Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)
1960-05-20 / 118. szám
fffLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA SÍ 500OOO tégla a% építkezéseknek XVII. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1960. MÄJUS 20. PÉNTEK Az építési beruházások szaporodása, a széleskörű lakás- építési program napjainkban egyre jobban irányítja a figyelmet építőanyag-iparunkra. A múlt évi kongresszusi versenyben a megyei pártbizottság által kitüntetett Baranya megyei Téglagyári Egyesülés dolgozói jól kezdték ezt az évet. A kongresszusi versenyt nem hagyták abba, hanem kiterjesztették a második ötéves terv alapjai lerakásának évére 1960-ra is. A terv szerint feladatként rájuk rótt, több mint 81 millió tégla égetésével szemben kétmilliót terven felül vállaltak, önköltségüknek 0.5 százalékos csökkentése mel lett a termelékenység 5 százalékos emelését, és minden 1000 darab téglánál 1 forint anyagtakarékosságot kívántak még hozzátenni a terven felüli vállalásokhoz. Mit teljesítettek eddig vállalásaikból? Az első negyedévben az ország öt téglagyári egyesülésének versenyében megszerezték az előkelő első helyezést. Es mégis béke lesz! Aki nem számol a valóságos helyzettel, az erőviszonyok realitásával és háborús álmokat kerget, nagyot csalódhat. Eisenhower amerikai elnök és tanácsadói így jártak Párizsban. Azt hitték, hogy a Szovjetunióval még mindig úgy lehet bánni, mint valami sokadrangú ismerőssel, félkézzel, barátságtalanul. És csalódtak. Kénytelenek voltak rájönni, hogy a náluknál sokkal hatalmasabb, katonailag és társadalmi rendszerében is erősebb, fejlettebb állammal, a szovjet néppel és kormányával ma már nem lehet fenyegetésekkel és provokációkkal tárgyalni. Csakis mint egyenrangú féllel. Csakis úgy, mint olyan állammal, amely a világtörténelemben eddig a legtöbbet tett az egész emberiségért, a békéért: A szovjet népet már akkor sem tudták leverni az imperialista államok intervenciós Seregei, amikor még csak gyerekcipőben járt, amikor még a dicstelen cári zsarnokság maradványainak eltakarításával s az új, a szocialista állam alapjainak lerakásával Volt elfoglalva. Azóta sokszor megkísérelték a Szovjetunió ellenére, nélküle és rovására érvényesíteni népellenes, háborús politikájukat. A második világháború befejezése óta a Szovjetunió egész sor javaslatot terjesztett az Egyesült Nemzetek Szervezete elé a különböző rendszerű államok békés egymás mellett élésének biztosítása érdekében. A hadseregek csökkentésére tett javaslatait visszautasították az imperialisták — egyoldalúan csökkentette a Szovjetunió fegyveres erőit. Újabb javaslatait is elutasították, másodszor is csökkentette hadseregének létszámát. Az általános és teljes leszerelésre tett javaslatai ugyancsak süket fülékre találtak a nyugati államok diplomatái részéről. Hruscsov, a szovjet Minisztertanács elnöke az utóbbi időkben bejárta az egész világot, járt a világ legnagyobb államaiban, tárgyalt ezeknek az államoknak a vezetőivel s mindenütt úgy fogadták az egyszerű emberek, mint a béke legkiválóbb harcosát. Amerikában és Franciaországban tett látogatásai során milliók köszöntötték a Szovjetuniót, a hatalmas szovjet állam képviselőjét, Hruscsovot és kíséretét. A világ népei tudják, hogy a Szovjetunió javasolta elsőnek már három évvel ezelőtt a csúcsértekezlet összehívását, amelyet a nyugati hatalmak három teljes évig minden módon igyekeztek elgáncsolni. Különféle kifogásokkal jöttek, visszautasították eleinte még a tárgyalások gondolatát ie. Később, amikor saját népeik követelése elől nem tudtak kitérni, megígérték, hogy majd egy- sze- részt vesznek egy csúcstalálkozón, de tovább halogatták. Most pedig, amikor a Nemzetközi problémák, külö- bö?en pedig a berlini kérdés jfcendezése ég a német béke- faerződés megkötés* annyira sürgetően jelentkeztek, hogy képtelenség volt előlük kitérni, nagynehezen beleegyezték a csúcsértekezlet megtartásába. Az amerikai kormány erre újabb durva provokációhoz folyamodott. Április kilencedikén kémrepülőgépet küldött a Szovjetunió fölé. A szovjet kormány figyelemmel kísérte ennek a gépnek a tevékenységét, megfigyeltette és hagyta, hogy visszatérjen támaszpontjára. A kérnek azt hitték, hogy mivel büntetlenül megúszták április kilencedikén a határsértést és kémkedést, ezek után még durvábban folytathatják kihívásukat a szovjet nép ellen. Ezen felbátorodva, május elsején, amikor a szovjet néppel együtt a világ haladó emberisége a munkások nemzetközi ünnepét ülte, újabb Ikémfeladatokikal ellátva, fegyveres repülőgéppel mélyen behatoltak a Szovjetunió légiterébe. Ezúttal azonban rajta vesztettek, a gépet lelőtték, a pilóta azonban életben maradt és bevallotta a kémkedést: Az USA elnöke védelmébe vette a provokátorokat, nem volt hajlandó elítélni ezt a cselekedetet, mivel saját maga által jóváhagyott kémkedésről volt .szó. Sőt, amikor Hruscsov a csúcsértekezlet megkezdése előtt egy nappal hamarabb érkezett Párizsba, hogy mindent megtegyen a nagy találkozó sikere érdekében és kérte Eisenhowert, ismerje be a provokációt, adjon biztosítékot, hogy véget vetnek ezeknek az ellenséges cselekedtek- nek, megint visszautasításra talált. Amerika nem ismeri el bűnösségét, sőt fenyegetőzik, hogy ezután is folytatja durva, provokatív politikáját. Ezzel világossá vált, hogy — a francia és az angol kormányfő józan politikája és közvetítő szerepének fontossága ellenére sem sikerül megtartani a csúcsértekezletet. Nem sikerülhet most, mert Amerika jelenlegi vezetői nem akarják. A szovjet nép azonban bízik I a szocialista állam erejében. Olyan hatalmas erőt képviselt Hruscsov Párizsban, mint a szocialista országok megbonthatatlan szövetsége, valamennyi szocialista állam baráti összefogása a Szovjetunió vezetésével. Mint ahogyan eddig is megtörtek az imperialisták kísérletei ezen a hatalmas erőn, ezután is kudarcra lesz ítélve minden bókebontó mesterkedésük. A béke fennmarad és tartós lesz, nem lesz háború, bárhogyan is szeretnék a Pentagonban ülő tábornokok. A Szovjetunió pedig nem mond le arról, hogy tárgyalások útján rendezze a vitás kérdéseket és fenntartsa a békét a világon. Most nem sikerült megtartani a csúcsértekezletet. Majd sikerül később. A béke kilátásai jók, mert a Szovjetunió által vezetett szocialista tábor erÖ6, egységes és mert az elnyomott gyarmati népek felszabadító harcai is a haladás és a béke erőit támogatják. A Szovjetunió ereje hatalmas, Lenin eszméi örökéle- tűek s mindent legyőznek, ami a befae áfeabt áS, Hruscsov elvtárs Berlinbe érkezett Az NDK fővárosának népe nagy szeretettel köszöntötte a szovjet vendégeket Berlin (MTI). Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és a párizsi csúcsértekezletre utazott szovjet küldöttség több tagja a Német Demokratikus Köztársaság kormányának baráti meghívására, útban hazafelé, csütörtökön délután Berlinbe érkezett. A schönefeldi repülőtéren a vendégek fogadására Walter Ulbrichtrwk, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága első titkárának és Otto Grotewohl miniszterelnöknek a vezetésével megjelentek a Politikai Bizottság és a kormány tagjai, a Nemzeti Front Országos Tanácsának vezetői, a népi kamara elnökségének tagjai, a tömegszervezetek képviselői, Nagy-Berlin magisztrátusának tagjai, valamint a gazdasági, társadalmi és kulturális élet kiválóságai, az üzemek és intézmények küldöttei. Jelen volt Max Reimann, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Megjelent a Berlinben akkreditált külképviseletek sok vezetője és tagja, köztük Per- vuhin szovjet nagykövet. Jelen volt Rostás István, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete és a nagykövetség többi tagja. Az IL—18 típusú külön- repülőgép háromnegyed kettő tájban állt meg a repülőtér főépülete előtt. A több ezer főnyi tömeg harsány éljenzéssel, tapssal köszöntötte a gépből lesiető Hruscsovot, Mali- novszkij marsalí, honvédelmi Baranya megye vízgazdálkodásáról tárgyalt tegnapi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtti ülésén a | Szükség lenne Harkányban megye vízgazdálkodása szere- | egy vízműre, hogy az ivóvízellátás zavartalan legyen. Elsődleges feladat tehát, hogy a vízmű terveit elkészíttessék, s újabb kutakat fúrjanak. A beszámoló ezután külön ismertette minden járás vízellátottságát és javaslatokat tett a községek vízellátásának megoldására. A végrehajtó bizottság a vízgazdálkodással kapcsolatban több határozatot fogadott eb pelt a megyei tanács végrehajtó bizottsága ülésének napirendjén. A vízgazdálkodásról szóló beszámoló külön-külön foglalkozott a megyében lévő halastavakkal, víztárolókkal, csatornákkal, patakokkal, öntözéssel és az ivóvízellátással. A megye területén jelenleg 2139 kh. területű halastó van, melyek legnagyobbrészt az állami gazdaságok, kisebb részükben pedig a termelőszövetkezetek tulajdonában vannak. Ez a terület azonban még nem elegendő s számtalan olyan kisvízfolyású völgy van még, amelyek halastó létesítésére alkalmasak. Az ipar fejlődésével és a mezőgazdaság belterjességének fokozásával állandóan nő a vízigény is. A vízmennyiségek biztosítására pedig szükség van nagy víztárolókra. A megyében számbavehető jelentősebb ilyen víztárolók létesítésére több alkalmas hely kínálkozik. Például a Baranya csatorna, Szent- györgy patak, Méhész csatorna és még számos folyóvíz völgyelzárásával meg lehet oldani a víztárolást. A beszámoló külön javaslatot tett minden ilyen víztároló létesítésére megfelelően indokolva hol, hogyan lehetne azt megvalósítóin i és mennyi víz tárolására lennének alkaima- sak. A megye öntözési területeinél megállapítja a beszámoló, hogy általánosságban nagyobb öntözési lehetőségek csak a Duna és a Dráva mentén vannak. Kisebb öntözések a helyi víztárolókból oldhatók meg. Az öntözéssel kapcsolatban azt javasolja a beszámoló, hogy az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek . jobban használják ki a permetező öntözés adta lehetőségeket. Baranya megye ivóvízellátásának tárgyalása során a végrehajtó bizottság elsősorban a megyében lévő vízművekkel — a pécsi kivételével — majd a törpevízművekkel és a vízművel nem rendelkező községek ivóvízellátásával foglalkozott. Külön foglalkozott a beszámoló Harkány vízellátásával, mely egyelőre nem kielégítő. minisztert és a többi vendéget. Hruscsovot elsőnek Walter Ulbricht köszöntötte. Régi barátokként megölelték egymást. A himnuszok elhangzása után Hruscsov szovjet miniszterelnök Walter Ulbricht és Otto Grotewohl kíséretében ellépett a nemzeti néphadsereg díszszázadának arcvonala előtt. Hruscsov ezután meleg kézszorítással üdvözölte a fogadására megjelent közéleti személyiségeket. Csaknem fél óra telt él, mire Walter Ulbricht a mikrofon elé lépett, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya, a Nemzeti Front, valamint Berlin főváros és az NDK békeszerető lakossága nevében üdvözölje Hruscsov miniszterelnököt. A nagy tapssal fogadott üdvözlő beszéd után Hruscsov miniszterelnök lépett a mikrofonhoz. A párizsi csúcsértekezlet meghiúsulásával kapcsolatban megállapította, hogy az Amerikai Egyesült Államokban nyilván megint azok az erők határozzák meg a politikát, amelyek nem alkarnak enyhülést és nem akarták, hogy létrejöjjön a csúcsértekezlet. Ezt már csak azért sem akarták, mert nem volt mit monda- niok, nem volt javaslatuk a napirenden lévő kérdések megoldására, viszont nem fenyegetésekre és ultimátumokra, hanem türelmes tárgyalásokra van szükség. A Szovjetunió kormánya a többi baráti ország kormányával együtt tanulmányozni (Folytatás a 4. oldalon.) Nyerstégla-gyártásban a tavalyihoz képest 134,7 százalékot értek el, a tervvel szemben ül4,7 százalékot könyvelheti lek el. Égetett téglában a tervet 110 százalékra teljesítették. Első negyedévi termelési tervüket 117,2 százalékról, egy főre eső termelési értéktervüket 110,7 százalékra „hozták fel’*, s emellett 13 százalékos önköltségcsökkentést értek el. Az égetett tégla minőségében is javulás történt, az első osztályú tégla aránya az összesen termelt mennyiség 97,2 százaléka. (!) Az éves tervek teljesítése ér dekében nagyarányú gépesítési, müszakfejlesztési programot dolgoztak ki és valósítanak meg. Május 19-én, csütörtökön kezdte meg próbaüzemeltetését a teljesen gépesített Siklósi Téglagyár, mely a múlt évivel szemben — a gépesítés következtében — 40—45 százalékkal termel többet. Siklóson 1961- ben további korszerűsítéseket hajtanak végre, felszerelnek egy 480 méter hosszú, gumiszalagos szállítóberendezést, nagyteljesítményű kellerauto- matákat. Ebben az időszakban már a kézzel végzett munka teljesen kiküszöbölődik a téglagyárban: Miért nem gyárthatnak több üreges téglát? Ebben az évben mintegy 500 ezer db úgynevezett 30-as B- blokkot égetnek. A B-blokk egy 30x17x14 méretű üreges táglafajta. Munkája. a vele való építés gyorsabb, köny- nyebb, termelékenyebb. Mégis mindössze fél millióra van tervük, holott már a múlt évben kidolgozták a. gyártás technológiáját. Kócián elvtárs, az egyesülés igazgatója szerint, legalább két—két és félmillió üreges árut tudnának gyártani, mert minden technikai berendezésük biztosított, de az építők nem szívesein veszik át tőlük az újfajta téglát. A múlt évben gyártott válaszfal-tégla is majdnem a nyakukon maradt, úgy kellett elkönyörögni a itelepekről. Nem kevesebb, mint 100 ezer db fél évig tárolódott telepükön. Egy részét a végén a Tüzépnek adták át, ahonnét „maszekok“ hordták el, természetesen rendkívüli módon örülve az új anyagnak, mellyel könnyebb, gyorsabb, gazdaságosabb a munka. Mint Kócián elvtárs megjegyezte. 1961-ben már össztermelésük 27 százalékát az új fajta téglaanyag gyártása teszi majd ki. Ez nagyon jó dologi Még jobb lenne azonban, ha már 1960-ban többet készíthetnének óiz üreges téglából. A pécsi történész konferencia első napja V Előadása a felszabadulástól az 1946. első évnegyede végéig eltelt időszak történetét ölelte fel. Ismertette a koalíciós politika során érvényrejutott haladó és reakciós törekvéseket, a bal- és jobboldal küzdelmeit, s e küzdelemben a politikai pártok és a dolgozó tömegek között kialakult kapcsolatokat. Előadása világosan rámutatott a harmadik utas politika csődjére, ezzel szemben a kommunista pártnak következetesen a dolgozókra támaszkodó és ezért végül is győzedelmeskedő politikájára, valamint a reakciós jobb szárny talaj vesztett mivoltára és hazaárulásba torkolló politikájára. Ennek során a földreform revíziójára spekuláló jobboldali politikusok elvesztették paraszti tömegeiket és a küzdelmekből végül a baloldali blokk került ki megerősödve, győztesen. E küzdelmek során azonban mindvégig kedvező tényezőként szerepelt a szovjet hadsereg jelenléte, amely a reakciós puccskísérleteket eleve kilátástalanná tette. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Vörös Márton, az állami levéltár vezetője érdekesen, színesen, részben saját élményei alapján számolt be a Baranya megye felszabadulásához vezető, harci eseményekről, „Adatok a felszabadulás hadtörténelméhez Pécsett és Baranyában“ címmel. A tervbevett második feorreCsütörtökön reggel kezdődtek a pécsi történésznapok. Az első napon a hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára rendezett tudományos ülésszak zajlott le. Az elnöki emelvényen Mód Aladár, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének vezetője, a TIT főtitkára foglalt helyet, s rövid beszéddel nyitotta meg a tudományos ülésszakot, egyúttal a pécsi tör- ténésznapokát. Megnyitójában méltatta a kezdeményezés jelentőségét és elismerését fejezte ki ezért a Baranya megye és Pécs város tanácsai művelődésügyi osztályainak, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak, a Magyar Történelmi Társulat déldunántúli csoportjának, valamint a ren- •dezésben résztvett többi helyi szerveknek. A tudományos ülésszakon a megyei, illetve a városi párt- bizottság képviseletében megjelent Egri Gyula elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei bizottságának első titkára. Ambrus Jenő elvtárs, a városi pártbizottság első titkára, valamint Szentistványi Gyuláné elvtársnő, a városi pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője. A napirend első pontjaként Lackó Miklós elvtárs, a MTA Tötrténettudományi Intézetének munkatársa tartott előadását: Adalékok népi demokráciáink történetéhez csn*nel; ferátum Szabó Gyula tanár betegsége miatt elmaradt, a következő korreferátumot Szabó Kálmán^ rendőrőrnagy tartotta „Partizánharcaink, különös tekintettel a Dól-Dunán- túlra“ címmel Számos, a tudományos feldolgozásra még nem került adatot mondott el a Baranya területén folyt partizán harcokról, s részletesebben kitért a Petőfi partizán brigád hősi harcaira. Orbán Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének mun katársa „A földreform történeti forrásaihoz“ című korreferátumában ismertette a földreform történelme kutatásának mai állását, majd végül Fehér István, a városi tanács művelődésügyi osztálya tanulmányi felügyelője „Gazdasági és politikai helyzetkép Pécsett és Baranyában a felszabadulás utáni első években’“ címmel mondott el korreferátumot, amely érdekes helyi vonatkozású adatokkal csatlakozott Laczkó Miklós előadásához. A korreferátumok után Mód Aladár elvtárs mondott záróbeszédet: Ezzel a csütörtöki tudományos ülésszak végétért. A tör- ténésznapok résztvevői délután, 15 órakor tanulmányi kirándulást tettek Szigetvárra, ahol a Szigetvár ostromának 400. évfordulójára tervezett tudományos munkálatokról foly» tattak megbeszélést«
