Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-26-01 / 175. szám

WOT. JŰLITTS 26. NAPCŐ 5 A lakóterületeken várják a kommunistákat Felkészülés az új oktatási évadra A művelődésügy nyári továbbképzési programjáról Mohácson jelentős ipari üze­mek vannak. Van ott bútorgyár, gépgyár, Farostlemezgyár, Selyemgyár, Vannak központi jelentőségű vállalatok is. A kiskereskedel­mi vállalatokat is Mohácsról igazgatják. Van ott földműves­szövetkezeti központ is, a köz­lekedési vállalat is jelentős, a községgazdálkodási vállalat is Ezekben az üzemekben és vállalatoknál pártszervezetek, szakszervezetek és az ifjúsági szervezet alapszervezetei . mű­ködnek. Nőbizottságok és sport egyesületek is fontos szerepet játszanak a dolgozók közösségi életének erősítésében. A kom­munisták tehát mindenütt meg találhatják azokat a fórumokat és szervezeteket, amelyeknek a munkájába bekapcsolódva terjeszteni tudják a párt poli­tikáját* Bizonyos elszigetelődés lehetősége azonban megvan a gyárakban és vállalatoknál, bármennyire is jól dolgozza­nak a pártszervezetek. Mert csak az adott üzem, vagy in­tézmény problémáit látják mun kahelyeiken. Természetesen nincsenek elszakadva a lakó­helyüktől sem, mert nem von­hatják ki magukat az élet min­dennapi eseményeinek hatása alól, ott ahol laknak. Hozzá tartoznak a lakótelephez, az épülettömbhöz, a lépcsőháizban lakók kis kollektívájához* Hogy a lakóterületeken Is közelebb kerüljenek a pártta­gok a pártonkívüliekhez, min­den bánatukban és örömükben velük erezzenek, szükség van arra, hogy a lakóterületi párt- szervezetekben is megismer­jék azokat a dolgozókat, akik üzemi pártszervezet tagjai* A párt Központi Bizottsága a múlt óv decemberében elhatá­rozta, hogy létrehozza a lakó- területi pártcsoportokat, azért, hogy azokban vegyenek részt azok a kommunisták, akik egy háztömbben, egy lakótelepen, egy utcában vagy házban lak­nak. Ezeken a pártcsoportokon belül saját lakókörnyezetük politikai nevelésében jobban részt tudnak venni* Mohácson is végre kellett volna hajtani ezt a határoza­tot Szerettük volna bemutatni, hogyan hajtották végre, mi­lyen eredménnyel működnek ezek a lakóterületi pártcsoportok a határozat óta. Pécsett, Kom­lón és néhány nagyobb közsé­günkben szépen halad a lakó­területi pártcsoportok munká­ja. Sorra alakultak meg és már működnek is, legtöbb he­lyen konkrét feladatokat kap­tak a kommunisták a területi pártszervezetektől. A Baranya megyei Építőipari Vállalat és a Vízkiemelőmű pártszervezetének tagjai több­ségükben teljesítették ezt a ha­tározatot és Jelentkeztek a la­kóhelyűje szerint illetékes párt- alapszervezeteknél. Pedig az Építőipari Vállalat párttagjai­nak többsége nem is Mohácson lakik, hanem szétszórtan a községekben. A városban nincsen sok la­kóterületi pártszervezet. Mind­össze kettő van. Eevik az új­városi pártszervezet, a másik pedig az I. .körzeti. A mohá­csi ipari üzemek pártszerveze­tei mégsem gondoskodtak ar­ról, hogy a Központi Bizottság határozatának megfelelően je­lentkezzenek a lakóhelyi párt­szervezeteknél az üzemi kom­munisták. Mivelhogy fél éve lesz las­san, hogy a határozat végre­hajtásához hozzá kellett vol­na kezdeni, nem mehetünk el szé nélkül amellett, hogy a Farostlemezgyár, a Bútorgyár, a MÁVAUT, a Selyemgyár kommunistáit még ma sem tartják nyilván lakóhelyük pártszervezetében. Igaz, hogy vannak olyan elvtársak, akik nem a? újvárosi, vagy az I. körzeti pártszervezet területén laknak. Akik azonban ott lak­nak, azoknak már jelentkezni­ük kellett volna* Az is érthetetlen dolog, hogy a járási pártbizottság felelős munkatársa azért nem tartotta fontosnak, hogy az üzemi párt­tagok az újvárosi területi párt- szervezetnél jelentkezzenek, mert az újvárosi pártszervezet­ben csupa idősebb, nyugdíjas párttagok vannak. Hogyan függ össze ez a két dolog? Semmiképpen. Ha csak úgy nem, hogy éppen azért kellett volna már jelentkezniük és munkát kérniök a területi szer­vezetnél, hogy fiatalabbakkal frissüljön fel a lakóterületi pártélet* A rotációs gépeli dübörögve ontották a lapokat. A rádiók hírszolgálatának bemondóit fényjelek figyelmeztették: kez­dődik az adás. És az újság­olvasók, rádióhallgatók száz­milliós tábora szerte a világon •megdöbbenéssel értesült a pá­rizsi eseményekről. Az Egye­sült Államok kormánykörei meghiúsították a csúcstalálko­zót! New Yorkban és a tőkés vi­lág sok más nagyvárosának fényűző villáiban azonban nem siettek a reggeli lapok felbon­tásával. A legfrissebb rádió­hírekre sem voltak kiváncsiak. Ezek a „jól értesült körök" már jóelőre értesültek a dol­gokról. Hogyne értesültek volna a történtekről, hisz őjc terelték ilyen mederbe az eseményeket, az ö megbízottaik torpedózták meg a csúcsértekezletet, ame­lyet oly reménykedve vártak a népek! A reggeli lapok még érintet­lenül hevertek a villakapuk levélszekrényeiben, de. a házi­gazdák máris telefonhívások tucatjával árasztottak el egy bizonyos New York-i épületet s telefonértesítések sorozata érkezett onnnam is. Mert az a New York-i épület — mint a Schweizer Illustrierte Zeitung írja — olyan rafinált módon berendezett távbeszélő-hálózat­tal rendelkezik, amellyel a legtávolabb lakó ügyfél is per­ceken belül kapcsolatot teremt­het. Ez a bizonyos épület — a New York-i tőzsde. A tőkés országok úgynevezett gazda- sági központja. A hidegháború haszonélvezőinek szentélye. Több mint másfél évszázad­dal ezelőtt, az 1790-es években néhány New York-i kereskedő elhatározta, hogy meghatáro­zott időben egy bizonyos .fa alatt mindennap találkozik és megbeszéli a piac helyzetét. S az egykori parókás, há­romszögletű kalpagos kereske­dők utódai — pontosabban az utódok megbízottai — ma is azon a helyen találkoznak. Csak a lombos faóriás tűnt el. Antik templomhoz hasonló épület emelkedik helyette. Ebben a templomban a pénz, a dollár az isten. És szolgáló papjai sem vér­től, sem pusztítástól nem riad­nak vissza, hogy áldozzanak oltárán, saját maguk mérhe­tetlen hasznára, milliók ki­zsákmányolása, elnyomása, sa­nyargatása árán! Másfél évszázaddal ezelőtt — a tőzsdéről írott „romantikus" Sok úi, nagy feladat vár megoldásra hazánk szocia­lista építésében. Uj ötéves ter­vünk végrehajtásával szeret­nénk meggyorsítani a szocia­lista haza felépítését. Külpoli­tikai problémák is vannak a világban, amelyek érdeklik a pártonkívülieket és választ vár­nak azokra. Jó dolog tehát, ha a lakóhelyeken is jól megis­merik egymást akik együtt lak­nak, párttagok és nem párt­tagok egyaránt, hogy a lakos­ság közötti politikai nevelő­munka eredményesebb legyen. A mohácsi ipari üzemek párt szervezetei a járási pártbizottság segítségével még mindig pótol­hatják, amit elmulasztottak. Bízzák meg a párttagokat az­zal, hogy jelentkezzenek a lakóhelyük szerint illetékes pártszervezetnél s ha ott párt­munkát kapnak, vállalják szí­históriákban nagy előszeretet­tel emlegetett — óriásfa ár­nyékában arról folyt a tervez- getés, hogy miképpen irtsák, pusztítsák az indiánokat. Ho­gyan űzzék végpusztulásba, a művelhető vidékekről egyre távolabb az irokézeket, cree- keket, tuscarorákat s az ős­lakók többi törzsét. Ma világuralmi tervekről álmodoznak az egykori gazdag kereskedők imperialista le­származottai. Szolgálatukba fo­gadják, pénzelik, fegyverrel látják el a fasisztákat, akna­munkát folytatnak a függet­lenség útján elindult vagy a gyarmati elnyomás felszámo­lásáért küzdő népek ellen, provokációk sorozatát szerve­zik a szocialista országokkal szemben. Igyekeznek elgán­csolni minden olyan lépést, amely a békés együttlétezést, a békés gazdasági versenyt szolgálná. űz amerikai dolgozóktól össze­harácsolt adókból, az állami költségvetésből milllárdokat költenek fegyverkezésre, hogy fegyvergyári részvényeik érté­ke tovább növekedjék, hogy telhetetlen pénzszekrényeiket még jobban teletömjék a tö­megpusztító eszközök gyártá­sával szerzett búsás haszon­nal. A „General Dynamies Cor­poration" nevű amerikai tröszt távirányítású lövedékeket, ka­tonai repülőgépeket és hajókat gyárt. 1955-ben 21.2 millió dol­lár, 1958-ban 36.7 millió dollár tiszta nyereséget szerzett. A „Boeing Airplane” hadi­ipari monopólium részvényesed 1953-ban 20,3 millió dollár, 1958-ban 29.4 millió dollár profitot vágtak zsebre. A „Lockheed Aircraft Cor­poration” szintén hadiipari termelésre „specializálta” ma­gát. Ez a trößzt gyártotta pél­dául a hírhedt „U—2” repülő­gépet. A Lockheed Aircraft Corporation 1958-ban közel húsz millió dollárnyi tiszta hasznot szerzett... A „Dupont de Nemours” az amerikai háborús atom- és vegyipar egyik legnagyobb konszernje. Vállalatai működ­nek számos más tőkés orszá­gokban is, így például Kana­dában, Angliában, Belgium­ban, Nyugat-Németországban stb. Tiszta nyeresége 1950-ben 307,6 millió dollár volt. 1959- ben pedig — 418,7 millió dol­lár! És sorolhatnék tovább a ha­diipari termelésre berendezke­dett amerikai monopóliumo­kat.,, Hasonló számúikkal ta­Szombaton délelőtt a mohácsi Kisfaludy Gimnáziumban és a Bartók Béla Művelődési Házban egyszerre két népmű­velési tanfolyam ért véget. A gimnáziumban a motoros és az elektromos szakkör-vezetők tanfolyamának hallgatói bú­csúztak, a művelődési házban pedig a színjátszókör-vezetők a tanfolyam két hete alatt ki­dolgozott jeleneteket adták elő az utolsó napon. Ezzel azonban nem csupán ez a két tanfolyam zárult, hanem a pedagógusok, művelődésügyi dolgozók továbbképzésének fontos szakasza is* Idén az eddigi éveknél gaz­dagabb továbbképzési tervet készített a Baranya megyei Tanács Művelődésügyi Osztá­lya. Mintegy ötszáz nevelő és népművelési dolgozó részvé­telével szervezte meg tanfo­lálkozunk még ezekben a hi­vatalosan közzétett profit-ki­mutatásokban is. A valóságban azonban még ennél is nagyobb a hadiipari trösztök jövedelme. A csúcs- értekezlet megtorpedóztatása után pedig újabb milliókat szereztek. „Az értekezlet kudarca — írta azokban a napokban a New York Times — serkentő­leg hatott az értéktőzsdére, amelynek a forgalma valóság­gal rekordot döntött. *. Több hónapos kiábrándulás és zavar után, ez a hét bátorítólag ha­tott”. Az agresszív imperialista kö­röknek, amelyek a népek éle­tével és vérével üzérkednek, a békepolitika bármilyen si­kere — kiábrándulást jelent. A haladó emberiség azonban — élén a legyőzhetetlen szocia­lista táborral — éberen őrkö­dik a béke felett. Azon mun­kálkodik és azért harcol, hogy a „pénz templomának pap­jait” minél több kiábrándulás érje, hogy végleg lefogja a há­borús uszítok ismét pusztításra emelkedő kezét! lyamait, amelyek célja egy­részt a következő oktatási év ben az oktatás magasabb szín vonalának biztosítása, más­részt a népművelési munka továbbfejlesztése. Már június végén két tan­folyam indult Siklóson. Ezen az összevont osztályú általá­nos Iskolák nevelői vettek részt A matematika, fizika és a kémia oktatásához kaptak segítséget A tanfolyamokat elsősorban az tette szükséges­sé, hogy az osztatlan iskolák­ban a nevelőknek különleges, nehezebb körülmények között kell azonos színvonalon taní- taniok és a természettudomá­nyok rohamos fejlődése az előbb említett tantárgyak ok­tatása tekintetében támaszt fokozott követelményeket. Ha sonló tanfolyamot szervezett a Központi Pedagógus Tovább képző Intézet Pécsett, július első hetében, a Dunántúl ösz- szevont iskoláiban tanító alsó tagozatos nevelők számára. Július közepén indult Mo­hácson a művelődéspolitikai tanfolyam. Erre népművelési felügyelőket, művelődési ott­hon igazgatókat, népművelési ügyvezetőket és szakkörveze­tőket hívtak meg. Itt általános művelődéspo­litikai tudnivalókat sajátíthat tak el. Hazatérve remélhet­jük, hogy községeikben a kö­vetkező téli évadban fellen­dítik a népművelési munkát. A műszaki és mezőgazdasá­gi szakkörvezetők tanfolyama — az előbbi Mohácson, az utóbbi Szentlőrincen — egé­szen új kezdeményezés. A me gyei tanács művelődésügyi osztályát az vezette ezek szer­vezésekor, hogy az iskolákban mind szélesebb körben és egy re intenzívebben folyó poli­technikai oktatáshoz nyújtson segítséget a nevelőknek. Ezért ide nemcsak a már működő szakkörök vezetőit hívták meg, hanem azokat is, akik ilyen szakkörök létrehozását vállalták. Az oktatási év fo­lyamán azután az iskolájukat (vagy felnőttek szakkörét) tá­mogató üzemek, termelőszö­vetkezetek és állami gazdasá­gok segítségével hozzák létre és tartják fenn szakköreiket. A nyári tanfolyamon elegendő alapot kaptak ahhoz, hogy munkájukat mind elméleti* mind gyakorlati tekintetben megfelelően láthassák el. A- művelődési otthonok jobb munkáját segítette a szi­getvári bábjátszó- és a mo­hácsi színjátszó-rendező tan­folyam. A bábjátszó tanfolya­mon óvónők és általános is­kolai alsótagozato* nevelők vettek részt, hogy iskoláik­ban majd hasznosítani tudják a bábjáték nevelőerejét is, de ha a lehetőségek engedik, bábjátszóköröket is szervez­zenek. A színjátszó rendezők Mohácson alapfokú rendezői ismereteket sajátítottak el, s a tanfolyam végén már saját maguk által előkészített és rendezett jeleneteket, illetve keretműsort mutattak be. Ha­zatérve községeikbe, remélhet jük, hogy ahol eddig is volt színjátszókor, annak munká­ját tovább javítják, ahol még nem volt, most létrehozzák. Az eddigi tanfolyamok —• kisebb zökkenőktől eltekintve — rendben zajlottak le és a kezdeti elképzeléseknek meg­felelő eredményekkel bíztat­nak, bár a teljes eredményt nyilvánvalóan csak az okta­tási év végén mérhetjük majd le. Annyit már most megálla­píthatunk mégis, hogy ezek a tanfolyamok — a részvevők és tanfolyamvezetők tanúsko­dása szerint is — hasznosak voltak, mert az Iskolákban és általában a művelődésügyi munkában igen nagy szükség van azokra az ismeretekre* amelyeket itt szerezhettek a tanfolyamok hallgatói* A további nyári program­ban már csak az általános- iskolai igazgatók augusztusi tanácskozása szerepel.A neve­lőknek, a művelődésügy dolgozóinak tehát jut még idejük a megérdemelt nyári pihenésre is, bár természete­sen sokan vesznek részt kü­lönböző nyári feladatok meg­oldásában, úttörőtáborok ve­zetésében, vagy éppen az aratásban* Az ided nyári továbbképzési program nyomán joggal vár­hatjuk, hogy ősszel Ismét gya­rapodott tudással, több tapasz talattal, magasabb színvona­lon látnak munkához a neve­lők és a művelődésügy dolgo­zói* Lakatos András Müller ]ózsi bácsi délutánjai —> A sásdi piacról érkeztem meg éppen. Disznókat vettem a termelőszövetkezet ré szére. Nagyon szépek, egész biztos, hogy ha­talmas hízók lesznek belőlük. Most meg sie tek tovább, mert van még dolgom délután is, — mondja Müller József a mágocsi Bé­ke Tsz kocsisa. Keanénykötésű, jő hatvanas férfi Müller József. Olyan a kézfo­gása, mint a harapó­fogó, Mondatai nyu­godtak, megfontoltak, magabiztosak. Úgy beszél a mun­kájáról, életéről, a tér melősaövetkezetiTŐl, hogy érezni ez a terme 1 őszövetkezeti paraszt ember a magáénak érzi a közöst, ez har­colni, küzdeni tud a közös érdekeiért, — Szép feladata van a termelőszövet­kezeti kocsisnak. Mert hiába mondja nekem akárki is, hogy nin­csen szükség a kocsira meg a lóra, hogy min­dent el tud végezni a gép. Amikor a jó agya gos mágocsi földre le­esik a zeső, bizony el­fúltad a Zetor is, meg a körmös is, de az én két jó lovam sokszor tengelyig érő sárban is kivontatta a tejes- kannával dugig rakott kocsit No, persze a gép az gyorsabb, az nem is kér enni za­bot, de azért néhány évig még szükség lesz a lóra. A termelőszövetke­zet termésére, az ara­tás ra-caéplésre terelő­dik a szé. Érdekes, hogy ez az idős pa­rasztember milyen sokoldalúan jártas a termel őszövetkezet ügyeiben. Ismeri tö- viről-hegyére. — A termés jó kö­zepesnek mondható. Természetesen ez alatt azt értem, hogy vannak kiváló táblá­ink, vannak aztán kö­zepesek is. Most lát­ni* hogy nagyon ér­cem es megfelelő trá­gyázással elősegíteni a növény fejlődését. Mert ott, ahol az át­lagosnál kicsit jobban trágyáztunk, meglát­szik a termésen *s. — Ami a kukoricát és a krumplit illeti, ott is jó termésre számí­tunk. A szőlészeti bri­gádban dolgozó kolle­gáim meg azt mond­ták, hogy itt is arány­lag jó termésre van kilátás. Lesz tehát ke­nyér is, kukorica is a hízók részére. A termelőszövetke­zeti tag szorgalmát, munkáhozéliását leg­jobban a munkaegy­ség könyvecske doku­mentálja. Ebben so­rakoznak számokba öntve a szorgos hét­köznapok eredményei örömei. •— Nem panaszkod- hatom ezen a téren sem. Havonta átlago­san megvan a 28—30 munkaegységem, a mi 950—1100 forint kere­setet jeleni* Termesze tesen ehhez jön az esetleges elszámolási prémium, na meg a háztáji jövedelem is* Akkor az évvé a í el­számolásnál elég szép összeget kap maid. És vajon mire költi? —• Aj, azt már a „pénzügyminiszter" —• már mint a felesésem pontosan eltervezte* Itt van mindenekelőtt a kisunokám, a<l di­áklány, ő kap néhány szép holmit, aztán er- re-arra majd kerül. Persze okos beosztás­sal, hogy jusséi s* maradjon is. Elsiet, mert várja a munka, várj ók a lo­vacskái, hiszen még fontos munkát kell elvégeznie késő dél­után is. vesen. Gyevl Károly A dollár temploma i He $ ß> fc Szerda este 7 órakor Jegyek az WVSZ-nál Széchenyi tér 8telefon: 10—20 és a helyszínen, telefon: 13—00

Next

/
Thumbnails
Contents