Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)
1960-08-25 / 200. szám
r i960. AUGUSZTUS 25. ' NAPLÓ 3 Változatos, sokszínű egy la Moratorium dolgozóinak munkája. Hát még a farostlemez- gyáriaké! Bőséges analitikai munkát ad nekik az üzembe érkező segéd- és alapanyagok, olajok, zsírok, lúgok vizsgálata, ezen kívül a vízvizsgálatok, a szénás tápvízvizsgálatok és az üzemközi vizsgálatok bőségesen lefoglalják valamennyiü- ket. Az üzemközi vizsgálatok a laboratóriumi munkák leglényegesebb része, mert ezek az üzem irányítását vannak hivatva alátámasztani. Az üzemközi vizsgálatok keretében állapítják meg például a farost finomságát. Más fajta munka — de még ez is a laboratóriumiakra hárul — a késztermék vizsgálata. A gyártott lemezek fizikai, mechanikai tulajdonságait rendszeresen vizsgálják és a vizsgálat eredményeit felhasználják a minőség javításában. Ehhez kapcsolódik MEO-munká- íuk is, mely a lemezek tulajdonság, vastagság és minőség szerinti besorolásából áll. A Mohácsi Farostlemezgyár egészen fiatal üzem. A gyár műszaki gárdája előtt nincs kitaposott út, még sok műszaki fejlesztési problémát kell megoldaniuk, amíg végképp „beolajozódik’’ az üzem, s zavartalan lesz a termelés. A műszaki-fejlesztési problémák megoldásában nagy lendítőerőt jelentenek az újítások. A műszakiak, akik készséggel segítenek ötletek és újítások megvalósításában, maguk is lelkes újítók. Az Utóbbi hónapok egyik legjelentősebb újítását a laboratórium vezetője, Asztalos Tivadar és helyettese, Balogh Gábor nyújtotta be. Újításuk lényege: jó műgyanta előállítása hazai alapanyagokkal. Eddig a Kőbányai Műanyag gyártól kapták a farostlemezgyártáshoz fontos műgyantát, de tekintettel arra, hogy a gyárnak szállított műgyanta eredetileg szigetelési célokra készült — nem felelt meg tökéletesen a farostlemezgyártás céljainak. A műgyanta alapanyaga importból származott, s beszerzésével rendszerint nehézségek voltak, így a Kőbányai Műanyaggyár sem tudott folyamatos műgyantaellátást biztosítani. Asztalos Tivadarnak és Balogh Gábornak hosszas kísérletezés után sikerült olyan műgyantát előállítania, mely speciális minőségűi hazai alapanyagból, devizamegtakarítással és az eddiginél lényegesen olcsóbban készül. Amikor elkészült az előkalkuláció, az újítás gazdaságosságának számításánál olyan számok kerekedtek ki, melyekben talán maguk az újítók sem hittek. Mert valóban nehéz elhinni, hogy ha hazai anyagokból állítjuk elő a műgyantát, évente másfél-kétmillió forint megtakarítást jelent. Az üzemi kísérlet, mely a számokat volt hivatva igazolni, meglepő eredményeket hozott. Nemcsak az derült ki, hogy az újonnan előállított műgyanta sokkal tökéletesebben megfelel farostlemezgyártáshoz, mint az eddig ismert, hanem üzemi feldolgozása is sokkal könnyebb. Az eddigiek során maróhatású natriumhid- roxidot használtak fel a farostlemezgyártásnál, ami költséges volt, és nehézséget jelentett. Az új műgyanta használatával ezt a munkafolyamatot teljes egészében elhagyhatják, mert a hazai alapanyagokból készült műgyanta közvetlen vízoldható. Külön érdekessége még az új műgyantagyártásnak, hogy nem szakaszosan, hanem folyamatos üzemben állítják elő. Ez lényeges energiamegtakarítást jelent és a berendezés kapacitását is mintegy ötven százalékkal növeli. A farostlemezgyár laboratóriumában egy hónappal ezelőtt megírták a kísérleti szerződést, s most már csak a főhatóság jóváhagyását várják, hogy megkezdődhessék a műgyantagyártás. A sok kísérletezésért, a szép eredményért dicséret illeti a farostlemezgyári újítókat, akik példát mutattak abban, hogyan lehet sok munka, mindennapos elfoglaltság mellett is erőiket az üzem fejlesztése, a népgazdaság javára fordítani. Amióta megalakult az Uj Elet Termelőszövetkezet, gyorsan fejlődik a kertgazdálkodás Du- naszekcsőn. Az ellenforradalom két év kiesést jelentett ugyan, de a tsz vezetősége és tagsága úgy látta, hogy érdemes lesz tovább is foglalkozni a kertészettel, mert az elmúlt esztendők tapasztalatai azt mutatták, a kertészet egyik legjövedelmezőbb ága lehet a gazdaságnak. Az idén harminc katasztrá- lis holdon kertészkednek. 5 hold paprikájuk, 10 hold őszi fejeskáposztájuk, 1 hold nyári fejeskáposztájuk, 4 hold vöröshagyma, 1 hold fokhagyma, 4 hold paradicsom, 2 hold kel káposzta, 2 hold mák, 1 hold velőborsó vetésük volt. Úgy tervezték, hogy a kertészetből az évi jövedelmük kétszáznyolcvanezer forint lesz. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy ezt magasan túlszárnyalják, közel félmilliós bevételre számíthatnak csak a kertészetből. Az egy hold fejeskáposzta kétszáz mázsát termett, az őszi káposzta megadja a holdankénti 180—200 mázsát. Igen jelentős a termelőszövetkezet vöröshagyma, fokhagyma és paprika termése Megkezdődött a második magyar matematikai kongresszus A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében ünnepi üléssel szerdán megkezdődött a második magyar matematikai kongresszus. A tanácskozásra mintegy négyszáz hazai részvevőn kívül több mint kétszáz külföldi vendég érkezett, köztük a matematika tudomásának egész sor világhírű Művelője. A megnyitó ünnepségen Megjelent Rusznyák István, az Akadémia elnöke, Szerényi Sándor, az MSZMP Központi bizottságának tagja, a tudományos és kulturális osztály helyettes vezetője, Kónya Ál- kert, a tudományos és felsőoktatási tanács titkára és a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének számos tagja. Rényi Alfréd akadémikus, a Magyar Tudományos Akadé- Mia matematikai kutató intéztének igazgatója üdvözölte a Megjelenteket, majd Novo- katzky Károly akadémikus, a Magyar Tudományos Akadé- Mia alelnöke mondott megnyitó beszédet és az Akadémia nevében üdvözölte a kongresszus külföldi részvéteit. , A Bólyai János Matematikai Társulat részéről Alexits pyörgy akadémikus, a társult elnöke köszöntötte a kong- Zsszus részvevőit, ezután em- tékelőadást tartott Bólyai Jánosról, a nagy magyar mate- Matikusról, a nemeuklideszi Zornetria száz évvel ezelőtt Meghalt egyik felfedezőjéről. A kongresszus egy hétig tart. A szakelőadások és viták a ntarx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tíz szekció ülésein hangzanak el és a matematikának jóformán minden területét felölelik. A közgazdaságtudományi egyetem aulában Bólyai-emlékekből ki- “üitást rendeznek és számos ■eves külföldi matematikai kiadó részvételével, mintegy ezerkötetes nemzetközi matematikai könyvkiállítás is nyílik. Százezer holdon folytatnak öntözéses gazdálkodást a termelőszövetkezetek Mezőgazdaságunk — az idén első ízben — túlteljesítette az öntözéses gazdálkodás tervét: a tervezett 150 000 hold helyett már most 160 000 holdat öntöznek, s szeptember végéig előreláthatólag még további tízezer hold kap mesterséges csapadékot. Tavaly óta különösen nagyarányú, több mint száz százalékos a növekedés a termelő- szövetkezetekben, amelyek most kereken százezer holdnyi rizst, szántóföldi és konyhakerti növényt, rétet és legelőt öntöznek. Az öntözéses gazdálkodás legjobb példáját Szolnok megye adja, ahol összesen több mint 38 000 holdat öntöznek, ebből 24 500 holdat a termelőszövetkezetek területén. Az öntözéses kultúrák között a legnagyobb területtel, több mint 48 000 holddal a rizs szerepel. Tavaly óta a legnagyobb arányban a kapásnövények öntözése emelkedett, ezen belül is elsősorban a kukoricáé és a silókukoricáé. is. A dél-dunántúli mezőgazdasági kiállításon a vöröshagymájuk és a fokhagymájuk el ső díjat nyert, a paprikájuk pedig második helyezést ért el. Mennyiségileg és minőségileg is kiváló a szentesi paprikájuk, a holdankénti átlagtermés meghaladja a 180 mázsát. Eddig már több mint kétszázezer forintot jövedelmeztek a kertészetből, pedig a termények jelentős részének az értékesítése még vissza van. A paprika, paradicsom, fokhagyma, vöröshagyma, sárgarépa, zöldség, káposzta, kelkáposzta még ezután vár értékesítésre. Itt, Dunaszekcsőn hagyományai vannak a kertészetnek, az emberek szívesen foglalkoznak vele. Mivel az adottságaik is igen kedvezőek, úgy tervezik, hogy a jövő esztendőben 65 holdra kiterjesztik a kertgaz dálkodást. Különösen kifizetődő a paprika, paradicsom, zöldség, sárgarépa és a kelkáposzta termesztése. Jelenleg 20 személy dolgozik állandóan a kertészetben, jövőre, a megnövekedett területen a munkaigény is jelentősen megnövekszik. Ezért szeretnének több gépet is beszerezni, palántázó gépeket, permetezőket, kultivátorokat. így jelentős munkaerő felszabadul a kertészetben, s a gépekkel sokkal olcsóbban tudnak termelni. Mielőbb szeretnének hollandi ágyásokat és szaporító házat létesíteni, hogy már a téli hónapokban is tudjanak friss zöldárut adni a fogyasztóknak. A kertészetben is a földek minél gazdaságosabb kihasználására törekszenek. Vannak területek, amelyek évente háromszor is teremnek. Az idén is volt jelentős területük, amelyről letakarították az őszi keveréket, utána céklarépát ültettek, s ha ezt is betakarítják — még őszi salátát telepítenek a helyére. Korábban ültettek 4 hold gyümölcsöst, a tavasszal pedig 2 holdat. Úgy tervezik, hogy 4 hold málnát is telepítenek és 2 hold szamócát. Igen figyelemre méltó az ötéves fejlesztési tervük is, mely szerint 20 katasztrális hold csemegeszőlőt telepítenek és a kertészetet is felfejlesztik 65 holdról 100 katasztrális holdra. Most épít a termelőszövetkezet egy 100 férőhelyes tehén- istállót és egy 40 férőhelyes sertésfiaztatót. Saját erőből építenek, s az építőbrigád tagjai is a termelőszövetkezet tagságából kerül ki. Szívvel és lelkesedéssel dolgozik a tagság, az aratás nagy részét is időben végezték el, jó részt kézi aratással. Harminckét forintot terveztek egy munkaegységre, de minden bizonnyal meglesz 35—36 forint. A Magyar Állami Népi Együttes Pécsett Augusztus 29-én, hétfőn vendégszerepei a Magyar Állami Népi Együttes ének- zene- és tánckara a Pécsi Szabadtéri Színpadon este 8 órai kezdettel. A nagysikerű szovjetunióbeli vendégszereplésről érkezett Magyar Állami Népi Együttes Pécsett az ezredik előadás alkalmából készült műsorát mutatja be. A markkleebergi párhuzam Lipcse-Markkleebergben, aihol a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági kiállítását és vásárát rendezik meg évente tavaszonként, sok száz hektár nyitott és fedett területein, hagyományai vannak a vásárok szervezésének, rendezésének. ítp&cséUoltuk az etóhket tna{d semnUtl Hazafelé tart Béke- fi János- Hetykén lóbálja fokosát, ezüstös bajusza megcsillan a napfényben. Ceig nadrág, papucs, nyűtt, napszítta micisapka — mintha parasztember jönne a porlepte úton. Csak amikor közelebb ér, akkor látom, csupa kék heg a homloka, mint a bányászoknak általában. A virággal zsúfolt tornácra Invitál. — Csirkék csipognak a közelben, éktelen kot kodácsolásba kezd egy tyúk, nagyokat vakkant a fehér komondor. Kék szilva, alma, körte érlelődik a forró augusztusi napfényben. Alig látni a gyümölcsfáktól, csak a szénosztályozó zúgása, csillék koccanása, az autótü'lkölés zökkent ki az idillikus hangulatból, figyelmeztetve: mégsem falun, hanem Komlón vagyunk, ez a ház csak sziget a város tengerében; Az öreg hosszú, több mint félméteres tajtékpipát vesz elő, igazi sárgarézkupako- sat és élvezettel töm- ködi a Somogyból ideszármazott egykori paraszt mozdulatával Aztán bányásszá vedlik. és kortestok ú diai mécsest tesz elém; — Látja? — mondja csendes pöfékelés- sel; — 1904-ben még ilyet használtak a bányábam • Mikor jött ide? — 1908-ban. Hetvenöt éves vagyok, ebből negyvenegy esztendőt dolgoztam a bányában. — Milyen volt régen az élet? — Nem vol t benne sok dicsérni való. Sok szór kellett kalapot emelnem, hogy vegyék fel a gyerekeket munkába. Mert nagy volt a család, négy fiúval, négy lánnyal áldott meg a feleségem- Iparosok akartak lenni, de a világért sem vették fel őket. örülnünk kellett a küldöncségnek is. Onnan kerültek a bányába. Ma csak egy fiam bányászt a többi órás, lakatos és orvos. A lányaim aknászhoz, sofőrhöz, bá nyászhoz és művezetőhöz mentek férjhez Jól élnek a gyermekeim; —• Mennyi szabadságot kaptak régen? — Negyvenkettőben kezdték nyolc nappal. — Jól emlékszik? Csak negyvenkettőben? . *— lacn. Azelőtt esküvőre, temetésre úgy kellett kérni egy napot, esetleg kettőt — hivatalosan semmi sem járt Nem volt akkor kedvezmény semmi sem. Amikor idejöttem, még tizenkét órát dolgoztak a bányászok, azután csak nyolc lett, de megmaradt a dupla műszak. Minden héten három dupla műszakot kellett csinálni. Igv volt az első világháború végéig. •— És hogy bírták? —- Hát fiam. muszáj volt. Mit csodálkozik rajta? A ti- zenmégyes háború előtt még fürdőnk sem volt- Feketén mentünk haza. otthon mosdottunk a teknő- ben. Nekünk még csak istenes volt, mert közel laktunk, nem úgy, mint a her- telendiek, meg a magyarszékiek. Olyanok voltunk, mint a kéményseprők, a fiaim hozzám képest báli ruhában járnak munkába. Most már adnak a munkásra is valamit. Olyan bérén dezés van a fürdőjükben, mint egy szanatóriumban. — Mikor kaptak fejtőkalapácsot? — A ti zennégyes háború után. Addig csákánnyal do mi eredményeink. Az NDK egész területén 98 százalékosan győzött a szocialista termelési mód a mezőgazdaságban is. Ez természtesen egyben azt is jelenti, hogy megnőttek, sokszorozódtak feladataink ezen a téren, főleg a megerősítés, a gépesítés, a szervezés terén. A markkleebergi kiállítást ez idén több mint egymillió ember tekintette meg, jelentős számban nyugat-németországi parasztbarátaink is, akikre különösen mély benyomást keltett a kiállítás egész elrendezése és az ott látottak. — Mi az, amit különösen jónak és mi az, amit kevésbé jónak talált, Albrecht élvtárs? — Különösen jónak találtam az árubőséget és a gyümölcsféléket, valamint állatokat bemutató kiállítási részleteket. Itt az emberek érdeklődő szeme mutatta: elérte célját a kiállítás. Ami pedig, mint irégi szakembernek bizonyos mértékben nem tetszett: sok volt itt is a tabló, az írott szöveg, a sok százalék, az ábrák, a fotok, a makettek, tehát a szemet jobban megfogó és ezért nagyobb érdeklődést kiváltó részletek helyett! Az a mi markkleeber gi tapasztalatunk, amely tényezővel egyébként maga Földvári élvtáns, a kiállítás főbizottságának az elnöke is egyetértett, amikor észrevételünket, mint barát a barátnak elmondtuk, hogy több makettet, több fotót és arányosan kisebbített mintát kell a kiállításon elhelyezni a sok szám, szöveg helyett. Érthetőbb is, vonzóbb is, tehát: eredményesebb is! — Az a véleményünk egyéb ként — és ezt nem csak az udvariasság mondatja velünk, — hogy a pécsi kiállítás egyike a legszebb és legjobban megszervezett vidéki kiállításoknak, amelyen az utóbbi néhány évben részt vettünk. És ha még tovább fejlesztik, érdemes azzal a gondolattal fog lalkozni, hogy Pécs is vásárváros legyen, — mondotta befejezésül Wolfgang Krumb» müäler elvtárs. Hazai anyagokból kiváló műgyantát állított elő két mohácsi vegyész Kétmillió forint megtakarítás r Félmillió forintot jövedelmez a kertészet a dnnaszekcsíi uj Élet Isz-ben Jövőre 65 holdon kertészkednek Sok évtizedes tapasztalattal, rutinnal rendelkező szakemberek állnak ott a 300 főnél is több állandó alkalmazottjai bíró iroda élén. Közülük is elismert kiváló szaktudása, szer vezőképessége miatt Wolfgang Krumbmüller elvtárs, az iroda kereskedelmi igazgatója és Kurt Albrecht élvtárs, az iroda műszaki igazgatója; Mindketten meglátogatták a dél-dunántúli mezőgazdasági kiállítást és vásárt, megtekintették Pécset és környékét és néhány felejthetetlen napot töltöttek Baiatonlellén és Budapesten. Elutazásuk előtt beszélgettem a két kiállítási szakemberrel: — Hogyan tetszett Önöknek a pécsi kiállítás, Albrecht elv társ? _ A Pécsett megrendezett hár om megyére kiterjedő kiállítás és vásár jó szervezettségével,, frisseségével, sokoldalúságával mély benyomást tett rám. Mint régi kiállítási szakember, aki tisztában vagyok a szervezés és lebonyolítás körül előforduló nehézségekkel, őszinte tisztelettel hajtom meg a szervezők előtt az elismerés zászlaját. Ilyen jelentős tömegű állatot aránylag gyorsan felhozni, elszállásolni, rendszeresen takarmó- nyozni, karbantartani nem könnyű. Ami pedig a vásár kereskedelmi részét illeti: meglep az áruk óriási bősége, a kulturált kiszolgálás, no és persze a magyar ételek és ita~ lók csodálatos bősége. — Milyen volt az idei markkleebergi vásár, Krumb- müller elvtárs? — Ismeretes, hogy Leipzig- Marfckleebergben a kiállítás két alapvető részből áll: az állandó kiállításból és a kora- nyári kiállításból. — Mindkét kiállításnak az a közvetlen célja, hogy megmutassa a nagyüzemi gazdálkodás fölényét a kistermeléssel szemben, megmutassa a gépesítés perspektíváit, a falu gyors szocialista átalakulásának eredményeit és távlatait. Ezen a téren igen szépeik a tűnte, kézzel fúrtunk,1 lapátoltunk, híre sem1 volt a kaparónak,1 gyalunak. meg rako-( dógépnek. A mai bá-( ny ász meg takarít j a( az erejét. És meleg1 sincs. Hallom vénül-* latorokat szereltek a1 bányába; Abban az időben nem is mer-: ték megmondani] hány fok meleg van,' mert ha harmincötöt1 mondtak, biztos meg-] volt a negyvenegy. Úgy kapkodtuk néha a levegőt, mintha] fuldokolnánk — de ] hát ki törődött akkor velünk. Elpocsékol-, tűk az erőnket, majd( semmiért. Ma a nyug( díjamból is jobban ( élek. mint akkor a( keresetemből. Pedig , csak 850 forintot ka-, pok havonta' , Kialudt már a pi-| pa. Az öreg bányász< megnyomkodja. újra | rágyújt és elcsen de-< séd ve folytatja: < — Gyöngyéletük] van ma, fiam. Mindennap húst ehetnek, ha kedvük tartja. Talán megszokták már, de ne felejtsék az öregek szavát. Valamikor pünkösdkor,] karácsonykor, minden] ünnepen dolgoztam,, mégsem volt az asz-, talomon hús. csak he] tenként egyszer. , Magyar Lászlói
