Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-14-01 / 139. szám

i«ra. JüNius 14. N A P L ő 3 >— — ■ ... . ' 1 * .......... ——"■■■ —....................—— Me gkezdődtek az összefoglalók Nevet az osztály =a vége a tanévnek [ A Janus Pannonius Leány- limnázium I/B osztálya az év ptolsó (kémia óráját hallgatja. : — Az Összefoglalón a tan- nyag legfontosalbb részét, az lapvető (követelményeket kell adnunk. így megmarad emlé­kezetünkben az a fontos anyag­ész, aminek az elkövetkező anévben is hasznát vesszük, iert aiki az egyik évben nem múl, az nem állhatja meg a elytét a következő éviben sem. - Ez a véleménye Kozma Ani- ónak és mennyire igaza van! lomoly tudásra csak rendsze- es tanulással lelhet szert ten- i. Raffai Anna arról szól, hagy z osztály az eddigi összefog- ilókon megállta a helyét, legmutatkoztak az osztály yengéi is. A jövő évben na- yobb gondot kell fordítani a yelvtanulásra, mert az érett- ágin már nem lehet „csak szrevanni” a hiányosságot, ott tár komoly következmények­ül jár. Az iskola tanulói a nyáron ilSZ-táborba mennek. Tegnap apták meg a megbízólevelet. 1 Balaton melletti táborban a émyok a gyümölcsszüretben ‘yújtanak segítséget az egyik sz-nek. Olyan sok jelentkező folt, hogy csak a jól tanuló * íó magatartású lányokat te­letett elengedni, de még így s szükséges volt egy egész­légügyi „szűrés”, mert így js öbb volt a jelentkező. Az itthon maradó lányok sem töltik tétlenül a szünidőt. Az iskola a nyáron komló­szedő brigádot szervez. Előre­láthatólag közel 100 gimnazis­ta mehet el Sátorhelyre. A Mátyás király utcai álta­lános iskolában is megkezdőd­tek az összefoglalók, A hato­dik osztályban a „legnehezebb” tantárgyból: számtanból < mértanból adnak számot a paj­tások. A tábla szépen feldíszítve, a gyerekeik fehér ingben, piros nyakkendővel ünnepi hangu­latot ébresztenek az osztály­ban. Dobai Ágnes szépen felél. Igaz, mindig kitűnő tanuló volt és így természetes, hogy megint „remekel”. A bizonyítványosztás után Dombóvárra megy nyaralni. — Azért megyek ilyen ha­mar, mert júliusban úttörő tá­borba megyek. Örsvezetőképző táborba. A nyár visszalévő részéit a Balaton partján tölti, Béla- telepen. A gimnáziumokban, az álta­lános iskolákban néhány nap múlva elcsendesednek a tan­termek. A nyári vakációt töl­tik a gimnazisták, a techniku­mok tanulói, az általános isko­lások, mind a diákok, meg­érdemelten, Dobai Agnes utoljára felel e tanévben. Pártmunkás küldöttség utazott a Kínai Népköztársaságba Rózsa Ferenc A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására hétfőn magyar párt­munkás-küldöttség utazott a Kínai Népköztársaságba Sán­dor Józsefnek, az MSZMP Központi Bizottsága osztály­vezetőjének vezetésével. A küldöttség búcsúztatásán részt vett Kádár JánoG, a párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Kiss Károly, a Központi Bizottság titkára, Nógrádi Sándor, a Központi Bizottság tagja, Rapai Gyula, a KB. póttagja és Hollai Imre, a KB osztályvezetője. Megjelent a küldöttség búcsúztatásán Hao De-cin, a Kínai Népköztársa­ság budapesti nagykövete is. Fehér Laios elvtárs előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján Az MSZMP Központi Bi­zottsága Politikai Akadémiá­jának keretében hétfőn dél­után előadást rendeztek a Magyar Néphadsereg Köz­ponti Tiszti Házában. Az elő­adáson megjelent Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, Apró Antal, a Miniszterta­nács első elnökhelyettese, és Kiss Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai; Apró Antal megnyitó sza­vai után Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja tartott előadást „A mezőgazdaság szocialista át­alakításának és a termelőszö­vetkezetek megszilárdításá­nak hazai tapasztalatai és fel­adatai“ címmel; A Szabad Nép első szerkesztőié meggyilkolásának évforduló/ára A horthysta fasiszta rend­szer 25 évig gyötörte, kínozta a magyar népet. Kifosztotta az országot, a hitlerista fasiszta Németország szekerébe fogta és végül belevitte a történelem legkegyetlenebb háborújába, a Szovjetunió elleni hadjáratba. Független, szabad, demokra­tikus Magyarországot követel­tek a dolgozók. A KMP 1941. szeptemberi határozata után a határozat szellemében mozdult meg a nép. Követelni kezdték az ország megtisztítását a né­met megszállóktól, követelték, hogy a hadsereget hozzák ha­za, ne vigyék ki a gabonát és más terményeket a hitleristák­nak, nemzeti összefogást, békét követeltek. Az 1942-es év meggyorsítot­ta a tömegek forradalmasodá- sát és az elégedetlenségek ki­robbanását. Február elsején megjelenik az illegális Szabad Nép. amelynek célja, hogy ösz- szefogja a párt szervezeteit, erősítse a pártot. Rózsa Ferenc harcos publi­cisztikával lelkesít a Szabad Népben. Rózsa Ferenc a párt bátor katonája, a lap szerkesz­tője, népét forrón szerető ha­zafi, internacionalista forradal­már. A Szabad Nép hasábjain ugyanúgy, mint élőszóban a pártszervezetek illegális talál­kozóin és életével, magatartá­sával példázza, miképpen kell a nép felszabadulásáért folyó harcban töretlenül helytállni. Le tartóztatják, amikor árulás foly tán a párt hatszáz legjobb ka­tonáját is elfogják. Majdnem az egész Központi Bizottság az ellenség karmai közé kerül. — Megkezdődik a kommunisták­kal együtt a többi hazafiak tömeges gyilkolása is. Schőn­herz Zoltán elvtársat is. halál­ra ítélik, kivégzik. Üldözik, kí­nozzák. ölik a nép legjobb fia­it és közben azt hirdetik, hogy ők a haza megmentői. s hogy csak az uralkodó tőkés és föl­desúri osztály képviseli a ma­gyarság igazi érdekeit. Ekkor azonban nem hisz már nekik a nép. Tüntet, bé­két, kenyeret, munkát követel. Rózsa Ferenc, a Szabad Nép szerkesztője ezt a követelést a pártnak ezt a helyes, a nép érdekében való politikáját kép viseld következetesein. Érthető hát, hogy ő is nagyon útjában van a horthysta nemzetárulók­nak. Elfogják, bírói ítélet nél­kül vetik börtönbe, a legválo- gatottabb kínzásokkal próbál­ják rávenni arra, hogy árulja el a pártot, fedje fel a nyomda hollétét, vallja be, kik a párt legharcosabb vezetői. Rózsa Fe renc nem vall. Véresre verik, felhasítják a bőrét, betömik a száját, hogy a kínzások köz­ben ne tudjon hangot adni, de nem vall, nem lesz áruló. Az éheztetés és a szörnyű kínzá­sok következtében, amúgy is gyenge szervezete teljesen tönkremegy és a hóhérok kezei között, kínzás közben meghal; 1942. június 13-án szűnt meg dobogni a bátor kommunista forradalmár szíve, amely tele volt a tőkés iga alatt nyögő magyar nép iránti forró szere­tettel, a világ minden munká­sa és kizsákmányolt dolgozója iránti szolidaritással és hősies­séggel. Életével és halálával egyaránt példát mutatott; Nevét örökre beírta a magyar és nemzetközi munkás mozgalom történetének legfé­nyesebb lapjaira; Gy. K. Az ötleteket az élet adja Hideg Kornél, a szentlőrinci gépállomás traktorosa hátra nyúlt, megfogta a kötelet, meg­húzta: és az eke nem emelt ki. Az automata megtelt sárral. Kisztisztította. Működött Az­tán megint megtelt sárral és ekkor kiemelt, de nem esett le az eke. — Mit lehetne ezzel csinál­ni? — gondolkodott és néhány nap múlva megszületett az öt­let. — Nem időszerű még. Keve­sen tudnak még bánni az ak­kumulátorral. Szentlőrincen mégis azt mondták: — Csinálja meg! Megcsinálta az elsőt és jól működött. tegezeit a Vietnamban járt SZOI-küldöttség Hazaérkezett Brutyó János, 1 SZOT főtitkára és Szilágyi iándor, a SZOT nemzetközi topcsolatok osztályának ve- étője. A SZOT küldöttsége Riogatást tett a Vietnami De­Mtratíkus Köztársaságban, tájd résztvett a Szakszerve- Világszövetség Főtaná­énak Pekingben tartott lésszakán.­Hangtemsz-kiállításl rendeznek Pécsett Június huszad ilkán nyitja •hog a Városi Művelődési Házban rendezett hangle- áiezkiáilítását a Pécsi Kis­kereskedelmi Vállalat hamg- krnezboltja. A három napig tartó, áru­sítással egybekötött kiállítá- ^ hanglemez-bemutatót is rendezmek, zenés rejtvény- versennyel egybekötve. A “^nglemezbemutatóra június ^2-én este 6 órakor kerül ?°r- A rejtvény verseny győz- ^sei között értékes hangle­mezeket osztanak szét; A hanglemez-kiállítás jú­nius 20—22. között naponta délelőtt 10-től délután 6 Dráig tekinthető meg; A MINŐSÉGI RUHÁZATI KTSZ FÉRFI szabóságba Vili. ált. iskolát végzett 3 FIÜT FELVESZ. Jelentkezni: JÓKAI MÓR UTCA 4. SZÁM, a léríiszabó üzletben. Jól dolgosnak a bükkösdi tss-ben Mayer 'Józseffel, a bükkösdi Vörösmarty Mihály Termelő- szövetkezet elnökével járjuk a cukorrépa és kukoricatáblákat. Mayer elvtárs a bükkösdi vál­tozásokról, a szövetkezetről be­szél. Érdekes ember. A télen azok között volt, akik utoljára írták ala a belépési nyilatko­zatot Nem azért mintha nem látta vorna a nagyüzemi mező- gazdaság előnyeit, hanem őt is kötötté az évezredes rög s ki­csit nehéz volt megbarátkozni a közös gazdálkodás gondola­tával. Persze volt benne egy kis rátartiság is. De már tud­ja, hogy jól cselekedett, jól határozott, s most olyan sze­retettel, olyan megható gon­doskodással beszél a cukorré­pa- és gabonatáblákról, mint egy rajongó szerelmes. Szinte simogat a tekintete, ahogy vé­gignéz a gyönyörű répatáblán. Szép is az, mieg kell hagyni, ilyet még nemigen láttam az idén. Míg beszélgetünk, az egyik dűlőn feltűnnek a tarka szok­nyás asszonyok, kik szorgal­masan kapálnak. Egypáran fel- egyenesednek most a sorban, észrevették bennünket. i— A tagok bizalma nagy dolog, nem szabad vele soha visszaélni — mondja Mayer elvtárs. — A legnagyobb mű­vészet az emberekkel való fog­lalkozás. Mayer elvtárs jól érti a tagok nyelvét, ismeri, tudja a tagok minden szívdobbanását. így nőtt meg az ő felelőssége is. Amig a maga tizenkét hold­ján dolgozott — nem volt kü­lönösebb probléma, jól gazdál­kodott mindig, tisztelték is ér­te a faluban. Most azonban másról, nagyobb dologról van szó, egy egész közösségről, 91 családról, akik letették jövő­jüket a szövetkezeti gazdálko­dásra; A szövetkezet január 26-án alakult 73 taggal, s összesen 804 katasztrális hold földet vittek a közösbe. Az eddig el­telt hónapok azt bizonyítják, hogy az emberek megszokták és megszerették a közös mun­kát. Mindenki szívvel-lélekkel dolgozik; Aki csak a kezét emelheti — mind a szövetke­zetben dolgozik. De nemcsak a tsz-tagok, hanem a család va­lamennyi tagja. — Az asszonyok a vártnál jobban dolgoznak — mondja az elnök. A múltkoriban 10 hold cukorrépát egyelt és ka­pált meg 52 asszony két és fél nap alatt, ami igen szép eredmény. A 65 hold kukori­cájuk jelentős részét már szin­tén megkapálták. De nem­csak most. a tavaszi munkák alkalmával, hanem az aratási és a főbb nyári munkákban is résztvesznék a családtagok. Erre különösen nagy szükségük lesz, mert a gabonáik még nadrágszíj parcellákban van­nak — s azokat géppel nehéz is lenne aratni, így kézierővel kell majd elvégezni. Száztizen- négy hold a kenyérgabona ve­tésük. Bár a termelőszövetke­zetben a tagok életkor átlaga a hatvan felett van — mégsem jelent különösebb problémát az aratás, cséplés. Ebben a két fontos mezőgazdasági munká­ban részt vesznek azok a fiata­lok is, akik jelenleg gyárakban üzemekben és különféle mun­kahelyeken dolgoznak. Már a községi KISZ szervezet is meg­ígérte. hogy segít a szövetke­zetnek társadalmi munkában. <— Az a véleményem, ha majd a fiatalok is megismerik a szövetkezet életét, tat lát­ják, hogy megtalálják a számí­tásukat. akkor majd szíveseb­ben jönnek ők is a szövetke­zetbe dolgozni; Jelenleg 54 lovuk van, úgy tervezik, hogy az őszre vesz­nek saját erőből egy traktort, s akkor 5—6 párral csökkente­ni tudják a lóállományt. Ló­tartásra persze a gépesítés után is szükség lesz, mert olyan sa­játos körülmények között él Bükkösd, hogy a területeinek egy jelentős részét csak ló­erővel lehet megművelni; A háztáji gazdaságokban még van hét csikó, de mihelyt le­hetőség lesz rá —_ ezeket is eladják, mert szükségük nincs rá. Jelenlegi szarvasmarhaállo­mányuk 30 darabból áll, amely bői 16 tehén, s most akarják a törzsállományt kialakítani. A közeljövőben akarnak még 11 vemhes üszőt is vásárolni Tíz kocájuk van, amelyek az őszre fialnak is. A kezdet per­sze nehéz, most akarják jól megalapozni a következő éve­ket is. Az idén meglehetősen kevés jószágállományból tud­nak pénzt szerezni, de jövőre már nem lesznek ilyen problé­máik. Vásároltak már két kaszáló­gépet, két lógereblyét. egy ti­zenhatkalapácsos darálót és 13 lóerős villanymotort is. Ha úgy látják, hogy szarul a helyzet az aratási idényben, akkor a kaszálógépeket átalakítják ga­bona aratásra; Már a tavasz- szál negyven katasztrális hold földet istállótrágyáztak. — A gazdaság jól indult, per­sze rengeteg múlik az időjárá­son, de bízunk abban, hogy a munkánknak meglesz az ered­ménye —* mondja búcsúzóul Mayer elvtárs. Egy rossz tárcsából készí­tett egy sárvédőt. Jobbat, töké­letesebbet, mint a gyári. Ugylátszik, ez másutt is probléma volt, mert az FM újítási csoportjának 6-os szá­mú közlönyében a gyulai gép­állomás feladattervnék adta a TE 330-as eke automatájának kidolgozását. Hideg Koméinak kapóra jött ez. Beadta az újí­tását. A Földművelésügyi Mi­nisztérium ugyancsak az újí­tási csoport 34-es számú tájé­koztatójában megadta a sár­védő műszaki leírását, rajzát, az újító címét. — Harmincnyolc gépállomás, állami gazdaság válaszolt — mondja Hideg Kornél. — A gyulai gépállomás még nem válaszolt, pedig a feladatter­vet ők adták. Tudomásom sze­rint a minisztérium az ország valamenyi tangazdaságában kötelezővé tette az újítás be­vezetését. Harmincnyolcán válaszoltak az egész országból. Baranyából senki. Fáj ez egy kicsit az újí­tónak. Mert nem a pénz ér­dekli őt. örül ő az olyan leve­leknek is. amelyek csak eny- nyit írnak: „Köszönjük”, vagy hogy: „Nálunk a talaj adott­ságok miatt nincs szükség erre”, de annak egyáltalán nem tud örülni, hogy mindössze 38 olyan állami gazdaság, gép­állomás akiad ebben az ország­ban, ahol az újítási felelősök eleget tesznek kötelességük­nek. Amolyan állandóan speku­láló ember Hideg Kornél. Min­den úton-módon igyekszik megkönnyíteni a munkáját, így volt ez akkor is, amikor megcsinálta az első önindítós DT traktort. Gépkocsivezető volt előzőleg. Nem tetszett ne­ki, hogy kis motorral kell in­dítani a traktort. Azt szerette volna, ha megnyom egy gom­bot és máris indul a motor, ötletét elmondta a gépállomás igazgatójának. Elment a mi­nisztériumba is, ahol ezt vála­szolták; néki: — Csináljon még egyet! Megcsinálta a másodikat is. Ez is jól működött és jelentős üzemanyagmegtakarítást ér-, tek el vele. A bonyodalom csak azután kezdődött, amikor a Vörös Csillag Traktorgyár elkezdte sorozatban gyártani 1959-ben az önindítós lánctalpas trakto­rokat. Most perben áll a trak­torgyárral; Aztán jött a harmadik ötlet is. Ezt is az élet diktálta. Qkorvölgy, Hetvehely, Abali- get környékén szántott, ahol tudvalévőén nagyon dimbes- domíbos a terület. — Ahol völgy volt, ott nem szántott az eke, vagy ha szán­tott is, nagyon sekélyen. Ahol meg domb volt, úgy belement az eke, alig bírta a traktor — meséli. Hát ezt a (kérdést is meg­oldotta. Hogy hogyan, az még egyelőre titok, mert az ügy a találmányi hivatalban van és ha minden jól megy, hamaro­san legyártják az első minta- példányt a Mosonmagyaróvári Gépgyárban. És ennek a pro­totípusnak a költségeit a Szent lőrinci Tangazdaság fedezi, ahol jelenleg alkalmazásban van Hideg Koméi és ahol ő az újítási ügyek intézője. Egy dolgot elárulhatunk: a régi, vontatás ekéket alakítja át oly módon, hogy legyen a terület bármilyen hepe-hupás, az eke mindenütt egyforma mélyen szánt. Tervei, elképzelései garma­dával vannak. Csak azt mond­ja: — Sok helyen léléktelenül intézik az újítási ügyeket. Igaza van. Ezt bizonyítja az a harmincnyolc válasz is, ami az egész ország területéről ér­kezett hozzá. AGRÁRÍA KEMÉNYÍTŐGYÁR KARBANTARTÓ LAKATOST felvesz. 273

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents