Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-14-01 / 139. szám

N APLÖ I960. JTJNIÜS ti ' HÍREK Úttörő seregszemle Sikláson Vasárnap tartották a siklóst já­rás úttörői a Járási áttörő sereg­szemlét. Délelőtt tl2 órakor kezdődött meg a furfangosok rkersenye: a dupla vagy semmi. Nagy izgalom, tréfa, vidámság jellemezte a ve. télkedést. Szép volt az úttörők szinponu pás felvonulása. Ezután tartották az iinnepeltft a szovjet emlék­műnél. A nagysikerű találkozó ■ délutáni órákban ért véget. — TEGNAP DÉLUTÁN fél négy útin egy lovasksocsi át ak art men­ni a bogádi úti vasúti átjárón. Éppen akkor jött Pécsvájrad felöl a motorosvonat, amit a Kocsi ma még ismeretlen hajtója nem vett észre. A mozdony derék ba kapta a kocsit, hajtója és a kocsin fflló ugyancsak ismeretlen Iillene év körüli gyermek szörnyethalt. Az egyik ló kimúlt, a másik épségben maradt. — TAGGYŰLÉST tartott vasárnap a KIOSZ mohácsi járási csoportja. A gyűlésen Závorszky Károly, a KIOSZ helyi titkára beszámolt a szervezet elmúlt félévi tevé­kenységéről, majd Kőhalmi Mihály, a KIOSZ megyei tit­kára jó munkájuk elismeré­séért kitüntetéseket adott át Jankovics Józsefr*é, Eberl Ing József, Fábián Ferenc, Pász­tor Ádám és Kaposvári Alf­réd kisiparosoknatlL — PUSKAS József pécsi lakos, ne kihajt ott motorkerékpárjával a Hal téren eflry kerékpárosnak, Mindketten felborultak. Puskás József az esés lendületében neki­ütődött a közeli hird'etőoszlopnak és könnyebb agyrázkódást szen­vedett. A mentok a JS^es számú sebészeti klinikára S2iállították, állapota nem életveszélyes. A kerékpárosnak semmi baja sem történt» biciklije összetörött. A pécsi ünnepi hetek után Alig ért véget a pécsi ünne­pi hetek gazdag és reprezen­táns ünnepség- és műsor-soro­zata, s így a recenziót még be­folyásolják a sikerek, az önte­vékeny találkozók káprázatos gazdagsága, még közeli az ese­ménysorozat ahhoz, hogy ala­pos, általános és statisztikai áttekintéssel alátámasztott ér­tékelést lehetne adni. Ha szub­jektív is még a mai vélemény, azért néhány következtetésnek máris van alapja* Abban általában mindenki megegyezik, hogy az idei pécsi ünnepi hetek sikere felülmúlja a korábbi esztendők hasonló ünnepségeinek sikerét* Gazdagabb, tartalmasabb volt, és általában, kevés kivételtől eltekintve, szervezettség jelle­mezte az idei pécsi ü nnepi he­teket* Az ünnepi hetek rendezvé­nyei áltálában népesek voltak, szereplőgárdát és nézőket ért­ve egyaránt Tükrözte a mű­velődés egyre inkább tömeges jellegét, tükrözte azt a figyel­met, amely nálunk manapság a művelődést kíséri* S nem utolsó sorban tükrözte a 15 éves évforduló gondolatát, hi­szen — és ebben különösen és messze kimagaslóan a ön­tevékeny művészeti csoportok jártak elől, — a tudományos konferenciák, és a műsorok többsége, de minden műsor többségében ezt a gondolatot fejezte ki* Természetes* hogy a pécsi ünnepi hetek elsősorban a vá­ros sajátosságait vették figye­lembe, természetes, hogy az ünnepi hetek tulajdonképpeni célja volt,' hogy önmagunk is felmérjük, de az országnak is megmutassuk, hogy milyen a mai pécsi élet, mi történt ti­zenöt esztendő alatt Pécsett Ez az egészséges provincializ­mus, önmagában véve a szán­dék csak bizonyos területeken érvényesült, elsősorban pedig a kultúra területén* Aki figyelemmel kísérte az ünnepi hetek programját, aki meg is nézte ezeket a progra­mokat, az Pécs kulturális hely­zetéről, a művelődés sokrétű­ségéről és dicsérendő színvona­láról csaknem tökéletes képet kaphatott Hivatásos művészek és öntevékenyek, dalosok és színjátszók, írók és képzőmű­vészek a legjavát nyújtották annak, amit a város művelődé­se nyújthat* S mivél a program zSme kollnráiis jellegű, sőt csaknem kifejezetten mű­vészeti jellegű — az ünnepi hetek a városból csak ezt az oldalt mutatta be. Igaz, hogy az ünnepi hetek menetrendjében figyelembe vették a város sajátosságait, hogy a rendezvények jelentős részét a peremvárosokban, munkáslakta területeken ren­dezték, az is igaz, hogy jelen­tős volt a felszabadulási emlék kiállítás, amely a város álta­lános fejlődéséről adott szá­mot, de azt hiszem, hogy az ünnepi hetek alatt nagyobb figyelmet érdemelt volna pél­dául a város ipara is. Nem arról van szó, hogy egy ilyen ünnepi sorozat vegyes felvágott legyen, de az a fel­adat, hogy olyannak mutassa a várost, amilyen és mindazt Kendertemslik és feldolgozók találkozója ú" Drávaszabo’cson Hálíőn délelőtt * drWzaboi­cerken(Sörgyárban adtak egy­másnak találkozót a megye kendertermelő szakemberei és a gyér szakemberei, hogy kö­zös ankéton megtárgyalják a kendertenmeléa — felvásárlás, és feldolgozás Időszerű problé­máit* Állami gazdaságokból, ter­melőszövetkezetekből mintegy 85 szakember jött el a talál­kozóra, amelyre előadóként dr. Bocsa Ivánt, a Kompolti Nö­vénynemesítő Intézet vezetőjét is meghívták. Az ankét első programjaként a gyár vezetői bemutatták a vendégeknek a kenderkóró útját az üzembe ér­kezéstől az áztatáson. szárítá­son, törésen és tilózáson ke­resztül a bálázásig. Igen tanul­ságos volt a .kévebemutató” ahol a jól kezelt, szabályosan kötött, sárga színű kévék mellett, a termelők láthatták a rosszul kezelt korhadt vagy zöld 6zínű kévéket is és össze­hasonlíthatták a belőlük ké­szült rostot. Harmath János, az üzem mezőgazdásza hang­súlyozta, hogy a rossz minő­ségű kóróból csak kenderkóc lesz és amellett, hogy a fonoda alacsonyabb áron veszi át, a ki­készítése is nehezebb. A bemutató után dr* Bócsa Iván a kendertermelés agro­technikájának néhány fontos és egyben vitás kérdéséről tar­tott előadást Elmondotta, hogy a kender hazánk legfontosabb és egyben egyedüli olyan rost­növénye, amelyből önellátók vagyunk, s ennek oka, hogy a kender az ország minden táján jól terem. írásos feljegyzéseink vannak arról, hogy az Árpá­dok korában is termesztették. A magyar szakemberek a ken­dertermelésben nagy gyakorla­ti tapasztalatokkal rendelkez­nek. Tavaly 41 000 holdon egy­milliószáz mázsa kendert ter­meltünk. Hangsúlyozta, hogy a fentiek ellenére a kenderter­mesztés agrotechnikájában vannak még téves hiedelmek. Ilyen téves nézet az is, hogy a kender hideg- és fagyérzé­keny növény és ezért későn, április végén kell vetni* A ken­der éghajlatra és csapadékra nem Igényes* Szereti és meg­hálálja a meleget, de nem hi­degérzékeny, ezért leghelyesebb *>ár április első papjaiban vetni. A talajra igényes, de1 nem talajzsaroló, s ez is té­ves hiedelem. (A mélyrétegű mezőségi vagy réti agyagtalajt, kedveli, és ha a tápanyagokat megfelelően pótolják, a ken­der nem zsaroL Azon a tala­jon, ahol 30 mázsán aluli rost­kender termésre lehet számíta­ni, ott kendert termelni nem érdemes. Jó mezííségitalajon 160-200 mázsa, táperőben gyengébb ta­lajon 300—350 mázsa istálló­trágyát kiván holdanként, ha ez nincs 2—3. sőt 4 mázsa pé­tisót, ahhoz, hogy 40 mázsa termést hozzon* Trágyaigénye érthető, hisz naponta 9—10 centimétert nő. Előveteménye bármi lehet, Bácskában 26 évig termellek kendert monokultú­rában* Gyomirtó növény, ezért utána jó gabona terem. A ta­lajműveléssel kapcsolatban Bócsa Iván hangsúlyozta, hogy a kender alá nem őszi mély­szántást, hanem nyári, vagy nyárvégi mélyszántást kell ad­ni 25—30 centi mélységben, a kender a vadföldre nem érzé­keny, gyeptörésben is jól megy Végül elmondta Bócsa Iván hogy a kompolti nemesítők most a nagy hozam mellett, olyan kenderféleség kinemesí­tésén fáradoznak, melynek szí­ne — az ipar igényeinek meg­felelően — lábon állva is vaj­sárga* Ez a kender előrelát­hatólag 4—5 év múlva kerül köztermesztésbe. Ezenkívül most kísérleteznek az egyla- kl kender kinemesttésén is. Ezután Virányi Sándor, a Dunántúli Rostkikészítő Vál­lalat vezetője beszámolt arról, hogy ebben az évben 1584 hóid ra már csak nagyüzemi szek­torókkal kötöttek kenderter- melési szerződést. A kender nagyüzemi növény és a jövő­ben 20 holdon alul nem is köt­nek termelésre szerződést. Fel­hívta a termelők figyelmét a kender szakszerű aratására és aratás utáni kezelésére. A rossz minőség rendszerint a rosBz kezelésnek köszönhető. A szárítás és forgatás fő köve­telmény, ettől kapja a kender a sárga színt, és a gyár első osztályban veszi át. — A har­madosztályú — 65 forint — és első osztályú — 150 forint •— ftvwfet am koz* npesi nagy a különbség, ezért a ter­melőknek és a gyárnak is egy­aránt érdeke a jobb minőség. Ezután Virányi elvtárs elmond ta, hogy a nyár folyamán újabb 190 darab ZSK—2. típu­sú kondervágó-gépet ikapunk a Szovjetuniótól, és ezzel, vala­mint az átalakított Zetor- és lóvontatású fűkaszákkal gépe­síthetjük a kender aratását. mutassa, ami érdeklődésre számot tartó és eredmény. Na­gyon jó volt, ötletes és foly­tatásra méltó a Pécsi képes­lap 1960-ból című városnézés. Az ismeretterjesztésnek ragyo­gó módja ez is. Felszabadul- tabb, bátrabb, hiszen ebben a városban nemcsak a műemlé­keikkel, nemcsak a múzeális értékekkel, de a tizenöt év óta épülő várossal is lehet és kell büszkélkedni. Az öntevékeny művészeti mozgalom jelentős eredménye­ket produkált Pedig Pécsett nem könnyű jól működtetni az öntevékeny csoportokat, nem könnyű életben tartani, hiszen jelentős a városban a hivatá­sos művészet is. Ennék elle­nére az idép számos olyan cso­port életrekelt, dicsérendő pél­dát mutatott amelyek koráb­ban alig működtek, többnyire rosszul. Szinte bámulatos volt A fotoriporter álma a pécsi ének1 ári Mtúra felvonulása. Bebizonyosodott, hogy helyes, ha az általános iskolás énekkarok is évente egyszer kilépnek az iskola fa­lai közül. Egyrészt a nyilvá­nosság előtt számolhatnak be munkájukról, másrészt tanul­hatnak más csoportoktól, s nem utolsó sorban kár lenne Véka alá rejteni Pécs ifjúsági zenei értékeit. Arról már volt szó, hogy az Idei pécsi ünnepi hetek prog­ramja egy kissé zsúfolt volt. Nemcsak azokat fárasztotta el, akik a szervezést vállalták, hanem a közönséget is. Több­nyire ez az oka, hogy néhány, a programban szereplő ese­mény elmaradt. Ez azonban semmit sem van le e szerve­zés értékéből. Hiszen annak a gondos előkészítésinek, amely az ünnepi heteket megelőzte, olyan formában is megvolt a gyümölcse, hogy számos orszá­gos jelentőségű rendezvényt Időben, tervszerűen meg lehe­tett rendezni Pécsett. így töb­bek között a történész konfe­renciát is. a jövőre vonatozó e'k-twelÉsek, Hz ankétot vita zárta be, me­lyen a mezőgazdasági, Ipari és felvásárló szakemberek részle­tesen megtárgyalták a kender- termesztéssel kapcsolatos leg­fontosabb teendőket tapasztalatok ideje mlég ezután következik, de általános kö­vetkeztetésként máris a jövő szempontjai közé lehet sorolni, hogy a következő ünnepi he­tek zsúfoltságát kerülni kell és még az ideinél is nagyobb gondot és figyelmet érdemel­nek a város munkáslakta ré­Thlery Árpád Szép álom volt! Az Alkony utca alatt dolgozó henger és <• hozzátartozó útépítők kicsit feljebb jöttek a futbaüpályáxq él nekiláttak a Tüzér utca útburkolatának építéséhez. Sajnos, rövid volt az álom, mert az autó belefutott egy gödörbe és ot ijedten ébredő riporter újra csak a régi képet láthatta: a Tü­zér utcai kátyúikat és az úthengert. Csaknem ezer magyar egyetemista végei termelési gyakorlatot baráti országokban A baráti országokkal kötött kulturális egyezményeink ezen a nyáron csaknem ezer ma­gyar egyetemi hallgatónak te­szik lehetővé, hogy külföldön gyarapítsa ismereteit, megis­merkedjék a baráti országok Iparával, mezőgazdaságával, tudományos intézményeivel, az ottani kutatómunkával* A magyar egyetemi hall# tók — főleg a magasabb éP folyamokból — a Szovjetunió ba, a Német Demokratie Köztársaságba, Csehszlováké ba, Romániába, Bulgáriába Ó Lengyelországba utaznak, a1' lag négy-hat hetes időtartam* ra* BERKES! ANDRAS: (77 J «M kender m Esztertől Szegedi meg* hívta magához a lányt Érde­kes dolgokat mesélt — Most nagyon érdekes lesz. Szegedi angol kém, Frédi ame­rikai Mindkettő meg akarja szerezni a felfedezést. A vé­gén egymást semmisítik meg. Vajon a lányt ki ölte meg? Szegedi vagy Frédi? Mert biz­tos, hogy a kettő közül vala­melyik. . Igen. Ez valószínű. Gon­dolj vissza a York-féle rádió­üzenetre — mondotta az alez­redes —, abban az van, hogy a felfedezést egy másik nagy­hatalom is meg akarja szerez­ni. Lehet, hogy Szegedi már ezért tette el a lányt, mert tudta, hogy az amerikaiaknak dolgozik. Szegedi mellett szól a speciális injekciós tű hasz­nálata, és az a tény, hogy ő már megjelent a világban. Sze­rintem nem sok eredményt ért el. Hacsak azt nem, hogy pár nap múlva ha szüllcség lesz még erre Eszter meglátogatja őt.>* Hajnalra B—19 megér­kezik, Okkor már világosabb képet kapunk. Mert a bécsi expozituréba m ontotok te beépültek. Talán Clark kapi­tány. Az szereti a pénzt. *. — Igen.-.. — felelte Koc­ka, de látszott rajta, hogy más­hol jár az esze. Valamit mon­dani akart, de nem tudta, ho­gyan kezdje el. Cselei észre­vette a habozást. — Mi az? Mi bajod van? — Azt hiszem, fegyelmit ka­pok — felelte vontatottan Koc­ka. — Az alezredes meglepőd­ve nézett rá, — Átvizsgáltam a lakást.-,: — Melyiket? — Az olaszét! — Megőrültél? —i Nem hivatalos minőség­ben — hunyorított Kocka —* hanem mint magánember..; mint Bárdi Károly, magyar ál­lampolgár. — Ne tréfálj Kocka, ez ko­moly dolog.:: — De az uristenit — tört ki a főhadnagy —, mi forradalmi időket élünk, és nekem, mint forradalmárnak t s * — Főhadnagy elvtárs — szóit keményen Cselei* — Értettem J— mondta a fő­hadnagy. — Most pedig —< fordult meg az alezredes — mondd el, hogy mit láttál a lakásban. Kocka szeme felcsillant. Az­tán savanyú arcot vágott. —* Nem sokat, majdnem sem­mit — hangja únott volt, úgy volt, úgy beszélt, mintha egy rosszul megfőzött ebédről tartana előadást. — Hát meg­állapítottam, hogy az olasznál egy magnetofon van meg egy speciális rádióleadó, méghozzá ultrarövid hullámon működik. Olyat még nem is láttam. —. Lerajzoltad legalább? i— Nem, lefényképeztem. Ahogy én megállapítottam, az adó kis hatósugarú * .* A mag­netofon is egészen speciális..* — Éspedig? — Van rajta normál kapcso­ló és van rajta automata kap­csoló is. — Ezt nem értein r-» mond­ta az alezredes. — Először én sem értettem, de utána rájöttem. Ha Évánál valaki ott volt, az olasz laká­sából rögzíteni lehetett a be­szélgetést a normál kapcsoló­val. Ha viszont az illető át­ment Évához, és azt akarta, hogy kettőjük beszélgetését fel vegyék, az átjáró ajtót nem csukta be. Az ajtónyitás hoz­ta működésbe a készüléket, *-i Érdekes::: <— Mert az már lopásnak S& mit... felelte a fiú, — Mit hoztál el? Levettem a magnóról a & kereset Nem tudtam elled állni. -. * — És már lejátszottad? — Még nem nem volt ide, rá<*. Ugyanis arra gond»' tam, ha gyilkos barátunk ed nyíre ügyetlen volt, és nd vitte magával, nem hagyható Olt.:: !-s Valóban, miért hagf ott, — tűnődött hangos1 Cselei , — Azt hiszem, megzavart“ vagy nagyon izgatott volt. Talán nem is gondolt rá.-: — Kérj be egy . készülék1 lejátsszak! , Kocka kiszólt a titkárnőűe Tíz perc múlva már elgond0 kodva hallgatták Éva és Ff* hangját... Cselei néha feljefi zett valamit, aztán tovább ' gyeit. , Lehet, hogy tévedek? — ۰ dolta. — Ki az isten lehet az Soós százados? — kiáltott J Kodka, mikor Frédi a szd1 dósról beszélt a lánynak. , Majdnem egy óráig haW. ták a felvételt, és szemük e \ — Parancs, alezredes elv­társ? —t írjon az esetről igazoló jelentési — Van ennél érdekesebb is, de azt el sem merem monda­ni.., — Miért? •—1 nézett rá az alezredes* játszódott le a kegyetlen S$ Jcosság. — Szerencsétlen lány ■ dünnyögte Kocka, aztán Cl1' felé fordult: — Szóval méQst Szegedi a gyilkos. — Ezek szerint nem . . felelte az alezredes. Ránt1, órájára. —> Kocka, indul kell. (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents