Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)

1960-08-18 / 195. szám

WO. AUGUSZTUS 18. N A P L< 5 Növeljük a sertéstenyésztés jövedelmezőségét Közel száz termelőszövetke­zeti dolgozó és szakember jött össze három megyéből a Me­zőgazdasági Kiállítás ás Vásár keretében rendezett tudomá­nyos előadásra, amelyet Gál József elvtárs, a Földművelés­ügyi Minisztérium Sertéste­nyésztési Osztály helyettes ve­zetője tartott. A tudományos előadást Szil- vási Imre, megyei főállatte­nyésztő, a Kiállítási Szakbi­zottság elnöke nyitotta meg, s ezután került sor Gál elvtárs „A korszerű sertéstenyésztés irányelvei’’ című előadására. Hazánk a környező európai államokhoz viszonyítva a leg­több sertéshúst fogyasztók kö­zé sorolható. Az ország la­kossága hússzüikségleténeik több mint a felét sertéshússal fedezi. Ezért van igen nagy jelentősége nálunk a sertéste­nyésztésnek. 1934—38-as évek átlagában egyfőre eső húsfo­gyasztás 30,5 kilogramm volt, 1959-ben pedig meghaladta a 45 kilót. 30 SZÁZALÉKKAL TÖBB HÍZOTT SERTÉS Magyarországon a felszaba­dulás előtt a zsírjellegű serté­sek tenyésztése volt az ural­kodó. Ennek megfelelően a fel- szabadulás előtt az ország ser­tésállományának mindössze 20 százaléka volt hússertés. Ez az arány a felszabadulást követő években jelentősen javult, fő­ként az 50-es évek után. A második ötéves terv utolsó éveiben mintegy 30 százalék­kal több hízott sertést kell le­vágni, mint 1959-ben. Ahhoz, hogy ez biztosítható legyen, tovább kell növelni a fajta- adottságuknál fogva szaporább hússertések arányát 65—70 százalékig. Az életszínvonal emelkedésé­vel párhuzamosan a fogyasztók részéről növekszik nemcsak a sertéshús mennyisége, hanem annak minősége iránti igénye is. Ez a tény arra kell, hogy ösztönözze a tenyésztőket, hogy p- a hízósertés minél fiatalabb korban (8—10 hónap) kerüljön a kívánt súlyban (115—130 kg) vágásra. Úgy is mondhat­nánk; növelni keli a hizlalás forgási sebességét. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek állattenyésztés­ből eredő bevételi forrásai közül a tejtermelés után a sertéstenyésztés bir a legna­gyobb jelentőséggel. A munka­egységre adható készpénz elő­leg-osztás biztosítása szem­pontjából is. Amíg a növény termelés, vagy akár szarvas­marhahizlalás évente két alka­lommal nyújt lehetőséget kész- pénzbevételre, addig a sertés- tenyésztés legalább négyszer. De jó szervezés esetén még en­nél is többször. Évente ugyanis legalább két csoport hízó ke­rülhet eladásra, illetve leszer- ződésre. JÖVEDELMEZŐ A SERTÉSTENYÉSZTÉS A szerződés megkötésekor süldődarabonként 600 forint előleg és a hízók elkészülése­kor, azaz átadásakor a vételár előlegen felüli része és a nagy­üzemi felár kerül kifizetésre. A nagyüzemi felár azonban csak húsz, vagy ennél több hízósertés átadása esetén illeti meg a termelőszövetkezetet és összege 1,50 forint kilogram­monként. Ha a termelőszövet­kezet 50 hízónál többet ad át egy tételben, akkor 2 forint kilogrammonkénti felárat kap az átvételi áron kívül. A serié -tenyésztés jövedel­mezőségét azonban nemcsak a nagyüzemi felár biztosítja. Az állam által fizetett szerződéses hízottsertés-árak szilárdsága egymagában its biztosíték arra, hogy a hizlaló a piac ingado­zásaitól függetlenül megkapja a tervezett összeget. Végső fokon azonban a ser­téstenyésztés jövedelmező vol­tát mégsem a fent említettek, hanem egy 60r egyéb, — fő­ként a gazdálkodás megszerve­zésével és a tenyésztés szak- szerűségének biztosításával kapcsolatos tényező határozza meg. Ezek közé a tényezők közé sorolhatjuk az alábbiakat: a tenyésztendő fajta, illetve tí­pus megválasztása, takarmá­nyozási és éghajlati adottsá­gok, a tenyésztésbevétel ideje, a fialások gyakorisága (koca­kihasználás mérve) elhelyezés, tartás és gondozás, tenyésztés­technikai eljárások. Annak el­döntésére, hogy milyen fajtá­jú sertést tenyésszen a gazda­ság, feltétlenül figyelembe kell venni azokat a körülményeket, amelyek befolyást gyakorolnak a sertés-tenyésztés eredmé­nyességére. Ilyen tényezők: a takarmányozási, tartási, éghaj­lati viszonyok. Ebből követke­zik, hogy az egymástól eltérő talaj és éghajlati viszonyok, más más fajtájú sertések te­nyésztését teszik lehetővé. A mangalicasertés jelentősé­ge bár csökkent az elmúlt években, a hússertés tenyész­tés kiszélesedése ellenére a jö­vőben is megmarad. Megma­rad, mert egyik fontos húsipa­ri exportcikkünknek a szalá­minak alapanyagát szolgáltat­ja. Ugyancsak nagy jelentőség­gel bir a mangalicasertés az árutermelést szolgáló kereszte­zések szempontjából is. Észak- Magyarország és az Alföld je­lentő? területén még sokáig a leggazdaságosabb hizlalást a mangalicakocánaik hússertés fajtájú kanokkal végzett ke­reszteződéséből származó iva­dékok biztosítják. CSÖKKENTENI KELL AZ ÖNKÖLTSÉGET Azoknak a tsz-efknek tehát, amelyek biztosítani tudják a fehérhússertések tenyésztésé­nek feltételeit, a bővebb és fehérjében gazdagabb takar­mányellátás, kultúráltabb tar­tás és gondozás terén kifizető­dő és jövedelmező a fehér hús­sertés tenyésztése. 3—4 Fö GÉPLAKATOST azonnali felvételre keres a Kisgépgyártó és Autó-Motor Javító Vállalat Szigetvár, Zárda u. 1—2. 583 A sertéstenyésztés eredmé­nyessége, tehát jövedelmezősé­ge is nagymértékben függ a sertések által etetendő takar­mányok értékétől. Ezért arra kell törekedni, hogy minél több olcsó, úgynevezett tömegtakar­mányt és minél kevesebb drá­ga, — abraktakarmányt hasz­náljunk a sertések táplálására. Gyakorlattá kell tenni azt az elvet, hogy a kocák takar­mányában a takarmányérték mintegy 50 százaléka, míg a hízók takarmányában a tápér­ték 20—40 százalékát a hizlalás előréhaladásától függően tö- megtakarmányféleségekben adagolják. Ilyen módszerrel jelentősein csökkenthető a hí­zósertés előállításának önkölt­sége. Itt magasodik a fúrótorony egy hosszúhetényi parasztház udvarán, alig kőhajításnyira a templomtoronytól, öreg körte­fa borul a gépház fölé. bősé­gesen hullatja sárguló gyümöl­csét. Szinte idillikus a csend. A szovjet ZIF villamos motorja alig zúg valamicskét. Egész szokatlan nekem. Tizenegy éve én is fúrómunkás voltam, s akkor még gőzgép szolgáltatta a meghajtó erőt. Fújt, prüsz­költ, zajongott. A fúrót is for­gatni kellett, s ha kemény agyagban, márgában járt a vé­ső, úgy bandukoltunk a fúró­lyuk körül, mint az ókori mal­mokat ábrázoló képen a lovak. Most a gép forgatja. A fiatal szőke, mackótermetű fúrómun­kás körtét rág unalmában. Fú- rómestera, Keller Ádám, le­vette az ingét, és a bódénak támaszkodva nézi. Égy másik férfi fecskére vetkőzött, s gu­micsővel locsolgatja magát a tűző nap ellen. Havonta ötven községet keres fel, filmeket vetít, irodalmi esteket, ismeret- terjesztő előadásokat, nemzetiségi esteket rendez a baranyai művelődési autó munkaközössége A Baranya megyei Tanács könyvtára mellett működő mű velődési autó havonta ötven községet látogat meg, közülük húsz községben ad műsort — rendez filmvetítéseket, illetve filmvetítéssel Ikisórt ismeret- terjesztő előadásokat, irodal­mi esteket, gyermekműsort, egészségügyi előadást, zenei műsort, a nemzetiségi közsé­gekben délszláv és német este két — harminc községben könyveket kölcsönöz, illetve felfrissíti a helyi könyvtárak anyagát. A nyári hónapokban gyakran keresi fel a művelő­dési autó a Mecsek eldugott völgyeibe ékelt falvakat, a bekötőutaikkal még nem ren­delkező apróbb községeket, a pusztai településeket, vala­mint a nyári ifjúsági táboro­kat, ezekről a járási népmű­velési felügyelők .fehér folt jegyzéket“ készítenek a mű­velődési autó részére. A művelődési autó műsorá­nak összeállításában közremű ködnek a „Jelenkor“ körül tő mörülő pécsi írók, a Pécsi Iro­dalmi Színpad, a Pedagógiai Főiskola magyar- és éneksza­kos hallgatói, a Janus Panno­nius Gimnázium diákjai, a társadalmi szervezetek közül a Vöröskereszt; és az MSZBT, mely utóbbiak nemrégiben szovjet egészségügyi kiállítás anyagát bocsátották a műve­lődési autó rendelkezésére. Részt vesz a művelődési au­tó munkaközössége a felkere­sett falvak népzenei, népme­séi és más kulturális értékei­nek megmentésében, valamint a faltin napjainkban kiala­kuló szocialista kultúra haj­tásainak megismertetésében is. Magnetofon-felvételt készí tettek Vókányban, hangszalag ra vették termelőszövetkeze­tek énekkarainak műsorát, a siklósi járásban cigány nép­meséket, dalokat gyűjtöttek, ezeknek egy részét más bara­nyai községek lakosságával is megismertették. A művelődé­si autó könyvtárának százöt­ven rendszeres olvasója van, rendezvényein havonta három ezren vesznek részt. Az autó elől ősztől tavaszig elzárt ki­csiny településeken ezekben a •hetekben könyvtári kölcsön- ládákat helyeznek él, állomá­nyukat tavaszonként újítják meg; TtUás-ílei Nyár, mélykék ég, aranyló körte, pihenő emberek — ki ne irigyelné a Júrómunkást ilyenkor! A kapálásban meg­fáradt parasztember talán így sóhajt magában: Ez igen! En künn izzadok a mezőn, ők meg az árnyékban hűsölnek. — Gyöngyéletük van nekik .;. Csalóka látszat! A fúrósélet a legnehezebb és legszebb a világon! Aki a helyhezkötött nyu­galmat szereti, ne menjen fú­rómunkásnak. A fúrás ugyanis örökké vándorol. A komlói vál lalatnak még az Alföldön és Esztergomban is van munkája. Sohasem tudja, mikor mond­ják neki: holnap hetedhétha­tárba mész, asszonyodtól és csa ládodtól távok Az otthon meleg, puha ké­nyelmét, az aszony simogató kezét a nagyvilág pótolja a fúrós számára. Mindig látni akar, akkor érzi jótt magát, ha új és új helyeken jár. — Ahogy Keller elvtáns, a de- rékravetkőzött fúrómester mondja: ő már nem is tudna egy helyen, egy munkapad mellett dolgozni éveket Ezt a fúrást tavaly szeptem­berben szerelték. Ma kilenc- száz méter felé járnak, év vé­gére, — ha minden rendben megy — elérik az ezerkétszá­zat és odébállnak. Hogy ho­vá? Még nem tudják. Egy a biztos: Újév után hurcolkod- nak és szerelnek. Képzeld ma­gad a helyükbe. Kopár domb­tetőt jelölnek ki a fúrás új he­lyéül. Metsző, csontigható hi­deg szél fúj. Kezed odaragad a fagyos vashoz. Dideregsz — és nincs megállás. A fúrótor­nyot mielőbb fel kell építeni, fúrni kell, mert várják a sze­net Különben is: milyen fú­rós az, aki megijed a téltől? Süvölthet a szél, zuhoghat az eső. volna. A fúrómunkás ruhája mindig olajos és sáros. Nagyon meg kell csutakolnia magát, hogy megölelhesse babáját. Bálint József barátom, a fia­tal, mackótermetű fúrómunkás kapcsos. Munkahelye a torony tizennégy méter magasan. Kel­lemes hűsítő szellő fujdogál- hat most odafönn. Egyébként is jól érzi magát mert — ahogy a többiek mondják — lány lakik a szomszédban) Sokszor egymásra nevetnek: a lány az udvarról, ő pedig a toronyból. Bezzeg decemberben! A szép lány bizonyára a kályha mel­lé búvik — Bálint József pe­dig marad. A jégbevonta, sí­kos vaslétxán, vastag pufajká- ban, mentőövvel a derekán. De — ez még mindig semmi. Ha csak ennyi a baj, a fúrós boldog. Akkor emlegeti az ap­rószenteket. amikor áll a gép; Gyakran előfordul. A fúrás nem óramű pontossággal dol­gozó esztergagép. Itt is, mi tör tént? Lefúrtak májusra nyolc­száz egynéhány métert, ami­kor megjelentek a geofiziku­sok, hogy mérni akarnak. Le­eresztették a szondájukat a fúrólyukba és beszakadt Elkez dődött a mentés. Fogazott cső­vel akarták kihúzni — az is beragadt. Most aztán elő a tu­dománnyal! összeszedni apait anyait, hogy a szondát meg a csövet kihúzzák. Különben ott kell hagyni a lyukat s né­hány méterre újat kell fúrni helyette. No de van-e olyan fúrómunkás, aki nyugodt lel­kiismerettel vállalkozik rá? Nincs, hiszen egy ilyen lyuk vagy hárommillióba kerül. Terelő és egyebek, szakadat­lan küszködéssel telt hetek — de sikerült megmenteni. Ezzel azonban még nem volt vége a kalamajkának. Renge­teg acélforgács és hüvely ma­radt a lyukban; Ha nem vi­gyáznak, beletörik a fúrófej; Úgy fúrtak, mintha hímesto­jást karcolásztak volna! Most már minden rendben van. A gép engedelmesen ha­a furős megszokta mar! tol a föld középpontja felé. a fúrós — aki akkor dolgozik Ezért, ha nyáron kirándulni mégy, re irigyeld a hegytetőn trónoló torony munkását. Meg­érdemli az erdők zöldjét, az üde levegőt, a kakukkszót — „megböjtölt” értei Ez csak a szerelés; A mun­ka sem mindig olyan ám, mint most! Az átlagember Hévízre megy iszapfürdőre — a fúrós a toronynál is megkapja. Vas­tag sugárban ömlik a fúró­lyukból. s néha úgy pofoncsap­ja az embert, hogy olyan lesz, mintha mocsárban hempergett jól, amikor látszatra nem csi­nál semmit — körtét szed a fa alatt, vagy kandiscukrot szó pogat. Ha a ládára néz. nincs mentés, fagyos szerelés, és el­tűnnek a jégbevonta vaslétrák is —• ilyenkor csak láda van, amely fekete széndugókat rejt a gyomrában; Mutatóul hozták fel, a több mint másfél méte­res telepből: Még az iszap is szénhabos; örül a fúrós, mert nem dol­gozott hiába. Magyar László •<^egc£<^cgaK8cgaK»ega<«oSaKii<m<#cgöH«<3§aK®cSOK»o§ai<#a^<^^ Ma még csak előttünk pro­dukált, nekünk mutatta be tu dományát Muki, a sunyi róka- csemete. ,,Prédáját*' a napi húsadagot, nem falta fel mind, hanem rókamódra el­kaparta, elraktározta szűkö­sebb, inségesebb időkre. Csep­pet sem zavarta, hogy a „spei- zoláat" alaposan megnehezí­tette a ketrec betonpadlója, amely sehogy sem akart en­gedni az erőszaknak. De ha már egyszer hozzá­fogott, szégyenszemre nem csinál félmunkát. Tehát Muki a rókafiú „megjátszotta ma­gát“. Kiszagolta a legalkal­masabb helyet és olyan taka­ros gödröt imitált magának, Holnap adják át a közönségnek a Mecseki Állat- és Növénykertet bérlője“ a szürke egerésző ölyv, amely alig várta a szer­tartás végét, hogy utána zuha­nó repüléssel elcsenje előle a jó falatot. A Komlói Helyiipari Szolgáltató Vállalat (Komló, Kossuth L. u. 21.) felvesz 4 CIPÉSZ IPARI tanulót, csak fiúkat félmechanikai cipőüzemébe, nagyrészt gépi munkára. Oktatás Is rész­ben kézi, részben gépi munkára történik. 554 Ez a csúnyácska Jószág (néma­kacsa) az állatltcrt gyik „máitír­ja. hogy gyönyörűség volt nézni Igyekezetét. Még el is „földel­te“ a zsákmányt. Mi szíves­örömest elnéztük volna neki a csalást, de nem így a „társ­A fürge nyest csak éppen egy pillantásra méltatott bennünket. Néhány ketreccel odébb egy pávaházaspárt a szemünk lát­tára lakoltattak ki „súlyos tes­tisértés“ vétsége miatt. Véres re verték albérlőjüket a fran­cia „néma kacsát“, amely ne­véhez méltóan szótlanul visel­te az titlegelket. Közvetlen mellettük egy sebesült őz­suta nyalogatta sebeit ketre­cében, szegényt alaposan hely benhagyta Pityu, a szelídsze­mű, de gyilkos indulatú őz­bak. Szóval nincs béke még az állatkert fenyői, cserfái alatt. A vadmacskák még görbe szemmel tekintgetnek át a fé­lénk nyestekre, a vércse, a sólyom, a szürkekarvaly mo­hón lesi még a cikázó nyusz­tok játékát, a hatalmas szür­ke farkas is idegesen lohol le- fel ráesőé börtönében. Moz­gásban, helyét nem találó nyugtalanságban van még az állatkert. A gyorslábú muflo­nok öles ugrásokkal mene­külnek a cserjésbe a fényké­pezőgép elől, egyedül tálán Misa, a gyönyörű szarvasbika viseli méltósággal a fogságot. Könnyű neki, hiszen már a napvilágot is fogságban látta meg. Fogságban? Deli Mátyásnak az állatkert zoológusának más a véleménye. Elmondta, hogy Misa előzőleg egy erdészetben töltötte gyermekkorát és any- nyira megszokta a gyámságot, hogy később, érett „férfi" ko­rában még bottal sem tudták volán elkergetni. Szemtelen­a kocsmába is elkísérte, ahol szégyenszemre „rászokott“ a pálinkára. Most aztán vége a gyöngy­életnek. Misa még derekasan viseli az „elvonókúrát", csak aztán nehogy eszébe jusson a látogatók valamelyikének, hogy bizonyosságot szerezzen Misa effajta rossztulajdonsá- gáról, mert ez könnyen az tiadászszenvedél y kielégüleí­lenségét csak úgy viselik el, ha élőállat-szükségleteiket vá­lasztékosán, gondosan szem- előtt tartják. íme egy kis íze­lítő az étlapjukból: fehérpat- kány, galamb, nyúl, törpecsi­be, egér és még jónéhány faj­ta inyencfalatra van szüksé­gük, hoqy hús, toll, aprócsont és az emésztésükhöz nélkülöz­hetetlen egyéb igényeiket ki­elégíthessék. És ezek a gon­dok napról napra nőnek. A mai nap folyamán két medve is érkezik az állatkertbe, de sok, nagyon sok kell még ah­A gyanakvó macskabagoly na­gyon megnézte magának a fény­képezőgépet. sége, erőszakossága nem is­mert határokat. Nevelőit még A gyorslábú, Ideges muflonokat tizenkétszer kellett *eélbaven- nünk”, amíg ez a felvétel sikerült« egészségébe, talán az életé- hoz, hogy a magyar erdők­be kerülne a derék szarvas- tájak vadjaiból egy-egy pél­bikának. Különösen a vadmacskák és dány meghonosodjon itt, az annyi gonddal, szeretettel a ragadozómadarak igényel- épített, gyönyörű állatkertünk nek különleges bánásmódot, ben. A szűk mozgási lehetőséget a — W

Next

/
Thumbnails
Contents