Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-28-01 / 229. szám

9 NAPLÓ I960. SZEPTEMBER 28. 1 Nem másnak, magunknak £gy év alatt megkétszereződött a falusi lakarekszövefkeze ek öetetalloman/a Igen örvendetes jelenség az ország termelőszövetkezeti községeiben a földművesszö­vetkezetek felügyeletével mű­ködő, népszerűén „falusi bank nak“ nevezett, tartalékszövet­kezetek betétállományának nö vekedése. Jelenleg 275 taka­rékszövetkezet működik az or­szágban. A takarékszövetkeze­tek betétállománya együttesen eléri a 142 millió forintot. 1959. július elsején még mind­össze 63 millió forint volt az együttes tőkéjük. A legnagyobb mérvű fejlő­dés a termelőszövetkezeti köz ségritben, illetve megyékben tapasztalható. A falusi emberek mind job­ban megkedvel >k a takarékos­kodásnak ezt a formáját. A ta­karékszövetkezetben elhelye­zett pénzükért nemcsak kama tot k-pnak, de 3000-től 5000 forintig terjedő összegű köl­csönt is szinte bármikor, min­den különösebb utánjárás nél­kül a helyszínen felvehetnek. Az év első felében az ország ‘akarekszövétkezetei 23156 tagnak folyósítottak kölcsönt, «■gyí'ttesen mintegy 75 millió forint értékben. A forgalom, a tapasztalat szerint, az év má­sodik felében ennél is maga­sabb lesz. Az első takarékszö­vetkezet megalakulása óta 85 ezr<-n vettek igénkbe kisebb- nag.vobb összegű kölcsönt, Sokszor hallani olyan sza­vakat, hogy ugyan miből telik? Ennyi sok új ház, egész váro­sok, nagy gyárak, utak és még ki tudja mi minden. Nem szükséges nemzeti jö­vedelmünk forrásait és elosz­tását boncolgatni. Tudjuk, hogy ebből nagyon sok min­denre telik a mi érdekünkben. De azt is tudjuk, hogy ez a „kassza" is véges. Mindenre ebből sem telik. Legalábbis nem úgy, hogy „adj uram is­ten. de azonnal és mindent”. Van azonban nálunk egy olyan kassza, amelyre majd­nem rá lehet mondani, hogy végtelen. Ez a forrás a dolgo­zók öntevékeny segítsége és tá mogatása. Kiapadhatatlan és kiszámíthatatlan. Úgy kiszámíthatatlan, hogy amig a nemzeti jövedelem el­osztását és annak gyümölcsö- zését egészen pontosan kiszá­mítják. hogy mi és mennyi idő alatt fog megvalósulni, addig ennek a forrásnak az eredmé­nyeit szinte lehetetlen előre ki­számítani, csak adott esetben a megvalósulás után lehet konstatálni. S mindez fizetség nélkül. A munka elvégzése után nem szó roz a bérelszámoló és nem csomagolják a járandóságot névre címezve közvetlenül. De közvetve igen! Sok ezer diák vett részt a nyáron önkéntes ifjúsági épí­tőtáborban, köztük ezerkétszá- zan baranyaiak. Hat és fél ki­lométer hosszú szívócsatornát ástak, Ennek nyomán másfél ezer holdon húsz százalékkal nagyobb lesz a terméshozam. Miért mentek ezek a fiata­lok? Azért, hogy többet terem­jen a föld!, S az a többlet nem csak azoké, akik leszedik a termést, hanem mindnyájun­ké. Ezért voltak ott a nyáron olyan sokan és szívesen. S ez­ért mennek jövőre is. A töb­bért, a jobbért. Ez a fizetség! Öröm volt nézni a sok ra­gyogó gyermekarcot, amikor megnyitották a mecseki állat- és növényparkot. Ez nem volt benne az ötéves tervben. Szin­te az egész város építette, öre­gek, és fiatalok. Csak úgy fizetség nélkül. Most büszkén írjuk meg távoli rokonainknak, hogy nálunk is van állatkert. örülünk.' hogy szép nagy városunk gazdagabb lett. S meleg a szívünk, ami­kor vasárnap délután kis gyer­mekünket felvisszük, aki mel­lettünk csacsog: „Ugye anyu az ottan a javasz jóka?” — és mutogat a ketrecek felé. A szépért, a boldogságért. Ez is fizetség! Még a lépteinket is lelassít­juk, amikor szépen parkírozott utcáink, vagy tereink mellett haladunk el. Jó érzés ez min­denféleképp. A lakóházak kör­nyéke is szebb. Ezt nem a parképítő vállalat emberei csi­nálták, hanem a lakók. Csak úgy egyszerűen társadalmi munkában. Füvet vetettek és virágokat ültettek. S ha isme­rős jön a házba megdicséri, hogy milyen szép a ti környéke tek, a ház eleje, meg a lép­csőház is, ez olyankor nagyon jpl esik. Ez az őszinte dicséret volt a fizetség. A pécsváradi KISZ szerve­zet tagjai. Szabó Erzsi, Bihercz Ági, Dür Lajos, Müller Tamás és még sokan mások velük együtt a helybeli termelőszö­vetkezetnek segítettek a széna begyűjtésében. A marázai em­berek a bekötőút földmunká­it, amely háromszázezer fo­rint értéket jelentett, végezték el társadalmi munkában, a monyoródiak kétszázötvenezer forint értékben csinálták ugyanezt a munkát. Miért? Hamarabb készen lett az út! Nem kell már tengelyig érő sárban kínlódnia embernek és állatnak. A széna nem rothad el, mert időben begyűjtötték. Ennek is megvan a haszna. Az idős Bocz Mihályné és a fiatal Kiss Istvánné vasasi asz- szonyok a pártszervezet klub­jának építkezésénél segédkez­tek húsz-harmincad magukkal Ez a klub sem volt benne a tervben. De nagyon hiányzott, minden vasasinak, párttagnak és pártonkívülinek. Most fel­épül. Társadalmi munkában. Kényelmesen, helyben, nyu­godtan. Ez a fizetség! A komlói Kossuth bánya kiszesei társadalmi munkában nyolcvanezer forint értékű gé­pet és anyagot mentettek ki a föld alól. Jutalomból elmentek a Balatonra nyaralni és meg­néztek egy előadást a szegedi ünnepi játékokon. Ez önmagá­ban is fizetség volt, de az az érték, amely újból használha­tóvá vált, egész népgazdasá­gunknak jelentett nyereséget. Bővültek a bányászszakszervezet w nemzetközi kapcsolatai A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete az idén tovább fejlesztette nemzetközi kapcso latait a szocialista és a kapi­talista országok bányászszak jfgervezeteivel.^ A nemzetközi összejövetelek közül részt vettek küldöttei a lipcsében megrendezett össz- német munkáskonferencián, valamint a veszedelmes bá­nyászbetegség, a szilikózis el­leni freibergi tanácskozáson. A baráti szakszervezetekkel kialakult jóviszonyt erősítet­te, hogy háromtagú küldöttség tíz napot töltött Csehszlovákiá ban és tanulmányozta az ot­tani szocialista brigödmozgal- mat, a munkásvédelmi kérdé­seket. . valamint a munkaidő csökkentését. Tíz-tíztagú küldöttség ke­reste fel Lengyelországot, illetve a Német Demokrati­kus Köztársaságot. Ezek a szocialista brigádok ♦ Mefe'ent a tudományos ismeret- terjesztő előadások kézi! önyve ; Megjelent a TIT tudomá- 1 nyos ismeretterjesztő előadá- 1 sok tájékoztatójának kéziköny 1 ve. Ez magában foglalja az j 1960—1961. évi ismeretterjesz­tő előadásokat. A kézikönyv négy részből i áll: az első fejezet a mun- ' kásakadémiák, a második: a 1 falusi előadás-sorozatokat, a 1 harmadik: az ifjúsági elő- 1 adás-sorozatokat, a negyedik 1 pedig az általános művelő- 1 dési előadás-sorozatokat tar­talmazza. A kézikönyvet a Baranya me-, gyei és a Pécs városi Tanács, művelődési osztályai, valamint, a tömegszervezetek közösen adták ki. i Ettől függetlenül, a TIT még külön is megjelentetett két kis kézikönyvet. Az egyik a munkásakadémia! előadáso­kat, a másik pedig a falusi előadásokat foglalja magában. Ezek nemcsak az előadások tematikáját közük, hanem az előadások rövid tartalmát is. Minden előadáshoz játék-, vagy ismeretterjesztő filmet is javasolnak. A megjelent kézikönyvek nagy segítséget nyújtanak az ismeretterjesztéssel foglalkozó kulfú munkások részére. munkáját, a bányászat tech­nológiáját és az üzemi alap­szervek tevékenységét tanul­mányozták. Lengyelországban és Csehszlovákiában a bánya­beli önmentő készülékek gya­korlati alkalmazását megszem­lélő delegációban szintén ott volt a szakszervezet képvise­lője. Noha a tőkés kormányok igyekeznek akadályozni a köl­csönös kapcsolatokat, ezekkel az országokkal is tovább erő­södtek, bővültek a kapcsola­tok. A Japán Szakszervezeti Főtanács, a Sogya nálunk járt delegációjával a magyar és a japán bányászszakszervezet küldötteinek kölcsönös látoga­tásában állapodtak meg, ta­pasztalatcsere céljából. Az olasz és a francia bányász szakszervezet meghívásának nem tudtak eleget tenni, mert a két ország kormánya meg­tagadta a vízumot a magyar küldöttségtől. Meghívása van a szakszervezetnek az angol bányászoktól a jövő évre. A munkásság nemzetközi akcióegységének támogatására tiltakozó levelet küldtek Por­tugáliába, Spanyolországba, Japánba, a Dél-Afrikai Unió­ba, a bányászokkal és más dől gozókkal való embertelen bá­násmód miatt. Kifejezte a szakszervezet a magyar bányá szók szolidaritását a békehar­cokat folytató chilei, japán, portugál és függetlenségüket védelmező kongói bányászok­kal. <14.) Az üvegért nyúl és mintha I ködbe érne a keze. f Visszahanyatlik, mint apja (•keze a halálos ágyon. Gomb- * szemei behúzódnak a szemöl­döktüskék mögé és úgy nézi a kocsmárost. Nem látja a kocs- márost. Csak az apját a desz­kaágyon, aki kétszer jött visz- sza a temetőből. Bámuló szájjal hallgatta a száraz, kihűlő embert, nézte arcán az üres foltokat, a fény­lő szemeket, a fogaira horpadt, .sovány szájat. És csak kupor­ogott az ágy mellett, halálba- lépó apja és könny télén anyja között — gyámoltalanul, ég- $föld között a levegőben. — Fiam, a földre vigyázz... meg anyádra... — súgta az Oapja. v 0 Az üvegért nyúl, de mintha üködbe érne a keze. ■Mert minden a föld miatt II történik. Akár elszeretik az ( asszonyt, vagy csak egy gye­deket szül, mint itt övé Mert a föld éltet. Akinek több van belőle, azé a hata­lom. Szerda óta érzi az ősz sod­rását. Különleges ősz ez, nem olyan, mint a tavalyi, vagy más. Olyan volt eddig, mint az ájult. Sötét, riasztó fák között bolyongó. Most már lét. Rőt tüzek égnek néhány napja. Sorban, előre. A messzi tüzek még beleolvadnak az éjszaká­ba ... Nem ért az apró dolgokhoz. Csak a földet látja és az ap­ját hallja. Mert kell a föld, mint a kenyér. Kellett akkor Is, amikor az apja belement a földbe. A föld. A föld. A föld. Hatalmas darabban, látó­határba nyúló szélekkel. Az üvegért nyúl, de mintha ködbe érne a keze. Meggyűlök már mindenkit. Nem tehet róla. Irígyli a föl­det. Embertől, állattól, min­dentől. Néha csak leroskad a azo- bába( egyedül és a semmit né­Felsorolni sem lehel lzt a sok­sok társadalmi munkát, ame­lyet szívesen végeznek min­denfelé. Hiszen nagy részük még csak fel sincs jegyezve. De fel van jegyezve életünk­ben, élő valóságunkban, mo­solyunkban, szemünk tükré­ben. Neon szoroz a bérelszámoló és nem csomagolják a járan­dóságot névre címezve. De a mi szocialista rendszerünk nap ról napra előbbre lép. Minden egyes ásónyom, amely a Kara- sica mellett, vagy máshol nö­velte a csatornák hosszát, min­den egyes megmentett csavar­ral, új járdával és kultúrház- zal, minden szál virággal és minden felszabadult mosoly- lyal. És gazdagodó szép hazánk mégis -névre címezi a járandó­ságot! Mindnyájunk nevére! Békénkre és boldogságunkra. Ez a fizetség! Gazdagh István Új művelődési ház Átán Ata 1község új művelődési házzal gazdagodott. Szombaton este ünnepélyesen nyitották meg az új művelődési házat Az ünnepségen képviseltette magát a járási pártbizottság, megjelent több tanácsi vezető, valamint a járási KlSZ-bizott- ság képviselője. A megjelentek lelkesen ün­nepelték a művelődési ház épí­tőit, az MTH 506-os tanintéze­te D—l-es csoportjának 14 ta­nulóját, akik Cs. Nagy András mester-tanár vezetésével vet­tek részt a müi'elődésl ház építésében. Az építőket a köz­ségi tanács látta vendégül. Az ünnepség során a helyi kultúrcsoport adott műsort, majd az 506-os tanintézet tánc­zenekara és a mohácsi tam- burazeneíkar szórakoztatta a közönséget. — A SZAKSZERVEZETEK Baranya megyei Tanácsának elnöksége szeptember 28-án, szerdán reggel 9 órakor ülést tart. Megtárgyalják a mun­kavédelem helyzetét, a szo­cialista munkabrigádok mű­ködését, valamint az intéz­kedési tervet, hogy a szalk- szervezetek miként segítsék a KISZ-íkongresszusra való felkészülést. — „A TISZTA ISKOLA, egészséges tanulóifjúság” moz galom október elsején indul be a pécsi általános iskolák­ban. A mozgalom eredmé­nyeit novemberben és 1961. áprilisában értékelik. A leg­jobb eredményt elért iskola falára helyezik majd el a „Tiszta iskola” feliratú táb­lát. — KIGYULLADT A FÉNY a Sellyén létesített új szülő­otthonban. A villanyszerelési munkálatokat a MEGYEVILL dolgozói végezték el és ked­den adták át rendeltetésének. — A PÉCSI CIGÁNYTE­LEPEKEN filmvetítésekkel egybekötött egészségügyi elő­adásokat rendez a Városi Vö­röskereszt. Az előadásokat a cigánytelepek lakói között meghirdetett tisztasági ver­seny érdekében rendezik meg. — KIBŐVÍTETTÉK a kul- túrházat Csányoszrón. Erre a célra összesen nyolcvanezer forintot fordítottak. A bőví­tés eredményéként most már nemcsak mozihelyisége, ha­nem könyvtárszobája és ol­vasóterme is lesz a kultúr- háznak. — A SZIGETVÁRI JÁ­RÁSBAN a kishárságyi Má­jus 1. Termelőszövetkezet egyesült a somogyhárságyi Vörös Sugár Termelőszövet­kezettel. (i Közlemények , i Áramszünet lesz 29-én. csütört*- . kön a Kálvin utcai transzformátor ( állomás körzetében, a Jókat Már I * utca folytatásában azokban az II épületekben, ahol 220 voltos te- , szültség van. Az áramszünet reg­11 gél a érától 14 óráig tart. |l A Városi Rendelőintézet légköré- , | lebbl munkaértekezletét szeptem- bér 29-én, csütörtökön délután * ('órakor tartja az Intézet (Munká- l»csy M. u. io.) III. emelet 4. szám , | alatti kultúrtermében. Ezt köve- töen délután fél 3 órakor Horyát*1 ('Dezső gyógyszerész előadása kö­vetkezik, „a ganglion — bénít* i hypotenzlv anyigok''-ról, utána I ( dr. Szilárd Zoltán magántanár ot­II vostovábbképzö előadást tart: ..A I gyomor dlvertlculumalról" cim­mel. Az orvosok kivétel nélküli ('megjelenését kérik. (• * i A n. kerületi tanács szeptember 1 29-én. csütörtökön délelőtt fél » (' órakor a városi tanács Uléstermé- |lben ülést tart. Napirendi pont: I beszámoló az oktatási Intézmé­nyek helyzetéről. további munká- I iáról ás sz mn ói, évi általános |! iskolai beiskolázásról. Előadó: I Rejtő János kerületi vezető lgsz- f látó. Nem volt föld. A nyolc hold­dal nem lehetett az egekre menni a felhőemberek közé. Felesége se hozott semmit. Csak a gyereket. Ó, hány és hány éjszakán érezte, hogy megfullad, torkába gurulnak a rögök, megfojtják. Bosszút áll­nak, mert hűtlen elhagyta őket. És apja mindig ott állt a kályha mögött, üres foltok­kal az arcán. És integetett. Az üvegért nyúl, de mintha ködbe érne a keze. Most más. Beleborzong az ember az őszbe. Ha meghagyná a szövetke­zetei, 6 lenne az elnök, de nem kell. Csak föld kell. övé, senki másé! Gyűlöli Csabait. Ezért szag­gatja most szét a szövetkezetét Meg a földért, mert nem öröm az, ha mindenkié. Földet! Földet! Földet! És hatalmat. Az üvegért nyúl, aztán fejét az asztalra dönti. Verejték cso­rog róla. Mert mindent érez. Ott cikázik minden a bőre alatt. Süt, éget, perzsel és fáj. Vastag hullámokban zúg ben­ne. Nem tudja ml, de nyugta­lanítja. Ki kellene rohanni a föl­dekre. Atkozott, hogy nem lát semmit, mert a föld áll a sze­mében. A minden ott cikázik a bőre alatt, és semmit neon tud megfogni belőle. Megrázza a fejét. Kiköp a padlóra. Megvetően néz. Arca kinyúlik a nyakából. Néíi a Vendégeket. (fol\ftatjulk.) — MÁGOCS és SZÁSZ­VÁR községekben vasvázas autóbuszváróterme t létesíte­nek. A munkálatokat már a közeli napokban megkezdik. — „A LEGTISZTÁBB UT­CA” cím elnyeréséért ver­senyt hirdetett a II. kerületi tanács, összesen 29 utca je­lentette be részvételét a ver­senybe. A II. kerületi tanács és a Vöröskereszt közös bi­zottságai október első heté­ben döntik el, hogy a 29 kö­zül melyik a legtisztább há­rom utca. Ezek egyenként tíz­ezer, összesen harmincezer forintos Jutalomban részesül­nek. — A PÉCSI ÁLLAMI GAZ­DASÁG Üszög pusztai üzem­egységében a MEGYEVILL dolgozói most fejezték be a villamosítás korszerűsítését. Ibafán szintén befejezték « termelőszövetkezet villamosí­tását. • Megkezdődik a munkásakadémia előadássorozata Csütörtökön délután három­negyed 5 órai kezdette) indul a Postaigazgatóságon szerve­zett munkásakadémia II. év­folyama. Fények Miklós:- „Az emberi élet célja“ című filo­zófiai előadásával. Az első előadás ünnepélyessé tételére a városi tanács népművelési csoportjának munkatársai 3 zenei gimnázium hallgatóinak és az irodalmi színpad művé­szeinek bevonásával művészi műsort szerveztek. A munkás­akadémia előadásai Iránt idén is nagy az érdeklődés, eddig 140 hallgató jelentkezett. zi, mert annyi minden van a semmiben. Onnan olvassa ki az órákat és a szavakat, ö eb­ből a semmiből tanult. Akkor, amikor Sós Andriska volt, mint ezer más paraszt­gyerek. Egyformán nőtt fel a többivel, itt a hegy lábánál. Soványan, egész napi karaj­kenyérrel, útszéli eperrel mad­zag ostorral. Kemény apai ve­résekkel, csillagfényes, bolon­dos álmokkal és kábult, me­leg éjszakákkal. Az üvegért nyúl, de mintha ködbe érne a keze. Tegnap beszélt az egyetemis­tával. Kiitta belőle a szavakat. Nem, ő nem öl. Az öreg Csa­bait is agyonüthette volna teg­nap este a tömegben. Ki kér­né számon? De nem bírja a vért, csak a száraz, fehér erő­szakot. Vér nélkül. Amikor verejték folyik az emberből, de szörnyűbb az a vérnél. Száraz és mindig kedvetlen. És mindig fél a nyomorúság­tól, az éhhaláltól. Mert ami az apjának sikerült, az a négy holdaeska, az neki nem. A nyolcat is elvitte a szövetke­zet. Mert ment. Mert érezte, hogy nincs már itt föld, csak hatalom maradhat. Heteken át nem aludt. Vias­kodott a fekete, gyűrött ál­mokkal. Ötvenkettőt írtak ak­kor. Elvitte a földet Csabai­hoz. Szívében vitte minden hantját, s amikor aláírta a ne­vét, kiürült a lelke. Azóta üres. Mert legalább elnök le­hetett volna, legalább át tudta volna lépni azt a szürke, ke­mény nézésű embert. — A MEZÖSZÖV KÖZ­PONT segítségével már há­rom termelőszövetkezetben, a szederkényi „Karasica Gyön- gyé”-ben, a mattyi és a drá- vasztárai tsz-ékben létesítet­tek öntözéses kertészetet. A már régebben működő kerté­szetekben pedig megyei vi­szonylatban összesen mintegy ezer folyóméterrel bővítettéit a csőhálózatot. I — UJ HELYISÉGBE költo- | zött a Fővárosi Idegenfor­galmi Hivatal. A Lánchíd pesti hídfőjénél (V., Roosevelt tél 5—6) a korszerűen beren­dezett iroda várja Budapest vendégeit Telefon: 380-581. v 180-609. Színházjegy: 181-109- i Szobaszolgálat: 180-201, ée i 381-106. Információ: 382-061.

Next

/
Thumbnails
Contents