Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-26-01 / 150. szám

8 NAPLÓ I960. JŰNITJS 26. Csima Sándomé, Pécs, Mindszent u. 10 sz. alatti ol­vasónk azzal a kérései for­dult a Dunántúli Napló „Kis- kertészé”-hez, hogy miként védekezzen cserepes növé­nyeit pusztító rovarok ellen. A fehéres színű 1 mm-nél va­lamivel kisebb kártevők — mint levelezőnk írja — a cse­repek földjében tanyáznak nagy tömegben és öntözés után feljönnek a cserép föld­jének felszínére. A leírt kártevő valószínű­leg a gyökératka nevű szívó kártevő. Ez azzal okoz kárt, hogy vastagabb gyökerekben, virághagymákban, vagy gu­mókban járatokat készít, A sérüléseken keresztül aztán különféle gombabetegségek másodlagos kártevőként is megtámadják növényeinket és rothadásokat, korhadásokat okoznak. Védekezésül ajánlom, hogy a cserepet állítsuk rövidebb ideig langyos vízbe, egész a cserép felső pereméig. Ezáltal a kártevőket felszorítjuk a talaj felszínére és jó részüket lekanalazhatjuk, majd petró­leummal, esetleg benzinnel le­öntve megölhetjük. Ezután DDT hatóanyagú port (Mata­dor) szórunk a cserép talajá­nak felszínére, ami bizonyo­san elpusztítja a még meg­maradt kártevőket. Tökéletes hatás miatt esetleg egy hét múlva megismételjük az el­járást. Nehezebb lenne a helyzet, ha a kártevők a fonalférgek népes családjába tartozó gyö­kér fonalférgek lennének; Ezek szintén a gyökerekben élnek, szi vogatásufcra a gyö­kereken apró duzzanatok ke­letkeznek. Később a növények lankadni kezdenek, majd el­pusztulnak. E kártevők ellen, mint azt múlt év júniusában B. J.-né kérdésére megvála­szoltuk — leghatásosabban megelőzéssel védekezhetünk. Szobanövényeink átültetése­kor felhasznált földet meg­bízható, fertőzés mentes hely­ről szerezzük be. Ha a baj már fellépett, megkísérelhet­jük a védekezést Vofatox ne­vű parationos készítménnyel, melyet á cserépből kiütött növény gyökérzetére szórunk. E szer beszerzése azonban kö­rülményes, mivel erős méreg és a tanács Mg osztályától kapott méregjegy ellenében szolgálják ki a Vetőmagbolt- ban. Alkalmazásánál legyünk óvatosak és tartsuk be szigo­rúan a használati utasítást. Vofatoxos porz^st ne a szo­bában végezzük el. hanem a szabadban, 6zélmentes időben. (Kiskertész.) Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: pveleg idő, több órás napsütéssel, változó mennyiségű felhőzettel. Néhány helyen, elsősorban nyuga­ton eső, zivatar. Mérsékelt délke­leti, déli szél. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 12—15, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 25—28 fok között. GÉPKOCSIVEZETŐKET legalább féléves gyakorlat­tal, szerelő szakmunkáso­kat, faajtókat ég rakodó- munkásokat keres felvétel­re a PÉCSI 21. SZ. AUTÓKÖZLEKE­DÉSI VALLALAT. PÉCS, RO­ZSA FERENC UTCA 22. SZÁM. 5 FIÚ FÉRFISZABÓ ipari tanulót ÉS 5 FIÚ CIPÉSZTANULÖT felveszünk. — Jelentkezés’ RUHA- ÉS CIPŐIPARI V. központjában. SZÉCHENYI TÉR 18. 151723 az EM. bm. mélyépítő v. PÉCS, KERTVÁROS, MALOMI UT 80 /a SZÁM felvesz * vizsgával rendel­kező VILLANYSZERELŐKET. 151639 Hogyan épült AVIDÁM PARK Sztálinvárosban ? BZB 3AWOS; Amikor tegnap este a nyom­dában Ropoli László, a lap fő- tördelője meglátta a sztálin- városd vidám park kliséit, kis­sé maliciózusan azt kérdezte: ez a fotóriporter álma? Nem, nem a fotóriporteré, de bizonyára sok ezer pécsi gyereké, akik a Toldi utcában Amikor a tanács a községfej­lesztési tervet elkészíti,-termé­szetesen Sztálinvárosban is előfordul, hogy néhány nagyon óhajtott létesítményre nem futja a pénz. Tavaly például sokan javasolták, létesítsenek csónakházat, telepítsenek egy ligetet, építsenek piacot, ren­dezzék az úttörő város előtti te­ret. Kiszámították, mindez két­millió forintba kerülne, de csak fél milliójuk volt A tanács el­határozta, társadalmi munká­val hozzák létre mind a négyet. Egy mérnök kollektívát fel­kértek a tervek elkészítésére. Kiszámították, milyen és meny nyi anyagra van szükség. Az anyagot és a kézi szerszámokat a félmillió forintból megvásá­rolták. Kiszámították azt is, milyen szakmunkából hány munkaórára lesz szükségük, aztán elkezdték a szervezést A szervezést a városi pártbizottság vállalta. Mind a négy létesítményhez egy-egy operatív bizottságot hívtak életre a pártbizottság tagjaiból és munkatársaiból. E bizottságok végigjárták az üze­meket és vállalatokat átadták a pártszervezeteknek, a párt- szervezetek pedig a dolgozók­mi munkában végzik feladatu­kat. (A mérnökök bizonyos díjazást kapnak.) Ök osztják be a munkáso­kat, gondoskodnak szerszám­ról, gépekről, megvásárolják az építőanyagot, fizetik a géphasz­nálati díjakat, stb. Mindenről könyvelést és pontos kimuta­tást vezetnek és negyedéven­ként beszámolnak a tanács végrehajtó bizottságának. A társadalmi munka tehát szervezett, tervszerű, akárcsak a vállalatok tevékenysége. Min denki, aki társadalmi munkát vállal, társadalmi munkaköny­vét kap. Idejében értesítik mi­kor. hol és hány órát kell dol­goznia. A ledolgozott órákat úgy igazolják, hogy bélyeget ragasztanak a munkakönyvbe. Ennek alapján a vállalatoknál is nyilvántartják, hogy hány munkaórát dolgoztak munká­saik. Egyszerre általában négy órát dolgoznak. Mindennap 150 ember áll munkába. Előfordult azonban, hogy hatszázan is je­lentkeztek. Jogosan mondhatja tehát Jelinekné, az ő vállala­tuk a legnagyobb a városban, 14 000 önkéntes munkásuk van. A gépeket, autókat, buldóze- i reket. lovasfogatokat a vállala­tok adják. A gépkezelő mun­kás ingyen dolgozik, a vállalat­nak pedig a tanács községfej- lesztési alapjából kifizetik a géphasználati díjat. Az embe­reket a munkahelyeken a rak­táros és a munkavezető várja. A szerszámokat a raktárból ve­szik át, oda adják le. Most már csak az a kérdés, mennyire vált be ez a szervezettség. Mit is vé­geztek eddig társadalmi mun­kával? A vidám park felszere­lését részben vásárolták, rész­ben ajándékba kapták, de a felállítás társadalmi munkával történt. A 200 holdas parkot két hónapi munkával MTH-sok kerítették be. A kertészeti vál­lalat dolgozóinak a vezetésével , 200 000 fácskát ültettek el. Az j idén építik a csónakházat, a béke-ligetet, az úttörő város 1 előtti teret és a piacot. És jő- 1 vőre? Az majd júliusban dől el. amikor a városi tanács meg­tárgyalja a jövő évi községfej­és a kevéábé forgalmas tere­ken töltik el most a vakáció­juk nagy részét, mert nincs Pécsett egy hely, ahol úgy is­tenigazából kijátszhatnék ma­gukat. Dahát ezt már sokszor megállapítottuk. Most inkább azt mutatjuk be, hogyan léte­sítették Szitáldnvárosbaai a vi­dám parkot — hátha . Kétszáz holdas területen, távol a Vasmű füstjétől fek­szik a sztálinvárosi gyermek- paradicsom. Sokszínű neonfel­irat fogadja a látogatót az íz­léses bejáratnál, ahonnan széles betonjárda vezet végig a parkon. Kétoldalt nyárfák, árnyékukban padok és virág- állványok. A fák mögött a leg­különbözőbb játékok kísérik az utat a szabadtéri színpa­dig. Van itt lovas, csónakos, repülőgépes, autós körhinta, halászjáték, repülőjáték, ke­rékpárpálya. A hinták között virágok, díszcserjék. Lehet kapni cukrot és fagylaltot. A papáknak, mamáknak cigaret­tát, hűsítőt kínálnak. Rá lehet ülni a póni fogatra,' felszállni az úttörővasútra, hajóversenyt rendezni a kis halastavon és sétálni a botanikus-kert több száz fajta cserjéje és fácskája között. A parkerdőt jövőre be­népesítik a magyarországi er­dők állatvilágával, lesz itten szarvas, őz, róka és borz, tel­jesen szabadon. Végül elérünk az úttörő városhoz, ahol most van születőben egy új, roman­tikus gyermekvilág. Az épület már készen áll. Van benne ét­kező, fürdő és öltöző. Előtte rendelik a terepet. Itt lesz a sátortábor az erdő tisztásain. A tábortól már csak egy ugrás a sporttelep zöld gyepével pompás ugró- és futópályáival. Vázlatosan tehát ilyen a sztá­linvárosi vidám park. Csak egy a hibája — nincs itt Pécsett. Szerettük volna a cikk leg­végére hagyni ezt a kifejezést — társadalmi munka. Félő, hogy e két szó olvasásakor so­kan leteszik a lapot, annyira ellaposították, lejáratták az egyszerű embereknek a közös­ség érdekében végzett munká­ját. Pedig Sztálinvárosban az egiész vidám parkot és még sok mást társadalmi munkával hoztak létre. Igaz, új értelmet s korszerű formát adtak neki. A városi tanácson Jelinek Fülöpné tájékoztat. — Van minekünk egy válla­latunk 14 000 munkással. — A Vasmű? — Nem kérem, ez tanácsi vállalat. A Társadalmi Köz­ségfejlesztési Vállalat Furcsán hangzik? Próbálom világosan megmagyarázni. nak a nyomtatóit űrlapokat. Az űrlapra írta aztán rá ki-ki hány órát óhajt dolgozni és milyen munkakörben. Átlago­san 16 órát vállaltak. A válla­lásokat a pártszervezet összesí­tette és elküldte a városi párt- bizottságra. Itt aztán tiszta ké­pet kaptak mennyi és milyen munkára számíthatnak. Magát a végrehajtást a ta­nácson alakult községfejlesz­tési műszaki csoport irá­nyítja. A csoportot, az egész társadalmi munkát a nagy vál­lalatok mintájára szervezték meg. Élén a város főépítésze áll. Van könyvelője, (a taná­cson dolgozik), pénztárosa (a tanácson pénzügyi előadó), ad­minisztrátora, raktárosa és 8— 10 mérnökből álló műszaki gár­dája. Valamennyié« UrsadaJ­lesztést. Ugyanis a társadalmi munkát ugyanúgy megtervezik egy évre előre, mint mondjuk a közvilágítás fejlesztését vagy bármi egyebet Sok emberrel találkoztunk Sztálinvárosban, akik bronz, ezüst vagy arany jelvényt vi­seltek, rajta a felirattal — Sztálinvárosért. Bizonyára Pé­csett is lennének nem kevesen, akik szívesen kitűznének haj­tókájukra egy jelvényt „Pécs­ért” felirattal. Munkaalkalom is volna bőven. Egyre gyakrab­ban hallunk a létesítendő pécsi vidám parkról. Időszerű lenne és bizonyára nagyon hasznos, ha az illetékesek ellátogatná­nak Sztál in városba, hogy az­tán az ottani módszerekkel fog­janak hozzá a pécsi munkák megszervezéséhez. A/f HIGGYETEK IVEK/, 4UAMDŐAM „ GCJP/T".' EÁ&A DFOGA'óú PtPKÖZAS I vAstw/iP mmvtmám sus/mt /" ^ ^ v s"#'*/, V/" K/ADOS PÉa/ESOE WEJÉH

Next

/
Thumbnails
Contents