel teljesítették. En­nek egy része extrém minősé­gű vágómarha volt, amelyet a tsz-ek exportra értékesítettek. Az elmúlt héten a mágocsi Béke Tsz-ből 80 darab hízott marhát szállítottak Olaszor­szágba, a bólyi Kossuth Tsz- ből 25 hízott ökröt exportál­tak Németországba és a jövő héten még újabb 25 darabot szállítanak. A bólyi Rákóczi Tsz-ből ugyancsak 25 hízott ökröt szállítottak Németország­ba, a babarci Béke Termelő- szövetkezet pedig 20 darab hí­zott marhát adott át olasz ex­portra. Autóbusz fürdőjáratok leállítása A 26. sz. Autóközlekedési Vállalat (MAVAUT) értesíti a L utazóközönséget, hogy a hű­vösebb időjárás beálltára a ki­használatlanság miatt a kö­vetkező fürdöjáratokat leállít­juk: október 1-től Pécs—Har­kány autóbusz vonalon a Pécs­ről 8,00 8,55 és 13,30 órai in­dulással közlekedő járatokat. Harkányból 12,30. 18,35 és a 21,00 órai indulással közlekedő járatokat. Október 2-töl Pécs— Sikondafürdő autóbusz vona­lon Pécsről 8.00 13,20 órai in­dulással és Sikondafürdőről a 12,10, 19,30 órai indulással köz lekedő járatokat. Pécs—Aba­liget v. á. autóbusz vonalon Pécsről 7,35 órai, Abaliget v. á.-ról 8,55 órai, Abaliget bar­langtól 17,00 órai indulással közlekedő járatokat, melyek naponta Közlekedtek, csak munkaszüneti napon fogjuk közlekedtetni. Mohács—Károly major—Harkány viszonylatban Mohácsról 7,00 órai és Har­kányból 20,00 órai indulással közlekedő járatokat Harkány —Harkány v. á. helyi járati autóbusz vonalon a fürdő vona­tok leállításával Harkány Reu­ma Gyógykórháztól 8,05 17,25, 17,55, 18,25, 19,20 Harkány v. á.-ról 8,15. 17,35, 18,05, 18.35. 19,40 óra» indulással közlekedő járatokat. Harkány—Siklós he­lyijáratú autóbusz vonalon Harkányból 10,10, 15,35, Sik­lósról 11,30 és a 17,40 órai in­dulással közlekedő járatokat. Általános SZERELŐT felvesz a Pécsi Vegyes­ipari Vállalat. Pécs, Irá­nyi D. tér 9. 717 I osztálynak is része van abban, hogy a nyár folyamán a szo­kásosnál lényegesen kisebb mértékben találtak járványos megbetegedéseket, járványsze­rű gyermekbénulásos meg bete gedés pedig egyáltalán nem volt. Kishonti dr. elmondotta azt is, hogy a kulturáltabb beteg- ellátás alapvető követelménye, hogy a klinikák megfelelő szá­mú szakemberrel rendel­kezzenek. A munka mellett állandó tanfolyamokon bizto­sítják az ápolók, asszisztensek, műtősök képzését. — Jelenleg mintegy tizenhét munka mel­letti egészségügyi továbbkép­ző tanfolyam működik. A le­hetőségeknek megfelelően emelik a klinikák orvoslétszá­mát is. November elsejével például 3 új főorvost kap a : mohácsi kórház. Igen jól szer­vezték meg a mozgó szakorvo- : si szolgálatot is a megye te­rületén. Nyolc gyermek- és nő­gyógyász szakorvos járja állan * dóan a megyét, és hetente két- 1 szer látogatják meg a falva- * kát. A megyei tanács egészség* ' ügyi osztályának minden in- * tézkedése a megye egészség- : ügyi helyzetének jobbá tételét * segíti elő. l-W~ ; r évvel előbb még lecsalta a Jakab hegy „rezuláiból" a szarvast, a vaddisznót. Néhány szór lemerészkedtek még a „pápagyöplg" kukorica-, fenyer-dézsmára és ilyenkor hajnalonként durrogott a két­csövű puska. Néha még több is, mint amennyire engedélyt adott a vadászhivatal. Ennek most vége. A puskapor szagot még elviselték, de a bányazaj elöl elvonultak a vadak, fel­húzódtak egészen Vágót pusz­táig, vagy talán még messzebb. De legalább a hegy lábánál, a cserjések szélén, most háborí­tatlanul virít a csonka kuko­ricaföld és a maradék lucer­násban is csak a kasza éle ta­rol. Ez is haszon. És a falu? Ugyan mi emlé­kezteti még régebbi életére? A Pápagyöpön takaros sportpá­lyát teremtett a közszorgalom, a „csendőrök“ kertjében úttö­rők ültettek fákat, emlékfákat április 4. tiszteletére. Hol van mÁr a „közvágóhíd", az a présháznyi kis tákolmány, amit annak idején Boskovics jegyző úr börtönnek léptetett elő. a bumlizó, a tiszteletlen- kedő leventék büntetésére. Most háromszor annyi a fia­tal, mint annak idején. Kaj­don János szerint negyven K'TSZ-fiatal van a községben,

Next

/
Thumbnails
Contents