Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-08-01 / 134. szám

2 N APtő I960. TOPíTDS I június 9—13: kötelező burgonyaliogár-irtás A megyei tanács végreha jtó bizottsága elnökének rendelete A mezőgazdasági szakigazgatási szervek jelentéséből megállapítot­tam, hogy Baranya megye terü­letén a burgonyabogár lárvái és fiatal bogarai tömegesen és min­denütt megjelentek. A 11/1960. F. M. számú rendelet 8. paragrafusa értelmében ezért a burgonyabo­gár elleni vegyszeres védekezés azonnali végrehajtását a 27/1960. (V. 24.) Korra. sz. rendelet 1. f- ában irt hatáskörömben a követ­kezőkben rendelem el: 1. Június 9-től 13-ig terjedő Idő­ben (csütörtöktől hétfőig) minden burgonyatermelő (állami gazda­ság, termelőszövetkezet és egyé­ni) köteles a burgonyavetésen vegyszeres védekezést végezni, 2. A vegyszeres védekezést DDT tartalmú porozd, vagy per­metező szerrel vagy a burgonya­bogár elleni védekezés céljára engedélyezett más rovarirtó szer­rel kell elvégezni. HCH tartal­mú védekezüszerrel (AGB1TOX) permetezni nem szabad! Permetezés esetén a burgonya- ültetvény fejlettségétől függően, holdanként 5—6 kiló DDT olajos emulziót (Holló 10.) vagy 1—1,4 kiló 50 százalékos DDT perme­tező szert, illetőleg 1,5—1,7 kilő DDT pasztát (PEBNIT) kell az előirt mennyiségű vízzel kiper­metezni. Porozás esetén — ugyancsak a burgonyaültetvény fejlettségétől függően — holdanként motoros géppel 10—15 kiló 10 százalékos, bátigéppel pedig 20—30 kiló 5 százalékos DDT tartalmú porozó­szert kell kiporozni. A védekezéshez szükséges min­den szert a termelőnek saját ma­gának kell beszereznie. A véde­kezés költségeit a termelő viseli. A termelőszövetkezetek — ha a növényvédelmi redszabályok megtartásával kártevőtől mentes termést vagy termékeket állí­tanak elő — az általuk vásárolt és felhasznált növényvédő szerek árából 30 százalékos kedvez­ményt kapnak. 3. Felhívom a földművesszö­vetkezeteket és az egyéb vegy­szer árusítására kijelölt bolto­kat, hogy a községük burgonya- vetés-területének megfelelő véde­kező szert biztosítsák. (. Febivom a Járási és községi tanácsokat, valamint a növény­védő állomást, hogy az elrendelt kötelező védekezést szervezzék meg és annak végrehajtását el­lenőrizzék, 5. Ha a nagy mennyi­ségben fellépő veszélyes kárte­vők megsemmisítésére az l. pont­ban irt védekezés elegendőnek nem mutatkozik, a 27/1960. (V. 24.) Korm. sz. rendelet 2. J-a értelmében a növényvédő állo­más és állami gazdaságok nagy­üzemi növényvédő-gépeit fogom igénybe venni. A Járási tanácsok végrehajtó bizottságai szükség esetén ez Irányú javaslataikat azonnal terjesszék be hozzám. 6. Az 1960. 9. tvr. 13. |-a értel­mében szabálysértést követ el és 1000 forintig terjedő pénzbírság­gal kell sújtani azt, aki a kár­tevők irtását a fentiekben meg­jelölt határidőig elmulasztja. A hivatkozott rendelet 5 {-a alapján elrendelem a szabály­sértési eljárások helyszíni és so- ronkivüli lefolytatását, melyeit során az eljárást a feljelentéstől számított 1 hónapon belül hatá­rozattal be kell fejezni. Fécs, 1960. június hó 4. PALKÓ SÁNDOR, a megyei tanács vb-elnöke. Hétfőn este a Szabadtéri Színpadon rendezett nagysike­rű Wágner-esttel zárult az 1959-—60-as hangversenyévad. Művésizi színvonalú, maradan­dó élményt nyújtó zenei ese­mény volt, méltó a zenei évad egészéhez. Az évadzárás űrügyén (és a Wágner-est tükrében összegez­ve) el kell mondanunk, hogy hangversenyéletünk többé-ke- vésbé kielégíti már a legké­nyesebb igényeket is. A Pécsi Szimfonikus Zenekar nem egy­szer bizonyította be, hogy ma már biztos bázisa városunk ze­nei életének. A létszámban ki­bővített, nehéz erőpróbákon összeötvöződött együttes évek során megfelelő rutinra tett szert, emellett hangzása ki­egyenlítettebbé vált, Különö­sen a vonósok tónusával lehe­tünk elégedettek, de komoly fejlődést tapasztalhatunk a fú­vósok szereplésében is. E ze­nekar, mely tavaly és idén is valósággal elkápráztatta bu­dapesti vendégszereplése al­kalmával a főváros igényes ze­neértő közönségét és kritiku­sait, az évad során sikeresen birkózott meg a legellentéte­sebb hangulatú művekkel is. Beethoven, Brahms szimfóniái­tól Debussy-ig, Bartókig, sőt a modern hangszerelésű Sugár­műig igen széles volt az a ská­la, melyet a zenekar megszó­laltatott, E zenei skála termé­szetesen még bővíthető, és ezt az igényt a jövő évadra fenn is tartjuk, mivel tapasztaltuk, hogy a pécsi közönség milyen lelkesen, értő szeretettel fogad­ta és igényelte az újat. a ma zenéjét Bízunk abban, hogy a ritkábban hallott klasszikusak vagy egészen mai alkotások megszólaltatása sem fog gondot problémát okozni a zenekar­nak. Talán a próbák számának növelésével elérhető lesz a he­lyenként még mutatkozó hi­bák kiküszöbölése is, így a produkciók kidolgozottabban és érettebben kerülhetnek a közönség elé; A Pécsi Szimfonikus Zene­kar egész évi kiváló szereplé­se mellett elismerőleg szólha­tunk a Liszt Ferenc Kórusról, Antal György karigazgatóval az élen. Jelentős és örvendetes a két együttesnek kiváló erőnlé­te, mert így elérhető volt az évadban, hogy minden komoly zenei produkciót lényegében külső segítség nélkül, saját erővel tudtunk megoldani, He­lyi együtteseink szereplését vi szont szerencsésen egészítették ki a vendégkarmesterek és szólisták. Jelenlétük nagyban hozzájárult városunk zenei éle­te színvonalának emeléséhez, de kétségtelen az is, hogy egy- egy vendégkarmester keze alatt további fejlődésre volt lehetősége a zenekarnak is, Az évad rno6t elmondott sajátosságai: saját ének- és ze­nekar, vendégkarmester é: szólisták — jelentkeztek a hét­fő esti évadzáró (egyben a nyá­ri évadnyitó) Wágner-est mű­során is, melyet igényes gond; dal, talán egy kicsit nagyon is mértékletesen állítottak össze. Wágner életművének közérthe­tőbb részéből kaptunk ízelítőt, kezdve a korai Reinzi-nyitány- tól a Nürnbergi Mesterdalno­kokig. Közel sem teljes kép ez Wágnerről, de kétségtelenül ez volt a hálásabb, népszerűbb megoldás. A hangversenyt megnyitó Rienzi-nyitány volta­képpen Wágner zenei pályafu­tásának is nyitánya, ezzel ara­tott először döntő sikert. A bolygó hollandi-t Senta balla­dája képviselte. Ezután a Lo- hengrinből következnek részle­tek, bár a kronológiai sorrend betartása szempontjából sze­rencsésebb lett volna előbb a Tannhäuser részleteit megszó­laltatni. A Nürnbergi Mester- dalnokok nyitányával záródó hangverseny dirigense Lukács Miklós, az Operaház karnagya volt. Kiváló ismerője Wágner zenéjének, ez áradt minden mozdulatából. Lendületes ve­zénylésével magával sodorta a zenekart és kórust, az énekes­sel való gondos együttműkö­dését külön javára kell írnunk. Két együttesünk, mely az ora­tórium-interpretálás terén már nem egyszer szerzett emléke­zetes élményt, ezúttal újból bizonyította, hogy a meglehe­tősen zsúfolt programú évad végén sem csökkenő erővel és szeretettel készült fel erre a koncertre. Wágner zenekará­ban jelentős szerep jut a fúvó­soknak. Ezúttal — különösen a Rienzi-nyitányban megnyilvá­nult teljesítményükért kell megdicsérnünk a rézfúvókat, még a Tannhäuser bevonulási indulójának elején elkövetett fúvősgikszerért is kárpótoltak. A vonósok szép hangzása a szabadtéren kissé sápadtabban érvényesült. A Liszt Kórus ez­úttal két operakórussal szere­pelt: a népszerű Nászinduló igen szépen sikerült, a Vendé­gek bevonulását a Tannhäser című operából kissé nyersnek találtuk; A műsor összeállításával kap csolatban ismét említett „mér­tékletességet“ elsősorban a ven dégművészek szűkén mért sze­replésére értettük. Talán a „kevés néha több“ jelszóval magyarázható (de megnyugta­tóan nem indokolható), hogy Melis György mindössze egyet­len alkalommal lépett a kö­zönség elé, bár zengő orgá­numát szívesen hallgattuk vol­na többször is. Simándi József már „bőkezűbbnek“ bizonyult: két áriával örvendeztette meg a hallgatóságot. Nehéz lenne eldönteni, hogy a Grál elbeszé­lés vagy Walther versenydala sikerült-e jobban. Takács Pau­la egyik legkitűnőbb Wágner- énekesünk. Szabadtéren is messze hangzó szopránján fel­csendülő három ária nemcsak mennyiségben, de minőségben is a legtöbbet ny új tóttá; HiRKK A hangverseny si,kerét minden bizonnyal csak fokozta volna, ha még néhány, jelleg­zetes Wágner-mű egészíti ki a műsort, valamint ha ehhez a muzsikához igényes összekötő­szöveget is hallhatunk. Balassa Imre emlékezetes, élményszerű konferálását már régen nélkü­lözzük, ezúttal jó alkalom lett volna őt meghívni:- nt —■ Eltévedt a villamos? Mert ugyebár eb­ben a városban ak­kora és olyan szerte ágazó villamosfor­galom van, hogy em bér legyen a talpán, aki ezt a hatalmas apparátust igazgat­ja. Még szerencse, hogy a nagyáilo- másra közlekedő já rat megszűnt, mert akkor végképpen összegabalyítanánk a menetirányt, menet­rendet így csak egy vá­gányhálózatunk van, illetve a 43-as térnél már két, írd és mondd két irány ba ágazik el a sin; S ez a bökkenő.; Mert ha csak egy- felé lehetne a villa­mosnak közlekedni, nem volna kénes el­tévedni. De így ért­hető a tévelygés, ami tegnap történt. A kispiaci megálló­hoz beérkezik a sár ga paripa; Elöl a tábláján: külvárosi pályaudvar felirat. A megállónál valaki megkérdi: hova megy a villamos? Azt mondja a veze­tő: nem tudom, szálljon fel, majd a 46-as térnél kiderül. (Jó, mi?) Ezekután már csak természetes, hogy a villamos a balokányi ligethez ment. Hiába, öreg már szegény m (—ray) A SASDI járási műve­lődési otthonban a közeljövő­ben megalakítják a népmű­vészeti-faragó szakkört és a nagy érdeklődésre való tekin­tettel a fotoszakkör alakítá­sának gondolatával is foglal­koznak, — VÁRSZEGI ALAJOS barátúri iskolavezető pedagó­giai írásos dokumentumaival, iskolai heti terveivel országa? elismerést aratott. Újítása, hogy sokkal áttekinthetőbbé teszi az önálló és közvetlen órákat (— A TIT Bartók Klub­jának június 11-i „Margaréta­estjére” meghívó-igényelés és belépőjegy megváltása még 9-ig este 6—9 óra között a Bartók Klubban (Janus Pan­nonius u. 11. 1. em.) lehetsé­ges. Tel: 14-44, 62-48. — SZÖLÖOLTVÁNY-SZA- PORITÓ telepet létesített öt kataszteri holdon a pécsvá- radi Dózisa Termelőszövetke­zet. A területnek hetven szá­zalékát már betelepítették, — drAvaivAntiban el­készült a 81 ezer forintos költséggel épített új tűzoltó­szertár az őrszobával együtt. Áramszünet lesz 9-én hálózat­átépítés miatt 7.30-tól 16 óráig az alábbi utcákban: Madarász Viktor a.; Gyümölcs u.) Szigeti u.| Lotz Károly u.5 Faludl Ferenc u.; End- re»z György o.; Tiborc utcákban. — CSOMAGOK készítésé­hez háromrétegű papírzsákot hozott forgalomba a Papír­ét Irodaszerértékesítő Válla­lat — A BOGÁDI Uj Elet Ter­melőszövetkezetben száz fé­rőhelyes szarvasmarha-istál­lót adtak át rendeltetésének a napokban;- - -*— —­at A KÖZKEDVELT Frt karamella kis kartondobozi ban Mesekaramella né» megjelent és a pécsi üzleti ben is kapható. Érdekessé hogy a dobozon egy mese olvasható. — A SZIGETVÁRON foI ásatási munkálatoknál a S> chenyi út 32. számú házi régi temetőre bukkantak.; egyik sírban egy kopors több koponyát és egy emb> csontvázat találtaik. — A SÁSDI JÁRÁSBl három tagból álló békebizd Ságot alakított a járási pé gógus szakszervezet. A bízó ság feladata, hogy a külp« tifcai helyzetről tájékozta! az érdeklődőket; — TIZENÖT ÉVVEL I előtt a felszabaduláskor i* csak egyetlen embernek rt pedálos motorkerékpá' Nagybudmérban. Ma ugye ebben a községben több mi 20 motorkerékpár-tulajdot van. Gázipari konferencia Az Energiagazdálkodást Tut mányos Egyesület pécsi csapi ja a Pécsi Kokszmüvek 25 é< és a Pécsi Gázszolgáltató V<H lat 90 éves jubileumi ünnep geivel egyidejűleg országos gi ipari konferenciát rendez, konferencia két szekcióban I1 lalkozik a gázipar időszerű X déseivel. Elsősorban azonban távlati termelési és eloszt feladatokkal. A konferenciát I nlus lt. és 11-én, pénteken szombaton a Janus Pannont utca 11. szám alatt tartják. plenáris és szekciókban rém zett előadások után a konfert da résztvevőt meglátogatják ~>écst Kokszmüyeket és Győrt aknán a metánlecsapoló-beri dezést tekintik meg. ToUseprü A művészet nevében? BERKES! ANDRÁS! va­(72) — Igazán kedves meglepe­tés. Tudja, hogy magáról sokat hallottam már? —» fordult a lány felé Szegedi. — Rólam? Hol? —i Orvosi körökben. Nagy beszédtéma most Holub pro­fesszor kutatása. Ennek kap­csán került szólia maga is. De tudja, hogy milyennek kép­zeltem magát? rm Nem tudom, i — Nem haragszik ha elmon­dom? — Ugyanm — Hát hogy is mondjam Szegedi nevetett Kezével is mutogatott Eszter észrevette, hogy jobb kezén leukoplaszttal leragasztott kötés van. — Szó­val — folytatta az orvos, — vastag, fekete szemüveggel, komoly, tudálékos arccal és konttyal. Képzelje csak élj Nagy konttyal. — Látja, Így csalnak az el­képzelések — mosolyodott el a lány. — No és hogyan állnak a munkával? ügy hallom, már befejezték. — Hál istennek, igen. ön kői működik, doktor úr? — Ennek a körzetnek gyök az orvosa. Már negyedik éve. Látja, és csak most talál­kozunk . : , — Mi nem vagyunk betegek — felelte a lány, — meg aztán itt van nekünk a professzor úr — És mondja csak — érdek­lődött Szegedi, — mikor hoz­zák nyilvánosságra a felfede­zést? — Nem tudom. Ez a profesz- szor úr dolga:-., — Már nagy izgalommal vár juk. őszintén szólva én is va­lamikor kutatónak készültem... — ábrándozott Szegedi, és le­huny ta a szemét. t— És miért nem lett az? — Miért? Ö, istenem. Hosszú történet ez. Szegény szülők, hat gyermek. Egyedül én ta­nultam tovább. Aztán diplo­ma és munkanélküliség. Tíz év a gyarmatokon. Távol a ha­zámtól. Valahol Hátsó-Indiá- banA -.., nem is érdemes erről beszélni. Maguk nem is tudják, hogy milyen életük van. Kollégium, ösztöndíj, gondtalan tanulás. > -. — Érdekes élete lehetett. — Nem mondom, hogy unal­mas volt India, Indonézia, csodálatot helyek, Telt titok­zatossággal, ősi varázslatok­kal, furcsa emberekkel és még furcsább szokásokkal. Persze, ez mind csak annak szép, aki kastélyából szemléli, annak, akinek harcolnia kell a min­dennapi kenyérért, a babonák és az ősi szokások' ellen, annak az első időben izgalmasan ér­dekes, de később unalmassá válik — Én szívesen elmennék két-három évre — mondta a lány. — Két-három évre én is, de tíz év... Tudja, mit jelent ott tíz év? Hosszú hónapokig nem lát fehér embert. A civilizá­ciót, a kultúrát, az autóutak nyílegyenes betonszalagja je­lenti, amely a bányákat, olaj- kuiakat, ültetvényeket össze­köti a nagyobb településekkel. De beszéljen az út átízzott be­tonjával, társalogjon az ember­vastagságú olajvezetékkel, vagy a kutak acélvázas tor­nyaival, mert az qttani fehé­rekkel beszélni nem lehet. Azoknak csak egy hazájuk, egy istenségük van: « rum és a whisky. A, kislány nem élet az! Színház, mozi, könyv? Csőik álom... elérhetetlen álom 11 i — Maginak rengeteg élmé­nye lehet..: Miért nem írja meg? — kérdezte a lány. *— Nem vagyok in Iróember. — Pedig olyan lebllincselóen tud mesélni. — Magának czivesen mesél­nék — mosolygott a férfi — bármikor: ■ lubné lépett be az ajtón. Mlnd- 1 ketten felálltak. , ;— Kezét csókolom — hajolt i meg a férfi. Dr. Szegedi va- , gyök. Magda asszony biccentett, és c a székre mutatott t — Tessék, doktor úr — és- kíváncsian nézett a férfira. í — Az előző alkalmazott után érdeklődöm.», c — Julis után? r- kérdezte az [ asszony. — Igen. Arról van ugyanis j szó, hogy hónapokon keresztül t kezeltem... és.: igazán kel- i lemetlen erről beszélni, de je­- lentős összeggel tartozik. t — Ezt nem is tudtam. Mi ■ t baja volt? — Ha nem szükséges, nem szívesen beszélek erről..; ugyanis.. . azért nem, mert ingyenes kezelésre... szóval.:. — Értem..-. — bólogatott az asszony. — Sajnos nem tud­juk, hol van. Eltűnt. Elcsent egypár ékszert, és eltűnt. — Na ez Igazán meglepő — hüledezett Szegedi. — Pedig nekem nagyon jó benyo­másom volt róla ... Becsüle­tes, de nagyon szerencsétlen leánynak ismertem. 11 Ezt nem hittem volna.-.: — Esetleg jelentse be a rend­őrségen — ajánlotta Magda asszony. — Úgyis nyomoznak utána. *— Nem, nem! Isten ments — szabadkozott az orvos. — Annyit nem ér meg az a pár forint. — Mennyivel tartozott? (Tat*, MhO Nemsokára százharminc éve lesz annak, hogy helyesírá­sunk ügyével a Magyar Tudo­mányos Akadémia szervezet­ten és rendszeresen foglalko­zik. 1832-ben jelent meg első helyesírási szabályzatunk, amelynek címe a következő volt: „Magyar Helyesírás’ és szóragasztás’ főbb szabályai”. Ez a hivatalossá vált szabály­zat az évtizedek során bizonyos egyöntetűséget és következe- te«séget vitt a régi helyesírás­ban uralkodó tarkaság és kö­vetkezetlenség helyébe: Hogy ez a tarkaság még ma sem hiányzik egyes nyomdai termékeinkből, álljon itt né­hány példa! Mert Akadémia ide, Akadémia oda, Pécsett lassan kezdjük elfelejteni a nagybetűket. Utcáinkon színes falragaszok figyelmeztetnek bennünket: járjon nyáron is moziba. (Csodálatosképpen nem filmszínházakba kell jár­nunk!) Ezt az erélyes felhívást nemcsak azért marasztaljuk el, mert mindenféle szöveg első mondatát nagy betűvel kell kezdeni, hanem azért is mert a felszólító mondat végére fel­kiáltójelet kell tenni. Itt mind­kettőt elmulasztották — bizo­nyára a „szent művészet? ne­vében! Talán ugyanez a művészke­dés vezérelte az Erkel Ferenc Zenegimnáziumot is, amikor az iskolai csoportkép összes feliratát akként készítették el, hogy azon a nagybetű ismeret­len fogalom. Szebbnek vélték így: erlcelferenc zenegimné- zium. Ehhez a megkapó újí­táshoz (?) természetesen csak kisbetűvel rótt személynevek Illettek, ezért valamennyi ta­nár, tanuló osztozik a kisbe­tűk népszerűs í télében. A nem is rossz nyelvűek szerint a ta­valyi tabló tökéletesebb volt, mert azon egyáltalán nem vol­tak nevek. De ezzel legalább nem tették nevetségessé he­lyesírásunkat! Ez a mindenáron újat szülni kívánó, porából megélemedett „édes új stílus" (dolce stíl nuovo) már ráragadt a mozi- címgyártókra is. Pár nappal ezelőtt a Petőfi mozi címfes- tőjét ilyen címirat készítésére szedték rá: rászedett UDVAR- LÚK, Nem todjtác, mi történt; volna, ha az illetékes círhíeú a „rászedett” szó első betűi nagybetűvel írta volna, val legalább egy A betűt raW volna a szöveg elé. A nagybetűk kiirtása rnC galma ráragadt már keres# delmi életünkre is. A Koesű utcai 34. 6Z. papír- és ír ész« bolt egyik kirakatában olví tűk: „tessék választani". Vi ml ebben az esetben a na£ betűs mondatkezdést és a *' gói-e a felkiáltójelet választ0 tűk volna! így azonban K1 vésbé művészi lett volna? Pár lépéssel odább, a K« suth Lajos Utca 27. sz. W kapuján feltűnő cégtábla hj detl, hogy a hirdető „haszni cikk”. Ennek beismerése utí a jóval kisebb betűs sor a fc vetkezőket közli velünk: & reskedő emeleten. Eddig sd féle fajta kereskedőről halk tunk, de kereskedő emelet? még nem. Helyesen tette v° na a cégtáblatulajdonos, ha használt cikk és a kereské szó közé kötőjelet tesz. Entt hiánya okozta ezt a furcsa t telmezést. És még valaki Ne takarékoskodjunk az a,1 határozott névelőkkel! Hely sen tehát így lenne az említ« tábla: özv. J. R.-né, haszrV> cikk-kereskedő az emeleten Ugyanígy különösen hart zik a Városi Rendelőinkéi Munkácsy Mihály utcai oldj Ián olvasható tábla: GYE* MEK SZAKRENDELÉS, kötőjel hiányából itt arra k< lene következtetnünk, hogy szakrendelés még gyerroel cipőkben jár, mert a gyerm1 itt jelzője a szakrendelésti? A kötőjel kitételével visz/1 egyszerre megváltozik a he'' zet: olyan három szavas összetétel áll előttünk, am«" kifejezi a szakrendelés ig *1 jellegét. Ne féljünk a nagybetűk^ ne féljünk a kötőjelek kitét] létől! Használatuk nem jelei* hét különös megterhelést. W C6ak annyit sem, mint a autóbuszok megterhelése, * új buszok elülső részén 1«J felírás szerint: Terhelés 20 üV hely, 40 állóhely. Hogy rfljj nek ilyen buszokkal még mélyt is szállítani? Dr. Tóth Istvá* WÁCaNERttEST

Next

/
Thumbnails
Contents