Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-26-01 / 150. szám

I960. JÜNITJS 26. NAPLŐ Mi ciz Ön véleménye? Premizálják az arafást, és cséplést a tsz-ekben :V';.' 1 va tartó reggeHzőhély létesíté- sére, ahol az idegenek olcsón és gyorsan juthatnának kávé­hoz, teához, vagy tejhez; Az üzletek közül is nyitva tarthat­na egy-kettő, hogy a vásárolói szándékozóik megkaphassák vasárnap is amit akarnak. Kü­lönösen az élelmiszer- és aján­dékboltoknál kifogásolták ezt már a kirándulóik. Úgy vélem, a kereskedelem sem fizetne ró erre; Az IPcMkcscft bizonyára fog­lalkoznak majd a Szalayné ál­tal ismertetett problémákkal. Legközelebb Sfcet kérdezzük meg: Ml a véleményük a város idegenforgalmáról és mit ki­vannak tenni, hogy minél előbb megszűnjenek ezek a bosszúságok; Ezekben a napokban feje­ződnék be a termelőszövetke­zetekben azok a közgyűlések, melyekben a közös gazdaságok az aratásra való felkészülést, az aratás menetét tárgyalják meg. A közgyűlések egyik leg­főbb napirendi pontja az ara­tási és cséplési premizálási módok megtárgyalása. A premizálási formák tsz- enként néha eltérőek, egy kö­zös jellemzőjük azonban van; alaposabb, lelki ismeretesebb munkára ösztönzik a tsz-tago­kat, az eddiginél is érdekel­tebbé teszik őket az aratás gyors befejezésében. A premi­zálással ezenkívül a bevonható családtagokat is fokozottabb mértékben mozgósíthatják, s ennek különösen a munkaerő­ben szegény termelőszövetke­zetekben van igen nagy jelen­tőségei Az aratási, cséplési prémiu­mot általában terményben, helyenként azonban — a gép­állomás! dolgozók részére — pénzben, illetve vegyesen ad­ják ki. Mindig a helyi körül­mények, helyesebben a köz­gyűlés dönti el, bogy egy-egy tsz-ben melyik format választ­ják. Kézi aratásnál — legtöbb tsz-ben — a teljesített munka­egység alapján szabják meg a prémium összegét. Ha valaki az aratás időszakában az elő­írt alapmunkaegységet túltel­jesíti, akkor minden —az alap- munkaegységen felüli — mun­kaegység után — a közgyűlés döntésétől függően — 2—5 kiló búzát kap prémiumként Ha a gépállomás! dolgozók, kom­bájn- és aratógép-vezetők elő­írt normájukat túlteljesítik, a tsz a fenti szabály szerint premizálja őket is. Néhány szövetkezetben, kü­lönösen a pécsi járás néhány tsz-ében, bevezették a pénz­beli premizálást is. Ebben az esetben nem az elért munka­egységet hanem a teljesített holdak számát veszik alapul. Ha jó munkát végez az arató­gép-vezető, akkor holdanként 3, a gépkezelő 2, a kombájn­vezető és kiszolgáló személy­zete együtt holdanként 15 fo­rint prémiumban részesül. Kézi aratásnál a kaszás hol­danként 20, marokszedő 14, kötöző 10, kötélterítő pedig 9 forint prémiumot kap a napi munkaegység keresete mellett, Augusztus 15-ig lehet jelentkezni a mezőgazdasági teciinikumoK levelezi) tagozatára A mezőgazdasági techniku­mok levelező tagozatára azok a 18—40 éves dolgozók jelent­kezhetnek, akik elvégezték az általános iskola nyolc osztá­lyát, vagy ennek megfelelő élemi-, illetve középiskolát, legalább kétéves szakmai gya­korlattal rendelkeznek, és me­zőgazdasági üzemben, vagy más vállalatnál, intézménynél betöltött munkakörük ellátásá­hoz középfokú mezőgazdasági képesítésre van szükségük. A jelentkezés határideje: augusz­tus 15, a kérvényt a technikum igazgatójához kell küldeni, születési anyakönyvi kivonat­tal, iskolai bizonyítvánnyal, rövid életrajzzal, munkahelyi javaslattal, (egyénileg dolgozó parasztoknak tanácsi igazolás­sal) és a kétéves szakmai gya­korlat igazolásával. Az 1961-es évben az alábbi technikumok első osztályában indult levelező oktatás: Mezőgazdasági tagozat: Aba- újszántó, Budapest, Maglóéi út 8., Cegléd, Csorna, Debre- cen-Pallag, Gyöngyös. Hódme­zővásárhely, Karcag, Kapos­vár, Keszthely, Kiskunfélegy­háza, Kiskunhalas. Mátészalka, Mezőtúr, Nagykanizsa, Oros­háza, Pápa, Putnok, Szarvas, Szekszárd, Szentlőrinc, Szé- csény. Szombathely, Székesfe­hérvár. Tata, Törökszentmik- lós, Vác. A kertészeti tagozat: Baja, Budapest, Egressy út 73, Kecs­kemét, Nyíregyháza, Sátoralja­újhely. Gépészeti tagozat: Mezőtúr, Nyíregyháza, Szombathely; Erdészeti tagozat: Sopron, Szeged. Á Magyar Állami Népi Együttes sikere Svájcban Lausanne (MTI). A Ma­gyar Állami Népi Együttes Svájcban a lausaime-i nemzet­közi fesztivál keretében ven­dégszerepei. A svájci lapok méltatják az együttes színvo­nalas műsorát A la Suisse Magyar nemzeti balett a Ca­sinoban“ címmel közöl kétha- sábos cikket amelyben úgy értékeli az előadásokat hogy azok nemcsak csodálatos él­ményt jelentettek a nézőknek, hanem lehetőséget is nyújtot­tak a magyar művészi folklór megismeréséhez, különösen az „Ecseri lakodalmas“ aratott nagy sikert A magas művészi színvona­lú előadások óriási sikert arat­tak — frja a Voix Ouvriere. A zsúfolásig megtelt színházte­remben minden számot hatal­mas lelkesedés és tapsvihar követett Még a nagyhansányiak is el­csodálkoznak néha, ha elmen­nek a kőbányába. Hát hogyne csodálkozna az idegen azokon a változásokon, amelyek itt végbemennek. A présházi dűlőben vasutat építenek, készül a siló, ahon­nan szalag továbbítja majd a követ a vagonokba Az új tö­rvm mm Oh osan kell gazdálkodni EzuttaS Szalay Álmáiénak, a Pécs város Idegenforgalmi Hi­vatal dolgozójának tettük fel a kérdést természetesen a város idegenforgalmával kapcsolat­ban. — Állandó problémát jelent nekünk a szállodahiány >— vá­laszolta. — A véleményem sze­rint megnyugtató megoldást csak újabb szállodák építése hozna, bár a fizetővendég-szol­gálattal némiképpen enyhíteni tudjuk a szállodahiányt Ren­geteg látogatója van a város­nak és azokat el is kell helyez­nünk. Különösen szombaton és Vasárnap érkeznek sokan Pécs re, és ezért ekkor okoz gondot az elhelyezés. Idén az első fél­évben már háromszor annyi látogatója volt városunknak, mint tavaly egész évben. A fi­zetővendég-szolgálat fogalma is ennek megfelelően meghá­romszorozódott — örvendetes jelenség ez, de az már nem, hogy vasárnap nincs hol megreggelizzenek a kiránduló csoportok Hétköz­nap nyitva van a Széchenyi téri reggeliző cukrászda, de vasárnap sehol sem lehet ol­csón hozzájutni reggelihez, pe­dig nem mindenki teheti meg, hogy a Nádorban vegye meg borsos áron azt a pohár tejet Vagy kávét amit különben fillérekért megkaphatna. Külö­nösen a tanulmányi kirándu­lásra tömegesen városunkba érkező diákoknak, de azt hiszem niásnak is kellemetlen ez. Nem beszélve arról, hogy ha egy-1 »zerre több százan jönnek ide • » hét végén. akkor még a hyitvatartó vendég Iá tóegysé- ▼ Beknek is gondot okoz a reg- K Soli kiszolgálása, amint ez a r múltkor történt amikor négy f bülönvcnat futott be egyen-h ként Mencszáz utassal. Kény- ► Jelenek voltak sokan koplalni fc »bédtg. £ — Véleményem szerint szűk-1 •ég volna egy vasárnap is nyit-jl Hűtőit fcaftaát is árusítanak az étkezű- kocsikban A kirándulók és a rend- eresen utazók örömére, a áyár beköszöntésével, az Utas «Ható Vállalat is ,.kirukkol" néhány, már régóta várt új­donsággal. Az idén nyáron tovább bővítik az üdítőitalok ^álasztékát a vonatokon. Azo­kon a vonatokon, ahol büfé­kocsi van, hűtött, palackozott kakaót is lehet kapni. A kis­gyermekek és a betegek ré­szre az étkezökocsikban tej- T^rízt és diétás ételeket is arnsít az Utasellátó. , Tervezik, hogy rövidesen “evezetik az úgynevezett „uti- ÁOftiag-rendszert“. Az utazók ”ak az egy- és többszemélyes sornngokat pályaudvarokon, a fiatokon és a hajókon adják ki. Tervezik, hogy rö- 'desen az ország minden Tér _'ében bevezetik a távolsági utóbuszokon étel- és italki- zolgáláírt. Jelenleg azok, akik Budapest—Ózd. Budapest—• gombát hely vonalon utaz- I k- mér vásárolhatnak ita- ,° at, süteményeket az autó- l,U57011' Szó van arról Is, hogy Jjlön étkezésre alkalmas au- ^huszokat is készítenek. Az a jó könyvelő, aki nemcsak leírja a számokat, mellékli a bizonylatokat, hanem olvas is a számokból. Vagyis, aki nemcsak könyvelő a termelő­szövetkezetben, ha­nem gazdász is. Ezek közé a könyvelők kö­zé tartozik Kovácska Gyula a kőlkedi Vö­rös Fény Termelőszö­vetkezetben; Egy éve könyvelő a termelöszove tkezet- bem. Azt mondják róla a járáson: — Nagyon szeret spekulálni. Emiatt né ha egy kicsit elmarad & könyvelés, de azért ebben sincs különö­sebb hiba, mindig utoléri magát. A járási bankfiók­ban találtam rá. Ép­pen tárgyaltak vala­mit. Azt mondja: alap­fokú könyvelői tanfo­► lyamot végzett, de most már szeretné el­végezni a képesített könyvelőit is. Érzi, hogy szüksége lenne rá, mert akkor még ► jobban tudna olvasni ► a számokból. t A kölkedi Vörös t Fényben a tavaszon * kiderült: nem tadnak annyi süldőt beszerez­ni, mint amennyit hizlalásra beterveztek Négyszáz sertés he­lyett, csak kétszázöt­venet tudnak hizlaln i Uj termelőszövetkezet ez is, süldőanyag ke­vés. a koca is kevés. De az Ígéret azért kö­telez. A tagoknak megígérték, hogy meg lesz a betervezett munkaegység érték és a szavukat tartani kell. Növénytermesz­tésből nem tudják ezt biztosítani. Kovácska Gyula azt vallja: „A növénytermesztésben' akkor van sok pénz, ha azt bőrben adjuk el " Ezt mondta a tagoknak is a közgyű­lésen, ahol szóba hoz­ta: ha nincs sertés, akkor próbáljanak több szarvasmarhát hizlalni. Igenén, de szarvasmarha sincs elég. — Kovác&káék azonban megn eszel­ték. hogy az Alföldön elég sok szarvasmar­hát kínálnak eladás­ra. — Menjünk el az Alföldre és vegyünk hízónak való szarvas- marhákat, — ,avasol­ta. És elmentek. — Száz mázsa ökröt vásároltunk az Alföl­dön 8—9 forintos ki­lónkénti áron — mond ja. — Ha mindjárt el­adnánk kilónként ak­kor itt többet érnének ezek az ökrök három forinttal. Csakhogy mi nem adjuk még el. Meghízlaljuk őket Jó legelőnk van, tehát a legolcsóbb hizlalást választjuk. Ha meg­híznak 14 forintért adjuk őket tovább. Ennyit kapunk értük kilónként Elgondolkodik. — Jövőre már nem lesznek ilyen problé­máink — folytatja. — Nyolcvan kocát állítot tünk be. öntik majd ezek a malacokat Lesz bőven hízó alap­anyagunk. A csirkékre terelő­dik a 6zó. A tagok idegenkedtek egy ki­csit tőlük. Többen kárörömmel nyugtáz­ták. amikor az első szállítmányé három­ezer csirke közül két­száz elhullott „Meg­mondtuk mi, hogy nem jó dolog ez a csi­benevelés’’ — hangoz­tatták. A közmondás azt tartja: „A végén csattan az ostor.” Köl keden a csirke kér­dődben m így történt A megmaradt kétezer nyolcszáz csirke szé­pen fejlődött, hat hét alatt elérték az átla­gos 90 dekás súlyt. És májusban, amikor semmi másból nem volt jövedelem, a csir kék 58 000 forintot hoztak a tsz-kasszá- ba. Volt miből előle­get fizetni. Mert, ha nem is sókat, de Köl- keden minden hónap­ban rendszeresen egy- egy ledolgozott mun­kaegység után 7 fo­rint készpénz előleget osztanak. Szép dolog ez egy nemrég ala­kult termelőszövetke­zeti községtől; — Most újabb há­romezer csirkét hoza­tunk — magyarázza Kovácska Gyula. — Most már nem ellen­keznek a tagok. De nem ellenzik azt sem. ha először próbaként megpróbálkozunk 500 —1000 kacsával Jó lehetőségeink vannak kacsanevelésre, bűn lenne ezt nem kihasz­nálni Nem ördöngös dol­gok ezek. Hozzá tar­toznak ezek egy jó könyvelőhöz, aki nem csak könyvelő, a ter­melőszövetkezetben, hanem gazdász is. Antóvillanyszerelő (vezetékes) vagy villany­szerelő munkást felvesz a XIV. s*. Autójavító Válla­lat. Pécs, Munkácsy Miliály utca 35. sz. 575 rők betonalapzata már kész. Utat is robbantottak, eltüntet­ték az „ördögszántotta baráz­dákat”, hogy az új német fúró­gép a hegv tetejére Is felka- paszkodhs ■■son. — Százméteres lyétoat fór- hatunk vele —• mondja az üzemvezető. — Ezt a nagy sziklát már keresztülfúrtuk — mutat egy hatalmas szikla- r tömbre, amely az egész felső 2 bánya kőpillére. — A lyuka­< kon húzzuk majd keresztül a < villanykábeleket, hogy a felső ; bányát gépesíthessük; I — Sokáig fúrták keresztfa? I —1 teszem hozzá; * — Nem. ötpercenként több '5 mint egy métert halad előre a 1 fúró — válaszol és a hegyre 2 mutat. — Látja, ott fenn akar­tjuk majd megfúrni a hegyet 2 Néhány harminc méteres lyu- ;5kat fúrunk. Akkor aztán öm­ölik ám a kő. 2 Alattunk épül az új műhely, ía régi raktár tetejére iroda­iépületet húznak. Tőlünk nem 2 messze bunkózók dolgoznak, 2 nagy kalapáccsal aprítják a 2követ 2 — Jövőre ilyen már nem 2 lesz — mondja az üzemvezető. 2— Eltűnnek a csillék is. A ; 2 bunkózás meg teljesen meg­'s.szűnik. Jövő év júliusában tel# sjesen befejeződik a húszmil- 2[ió forintos beruházás és akkor 2 az emberektől majdnem tel­jes egészében a gépek veszik 2 át a munka nehezét; < Gumiszalag viszi a kavicsot '2 a rostára és a rostáról is gumi- iszalag továbbítja a kavicsot a 2 gépkocsira. Néhány éve még 2lapáttal, villával szórták a ka- 2vicsot a rostára, villával rak­étáik a csilléket és sínek futot- 2tak a vagonokhoz. Most már 2 silóból ömlik a kavics a döm- 2 perekbe, markoló gépek rak- 2 ják meg a csilléket az alsó bá­nyában. A felső bányában 2 — Jelenleg három műszak­éban dolgozunk. A beruházás 3 is kétmű'zakos. A három mű­északban összesen 74—75 vagon 3 követ termelünk naponta — 3 magyarázza az üzemvezető. — 'Májusban még a felemelt ter­vünket is 106 százalékra telje­sítettük, 27 500 tonna követ szállítottunk. Ennyit még soha sem ter­meltek egy hónap alatt a nagy- harsányi bányában. Hiába no, nagyon keresik a nagyharsá- nyi bővet —■ Egy évvel ezelőtt meg­kezdtük a kőfaragást is. Ott állnak azok a nagy tömbök, látja? Na, azok már kifaragott kövek. A belföld; építkezések­hez is szállítunk, de jut belőle exportra is. Az újjáépített Gellért Szálló egyik márvány­termét is nagyharsányi már­ványból készítették. Csiszolás után olyan fényen lesz ez a kő, akár a tükör. Kohókőnek használják, a cu­korgyárak is kérik, mészkő­lisztet készítenek belőle, most meg kiderült, hogy márvány­nak is kitűnő ennek a kopár, egy tömbnek látszó hegynek a köve. Ezek után nem csoda, ha az állam húsz millió forin­tot áldoz erre a bányára rövid idő alatt, hogy minél több kö­vet szállíthassanak innen az ország különböző részeibe. Egy dolgon azért nem ártana gon­dolkodni: jó minőségű mészkő van itt, tisztán fordul elő, a múltbeli tapasztalatok azt mu- ' tátják, hogy jó meszet lehet belőle égetni. Miért ne lehet­ne itt egy nagy mészkemencét is építem, amely elláthatná akár egész Baranyát is jó mi­nőségű mésszel?

Next

/
Thumbnails
Contents