Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-12-01 / 138. szám

I 2 NAPLŐ I960. JUNIUS 12. Felvételi pályázat As MSZMP Baranya megyei bizottsága (elvételt pályázatot hirdet a Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetem 1960—Sl-es tanévére. Felvételre Jelentkezhetnek azok a párttagok és pártonki- vQliek, értelmiségi dolgozók (tudományos kutatók mérnö­kök orvosok, jogászok, peda­gógusok, írók, művészek stb.) párt, állami, gazdasági és tö­megszervezeti funkcionáriusok, vezető propagandisták, akik általában egyetemi, főiskolai tapasztalattal rendelkeznek. A jelentkezők felvételi vizs­gát tesznek a marxizmus—le- ninizmus alapkérdéseiből. A tanulmányi idő 3 év. Tananyag az első évben fi­lozófia ,a második évben poli­tikai gazdaságtan, a harmadik évben nemzetközi és magyar munkásmozgalom történet. A tanév szeptember 15-töl jú­nius 30-ig tart. A kötött foglalkozások heten­Kétnapos, országos gázipari konferencia Pécsett 25 éves a Kokszmű, 90 éves a Gázszolgáltató Vállalat Pécs metánnal „fűt“ Pénteken és szombatoi ____ két­naji mr OESZägos gäzipari kon­ferenciát tartottak a Hazafias Népfront Janus Pannonius ut­cai székházában. Mintegy két­száz gázipari szakember jelent meg az ország minden tájáról. A megyei és városi pártbizott­ság képviseletében résztvett a tanácskozáson Kárpáti Fe­renc elvtárs, a városi pártbi zottság titkára. A konferenciára azért került j Pécsett sor, mert két „gázos” i vállalatunk, a Kokszmű és a Gászolgáltató Vállalat az idén {ünnepli fennállásának negyed- százados, illetve 90 esztendős ként vizsgáznak, a 3. év elvég­zése után végbizonyítványt kapnak, amelynek törvényes elismeréséről az 1088/1957. MT, számú határozat Intézkedik. A pályázat benyújtásának ha­tárideje: 1960. június 30. A munkahelyen beszerezhető és kitöltött „felvételi űrlaphoz’’ mellékelni kell: 1. Részletes önéletrajzot. 2. A pártszervezet ajánlásit. 3. A vállalat, üzem. Intézmény ajánlását és Igazolását a Je­lentkező munkaköréről. A pályázatot az MSZMP Baranya megyei bizottság Marxizmus—Lenlnlzmus Esti Egyetem címére (Pécs, Damja­nich u. 24. Tel,: 55-00, 55-01.) kell beküldeni. Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei bizottsága A íugiaiauiaauB ucicu- i OMUK1UUÜ, lliUbVC 0\J CTőZ. LcilUUo ként egy napon du 5-9 őriig (jubileumát Az első előadáso- tartanak. A hallgatók féléven- ^ két vállalatnak szentel­ték. Deák Bertalan, a kokszmű ( vegyészmérnöke a kokszmű 25 évét, Horváth József, a gáz- szolgáltató vállalat igazgatója pedig a pécsi gázszolgáltatás 90 évét ismertette. fl gázlnari dolgozók köszöntése A két előadás után Kárpáti Ferenc elvtárs emelkedett szó­lásra, s a megyei és városi pártbizottság meleghangú üd­vözletét tolmácsolta. Külön köszöntötte a két jubiláló pé­csi vállalatot, majd a pécsi gázfogyasztók számának alaku­lását ismertette. Még 1938-ban is csak 1850 kiváltságos, több­nyire úri család használt gázt. Ma 7800 a gázfogyasztó pécsi háztartások száma, új lakóte­lep már elképzelhetetlen gáz­vezeték építése nélkül. Kárpáti elvtárs ezután a me­gyei és városi pártbizottság ja­vaslatait ismertette. A többi között indítványozta, hogy leg­alább 1961-re építsék meg a 10 ezer köbméteres, Űjmecsek- aJja ellátására szolgáló gáz­tartályt. Bővítsék a kéntelení­tő berendezést, mert a kén tönkreteszi a vezetéket és fej­fájást okoz a fogyasztóknak. Javasolta, hogy döntsék eL, ki építse meg a metán-berende­zést. Háromféle elgondolást is ismertetett, s felhívta a szak­embereket, állapítsák meg, me­lyik a legjobb. „Olaj vagy gáz!<orsza!<“ Kárpáti elvtárs után Dobó László, a Vegyipari Tervező Intézet főosztályvezetője tar­tott „A magyar gázipar vár­ható fejlődése a második öt­éves tervben” címmel igen ma gasszínvonalú előadást. Bevezetőjében a gázfogyasz­tás országos adatait ismertette. Bár az utóbbi évtizedben na­gyot léptünk előre, még nem tudtuk behozni a jelentős le­maradást. Az országnak csak 12 városában és 21 községében van gázszolgáltatás. Mintegy 360 ezer háztartásban használ­700 éves Rákóczi vára A Borsod megyei népfront­bizottságok a társadalmi szer vekkel együtt két országos ünnepséget is rendeznek. A sárospataki Rákóczi Mú­zeummal és a debreceni egye temmel közösen ünnepséget tartanak Sárospatakon, a Rákóczi-vár fennállásának 700. évfordulója alkalmából; Monokon pedig a községfej­lesztési alap felhasználásával és társadalmi gyűjtésből szofo rőt állítanak a falu nagy szülöttjének, Kossuth Lajos­nak. Az avató ünnepséget szeptemberben tartják. bm All. építőipari vAllalat keres azonnalra es szakmunkásokat, vagon­rakodókat és Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. Rá­kóczi út 56. 151 407 nak gázt, az összlakosságnak tehát csak 13 százaléka süt és főz gázzal. A fogyasztók na­gyobb része fővárosi. A gáz az utcai világítás be­vezetésével élte első fényko­rát, a múlt században. (Később kiszorította a villany.) Ma, az atomenergia térhódítása korá ban vajon háttérbe szorul? Do­bó elvtárs adatokkal bizonyí­totta be, hogy nem. Az atom­energia az elkövetkező másfél évtizedben sehol sem okoz az energiagazdálkodás szerkeze­tében lényeges változást Az el következő 30—40 év a szénhid­rogéneké. A Szovjetunió — amely a legnagyobb szépkész­lettel rendelkezik a világon — 1975-ben kőolajból és földgáz­ból fedezi összenergiaszükség- letének 60 százalékát! A fej­lettebb nyugati országok kö­rülbelül 51 százalékát, Magyar- ország pedig 39,8 százalékát. A három adat összevetése szem­léltetően mutatja, mennyit kell még tennünk, hogy e tekintet­ben is felzárkózzunk a világ élenjáró országaihoz. ű leien és ?övő „sztárja“ a fö.dsáz Dobó elvtárs előadása a föld­gáz dicsérete volt Nem vélet­lenül. A szénből bonyolult ipa­ri eljárással lehet gázt nyerni, a földgáznál a természet már elvégezte az átalakítást, csak ki kell nyerni. Másrészt: a földgáz a vegyipar legfonto­sabb alapanyaga, márpedig a vegyipar az egész világon az összes iparágakat meghaladó mértékben fejlődik. Hazánk igen szerencsés hely­zetbe került a földgázkészletek tekintetében. A Központi Bi­zottság egyik 1957-es határo­zata nyomán nagyarányú ku­tatás indult meg. Ennek kö­szönhető, hogy Magyarország földgázkészletei tavaly meg­háromszorozódtak. Ma körül­belül annyi földgázunk van, mint Csehszlovákiának, vagy Ausztriának, e két ország pe­dig — tudvalévőén — nem sze­gény e természeti kincsben. S ami még örvendetesebb: föld­gázkészletünk minősége jó, ke­vésbé szennyezett más anya­gokkal A sok földgáz hasznosítására vezetéket kell építeni. Az el­következő 15 évben mintegy 1500 kilométer hosszú veze­ték épül az országban. A fő­vezetékből mintegy 1500 kilo­méter mellékvezeték ágazik el a városokba és falvakba. Mind ennek körülbelül egyharmada még a második ötéves terv so­rán, tehát 1965-re elkészül. Az országos fővezeték • egyik ága Dombóvár és Szekszárd táján húzódik, amelybe az idők fo­lyamán bekapcsolják Pécset is. Pontosabban: nem ezzel, mert a metánt — ha háztar­tásban akarják használni — még át kell alakítani úgyneve­zett városi gázzá. Ez azonban mit sem változtat azon a té­nyen, hogy a pécsi bányák mé­lyén annyi metán van, hogy sem az új erőműt, porcelán- gyárat, illetve városi fogyasz­tók ellátását illetően nem lesz­nek gázgondjaink. Ez már Radó Aladár elvtárs, pécsi bányamérnök előadásá­ból derült ki. Amint elmon­dotta, az elsó gázlecsapoló be­rendezést 1957. februárjában helyeztük üzembe a vasasi Pe­tőfi-aknán. Ezt követte a György-aknai 1959 végén, 6 újabb létesül István-aknán 1961-ben. 1965-ben körülbelül 10 millió köbméter metángázt adnak át a városnak a pécsi bányák. E nagyarányú terv megvaló­sulásához az szükséges, hogy — amint Kárpáti elvtárs java­solta — legyen eldöntve, hogy ki építse meg a metánberende­zést. Ez a döntés nem várathat sokáig magára, mert különben termérdek értékes gáz vész el. * A három előadás csak egy része a konferencián elhang­zottaknak. A két nap prog­ramjában ugyanis 11 előadás szerepelt, közöttük olyan mint „A városi gáz-csúcsfogyasztás mennyiségi és minőségi köve­telményeinek kielégítése”, vagy „A gázszolgáltatás gazdaságos­sága”. A konferencia résztvevői megtekintették a Pécsi Koksz­műveket és a György-aknai gáz’ecsapoló berendezést is. Mindent egybevetve: rend­kívül tanulságos volt ez a ta­nácskozás, s nagy elismerés vá rosunk számára, hogy a konfe­renciát Pécsett rendezték meg. MAGYAR LÁSZLÓ HÍIMEIC 10 éves a Pécsi Szülésznőképző Iskola Tegnap délután kedves, jubileumi ünnepséget ren­deztek a Baranya megyei Tanács pécsi, Semmelweis- ről elnevezett Szülésznőkép­ző Iskoláján. Délután négy órakor az is­kola épületében az Egészség- ügyi Minisztérium, a helyi párt és állami szervek kép­viselőinek, továbbá a pécsi klinikák vezetőinek, az egye­tem tanárainak, az iskola korábban végzett és most tanuló növendékeinek rész­vétele mellett mondta el Kovács Ferencné, az iskola igazgatója a jubileumi alka­lomból az ünnepi beszédet. Meleg szavakkal emléke­zett meg az iskola tíz eszten­dős történetéről, a végzett növendékekről! hangulatos beszédében általános képei rajzolt az elmúlt tíz év ered­ményeiről és áldozatos mun­kájáról. A délutáni ünnepség kere­tében osztották ki a legjob­bak számára a pénzjutalma­kat. Pénzjutalmat kaptak Kovács Ferencné, Kellár Jé zsefné, Dezső Márta, Dort Zoltánná, Vörös Lászlóné, Székely Mihály, Ditrich Jó- zsefné, Kiss Károlyné, Papf Jánosné, Weiminger Anni és Stefán Ferenc. Az iskola tíz-tíz növendéke könyv; illetve pénzjutalomban ré­szesült. A délutáni ünnepségei családi műsoros est követte, amelyen az iskola és ai egyik pécsi üzem KISZ fia­taljai szerepeltek. — A PÉCSI KÖZLEKE­DÉSI VÁLLALAT értesíti az utazóközönséget, hogy a Tü­zér utcai útszakaszon csator­názás és útépítés miatt a Széchenyi tér—Uj-mecsek­aljai (Bányász megálló) vona­lon f. hó 15-tól kezdődően az útépítés befejezéséig a jára­tok az Alkotmány utca, Me­gyeri út és a Szigeti úton át közlekednek. Megállók lesz­nek a Tüzér utca, Alkotmány utca sarkán, Megyeri út és Doktor Sándor utca sarkán. Találtak Június 1-én Kisasszony­fa-Magyartelek község közötti út­vonalon egy aktatáskát, melyben többféle ruhanemű volt. A tulaj­donos kellő Igazolás mellett a sellyel Járási rendőrkapitányságon átveheti. — AZ EGYHÄZASKOZARI körzeti földművesszövebkezet kiállítást rendezett háztartási edényekből. A látogatók mo­dem háztartási felszerelése­ket és edényeket láthattak. Közmunkára ítélik a botrányt okozó huligánt, Mit gondolsz apafej, lesz műszakváltást — Fürdőruha és strand- ruha-b emu tatót rendeznek közkívánatra a Mopresszó helyiségében az Állami Áru­ház dolgozói. A 16—17—18-án délelőtt 11 órakor kezdődő bemutatón harminc fürdő­ruhát, hat shortot, hat halász- nadrágot, tizenkét strand­ruhát és tizenkét pongyolát mutatnak be az érdeklődők­nek, 8- tornaünnepélyt rendeztek szombaton délután az Erzsébet telepi sportpá­lyán a Bártfa utcai általános iskola növendékei! ÜJ AUTÓBUSZJÁRATOK cjmecsekaljArá A Pécsi Közlekedési Vállalat ét“ tesíti az utazóközönségét, hogy Június 13-tól kezdődően az új- mecsekaljal útvonalon a következő új járatokat állítja be: Széchenyi térről Indul: 13.15, 15.40 16.20, 16.55, 17.25, 17.50, 19.30, 20.30, 21.00, 22.30. Üjmecsekalja Bányász-meg­állótól a kocsik visszaindulási Ideje: 13.30 15.55, 1S.35, 17.10, 17.40,, 18.05 19.45, 20.45, 21.15, 22.45. Mt* lom felé Széchenyi térről 20.lS Indulással 2 heti próbaidőre ugyan­csak ú] Járatot állítunk be. Má- lomból a visszalndulás 20.40, — VIZSGÁZTAK pénteken a nyugati városrész kis óvo­dásai. A C/l. óvoda kis és nagy csoportjának tagjai dél­után fél hatkor rendezett vizsgájukon adtak ízelítőt az egész évben tanultakból. — A DUNÁNTÚLI NAP­LÓ június 9-i számában Ital és „erő” címmel megjelent írás foglalkozik többek kfr zott egy Katus Ferenc nevű személlyel, aki ellen az ügyészség rablás és súlyos testi sértés bűntettében emelt vádat. Nem vagyok vele azo­nos. Katus Ferenc Pécs, Kert­város, Csalogány u. 1. sz. »3kJK8e8af<3<!gcs<3ogöK3C)8aK»c8aK!jasas<*cgc*<*ogaH»<3gaB3<^ ■ Komló négy arca század elejéről való az első kép, mely emlékezetemben felmerül. Fekete sziklákon bukdácsoló patak, tele a háztartások sok hulladékával, fabarakkok az út mentén, százados bükk lombsátora borul rájuk. A föld alatt dolgozók sápodt arca, szén­portól sötét karimás szemek, amik olyan el- gondolkodóvá, mélabússá teszik a bányász tekintetét. Éles az ellentét a természetnyúj­totta szépségek és a telep sivár szegénysége közt. Az imént beszélgettem ennek az időnek egy hatvan éves veteránjával. Nyugdíjas és Sikondán üdül, vidám és bizakodó. Nevetve beszél róla, hogy már 13 éves korában kezdte a munkát. Nincs benne harag és gyűlölet, há- tatfordított a múltnak, s cmk a napfényes jö­vőt látja. Mikor búcsúzóul kívánok neki még vagy ötven derűs évet, felkacag csillogó szem­mel, hogy az kevés. Megegyeztünk százban. Második kép az államosított Komló. Mikor az országgyűlés a vétel ügyét tárgyalta, szó volt a munkások jobb helyzetéről, a szénkar- tell rabló árainak letöréséről, mindenről, csak arról nem, hogy a régi gazda, Jánosi Engel, szabadulni akart ettől az elavult üzemtől, melyre csk ráfizetett. A külső kép keveset változott. Uj telep a falu fölött tisztviselők részére, állami iskola és az erőmű, melynek füstfelhőjéből kilométerekre záporozott alá a zsíros korom, mindent feketével vonva be. A harmadik arc kettős. Messziről a terveket nézve ragyogó új város, mely ikertestvérét a Sztállnvárost fogja ellátni energiával. Közel­ről nézve, szédítő összevissaasáo, zűr-zavar. Egyszerre épülnek új utak, házsorok, aknákat mélyítenek. Az építőanyag végtelen folyamban árad éjjel-nappal, vasúton, teherautókon, ugyanígy a munkások Pécsről, a környékről. Kábító a munka üteme. Felfokozott élet min­denütt, az utcán, a vendéglátókban, legény­szállásokon, s ami ezzel együttjár, duhajkodós, véres verekedések, értelmetlen tragédiák, mintha az ország összes körözött, sötét alakja, itt adott volna egymásnak találkozót. Elmúlt ez is. A hét év után újra látott Kom­lót járva, a rossz emlékek elszürkülnek, mély­be süllyednek. A Kökönyöat, már Öváros né­ven emlegetik. Virágos előkertjei, fasora, el­vonják tekintetünket az első „hajrá"-munka sebhelyeitől, az új házak lehulló vakolatától. A kenderföldiek háromemeletes házsorai közt járva valami lehiggadás, megállapodottság ér­zése kel az emberben. Kórház, iskolák, szülő­otthon, rendelőintézet, üzletek és — nézzük csak jól meg — kis családi háztok csoportjai itt is, ott is. Ezek már a meggyökerezés, a jö­vőbe vetett bizalom jelei. Kissé különösen hat, hogy az emeletes házak sora búzaföldek­ben végződik, hogy minden kínosan új, még a kuka-szemétgyüjtő-ládák som is. Azért bizo­nyára itt is sűrűn hangzik az édes-bús, boron­gás, igazi városi dal: „Bolyongok a város pe­remén..." Ha ez a perem erdő, mező, liget, vagy idecsatolt kisfalvak házsora is. Egy római udvarház — pilla rustiva — alap­jait tárják fel a közelben. Minő ellentét m vadonatúj váró* ét m kétezer éves rámái kú­ria, a szocialista Komló ée a rabszolgákkal dolgoztató római nagybirtok között. , már itt járunk, nézzük meg a város Sít) peremét, csipkedíszes szegélyét, «=* Sikondát. ­A mecseki séták mindenkit megejtő szépsé­gét azok \a gyepes, virággal borított tisztások, forrásos völgyek adják, melyek minduntalan elénk tárulnak. A görög mitológiának a termé­szet szépségeit megtestesítő, bájos nőalakjai, a nimfák, bizonyára ilyen helyeken gyűltek össze harnixtos hajnalon, táncot járni. Ilyen szépséggel teli völgy Sikonda is. A Misináról nézve sötétlő folt sárguló mezők kö­zött melyet a Baranya csatorna völgye vágott le a nagy mecseki erdőségből. A tulajdonos egyház erdőgazdasága vadmenedélcet létesített belőle. Az embereknek is üdülést, pihenést nyújtó, valóságos kis paradicsom volt. Az egyik forrás mellett az erdő szélén nyaraló állt rendelkezésre a kevés kiválasztottnak. Ma a Vendéglátó helyezkedett itt el. Azután betört az élet. Szén után kutattak. A fúró 400 méter körül az alaphegységbe ütközött, de csak me­legvíz tört fel bőven, ez azonban a bányát nem érdekelte. Annál inkább a földtulajdonost. Szállót építettek, melyet majd fölkeresnek azok, akik a háború előtt la Dráván túl Lipi- ket, Daruvárt látogatták. A szép remények ha­mar elhervadtak. Nem engedélyezték a gyógy­fürdő címet, s a nagy gazdasági válság láto­gatóit is igen megapasztotta. Sikonda szerény üdülőhellyé vált, melynek ugyancsak szüksé­ge volt a pécsi kirándulók garasaira. Megépí­tették tehát a szabadfürdőt, sőt — uram bocsi’ — közös strandot, hogy annál népszerűbb le­gyen. Az 1945-ös földindulás Sikonda képét Is meg változtatta. Szállója elnéptelenedett és új élet csak akkor költözött bele, mikor az állam hely­reállítva átadta a bányászoknak. A Nehézipari Minisztérium nagy befektetéssel minden igényt kielégítő gyógyfürdőt létesített, rende­lőjét a legkorszerűbb vizsgálóeszközökkel látta el. A pécsi, komlói bányászok közül a rászoru­lókat műszak után itt hozzák helyre, hogy másnap újra folytathassák' a termelést. Jelen­leg 70, később 3 milliós befektetés után, 100 fő használhatja majd naponta. ihonda vizével azonban nem az üdülő rendelkezik. S a vízzel baj volt. A kút elapadt, pusztuló csövein át a felső ré­tegvizek le is hütötték. Már katasztrófáiig volt a helyzet, mikor a megyei tanács jött segítsé­gül és milliós költséggel új kutat fúratott a melegvizet tartó rétegbe. A fúrás sok akadály és még több költség között lejutott 400 méterre, de csak negyedrész annyi vizet adott, mint a régi. A geológusok javaslatára a földkéreg tö­résvonalát követve, a Baranya csatorna völ­gyében új fúrást mélyítettek. Már 370 méternél bőven ömlő, 33 fokos melegvizet kbptak, azon­ban a fúrófej betört s a víz egyelőre használ­hatatlan. Kissé drága tudat, hogy volna vi­zünk, s tervezhetnénk egy 50 méteres, égési éven át használható sportuszodát, mely a me­gye máris jelentős úszósportját még jobban fellendíthetné, — ha a fúrófej engedné. Egyszef majd csak sikerül, mégis gondoljunk rá, hogy a főcél, a bányászok üdültetése. Bár az is le­het, hogy a gyógyítás eszközei közé betervez­ték a vizinimfák — najádok — játékában való gyönyörködést is, persze csak a teraszról, -* aludttejet uzsonnázva!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents