Dunántúli Napló, 1960. június (17. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-23-01 / 147. szám
1 I960. JÚNIUS 23. NAPLŐ ZALAI KISZ segítőbrigádok az aratásban A falusi KlSZ-szervezetek vezetőséget és tagfai egyre több helyen határozzák el, hogy a most folyó mezőgazdasági és ma)d az aratási munkák segítésére KISZ segitőbrigádokat alakítanak. Legtöbb helyen a szervezésnél tartanak, de a padárlak 25, a pölös- kelek 31, az altbánfaiak 21 is a zalaigrlclek 11 fős brigádokat szerveztek. A zalalgrlcl segítőbrigád már hozzá is fogott a munkához. A termelőszövetkezetben 200 négyszögöl mik sorolását végezték el társadalmi munkában. A Bak Anna majori KISZ-szervezet, bár még nem alakított segítőbrigidot. az állami gazdaságnak 300 négyszögöl cukorrépáját egyelte meg, szintén társadalmi munkában. ‘hlRLAP Több mint húszmillió forint Szeged közlekedésének fejlesztésére Szeged közlekedésének fejlesztésére az Idén több mint húszmillió forintot fordítanak. Különösen gyors ütemben haladnak ü legforgalmasabb belvárosi útvonalak aszfaltburkolásával, hogy a nyári ünnepi Játékok Idejére az úttestek is új köntöst kapjanak. Mdr befejezték a város fö utcája, a Kárász utca, a Széchenyi tér környéke, a Sztálin sétány, a Klauzál tér és több más tér ét utca rendezését, aszfaltburkolását. Az utak felújítására mintegy 12 miliő forintot fordítanak az idén. Korszerűsítik a villámot- és aulöbuszközlekedést Is. A vllla- moshálózat leghosszabb vonala már eléri a kilenc kilométert. Ezért szükség van egy nagy iramátalakító építésére. Ez az áram- átalakító az év végén megkezdi a működését és kellő feszültségű árammal látja el a villamosokat. A közlekedés biztonságának növelésére a legforgalmasabb útkereszteződéseknél nagyméretű fel- tőtükröt szereltek fel. Több segítséget a termelőszövetkezeteknekl Fontos mezőgazdasági és kereskedelmi problémákat tárgyalt a Baranya megyei Népi Ellenőrző Bizottság Kedden délelőtt tartott ülésén a Népi Ellenőrző Bizottság a termelőszövetkezeti állatférőhelyek építésének, a barom fitenyésztésnek a helyzetéről és egyes kereskedelmi készletek forgalomképességének problémájáról volt szó a májusi bizottsági ellenőrzések jelentésed alapján, A bizottsági ellenőrzések megállapították, hogy a termelőszövetkezeti istállók, sertés- és baromfi ólak építése több községben indokolatlanul lassen halad. Néhány termelő- szövetkezetben még el sem kezdték az építkezést, noha az állatállomány összevonása, a jószágállomány fejlesztése, a majorságok kialakítása érdeké ben az épületekre sürgős szükség lenne. A késedelmeik edés egyik oka, hogy az új termelőszövetkezetek még gyakorlatlanok a beruházások megvalósításában, e munkájukhoz a megyei szervektől mindeddig nem kap tak kielégítő segítséget. Másrészről sokhelyütt tisztázatlan még az építőbrigódok helyzete, va.gy pedig a tervezés tekintetében nem jött létre egyetértés. A Népi Ellenőrző Bizottság e hibák kijavítására a megfelelő megyei szervek jobb együttműködését, az admíniszt rációs és tervezési munka gyorsabbá tételét, a termelőszövetkezeti tagság, valamint az építőmunkások között végzendő felvilágosító munkát ja- | vasolja határozatában, s megállapítja, hogy e teendők elvégzése rendkívüli fontosságú a termelőszövetkezetek megerősítése és további gazdasági fejlődése szempontjából. Hasonló módon igen fontos megállapításokra ad alkalmat a NEB ellenőrző bizottságainak a textilkereskedelmi kés? letekről adott jelentése. Ebből kitűnik, hogy a megye dolgozóinak vásárlóereje az utóbbi két esztendőben kb 20 százalék kai megnövekedett, s ezzel együtt fokozódott a szép, Jóminőségű, divatos ruházati sik kék iránti igény is. A nap> kereskedelem azonban sok tekintetben elmaradt ettől, s bár a készletek forgási sebessége a nagyobb kereslet következtében megnövekedett, mégis gya icori, hogy a ruházati cikkeket árusító boltokba nem elég gyor san, nem elég rugalmasan irányítják az idénynek legjobban megfelelő árukat. Ilymódon jelentős elfekvő készletek keletkeztek például téli ruhaneműkből, méterárukból és konfekció árukból egyaránt, amelyek sorsát a divat gyors változása bizonytalanná teszi. A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy az el nem adott készletek néha megtévesztő módon „eltűnnek“, ugyanis a nagykereskedelmi vállalatok egymás közötti adás-vétele folytán az ország egyik tájáról a másikra vándorolnak, ahol már rém mint elfekvő hanem mint új készletet tarják nyll8 Béfre-Világtanács javaslatára országszene mre'n- léHeznek a tudomány és művészet halhatatlanjairól A Béke Világtanács javaslatára hazánkban csakúgy, mint a földkerekség sok más országában az idén is megemlékeznek az emberiség nagy alakjairól, a tudomány, a művészet halhatatlanjairól. A megemlékezések sorát a nagy orosz író, Csehov születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek, színházi bemutatók, s könyv- újdonságok nyitották meg. Az elmúlt hetekben a hangversenyeken Chopint köszöntötték, a zeneműkiadó gondozásában pedig újra a könyvesboltokba került Chopin dalainak gyűjteménye. Az évfordulók, a megemlékezések sorozata Mark Twain és B. M. Bjömson norvég író életpályájának, munkásságának méltatásával folytatódott. Most a nagy német tudós, Robert Koch felé fordul népünk hálája; országszerte kegyelettel megemlékeznek halálának 50. évfordulójáról. ván. Ezt figyelembe véve a helyzet gyors intézkedéseket sürget. Mindenekelőtt arra van szűk ség, hogy a nagykereskedelem intenzívebb piackutató tevékenységet folytasson, s annak tapasztalatai nyomán rugalmasabban igazodjon a lakosság növekvő és egyúttal vált<azó igényeihez. A jelentés többek közt megállapítja, hogy a kereslet növekedése, a jó minőség és a nagyobb választék iránti igény Baranyában fokozott mértékben jelentkezett, eiőteijesebben, mint az ország sok más megyéjében, s ezért területi piackutató kirendeltség felállítását javasolja a Belkereskedelmi Minisztériumnak, hogy az a helyi sajátos Ságokat is figyelembe véve irányíthassa a nagykereskedelem tevékenységét. Ez utóbbi probléma végeredményben onnan adódik, hogy a lakosság szüntelenül emelkedő életszínvonala növekvő igényeket támaszt a kereskedelemmel szemben, amelynek ezeket az újabb igényeket i3 ki kell elégítenie. Az álrendőr Bí Gusztáv kinevezte magát rendőrnek. Igaz, annyi köze volt a rendőrséghez, hogy az elmúlt évben csalás és lopás bűntette miatt börtönt ült... Amikor kiszabadult, a kesztyűgyárban helyezkedett el, de nem sokáig fült fogához a munka, mert rövidesen „lelépett.” Munka nélkül azonban nincs kereset. Elgondolta tehát, hogy amerre jár, mindenütt rendőrtisztnek adja ki magét s így próbál szerencsét. K. Jánosnénak például erkölcsi bizonyítványra lett volna szüksége. Megtudta ezt B. Gusztáv és azonnal az asz- szony „segítségére” sietett. — Most szereltem le a rendőrségtől, vannak ismerőseim, elintézem ezt — mondotta s „tartotta a markát”. K. Já- nosné pedig hitt neki, de azóta se B. Gusztávot, se a pénzét nem látta. Szinte naponta található volt a szórakozóhelyeken. Fizette a féldeciket a kicsalt pénzekből s amikor már jó hangulata lett— nőkkel kezdett ki. Egyszerűen odament, táncra kérte őket s az „ajánlatot” is mindjárt megsúgta... Nyomaték kedvéért hozzátette, hogy ő rendőr s ne nagyon álljanak ellent neki. mert akkor így lesz, meg úgy lesz... Persze sokan csodálkoztak, hogy éppen egy rendőr beszél így, amikor az 6 feladata lend ne az ilyen huligánokat galléron fogni és klperdíteni a szórakozóhelyekről. Ha a kiszemelt nő nem volt hajlandó vele táncolni, vagy elmenni, ahova hívta, „megparancsolta’’ neki, hogy másnap menjen be a rendőrségre és ezt és ezt a rendőrtisztet keresse, jelentkez zen nála, mert ha nem, akkor.» S a nők jöttek felháborodva a rendőrségre, hogy milyen eljárás ez. miért van a rendőrségnél ilyen ember? Ott csodálkoztak és megmagyarázták az igazságot, hogy egyszerűen becsapták őket s máskor ne higyjenek neki. ha találkoznak vele. De nemcsak csodálkoztak és magyarázkodtak, hanem figyelni is kezdtek. Ki az, aki rendőrnek adja ki magát s így kompromittálja a testületet? A közelmúltban aztán nya- koncsípték az álrendőrt. Most állítják össze a bűnlajstromát. Lopás, csalás, erőszakoskod ás.^ Gyűlnek a panaszjegyzőkönyvek. Persze az ügynek van egy tanulsága. Ha rendőrök bárkit Is megszólítanak, először mindig igazolják magukat. Ne higyjenek tehát az emberek ha valaki csak eléjük állít azzal, hogy ő rendőr és ezt vagy azt akarja. Mert akad még B. Gusztávhoz hasonló szélhámos ■. ■ Garay Ferenc Orvhallgatő voltam Talán nem haragszik meg az orvhallgatásért a szerkesztő bizottság, hiszen cinkosom is volt: Kru- zsely László, a vasasi iskola tanára. Sőt tulajdonképpen ő kezde ményte az orvhallgatást, amikor elővette a „Mambó’ magnetofont a tanári szobából. azután csendesen elvonultunk vele az Irodalmi szertárba. Ott megnyomta a gombot, az orsó peregni kezdett, s ezt hallottam: — Halló, itt az iskolarádió! A kilenc- százötvenhetes Zrínyi Ilona és a háromszázhetvenötös Petőfi Sán dór úttörőcsapat iskolarádiójának szerkesztő bizottsága üdvözli hallgatóit és kéri, hallgassák meg az idei tanév utolsó rádióüzenetét. Szépen, bátran csen gő lányhang mondotta ezt. Azután Háring Vilmos szavalta mély érzéssel Ady Endre versét, riportmflsor- ban nyilatkozott Wav- ra János, az önképzőkör elnöke, Kru- zsely tanár bácsi mom dott búcsúztatót, Dobó Endre sportriaart- ban számolt be a vasárnap sporteredményeiről és az egészévi sporteredményekről, végül rejtvényrovat helyett ezúttal pályázatot hirdetett az iskolarádió szeptemberben benyújtandó versekre és elbeszélésekre. Igaz, hogy az egész műsor „közzenével” együtt mindössze 20 percig tartott, de az is igaz. hogy mindvégig, frissen, gyorsan pergett. Az ifjú szerkesztőknek már komoly gyakorlatuk van rádióműsorok készítésében Az egész tanévben minden szerdán megszólaltak az iskola hangszóróiban a kedvesen csengő gyen» mekhangok. s minden héten volt új, meg új mondanivalójuk. Ezt az utolsó, búcsúzó műsort teljes elkészülte előtt, orvul a szerkesztők engedélye nélkül hallgattam meg, Kruzsely tanár bácsi szíves köz reműködésével. Öröm mel hallgattam, mert öröm, az, ha ilyen remek kezdeményezésről hallhatok és beszámolhatok. Kellemes szünidőt, kedves Szerkesztő bizottság viszont hallásra! (—■—c) „Csak emberileg kell gondolkodni... Érdekes levelet hozott a napokban a porta. Egy fél újságoldal volt benne az Uj Nemzedék 1929. szeptember 22-i számából. A fél oldalt majdnem betöltő tudósítás ért a hangzatos címet viseli: ,A vallást és hazát gyalázta o. pécsi szociáldemokraták gyűlésén egy fegyházviselt kommunista’’. A kísérő levélben Pedig többek között ez áll: h... csak emberileg kell gondolkodni, nem az igaztalant, a Mennyeket ígérő tévtanokat valóságnak hinni, hanem a tudomány által kimutatott valóságot kell, nem hinni, hanem tudni.” Ki ez a levélíró? A Kossuth Lajos utcai órás- műhelyben találtam meg Hó- áos-y István órásmestert. Nagyítóval a szemén éppen egy szétszedett óra apró kerekeit vizsgálta türelmesen. Egész élete a halkan percegő kis szerkezetek között telt — már amikor éppen nem ült börtön- hen forradalmi elvei miatt. Most 75 esztendős. Haja hófehér, arcát fáradttá teszik a mély barázdák, de szinte megfiatalodik, amikor a múltról beszél. Lexikon az eretnekség ' forrása Fiatal legény volt, huszonkét éves. Az órásmesterséget kitanulta, g szabadidejében szórakozni vágyott. így került a pécsi Legényegyletbe. Ügyesen mozgott, szerette a táncot, a vitatkozást, „belevaló ledén) nek mutatkozott, nemsokára a legényegylet dékánja lett. De volt egy furcsa szokása. Míg a többiek hercegek és giófki.'asszonyok szentimentális históriáit falták, ő inkább tudományos könyveket válogatott a legényegylet könyvtárából. Nagy választék nem volt, a lexikonok nyújtották a legsokoldalúbb ismer eteket. Azokat vitte haza és olvasta a legkülönfélébb megállapításokat úgy, ahogyan betűrendben egymás után következtek. Papok vezették a legényegyletet, Virág Ferenc volt az elnök. Kegyes beszédüket hallgatva érezte, hogy mindez ellenkezik a tudományos igazsággal. Előbb csak magában tűnődött ezen, de aztán legényotthon- beli társai előtt is kezdte kifejteni nézeteit. — A szentháromság titka — magyarázta többek között — mondixicsinált titok. Már Platón görög bölcs használta az ayta, fiú, lélek hármas jelképét a múlt-jelen-jövő egységének magyarázására. Valójában a szentháromság titkából azt tudjuk meg, hogyan formált az ember saját képére istent magának. Ma már vaskos kötetekből, vékony füzetekből, számtalan érvvel és bizonyítékkal alátámasztva olvashatja bárki, hogy valóban nem az isten teremtette az embert, hanem fordítva, az emher alkotott istent magának. De‘ 1907-ben, egy katolikus legényegyletben ez a gondolat szörnyű eretnekségnek számított. Virág Ferenc elnök, amint a dolog tudomására jutott, rendkívüli rendezőgyűlést hivatott össze és a legényegylet dékánját kilépésre szólította feL Istentagadástól a forradalomba vetett hitig Hódossy István már előre tudta, hogy mit akar az elnök. — Rendben van — válaszolt merészen az eltanácsolásra — magam és harcminkét társam a főtisztelendő elnök úr tanácsának megfelelően kilépünk. Az elképedt elnök csak hápogni tudott a meglepetéstől, de a harminckét legény valóban faképnél hagyta. Megfelelőbb helyet találtak maguknak a szociáldemokrata legényotthonban. Hódossy István azonban egy életre szóió ellenséget szerzett magának Virág Ferencben, a későbbi megyés- püspökben. Kitört a háború. Az ügyeskezű órást a dr. Lipták-féle lőszergyárba vezényelték műszerésznek. Itt barátkozott ösz- sze 1918-ban Chlepkó Ede főbizalmival, a Vörös őrség későbbi országos politikai megbízottjával. Itt nevelődött kommunistává és a tanácsköztársaság idején a III. vörösőr kerület politikai megbízottja lett. Forradalmárként küzdött a tanácsköztársaságért. Egy ízben Tolnából jelezték, hogy fegyveres parasztfelkelést szerveznek az ellenforradalmi erők. Az ellenforradalmi mozgolódás egyik vezére Virág Ferenc esperes plébános volt... A lázadást leszerelték, de ez már nem segített a nemzetközi bur- »oázla fegyveres erőivel gyűrűbe fogott tanácsköztársaságon. Hódossy István 1921-ben a székesfehérvári törvényszék elé került Megvasalva vezették végig Székesfehérvár forgalmas utcáin. Két és fél évi fegyházbüntetést kapott. Mint az Uj Nemzedék írta: „ ... ebből a büntetésből másfél esztendőt kitöltött, legfelsőbb kegyelemben részesült és a megsértett társadalom irgalmából ismét visszakerülhetett a friss levegőre.” Egy kis hazugságért az Uj Nemzedék sem ment a szomszédba. Az a letöltött „másfél esztendő” huszonnégy és fél hónap volt. Ismét börtönben Fegyházzal gém tudták azonban megfosztani elveitől és meggyőződésétől. Újra megkereste az utat a munkásmozgalomhoz. A szociáldemokrata párt pécsi szervezetében tevékenykedett, a „független iparosok” szociáldemokrata frakcióját vezette. 1929 szeptember 15-én agitáció* gyűlést tartottak a szociáldemokraták. Hódossy István felszólalt ezen a gyűlésen. Elmondta, hogy a Pécsett tervezett harangjátékkal nyilván a háborús özvegyek és árvák panaszait, az éhező bányászok követelését akarják kegyes harangzúgásba fojtani a város vezetői. Elmondta, hogy templomépítésnél sürgősebb lenne a nélkülözők ínségének enyhíté’e. (Akkor határozták el a gyárvárosi templom építését.) Az Uj Nemzedék ezt írja erről » felszólalásról: „Tíz esztendővel a kommunizmus bukása után úgy merészelt beszélni ügy fegyházviselt ember a vallásról, templomról és hazáról, hogy ez a cselekedet méltán hívja tetemre nemcsak Pécs, hanem az egész ország közvéleményének azt a részét, amely valaha is megbocsátást, általános amnesztiát vagy az emigráció likvidálását sürgette." Hódossy órásmester csakugyan „odamondogatott” uraknak és papoknak. A szemfor- gatóan „irgalmas” és „kegyelmes” társaság ezt nem tudta elviselni. Nyomban „vizsgálatot” indítottak. Hódossy István nem tagadta, hogy helyteleníti az urak politikáját, a papi népbutítást A harcos ateista ellen az egyház, személy szerint a hajdani legényegyleti elnök, a tolnai kulákok ellen- forradalmi vezére, a pécsi megyéspüspök, Virág Ferenc felemelte sújtó kezét. Az Uj Nemzedéket idézve: „Az államrendőrség vallás- gyalázás, nemzetgyalázás, valamint az állam és társadalmi rend felforgatására irányuló bűntett miatt előzetes letartóztatásba helyezte.” Hódossy István a saját bőrén tanulta meg, hogy a klerikális reakció, a bosszúálló egyház nem puszta rémkép, hanem nagyon is reális valóság Mégis győz az ember Az egyszerű órásmester, aki mindig azt vallotta: ,Amíg a műszereim, meg a két kezem n nem hagynak cserben, addig semmi bajom sem lehet”, ezt a büntetést is kiállta. Ismét szemére illesztette nagyítóját, s visszatért a hajszálrugók és fogaskerekek világába. A börtön nem tudta istenfélővé tenni. Tudta, hogy az elveiért elszenvedett büntetés nem istentől eredt, hanem az emberektől, akik csak azért hivatkoznak istenre és túlvilágra, hogy saját hatalmukat meghosszabbíthassák; Ma már hófehér a haja, de munkája mellett ma is legfőbb szenvedélye, hogy tovább kutatja a vallásos dogmákat cáfoló érveket. Unokái körében szórakozik televíziós készüléke előtt és örül, valahányszor új tudományos eredményről hall, valahányszor új területekről szorítja ki a tudományos igazság a vallásos tévhiteket. — Tizenöt év alatt tok minden történt nálunk — mondta — amit a párt tett az életszínvonal emeléséért, a gazdasági haladásért, az semmiféle más rendszerben nem lett volna elképzelhető. Nagyot változott az emberek világnézete is, bár szerintem ez a változás még mindig lassú.-.-. Idős már. Panaszkodik, hogy a neveket könnyen elfelejti. Ta Ián ezért is olyan türelmetlen. Szeretné még látni n fejekben végbemenő forradalmi változást is. De hát az nem megy olyan gyorsan. Annyi azonban bizonyos. ty>gy — mint levelében írja ;— „lejárt az inkvizíció ideje, amikor a szentháromság titkáért máglya vagy kerékbetörés járt:..” Mészáros Ferenc
