Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-10-01 / 136. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI , NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 13R SZÁM ÁRA: SO FILLÉR 1960. JÚNIUS 10. PÉNTEK A Magyar Népköztársaság kormányának nyilatkozata a Szovjetunió kormányának leszerelési javaslatáról A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány június 9-én tartott ülésén megtár­gyalta a Szovjetunió kormá­nyának az általános és teljes leszerelésre tett újabb javas­latait és az ezekkel kapcsola­tosan valamennyi ország kor­mányához intézett felhívását, amelyet N. Sz. Hruscsov elv­társ, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke dr. Münnich Ferenc elvtárshoz, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnökéhez intézett le­velében kifejtett. A Magyar Népköztársaság kormánya, a magyar dolgozó nép őszinte békeakaratától ve­zérelve, örömmel üdvözli és támogatja a Szovjetunió kor­mányának 1960. június 3-án közzétett újabb javaslatait az általános és teljes leszerelésre. Ez az új szovjet kezdemé­nyezés az általános és teljes leszerelés felé vezető úton a háborús veszélyek végérvényes kiküszöböléséért vívott harc új lehetőségeit tárja fel. A Szovjetunió kormánya a világ- rendszerré lett szocializmus hatalmas győzelmeire, a béke­szerető népek világmozgalmá­ra támaszkodva terjesztette az Egyesült Nemzetek közgyűlése elé 1959. szeptember 18-án a békeharcban új korszakot nyi­tó javaslatát az általános és teljes leszerelésre. A Szovjet­unió javaslata feltárta a világ népei előtt, hogy az általános és teljes leszerelés az, egyetlen és biztos út a háborús veszély felszámolására, a tartós béke biztosítására. Azóta részben magasszintű tanácskozásokon, részben a genfi tízhatalmi tár­gyaláson sok vonatkozásban világossá váltak a tárgyaláso­kon résztvevő nyugati hatal­maknak a leszereléssel kapcso­latos kétértelmű és a megoldás halogatását célzó nézetei. Az általános és teljes lesze­relésre vonatkozó szovjet ja­vaslat eredeti formájában is reális és kölcsönös elfogadása esetén megoldaná a különböző rendszerű országok békés egy­más mellett élésének biztosí­tását. A Szovjetunió kormánya — a megegyezés megkönnyí­tése érdekében — mégis úgy döntött, hogy felveszi új ter­vezetébe a nyugati hatalmak leglényegesebb javaslatait, amelyek egyeztetésre alkalma­sak a kérdés megoldása szem­pontjából. Ennek megfelelően az új tervezet a leszerelési in­tézkedések első szakaszába foglalja az atomfegyverek szál­lítására alkalmas harci eszkö­zök eltiltását. A nyugati ja­vaslatok figyelembe vételével átszervezi az egyes szakaszo­kon belül tervezett intézkedé­seket. A leszerelés végrehaj­tása utánra elkerülhetetlen szükség esetére javasolja egyes fegyveres egységeknek a Biz­tonsági Tanács rendelkezésére bocsátását a nemzetközi béke biztosítása érdekében. Gondos intézkedéseket tartalmaz a ter­vezet a leszerelés különböző fázisainak ellenőrzésére, s ez­zel felszámolja a nyugati pro­paganda-hazugságokat, ame­lyek megkísérlik meghamisí­tani a Szovjetunió állásfogla­lását az ellenőrzés kérdésében. Ezzel az új kezdeményezés­sel a Szovjetunió a megegye­zéses tárgyalásokra Irányuló készségben újra példát mutat a nyugati hatalmaknak, meg­könnyíti a kölcsönös engedmé­nyek alapján való tárgyalást, ugyanakkor megnehezíti az ag- ressziós erőknek az általános és teljes leszerelés tervével szemben megnyilvánuló mes­terkedéseit. Üdvözöljük, hogy ilyen kez­deményezéssel készült a Szov­jetunió a tervezett csúcstalál­kozóra. Mélységesen elítéljük viszont, hogy a másik oldalon az Egyesült Államok milita­rista körei a provokációk egész sorozatával megtorpedózták a csúcstalálkozó tervét. A Szov­jetunió a provokációk és az agressziós politika leleplezésé­vel, megbélyegzésével, a to­vábbi agressziós tervek ellen tett figyelmeztető megnyilat­kozásokkal és intézkedésekkel megfékezte az agresszorokat, szilárdította a békét. Az álta­lános és teljes leszerelésre vo­natkozó új tervezetével pedig a békés egymás mellett élés ügyét szolgáló további tárgya­lások lehetőségét nyitotta meg. A békeszerető népek szerte a világon megerősödve és új re­ménnyel egyengetik a tárgya­lások útját és harcolnak a szovjet javaslatok sikeréért. Bízunk abban, hogy a kormá­nyok a világ minden táján számolnak a népek növekvő béke akaratával. A Szovjetunió kormányának június 3-i leszerelési javaslata tehát a tartós béke megterem­téséért vívott, világméretek­ben folyó harc újabb fontos állomása. A' magyar kormány kötelességének tartja, hogy erejéhez mérten mindent meg­tegyen az új szovjet kezdemé­nyezések sikeréért. A magyar nép sokat szen­vedett a háborúk, imperialista agressziók és provokációk miatt. Az amerikai agresszív körökre támaszkodó nemzet­közi reakció évek óta hideg- háborús támadásokkal, akna­munkával igyekszik zavarni a magyar népet, a Magyar Nép- köztársaságot. A magyar nép szenvedései árán tanulta meg gyűlölni a háborús gyujtogató- kat, a hidegháborús bajkeverő­| két. Örömmel és lelkesen üd- | vözöljük tehát a Szovjetunió, a szocialista tábor, a békesze­rető népek további erőfeszí­téseit a háborús veszély elhá­rítására. Üdvözöljük a Szovjet­uniónak minden esetleges ag- resszorral szemben tett figyel­meztető intézkedéseit, mert ezek hazánkat, népünket is védik. Napjainkban, amikor a szocialista társadalmi rendszer békés építésének mind gyor­sabb üteme bontakozik ki ha­zánkban, népünk megbontha­tatlan egységben vesz részt a szocialista tábor és a béke­szerető emberiség történelmi vállalkozásában, amely a há­borús veszélyek felszámolá­sára, a tartós béke biztosítá­sára irányul. A Szovjetunió javaslata az általános és teljes leszerelésre olyan nemzetközi helyzetben foglalkoztatja minden ország népét és kormányát, amelyben parancsoló követelmény és reális lehetőség az agresszo- rok végérvényes megfékezése, a háborús veszélyek felszá­molása, a tartós béke biztosí­tása. A nemzetközi erőviszo­nyok gyökeres megváltozása következtében ma a béke erői vannak túlsúlyban. A Szovjet­unió és a szocialista tábor ere­je a népek szabadságának, függetlenségének és békéjének fő biztosítéka. A magyar nép büszke arra, hogy ennek á tör­ténelemformáló igazságos erő­nek részese lehet. A Magyar Népköztársaság kormánya, a dolgozó magyar néppel együtt teljes odaadás­sal vesz részt a háborús veszé­lyek felszámolásáért vívott harcban. Együtt haladunk és küzdünk a Szovjetunióval, a békeszerető népek hatalmas seregével azért, hogy az álta­lános és teljes leszerelésre vo­natkozó javaslat megértésre találjon minden országban, minden kormánynál, s hogy a javaslat megvalósulásának út­ját eredményesen egyengesse a genfi tízhatalmi tanácskozás. A szakszervezeti aktivisták feladatai megtisztelő feladatok w Újjáválasztották a. Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsát A szakszervezetek megyei küldöttértekezlete tegnap délelőtt lél kilenc órakor ült össze Peckeli a Doktor Sándor Művelődési Házban, hogy meghallgassa az SZMT munkájáról szóló beszámolót és újjáválassza a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsát. A küldöttértekezleten megjelent és az el­nökségben foglhlt helyet Blaha Béla elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZOT elnökségének tagja, a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezetének főtitkára, Török Ká­roly elvtárs, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára, Herczegh Károly elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága szakszervezeti alosztályának vezetője, Bogár József elvtárs, az SZMT elnöke, Sztergár János elvtárs, a Hazafias Népfront Baranya megyei titkára, Rameisl Ferencné elvtársnő, a Baranya me­gyei Nőtanács titkára. Czéder János elvtársnak, a küldöttértekezlet elnökének megnyitó számi után Bogár József elvtárs, kjz SZMT elnöke rövid szóbeli beszá­molót adott a küldöttek részére kiadott jelen­téshez. Jelentés a küldöttértekezletnek A Szakszervezetek megyei Tanácsának a küldöttértekezlet elé terjesztett jelentése számot adott az 1956. májusában tör­tént újjáválasztás óta végzett munkáról. Részletesen tár­gyalta a megye gazdasági fej­lődését. ebben a szakszerveze­tek helyét és szerepét. Az el­lenforradalom által okozott károk helyreállítását befejez­tük és a megye szocialista ipa­rú az 1959-es tervet már 104 százalékra, export.tervét 105 százalékra téljesitette. A 'szo­cialista iparon belül az állami építőipari vállalatok 1959. , évi termelése 7,6 millió' forinttal, (4,7 százalékkal) több volt, mint az 1958-as évben; A jelentés rámutat, hogy ha nem lett volna rohammunka, hanem állandó és egyenletes lett volna a termelés, az év minden negyedében, még szebb eredményeket lehetett volna el émd; — Ma már megyénkben a szakszervezeti szervek, vezető aktívák, és az egész tagság egyre inkább megérti, hogy a termelés érdekében végzett Műanyaggal boriiott színes falak Természetes hatású fények 160 négyzetméterrel nagyobb eladótér Az Állami Áruház rövidesen megnyílt konfekció osztályán Sók méltatlankodást szül a vásárlók körében, hogy az Ál­lami Áruház női konfekció osztályán, mely ideiglenesen a Pannónia szálló nagytermébe kényszerült, csak délután 4 óráig árusítanak. A méltatlan- !kodás jogos ugyan, de a kény­szerhelyzetben lévő áruháziak nem tehetnek mást, mint az áurház bővítéséig a mopresz- szóval osztoznak a helyiségen. Meddig tart ez az állapot, mi­kor készülnék el a konfekció osztály átalakításával? A kérdéssel Sebők Imrét, az áruház igazgatóját kerestük meg. aki az épülő konfekció osztályon éppen Vida Gyulá­val, a Pécsi Tervező Vállalat mérnökével tárgyalt színes fal- borításók és feliratok ügyében. A munkáik jó része még el­végzésre vár, hiszen előrelát­hatólag csak július elején nyí­lik meg a közönség számára az áruháznak ez a deszkával leválasztott része, az előkészü­letekből azonban már látható, hogy elkészülte után a kon­fekció osztály lesz az áruház legreprezentativebb része: A fénycsővilágítású galériára nikkelkorlátú lépcső vezet, a falakat színes műanyag-bon­tás fec% és műanyag-tölgyfa kombinációból készül már a berendezés. — Reméljük, — mondotta Sebők Imre igazgató — most már nem tart túl sokáig. Egyébként az átaldkitás há­romnegyed millió forintba ke­rül. A befektetésnek a vásár­lók látják hasznát. A galéria beiktatásával körülbelül 160— 170 négyzetméternyi területet nyertünk. A nagyobb tér lehe­tőséget biztosított a szakosí­tásra, de nagyobb választékot is jelent majd, ugyanis a je­lenleginél négyszer több árut tudunk tárolni. Ezenkívül az átalakítással bővül női cipő­osztályunk, igy ott is megszün­tethetjük a szinte állandó zsú­foltságot. Az átalakítási munkák meg­kezdése óta gyakran találko­zik egymással a beruházó áru­ház igazgatója Sebők Imre és Vida Gyula tervezőmérnök, hogy a kivitelezés során egyez­tessék elképzeléseiket: — Most éppen azt beszél­jük meg, — mondotta Vida Gyula, — hogy hogyan helyez­zük el a felirat szempontjá­ból legalkalmasabban a falat boritó színes lapokat. — Egyébként — adott tájé­koztatást — a falak borításá­hoz és a berendezéshez telje­sen színes anyagot haszná­lunk. A szokványos festés he­lyett, színes műanyagbevonatú kenderpozdorja lapokkal bo­rítjuk a falakat, sárga, barna, szürke és kék kombinációban. — A világítást az eddigi neon helyett hideg kék és tört fehér színű fénycsövekkel old­juk meg. A Ikét szín majdnem természetes fényt ad. Az épülő galéria sötétbebo- rul, majd ismét felvillan a fény: próbát tartanak a vil­lanyszerelők. Ilyen nagy mun­kában talán nem is illik za­varni az építőket. Csak még annyit: mikor fejezik be az át­alakítást. A válasz két biztató szóból áll: — Szeretnénk mielőbb ! S ez körülbelül június végét ielmti: H: M, munka alapja annak, hogy a dolgozók jóléte tovább javul­jon és, hogy az érdekvédelmi munka is megalapozott, ered­ményes legyen. Megyénk szak- szervezeti szervei, az MSZMP és a SZOT iránymutatása alap játi elősegítették a szocialista munkaverseny kibontakozását, és azt, hogy a bürokratikus módszerektől és a látszatered­ményekre való törekvésektől megszabaduljon. A jelentés számot ad a szo­cialista munkabrigád címért küzdő kollektívák mozgalma­iról is. Rámutat, hogy,nem ér­vényesülnek még a SZOT el­nöksége által meghatározott irányelvek ebben a munka­mozgalomban. A vállalások sok esetben sablonosak. Azoknak csak a termelés mennyiségi növelésére vonatkozó része fogadható el általában. A szak szervezeti és gazdasági vezetők törődjenek többet a szocialista brigádmozgalommal, de ne fe­ledkezzenek meg arról, hogy ez a mozgalom nem helyettesíti a dolgozó tömegek munkaver­senyét. A népgazdasági beruházások, az üzemi tanácsok munkája, a munkaverseny szervezésének módszerei és ‘ a fezákszehvezeti bizottságok 'gazdasági-' tevékeny ségeiről adott jelentés után a dolgozók életkörülményeinek •alakulásáról' adott számot SZMT jelentése; az Lakás — szállás — egészségügy Az elmúlt három év során ■nyereségrészesedés címén száz­millió forintot fizettünk ki. A foglalkoztatottság növekedése is hozzájárult az életszínvonal emeléséhez. A szocialista ipar­ban foglalkoztatott munkások havi átlagbére 1956-ban 1378 forint, 1959-ben pedig 1838 fo­rint volt. A kereskedelem for­galma megnövekedett és a bankbetétek is nőttek. A nagy­arányú iparfejlesztés követ­keztében a munkáslétszám is nagymértékben emelkedett. — Más megyékből idekerült dol­gozók részére nem sikerült még minden esetben lakást biz­tosítani, ezért a munkásszál­lásokon elhelyezett dolgozók száma megközelíti a tízezret. A munkásszállások jelenlegi állapotáról a szakszervezeti kedvezményes üdültetésről, a társadalombiztosítás irányí­tásáról és az egészségügyi in­tézmények bővítéséről szólott ezután a jelentés. Beszámolt arról, hogy az üzemorvosi rendelők száma az 1956. évi 22-ről 1959-re 35-re növekedett. Ugyancsak emel­kedett az üzemorvosi rende­lések óraszáma is. Az üzem­orvosi rendelők korszerűen fel­szereltek, különösen a bányák­nál; Az üzemi balesetek és a szakszervezet A társadalombiztosítási szol­gáltatások az üzemi balesetek valamint a fiatalkorúak külö­nösen a lányok munkábaállí- tásáról adott tájékoztató után a jelentés a szakszervezetek politikai felvilágosító munká­járól számolt be. Rámutatott, hogy a SZOT ötödik teljes ülé­se és az elnökség határozata biztosítja annak lehetőségét, hogy a politikai és kulturális nevelőmunkában érvényesül­jön az eddiginél jobban a he­lyi irányítás. A dolgozók ál­talános műveltségének emelé­se érdekében fontos feladatnak kell tekinteni a jövőben az üzemi iskolák hálózatának bő­vítését, ezzel egyidőben pedig a könyvtárak fejlesztését. A jelentés bírálta a MEDOSZ-t a Vasas és a Közlekedési Szak- szervezet vezetőit amiatt, hogy nem törődnek eléggé a könyv­tárakkal és a dolgozóknak csu­pán tizenhat—tizenhét százalé­ka veszi génybe a könyvtára­kat. Még rosszabb a helyzet a Pécsi Szénbányászati Tröszt­nél, a Mohácsi Selyemgyárnál, a Pécsi Kenderfonónál, a Szi­getvári Cipőgyárban, ahol a dolgozók 12 százaléka látogat­ja a könyvtárat csupán. Jó a könyvtár munkája a Pécsi Bőr­gyárban, ahol a rendszeresen olvasók száma 36 százalék, de a megyei átlag fölött vannak a könyvolvasásban a vasutas és a KPVDSZ alapszervezetek is. Rámutatott a jelentés, hogy az ismeretterjesztő munka a szakszervezeti bizottságok egyik legfontosabb feladata. Az öntevékeny művészeti cso­portok működéséről a közön­ségszervezésről és a szakszer­vezetek nemzetközi kapcsola­tairól adott tájékoztató után a megye szakszervezeti mozgal­mának erősödéséről adott szá­mot. E szerint a legutóbbi kül­(Folytatás a 2, oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents