Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)

1960-08-12 / 190. szám

f mo. AUGUSZTUS 12. NAPLÓ 5 r í í Film. Film cd Qlap mindenkinek aUdg.it ! Rendkívül rapszódikus a felni lázgörbéje. Roppant egy­szerű, apró emberi dolgokban szinte a lélektani és képi ki­fejezés csúcsaira emelkedik, máshol — sajnos gyakran — visszazuhan a sajnálatos kö­zépszerűségbe. Neon jelentős — bár jelentős lehetett volna <— de érdekes film. Szerkesztése nem formai megoldásaiban, de általános belső lélektani felépítésében egyenetlen. Alapproblémája mély lélektan. A háború utol­só napján egy német páncélos ezred a szomszédos övezetbe akar áttörni, megtámadnak egy szovjet üteget és Nyiko- láj Szaveljov főhadnagy, az üteg parancsnoka az ádáz üt­közetben megsebesül, elveszti szemevilágát; önmagában az a tény, hogy e háború utolsó napján válik egész életére szerencsétlenné — egyébként ez a megdöbben­tő iniciálás más szovjet film­ben már szerencsésebben si­kerűit —, de önmagában ez a tény, a főhadnagy feleségével, a rajongó Kátyával, a csodá­latos hűségű Szvetlánával, a főhadnagy megtört élethivatá­sával olyan anyag, amely bői sokkal jobb filmet kellett volna készíteni. Kétféle hatást ér el. Egy­részt esetenként az emóció olyan mélységeit bolygatja meg az emberben, amelyeket jó filmnek is ritkán sikerül, másrész lehangol, elkedvetle­nít, hogy a rendező nem tud kiszakadni a szovjet filmmű­vészet úgynevezett „középsza­kaszának” elgyengült hagyo­mányaiból, abból a művészi és rendezői felfogásból, amely a szovjet filmgyártás egy ré­szét Pudovkin után és Kaloto- zov előtt jellemezte. Érzelmi hatásában eseten­ként közeljár a csúcsokhoz, egészében mégis klelégületlen- séget ébreszt. Lélektani film, és az ilyen filmeknek szigorú dramaturgiai és művészi tör­vényei vannak. Sokkal zártabb nak, sokkal egyenletesebbnek kell lennie. Az ilyen témával, az ilyen szándékkal még vé­A jövő hónapban ismét less államköiesön-húxás Két nap alatt 368 100 kötvényre csaknem 85 millió forintot sorsolnak ki Egy hónap múlva, szeptem­ber 10-én és 11-én rendezi meg az Országos Takarékpénz­tár az első, az ötödik és a ha­todik békekölcsön 1960. máso­dik félévi sorsolását. IDŐJÁRÁS JELENTÉS Várható időjárás péntek estig: meleg idő. Nappali íelhöképződés, ma eső nélkül, holnap a nyugati megyékben néhány helyen dél­utáni záporral. Megélénkülő déli. délnyugati szél. Várható legala­csonyabb éjszakai hőmérséklet 14—17, legmagasabb nappali hő­mérséklet holnap 37—30 íok kö­zött. Távolabbi kilátások: a hét vé­gére eső és lehűlés valószínű. — Vége a munkaidőinek, igyunk egy pohár bort —• mondta Kolozs Lajos munka­társainak Bérezés Józsefnek, Bérezi Gyulának, Rákosa Sán­dornak. Igyunk, volt a bele­egyező válasz, s már indultak is a szigeti vámnál lévő ven­déglőbe. Borosüveg az asztalon egy kis terefere s máris záróra. De a bornak az a tulajdon­sága, hogy az egyik pohár kí­vánja a másikat és sokan nem tudnak a csábításnak ellen­állni. így volt ez most is. — Mit záróra! Inni akarok ■— mondta Kolozs. — A Nádor Körítés még nyitva van, oda menjünk — szavakkal tessé­kelte barátait. De ők húzódoz­tak. mondván „nincs pénzük.” — Sose törődjetek ti a pénz­zel, van nekem, majd én fi­zetek — ajánlkozott Kolozs, s ebben megegyeztek. A söntésben a galérián kap­tak helyet. A mellettük lévő asztalnál ismerősök ülitek: Csór János, Balogh Sándor, Nagy József. Üdvözölték egy­mást, aztán ki-ki pohara után nyúlt. Egy ideig csendesen iszogattak, amikor Kolozsék asztalszomszédjai közül valaki a galérián helyet foglaló nők­re „hatvan és a halál között” megjegyzést tett. Kolozs — mint vallotta azt hitte, hogy neki mondják (?) és már pat­tant is fel és asztalszomszéd­jaitól „kikérte ezt magának". — Nem magának szóltunk —csitították és Csőr kérte, hogy ne virtuskodjon, üljön vissza az. asztalhoz. De Kolozs nem tágított. — Na, gyerünk ki, majd ott elintézzük az ügyet! — Har- ciaskodott tovább. Úgy látszik nagy verekedhetnék je támadt Az első napon az első béke­kölcsönt sorsolják. Ebből a kölcsönből 60 400 kötvény szá­mát húzzák ki, tizenkilenc millió forint nyereménnyel és törlesztéssel. A második napon az ötödik békekölcsönből 157 300 köt­vényre 30 millió forint nyere­ményt sorsolnak. A hatodik békekölcsön ISO 400 kisorso­landó kötvényére csaknem 36 millió forint nyeremény jut. A kétnapos húzáson tehát 368 100 kötvényre csaknem 85 millió forintot kapnak a sze­rencsés nyertesek. letlenül se szabad keverni a tárgyi valóság programezerű­ségét, még kevésbé az egysíkú ságot. A vak ember érzelmi és em­beri megrekedéséből kiutat ke­res. Ki is talál a film, de nem mindegy, hogy milyen ajtón és hogyan. A film ilyenfajta megoldása, a vak tanító-fő­hadnagy visszatalálása a de­rűs emberi közösségbe — lélek tanálag így kevéssé hiteles. Mégis érdekes film és mégis érdemes megnézni. Egyrészt a megrázó, emberi történet mi­att, másrészt azért a néhány nagyszerű jelenetért, amely részben kárpótol. Csak egy-egy villanás. A háború után jönnek ha­za szovjet katonáik. A vasúti kocsiban alulról, felülről fény­képezett féllábú, rokkant és egészséges emberek képsora után némán áll néhányszáz ember a nyílt pályán. Némán, döbbenetesen. S a vasúti ko­csi lépcsőjén világtalanul szív­ja magába a főhadnagy a ha­zad tájat. Vagy amikor Szaveljov egyedül ül otthon, és az üres szobában gyerekeket „feleltet” előadást tart a bútoroknak, az ablaknak, amiket nem lát — Ezer és ezer szál fűzi a mag­netofonkészülékhez, mert szin­te egyetlen kapcsolatát jelenti hivatásával, a külső világgal. A kis Kátya keservesen zo­kog. Miért? „Fáj a szívem” Miért? — „Nem tudom”, és a következő pillanatban, amikor látja, hogy a főhadnagy nem tud rágyújtani, ismét keser­vesen elsírja magát „Ugye mi­csoda gyufák vannak mosta­nában?” Apróságok, de ezek­ben nyújt élményt a művész­kollektíva. Van néhány nagyszerű jele­net a filmben, amiért végered­ményben érdemes volt elké­szíteni, és érdemes megnézni. Sajnos, hogy a szinkronválto­zat szokatlanul gyengén sike­rült Thlery Árpád Csór azonban nem ment nem volt 6 verekedős típus. Mit te­hetett Kolozs^ visszaült a he­lyére, de forrt benne a méreg hiúsága vélt megsértéséért. Csór látásból ismerte csak Kolozst, eaért érdeklődött aszaltársai- tól utána s közben Kolozsra nézett Kolozs ismét felpattant és Csór elé lépett: „Milyen szemekkel néz rám?" — vonta kérdőre. Ugylátszott Kolozs nem fért a bőrébe, minden áron verekedést akart provo­kálni. Amikor látta, hogy a verekedésre Csór nem jó alany, akkof Baloghba kötött bele. De ő sem ment verekedni. — Majd kint elintézzük — fordult ismét Csór felé, aztán visszaült. Elérkezett a záróra, a vendé­gek egymásután álltak fel az asztaloktól. Kolozsék és Csó­rók társasága is indult. Ko­lozs megvárta őket és amikor Csórék kiléptek az utára, ököllel Csór arcába vágott. Nagy azonnal közibük állt és kérte Kolozst, hagyja abba a verekedést —• Mit, még te is pofázol? — mondatta és a lábába rú­gott Ekkor Bérezés és Bérezd lefogták a dühöngő fenegyere­ket. Közben megérkezett a rendőr is. Ugylátszik nem akart nagy ügyet csinálni a dologból, mert mindössze rend Bognóczky Gabriella és Klárika kóstolják a mézet. Nyolcévi börtön haláltokozó súlyos testi sértésért Amikor á sebészet „nem inspekciós“ Lelkiismeretlen vizsgálat! re intette Kolozst Míg a rend­őr korholta és tisztességes vi­selkedésre oktatta, addig Csór, Balogh és Nagy elment — A rendőr is azt gondolta, hogy míg Kolozst oktatja Csóréle mesze járnak s éjjel már nem is találkoznak a ezzel elinté­ződik az ügy. A reggel pedig mindig józanabb az esténél. De nem így történt Csórék már a Sallai utcában jártak, amikor Kolozs utolérte őket és rövid szóváltás után ököllel úgy megütötte Csórt, hogy az elesett. Tompa ütés hallatszott, Csór a járdasze­gélybe vágta a fejét és eszmé­letlenül terült éL Amikor két társa fel akarta segíteni, a brutális verekedő azt mondta »hagyjátok ott a francba", sőt még hívta őket a Hullám­ba tovább szórakozni Csór két barátja azonban nem ment, hanem közrefogták társukat és — látva súlyos sebesülését és azt, hogy vért hány — a közelben lévő II. számú sebészeti klinikára támogatták. S amikor becsengettek, a por­tás így szólt: — A megyei hórház az ins­pekciós, vigyék oda — és be­csapta előttük az ajtót. Csór­nak koponyaalapi törése, sú­lyos agyrázkódása volt, állan­dóan vért hányt, de úgylátszik Aranyszínű mézet mártogat nak egy üvegtálból a Bognóczky lányok. Megkérdeztük édes­apjukat. Bognóczky Józsefet, mióta méhészkedik ? — Nyugodtan mondhatom, hogy a bölcsömben kezdtem —mondja. — Erdélyben szü­lettem, Szászvároson és nálunk küpünek hívják a méhlakást, vagy ha úgy tetszik, méhkast. Bölcső helyett ebben ringatott anyám. Gyermekkoromban fi­gyeltem a vadméheket. Azóta is szenvedélyem ez a foglal­kozás. Egyébként tanító va­gyok. Nemcsak én, Magyaror­szágon minden méhész szere­tettel és szakszerűen bánik a méhekkel. Amerikában ősszel gázzal megölik a méheket, hogy elpusztuljanak és ne kelljen nagymennyiségű mézet telelni részükre. Tavasszal a déli államokból olcsón meg­veszik a következő évi méhe­ket. Olyan jó legelők vannak Amerikában, hogy nem is fon tosak a tudományos kísérle­tek, anélkül is kifizető a mé­hészet. Én már 1930. óta fog­sz semmit sem számított a portás előtt, még annyi fáradt­ságot sem vett, hogy mentők­ért telefonáljon. Csórt hazatámogatták — szinte vitték — a legényszál­lásra, ahol lakott. S most jön a másik lelkiismeretlenség. Amikor szobatársai észrevették hogy hörög, vért hány, szól­tak a le^ényszállás orvosénak S ő? rápillantott a betegre és „megállapította”: epilepsziás. Majd ha magához tér, jöjjön be és a napját igazolom — s ezzel elment!! ! Szép kis di­agnózis .Később, amikor a legényszállás gondnoka meg­tudta mi történt, isimét szólt az orvosnak, aki most már azon­nal a kórházba szállíttatta. A műtét azonban nem segített... Csór beteg édesanyját tar­totta el. .t S Kolozs? A tárgyalás alatt cinikusan viselkedett, semmit nem val­lott be, sőt „hódító mosolyo­kat” küldött a tárgyalást ve­zető bírónő felé, Kolozs a „szép fiú”, a verekedő huligán gyáva volt ahhoz, hogy bevallja tettét Amikor ítélethirdetésre ke­rült a sor, még akkor is cini­kusan vigyorgott. >yA vádlott személyében is cselekményében rejlő társadat mi veszélyesség éppen azért nagyfokú, mert az utóbbi idő­ben az állampolgárok Hete és testi épsége elleni bűncselek­mények igen elszaporodtak..." .. 8 évi börtönre.. hangzott az ítélet Kolozs térdel megroggyantak kissé megtántorodiik s az előbb még cinikus mosoly az arcára fagy-,, Garay Ferenc Lalkozom anyaneveléssel. Hosz szú próbálgatás után polieti­lénből készítettem lépet. A méhek elfogadták. Ha elterjed az országban, nem kell kül­földről behoznunk viaszt. Méz kivitelünk ötödrészéért viaszt kell venni. Ezzel a módszer­rel azonban még kivitelünk is lesz viaszból. Ezek szerint elérte élete cél­ját? — Majdnem. A műlép ko­moly eredmény, de a nagy­üzemi méhészet szempontjából sokkal fontosabb a méhanyák nagyobb mennyiségű nevelése. Hogy herét, vagy dolgozót, vagy méhanyát nevelnek-e a méhek, az a táplálék minősé­gétől függ. A méhanyát nem hatszögletű sejtben, hanem bölcsőben etetik. De ők maguk határozzák meg, hogy méh­anyát nevelnék-e, vagy dolgo­zót. Polietilénből bölcsőt is készítettem. Betettem a kap­tárba és a méhek elfogadták. A méhanya petét tojt bele. A méhek bebáboztáik. Tehát si­került becsapni a méheket, hogy sok anyát neveljenek. A kísérletet felterjesztettem az Országos Méhészeti Szövetke­zeti Központhoz, de elutasí­tották. Utáíia a szakszervezet­hez fordultam, majd a szak­minisztériumhoz, de azzal az indokolással, hogy a műanyag­ból csőWl kikéit méhanyákat eddig még senki sem tudta felnevelni, mindenütt elutasí­tották. — Ezek szerint nem sike­rült? — Június 6, 7. és 8-án egy olyan keretben, amelyben negyvennyolc petén böl­cső volt, húsz szép anyaböl­csőt építettek ki a méhek. Eb­ből tizenkilenc értékes anya kelt ki, melyek ma is élnek és mindegyiknek méhcsaládja van. Ajánlom ezért minden méhésznek, kísérletezzen ezzel a módszerrel. Ha kísérleteik sikerülnek, forradalmasítani tudjuk a méhészetet és a ha­talmas értékű nagyüzemi mé­hészetnek megteremtjük az alapját. — Mi $z, amit mindenkinek tudni kell a méhészetről? — A világpiacon igen kere­sett a magyar méz. Vele csak a jugoszláv és a román kel­het versenyre. Pedig a fáraók sírjában is találtak mézet, olyan régi ez a foglalkozás; Van azonban egy betegségük, ami ellen sajnos nem lehet vé dekezni. Ez a nyúlós költés­rothadás. Fertőzéssel terjed. A Nősem a és az enyhe köl­tésrothadás gyógyítható. Arra vonatkozóan pedig, hogy mit kell tenni a méhcsípés ellen, mindenkinek azt ajánlom, hogy mindenféle szagtól tar­tózkodjék. A kölnit, szappan­illatot, a szeszt és az izzad­ságszagot nem tűrik a méhek. Tisztáramoeott kézzel és nyu­godtan kell a kaptárhoz men­ni. — Szép dolog á méhészet, de nem könnyű. Mikor keltek a műanyagbölcsőből a méh­anyák, éjjel-nappal figyeltem őket, — mondja és féltő gond­dal helyezi vissza a műléppel együtt a szorgalmas állatká­kat. Nehezen dönthető el, ki szorgalmasabb, a méhek e, vagy Bognóczky József. (Földessy) Szeptemberben megjelenik » Tünde Nyolcezer Danuvia, hatezer Pannónia, ötszáz IZS — A második félévben valószínűleg kapható lesz a Jciskerekíí“ Jaica is A Belkereskedelmi Minisz­térium vas- és műszaki főigaz­gatóságán kapott értesülés sze­rint a második félévben való­színűleg több lesz a motor- kerékpár, ugyanis Jelenleg Jáwa motorkerékpárok beho­zataláról tárgyalnak a cseh­szlovák külkereskedelemmel. A magyar kereskedelem 175, 250 és 350 köbcentiméteres, úgynevezett kiskerekű Jáwá- kat kíván vásárolni. A Szov­jetunióból ősszel a népszerű 350 köbcentiméteres IZS mo­torkerékpárokból 500 érkezik. A Csepel Motorkerékpárgyár kereskedelmi terve szerint az év végéig még több ezer Da­nuvia és Pannónia típusú mo­torkerékpárt gyártanak és ad­nak át a kereskedelemnek. Az ősszel az ország vasműszaki és járműszaküzletei között nyolc­ezer 125 köbcentiméteres Da­nuvia és hatezer 250 köbcenti­méteres Pannónia motorkerék­párt osztanak szét Az új mo­torkerékpárok 75 százalékát vidéki boltok hozzák forga­lomba. Szeptemberben már kapható lesz a boltokban a 175 köbcentiméteres, teljesen burkolt Tünde robogó. A tet­szetős középteljesítményű mo­torkerékpár ára körülbelül 16 000 forint lesz. A közked­velt kis robogókból a második félévben Is less elegendő az üzletekben. A már raktáráé lévőkön kí­vül háromezer új Panni riVto- gót kap a kereskedelem az év végéig. Berva-Mopedot az egri gyár az idén már nem ad a kereskedelemnek, ugyanis ter­vét már az első félévben telje­sítette. A második félévben készülő Berva-Mopedokat a Szovjetunió vásárolja meg. Dél-dunántúli tnezdgazdasúDi kiáimas es vásár Pécsett 1960. aug. 13—21-ig A kiállítás idejére hívja meg az ország más területén lakú ismerőseit! 50%-os vasúti kedvezmény az ország egész területéről! Egyéni és csoportos látogatáknak szállást biztosít a __________________ ___________________PÉCSI IDEGENFORGALMI HIVATAL, Széchenyi tér 1. Tel.: 36-01 CS OROG A MÉ.X

Next

/
Thumbnails
Contents