Dunántúli Napló, 1960. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-24-01 / 226. szám

2

NAPLÓ

1980. SZEPTEMBER ti.

Hruscsov elvtárs beszéde az ENSZ-közgyűlés 15. ülésszakának

általános vitájában

(Folytatás az 1. oldalról.)

badult országok belső ügyeibe, az olyan méltatlan módszerek ellen, mint aminőket Kongóban alkalmaztak.

A gyarmatosítók arra törekszenek, hogy a magukat szabad világnak nevező országok segítségével szétkergessék az ország törvényes kormányát és parlamentjét. S most győzelmi ünnepre készülnek. Ámde korán ülnek győzelmi tort, mert ez pyrrhusi győzelem.

A gyarmatosítók e vélt győzelmükkel csak elősegítik, hogy lehulljon a hályog a gyarmati népek szeméről és még világosabban lássák, hogy a gyarmatosítók formailag ugyan függetlenséget adnak, de tulajdonképpen mindent elkövetnek, hogy fenntartsák a gyarmati elnyomást.

A kongói nép harcát nem lehet megállítani. Lassítani és

fékezni lehet. De annál na- I

gyobb erővel lángol fel ez a f harc és a nép minden nehézséget leküzdve, kivívja majd teljes felszabadulását.

A szovjet kormány üdvözli a gyarmati népek függetlenségi harcát és mindent megtesz, hogy erkölcsi és anyagi segítséget nyújtson a gyarmati népek igazságos küzdelméhez.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének kötelessége, hogy követelje a rend helyreállítását Kongóban olymódon, hogy működhessék a kongói nép által megválasztott törvényes parlament, létrejöjjenek a feltételek a Lumumba vezette törvényes kongói kormány normális munkájához, mert ez a kormány a korfgól nép blzal mát élvezte és élvezi ma is.

A szovjet kormány a közgyűlés 15. ülésszakának napirendjére tűzette a kongói kérdést

A közgyűlés feladata, hogy visszaszorítsa a gyarmatosítókat és kiszolgálóikat, utasítsa rendre Hammarskjöl- döt, hogy ne éljen vissza főtitkári tisztségével, hanem töltse be hivatását és ragaszkodjék szigorúan az ENSZ alapokmányában lefek tetett rendelkezésekhez és a Biztonsági Tanács határozataihoz.

A szovjet kormány véleménye szerint határozatot kell hozni, amely szerint csak afrikai és ázsiai országok csapatai maradhatnak Kongóban, ezek a csapatok is csak a törvényesen megválasztott Lu- mumba-kormány beleegyezésével tartózkodhatnak Kongó területén és csak e kormány belátása szerint legyenek fel- használhatók a törvényes kongni kormány és parlament nor mális működésének biztosítására.

Meggyőződésünk, hogy a kongói nép a maga erejéből megbirkózik a felvetődött nehézségekkel és rendet tud teremteni hazájában.

Teljesen és véglegesen meg kell szüntetni a gyarmatosító rendszert!

Szemünk láttára szabadulnak fel és születnek újjá, kelnek önálló életre azok a népek, amelyeket a gyarmatosítók századokon. át távoltartottak az emberiség fejlődésének országút jé tói. Ez korunk nagy szerű jellemvonása; Csupán 15 esztendő alatt körülbelül másfélmilliárd ember, vagyis a föld lakosságának fele rázta le a gyarmati elnyomás bilincseit A régi gyarmatbirodalmak romjain egész sereg új nemzeti állam keletkezett*

A* emberiség történelmében új korszak kezdődött, amikor Ázsia, Afrika és Latin- Amerika népet az európai

és az észak-amerikai népek mellett kezdtek tevékenyen részt venni a világ sorsának intézésében.

E vitathatatlan tény elismerése nélkül nem lehet realista külpolitikát ídlytatm, olyán

politikát, amely számol az idők követelményeivel és meg felel a népek békeszerető törekvéseinek*

Vajon manapság elképzelhető-e a nagy nemzetközi prob lémák megoldása a Kínai Népköztársaság részvétele nélkül? Vajon meg lehet-e oldani e problémákat India, Indonézia, Burma, Ceylon, az Egyesült Arab Köztársaság, Iruk, Ghana, Guinea és más államok részvétele nélkül? Aki másképp vélekedik, nos, próbálja meg itt, az ENSZ falai között, hogy ne törödjéK az ázsiai, az afrikai és a latinamerikai államok képviselőinek véleményével és szavazataival;

Igaz, egyes nyugati országok ban félelmet kelt, hogy az új ázsiai és afrikai államok megjelentek az ENSZ-ben, sőt, már arról kezdenek beszélni, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében valamiképpen korlátozni kellene az újonnan keletkező államok beözönlését.

Ami a Szovjetuniót illeti, őszintén megmondom, mi elége dettek vagyunk azzal, hogy nagy számban jelentek meg új államok az ENSZ-ben. Mi mindig síkra szálltunk és továbbra is síkra szállunk az ellen, hogy bármiképpen megnyirbálják a nemzeti függetlenségüket kivívó népek jogait. Ezekkel az államokkal rokon vonásunk az a közös lörékvés. hogy fenntartsuk és megszilárdítsuk a békét, létrehozzuk n földön az országok békés együttélésének és együtt működésének feltételeit, tekin tét nélkül az országok állami és társadalmi rendszerére, miként az ázsiai és afrikai országok bandungi értekezletén meghirdetett békeszerető elvek követelik. A tények azt. bizonyítják, hogy a korábban gyarmati uralom alatt sínylődő nemzetek és népek felszabadulja a TiprniPtKözi kapcsolatok javulására, a hemzetköa együttműködés bő éttérére;, a* egyeteme» béke

megszilárdulására vezet. Ezután Hruscsov párhuzamot vont az új államok fellendülő gazdasági és kulturális élete és a gyarmati elnyomásban élők kifosztottsága között.

De még a megmaradt gyarmatokon is elmúlt az az idő, amikor az idegen elnyomók akadálytalanul garázdálkodhattak. Nézzék csak, mi történik ma a gyarmatokon! Afrika vulkánként forrong. Algéria népe körülbelül hat esztendeje hősies önfeláldozással harcol nemzeti felszabadulásáért. Mind határozottabban kelnek harcra jogaikért Kenya, Tanganyika, Uganda, Runnda- Urundl, Angola, Mozambique. Észak-Rhodésia, Dél-Rhodé- sia, Sierfa-Leone, Délnyugat- Afrika, Zanzlbár, továbbá Nyugat-Irtán, Puerto-Rico és sok más gyarmat népei.

Mindenki előtt legyen világos, hogy a népek szabadságharcát, semmilyen eszköz zel és semmilyen erővel nem lehet elfojtani, mivel ez mind nagyobb és leküzdhetetlen erővel lejátszódó nagy szerű történelmi folyamat.

Egy vagy két évvel meg lehet hosszabbítani egyik vagy másik állam uralmát mások fölött, de ahogyan a kapitalista rendszer valamikor átvette a feudalizmus helyét, és ahogyan most a szocialista rendszer átveszi a kapitalizmus he lyét, ugyanúgy a kolonializ- mus rabszolgatartó rendszerét is felváltja a szabadság.

Ezek a társadalmi fejlődés törvényei, és arra csak kalandorok számíthatnak, hogy hul- lahogyekkel és áldozatok millióival megakadályozhatják a derűs jövő beköszöntőt.

Le kell számolni a gyarmati rendszerrel, mivel az nemcsak a leigázott országok népeinek okoz bajt és szenvedést. Baj és szenvedés, könny és nélkülözés jut osztályrészül az anyaországok népeinek is. Ki állíthatná, hogy azok a fráncia anyák, akiknek gyermekei algériai földön esnek el, kevésbé boldogtalanok, mint azok az algériai anyák, akik a szülőföldbe temetik fiaikat?

Most, amikor a gyarmati népek vére hull, képtelenség elfordulni, szemet hunyni a vérontás fölött és úgy tenni,

Ki szálljon síkra a gyarmati rendszer megszüntetéséért, ha nem az Egyesült Nemzetek Szervezete, hiszen az ENSZ alapokmánya megerősíti az emberi jogokba, a személyiség méltóság értékébe, a nagy és kis nemzetek egyenjogúságába vetett hitet. Hogyan lehet fejleszteni a nemzetek baráti viszonyát a népek egyenjogúsá- gánnk és önrendelkezésének tiszteletben tartásával — már pedig az Egyesült Nemzetek j Szervezetének: ez a célja — és

mintha béke volna. Miféle béke az, amikor vad háborúk dúlnak, mégpedig olyan háborúk, amelyek a harcban álló felek feltételei szempontjából egyenlőtlenek — jelentette ki Hruscsov, majd így folytatta:

— A Szovjetunió — híven a békepolitikához és az elnyomott népek nemzeti függetlenségi harca támogatásának politikájához, amelyet Lenin, a szovjet állam alapítója hirdetett meg — felhívja az Egyesült Nemzetek Szervezetét, emeljen szót az igaz ügy — a gyarmatok felszabadulása mellett és haladéktalanul tegyen intézkedéseket a gyarmati kormányzási rendszer megszüntetésére,

A legutóbbi évtizedek bizonyítják, hogy a világtörténelem egész menete a gyarmati rendszer minden formájának és megnyilvánulásának teljes és végérvényes felszámolását diktálja.

Ez a rendszer halálra van ítélve és pusztulása csak idő kérdése. A gyakorlati kérdés most az, hogy csendben temetik-e el a gyarmati rendszert, vagy a gyarmatosítás végső eszközökhöz folyamodó hívei veszélyes kalandokkal kísérik-e a temetést. A kongói események friss figyelmeztetésül szolgálnak a tényleges veszélyre.

A továbbiakban Hruscsov rámutatott!

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének — dmely arra hiva- | tott, hogy a béke megerősítését és a népek biztonságát szolgálja — kötelessége minden tőle telhetőt elkövetni, hogy Ázsiában, Afrikában, La- tin-Amerikában (a gyarmattartó hatalmak és a szabadságukért, függetlenségükért harcoló népek összeütközésének talaján) ne robbanjanak ki újabb katonai konfliktusok. Kell-e bizonygatni, hogy bármilyen konfliktusba bekeveredhetnek a nagyhatalmak és akkor a kezdetben helyi háború elkerülhetetlenül általános világháborúvá nőhet át. Mentesíteni kell a világot a gyarmati katonai kalandoktól. Egyszer s mindenkorra végezni kell a gyarmati rendszerrel; ezt a történelem szemétládájába kell hajítani.

egyidejűleg tűrni olyan helyzetet, amelyben a katonailag és gazdaságilag erős hatalmak hódító politikája miatt sok ázsiai és afrikai nép csak hihetetlen szenvedések és áldozatok árán, csak az elnyomók ellen vívott fegyvere* ham útján vívhatja ki azt a jogát, hogy maga döntse el sorsát.

Nem volna-e itt az ideje, hogy döntő támadásra Induljunk a gyarmati rendszer ellen, mint ahogy másfél századdal ezelőtt a civilizált emboriA szovjet kormány nyilatkozattervezete a gyarmati rendszer teljes felszámolásáról

síg rohamra indult a rab- sZolgakereskedelem és a rabszolgatartás ellen, eltemette azt és ezzel tág teret nyitott a társadalom politikai és gazdasági fejlődése előtt.

A szovjet kormány úgy véli, elérkezett az idő, amikor fel kell vetni a gyarmati kormányzási rendszer teljes és végérvényes megszüntetésének kérdését, e rendszer minden formájában és válfajában, hogy vége legyen ennek a szégyennek, barbárságnak és gazságnak.

A szovjet kormány szilárdan ragaszkodik ahhoz az elvhez, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete az a központ, ahol össze kell hangolni a nemzetek akcióit az ENSZ alkotmányában kifejezett közös célok érdekében, ezért megvitatás céljából a közgyűlés jelen ülésszaka elé terjeszti a következő nyilatkozattervezetet, amely ünnepélyesen meghirdeti az alábbi követeléseket:

I

Az összes gyarmati or- ■ szagoknak, gyámsági és egyéb önkormányzattal nem rendelkező területeknek azonnal adjanak teljes függetlenséget és szabadságot, hogy népeik szabadon kifejezett akaratának és óhajának megfelelően építhessék saját nemzeti államukat. A gyarmati rendszert, a gyarmati közigazgatást összes formáiban teljesen meg kell szüntetni, hogy az ilyen területek népei saját maguk határozhassák meg sorsukat és államuk igazgatásának formáit.

Szüntessék meg a gyar- » mati rendszer összes támaszpontjait, az idegen területeken lévő birtokokat és bérbeadott területeket.

1 A kormányok az ál- lamközi kapcsolatokban szigorúan és hiánytalanul tartsák be az ENSZ t 'apok- mányának és a jelen nyilatkozatnak kivétel nélkül valamennyi állam egyenlőségére szuverén jogai és területi sérthetetlensége tiszteletben tartására vonatkozó tételeit, ne tűrjék meg a koloniallzmus semmilyen megnyilatkozását, egyik állam semmiféle kizárólagos jogát, va«"’ előjogát más államok rovására.

Meggyőződésünk, hogy a gyarmati kormányzási rendszer teljes megszüntetése az igazi hu manizmus nemes cselekedete, hatalmas lépés a civilizáció és a haladás útján, ezért felhívjuk az Egyesült Nemzetek Szervezetben képviselt összes kormányokat, támogassák e nyilatkozat tételeit.

A továbbiakban Hruscsov rámutatott, hogy ha az ENSZ intézkednék a gyarmati rendszer végérvényes megszüntetésére, kedvező feltételeket teremtene a háborús veszély jelenlegi gócainak lokalizálására és csillapítására ott, ahöl fegyveres harc folyik a gyarmattartók és a függetlenségükért harcoló népek között; sőt, számottevően csökkentené újabb háborús konfliktusok kirobbanásának lehetőségeit is e térségek államai között Azok nak az országoknak a népei, amelyeknek most az idegen uralom miatt megaláztatásban van részük, világos képet kapnának róla, hogy a közeljövőben békésen megszabadulnak a külföldi igától. A gyarmati birtokaihoz ragaszkodó államok pedig számot adni volnának kénytelenek az ENSZ-nek, a világ közvéleményének az előterjesztett nyilatkozat tételeinek végrehajtásáról.

Gazdasági és műszaki segély

a felszabaduló országoknak

Kifejtette Hruscsov beszédében ezután, hogy a gyarmati kormányzási rendszer megszün tetése a leigázott országok népeinek életében nemcsak az elemi emberi igazságosság és a nemzetközi jog diadalát jelentené, hanem azt Is, hogy a sokévszázados elnyomás miatt elmaradt népek hozzájutnának a modem tudomány, technika, kultúra, és szociális haladás javaihoz.

Nehéz túlbecsülni, milyen óriási jelentőségű volna a gyár mati rendszer megszüntetése az egész világgazdaság szempontjából. Közismert, hogy a gyarmatok és a gyámsági területek gazdasági élete most külföldi monopóliumok önző érdekelnek van alárendelve.

Ezek az országok és területek függetlenné válnak és megnyílik előttük az a lehetőség. hogy bőségesen kihass nálják gazdag természeti erőforrásaikat, iparosítsanak és lakosságuk életét jobbá tegyék.

Ez kolosszális mértékben megnövelné a világpiac felvevőképességét, ami kétségtelenül jótékony hatással lenne nemcsak a keleti országok gazdasági fejlődésére, hanem Nyugat iparilag fejlett országainak gazdaságára is.

A felszabaduló országok sok évszázados elmaradottságénak leküzdéséről beszélve pozitív szerepet játszanék az Egyesült Nemzetek Szervezete révén, to vábbá a kétoldalú szerződések alapján folyósítandó gazdasági és műszaki segély. Honnan teremtsük elő ezeket az összegeket anélkül, hogy megterhelnénk a fejlett ipari országok lakosságát? Erről a szónoki emelvényről ismét felhívom az önök figyelmét egy olyan forrásra, amilyen például a leszerelés.

Ha azoknak az összegeknek, amelyeket a nagyhatalmak jelenleg katonai szükségletekre fordítanak, mindössze egytlzedét használnák fel

ükkor > «I*

maradott országoknak nyújtott segély összege, egy évre ■sámlivá, tízraflllárd dollárral növekednék. Ugyanakkor a világ egyik legnagyobb energetikai rendszerének fel építése Ing! térségében (Kon gó) — s ez a rendszer hatalmas területet tenne virágzóvá Afrikában, — ötmilU- árd dollárba kerülne.

Helyénvaló itt még arra is emlékeztetni, hogy a tnúltban gyarmatokkal rendelkező hatalmaknak erkölcsi kötelességük visszaadni az országok felszabadult népeinek legalább azoknak az értékeknek egy részét, áínelyeket a lakosság kíméletlen kizsákmányolásával és a természeti kincseik elha- rácsolásával vontak ki;

Ha a gyarmattartó államok valóban a gyarmati népek érdekeit tartanák szem előtt, ha valóban megadnák nekik azt a segítséget, amelyről oly szívesen beszélnek és nem kirablásukkal, kizsákmányolásukkal volnának elfoglalva, — akkor a gyarmatok és az anyaországok népei egyforma ütemben fejlődnének és nem volna olyan meghökkentő különbség a nemzetgazdaság és a kultúra fejlettségében, a népjólétben. De miféle közösségről tanúskodik, hogy a nyugati or- szagok és a gyarmatok élet- színvonala jóformán össze sem hasonlítható?! Ez nem közösség, nem égyüttmüködés, hanem egyesek uralma mások fölött, amelyben egyesek élvezik mások munkáját és javait. kizsákmányolják és rabolják őket, átszivattyúzzák a nemzetgazdaság javait az anya országokba.

A gyarmati rendszer védelmezői azzal ijesztgetik az anya országok népeit, hogy a gyarmati rendszer felszámolása után állítólag elkerülhetetlenül nagyot esik az iparilag fejlett országok lakosságának életszin vonala. Nyilvánvaló az ilyen állítások tarthatatlansága.

Először Is: az ilyen állítások elárulják, hogy szerzőik mit forgatnak agyukban, hiszen akaratlanul Is beismerik, hogy az anyaországok kirabolják s gyarmatokat és a függő or- Migokat é* abból mesés profitókat húznak. De az extraprofit nem az anyaországok lakosságának széles rétegeihez

jut, hanem főként a monopóliumok zsebébe vándőrol. Hiszen nem az anyaországok népei, hanem a millomosok és a milliárdosok ragaszkodnak a gyarmati rendszerhez.

Másodszor: sok nemzeti

függetlenséget elnyert ország fejlődésének tapasztalata meggyőzően bizonyítja, hogy a nemzetgazdaság gyors fejlődésével ezekben az országokban is összehasonlíthatatlanul megnő a belső piac felvevő képessége. Ezek összehasonlíthatatlanul több iparcikket tud nak átvenni a fejlettebb orszá gokból és ugyanakkor termelőerőik fellendülése folytán az iparilag fejlett országok gazda sága számára több nélkülözhetetlen nyersanyagot és különböző termékeket és árukat tudnak rendelkezésre bocsátani. Az államközi kapcsolatok e haladóbb és ésszerűbb rendszere fellendíti a gazdaságilag elmaradott, múltban gyarmati és függő országok és a fejlettebb országok népeinek jólétét egyaránt.

Az élet, a gazdasági és a politikai fejlődés egész menete kimondja a történelem kérlelhetetlen ítéletét a szégyenletes gyarmati rendszerre, amely már túlélte önmagát.

Azoknak, akik megszokták, hogy a gyarmatok elnyomott népeinek rovására teremtsenek jólétet maguknak, mi azt mondjuk: „gondolkozzanak,

vegyék szemügyre, hogy mi történik önök körül. Ha ma nem, akkor hamarosan, de nagyon hamar bekövetkezik a gyarmati rend végső összeomlása, és ha önök idejében nem tűnnek el az útból, akkor ei- söprik önöket”.

De a gyarmati rendszernek egyre kevesebb híve lesz magukban a gyarmattartó hatalmakban is. Végeredményben nem az övék az utolsó szó. Ezért fordulunk a nyugati országok népeinek értelméhez és jövőbe látásához, kormányaihoz és az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén részvevő képviselőihez:

hangoljuk össze a gyarmati kormányzási rendszer megszüntetésére irányuló lépéseket, — ezzel meggyorsítjuk ezt a törvényszerű történelmi folyamatot —, kövessünk el mindent, hogy a gyarmati és függő országok népei egyenjogúakká váljanak és maguk dönthessék el saját sorsukat

A Szovjetunió segítette és egyre nagyobb arányokban fogja segíteni a gazdaságilag elmaradott országokat. Őszintén segítségére vagyunk ez országok népeinek független gazdasági életük kialakításában; hazai iparuk fejlesztésében, ami fő biztositéka tényleges függetlenségüknek és a népjólét fokozódásának.

Nem lehet szabad az a nép, amely más népeket elnyom. Minden szabad nép segítsen a még elnyomott népeknek szabadságuk és függetlenségük kivívásában.

Engedjék meg annak a reményemnek a kifejezését, hogy a közgyűlés jelen ülésszaka történelmi mérföldkő lesz a gyarmati rendszer teljes és végérvényes megszüntetésének útján. Nagyszerű, történelmi jelentőségű esemény lesz ez, amely tükrözi a nemzeti függetlenségükért küzdő népek, az egész haladó emberiség vágyait és törekvéseit.

(Folytatás a S. oldalon.)

A lottó nyerőszámai:

A 39. játékhéten 4 085 78J lottószelvény érkezett a Sport" fogadási é* Lottó lgazgntóság" ra. Egy nyerőosztályra ennek megfelelően 1 935 918 forint nyeremény Jut.

A Mezőkövesdi Állami Óim* názlum udvarán megtartott

lottősorsolázon a következő nyerőszámokat húzták kl!

5, 46, 49, 52, 59