Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-27-01 / 228. szám

1999. SZEPTEMBER 27. NAPLŐ 3 A bőrgyár dolgozói új technológiai eljárások kidolgozásán kísérleteznek A bőrgyár dolgozóira az ed­digieknél nehezebb feladat hárul az elkövetkező időben. Az üzem kapacitását oly ma­gasra kell növelni, hogy az or­szág sertésbőr-szükséglete leg­nagyobb részének feldolgozá­sára alkalmas legyen. E feladat megoldásához kap­nak beruházási segítséget, de elsősorban új, jobb technoló­giai eljárások bevezetésével kí­vánják a termelékenységet nö­velni. i Az üzem műszaki gárdája, folyamatosan kísérletezik megfelelőbb eljárások kidol­gozásával s e munkákban már szép eredményeket produkál­lak. A meszes műhelyben pél­dául a bőrök cserzésre való alkalmassá tétele céljából, a bőrök szőrtelen ítése, rostszer­kezetének fellazítása történik. A munkálatok hat műveletet igényelnek, melyeknek elvég­zése kézi erővel történik és vészben nehéz fizikai munká­val. Dr. Tóth Géza vegyész­mérnök, Heim János techni­kus és Brüll Jenő főmunka­vezető, olyan technológiai el­járást dolgoztak ki, mely a nehéz fizikai munkát kiküszö­bölve, 6 helyett 2 művelettel oldja meg a termelést. Követ­kezményeként az eddigi egy műszakban elért, kádanként 1800 kiló bőr termelése fel- emelkedett 3000 kilogrammra A marhabőrök cserzése 50 napot vesz igénybe. Ezt az időt Ribli János gyárrószleg-vezető 30 napra szűkíti le, melegített levek felhasználásával és krómos előcserzés bevezeté­sével. ! A Dél-Amerikéból és Afri­kából importált cserzőanyagok pótlására is kísérletek foly­nak. A jelenlegi termelésben 30 százalékos a műcserző anya­gok felhasználása, de a kísér­letek már 35 százaléknál tar­tanak. Lényeges megtakarítást jelent a kísérletek legkisebb eredménye is, mivel külföldi behozataltól mentesíti nép­idéit is jó eredményeket hozott a „forintos“ mozgalom a Komlói Szénbányászati Tröszt yillamosüzemében A Komlói Szénbányászati Tröszt villamosüzemének dol­gozói három évvel ezelőtt ha­tározták el, hogy személyen­ként mindennap legalább egy forint értékű anyagot megta­karítanak. A közel félezer dol­gozót foglalkoztató üzemben a ,.forintos” mozgalom hagyo­mánnyá vált és ez évben is ign szép eredményeket hozott. A munkahelyenként vezetett takarékossági naplók 660 000 forint értékű anyag megtaka­rításáról tanúskodnak. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy a vál­lalt 1 helyett eddig átlagosan 6 forint megtakarítás jut egy- egy dolgozóra naponta; A forintok a selejtezésre ke­rült gépek még hasznosítható alkatrészeinek átalakításából, újbóli beépítéséből, továbbá egyéb sok más anyag megmen­téséből származnak. így példá­ul a légsűrítőknél dolgozók ha­vonta 3—400 kg korábban el­vesztett olajat takarítanak meg az élcsöpögés meggátolásával. Az 1-es légaknán selejtből ki­válogatott anyagokból 40 000 forint értékű gépet állítottak össze, amelyet a bányaszellőz­tető ventillátorok működéséhez használnak fel. A III-as almai turbókompresszor hűtőjéhez ugyanígy készítettek el egy ezer forintnál értékesebb al­katrészt Az eddigi eredmények alap­ján „forintos” mozgalom 8—900 ezer forint értékű anyag meg­mentését, újbóli hasznosítását eredményezi ez évben a komlói viUamosüzemnéá* gazdaságunkat; Ez ideig az üvegl«rx-s szárításoknál az voit a piobléma, hogy nem száradtak a bőrök egyenlete­sen. Turósi Ernő mérnök és Vajda József gyárrészleg­vezető olyan eljárást dolgoz­tak ki, melynek segítségé'-'.?! irányi that óvá vált a levegő mozgása és ez biztosítja az egyenletes száradást. A vállalat dolgozói kedvező eredményeket értek el a tech­nológia módosítása terén. Ha továbbra is igyekeznek a jobb módszereket felkutatni, bizto­sabb alapot teremtenek az öt­éves tervben rájuk háruló fel­adataik teljesítéséhez. Az új magyar sertés bölcsőjénél Véget ért az albán, lengyel német és magyar szövetkezeti vezetők tiranai tanácskozása Tiranában véget ért az al­bán, lengyel, magyar és a Né­met Demokratikus Köztársaság szövetkezeti szövetségi vezetői­nek tanácskozása .A tanácsko­záson részt vett a magyar kül­döttséget dr. Tatár Kiss Lajos, a Szövetkezetek Országos Szö­vetségének elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának pót­tagja vezette; A tanácskozás résztvevői megtárgyalták az egymást köl­csönösen érintő szövetkezeti kérdéseket, tájékoztatták egy­mást szövetkezetük fejlődésé­ről. Megvizsgálták a fokozot­tabb gazdasági együttműködés lehetőségeit, kicserélték véle­ményüket a nemzetközi szö­vetkezeti mozgalom helyzeté­ről. Sziebert pusztától pár száz méterre a zöld háttérből hófe­hér falakkal bontakozik ki egy vadonat új major, a bóbó gazdaság sertéstelepe. nJvl ■tg nincs a telepnek, de mi­vel a különböző nyilvántartó sokban egyre sűrűbben és egy­re nagyobb súllyal szerepel, a szakemberek némi latolgatás után végül is az „Erdőzug” el­nevezést találták a legalkal­masabbnak. S valóban találó név. hisz az erdő L-alakban veszi körül a majort, s a de­rékszög átfogóján belül sora­koznak a korszerű új épületek, hosszú, egész az erdő széléig lenyúló kifutókkal. Erről a névről, Erdőzug rö­videsen sokat hallanak majd a szakemberek, hisz itt ringat­ják bölcsőjét egy új sertés­fajtának, a magyar nagy fe­hérhússertésnek. Innen terjed el először a megyében, majd a környező megyékben és vé­gül az egész országban az új fajta, mely tulajdonságaiban felülmúlja az összes eddigi magyar ser.tésfajtókat s bel­terjesebbé, színvonalasabbá te­szi a magyar sertéstenyésztést. de akkor még csak egy épület­ből álló — telepen helyezték el őket s a telepet azonnal kö­rülzárták. Egy hónapig csak a gondozó mehetett közéjük, az viszont a telepet nem hagy­hatta el. Mikor a kerítés mel­lett álló őrtől egy hónap után megkérdezték, hogy milyenek a svéd sertések, azt felelte: „Nem tudom, mert még nem láttam őket”. Egy hónap után aztán jöttek a látogatók, de továbbra is nagyon vigyáztak, nehogy valami betegség fel­üsse a fejét, hiszen értékes és drága állatokról volt szó. Az előhasi kocák darabjáért 12 000 forintot fizettünk a své­deknek. Havi húsz kilós súlygyarapodás A bimbós kel exportra A Zmgőaljai Állami Gazda­ságban az idén nagyméretű kertészkedésbe fogtak. Enne* célja az volt, hogy ezzel is se­gítsék Pécs és Komló zöldség- ellátását. Bár az első évben még sok nehézséggel küszköd­tek a gazdaság kertészeté­ben, ettől eltekintve máris nagymértékben teljesítették feladatukat. Nem kevesebb mint 24 vagon paradicsomot szállítottak eddig Pécsre, és Komlóra, de mint mondják, I még két-három vagon paradi­csomra számítanak. A gazdaság kertészetében bimbós kel termesztésével is foglalkoznak. A kilencholdas bimbós keljük igen szép, jó termést Ígér. A kilenc holdról körülbelül 7—8 vagon bimbós kelre számítanak. A bimbós keit külföldön igen kedvelik. A gazdaság decemberben meg kezdi a termés szállítását, amelynek döntő többsége kül­földié megy. „Kadarka-fa66 a török világból... Hófehér meszelt házikó húzó­dik meg az egykori pécsi vár­fal mellett az Anna utca 53 szám alatt. Az utcáról csak zöldellő szőlőlevelek látszanak, de ezek 6emmit sem árulnak el arról, hogy tulajdonképpen honnan is erednek. Ha benyitunk a kapun, há­romszor két méteres udva- rocska tárul elénk. A földön galambcsapda s egy nagy be­tonoszlopon lila csillagvirág, piros muskátli, rózsaszínű be­tonja, püspök-hla petunia, ha­ragoszöld kukorica dísznövény sorakozik egymás mellett a cserepekben. De nem ezek miatt hírne­ves özvegy Géder Mihályné kis udvara, amely olyan mint egy miniatűr nyaraló. Csupa hangulat itt a portán belül, ahol a nap aranysugarai be­hatolnak a zöld szőlőlevelek közötti apró réseken. Festőnek való téma és pillanat ez. De még inkább az örökzöld, gyer­mek nagyságú fenyőfa melletti háromszázéves sa6íő-f«i Talán még a törökök idején ültették el. És most úgy nyújt ja ki ágait, mint egy valósá­gos polip. Belecsimpaszkodik az udvar fölötti lécekbe és valóságos lugast alkot. Olyan ez az egész udvar, mint egy szüreti báli terem. Sűrűn, egy­más mellett lógnak az érőben lévő lila, fehér és kecskecsöcsű szőlőfürtök. s. Évente mintegy három má­zsa szőlő terem a három szőlő­ién. Hejh, amikor még élt Gé­der Miska bácsi! ö minden évben kadarka-bort készített a szőlőből s a szőlőfát elnevez­te kadarka-fának. Most már csak az éléskamrába kerülnek a fürtök télire. — Amíg a férjem élt — mondja Géder Mihályné, — addig szépen gondozta ez a vén szőlőfát Szorgalmasan metszette, mert már olyan sű­rű volt. hogy nem lehetett lát­ni az eget az udvarból. Leka- pai-gatta a kérgét és évente háromszor is megpermetezte. De most már kiöregedett ez a „kadarka-fa”, hogy a férjem kifejezésével éljek. — Minden évben kevesebb terem rajta; Kissé elmereng a fekete gyászruhás, fejkendős Géder- mama. Megcirógatja a szőlő­fürtöket és régmúlt kis családi szüretekre gondol. Azokra az évekre, amikor az öreg vas­utas még bort sajtolt a vén „kadarka-fa” terméséből ökör­nyálas, pókhálós, napfénydús ftsi októberi vasárnapokon: h Erdőzugban tisztavérű svéd sertéseket tenyésztenek s ez az állomány az új fajta alapanya­ga. Ott jártunkkor Márton Pállal, a gazdaság vezető ál­lattenyésztőjével néztük végig a telepet. Megcsodáltuk a svéd mintára épült, a kánikula elle­nére is szellős épületeket, telepen uralkodó rendet, tisz­taságot, de elsősorban magát a svéd sertést. Akik a pécsi kiállításon jár tak, láthatták a fajta néhány egyedét, de nem kaphattak ké­pet az állomány egyöntetűsé­géről. A svéd sertés küllemi- leg egyáltalán nem tetszetős, de a tenyésztő szemével nézve igen értékes külső tulajdonsa gokkal rendelkező fajta. Hosz- szú fej, hosszú lábak és szinte valószínűtlenül hosszú törzs. A kifejlett, sőt meghizlalt pél dányainál is azonnal feltűnik a kevés zsír, vékony szalonna­réteg és az óriási hústömeg És ez csak a külső benyomás. A belső értékekről — szapora ság, gyors fejlődés, takarmány­értékesítés — a kutricákra ki­függesztett kartonok árulkod­nak és természetesen a fő- állattenyésztő, aki egyik leg­személyesebb ügyének tartja ezt az igen szép tenyésztési feladatot, ami sok szakmabe­linek az álma: valami egészen újat, tökéletesebbet létrehozni. — Ami itt Erdőzugban fő­ijük, az csak az első mozza­nata az új magyar sertés ki­alakításának. Erre a telepre más nem is kerül be, csak idő­közönként vérfrissítés céljá­ból néhány import kan Svéd­országból. Itt tisztavérű te­nyésztés, szelekción alapuló továbbszaporítás folyik, s az innen kikerülő kanok először társgazdaságokhoz kerülnek, s ott kezdik meg tulajdonképpen a fajtaátalakító keresztezése­ket. A jelenlegi magyar fehér­hússertés legalkalmasabb, leg­nagyobb testű kocáit válogat­ják ki és azokat keresztezik majd az általunk nevelt svéd kanokkal. Végül egy hosszabb ideig tartó folyamat eredmé­nyeként kialakul az új fajta, amellyel az egész megye, ké­sőbb az egész ország sertés- állományát átcserélik. így foglalta össze Márton Pál az egy éve meginduló te­nyésztői munka jelentőségét és mutatta be a távlatokat, amelyektől sokat várunk. Az­tán, hogy az elején kezdje, elmondta, hogy tavaly nyáron, mikor az ötven koca és hat tenyészkan megérkezett Svéd­országból, ezen a mostani —, Felveszünk adminisztráció­ban jártas, perfekt gyors- és gépírónőt Jelentkezés: a Kesztyűgyár személyzeti osztályán, Szt Vince utca 13. sz. 60ö Talán ennek a szigorúság­nak és lelkiismeretes munká­nak is köszönhető, hogy a svéd sertés jól honosodott. Az ak­kori előhasi kocák azóta két­szer ieeUettek, sőt a hasban importált egyedek — egyéves korúak — is megkezdték az ellést. a malac-elhullás az első elléskor se haladta meg a 10 százalékot s azóta fokozatosan csökken. A kocák törzslapjain magas fialási eredmények ol­vashatók, az átlag 10 malac s ami ennél többet mond, a svéd koca ebből 9—10-et fel is ne­vel. A malacok a hatvan na­pos méréskor elérik a 20 kiló átlagsúlyt. Süldő korban pe­dig szemlátomást nőnek, a ha­vi súlygyarapodás átlag 20 kiló — sőt néhány falkén il ennél is magasabb — ami azt jelenti, hogy féléves, azaz ha- hónapos korára eléri az egy mázsát. A kocákat 8—9 hónapos kor ban vonják tenyésztésbe és egyéves korukra leellenek, erre az időre már két mázsá­sok. A bámulatos gyors fejlő­dés fajta-tulajdonsága a svéd sertésnek, amit remélünk, a magyar anyagra is átörökít. Mint ahogy sok szakember megkérdezte volna, mi is első­nek azt kérdeztük, mit etetnek ezekkel az állatokkal? Arány­ban áll-e az előállított hozam a ráfordított takarmánnyal'* Marion Pál válaszul egy ta- ■htmány-szalbványt muta’ot% melyet a 40 kilós süldőkké1 etetnek. Ez a következő: árpa dara 55 deka, zab-dara 25 de­ka, borsó 25 deka, korpa 15, szója 25, kukorica 15 deka, összesen 1.60 kiló abrak. Ezen kívül egy kiló zöldlucema és két liter fölözött tej egyeden­ként. Nagy előnye a fajtának, hogy a havi 20 kiló súlygyara­podást nem zsír, hanem hús képzésére fordítja, a változatos fehérjedús takarmányt tehát meghálálja. Az önköltség-szá­mítás szerint júniusban pél- ül 7,58 forint takarmányo­zási költségráfordítással állí­tottak elő egy kiló húst, s ha ehhez hozzáadjuk még a 30 százalék általános költsé­get, akkor is egy kiváló ered­ményről adhatunk hírt a te­nyésztőknek. A telep fekvése, a sertések elhelyezése nagyon ideális. Je­lenleg 100 koca, 250 süldő és 200 szopós malac van a tele­pen, de zsúfoltság sehol nem tapasztalható. Mert valóban igaz az a mondás, hogy a te­nyésztésnek a zsúfoltság az egyik legnagyobb ellensége. Márton Pál is ezt az elvet vallja. Sorra bemutatta az új epű eteket, melyek tervezésé­nél a célszerűség mellett a •érőtelvek tágasságát ve ték -.lsósorban figyelembe. A kan- és kocasüldő szabá­sokon — a szokásos 50, sőt i 00-as falkák helyeit — hu- zonitös falkákban helyezné* el a növendékeket. A szálláson >eis; oidaían etető tér, ^ 'e- •jett részben önetetó, s a kül­ső cldalon újszerű, hosszú, IE.0 mé eres gyepes kifutó, fiatal r-vartákkal beültetve. Még ennél is modernebb a még befejezésre váró svéd min tára készült kan süldő szállás. Ennek külön érdekessége az almonkénti kutricás nevelés, ami azt jelenti, hogy az egy kocától származó kan testvére két — ezek száma átlag négy darab — választott kortól egy közös kutricában nevelik. Mint Márton Pál elmondta ennek a megoldásnak az az óriás elő­nye, hogy így elkerülhetik a falkásítással járó marakodáso­kat. Mert itt meg kell jegyez­ni, hogy a svéd sertés különö­sen a hím, igen harcias ter­mészetű. Bőrük finom, szőrrel alig fedett és már szopós kor­ban az alom testvérek úgy ki- tetoválják egymást, hogy sok­szor véraláfutás borítja az egész testüket. Az éles fogak nyomai hosszú piros csíkokat hagynak a rózsaszín bőrön és a vékony fülek beszakadoznak. A kutricás neveléssel és az el­különített kifutókkal mindezt megelőzhetik, s persze más elő nye is van. Az istálló így csak nem teljesen gépesíthető. Az említett süldőszállásban éppen ott jártunkkor szerelték fel a trágya kaparó szalagot amit az országban első ízben itt alkalmaznak; Megkérdeztük Márton Pált mi a legközelebbi tenyésztési feladatuk? — Egy éven belül a gazda­ság kocaállományát teliesen át akarjuk cserélni, ami azt je­lenti, hogy ma száz svéd ko­cánk van, jövő ilyenkorra pe­dig háromszáz lesz. Tenyész- kocákat tehát nem adunk el, sőt még építkezünk, hogy a sza porulat elférhessen. A tenyész­kanokat folyamatosan eladjuk a kijelölt gazdaságoknak, ed­dig már 80 darabot elszállítot­tunk. Továbbá a svéd kanok­kal a bácsfai üzemegységünk­ben — ott jelenleg régi ma­gyar hússertés állomány van — fajtaátalakító keresztezése­ket végzünk majd, és persze árutermelést. Az eredményt mj is türelmetlenül várjuk, mert végsősoron a hízóknál, vágás után derül ki, hogy mit adott az új fajta; Rónaszéki Ferencné Japán szövetkezeti delegáció érkezett Budapestre A Szövetkezetek Országos Szövetségének meghívására Bu dapestre érkezett a Japán Me­zőgazdasági Szövetkezetek Köz ponti Szövetségének küldött­sége. A delegációt Teruo Is- hiraku, a szövetség ügyvezető igazgatója vezeti; A japán vendégek a magyar szövetkezeti mozgalom általá­nos helyzetét tanulmányozzák; Tanulmány a Pécs vidéki kőszénbányászat fejlődéséről Stockholmban, az elmúlt hó­napban tartották meg a világ összes geográfusainak kong­resszusét. Ezen dr. Szabó Pál Zoltánnak, a Magyar Tudo­mányos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézete igazgató jánalk is reszt kellett volna vennie egy magyarországi vo­natkozású előadással. Közbe­jött betegsége azonban meg­akadályozta abban. hogy a kongresszusán megjelenjen. tyost a Magyar Tudományos Akadémia egy gyűjteményes kötetben kiadta art a hét elő­adéstj amely a stockholmi kongresszus programjón sze­repelt. A kötetben megjelent dr. Szabó Pál Zoltán el nem hangzott előadása is a magyar- országi karsztformák éghajlat­történeti megvilágításáról. Nagyobb tanulmányon dol­gozik jelenleg a Dunántúli Tu­dományos Intézet munkatársa: dr. Babies András is. Megírja Pécs vidéki kőszénbányászat félszabadulás utáni fejlődés- történetét. Ez a „Felszabadu­lási emlékkönyvében jelenik majd meg, amely Pécsett 1961 első negyedében hagyja *1 i sajtót. Az alapanyag a svéd serlés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents