Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-06-01 / 158. szám

ft N APLÖ I960. JŰLIÜS 6. Megnyílt a Bolyai János Könyvtár Hétfőn délután adták át a közönségnek a ffiepi útra 1. szám alatt nyitott új könyvtárat, amely a Városi Könyvtár kezelésében műkö­dik, s részint célját is jelölve, a Bolyai János nevet kapta. Ez a fiókkönyvtár ugyanis el­sősorban az ifjúságot szolgál­ja majd. Egyelőre háromezer kötetes, de a továbbiakban a városi könyvtár tervei sze­rint mintegy nyolcezer kötet­re növekvő könyvállományát a 14—30 éves olvasóközönség igényei szerint állították össze. Megtalálhatók itt azok a könyvek, amelyek a József Attila olvasómozgalom köte­lező olvasmányai között sze­repelnek, s azok is, amelyek a politechnikai képzésben nél­külözhetetlenek. Különösen a politechnikai könyvtár össze­állítása és a továbbiakban fejlesztése jelent nagy mun­kát, hiszen itt a kertészkedés­től a rádiószerelésig szinte minden elképzelhető foglal­kozási ágban ismereteket nyújtó szakkönyveket kell be­szerezni és a fiatal olvasók rendelkezésére bocsátani. Jóformán meg sem nyílt még a fiókkönyvtár, máris jelentkeztek az olvasók. Már az első órákban számos könyv került le a polcokról és in­dult el útjára, hogy segítsen a tudásra vágyó fiatal dolgo­zóknak a tanulásban és mun­kában. A fiókkönyvtárat egyelőre hetenként három napon, hétfőn, szerdán és pénteken tartják nyitva, a kezdeti érdeklődésből ítélve azonban valószínű, hogy a növekvő forgalom nemsoká­ra módosítást tesz szükséges­sé. ts Munkaverseny a Szigetvári Cipőgyárban Tiszta környezet, nagy üve­ges táblákon a gyár dolgozói­nak versenyeredményei — ez fogadja a látogatót, amikor belép a cipőgyárba és persze a portás, aki eligazít. A gyár kizárólag csak női szandálokat és félcipőiket gyárt. Ezt aztán minden igényelt méretben és színben. A ter­melés 70—75 százaléka export­ra kerül a világ majdnem minden országába. Legtöbbet a népi demokratikus országok, valamint Anglia és Nyugat- Németország vásárol. A gyárban 800 munkás dol­gozik. Huszonegy brigád áll versenyben. A pártszervezet és a szakszervezet nagy gondot fordít a versenyre és segít a gyár termelési eredményeinek javításában. A kommunisták taggyűlései­ken negyedévenként értékelik a párttagok mun k aeredmé- nyeit és a versenyben végzett munkájukat. A párttagok a munkaversenyben a legjobbak között vannak. A legutóbbi taggyűlésen főleg a minőség­gel foglalkoztak, mert itt van legtöbb javítani való. Bár meg kell jegyezni, hogy a gyárban van olyan szemlélet, hogy a Szigetvári Cipőgyártól minő­ségben sokkal többet követel­nek, mint bármelyik másik cipőgyártól. Természetesen ez nem jelentheti azt, hogy meg­nyugodjanak, hogy az ő má­sodosztályú árujuk is van olyan (!?), mint más cipőgyár­ban az első osztályú. Ezért örvendetes és dicsé­retre méltó a párt és a szalk­Totlseprü szervezet indítványa, hogy a verseny elsősorban a minő­ségi mutató javításéra irányul­jon. Nézzük a tényeket! A ledolgozott egy órára és egy főre eső párszám január­ban 0.377, februárban 0,340, márciusban 0.399, az első ne­gyedév összesen 0.367. Április­ban 0.412, májusban 0.433, jú­niusra hasonlót, sőt még job­bat várnak, vagyis a második negyedév körülbelül 0.420— 430 között lesz. Ha ezeket a számokat elemezzük, szembe­tűnő a termelékenység ingado­zása. Míg az első negyedév­ben az éves előirányzat alatt voltak, (ami 0.397), ugyanak­kor a második negyedévben messze túlhaladták úgy az el­ső negyedévi eredményeket, mint az éves tervelőirányzatot. A minőségről mindezeket nem mondhatjuk el. Az éves terv szerint 0.97 százalékos első osztályú árut kell ter­melni. Az első három hónap eredménye 96.15 százalék, ez­zel szemben áprilisban 94.89, májusban 94.14 és a június sem lesz ennél jobb. A számok és tények alapján még inkább láthatjuk, hogy a pártszervezet igen helyesen a minőséget jelölte meg a mun­kaverseny elsőrendű feladatá­nak. Kit nevezhetünk elv társnak? Nemrégiben egy kaposvári olvasó levelet irt a Népszabad­ságnak, s felháborodva kér­dezte: miért szólítják a pár- tonkívülieket is gyakran elv­társnak. Szerinte ez valami fá­ból vaskarika, mert aki nem párttag, azt nem illeti meg az „elvtárs“ megszólítás. A Népszabadság júnhja 24-i számában Szántó Jenő vála­szol a levélre: „Fából vaska­rika? Az lenne fából vaskari­ka, ha azt hinnők, hogy a szo­cializmus csak a párt, a kom­munisták műve, nem pedig az egész népé! Az lenne fából vaskarika, ha az elvtárs meg­szólítás kisajátításával válasz­falat emelnénk a párt és a szo­cializmus pártonkivüli hívei közé, s mi begubóznánk e vá­laszfal mögé!“ A cikkíró a továbbiak során kifejti, hogy az „elvtárs“ meg­szólítás kétségtelenül a mun­kásmozgalom kialakulásával honosodott meg szélesebb kör­ben hazánkban, jóval korábban tehát, mint a kommunista párt megalakult. Az említett cikk kiegészí­téseként tlsztázandónak vél­jük egyrészt az elvtárs szó fo­galmát, másrészt használatá­nak eredetét is. Czuczor-Fo- garasi Nagy magyar szótára szerint elvtárs az, „ki ugyan­azon elvekkel bír, ugyanazon elvek szerént cselekszik. Más­kép: elvrokon.“ Lényegé­ben ugyanígy magyarázza a szót Ballagi szótára is. Mind­ezekből látható, hogy a szó eleinte csak az azonos elvűek, az egyforma politikai felfogá- súak jelölésére szolgált, s csak később válik a munkásmozgal­mon belül hivatalos megszólí­tássá. Waldapfel József mutatott rá elsőnek arra, hogy elvtárs szavunk, amelyet sokáig a múlt század végén keletkezett szónak tartottak, már 1848- ban megvolt, s a forradalmi mozgalmak szókincséhez tarto­zott. De még 6 is tévedett. E szavunk — miként azt Zsoldos Jenő kimutatta — ismeretes volt már 1848 előtt is. Az Or­szágos Ellenzéki Bizottmány­nak „Pozsony november 21-én 1847“ keltezésű körlevele ek­ként szólítja fel az ellenzéki híveket: „Jelenben..; két ál­talános elvet kívánunk min­den elvbarátaink ügyszereteté­be s kieszközlő buzgalmába •íánlanitii Igyekezzenek civ* társaink megyéikben azon né­zetnek többséget szerezni, mi­szerint követeik speciális uta­sításokat ne kapjanak.“ A körlevelet minden való­színűség szerint Koesuth La­jos fogalmazta. Az Ellenzéki Kör megalakulásáról tudósító körlevelében ugyanis hétszer említi az „elvbarátaink“ szót. Elvtárs szavunkat tehát Kos­suth Lajos irta le első ízben 1847-ben. Jókai Mór 1869-ben ilyen el- mű cikket írt pártjának lap­jába, a Han-ha: Siklósi válasz­tókerületi elvtársaimhoz! Meg is választották Siklós képvise­lőjévé! Dr. Tóth István A muntaversenvt ösztönző­vé teszik a jutalmait, ame­lyet év végén adnak a legjobb eredményt elérő brigádok­nak. As első helyezett kétezer, a második 1500, a harmadik 1000 forint jutalmat kap. A részidők értékelésekor is ad­nak egyéni jutalmakat és ki­tüntetésekét. Papp József elvtárs, az üze­mi bizottság titkára kalauzol az üzemben. Elsőnek Czigel'édi József brigádját keressük fel. Nyolcam vannak. A fárahúzást végzik. Czigelédi elvtárs el­mondja, hogy mindig gyakori hiba volt a bélés ránc ossága és erre kell a legnagyobb figyel­met és gondosságot fordítani. Egyszerű munka és mégis igen sokrétű. Most éppen szürke tűsarkú cipők bőrét húzzák a fára. Fényes fehér kecskebőr béléssel. A saroknál a fényes bőrt fordítva helyezik he, hogy fogja a sarkot és ne csúszkáljon a lábon. Egy mű­szak alatt a brigádja 800 pár cipőn végzi el a munkát. Ebben a műhelyben dolgo­zik még a nevezetes , .sport brigád”. Bár most brigádveze­tői válság van a sportolóknál, de ettől függetlenül eredmé­nyeik igen jók. A brigád át­lagteljesítménye 122.6 száza­lék volt. S ezek az eredmé­nyek a szigetvári sportolók szorgalmát dicsérik Itt dolgo­zik a magyar birkózó váloga­tott tagja, Módos is, aki a munkában éppen olyan kiváló, mint a birkózásban. A következő utunk az eme­leten Tóth Lajosné tűző bri­gádjához vezetett. Tóthné szakszervezeti bizalmi. Bri­gádja 122,4 százalékos ered­ménnyel az elsők között van. A fiatal mosolygás, barna- szemű asszonyka már hat éve (14 éves kora óta) dolgozik a gyárban. Nagyon szereti mun­káját, szereti a gyárat. Mikor kérdem, hogy milyen céllal vesznek részt a versenyben, elmondja, hogy a selejtcsök- kentést, a munkafegyelem ja­vítását és a termelékenység 4 százalékos emelését vállalták, ö maga 8 óra alatt 550 pár felsőrész-szárat varr össze. Át­lagos teljesítménye 130 száza­lék körül van. A keresete is szép, 1500—1600 forint. Elmondja, hogy szívesen versenyeznek. Azon igyekez­nek, hogy minél szebb és jobb legyen az a cipő, amelyet ki­adnak a gyárból. Ezt az évet még ebben a versenyformában dolgozzák végig és szeretnének legalább az első három helye­zett brigád között végezni, s jövőre talán ők is vállalják a szocialista brigád címért fo­lyó versenyt. Nem jutott már Idő meglá­togatni a Zója KISZ-brigádöt, mely szintén kiváló eredmé­nyeket ér el, a brigád veze­tője Fekete Piroska KISZ ve­zetőségi tag. A párttanok, a Kisz-tagok és a szakszervezeti bizalmiak ebben a versenyben a legjob­bak közié tartoznak. Nem a szocialista brigád címért ver­senyeznek, de mindent meg­tesznek, hogy a gyár hírneve még szebb legyen. Gazdagh István — VÁROSI Idegenforgalmi Hivatal július 10-én, (vasár­nap) 9—13 óráig a Mecsek ter­mészeti szépségeinek bemu­tatására autóbusz kirándulást szervez. Útvonal: Széchenyi tér, Allatkert, Lapis, Fehér- kút, Kozári vadászház. Rigó­két, Hősök tere, Széchenyi tér Részvételi díj uzsonnával együtt 15 Ft. Szakvezető. Je­lentkezés: Városi Idegenfor­galmi Hivatal (Széchenyi tér 1. sz. Tel.: 36-01) csütörtökön déli 12 óráig. Hilt lilt Művelődési házat avattak Sumonyban Nagy ünnep volt Sumonyban. Vasár- nap avatta a köz- ség kultúrházát. A kultúrház építésé­ből az egész község tivette részét Á társadalmi munka értéke mintegy hat­vanezer forint A községi tanács is hozzájárult a mun­kához. Az állami tá­mogatással együtt négyszázezer forint­ba került a művelő­dési ház. Van benne könyv társzoba, klubszoba és büfé. A legszebb a nagy moziterem, ahol színpad is van. Segítette a községet a Moziüzemi Vál­lalat is. Száz szék­kel segítette a ta­nácsot, így a nagy­terem berendezése megoldódott A kultúrház ava­tási ünnepségén Je- lics elvtárs, a járási tanács vb-elnökhe- lyettese mondott ün népi beszédet Az ünnepi műsorban 'észt vettek az úttö rők színjátszói, a KISZ-tánccsoport) A nagy érdeklődés­sel várt avatóünnep jégen> a művelődési ház nagyterme zsú­folásig megtelt az érdeklődőkkel. Su- mony kulturális éle; tében döntő fordu­lathoz értek, mert, a jövőben a járás, egyik legszebb kul- túrotthonában mű­velődhetnek, szóra­kozhatnak mjnkJ után a község dol­gozói; — A VÁROSI KÖJALL je­lentést készít a város levegő­szennyez ődési forrásairól. A jelentés alapján az Illetékes szakemberek a városi párt­bizottság ipari osztályának vezetésével operativ intézke­dési tervet készítenek Pécs területén lévő levegőszeny- nyező források megszünteté­séről. Füstszűrőket, pemye- leválasztókat építenek. ■— 4 km hosszúságú járdát építettek K&töly községben. Az utca egyik oldalán már elkészült a járda. A másik oldalon most folyik a járda­építés. — SZEDERKÉNYBEN be­fejezés előtt áll az egészség­ház felújítása. 17 ezer forin­tos költséggel korszerűen ren­dezik be. — A K1SZÖV vezetőségé­nek határozata alapján jú­lius 11-én délelőttre össze­hívták a KISZÖV választmá­nyát. A választmányi ülésen többek között ismertetik a vezetőség beszámolóját és a KISZÖV 1959. évi költség­vetésének felhasználásáról szóló jelentést, majd beter­jesztik a jövő évi költségve­tés-tervezetet. — ŰJ PALATETŐVEL lát­ják el és renoválják a pécsi Agfária Keményítőgyár épü­letét, — HAJLÍTOTT-VÁZAS szovjet női kerékpárok érkéz tek a Rákóczi úti járműbolt­ba. — EGYMILLIÓ-HATSZAZ EZER forintos költséggel kor szerűsí tik a mohácsi áruhá­zát — RENDÖRPIHENÖ éptií Pécsudvardon 37 «Bér forin­tos költséggel. I — MŰVELŐDÉSI otthonod Igazgatói részére egyhete( bentlalcásoe művelődéspoliti' kai tanfolyam kezdődött jti-, lit« 4-én Mohácson. — MÉG EBBEN a hónap­ban megkezdik az új játszó­tér építését Sárokon. — JÚLIUS 8-án fejeződin be Balatoni enyvesen a Dara-' nya megyei Úttörőelnökség által szervezett kéthetes rar vezető-képző tábor. A tábqrJ ban 117 úttörőt képeztek raj- vezetővé. — KEDDEN délelőtt a me­gyei tanács kistanácstermé­ben hat újaibb tsz 15 éves ma- jortelepülésl tervét vizsgált» meg a Terv-véleményező Bi­zottság. A bodal, tótszent- györgyi, merenyei, hlmeaházi. drávafokl Uj Esztendő (4 gyöngyösmelléki tsz-ek táv­lati terveit a bírálat végezté vei elfogadták. J Kedden két helyen volt tűz (5.) na­De pár perc múlva a moto­rok menete meglassúdott, még néhányat köhlntettek, aztán leálltak. Még erősebben lehe­tett hallani a szél vijjogását, a hullámok féktelen csapko­dáséi Aszhat az érájára nézett. Pontosan este tíz óra. Az üzem anyag elfogyott. Nemsokára negyvennyolc órája lesz, hogy a dühöngő elemekkel küsz­ködnek. Hány napig fog még tartani ez a harc, hány nap­palon és éjszakán át? Hiába igyekeztek rádiókap­csolatot teremteni a parttal, a készülék süket maradt és né­ma. A motor nem működött, az áramfejlesztő készülék is megbénult, az akkumulátor* ba pedig víz került és kisütöt­te. Mind a négyen tudták, hogy ebbs* • pokoli viharban re­pülőgépről vagy valami gyobb hajóról sem vehetik ész­re őket, hiába is indulnának a keresésükre. A hóval kevert ólmos eső fala mögött mintha a semmibe veszett volna a környező világ, 6zikrányi fényt, semmit, de semmit sem lehe­tett látni, Zigansin sietve, néhány szűk­szavú mondatba zsúfolva fel­jegyezte a hajónaplóba a Ja­nuár tizenhetedike folyamán történteket, a legénység erő­feszítéseit, hogy a naszádot ki­vettessék a hullámokkal a ho­mokos partra és mindazt, ami azóta végbement. A vihar tovább tombolt. A hullámok pörölycsapása) hol erre, hol arra lökték a naszá­dot. A tajtékozó víz végigsö­pört a fedélzeten. Víz hatolt be a fedélközbe és a kormány- fülkébe. Kibírja-e a hajó ezt az eszeveszett táncot? Az emberek is biábft erősek te&tikgrfeUci­leg, a viharral második napja vívott szakadatlan küzdelem halálosan kimerítette őket. Aszhat máris rendelkezik: — Lementek a gépházba! Egyenként. Amig ki nem hűl­nek a motorok. Megszáritkoz- tok, megmelegedtek, új erőt gyűjtőtök. Még szükség lesz rá; A legények csuromvizesen, ruhájukon jégpáncéllal egy­más után mennek le a gépház­ba, ráborulnak a még meleg motorokra, úgy szárítkoznak, melegszenek. Még el is bóbis­koltak. De úgy aludtak, mint a tengerészek vihar idején, a katonák a csata rövid szüneté­ben, minden pillanatban ké­szen, hogy talpra ugorjának és bajtársaik segítségére siesse­nek. A naszád szédítően hány­kolódott a vizen, hullámról hullámra ugrott. Mégis alud­tak, karjukkal, térdükkel ölel­ve a meleg motort, s fejüket a motorház fémburkolatára hajtva. Két nap múlt el. Minden idejüket, minden erejüket, min den gondolatukat a fékevesz­tett elemekkel, a tomboló vi­harral folytatott küzdelem fog­lalta le. Január húszadikán reggel úgy látszott, hogy a vihar ve­szít erejéből. A naszád ugyan még járta eszevesztett táncát a habokon, északnyugat felől hullám hullám után zúdult rá, és Aszhat úgy vélte, hogy ta­lán már néhány száz kilomé­terre sodród'ak el a parttól olyan sebesen ragadta magával a hajót a háborgó tenger. PoplavszkiJ, Krjucskovsziktj áa Fedettre im voltak a akó­házban. Aludtak. Aszhat egye­dül őrködött a fedélzeten. A hóval vegyes eső változatlan dühvei paskolta a hajó testét. Az égre alacsonyan járó fel­legek borítottak fekete kárpi­tot. Köröskörül mindent köd lepett, a naszád minden eresz­tékében recsegve magányosan hánykolódott a vizen. De mind azok után, amin keresztülmen­tek, ez már enyhülésnek lát­szott; Az őrmester pillantása a fe­délzetén álló kályhára esett, összeszedett mindent, ami éghetett és tüzet rakott. Arra gondolt, valami meleg ételt ké­szít, hogy a fiúk valamit egye­nek s erőre kapjanak. Jómaga is hirtelen kínzó éhséget ér­zett, b rájött, hogy milyen mér­hetetlenül, halálosan fáradt. Csodálatos módon épen ma­radt az edény, amelyben az ebédjüket, vacsorájukat szok­ták főzni. A fedélköaben egy zsákban néhány burgonyát ta­lált. Aztán az édesvizes hor­dót kereste, de nyomát se lelte a fedélzeten. A viharban ész­re sem vették, hogy egy hul­lám elsodorta. Szerencsére a kis tartaléktartaly épen ma­radt A hajón minden mozgott lengett, akár az óra ingája Aszhat mégis nekilátott krump lilevest főzni. Az edényt nyelé­nél fogva tartotta a tűz fölött s a lábán egyensúlyozva igye­kezett kiegyenlíteni a naszád hánykolódó mozgását. A csaj­kát nem állíthatta a tűzhely­re: kilötyögött volna belőle a drága víz. Kedden délután két helyre jj hívták a tűzoltókat. A Péc* Allamt Gazdaság keresztespusr tat üzemegységének egyik »' holdas árpatáblájába az arra ladó mozdonyból szikra patta’’ és az drpatdbla meggyulladt, d állami gazdaság önkéntes tüf oltói és a gazdaság dolgozd gyorsan te szakszerűen met kezdték a tűz eloltását és e nek köszönhető, hogy csupa* 2 hold területet semmisített md a tűz. A Sátorhelyi Állami GazdasáT ban egy szénakazal gyulladt K A kivonult tűzoltóknak a ka:* Jelét sikerült megmentenie Mintegy 135 mdzsa széna égé’ el, a kár 1» ezer forint. I —t JÚLIUS 11-én kezdő Szentlőrincen egy kéthe, bentlakásos tanfolyam, rru gazdasági szakvezetők rés re. — IPARI TANULÓKAT V vesz a Pécsi Bádogos és S# relő KTSZ. Pécs Koesuth V jós utca 63. 3 szerelő tanuló1 2 3 3 bádogos tanulót és lakaté* tanulót — SZERDÁN egésznapi'1 kertészeti bemutatót és W, pasztalatcserét tartanak i b eremendi Dózsa Tsz-beíj Ez alkalomból a megyei nÓ tanács szervezésében hátid* termelőszövetkezeti lány ó asszony látogat el a megy területéről Beremendre. — A JELMEZKÖLCSÖNZ1 Vállalat értesíti ügyfelei1 hogy leltározás végett mi1) dennemü kölcsönzés szünetó Budapest. V. Bécsi u. 8/5 sí alatti központi raktárainkba1 július 18—31-ig, Budapest f Kecskeméti út 8. szám alat* alkalmi ruha-kölcsönzőkbeí miskolci, pécsi, szegedi M kunkban július 12—14->j Leltározás alatt, ruhák, cl pők, kellékek készít# zavartalanul folyik. helyeink a megrendelők r# delkezésére állnak. “ (.Folytatása következüké — JŰLWS 6-án ül öd: másodízben a Dél-Dunántv Mezőgazdasági Kiállítás áW tenyésztési szakbizottsága. ' ülésen Somogy. Tolna és ranya állattenyésztési tpt} emberei vesznek részt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents