Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-08-01 / 134. szám

NAPLÓ

3

Í60. JUNIUS 8.

Létesítsenek idény-napköziket a tsz-községekben

iásdi járás kilenc községében megoldották a nyári nyitvatartási

nyári hónapokban igen termelőszövetkezetben dol- i szülők helyzetét megne- íti az, hogy nincs kire hagy- >tthom a gyermekét. S így salad mőtagjai több helyen pék a termelőmunkából Bn akkor, amikor minden íkaerőre szükség lenne. A yobb községekben nincs Wéma, mert mindenütt vám r napiközi otthon, ahol váznak a gyerekekre,

. sásdi járás tíz községében működik állandó jellegű közi otthon. Hogy a tér* őszövetkezeti községek /zetét megkönnyítsék, ki- újabb községben létesíte- idénynapfcözi otthont, riyek jórésze már meg is ite működését Tormá- Alsómocsoládon, Godisán, /ászáron, Jágónakon és árosdombón három hóna- Egyházaákozáron és Felső- idszenten két hónapig, yhajmáson pedig négy hóig működik az idónynap- l Mágocsom május 17-től nel az általános iskolai közi otthon is: A járásban újabb 300 gyerek szervezett álkozásét tudják megoldani nyári idényben, ami nagy ' et jelent a szülők térién tesítésében, íben a községekben » kezetek adják a yhai felszereléseket, gon* kodnak a tüzelőről és táralmi munkáiban végzik el épületek tatarozását. Sok yen természetesen nem tud- c képzett embereket állítani idénynaipközi otthonok versére. Az ilyen községekben épiskolás lányok foglalkoz- c a gyerekekkel. Az idény- iközi otthonokba három- s kartól hatéves korig járnak a gyerekek.

sakmai bemutató Komlón

íz egész világom kutatják, ként lehetne az aknákon pznált bányafelvonó kötelek ttartamát meghosszabbítani a szállítás biztonságát nőni. Hazánkban is több éves tatómiunlka folyt e célból, re Marton Emil műszaki el- lőmek sikerült a róla elne- sett elektromágneses sod- lykötélvizsgáló berendezést feszítenie. A berendezést ma lelőtt 10 órakor mutatják be komlói Kossuth-bányán. fen lesz Marton Emil, a be- adezés megalkotója is.

Fontos feladat most minden olyan termelőszövetkezeti községben, ahol nincs állandó jellegű napközi otthon, idény- napközi otthon létesítése. A termelőszövetkezetekben meg van rá a lehetőség, hogy ezt megoldják saját hatáskörükön belül, sőt a legtöbb helyen a községi tanácsok anyagilag is támogatják őket. Nem feltétlenül szükséges, hogy képzett gyermekfoglalkoztató vezesse a napközi otthonokat; Többnyire minden községben van olyan középiskolás, vagy nyolc általános iskolát végzett leány, aki szereti a gyerekeket és alkalmas a gyerekek foglalkoztatására. Ahol több megfelelő személy is van, ott a gyermekfoglalkoztatást társadalmi formában is megoldhatják.

A nyári munka legfőbb ideje alatt minden lehető emberi erőt az aratás-cséplésre és a növényápolási munkára kell fordítani^

Hivatássá vált a traktorvezetés

Traktoros családok a baranyai gépállomásokon

Tíz-tizenkét évvel ezelőtti

amikor Baranya megyében is egymásután alakultak a gépállomások, a falusi lakosság bizonyos idegenkedéssel nézte a traktorok megjelenését és működését; Az azóta eltelt idő alatt nemcsak a gépeket szerették meg a dolgozó parasztok, hanem magának a traktor vezetésnek is megnőtt a becsű lete: Korábban sokan átjáró háznak tekintették a gépállor másokat, most viszont egyre több azoknak a parasztfiataloknak a száma, akik hivatásnak tekintik a traktorvezetést. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a tél folyamán 177 baranyai fiatal végezte el a négyhónapos traktorosiskolát, s jelenleg is 186-an tanulják Pápán az erőgépek kezelésének mesterségét;

A traktorvezető; hivatássá válásának érdekes jele a traktoros családok számának szaporodása is; Mind több baranyai fiatal választja apjának,

idősebb testvérének, apósának foglalkozását és ül traktorra. A Bólyi Gépállomáson például a két idősebb Mirkó-fiú mellett már a legkisebb testvér is ezt a mesterséget tanulja: A Palotabozsoki Gépállomáson három apa dolgozik a fiaival, valamint két testvérpár, Miltner József és öccse, Ferenc például a somberek! Béke Termel őszövetkezet földjeit műveli. Június 30-ig esedékes tavasza tervüket már 155 normálholddal túl is teljesítették: A legutóbbi hónapban a két Mdltner-fiú összesen 9384 forintot vitt haza. Jó munkájuk jutalmául, a nagyobbik fiú a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést, öccse pedig a Szakma Kiváló Dolgozója jelvényt kapta:

A megye 13 gépállomásán ma már ötvennél is több azoknak a trakorvezetőknek a száma, akik egy családból származnak: apa és fia, báty és öccs, férj és feleség, após és vő.

A szakszervezetek a dolgozók életkörülményeinek javításáért

Sok áldozatot követel

a szabálytalan közlekedés

Halálos motorkerékpár szerencsétlenség Homorúdon Bukósisakot kapnak a motorosok?

Nincs olyan járvány az országban, amelyik annyi áldozatot követelne, mint a közúti baleset; Az elmúlt esztendőben összesen 637 áldozata volt a szabálytalan közlekedésnek, Baranyában 25 halálos és 164 súlyos sérülés volt a következménye a gondatlan gépjármű- vezetésnek: Az idén öt a halálos áldozatok száma:

Az elmúlt napokban is számos szierencsétlenség történt a megyében, egyrészt szabálytalan gépjárművezetés, másrészt az ittasság miatt:

Június 4-én Makai István, a bőrgyár előtt, anélkül, hogy körülnézett volna, a járdáról az úttestre lépett; Egy P 70-es személygépkocsi jobb első része elütötte s a földre vágta. A baleset következtében a bal lába eltörött. Ebben az esetben a gyalogos volt a baleset okozója:

Június 5-én Komlón egy kisfiú leszaladt a járdáról, az arra haladó motorkerékpár elütötte, s a fiú 8 napon belüli sérülést szenvedett.

Június 7-én a Felszabadulás Mi 43; sz; ház előtt Tamóczai

József a Dél-Baranya megyei Sütőipari Vállalat személygépkocsijával szabálytalanul az úttest baloldalán akart megállná, s elütött egy motorkerékpárost. A kerékpáros 8 napon túli sérülést szenvedett;

Homorúdon június 8-án, hétfőn hajnalban halálos motorkerékpár-szerencsétlenség történt. Guzsvágy Pál és társa ittasan ült motorra és" Homorúd belterületén egy éles kanyarban fékezés helyett gázt adott a motornak s így kisodródtak az úttest melletti árokba és fel borultak: A baleset következtében szenvedett sérülésedbe Guzsvágy belehalt. Utasa köny nyebb sérülést' szenvedett:

Sok szabálytalanságot vétenek a kocsisok is. Június 4-én a Rózsa Ferenc utcában a Köz tisztasági Vállalat 2 lovaskocsija megállt a vendéglő előtt. A hajtók sörözni mentek s őrizetlenül hagyták a kocsikat. Amikor a rendőr figyelmeztette őket, még nekik állt feljebb, mondván: „Még egy pohár

I sört sem ihatnak meg?“ Nem! I A KRESZ rájuk is éppúgy vonatkozik, mint a gépjárművezetőkre. Szó van arról, hogy a lovaskocsisokat is hajtási igazolvánnyal látják el.

A sűrűbb és szigorúbb ellenőrzésen kívül számos intézkedés történik a közúti balesetek elhárításáért. Szó van arról is, hogy a motorkerékpároknál be vezetik a bukósisak kötelező viselését. Tervezik, hogy ha egy személy ül a motorkerékpáron, akkor 50 kilométernél nagyobb sebességnél, ha két személy, akkor minden sebességnél kötelező lesz a bukósisak;

Baranya megye nagyarányú ipari fejlődése magával hozta, hogy a munkáslétszám nagy mértékben növekedett.

A munkáslétszám emelkedésével egyidőben azonban nem sikerült a lakásépítés ütemét is meggyorsítani. Ez az oka annak, hogy — mint az ország más iparosodó vidékén — még itt sem sikerült minden lakásgondot megszüntetni. A kormány törekszik arra, hogy ezt a gondot minél gyorsabb ütemben, de legfeljebb tizenöt év alatt véglegesen megszünteti és minden családot lakáshoz juttat. Ennek a megoldása során a szakszervezetekre nagyon fon tos feladatok hárulnak. Az üzemi szakszervezeti bizottságoknak részt kell venniök a lakások elosztásában, hogy azt mindig a legjobban rászorulók kapják meg leghamarabb. Addig is azonban nagy gondot kell fordítani- ok a munkásszállások kulturáltságának növelésére. Gondoskodtok kell arról, hogy minden munkásszálláson legyen fürdő, rádió, lehetőleg televízió, társasjátékok és könyvtárak; Ilyen módon a munkások számára második otthonná lehet varázsolni a munkásszállásokat.

A szakszervezetek fontos feladatai közé tartozik a kedvezményes üdültetések megszervezése is évenként. Szervezett kedvezményes üdültetésben évente 7300 dolgozó részesül Baranyában és bővül a családos üdültetés lehetősége is. Évenként mindig több dolgozó vehet részt külföldi üdültetésben, turistakirándulásokon is. Mindezek mellett a megyében több vállalat is tart fenn dolgozói számára külön üdülőt.

Az üdültetések lebonyolítását, az üdülőhelyek elosztását már nem egyedül a szakszervezeti titkárok végzik, hanem sok helyen létrehoztak üdültetési bizottságokat is, amelyek a bizalmiak véleményét kikérve döntik ei, kit mikor, hová küldenek nyaralni. Nagy kár, hogy még mindig nem érvényesült a szakszervezeti felvilágosító munkában, hogy az üdültetés jutalomnak számít.

A szakszervezetek tíz évvel ezelőtt vették át a társadalombiztosítási szolgáltatásokat, azok vezetését. Az eltelt időszak bebizonyította; hogy érdemes volt, helyes volt a szakszervezetekre bízni ennek a feladatnak az ellátását. Nagy eredményeket értünk el vele a társadalom- biztosítás megvalósítása útján. Igaz, hogy a biztosítottak számának állandó emelkedése nagy gondot okoz jelenleg az egészségügyi ellátásban, ezért a szakszervezeteken múlik, hogy ebben a kérdésben is megnyugtató megoldást találjunk.

A társadalombiztosítási szolgáltatások között jelentős a családi pótlék. A kormány a szakszervezetek javaslatára 1959. áprilisában felemelte a családi pótlékot a többgyermekes családok részére és rendezte az egyedülálló dolgozó nők családi pótlekát is. A társadalombiztosítási tanácsok munkája jelentős javulást mutat a megyében, nem elég jó azonban még mindig a társadalombiz- tosítási intézkedések és ren-1 deletek ismertetése, a dolgozók tájékoztatása. Ennek érdekében a szakszervezeti sajtó is többet tehetne:

A június 9-én összeülő megyei szakszervezeti küldött- értekezlet ezekben a kérdésekben is határozni fog, bizonyára megszabja majd a szakszervezetek megyei bizottsága számára is a legközelebbi időszak tennivalóit; Ezért, — a küldöttközgyűlés előtt — szerettük volna ezzel a cikkel ráirányítani a figyelmet ezekre a kérdésekre is,

. I . Gy; K,

Tisztasági őrjárat Béke-aknán

Előre bocsátom, nem bőim! kéz- és köröm-vizsgáról lesz szó, hiszen nevetséges lenne ez a bánya mélyón. Négerfekete ott az ember, csak a szeme meg a foga fehérje villog elő.

A szén tisztaságát vizsgáltuk. Ment az .piszkos” lebet,

r

Ég kezük alatt a munka

Melegtől liheg a halár.

A domboldalban asszonyok páljálk a nyugotszenterzsébe- Virágzó Élet Termelőszövet- pet paradicsomát. A kiülte- ,t paradicsom már virágzik.

6 után sóvárog.

Az asszonyok tereferélnek, tpen arról beszélnek, hogy idén aztán elmennek ám írleányba fürödni. A tsz Ze- fjával:

— Ha kapunk engedélyt sze- ílyszállításra! — teszi hozzá ndolatát az asszonyok véle- inyéhez Wágner József csatvezető.

Jökedvűek, nevetősek, dol- sak ezek az asszonyok. Azt ríják róluk: a legjobban dol- zó, legjobb 'kedvű munkacsa- t ez a termelőszövetkezet- n.

— Mi megyünk is ám min- i nnap — így Sáfár József né ‘•írói később kiderül: özvegfa, férjét a háborúban vesztette . — írja meg azt, hogy da- Iva dolgozunk. Csak már eső nne. Tudja nagyon kellene az lő. A szénánkat már összeülj főttük, nagyon sok szép szé mik van, a répát is megkaptuk, szóval minden ’kész, ak a kukorica kapálásához illene egy kis eső.

Az asszonyok helyeselnék. Aztán egyikük oldalra néz számomra érthetetlenül talmi olyasmit mond:

Az a vezetőség szégyene.

Nem messze, ahol kapálnak ott a termelőszövetkezet cukorrépa táblája gyönyörű tiszta, csak két-három repcecsík látszik benne.

— A hegybe elmennek napszámba, de ide orvosi igazolást hoznak, hogy ők betegék, nem tudnak a tsz-ben dolgozni.

•— Ma este erről is szó lesz a közgyűlésen —• jegyzi meg Wágner József.

— Szólni is kell róla. Bár nekem egyik sem haragosom, mégis azt mondom így nem mehet tovább. Két-három ember miatt csúfoSkodjunk — így egy középkorú asszony.

Szóba kerül a munkaegység értéke is.

Az egyik asszony azt mondr

ja:

— Negyvennégy forintot terve zett a tsz — a másik meg mindjárt rálicitál:

— ötvenkét forint ötven fillért. Nem ám negyvennégyet.

— Tavaly zárszámadáskor — ez volt ennek a termelőszövetkezeti községnek az első zárszámadása — 34 forintot ért egy munkaegység — magyarázza a csapatvezető. — Nem volt rossz.

Ezt mondja a csapatvezető. Az asszonyők többsége tó ezt mondja. De van egy kettő olyan is, aki más mindig ké-/

telkedik. Egy idős, galambhajú bácsika egy anekdotát mond azt mondja: három ember ebédel. Az egyik kolbászt eszik, a másik szalonnát, a harmadik meg vöröshagymát kenyérrel. Alki 'kolbászt eszik azt mondja: az első éves, aki szalonnát eszik az másodéves, aki hagymát eszik az meg harmadéves tsz-tag.

Számtalan példával cáfolhatnám ezt az anekdotát. Elmondhatnám, hogy nemrég Siklós■> nagyfaluban meg akarták venni az autónkat, ott helyben kifizették volna és nem tó egy, hanem hat autóvásárló tó akadt volna egyszerre a tsz-tagok közül, vagy más példát is mondhatnék, de nem jutok szóhoz.

— Rossz ez az anekdóta — mondja Sáfárné. És hozzá csatlakoznak többen tó. Ki ezzel, ki azazl. Mindenki a maga példájával. Sáfárné például azt mondja: ő özvegyasszony volt, a földjét úgy műveltette, napszámokat szolgált a lómunkáért. Mire eljött a termés betakarítás ideje, mire mindent kifizetett, alig maradt vdlami- je.

— Most meg jól élek itt. Minden hónapban kapunk tiz forint előleget tó.

Most Soltér Sándomé kér:

r— Azt írja meg, hogy a férfim, » jönne dolgozni, ét

jöhet. Fáj a lába. Kisebesedett. Már háromszor volt kórházban, de most negyedszerre nem akarják felvenni. Azt mondják nincs hely. Nem a hellyel van baj, hanem azzal hogy SZTK-tag.

Még jóformán be sem fejezi a mondókáját, máris egy fiatalasszony hangja csattan.

— Ugyan. Ne mondjon már ilyeneket. Az én apám is beteg, 6 tó bemenne a kórházba, de meg kell érteni most nem lehet. Most tatarozzák a szigetvári kórházat és csak azokat veszik fel, akik nagyon súlyosak.

SoUerné megnyugszik.

Perzsel a nap, a földben her- seg a kapa. Dolgoznak az asz- szonyok. Néha vitatkoznak, ferdén látnak egyes dolgokat, de mindig akad köztük, aki megmagyarázza miért nem helyes ez vagy az az állításuk. Ég a kezük alatt a munka

A tsz-iroda mellett, másutt is épülő új házakat láttam Nyugotszenterzsébeten. Egyik- másik házon már rajt volt a tető. A tsz nagy elképzelt közös épületén, amely az egész falut magában foglalja még nincs tetőszerkezet, de az alapot már lerákták és ez az alap olyan, hogy biztosan lehet rá építeni, (kibírja még a legmerészebb elképzeléseket is.

a sok pala szennyezheti be. ( Jolsvai Alfonz üzemvezető mérnök még a külszínen felíratta velem Nyári József és Qárics Ferenc csapatának nevét. Mindkét helyen több a pala a megengedettnél;

De már itt vagyunk a kasban. Kicsiny, egyszintes alkotmány, tetejéről kövér csep- pekiben hull nyakunkba a víz. Ráz, tántorog benne az ember, merít menet közben ide- oda ütődik az akna falának. Jolsvai elvtárs nagyot derül esetlenségemen:

— Tudja, öreg az akna, vagy száz éves már. Görbe, mint az istennyila, azért csapódik neki a kas. Nem is látni alulról fölfelé.

Nem baj, már leértünk. Egy ideig még valósin botorkálunk, mert nehezen szokik a szem a sötétségihez. Hosszabb pooso- lyagázolás után — nagyon vizes és nyirkos bánya Békeakna — megérkezünk Qárics Ferenc csapatához. Majdnem hét százalék palájuk volt.

Fiatal, izzadttestű bányász áll a szénfalnál. Nem örül a vizsgálatnak.

— Nincs nálunk — düny- nyögi kelletlenül. — Ott a csille, megnézhetik.

Jolsvai elvtárs a csilléhez lép, belevilágít, s egymás után dobálja ki a nagy paladara bokát. A bányászra néz beszédes szemmel, de az úgy látszik elröstellte magát. Szégyenkezve tesz-vesz a szénfalnál. A társa is — most érkezett meg — nagyon elfoglalnak látszik.

Jolsvai elvtárs odamegy hozzájuk:

— Remélem, gyerekeik, nem lesz többé pala. Tudjátok, hogy itt az elővájásban nincs megengedve, innen csak tiszta szenet lehet kiadni.

A két bányász bólint.

Újabb gyaloglás következik

tört támfSk alatt és Nyári József csapatánál lyukadunk ki; Náluk csaknem tíz százalék volt a pala.

— Itt vagyunk a „fSbűnösöknél!” — köszönt rájuk Jolsvai elvtárs;

— Miben mérnök munkatárs, miben?

Nagy vita kerekedik. Amint a disputából kiderül, a Nyáricsapat kényes a becsületére; Éveken át az akna egyik legjobb brigádja volt, s nagyon kellemetlen számukra a ceruzával és jegyzetfüzettel felfegyverkezett újságíró látványa; Megígérik, ezentúl jobban vigyáznak.

Meredek, vagy harminc fokos fejtésen csúszunk le, természetesen .nadrágfékkel”. „Elhúzunk” a pislogó bányászlámpák mellett. A mosolygós képű bányamérnöknek mindegyikhez van egy kedves szava. A telkemre köti, írjam fel: Stettner Ferenc és Schrott Károly csapata ez, Béke-akna jónevű bányászai.

Nyolcvan méteres „Pzánká- zás” után érünk Temesi József csapatához. Már amennyire csapatnak lehet nevezni, mert másodmagával dolgozik ez a fiatal, rokonszenves fiú. Itt nincs mentegetőzés, vita meg szégyenkezés, annál az egyszerű oknál fogva, hogy itt pala sincs;

— Kiválogatjuk — mondja a fiatal bányász, olyan természetesen és magától értetődően, mintha azt mondaná: minden reggel felkel a nap. — Elvégre saját érdekem! Ha elfognak egy harminc százalékos palával töltött csillét, minden csillém ilyennek 6zámít. És az akna is ráfizet.::

— Úgy, úgy! — helyesel neki Jolsvai elvtárs. Erről i* beszélni kell! írja csak be: min1

" den elővájási csapatunk tanulhat ettől a fiútól!

Magyar Laus*»

w-’wr *■