Dunántúli Napló, 1960. július (17. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-22-01 / 172. szám
1960. JŰL1US 22. NAPLŐ 5 Az ói moszkvai magyar nagykövet nyilatkozata Moszkva (MTI) Csütörtökön a központi szovjet lapok beszámoltak arról, hogy a Magyar Népköztársaság új moszkvai nagykövete átnyújtotta megbízólevelét L. I. Brezsnyevnek, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökének. A Szovjetszkaja Rosszija közli Révész Géza nagykövet válaszait a lap munkatársának kérdéseire. A nagykövet többek között méltatta a Szovjetunió és a Magyar Népköz- társaság között fennálló testvéri, baráti kapcsolatokat. „Kormányaink vezetői nem egyszer rámutattak, hogy a szovjet—magyar barátság ma szilárdabb, mint bármikor azelőtt. Elsődleges feladatom, hogy hozzájáruljak e barátság további erősítéséhez, az országaink közötti gazdasági és kulturális együttműködés kiszélesítéséhez” — jelentette ki Révész Géza nagykövet a Szovjetszkaja Rosszia munkatársának. Fél év alatt csaknem kilencvenezer újabb rádióelöfizeiö A Postavezérigazgatóság rádió szakosztálya összesítette az első félév forgalmát és számadást készített a rádió- és a televízió előfizetők számának alakulásáról. A múlt év végétől június 30-ig csaknem kilencvenezer új rádiót jelentettek be a postánál, s így ezzel együtt 2 172 296 rádió előfizetőt tartanak nyilván. Vidéken félév alatt több mint 70 000 készüléket jelentettek be. A televízió tulajdonosok száma már közeledik a százezerhez. Hat hónap alatt 26179 új televízió készüléket vettek nyilvántartásba, s jelenleg összesen 78 676 televízió előfizető van az országban. Vidéken a közvetítőállomások körzetében jelentősen szaporodik a televízió. Debrecen, Miskolc és Pécs környékén csaknem kétszeresére növekedett a televízió előfizetők száma. Vidéken Sopron és környékén tartják nyilván a legtöbb készüléket, h áromezerkilencszázhuszan- hetet. A fokozatos javulás féléve — Nehéz feladatot teljesítenek a „baráberek” most is — mondja Gráf Konrád elvtárs, a körzetvezető, miközben a Bányászati Aknamélyítő Tröszt pécsi körzetének tervteljesítését nézem. Miről árulkodnak ezek a számok? — Mindenekelőtt arról, hogy az első félévi tervet 102 százalékra, a második negyedévit 102,2 százalékra teljesítette a kollektíva és júniusban sikerült elérniük a 108,9 százalékot. Az aknamélyítésnél mindig nagy súllyal esett latba a termelékenység: most ezt félévi viszonylatban 104,5 százalékra, második negyedévben viszont 108,9 százalékra teljesítették és júniusban sikerült a „lehetetlennek” mondott — 116,4 százalék. A szakmányoe tervteljesítés pedig féléves szinten eddig 109,6 százalék. — A legfontosabb teljesítmények egyike az összteljesítmény: ezt félévi átlagban 106 százalékra, negyedévesben 108,5 százalékra és júniusban 109.8 százalékra sikerült teljesíteni. Országosan is kimagasló eredményük van a baleseti mutató terén: míg a százezer műszakra eső 1959-es eredmény mindössze 90,8 tized volt, addig 1960. első félévében 60,55 és az első negyed után a második negyedben 51.8 és júniusban kiváló 40,5 százalék volt! Érthető, hogy a fegyelmi tárgyalásaik zöme a baleseti kivizsgálásokból adódott, amikor sokoldalúan megvizsgálták, hogy mi volt az oka a fegyelmezetlenségeknek. — Igen jelentős pedig a termelési tervünk: évi 100 millió és ezt mindenesetre 111—115 millióra kívánjuk teljesíteni — mondotta a körzetvezető. Hogyan? Mindenekelőtt a takarékossággal. Nézzünk csak erre néhány példát! István-légaknán a biztosításnál az eddig használt faanyag helyett vasgyűrűket alkalmaznak a „baráberek” — emellett pedig házilag készített 10 mm-es hulladék vaslemezeket. Aztán emellett a Hausherr-fúrógépekhez házilag készítenek fúrószárakat. István légaknán egyébként teljesen gépesítették a szállítást: a föld alatti rakodást PML 5. típusú szovjet rakodógépekkel, az elszállítást cseh accu-mozdonyokkal, míg a külszíni elszállítást a magyar dömperek segítségével végzik el. Milyen módszereik vannak? Súlyos nehézséget jelentett a szerszámfahiány. Nem volt lapát-, kapa- és csákány-nyél. A budapesti cég vontatottan és rossz minőségben szállított. Megoldották — a körzetvezető elgondolásaképpen —, hogy saját rezsiben szereztek be fát, majd ezt saját szakembereikkel dolgoztatták fel — ezzel sok tízezer forintot takarítottak meg a körzet számára. Nem volt elengedő mennyiségű és tartás minőségű bányászvödör. Hamar szétron- gyolódott a sok használat miatt. Viszont sok volt a használt légcső. A körzetvezető javaslata alapján ebből készítettek szívós, erős vödröket. Olcsóbb is volt, jobb is.;. Cáak ennél az egyetlen tételnél csupán 90 ezer forint a megtakarítás. Az újítási teljesítményeket nézem: Körbei Károly lakatc«, művezető, az elhasznált fejtőnyársakat helyettesítette fúrószárakból készített tartalékalkatrészekből. A Hausherr- gépeknél pedig a vidiaalkat- részeket sikerült más alkatrészekkel helyettesítenie. Nagyszerű eredmény: az 1959-es I. félévi 410 Igazolatlan műszakmulasztással szemben ez idén csupán 93 volt! Ez majdnem 500 százalékos javulás. És az sem véletlen, hogy kiváló munkájukért Pásztó Gyula és szocialista brigádja, Kö- vesi János és brigádja, aztán Vándor Béla, Pallay Sándor és brigádjai kitüntetések és jutalmak várományosai. A szerény, csendes beszédű Gráf József körzetvezető és kollektívája a „baráber” hagyományok szellemében küzd a vörös vándorzászlóért. És — amint ezt Wágner József, a személyzeti vezető mondta — sok reménységgel és egyre javuló eredményekkel. A „baráber“ név és az eddigi eredmények még fokozott sikerekre köteleznek! „Fiatalok a szocialista falóért“ A pécsváradi járásban 945 fiatal vess részt a mozgalomban A pécsváradi járásban a „Fiatalok a szocialista faluért” mozgalomba ezidáig 945-en neveztek be. A KISZ-tagok és KISZ-en kívüliek, folyamatosan valósítják meg a mozgalom első követelményét; segítséget nyújtanak a növény- ápolásban, aratásban és betakarításban. A szederkényiek társadalmi munkában 113 órát kapáltak, 12 aratópárt szerveztek. Most szervezik a cséplés időszakára a készenléti brigádokat. A lovászhetényi fiatalok 15 katasztrális holdról gyűjtötték össze a lucernát, öt holdon rakták össze a kévéket, öt holdon a lucernát forgatták meg mintegy 600 órai munkával. Tizenöt aratópárból álló készenléti brigádot szerveztek a szebényi fiatatok, 164 órában lucernát gyűjtöttek, segédkeztek a községi építkezésnél és 15 hold kukoricát is megmunkáltak. Szénát gyűjtöttek az Erdős<- mecskeiek. lucernát a morázai- ak és zengővárkonyiak. Zen- góvárkonyban 16 aratópárból álló készenléti brigád is alakult. A máriakéméndi kiszesek négy holdat arattak le, tíz holdról begyűjtötték a lucernát és 13 párból álló aratóbrigádot is alakítottak. 180 órát kapált a pécsváradi járási tanács KISZ alapszervezete. A hidasi bányászfiúk 120 órát dolgoztak egy régi épület lebontásán. Igen sokan a szabadságidejük alatt is aratni mennek. A hidasi brikettgyár fiaJ táljai a mecseknádasdi tsz- nek segédkeztek az aratógé-i pék megjavításában; A legrendezettebb falu A Táncsics Mihály utcai házak előtt még kukorica zöldell, de hamarosan ide is családi házak épülnek. — AZ ÉLELMISZERIPARI Tervező Intézet készíti a Pécsi Húsipari Vállalat rekonstrukciós programtanul- mányát. A tervezők a programtanulmányban kitérnek a hűtőház kibővítésére, a töltelékáru-választékbővítés lehetőségeire és a szalagrendszerű vágás megvalósítására. A MAGYAR HONVÉDELMI SPORTSZÖVETSÉG BARANYA MEGYEI ELNÖKSÉGE nagyszabású honvédelmi napot rendez Pécsett, július 24-én 10 órai kezdettel, a Malomi lőtér melletti nagyréten. A Széchenyi térről állandó autóbuszjárat. Jegyek elővételben még kaphatók a traifi- kokban, hírlapárusoknál és az üzemek közönségszervezőinél 6,60 Ft és 3,30 Ft-os árban. Helyszíni jegyek ára felnőtteknek 8,-f Ft, gyermekeknek és diákoknak 4,— Ft. 1465 Siklós ma megyénk egyik legrendezettebb járási székhelye. Üzemei, új intézményei, gombamódra épülő új utcasorai egyre inkább városi külsőt kölcsönöznek a nemrég még kívül-belül elhanyagolt községnek; Ma már a kívül-belül restaurált siklósi várat látogató turista szívesen körülnéz, elidőz a községben is, ahol igényes szórakozó helyek csábítják, akár több napos ott-tar- tózkodásra. De a község lakóinak is egyre kedvezőbben alakul az élete. A nemrég létesült kesztyűgyár, az egyre fejlődő Faipari Vállalat, a tég lagyár, a Siklósi Kőbánya, az állami gazdaság, és egyéb ki- sebb-nagyobb vállalatok, bőséAsztalán kétökölnyi földgömb, a behúzott külső ablak táblák kirekesztik a pokoli hőséget, a déltáji faluban szin te oázist jelent ez a szoba, Regős Lajos iskolaigazgató — mondhatnánk — afféle dolgo zószobája. Pedáns, vendéglátóhoz illően elrendezi az asztalát, mindent a helyére, s ha nem mondaná, észre sem venném rajta a fáradtságot, azt a tempót, amelyet önmagának diktál a nyári szünidő alatt is. — Egész éjjel dolgoztam — mondja mentegetőzve — ellen őr vagyok a gazdaságban. A kérdő tekintetre nevetve válaszol. — Hát persze, mi pedagógusok ilyenkor nyáron jobban ráérünk, vagy egy kicsit ráérünk. A mezőgazdaság nem várat magára .:; Azt hiszem, hogy a falusi nevelőnek becsű letbeli ügye is ma falun, hogy segítsen az embereknek, a közösségnek. Lippó igazán megérdemelné, illetve a falu közművelődése, hogy afféle „járási szintű“ tapasztalatcsere színhelye legyen. Az alig több, mint 800 lakosú községben szervezett, céltudatos művelődés folyik — persze a nyári hónapok kivételével, mert most héten ha /egyszer népesedik be a művelődési otthon — és annyi szer vezettséget, annyi gondosságot árulnak el Regős Antal iskola igazgató feljegyzései, naplói, hogy bármelyik községnek dicséretére válna. — Az elmúlt őszi-tavaszi idényben mennyien vettek részt kulturális rendezvényeken ... Csak úgy körülbelül — kérdezem. — Körülbelül? — nevet. — Megmondom én azt pontosan — s máris nyúl a fiókba. — Legalább háromezer látogató kereste fel a kulturális rendezvényeket. Gyors számvetést csinálok, s máris kész az összehasonlítás. A téli hónapok alatt a falu apraja-nagyja, a csecsemőket is beleértve, tehát négy alkalommal részt vett valamilyen kulturális rendezvényen. — November végétől — foly tatja, — ez év május végéig húsz ismeretterjesztő előadást rendeztünk. — Milyen témakörből? — A szocialista és kapitalista mezőgazdaság, a fertőző gyermekbetegségek, új országok a világ térképén, a 3004/2. rendelet ismertetése népszerű formában, a szövetkezeti tagok örömei és gondjai, ezt egyébként a szövetkezet elnöke tartotta... A napokban összeül a községben a kulturális tanács, de ez nem valami időszakonként ismétlődő, száraz, papírízű értekezletet jelent A pártszervezet, állami vezetők és a termelőszövetkezet vezetői any- nyira sajtájukként kezelik és értik a helyi művelődést, mint ha szűkebb házatájuk rendjéről, tisztaságáról lenne szó. — A kulturális tanács éves terv szerint működik — tájékoztat később, az iskolaigazgató, aztán hozzáfűzi, olyan hangsúllyal, mintha erre lenne a legbüszkébb. — Az olvasási arány nagyon jó a faluban. — Szeretnek olvasni a lippóiak? — Nem azért mondom, de 1957-ben a helyi könyvtárnak mindössze egyetlen olvasója volt Most 169 van. Igaz, van gond Is, mert mi azt szeretnénk, hogy mindenki olvasson a faluban, rendszeresen és módszeresen. Az öregek sokszor rámondják, minek az nekünk? Nehezebben hajlanak a szóra. Most azt tervezzük, hogy az őszre mozgósítjuk a fiatalokat. Meg azokat is, akik rendszeres látogatói a könyvtárnak. Eggyel több kötetet visznek ki, és ezt a többletet átadják a szomszédnak. Olvasson az is. Érdekes, életrevaló terv. hiszen a szomszédi viszony több nyíre nem perpatvaros, hanem baráti, $ ba valakit azt mondja a szomszédjának: ugyan János komám, elolvashatnád ezt a könyvet, igazán olyan jó dolgok vannak benne — nagyobb kelete van az ilyen szónak, mint a plakátnak, felhívásnak, gyerekagitációnak; Persze, a nyár se múlik él tétlenül a lippói kulturális élet felett. Arányos, az évszaknak megfelelően tervezett kulturális élet van most is. Két kirándulást szerveznek, egyet Siklósra, egyet Pécsre. Augusztus 20-án könyvkiállítás és könyvvásár lesz — s ez már összefügg azzal a helyi távlati tervvel, hogy ahány lakos, annyi könyv legyen a könyvtárban. Akad Lippón feljegyzésre érdemes dolog elegendő. Akár az öttagú zenekar — amelynek tagjai egy esztendeje még a kottát se ismerték, s nia nagyszerűen húzzák a talpalá- valót — akár a könyvekről, ifjúságról, az élet megannyi öröméről-gondjáról rendezett vitaestek, az újfajta olvasómozgalom, amit én úgy neveznék el, hogy „Olvasson szomszéd!“, vagy más egyéb. De azt hiszem, hogy a legfonto sabb fel jegyzendő: a község vezetői nemcsak otthonukban szeretik a rendet, a tisztaságot, a szellemi épülést, de az egész falu kulturális házatá- ját ilyennek akarják, ges munkalehetőséget nyújtanak a lakosságnak, amit talán az egyre lázasabb tempóban folyó építkezéseken lehet lemérni. A Táncsics Mihály úti új utcasor, gyönyörű családi házaival már most egy kertváros kibontakozó képét mutatja; Szinte a szájára kívánkozik az embernek, hogy belvárosnak tisztelje a község szívét. Például a Táncsics filmszínház, akár a fővárosban is meg állná a helyét, nem is beszélve az új gyermekkórházról, amely modem felszerelésével, ragyogó tisztaságával mintaképe a hasonló egészségügyi intézményeknek. Siklós fejlesztésére évenként közel 5 millió forintot fordít a tanács. Ebben az évben további 3500 négyzetméter betonjárdát építenek és tervbe vették egy közép-vízmű építését is, mely naponta 100 liter vizet ad egy-egy lakosnak. A közvilágítást is újabb 200 lámpahellyel bővítik és valószínűleg még ebben az évben sor kerül a Fő utca neonfényes, ostomyeles világi tással történő felszerelésére is. Elkezdték egy 50x20 méteres korszerű uszoda építését, mely nek a földmunkáit már be is fejezték; Jóváhagyásra vár Siklós fej lesztési terve is, amely az ötéves terv során kerül megvalósításra. Ebben a tervben töb bek között egy 17 munkahelyes orvosi szakrendelő, továb bá egy 50—60 személyes gyógy pedagógiai intézet létesítése szerepel. És mi még? Körzeti orvosi rendelő, orvosi lakások, kör-állatorvosi rendelő, új napközi otthon, bölcsőde és a jelenlegi 6 kádas fürdő helyébe egy húszkádas tisztasági fürdő létesítése; A Táncsics Mihály utcában, ahol jelenleg az új családi házak tucatjai épülnek, új nyolctantermes iskola és ezzel egyidőben a vásártéren is egy új két-tan- termes iskola építése szerepel a távlati tervben. Különben az egész járás területén az ötéves tervidőszakra 40 millió 370 ezer forintos beruházás szerepel a tervben, A siklóst 0] M ágyai gyermekkór ház folyosójaOLVASSON SZOMSZÉD l
