Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-06-01 / 158. szám
*»#•. JULIUS «. NAPLÓ 3 Hiányos a beruházások műszaki előkészítése Megfelelő beruházási szervet kellene létrehozni Valóságos nagyvállalattá nőtt valamikori Pécsi Tervező xia. Ma már szűknek bízóul a Rét utcai központ, s kor sem lesznek a tervezők vében a helynek, ha felépül Kórház térd irodaház, A lyszűke természetesen nem szik meg a tervezők muriján, mert négy megye határa szinte ontják az új beru- zások terveit. Annál inkább Szteti munkájukban hátrá- os hálását az & tény, hogy i vállalatok beruházási csoportjai alában nincsenek felkészül- feladatadkra, s ezért hiá- Ds a beruházások műszaki készítése. — A beruházások műszaki (készítésénél tapasztalható Mik, mint Igenedet ti Tibor rtárs, a Tervez» Vállalat izgatója elmondotta — álta- >an hitelgazidállkodási prob- nálkra vezethetők! vissza. A esi Tejüzem reflawistrukciós veinek készítésénél és álta- >an a sietséggel készített veknél ez a gazdaságosság- 1 bosszulja meg magát. A. Pécsi Tejüzem taioulmány- vét például még 1959-ben lészítették. A beruházási jgram 1959 decemlberében rült tárgyalásra, dej jóvágyása csak ez óv április ■én történt meg. Ezután még isfél hónapot vett igénybe első ütem tervének jóvágyása, s csak úgy kezdhetik lg a kivitelezési tervdoku- •ntáció készítését. Minden- k ellenére még ebben az évii ötvenmilliót kell betűzni a tejüzem épitkezesebe, irt különben megvonja a hi- t az illetékes mánisiztérium. im nehéz levonni ezek után következtetést: a rendelke- sre álló rövid idő alatt néma iet alapos tervet készíteni, ri később a kivitelezésnél lyos anyagi karóikat okoz.; Általában leruházások előkészítésévé! van probléma Mint a Tervező Vállalat izgatója elmondotta, az új Iszabási rendelet alapjául a Hitelezési összeg szolgál, te- t tudniok kell, hogy a megrónak milyen összeg áll rendezésére. Vannak azonban, ik annyira tájékozatlanok, ,gy már ezt az alapvető ada- í sem tudják szolgáltatni ... A PÉCSI SÜTŐIPARI V. I IPARI TANULÓT vesz fel, akik a 14 életévüket betöltötték és a 17 életévüket nem érték el, s az általános iskola VIII. osztályát legalább közepes eredménnyel végezték. ELENTKEZÉSJ HATÁRIDŐ: íruus io. 157 741 [dőjárásjelentés Várható időjárás szerda esti az ország északi felében Ihős idő, néhány helyen eső- 1. Délben kevesebb felhő, iraz idő. Ma még időnként ink északnyugati, holnap Érsekeit nyugati, délnyugati Él. A hőmérséklet lassan több emelkedik. Várható leg- acsanyabb éjszakai hőmérőiét tíz—tizennégy, legmasabb nappali hőmérséklet ■lnap 22—26 fok között. HLLANV és VIDÉKE KORSETT FÖLDMÜVESSZÖVETKE- 5ET szakképzett BOLT- ÉS ITALBOLT- VEZETŐKET keres. Erkölcsi bizonyítvány beszerzése kőtelező. Jelenik kezm lehet személyesen, illetve írásban, önéletrajz beadásával egyidejűleg. 474 Ezzel szorosan összefügg, hogy a beruházó nem tud tervezési programot adni. Ilyen esetekben természetesen segítenek a Tervező Vállalat munkatársai az összeállításban, de a beruházók helyett nem végezhetik el ezt a munkát, hiszen amúgyás túlzsúfolt a programjuk. A megbízások zömét például úgy kapják, hogy azonnal kezdjék meg a munkát, pedig a tervezők számára is fontos lenne bizonyos átfutási idő biztosítása. Ez indokolná, hogy rövidítsék le az adminisztrációs időt a vállalatoknál, s időben jelentkezzenek a tervezési megbízással. Igaz, túl nagy előrelátás a beruházásoknál sincs: de talán el lehetne émi. hogy ne csak átfutó munkákkal lássák el vállalataink a tervezőket. Jelenleg, a III. negyedév kezdetén például még egyetlen 1961-ben kezdődő tervezésre sincs megbízásuk. Pedig, ha lenne, módjuk nyílna egy-egy elképzelés „meg- érleJésére”, egy-egy munkára több variáció kidolgozására, a gazdasági összefüggések alaposabb megfogalmazására. Persze, a korábban kapott tervezési megbízatások sem oldanák meg véglegesen a kérdést; Megfelelő beruházási szervet kellene létrehozni —■ véh a Tervező Vállalat igazgatója. — Leghelyesebb lenne, ha a városi tanács venné át a beruházások műszaki irányítását. Ügy tudom, hogy jelenleg létszám- és béralaphiány akadályozza ennek megvalósítását. De ha elgördítenénk az akadályokat, az népgazdasági vonatkozásban nagyon sokat jelentene, lói gazdálkodik a Baranya megyei Tanács Mezőgazdasági Vállalata A Baranya megyei Tanács Mezőgazdasági Vállalata az első félévben eredményes munkát végzett Ezt mutatja hogy a vállalat sellyei keltető állomása a második félév végére 1960. évi tervét 110 százalékra teljesítette. A pécsieknek a második félév végéig a terv szerint 750 ezer csirkét kellett volna keltetniük. Ezzel szemben 950 ezer darabot keltettek ki és ezzel elérték, hogy éves tervüket a félév végére 95 százalékra teljesítették. A vállalatnál szép eredményt értek el az előnevelt baromfiaknál is. .Tervüket ötven százalékra teljesítették az első félévben. Első látszatra ez nem is nagy eredmény, hisz a terv felét teljesítették. Igenám, de a terv fele majd csak később lett volna esedékes. A vállalat az első kaszálásé szénáját már mind betakarította és mint kiderült, itt is jó eredményt értek el. A betervezett évi széna mennyiségnek hatvan százalékát már az első kaszálásból biztosították. Jó termésük ígérkezik őszi árpából is. őszi árpákat a boldogasszonyfai üzemegységben már learatták és a becslések azt mutatják, hogy 14—15 mázsát ad álagosan az őszi árpa minden holdja. Mire kész lett az őszi árpa aratása, befejezték a kukorica második kapálását is; Mert mint mondják: kukoricából is túl szeretnék teljesíteni a tervüket.. Ezeknek az eredményeknek az értékét növeli az a tény is, hogy bár szinte eddig minden tervüket túlteljesítették nem kevesebb mint százezer forint munkabért takarítottak meg a félév alatt. A Mezőgazdasági Vállalat azonban nemcsak a tervét teljesítette túl. Mást is tett. Többek között az első félévben minden naposcsibét beoltott pestis ellen. Most azt tervezik, hogy az előnevelt csirkéket is pestis ellen oltva adják át a termelőszövetkezeteknek, a vásárlóknak. Megkezdte jugoszláviai kőrútját a Mecsek Művészegyüttes Hétfőn reggel indult el a Mecsek Művészegyüttes a korábbi megbeszélések és előkészületek nyomán megvalósult jugoszláviai háromhetes vendégszereplésére. Az együttes hónapok óta készült erre az útra, műsorszámait részben már a pécsi közönségnek is bemutatta, s az itt látottak alapján remélhetjük, hogy a vendégszereplés a fiatal pécsi együttesnek egyúttal az első külföldi sikert is jeleníti, amelyet később újabbak követnek. Ülést tartott a genfi atomértekezlet Kedden tartotta Genfben 224. ülését az atamfegyverkísérle- tek megszüntetéséről tárgyaló háromhatalmi értekezlet. A több mint egy órás ülésen az angol küldöttség vezetője elnökölt; Az ülés után kiadott közlemény szerint „folytatták az értekezlet elé terjesztett okmányok megvitatását.“ A következő ülést szerdára tűzték kii Bánfán mindenki arat A tanácsháztól Bem messze, az ártézi kút szomszéd ságában, egy parkosított részen szökőkútból víz lövell a magasba; — Lesz itt még más is — mondja Bánfa község tanácselnöke, Kiss Nándor. — Most építjük az új tanácsházat, párt házat és kultúrházat egyben. Ott lesz, ahol most a tsz irodája van; Az épületet már félig elbontották, az utcán tégla, az udvaron homokhalom, most hozzák a meszet teherautón; — Több mint százezer forintba kerül ez a harminc méter hosszúra nyúló épület, amelynek utcafrontja tizenegy méter lesz; Bánfa, termelőszövetkezeti község. Azt mondják: nehezen lett azzá. 1959 tavaszán megalakult itt már egy szövetkezet A féle falu benne is volt, de akkor tavaszon azt mondták: „Majd ősszel kezdünk.“ őszig sok minden történt a faluban, egyesek sok mindent összebeszéltek és ekkor azok, akik még a tavaszon azt mond ták: „Majd ősszel“, ősszel ezzel álltak élő: „Ha bent lesz mindenki.“ A télen termelőszövetkezeti község lett Bánfa. Vetőmagot a járás nem tudott adni. Osz- szeadták a tagok; — Nehezen indult, de most jól megy —- mondja a tanácselnök és a határba invitál: nézzem meg az aratókat, beszélgessek el az emberekkel. Lassú szél borzolja a határt. Igazi, jó aratási idő. A távolban emberek látszanak, az úton egy kerékpáros jön felénk; Magas, szőke ember ugrik le a kerékpárról; — Hogy álltok? s“ kérdi a tanácselnök; — Ma kész lesz az őszi árpa — válaszol Papp János, az Egyetértés elnöke. Aratnak a tsz-tagok. Amott, Sumony irányában három ló- vontatású fűkaszával, itt körös körül meg kézzel; — Itt a Kovácsék, meg a Pitzék aratnak — mutat az útról egy árpatáblára Papp János. — Megy itt az aratás. Látja, ezek közül is csak három tsz-tag és mégis hatan aratnak; Mire elérjük az aratókat, megtudom a titok nyitját. A bánfai Egyetértés tagsága ugyanis a legutóbbi közgyűlésen úgy határozott: „kenyérnek való búzát csak az kap, aki részt vesz az aratásban. Ha a családtag rés2t vesz, ő is megkapja.“ — Meg az aratásban szerzett minden munkaegység után kapnak a tagok öt kiló árpát, vagy búzát. Ez attól függ: mikor mit aratnak — így az elnök; Idős Kovács József rátérdel a kévére, csavar egyet a kötélen és felálL — Ez a negyedik hold, amit aratunk. De, ha lenne, még aratnánk; — Lesz még, ha másutt nem, ott az aljban kapnak. Egy másik táblán négyen aratnak. — Csak ő tag! — mutatja be az elnök Varga Józsefet, az Egyetértés csapatvezetőjét. — És maguk is mindig a tsz- ben dolgoznak? — Ajaj, sokszor még többet is, mint ő — válaszol idős Varga József. — Hát többet is kapáltunk, mint te; Varga megtörli a homlokát: — Ez a harmadik hold. Nem mondom, szépen kerestünk. Huszonnégy munkaegységet kapunk ezért a három holdért, meg 120 kiló árpát. Járjuk a határt. A válasz mindenütt ez: „Itt mindenki arat.“ Az úton idős bácsika bandukol hazafelé. Vállán kasza, amelynek pengéjén időként megvillan a napsugár. — Az öreg Kovács Vince bácsi — kapja el tekintetemet a tanácselnök. — Hetvenöt éves, rokkant is a kezére, de azért még talán meg sem lehetne otthon kötözni. O is arat, segít a gyerekeinek; A közgyűlésen egymást hívták versenyre a tsz-tagok. A verseny egyszerű, de igen hasznos. Azt tűzték ki feladatul: a legrövideb bidő alatt me lyik aratópár vág le több gabonát. Az első helyezettnek a közgyűlés három mázsa, a másodiknak két mázsa, a harmadiknak pedig egy mázsa búzát szavazott meg. Mindenki első szeretne lenni. Itt Bánfán azt mondják: „Ha vállaltuk a közös gazdálkodást, akkor szívvel-lélekkel kell csinálni, mert anélkül semmire sem megyünk!“ Mennyire igazuk van; Megyénk több termelőszövetkezetében is megszívlelhetnék ennek a mondásnak az igazságát, Két láncpálya készül Kossuth-bánya gépüzemében Két — a csillék továbbításához szükséges — nehéz típusú szintes láncpályát készít a szénosztályozó részére a komlói Kossuth-bánya gépüzeme. A két 40—Í5 méter hosszú láncpálya július 15-re készül el, Pajzs János karusszel esztergályos egy láncpálya fékdobot munkál meg. Bihácsi János és brigádja a szintes láncpálya vasszerke* zetén dolgozik^ A vonszoló tengelyek előnagyolását végzi Gasparik József III, éves ipari tanuló. A „kis" kőművesek A kis kőművesek tulajdonképpen technikusok. a Pollák Mihályról elnevezett Pécsi Építőipari Technikum növendékei, csak szakmai gyakorlaton vannak és falazni tanulnak. Első, másod, har- évesek, fiatal fiúk lányok. Pécs nyugati városrészében a 109— 113 és 114-es épületen sürgölődnek-forgolód- nak kék overálljuk- ban. A napsugár szét- nyomja néha a felhőket és lepillant rájuk. Reggel hét óra van és a duda munkába hívó kürtje már piroshasú téglák között találja őket; A 113-as épület alagsora már készen 611, most kezdik a falat „húzni”. A növendékek egyelőre csak téglát hordanak, előkészülnek falazásra. A fiúk többen vannak mint • láawjils. így először egy lányt szólítok meg. — Kollár Mária vagyok. Első éves. Vékony ujjain ragtapasz árulkodik a tég- lahordás nem éppen könnyű munkájára. — Előfordul — mondja nevetve —, de meg kell szokni. — Mennyi időt töltenek itt el gyakorlaton? —> Június 10-től július 16-áig. Akkor hazamegyek, Szederkénybe. — Miért választotta ezt a pályát? — Nagyon tetszik ez a munka. A szép nagy épületek... Muck Józsefet vagy öt lépéssel arrébb szólítom meg. Csendes, halkszavú, nagyon szerény fiatalember. Tizenhat éves. Kék micisapkát hord, ami olyan „szakibá- csis” külsőt kölcsönöz a vékonydongáj ú legénykének; — Másodikos vagyak — leheli a levegőbe. — Hol lakik? — Lánycsókon. Ott van az édesanyáim. Onnan sok építőmunkás került már ki. Olyan kőművesfalu. — Nem nagyon nehéz dolgozni? — Egyáltalán nem. Sokan vagyunk és ami nagyon jó, fiatalok az oktatóink; — Mindig ilyen komoly, vagy szomorú valamiért? Mosolyfélét présel ki ajkából. — Nem vagyok szomorú. — Miért lesz építésztechnikus? — Nagyon szeretem az építészetet. — Az egyetlen gyönyörű foglalkozás... Megered a beszéd patakja, szép tisztán csörgedez, tizenhat év összes romantikájával, nagy-nagy terveivel; — Modem, egészen modern épületeket fogok tervezni. — Nem unják a többiek sem, hogy ilyen egyszerű munkát. mint a téglahordás kell nekik végezni? — Nem. dehogyis! Persze nem mindig van az embernek kedve dolgozni, meg elfáradni, dehát kérem a munka... az egy nagyon szép dolog... Arrébb lépve látom, hogy csaknem mindegyik „kis kőműves" ujján ragtapasz díszük. Kedvük azonban ragyogó, csupa nevetés, vidámság és tréfa húzza felfelé a falakat, no meg a két kezük, mely a munka becsületét is érzi. amikor a homlokról, a tűző napban, legu- rul az első sós csepp; Szilt* István
