Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)
1960-08-18 / 195. szám
WO. AUGUSZTUS 18. N A P L< 5 Növeljük a sertéstenyésztés jövedelmezőségét Közel száz termelőszövetkezeti dolgozó és szakember jött össze három megyéből a Mezőgazdasági Kiállítás ás Vásár keretében rendezett tudományos előadásra, amelyet Gál József elvtárs, a Földművelésügyi Minisztérium Sertéstenyésztési Osztály helyettes vezetője tartott. A tudományos előadást Szil- vási Imre, megyei főállattenyésztő, a Kiállítási Szakbizottság elnöke nyitotta meg, s ezután került sor Gál elvtárs „A korszerű sertéstenyésztés irányelvei’’ című előadására. Hazánk a környező európai államokhoz viszonyítva a legtöbb sertéshúst fogyasztók közé sorolható. Az ország lakossága hússzüikségleténeik több mint a felét sertéshússal fedezi. Ezért van igen nagy jelentősége nálunk a sertéstenyésztésnek. 1934—38-as évek átlagában egyfőre eső húsfogyasztás 30,5 kilogramm volt, 1959-ben pedig meghaladta a 45 kilót. 30 SZÁZALÉKKAL TÖBB HÍZOTT SERTÉS Magyarországon a felszabadulás előtt a zsírjellegű sertések tenyésztése volt az uralkodó. Ennek megfelelően a fel- szabadulás előtt az ország sertésállományának mindössze 20 százaléka volt hússertés. Ez az arány a felszabadulást követő években jelentősen javult, főként az 50-es évek után. A második ötéves terv utolsó éveiben mintegy 30 százalékkal több hízott sertést kell levágni, mint 1959-ben. Ahhoz, hogy ez biztosítható legyen, tovább kell növelni a fajta- adottságuknál fogva szaporább hússertések arányát 65—70 százalékig. Az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan a fogyasztók részéről növekszik nemcsak a sertéshús mennyisége, hanem annak minősége iránti igénye is. Ez a tény arra kell, hogy ösztönözze a tenyésztőket, hogy p- a hízósertés minél fiatalabb korban (8—10 hónap) kerüljön a kívánt súlyban (115—130 kg) vágásra. Úgy is mondhatnánk; növelni keli a hizlalás forgási sebességét. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek állattenyésztésből eredő bevételi forrásai közül a tejtermelés után a sertéstenyésztés bir a legnagyobb jelentőséggel. A munkaegységre adható készpénz előleg-osztás biztosítása szempontjából is. Amíg a növény termelés, vagy akár szarvasmarhahizlalás évente két alkalommal nyújt lehetőséget kész- pénzbevételre, addig a sertés- tenyésztés legalább négyszer. De jó szervezés esetén még ennél is többször. Évente ugyanis legalább két csoport hízó kerülhet eladásra, illetve leszer- ződésre. JÖVEDELMEZŐ A SERTÉSTENYÉSZTÉS A szerződés megkötésekor süldődarabonként 600 forint előleg és a hízók elkészülésekor, azaz átadásakor a vételár előlegen felüli része és a nagyüzemi felár kerül kifizetésre. A nagyüzemi felár azonban csak húsz, vagy ennél több hízósertés átadása esetén illeti meg a termelőszövetkezetet és összege 1,50 forint kilogrammonként. Ha a termelőszövetkezet 50 hízónál többet ad át egy tételben, akkor 2 forint kilogrammonkénti felárat kap az átvételi áron kívül. A serié -tenyésztés jövedelmezőségét azonban nemcsak a nagyüzemi felár biztosítja. Az állam által fizetett szerződéses hízottsertés-árak szilárdsága egymagában its biztosíték arra, hogy a hizlaló a piac ingadozásaitól függetlenül megkapja a tervezett összeget. Végső fokon azonban a sertéstenyésztés jövedelmező voltát mégsem a fent említettek, hanem egy 60r egyéb, — főként a gazdálkodás megszervezésével és a tenyésztés szak- szerűségének biztosításával kapcsolatos tényező határozza meg. Ezek közé a tényezők közé sorolhatjuk az alábbiakat: a tenyésztendő fajta, illetve típus megválasztása, takarmányozási és éghajlati adottságok, a tenyésztésbevétel ideje, a fialások gyakorisága (kocakihasználás mérve) elhelyezés, tartás és gondozás, tenyésztéstechnikai eljárások. Annak eldöntésére, hogy milyen fajtájú sertést tenyésszen a gazdaság, feltétlenül figyelembe kell venni azokat a körülményeket, amelyek befolyást gyakorolnak a sertés-tenyésztés eredményességére. Ilyen tényezők: a takarmányozási, tartási, éghajlati viszonyok. Ebből következik, hogy az egymástól eltérő talaj és éghajlati viszonyok, más más fajtájú sertések tenyésztését teszik lehetővé. A mangalicasertés jelentősége bár csökkent az elmúlt években, a hússertés tenyésztés kiszélesedése ellenére a jövőben is megmarad. Megmarad, mert egyik fontos húsipari exportcikkünknek a szaláminak alapanyagát szolgáltatja. Ugyancsak nagy jelentőséggel bir a mangalicasertés az árutermelést szolgáló keresztezések szempontjából is. Észak- Magyarország és az Alföld jelentő? területén még sokáig a leggazdaságosabb hizlalást a mangalicakocánaik hússertés fajtájú kanokkal végzett kereszteződéséből származó ivadékok biztosítják. CSÖKKENTENI KELL AZ ÖNKÖLTSÉGET Azoknak a tsz-efknek tehát, amelyek biztosítani tudják a fehérhússertések tenyésztésének feltételeit, a bővebb és fehérjében gazdagabb takarmányellátás, kultúráltabb tartás és gondozás terén kifizetődő és jövedelmező a fehér hússertés tenyésztése. 3—4 Fö GÉPLAKATOST azonnali felvételre keres a Kisgépgyártó és Autó-Motor Javító Vállalat Szigetvár, Zárda u. 1—2. 583 A sertéstenyésztés eredményessége, tehát jövedelmezősége is nagymértékben függ a sertések által etetendő takarmányok értékétől. Ezért arra kell törekedni, hogy minél több olcsó, úgynevezett tömegtakarmányt és minél kevesebb drága, — abraktakarmányt használjunk a sertések táplálására. Gyakorlattá kell tenni azt az elvet, hogy a kocák takarmányában a takarmányérték mintegy 50 százaléka, míg a hízók takarmányában a tápérték 20—40 százalékát a hizlalás előréhaladásától függően tö- megtakarmányféleségekben adagolják. Ilyen módszerrel jelentősein csökkenthető a hízósertés előállításának önköltsége. Itt magasodik a fúrótorony egy hosszúhetényi parasztház udvarán, alig kőhajításnyira a templomtoronytól, öreg körtefa borul a gépház fölé. bőségesen hullatja sárguló gyümölcsét. Szinte idillikus a csend. A szovjet ZIF villamos motorja alig zúg valamicskét. Egész szokatlan nekem. Tizenegy éve én is fúrómunkás voltam, s akkor még gőzgép szolgáltatta a meghajtó erőt. Fújt, prüszkölt, zajongott. A fúrót is forgatni kellett, s ha kemény agyagban, márgában járt a véső, úgy bandukoltunk a fúrólyuk körül, mint az ókori malmokat ábrázoló képen a lovak. Most a gép forgatja. A fiatal szőke, mackótermetű fúrómunkás körtét rág unalmában. Fú- rómestera, Keller Ádám, levette az ingét, és a bódénak támaszkodva nézi. Égy másik férfi fecskére vetkőzött, s gumicsővel locsolgatja magát a tűző nap ellen. Havonta ötven községet keres fel, filmeket vetít, irodalmi esteket, ismeret- terjesztő előadásokat, nemzetiségi esteket rendez a baranyai művelődési autó munkaközössége A Baranya megyei Tanács könyvtára mellett működő mű velődési autó havonta ötven községet látogat meg, közülük húsz községben ad műsort — rendez filmvetítéseket, illetve filmvetítéssel Ikisórt ismeret- terjesztő előadásokat, irodalmi esteket, gyermekműsort, egészségügyi előadást, zenei műsort, a nemzetiségi községekben délszláv és német este két — harminc községben könyveket kölcsönöz, illetve felfrissíti a helyi könyvtárak anyagát. A nyári hónapokban gyakran keresi fel a művelődési autó a Mecsek eldugott völgyeibe ékelt falvakat, a bekötőutaikkal még nem rendelkező apróbb községeket, a pusztai településeket, valamint a nyári ifjúsági táborokat, ezekről a járási népművelési felügyelők .fehér folt jegyzéket“ készítenek a művelődési autó részére. A művelődési autó műsorának összeállításában közremű ködnek a „Jelenkor“ körül tő mörülő pécsi írók, a Pécsi Irodalmi Színpad, a Pedagógiai Főiskola magyar- és énekszakos hallgatói, a Janus Pannonius Gimnázium diákjai, a társadalmi szervezetek közül a Vöröskereszt; és az MSZBT, mely utóbbiak nemrégiben szovjet egészségügyi kiállítás anyagát bocsátották a művelődési autó rendelkezésére. Részt vesz a művelődési autó munkaközössége a felkeresett falvak népzenei, népmeséi és más kulturális értékeinek megmentésében, valamint a faltin napjainkban kialakuló szocialista kultúra hajtásainak megismertetésében is. Magnetofon-felvételt készí tettek Vókányban, hangszalag ra vették termelőszövetkezetek énekkarainak műsorát, a siklósi járásban cigány népmeséket, dalokat gyűjtöttek, ezeknek egy részét más baranyai községek lakosságával is megismertették. A művelődési autó könyvtárának százötven rendszeres olvasója van, rendezvényein havonta három ezren vesznek részt. Az autó elől ősztől tavaszig elzárt kicsiny településeken ezekben a •hetekben könyvtári kölcsön- ládákat helyeznek él, állományukat tavaszonként újítják meg; TtUás-ílei Nyár, mélykék ég, aranyló körte, pihenő emberek — ki ne irigyelné a Júrómunkást ilyenkor! A kapálásban megfáradt parasztember talán így sóhajt magában: Ez igen! En künn izzadok a mezőn, ők meg az árnyékban hűsölnek. — Gyöngyéletük van nekik .;. Csalóka látszat! A fúrósélet a legnehezebb és legszebb a világon! Aki a helyhezkötött nyugalmat szereti, ne menjen fúrómunkásnak. A fúrás ugyanis örökké vándorol. A komlói vál lalatnak még az Alföldön és Esztergomban is van munkája. Sohasem tudja, mikor mondják neki: holnap hetedhéthatárba mész, asszonyodtól és csa ládodtól távok Az otthon meleg, puha kényelmét, az aszony simogató kezét a nagyvilág pótolja a fúrós számára. Mindig látni akar, akkor érzi jótt magát, ha új és új helyeken jár. — Ahogy Keller elvtáns, a de- rékravetkőzött fúrómester mondja: ő már nem is tudna egy helyen, egy munkapad mellett dolgozni éveket Ezt a fúrást tavaly szeptemberben szerelték. Ma kilenc- száz méter felé járnak, év végére, — ha minden rendben megy — elérik az ezerkétszázat és odébállnak. Hogy hová? Még nem tudják. Egy a biztos: Újév után hurcolkod- nak és szerelnek. Képzeld magad a helyükbe. Kopár dombtetőt jelölnek ki a fúrás új helyéül. Metsző, csontigható hideg szél fúj. Kezed odaragad a fagyos vashoz. Dideregsz — és nincs megállás. A fúrótornyot mielőbb fel kell építeni, fúrni kell, mert várják a szenet Különben is: milyen fúrós az, aki megijed a téltől? Süvölthet a szél, zuhoghat az eső. volna. A fúrómunkás ruhája mindig olajos és sáros. Nagyon meg kell csutakolnia magát, hogy megölelhesse babáját. Bálint József barátom, a fiatal, mackótermetű fúrómunkás kapcsos. Munkahelye a torony tizennégy méter magasan. Kellemes hűsítő szellő fujdogál- hat most odafönn. Egyébként is jól érzi magát mert — ahogy a többiek mondják — lány lakik a szomszédban) Sokszor egymásra nevetnek: a lány az udvarról, ő pedig a toronyból. Bezzeg decemberben! A szép lány bizonyára a kályha mellé búvik — Bálint József pedig marad. A jégbevonta, síkos vaslétxán, vastag pufajká- ban, mentőövvel a derekán. De — ez még mindig semmi. Ha csak ennyi a baj, a fúrós boldog. Akkor emlegeti az aprószenteket. amikor áll a gép; Gyakran előfordul. A fúrás nem óramű pontossággal dolgozó esztergagép. Itt is, mi tör tént? Lefúrtak májusra nyolcszáz egynéhány métert, amikor megjelentek a geofizikusok, hogy mérni akarnak. Leeresztették a szondájukat a fúrólyukba és beszakadt Elkez dődött a mentés. Fogazott csővel akarták kihúzni — az is beragadt. Most aztán elő a tudománnyal! összeszedni apait anyait, hogy a szondát meg a csövet kihúzzák. Különben ott kell hagyni a lyukat s néhány méterre újat kell fúrni helyette. No de van-e olyan fúrómunkás, aki nyugodt lelkiismerettel vállalkozik rá? Nincs, hiszen egy ilyen lyuk vagy hárommillióba kerül. Terelő és egyebek, szakadatlan küszködéssel telt hetek — de sikerült megmenteni. Ezzel azonban még nem volt vége a kalamajkának. Rengeteg acélforgács és hüvely maradt a lyukban; Ha nem vigyáznak, beletörik a fúrófej; Úgy fúrtak, mintha hímestojást karcolásztak volna! Most már minden rendben van. A gép engedelmesen haa furős megszokta mar! tol a föld középpontja felé. a fúrós — aki akkor dolgozik Ezért, ha nyáron kirándulni mégy, re irigyeld a hegytetőn trónoló torony munkását. Megérdemli az erdők zöldjét, az üde levegőt, a kakukkszót — „megböjtölt” értei Ez csak a szerelés; A munka sem mindig olyan ám, mint most! Az átlagember Hévízre megy iszapfürdőre — a fúrós a toronynál is megkapja. Vastag sugárban ömlik a fúrólyukból. s néha úgy pofoncsapja az embert, hogy olyan lesz, mintha mocsárban hempergett jól, amikor látszatra nem csinál semmit — körtét szed a fa alatt, vagy kandiscukrot szó pogat. Ha a ládára néz. nincs mentés, fagyos szerelés, és eltűnnek a jégbevonta vaslétrák is —• ilyenkor csak láda van, amely fekete széndugókat rejt a gyomrában; Mutatóul hozták fel, a több mint másfél méteres telepből: Még az iszap is szénhabos; örül a fúrós, mert nem dolgozott hiába. Magyar László •<^egc£<^cgaK8cgaK»ega<«oSaKii<m<#cgöH«<3§aK®cSOK»o§ai<#a^<^^ Ma még csak előttünk produkált, nekünk mutatta be tu dományát Muki, a sunyi róka- csemete. ,,Prédáját*' a napi húsadagot, nem falta fel mind, hanem rókamódra elkaparta, elraktározta szűkösebb, inségesebb időkre. Cseppet sem zavarta, hogy a „spei- zoláat" alaposan megnehezítette a ketrec betonpadlója, amely sehogy sem akart engedni az erőszaknak. De ha már egyszer hozzáfogott, szégyenszemre nem csinál félmunkát. Tehát Muki a rókafiú „megjátszotta magát“. Kiszagolta a legalkalmasabb helyet és olyan takaros gödröt imitált magának, Holnap adják át a közönségnek a Mecseki Állat- és Növénykertet bérlője“ a szürke egerésző ölyv, amely alig várta a szertartás végét, hogy utána zuhanó repüléssel elcsenje előle a jó falatot. A Komlói Helyiipari Szolgáltató Vállalat (Komló, Kossuth L. u. 21.) felvesz 4 CIPÉSZ IPARI tanulót, csak fiúkat félmechanikai cipőüzemébe, nagyrészt gépi munkára. Oktatás Is részben kézi, részben gépi munkára történik. 554 Ez a csúnyácska Jószág (némakacsa) az állatltcrt gyik „máitírja. hogy gyönyörűség volt nézni Igyekezetét. Még el is „földelte“ a zsákmányt. Mi szívesörömest elnéztük volna neki a csalást, de nem így a „társA fürge nyest csak éppen egy pillantásra méltatott bennünket. Néhány ketreccel odébb egy pávaházaspárt a szemünk láttára lakoltattak ki „súlyos testisértés“ vétsége miatt. Véres re verték albérlőjüket a francia „néma kacsát“, amely nevéhez méltóan szótlanul viselte az titlegelket. Közvetlen mellettük egy sebesült őzsuta nyalogatta sebeit ketrecében, szegényt alaposan hely benhagyta Pityu, a szelídszemű, de gyilkos indulatú őzbak. Szóval nincs béke még az állatkert fenyői, cserfái alatt. A vadmacskák még görbe szemmel tekintgetnek át a félénk nyestekre, a vércse, a sólyom, a szürkekarvaly mohón lesi még a cikázó nyusztok játékát, a hatalmas szürke farkas is idegesen lohol le- fel ráesőé börtönében. Mozgásban, helyét nem találó nyugtalanságban van még az állatkert. A gyorslábú muflonok öles ugrásokkal menekülnek a cserjésbe a fényképezőgép elől, egyedül tálán Misa, a gyönyörű szarvasbika viseli méltósággal a fogságot. Könnyű neki, hiszen már a napvilágot is fogságban látta meg. Fogságban? Deli Mátyásnak az állatkert zoológusának más a véleménye. Elmondta, hogy Misa előzőleg egy erdészetben töltötte gyermekkorát és any- nyira megszokta a gyámságot, hogy később, érett „férfi" korában még bottal sem tudták volán elkergetni. Szemtelena kocsmába is elkísérte, ahol szégyenszemre „rászokott“ a pálinkára. Most aztán vége a gyöngyéletnek. Misa még derekasan viseli az „elvonókúrát", csak aztán nehogy eszébe jusson a látogatók valamelyikének, hogy bizonyosságot szerezzen Misa effajta rossztulajdonsá- gáról, mert ez könnyen az tiadászszenvedél y kielégüleílenségét csak úgy viselik el, ha élőállat-szükségleteiket választékosán, gondosan szem- előtt tartják. íme egy kis ízelítő az étlapjukból: fehérpat- kány, galamb, nyúl, törpecsibe, egér és még jónéhány fajta inyencfalatra van szükségük, hoqy hús, toll, aprócsont és az emésztésükhöz nélkülözhetetlen egyéb igényeiket kielégíthessék. És ezek a gondok napról napra nőnek. A mai nap folyamán két medve is érkezik az állatkertbe, de sok, nagyon sok kell még ahA gyanakvó macskabagoly nagyon megnézte magának a fényképezőgépet. sége, erőszakossága nem ismert határokat. Nevelőit még A gyorslábú, Ideges muflonokat tizenkétszer kellett *eélbaven- nünk”, amíg ez a felvétel sikerült« egészségébe, talán az életé- hoz, hogy a magyar erdőkbe kerülne a derék szarvas- tájak vadjaiból egy-egy pélbikának. Különösen a vadmacskák és dány meghonosodjon itt, az annyi gonddal, szeretettel a ragadozómadarak igényel- épített, gyönyörű állatkertünk nek különleges bánásmódot, ben. A szűk mozgási lehetőséget a — W