Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)
1960-08-09 / 187. szám
»60. AUGUSZTUS 9. NAPLÓ 3 Ötvenezer hold gabonát arattak le a gépállomások Ünnepségek a tanácsok tízéves jubileuma alkalmából — Vonzó kirándulóhely lesz apécsváradi Tóvölgy—Sátortábor Mohács-szigeten A megyei tanács elnökhelyettesének nyilatkozata Nyár van, a szabadságolások ideje. Ettől függetlenül, a Baranya megyei tanács különböző osztályain továbbra is zavartalanul folyik a munka. Áz egyes osztályok segítséget nyújtanak a legaktuálisabb problémák megoldásához és kidolgozzák, illetve végrehajtják a második félévi mező- gazdasági, kulturális, valamint város- és községfejlesztési tér veket. Milyen központi kérdéssel fog lakozik jelenleg a Baranya me gyei tanács? Erre a kérdésre válaszolt Nagy Gyula elvtárs a megyei tanács elnökhelyettese, aki a szabadságon lévő Palkó Sándor elnök elvtársat helyettesíti. — A legfontosabb központi kérdésünk —1 mondotta — a nyári mezőgazdasági munkák teljes és gyors befejezése. Ebben az évben a termelőszövetkezetek a gabonavetési területüknek hatvan százalékán már géppel végezték el az aratást a betervezett ötvenkét százalékkal szemben. Ez nagyon szép eredmény, különösen akkor, ha figyelembe vesszük azt hogy évekkel ezelőtt parasztságunk nagyrésze még idegenkedett a gépektől. Ez az eredmény azt is jelenti, hogy a gép állomások a tervezett 36 000 katasztrális hold helyett, 50 000 katasztrális holdon géppel vágták le a gabonát. Jelenleg a mezőgazdasági osztály irányításával a behor- dás és cséplés mellett különféle növényvédelmi munkák folynak, különös tekintettel a burgonyabogárra. Szeretnénk megakadályozni azt, hogy a burgonyabogár az idén olyan nagy károkat okozhasson, mint az elmúlt esztendőkben. Ugyancsak folyik a tarlóhán tás szervezése és ellenőrzése, valamint a Pécsett megrendezendő déldunántúli kiállítás és vásár megnyitására való előkészület. — Művelődési osztályunk most szervezi a képesítés nélküli pedagógusok tanfolyamát. Mohácson szervezünk egy igaz Katói értekezletet és tanfolyamot. Ezen világnézeti és szakmai előadások hangzanak majd el. Harkányban pedig a népművelési vezetők részére tartunk majd tanfolyamot. Nagy gondot fordítunk az idegenforgalomra fe a műemlékvédelemre. Fejlesztési tervünk van Orfüvel, Szigetvárral, Pécsváraddal és Siklóssal kapcsolatban. Siklóson a várat akarjuk továbbfejleszteni, Orfün a eseppkő- barlangot feltárni, Pécsvárad mellett pedig a tóvölgyi tavat kívánjuk átadni rendeltetésének. Ez utóbbinak olyan adottsága van, hogy szebb lehet, mint az. abaligeti tó, megközelítése is könnyebb és így idegenforgalmi szempontból nagy jelentősége lesz. Terveink közt szerepel Komlón egy munkásmozgalmi és helytörténeti múzeum létesítése egy-két éven belül. Az előkészítő munkák máris folynak. Cserelakással rendelkező szakképzett , KAZÁNFŰTŐT keresünk, kinek családtagja a házfelügyelői teendőket ellátja — központi fűtéses összkomfortos lakást biztosítunk — részletes önéletrajzzal: Bajcsy Zsilinszky u. 4. sz. 1691 Könyvelői ismeretekkel rendelkező GÉPÍRŐNÖT felveszünk. Szigetvári' lakosok előnyben. Faipari KTSZ, Szigetvár. 1700 Miután Mohács kikerült a határsávból, ez maga után vonja majd az idegenforgalom növekedését is. Ezzel kapcsolatban az a tervük, hogy Mohácsot még szebbé és idegen- forgalmi szempontból minél vonzóbbá tegyük. Ennek érdekében sor kerül majd az eddig elhanyagolt Duna-part parkosítására. Uszodát is akarunk létesíteni, de nagyobbat és jobbat, mint amilyen Mohácson a múltban volt. Ezen kívül olyan létesítményekre is gondolunk, amelyek elősegítik a vizisportot is. Többek között a szigeten egy százötven fős sátortábort is létesítünk. Ennek megvalósítására talán már ez évben is sor kerül. Pénzügyi osztályunk jelenleg a második negyedévi mérlegösszesítéseket készíti. Ezen kívül dokumentációs vizsgálatokat végez a Mohácsi Vendéglátó Vállalatnál, a Megyei Gyógyszertár Vállalatnál, a Megyei Moziüzemi Vállalatnál és két intézményünknél. Ezeknél a gazdálkodás helyességét, törvényességét vizsgálják. Örvendetes jelenség az, hogy ez évben már sokkal több volt a társadalmi munka a megyében, mint az elmúlt esztendőkben. Az emberek tudják, hogy a tanácsok munkájukkal az ő életüket szépítik meg és ezért segítenek, végeznek társadalmi munkát. Most a tanácsok megalakulásának tízéves évfordulójának méltó megünneplésére készülődünk. Augusztus 19-én délelőtt 10 órakor ünnepi tanácsülést tartunk, délben pedig közös ebéden látjuk vendégül a megyei tanács dolgozóit. Délután a városi tanácsok, valamint a járási tanácsok, 20-án pedig a községi tanácsok tartanak ünnepi tanácsülést. Ezen a napon a falvakban sportversenyeket is rendeznek majd, — fejezte be nyilatkozatát Nagy Gyula elvtárs, a Baranya megyei tanács elnökhelyettese. Az 1200 normálheldért A traktorosok már több ízben tettek vállalásokat, hogy egy évben 1200 normálhold gépi miunkáját vég zik el. Ez szinte mozgalommá vált az utóbbi években. Az 1200 no'rmálholdas mozgalomba bekapcsolódtak a villányi gépállomás KISZ- szervezetének fiatal traktorosad is. Az első félévinek vége van, s a legjobb eredményeket elérő traktorosokat augusztus 20-án, a traktorosnapon megjutalmazzák. A fiatal traktorosok versenyében igen sokan túl fogják teljesíteni az évi 1200 normálholdas vállalást, hiszen alig, hogy lezárult az első félév, s nem egy traktoros máris megközelítette az 1000 holdat a gépi megmunkálásban; A legjobb eredményt a fiatalok között ifj. Szarkán- di József érte el, eddigi teljesítménye 973 normálhold, utána következik Kreil Nán dór 848 normálholddal, majd Kubatov Antal, aki Zetorjával ugyancsak szép eredményt ért el, s kitűnő minőségű munkát végez. A ssentlőrinci gépállomás minden gépe csépel Vigyázzunk a saját és munkatársunk testi épségére Bánáti József és Hegyvári Béla a silókombájnt javítja. Az aratás befejeződött, mint mondják a szentlőrinciek: szerencsésen „átvészelték”. Ezt azért mondják így, mert a kezdeti nehézségek: az anyagellátás, a tervek láttán maguk sem nagyon hittek abban, hogy ilyen jól fejeződik be az aratás a gépállomás körzetében. Még az aratás előtt a termelőszövetkezetek bejelentették igényüket. Kiderült, hogy nem kevesebb, mint 5640 hold gabonát kellett volna learatnia a szenlőrinci gépállomásnak. Erre képtelen lett volna, hisz még a 2014 holdas tervet is egy kicsit feszítettnek találták. De azért úgy gondolták, hogy ezzel megbirkóznak. Bíztak az emberekben, a traktorosokban és ez a bizalom meghozta a gyümölcsét. Tizenhárom aratógépükkel és két kombájnjukkal nem kevesebb, mint 3650 hold gabonát arattak le. És ez elsősorban azoknak az embereknek köszönhető, akik a traktorokon éltek, az olyan embereknek, mint idős Kovács János aratógépkezelő, aki 384 holdat, vagy Kapási Sándor aratógépkezelő, aki 307 holdat aratott le gépével az előírt 150 hold helyett. Kellemesen csalódtak a gépállomási vezetők, de kellemesen csalódtak a körzetben működő termelőszövetkezetek is. Nincs is elégedetlen termelő- szövetkezet a szentlőrinci gépállomás körzetében több mint I egy, a gerdei Üj Március Tér- ' melőszövetkezet, amely panaszkodik: rosszul szolgálta ki őket az aratásban a gépállomás. Az igazság ebben a kérdésben az, hogy a gerdeiek mindössze 24 hold aratására szerződtek a gépállomással, a szentlőrinciek ezzel szemben 169 holdat arattak le nekik aratógéppel és 25 holdat kombájnnal. Az általános vélemény az, hogy a sok évi átlaghoz képest a szentlőrinci gépállomás kiemelkedő mun- végzett. Ezzel a véleménnyel azt hisszük, egyet lehet érteni. A gépállomás minden gépe csépel és hogy nem lesz fennakadás a cséplésben sem, arra biztosíték az a kiváló teljesítmény, amit a szentlőrinciek az aratásban elértek és biztosíték az a nagy akarás, amely az aratásban te, a behordásban is, a cséplésben is a termelőszövetkezeteket jellemzi. Minden fogat hord és ezt a munkát segíti nyolc TEFÜ-kocsi és a gépállomás 13 szállító járműve is. A gépállomás vezetői a cséplésről azt mondják: itt sem lesz különösebb hiba, mert olyan példák vannak, mint a bicsérdi Zöld Mezőben, ahol két gépet szolgálnak ki a tagok és a gépek teljesítménye jó, vagy olyan eredmények születnek, mint a szentlőrinci Úttörőben, ahol naponta 250, a bodai tsz-ben pedig 250—280 mázsát csépelnek el naponta. A gépállomásiak megteszik a magukét és hogy legalább olyan eredményeket érhessenek el a cséplésben, a tarlóhántásban, mint amilyent elértek az aratásban, abban segítik a traktorosokat a termelőszövetkezeti gazdák is, akik minden lehetőt megtesznek annak érdekében: minél előbb a magtárban legyen a termés. Csépelnek a gépállomás körzetében és bent a műhelyekben már készítik elő a gépeket más munkához. Amikor ott jártunk, éppen egy szovjet silókombájnt javítottak, hogy mire eljön a silózás ideje: a gép tökéletesen, kiesés nélkül dolgozhasson. Nem először írunk a balesetek ellen. Mégis, újra és újra tollat fogunk, mert a kívánt javulás késik. A pécsi széntrösztben 83 három napon túl gyógyuló baleset esett százezer műszakra az első félévben, az 1958-as 70,4-del szemben. Komlón kevesebb, csak 73 a gyakorisági mutató, 'de jóval több a halálosvégű balesetek száma, mint Pécsett: tavaly kétszerese volt az 1958-as- nak és az idén máris több van, mint 1958-ban volt. Hidason közel ötven százalékkal nőtt a balesetek száma, István-aknán a balesetek száma a tröszti átlag felett van. Száraz statisztikai adatok. A papír néma, nem sziszeg és nem jajgat a fájdalomtól, mint a súlyosabb sérültek. De reméljük, minden bányászolvasónknak eszébe jut megsebesült pajtása. Tengernyi kár származik a balesetekből. A két széntrösztben és Hidason 1958- ban több mint 46 ezer, 1959- ben pedig csaknem 59 ezer műSfeak esett ki a termelésből. Közel tízezer tonna szén veszett oda ebben a félévben egyedül a pécsi széntrösztben! Az SZTK új üdülőt, kórházat vagy szanatóriumot építhetett volna a megye bányászainak, ha nem fizet annyit táppénzben. És ha csak erről lenne szó! Mert az ember testi épségét nem lehet forintra, tonnára, vagy épületre átszámítani! A balesetek zöme kisebb sérülésekkel jár, a bányászok többsége épen és egészségesen tér vissza munkahelyére. A halálos vagy súlyosabb kimenetelű balesetek száma aránylag csekély. De amikor ezt olvassuk, gondoljunk azokra, akiknek kezefejét szétroncsolta a csille, vagy odalett a lábuk. A rokkant, vagy mankós ember nem vigasztalódik ettől, neki mindennap fáj, hogy csak bicegni tud életerős munkatársa után. Kínt jelent számára tétlenül nézni az évek múlását, egész nap otthon ülni, amikor más dolgozik. Államunk tágra nyitja erszényét, ha balesetelhárításról van szó. Se szeri, se száma a védőeszközöknek, baleseti oktatásoknak, plakátoknak és egyebeknek, s mégis minduntalan átszakítja a korlátokat a felelőtlenség, a hányaveti virtuskodás. Mert arról volt szó Vasason, amikor nem cserélték ki az egyik vitla elöregedett kötelét — noha a lakatos megállapította, hogy rossz! Csak akkor szánták rá magukat, amikor elszakadt és mély sebet ejtett a gépkezelő arcán. És nem árt a rosszemlékű pécsbányai metán- fellobbanást újra felidézni: a légcsatorna vége nem volt rendben. Mindez azután derült ki, hogy négy ember súlyos égési sebeket szenvedett. Addig a veszélyekkel kacérkodva folyt a munka. Az ilyen hanyagságokat minden esetben felelősségre- vonás követi, azaz csak követné, mert nem minden esetben sikerül. Sokan holmi rosszul értelmezett összetartásból nem akarják megmondani, ki a hibás, a „Te sem bántasz, én sem bánt- lak” elv alapján. Azt tanácsoljuk ezeknek, gondoljanak a pécsszabolcsi Becker Bálint példájára, aki félszemére megvakult egyik munkatársa hanyagsága miatt! Noha a baleset régen történt, a példa ma is figyelmeztető: ilyen ára lehet a hallgatásnak! A sok balesetről lévén szó, írni kell a munkások élősködőiről, az öncsonkítókról. Nemrég értek tetten egyet István-aknán, a másik Komlón VIM-port szórt a szemébe. Rendszerint igen radikálisan, elbocsátással büntetik őket, ahelyett, hogy társadalmi bíróság elé állítanák, s a kollektíva előtt bélyegeznék meg megvetést érdemlő tettüket. Az elbocsátás egyébként sem megoldás, mert valahol nekik is dolgozniok kell, ezért jobb, ha ismert helyen maradnak. Minden aknán baleseti brigádok tevékenykednek, rendszeresen megtartják a baleseti oktatásokat. A bányászok és műszaki vezetők tudják, mit kell tenniök a megelőzésért. Nem akarjuk újra elismételni, inkább a lelkiismeretüket szeretnék felébreszteni, s felhívni a figyelmüket: vigyázzanak, ne jussanak a bajbajutottak sorsára, őrködjenek a maguk és munkatársuk testi épségén! Ne feledjük: az egészség csak addig természetes, amíg megvan! Ha hiányzik, kinccsé válik már! M. 6. Üt év alatt 262 niilliá forintot fordítanak az ajrár-felsö-oktatási intézmények fejlesztésére A Földművelésügyi Minisztériumban felmérték a mező- gazdaság 1975-ig várható szak- ember-szükségletét, s ennek alapján összeállították az agrár-felsőoktatás második ötéves - tervét. A szakember- igényt fokozatosan elégítik ki; a tervidőszak első éveiben egyáltalán nem, s később is csak kisebb mértékben emelik a hallgatók számát, mert 1965- ig elsősorban az azután következő ötéves terv nagyobb arányú szakember-képzésének anyagi és oktatási feltételeit teremtik meg. A hét agrár-felsőoktatási intézmény elsőéves hallgatóinak száma az ötéves terv utolsó esztendejében még így is több mint húsz százalékkal magasabb lesz az ideinél; a legnaMezőgazdász-találkozó Pécsett Nagy érdeklődés előzi meg a szeptember 13-án Pécsett megrendezendő dél-dunántúli mezőgazdasági kiállítást és vásárt. A kiállítás keretében augusztus 18-án, a jövő hét csütörtökjén dél-dunántúli mezőgazdász-találkozót rendeznek Pécsett a KISZ és Doktor Sándor Művelődési Házban. A mezőgazdász-találkozót délelőtt 10 órakor Palkó Sán dór elvtárs, a Baranya megyei Tanács vb-elnöke ünnepélyes keretek között nyitja meg, majd Erdei Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára tart dfedáak. gyobb mértékben — 35 százalékkal — a mezőgazdasági mérnököket képző egyetemen és akadémiákon növekszik. A második ötéves terv folyamán a nappali és a levelező tagozatokon összesen ötezernél több agrár-szakembert: 2800 mezőgazdasági mérnököt, 730 mezőgazdasági gépészmérnököt, 600 állatorvost, 530 kertészt és 430 erdőmérnököt képeznek ki. A mezőgazdasági mérnök- képzés idejét a jelenlegi négy évről négy és fél évre emelik, s valamennyi intézményben jelentősen növelik a gyakorlati oktatás arányát. Jelentősen bővül a már némi termelési gyakorlattal rendelkező mezőgazdasági mérnökök szakosító képzése: öt év alatt mintegy kétezer specialistát képeznek ki, körülbelül 15 szakon. A végzett szakemberek szervezett továbbképzéséről is gondoskodnak; az agrártudományi egyetem továbbképző intézete évente 1500— 2000 mezőgazdász részére rendez tanfolyamokat. A mezőgazdasági szakember- képzés nagyarányú számszerű és színvonalbeli fejlesztését a második ötéves tervben jelentős anyagi beruházások alapozzák meg. Az agrár-felsőoktatási intézmények épületeit, felszerelését öt év alatt 262 millió forintos költséggel bő- i wtikj korszerűsítik.
