Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)
1960-08-09 / 187. szám
2 N A P E 0 I960. AUGUSZTUS «. ' Négyezer tanulót szerződtet a kereskedelem A kereskedelmi szakember- hiány néhány évvel ezelőtt még sok gondot okozott a belkereskedelem vezetőinek. Kevés olyan fiatal volt, aki a kereskedői munkát választotta élethivatásul. Az utóbbi években javult a helyzet. Amint a Belkereskedelmi Minisztérium szakoktatási osztályán elmondták, növekszik azoknak a fiataloknak a száma, akik a nyolc általános után a kereskedelmi tanulóképző iskolákba iratkoznak. Ma már a kereskedelmi tagozatú közgazdasági technikumokon kívül az ország 43 tanintézetében 9500 fiatal sajátítja el a szakma tudnivalóit. Az elmúlt hónapban 3500 végzett -tanuló tett szakmunkásvizsgát. Ezek a fiatalok augusztustól mór mint szakképzett eladók munkába is állnak a boltokban, áruházakban és szaküzletekben. A szakoktatási osztály tervei szerint az új iskolaévre 4000 első éves tanulót vesznek fel. Természetesen, ennél sokkal több a jelentkező. A jelentkezéseit alapján kiderült, hogy a kereskedelmi szakmák közül a legnépsze- \ rűbbek a rádió-villamossági, a cukrász, a ruházati és az illatszer eladó szakmák. a pártszervezet és az iskola kulturális forradalmunk kérdéseiről sok szó esik, mióta 3 Hetedik pártkongresszus határozatai megjelölték a soron lévő iskolareformmal kapcsolatos tennivalókat. Köznevelésünk továbbfejlesztése, az egész iskolarendszer szocialista szelleművé vá Sásának meggyorsítása most a feladat. Ezt azonban nemcsak atezal lehet elősegíteni, hogy fokozatosan áttérünk a politechnikai oktatásra és megtanítjuk gyermekeinket az élet, a nutnka, az alkotás örömeire, a család, az állam törvényei, a szülők és más embertársai szeresteiére. Egységes irányítás alá he'yeztélr a briaeitgyárlást A Nehézipari Minisztérium a gazdasági bizottság határozata alapján a Hidasi Szénbánya Vállalatot, valamint a Hidasi Magasnyomású Brikettgyárat, mint önálló vállalatot július 1-i hatállyal megszüntette, s a dorogi, a pest- vidéki, a nagymányoki, a tatabányai brikettüzemmel együtt beolvasztotta a Szénkitermelő és Dúsító Vállalatba. Egyúttal ennek a vállalatnak a nevét Brikett Termelő és Széndúő'tó Vállalatra változtatta. Az átszervezést a minisztériumban azzal indokolták, hop-”- a brikettgyárak részire termelő hidasi célbánya és a brikettgyártó üzemek közös irányítása most lehetővé teszi az egész iparág tervszerű fejlesztését, a lakosság ellátását több és jobb minőségű brikettel. Az egységes irányítású iparágnak az a feladata, hogy megtalálja a módját a gyengébb minőségű magyar barnaszenek nemesítésének, s nagyobb kalóriáid, jóminőségű briketté dolgozza fel azokat. Az ötéves terv időszakában új, nagyteljesítményű kötőanyagos, elsőosztályú terméket előállító brikettgyár épül. Van még ellentét helyenként a pedagógusok, világnézeti elmaradottsága és köznevelésünk szocialista céljai között. Amíg ez az ellentét megvan, addig nehezebben, lassabban megyünk előre. Lehet tehát segíteni a köznevelés szocialista céljainak megvalósulását azzal is, ha pedagógusainkat a ,marxizmus —lenmizmus igazságának meg ismerésére vezetjük. Az iskolareform bizonyos vonatkozásokban már ennek a helyes útra való rávezetésnek egyik formája. A fő cél: közelebb hozni az iskolákat az élethez, *a termeléshez. Biztosítani (Ugyanakkor, hogy minden fiatal elvégezze a nyolc osztályos általános iskolát A komlói vájáriskolábam azt mondta egy tanár, hogy ók sok előnnyel rendelkeznek az új&aeLlemű, szocialista iskolarendszer megvalósítását tekintve. Az ott tanuló fiatalok ugyanis a szénbányászat valamelyik ágában, a bányászat szakmáiban nyernek képesítést. Tanulmányaik sarán megismerkednek az elektromosság, a kémia, a fizika, a matematika problémáival és legújabbkori eredményeivel. Ezek mellett azonban földrajzi, történelmi, gazdaságpolitikai kérdéseket is tanulmányoznak, bőven kapnak nyelvtani, irodalmi ismereteket —, tehát tulajdonképpen náluk, már megvalósul az ideális, politech nikai képzés. Igen, csakhogy ez nem az, amit a mai átlagember a politechnikai képzés fogalmai alatt megismert és elképzelt. Ahogyan erről az Iskolarendszerről beszéltülik és írtunk, annak az a lényege, hogy az általános iskolák, felső tagozataiban és a középiskolákban úgy folytatjuk az oktatást, hogy a fiatalok az általános műveltség mellett elsajátítsanak egy-egy szakmát is. A vájártanuló-iskolában — és más szakmák hasonló lntészakma elsajátítása mellett magasfokú általános műveltséget is szereznek az ipari tanulók, Ez tehát a politechnikai képzés másik oldala, ami aztán még azzal is bővült, hogy a termelőmunkában való elhelyezkedés után a fiatalok és felnőtt dolgozók tovább tanulási lehetőségei is kiszélesedtek. nevelői iránti kellő megbecsü léssel foglalkozott az iskoláik dolgaival a sellyed pártbizottság is. Társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály. A munkásosztály világnézete, a leghaladóbb, tudományos világnézet: a marx izmus-leninizaeteiiben — azonban egy-egy A felsőoktatási intézményekben — s így a pedagógiai főiskolán is — mind eredményesebben folyik a világnézetileg tisztán látó, jó szakemberek nevelése. A jelenleg is tanító, nevelő, jő és becsületes szándékú pedagógusok, — azok is, akik még nem látnak világnézetileg tisztán — a haza iránti hűségre, a munka szere tétére, az idősebb nemzedék hősi harcainak tiszteletére nevelik gyermekeinket. Köszönet jár érte nehéz, fáradságos munkájukért. A községi, termelőszövetkezeti pártszervezetek vezetőségedben is találunk pedagógusokat. Van közös cél — s mel lette összekötő kapocs is ezeken a kommunista pedagógusokon keresztül, a pártszervezet és az iskola között. A járási pártbizottságok funkcionáriusai és munkatársai, főleg azok, akik az iskolai nevelés kérdéseivel foglalkoznak, megtalálhatják a módját annak, hogy meggyorsítsák, támogassák a pedagógusok marxista—leninista fejlődését. A tudományos szocializmus tanításainak elsajátítását tegyék lehetővé a pedagógusok számára. A Művelődésügyi Minisztérium által szervezett továbbképzések anyagához kapcsolódva konzultációkat is szervezhetnek néhány időszerű kérdésről, bevonhatják őket a pártoktatásba, a TIT szervezésében meginduló új munkásakadémiák előadásainak meghallgatására Is hívják fel a figyelmüket. A pártszervezeteik érdeklődjenek az általános iskola ügyei iránt. Az iskolák igazgatóit is felkérhetik, számoljanak be nehézségeikről a pártszervezetnek, a kommunisták pedig törekedjenek arra, hogy egyetlen iskolának se legyen megoldatlan problémája. Se az iskolaév indulása előtt, se a tanév közben. A múlt évben sok jó példa volt erre. A sásdi járási pártbizottság, — de a járás községeiben működő pártszervezetek is — törődtek az iskolák ügyeivel. Szoros kapcsolatuk volt a tantestülettel, a pedagógusokat is felkérték népművelő előadások megtartására, érdeklődtek munkájuk iránt Hasonló felelősségérzettel és az ifjúság BÜKIEK mus. A tudományos világnézet alapján épül fel iskolai oktatásunk rendje, tematikája, a történelmi hitelesség és igazság fényében oktatjuk és neveljük gyermekeinket amikor nemzetünk hősi múltját tanítjuk nekik. Ki fogjuk vég legesen küszöbölni a ferdítéseket és hamisításokat, új tan könyvekkel segítjük a pedagógusokat is, meg a rájuk bízott gyermekeket is, hogy az élet igazságait, a természet és a társadalom törvényszerűségeit ismerjék meg, azoknak megfelelően éljenek és ne higgyenek a babonákban. il Dárl alapszervezeteinek felelősségét nem is kell talán nagyon hangsúlyozni, hiszen tisztában vannak vele, hogy az iskolák igazgatói és tantestületei számítanak a támogatásukra az új iskolévben is. És az is biztos, hogy a párt- szervezetek az idén még jobban fognak törődni az iskolák kai és a pedagógusokkal. A felnövekvő új generáció érdekében, a társadalom érdekében. A siklósi dühítő ital Rekkenő hőség volt. Árnyékban is. Bementünk Siklóson a cukrászdába, hogy meg- igyunk egy pohár málnaszörpöt. Már előre nyeltünk jó nagyokat. De biz az a málnaszörp nem üdített egy csöppet se. Nagyoft meleg volt. Kérdeztük a fiatalasszonyt, aki kiszolgált bennünket, hogy miért nem hűtik a szódát. Semmi mást nem tettünk, csak úgy egyszerűen megkérdeztük. A fiatalasszony hirtelen méregbe jött, mintha bántotta volna valaki. — Mit képzelnek, mivel hűtsem a szódát?! Kértem már villamos hűtőszekrényt, miért nem adnak! Mindig azt mondják, hogy nem fér bele a keretbe! Hát ha nem fér, nem fér. Meleg a szóda, kész. j.. Én emlékszem, nagyapám ki lencven éves karában mesélte, hogy a dicstelen emlékű monarchia idején is ivott hűtött szódavizet. Sőt! Csakis hideg szódát ivott mindig Stam- pingemél a sarki kocsmában. S már napok ót* azon töprengek, hogy vajon akkoriban miféle elektro mos hűtőmasinákkal szerelték fel a kocsmákat? És ha nem azzal, akkor ugyan mi a csudával hűtötte Stam- pinger az itókáit? S hogyan csináltak akkoriban „keretet“, amibe belefért a hideg — nyáron? — viroy — Gyevi Károly — A TERMELŐSZÖVETKEZETEK 1981. évi építési beruházásaira 40 millió forint hosszúlejáratú hitelkeretet kapott Baranya megye. A hitelből a tehénállomány részére: 1727, a növendék- és hízómarha-állomány részére: 3850, sertésfiaztatás céljára és a süldőállomány részére: 12 888, a hízóáUománynak: 5270, a törzsbaromfi állomány részére: 39 000 és csibenevelés céljára: 47 732 férőhely megépítésére kerül sbr a jövő évben. „Kigyósxív“ Tudományos-fantasztikus elbeszélés közlését kezdi meg szerdán a Dunántúli Napló Augusztus 10-én, szerdán lapunkban megkezdjük J. Jef- remov: „Kígyószív” című regényének közlését. A „Kígyószív” tudományos-fantasztikus regény, amely nagy érdeklődésre tarthat számot. Írója a fantázia szárnyán magával ragadja az olvasót és bepillantást enged századunk rejtelmeibe. Az elbeszélés a „Tellur" űrhajó utasainak lé- legzetvisszaíojtóan izgalmas, érdekes, kalandos utazásáról, a kozmosz bátor kutatóiról szól. Mit tapasztaltak a Föld lakói az idegen bolygón, milyen emberekkel és élettel találkoztak ott, milyen adatokat gyűjtöttek össze, fényképezőgépükkel mit örökítettek meg? Ezekre a kérdésekre ad részletes választ J. Jefremov. A szerzőnek e mellett komoly, tudományos mondanivalója is van. Rámutat arra, hogy az űrhajósok törekvéseinek, kutatásainak lényege és célja tulajdonképpen az ember. Bármely civilizáció, bármely csillag, az egész Galaktika és a végtelen világegyetem számára a legfontosabb az ember a maga értelmével, érzéseivel, szépségeivel, erejével és életével együtt! Mert az ember az egyetlen hatalom a Kozmoszban, amely képes értelmesen cselekedni. Csak ő tudja leküzdeni a legnehezebb akadályokat, hasznosan és sokoldalúan átalakítani a világot, vagyis létrehozni az erőtől és nemes érzésektől telített, céltudatos és felemelő lét szépségeit — EGÉSZSÉGÜGYI előadás sorozatot Indít a Magyar Vöröskereszt és a TIT Munkácsy Mihály Szabadegyetem. Ennek tematikája igen érdekesnek Ígérkezik. A tizenkét előadás között szerepel többek között a „Mi az idegesség?”, „Az elhízás biológiája”, valamint a „Harc az emberi életkor meghosszabbításáért” című előadás. — A BUDAPESTI kozmeti- kai gyárak is részt vesznek az augusztus 13-án Pécsett megrendezendő Dél-dunántúli Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron. A kiállításon ingyenes kozmetikai kezelés, illetve tanácsadás lesz és mintacsomagokból kölnivel fújják be a látogatókat. — A GYUFAClMKE GYŰJTŐINEK bizonyára nagy örömet okoz, hogy a gyufacímkéket most már külön is forgalomba hozza a kereskedésiem. Huszonöt különböző gyufacímkét helyeztek el áttetsző tasakokban é8 ezeket 3 papír-, írószer-boltok áruSTt jak. — A Váro6 Idegenforgalmi Hivatala a mezőgazdasági vásár ideje alatt aug. 13-tól 21- ig városismertető sétákat, valamint rövid mecseki kirándulásokat szervez. Indulás a vásár területéről autóbusszal Jelentkezés a vásárirodában— Pécs város Idegenforgalmi Hivatala minden vasárnap 9—13 óráig autóbuszkülönjáratokat indít a Mecsek természeti szépségeinek bemutatására. Részvételi díj tízóraival együtt 17 Ft Szakvezetés. Jelentkezés pénteken délig a városi idegenforgalmi hivatalban Széchenyi tér 1- Telefon: 36-01. Van egy bányászkollektíva, amely szocialista brigád akar lenni. Vezetőik meghallgatják őket és így szólnak hozzájuk: rendben van. fiúk. Kaptok egy olyan réselőgépet, amilyent még senki sem látott nálunk. Honosítsátok meg, bizonyítsátok be a létjogosultságát. Kaptok egy fejtést, amelybe senki sem menne szívesen. Pedig kitűnő szén van ott, öt és félezer kalóriás, egyike a legjobbaknak az országban. De nagyon Vékony a telep. Nyolcvan centiméteres csupán, s közepén meddőcsík szeli ketté. Ráadásul kemény. Talán három csillével tudna egy ember kiszedni műszakonként. Tudjátok, kevés pénz járna ezért! Ám ti hét csillét is kidobhattok, ha a gépet jól beidomítjátok. Ha jól beidomítjátok... Mert nem egy nap kell hozzá. Több hét. Verejtékes órák várnak rátok. Nos, mit szóltok hozzá? Vállaljátok? Ilyen szavakkal adhatták át a GTK 35-öst a Geyer-tjrigád- nak, a komlói Béta-aknán. Itt vagyunk lenn náluk, a bányában. A közién a gép kikötésével bajlódik két bőrsisakos bányász. Amint a gép „végigfal” egy pásztát, át kell helyezni. Vele együtt a kikötést Is. A fejtés valóban olyan, mint leírták. Vékony, gyémánt keményen csillog a szén. Nagyon meredek. Átlagos dőlési Böge negyven fok« de van, QLget míg nem Láttam... ahol öt ven. A gép betonsimára gyalulta az alját, csúszik az ember. Ha nem kapaszkodna a támíákba, szélsebesen szán- kázna hatvan métert. Az ácso- latok is alacsonyak. Csak arra elegendők, hogy felüljünk. Fel állni — hét órán át — nem lehet Férfiaknak való munkahely! A gép vaskos, alacsony és erős. Oldalán cirillbetűs felírás: «... .1. M. Kirova”. Vastag elektromos kábel kúszik utána mert villamos energiával működik. Bár a gumicső tökéletesen véd az áramütés ellen, néhány, sűrített levegőhöz szokott, bányász mégis fél tőle.— Úgy kerülgeti, mintha kígyó lenne. Minden szokatlan Itt. Teltarcú, kékszemű bányász kúszik felénk, Schumm János, a délelőttös harmad csapatvezetője. Virág János főmérnök megszólítja: — Mit szól a géphez? — Őszinte legyek? — válaszolja. — Ha így lesz, elmegy minden kedvem. Piszmogunk, piszmogunk és nem haladunk! Tudja, hogy fáj ez nekem! Én a fejtéshez szoktam. Vágyakozva pillant a hívó, csillogó szénfal felé. Led róla, a legszívesebben otthagyná a gépet, felkapna egy fejtőkalapácsot és neki a szénnek! Ha csilleszám omlana a lába elé, akkor megnyugodna. Aztán a gépre néz és tűnődve, önmagával vitatkozva folytatja: — Vagy ezzel is úgy leszünk mint a fémtámokkal? Emlékszem, először senki sem akart biztosítani vassal. Fát kértek helyette — ma meg mindenki fémet kér! Ezzel is így leszünk? Eh, tudja a fene! — legyint és elkúszik a géphez. Sovány, fiatal arcot világít meg a fénynyaláb. Vidáman csillog nevetős fekete szeme. — Szántó Ferenc vájár — mutatja be őt Sonkoly István műszaki csoportvezető. — Kérdezze csak, érdekes dolgokat tud mondani! A brigádban lett belőle... — Szerettem az italt, a kirívó öltözéket, meg a „zenészhajat" — mondja a huszonegy éves fiú. A brigád vállalta, hogy befogadja és embert farag belőle. — Jól érzi itt magát? — Jó a kollektíva, szépen le hét keresni. Hogy a közösségben maradhasson, leszokott a nyegleségről, a csőnadrágról, levágatta a haját, könyvet olvas, a brigáddal jár szórakozni. Együtt poh araznak, de csak mértékletesen. A fiatal legény elégedetten kúszna a géphez. Látszik, neki tetszik. Jól esik a becsvágyának, hogy nekik kell meg- mutatnlok egész Komló előtt: a gép igenis Jó... — Várjon csak! Mennyi pénze van a takarékban? — kiált utána Sonkoly elvtárs. — Húszezer! — Hogyan került oda? — Pollák elvtárs, a párttit- 'kár nagyon mérges lett, amikor a fülébe jutott, hogy nem tudok bánni a pénzzel. Azt mondta, majd megtanít takarékoskodni. Váltsak takarék- betétkönyvet ... Azóta minden hónapban betesz vagy kétezer forintot. A betétkönyvet Pollák elvtársnál hagyja: — Egyelőre jobb helyen van a pártirodában! Mit lehet tudni? Egy este elgyengülnék, kiváltanám és elkölteném a cimborákkal! Jó helyen van az ott, majd később egyszer elkérem! Nagy a hórukkozás a gépnél. Még a mérnökök is nekifeszítik lábukat. Baj van. Nem a masinával, hanem az ácsoláa sál. Nyílegyenes támfasorok kellenének, ezek meg.. A gép neklmegy a kiállóknak, recseg ropog minden. Kettőt ki is fordít a helyéből. Izzadnak, káromkodnak. A kiálló támfák miatt alig tudnak haladni, meg kell küzdeni minden centiméterért. Pedig sokra, ötven méterre kell a gépet ereszteni, hogy a szénfalat réselve megindulhasson felfelé. Fél kettő. Még mindig eresztik. Tíz óra óta. Már mindenki fáradt lehet. Mégis, mintha tigris költözött volna beléjük, „henk!”-et kiáltva, megállás nélkül eresztik, nem törődve a fáradsággal. Minden izmuk és idegszáluk a gépé már. Schumm János felkap egy deszkát, s a gép és a támfák közé teszi. Nagyszerű ötlet! A gép nem akad a támfákba! Akadálytalanul és gyorsan csúszik lefelé! A kerekarcú bányász megtöri! verejtékező homlokát és diadalmasan szól a mérnöknek: — Látja? így kell? Mit szól hozzá? Két óra. Végre, lent van a gép. Az emberek felszedelőz- ködnek és elmennek. Csak a gépkezelő, Vetró elvtárs marad ott. (Az első szemüveges bányász, akit odalent láttam.) Műszak vége, vidéki és nem megy el. Minden kérés nélkül a gépnél marad, nem bírja ott hagyni, látni akarja, hogyan dönti a szenet. Fél három. Vendégek jöttek- Pozsgay Károly, a tröszt főmérnöke és kísérői. A szemüveges ember bekapcsolja a gépet Nagy zúgás, fullasztó por és a szénfalban láthatóvá vélik a több mint tíz centiméter átmérőjű rés. Mélysége? Egy méter hatvan centire mar belé, nem lehet belátni. Percenként több mint fél métert hatol előre. A délutánosok Is idejöttek, és félkaréjban ülve nézik a réselő munkáját. Egyszeresek recsegés-ropogás, fülsiketítő dördülés és ... az alárésclt szénfal leomlik. Egy vagonra való szén terült a lábunk elé, a masina félórás munkája után Amint elül a por, megszólal egy hang: — Régi bányász vagyok, de ilyet még nem láttam! — Ugye jó a gép? válaszol egész kórus rá. Aztán egymás szavába vágva mondogatják: csak az átszerelést kell meggyorsítani. Akkor minden nap kidobhatnak egy pásztát, ami kétszáz csillét jelent. Annyi szenet ad ez a csapat, mint még senki ilyen helyről. Magyar László /
