Dunántúli Napló, 1960. augusztus (17. évfolyam, 181-205 szám)
1960-08-20 / 197. szám
»I». AUGUSZTUS 20. NAPtO 5 A NŐ HELY Szorgalmánál csak a szerénysége nagyobb. Ha nem így lenne, sokkal többet megtudhattunk volna Bencze Ist- vánnéról, a II. kér. tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyetteséről. Talán ha Jéhn elvtársat, az elnököt kértük volna meg, mondja el véleményét helyetteséről, kerekebb lenne a rajz, de tőle, Bencze Istvánnétól akartuk megtudni, mi a véleménye beosztásáról és ezen belül önmagáról. Hogyan igazodik el hivatása labirintusában. hogyan foglal állást tízezreket érintő kérdésekben, hogyan győzi le a jelentkező bizonytalanságot, ha egy-egy új. egy-egy ismeretlen feladattal kell szembenéznie. És még száz hogyanra szerettünk volna választ kapni, olyan választ, hogy meggyőződjünk, megnyugodjunk: Bencze elvtársnőt, a II. kér. tanács elnökhelyettesét azért odahaza szomszédasszonynak szólítják és olykor ha a hivatalába bekukucskálnak hozzá a kollégák, nem kapja fel a fejét, ha netán Ilonkának szólítanák. Nem hinnénk, hogy oly kicsiny probléma ez, és azt sem, hogy nem ide tartozik. Annál inkább sem, mert maga Bencze Istvánná nyilatkozott róla, méghozzá szívesen, s ha szűkszavúan is, de szabatosan. Vagy talán nem is szűkszavúan, csak éppen nem mondott feleslegeset. Azt mondta, tudja ő jól, hogy van még az emberekben előítélet. Hallott ő már eleget arról, hogy az asszony helye a konyha, szerszáma a fakanál, hivatása a gyerek. — Én mind a három feltételnek eleget teszek — mondja. — Eleget, de nem azért, hogy ne érje szó a ház elejét, még csak azért sem, hogy elismerést kapjak érte. De ezt talán felesleges is magyaráznom, hiszen oly természetes, hogy munka után hazaviszem a kislányom a bölcsődéből, és az is, hogy vacsorát főzök, hogy mosok, takarítok. Síért hívnak Bencze Istvánnénak, ezért szólítanak szomszéda sz- szonynak és nem szomszédnak. A*hivatásáról, a másikról, a nehezebbről meg így beszél. — Ügy érzem, ehhez jussom van. De mindjárt helyesbít, hogy ne értsük félre, nem az elnökhelyettesi székre érti ő a jusst, hanem másra. Arra, hogy valamivel ő is hozzásegítsen, erejéhez, képességeihez mérten hozzáadjon valamit ehhez a mi életünkhöz. — És ez nagyon nehéz, de nagyon szép — mondja. — Eleinte bizony kisebbségi érzésem volt, amikor orvossal, vagy pénzügyi emberrel szakmai problémákról kellett tanácskoznom. — Éjjel-nappal tanultam, bújtam a könyveket, szaklapokat, mégis kevés volt. Aztán beiratkozott a közgazdasági technikumba. — Ha elvégeztem, talán ne- kimerészkedek a közgazdasági egyetemnek is. Szerinte mégsem döntő, hogy valaki kívülről fújja a Vendeleteket, a paragrafusokat és arra is rájött, hogy nem feltétlenül szükséges, hogy ..betéve” tudia az orvosegészségügyi és pénzügyi ismereteket. — Menetközben úgyis összetalálkozom velük és ennél hasznosabb feladvánvt aligha kapnék a főiskolán. Máris érzem. a technikumban, hogy az elmélet és a gyakorlat ilyesfajta összekapcsolása nélkülözhetetlen. Na és mi kell még a jó vezetéshez? Olyan szív. olyan akarat, erély és annvi őszinteség. amire e rövid beszélgetés fényt derített. Bencze Istvánná a II. kerületi tanács elnökhelyettese nem rest, hogy megkérdezze az orvost, a pénzügyi szakembert, az elnököt, a kollégát, ha valamilyen probléma meghaladja képességeit. önállótlanság ez? Nem! Ez a biztosan beérő önállóság legszilárdabb alapja előfeltétele. Mert Bencze elvtársnő arra sem rest, hogy tovább plántálja tapasztalatait és arra sem, hogy őszintén, bátran megmondja véleményét, ha valahol valakinél hibát, mulasztást tapasztal. Mégsem „őmester”. Nemcsak erőskezű vezető, hanem asszony is, tele gyengédséggel, aki képes együtt könnyezni a panaszossal. Csakhogy ő már annyival „előrébb” van, hogy, félre is tudja tenni az érzé-( kenységet és helyette cseleke-, detekkel vigasztal. Ls odahaza • Megfőzi a férje legkedvesebb ételeit ési elkíséri meccsre, pedig jobbam szereti a mozit, a színházat, i De mindennél nagyobb örö-i me Évike, a kislánya, akii csak három éve csöppent kö-l zéjük, pedig milyen régen.I több mint 15 éve várták érke-í zését. De ami késik, nem mú-l lik. Most már hármasban sé-< tálgatnak, vagy éppen beülnek! egy kis vendéglőbe, zenére,! sörre, málnaszörpre. Mert ez! is kell, erre is szükség van. ( Soha egy pillanatra sem fe-j lejti, hogy asszony, soha egy’ pillanatra, hogy vezető. A' gyengédség és az erély, e lát-( szólag két különböző fogalom’ nála oly szerencsésen párosul’ hogy eleve kizárja a hivatalnoki pózt. Bencze Istvánná a hivatalában sem hivatalnok,] hanem választóinak szószóló-] ja, aki bizalomból került ‘te- J lelősségteljes helyére És ő minden tekintetben] eleget akar tenni a bizalom-] nak. Azzal is, hogy tanul, az-J zal is, hogy soha nem huny] szemet a hibák felett, de l^g-J főként azzal, hogy egyre in-] kább bebizonyítja: a nők he-] lye nemcsak a háztartásban,] a gyermeknevelésben, hanem] a vezetésben is ott van. — s. gy. — J . Országos viszonylatban közel 30 milliárd forintot használtak i fel ipari beruházásokra, melyből Baranya ipari beruházásaira ' körülbelül másfél milliárd forintot fordítottak. Az első ötéves [ tervet követő négy esztendőben további egy és háromnegyed i milliárd forintot fordítottunk iparunk \fejlesztésére Baranyában. | Néhány szóval Az 1935. évi adatok szerint a megye 75 927 szántó területtel rendelkező gazdaságának mintegy két! harmada, 5 kát. holdon aluli gazdaságokból állt. A kisgazdák által! művelt földterület az összgazda- i ság területének 11 százalékát sémi érte el. A 100 kát. holdon felüli! gazdaságok, melyek számszerintl az öászgazdaság i százalékát sem<’ a mezőgazdaság gépesítése hallatlanul megkönnyíti a paraszti tették ki, a földterület több mint!' munkát, 40 százalékát birtokolták. A legnagyobb földesúr az egyház volt a megyében. A pécsi püspöki uradalom haszonélvezői együttesen több mint 26 000 kát. hold jövedelmét vágták zsebre, nem is beszélve Eszterházy herceg baranyai birtokairól. Ma gyökeresen más a helyzet. I A nagybirtokok helyét állami gaz-c daságok, az apróbb parcellákét f szocialista nagyüzemek cserélték fel. Megyénk 324 községéből 219 termelőszövetkezeti község alakult meg 35 337 taggal, összesen 215 808 kát. hold közös földterületen. Ezzel a szocialista szektorok a megye össz-szántó területének 74,3 százalékát képezik. Lényegesen megváltozott a mezőgazdaság korszerű gépi művelése is. 1936- ben a megye összterületén összesen 297 traktor dolgozott (döntő részt nagybirtokokon), ma több mint 1 800 szántó- illetve univerzál traktor műveli a földeket, nem Is beszélve az arató-cséplő kombájnokról és a kisebb mezőgazdasági gépek tömegeiről. Ezek a számok évről évre növekednek, bizonyítékául annak, hogy államunk nagy arányú támogatása, a párt és a kormány programja a fejlettebb, az egyre virágzóbb mezőgazdaság, megteremtését, ezen felül a falusi 1 A dolgozó anyák három éven aluli gyermekeinek ellátására \ évről évre több korszerű bölcsőde épül, ahol szakszem gonao- és a városi lakosság eletszínvona-f zfcban részesítik a kicsinyeket. Pécsett öt üzemi és négy tcrü- íának emelését tűzte ki fő felaűa-\ feli bölcsőde, a megyében nyolc állandó és 320 idénybÓlcsöda witi/codifr. Lakásépítkezés A felszabadulás óta egyik legszembetűnőbb törekvés a városok és falvak közötti különbségek eltüntetése. Ennek érdekében csak 1954—58 között 546 millió forintot fordítottunk lakásépítésre és 277 millió forintot egyéb kommunális beruházásokra a megyében. 1930—38-ban Baranyában és Pécsett évenként átlagosan 630 lakás épült. Az 1950—56-os évi átlag meghaladta a 950-et. Állatnunk óri asl erőfeszítései nyomán az utolsó években szinte új városok nőttek ki a földből. Komló 1949-ben még szerény kis bányászíalu volt, ma 24 000 lakosú város. Pécs keleti részén önálló városrész épült és a nyugati peremén egyre Inkább kialakul szocialista fejlődésünk új büszkesége a 25 000 lakos ra tervezett UJ-MeesekalJa. De ez Idő alatt megyénk községeiben Is ezerszámra épültek és épülnek az új lakóházak. A lakásépítéshez hasonlóan a falu villamosítása is gyors ütemben halad. 1945 Óta több mint 100 községbe vezették be a villanyt, vagyis ma már a megye településeinek 95 százaléka villamosítva van.
