Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-20 / 118. szám

fffLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DUNÁNTÚLI NAPLÓ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA SÍ 500OOO tégla a% építkezéseknek XVII. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1960. MÄJUS 20. PÉNTEK Az építési beruházások sza­porodása, a széleskörű lakás- építési program napjainkban egyre jobban irányítja a fi­gyelmet építőanyag-iparunkra. A múlt évi kongresszusi ver­senyben a megyei pártbizott­ság által kitüntetett Baranya megyei Téglagyári Egyesülés dolgozói jól kezdték ezt az évet. A kongresszusi versenyt nem hagyták abba, hanem ki­terjesztették a második ötéves terv alapjai lerakásának évére 1960-ra is. A terv szerint fel­adatként rájuk rótt, több mint 81 millió tégla égetésével szemben kétmilliót terven fe­lül vállaltak, önköltségüknek 0.5 százalékos csökkentése mel lett a termelékenység 5 száza­lékos emelését, és minden 1000 darab téglánál 1 forint anyagtakarékosságot kívántak még hozzátenni a terven felüli vállalásokhoz. Mit teljesítettek eddig vállalásaikból? Az első negyedévben az or­szág öt téglagyári egyesülésé­nek versenyében megszerez­ték az előkelő első helyezést. Es mégis béke lesz! Aki nem számol a valósá­gos helyzettel, az erőviszo­nyok realitásával és háborús álmokat kerget, nagyot csa­lódhat. Eisenhower amerikai elnök és tanácsadói így jártak Pá­rizsban. Azt hitték, hogy a Szovjetunióval még mindig úgy lehet bánni, mint valami sokadrangú ismerőssel, félkéz­zel, barátságtalanul. És csa­lódtak. Kénytelenek voltak rájönni, hogy a náluknál sokkal hatal­masabb, katonailag és társa­dalmi rendszerében is erősebb, fejlettebb állammal, a szovjet néppel és kormányával ma már nem lehet fenyegetések­kel és provokációkkal tár­gyalni. Csakis mint egyenran­gú féllel. Csakis úgy, mint olyan állammal, amely a vi­lágtörténelemben eddig a leg­többet tett az egész emberi­ségért, a békéért: A szovjet népet már akkor sem tudták leverni az impe­rialista államok intervenciós Seregei, amikor még csak gye­rekcipőben járt, amikor még a dicstelen cári zsarnokság maradványainak eltakarításá­val s az új, a szocialista ál­lam alapjainak lerakásával Volt elfoglalva. Azóta sokszor megkísérelték a Szovjetunió ellenére, nélküle és rovására érvényesíteni népellenes, há­borús politikájukat. A máso­dik világháború befejezése óta a Szovjetunió egész sor javaslatot terjesztett az Egye­sült Nemzetek Szervezete elé a különböző rendszerű álla­mok békés egymás mellett élésének biztosítása érdeké­ben. A hadseregek csökkenté­sére tett javaslatait visszauta­sították az imperialisták — egyoldalúan csökkentette a Szovjetunió fegyveres erőit. Újabb javaslatait is elutasítot­ták, másodszor is csökken­tette hadseregének létszámát. Az általános és teljes leszere­lésre tett javaslatai ugyan­csak süket fülékre találtak a nyugati államok diplomatái részéről. Hruscsov, a szovjet Minisz­tertanács elnöke az utóbbi időkben bejárta az egész vilá­got, járt a világ legnagyobb államaiban, tárgyalt ezeknek az államoknak a vezetőivel s mindenütt úgy fogadták az egyszerű emberek, mint a bé­ke legkiválóbb harcosát. Amerikában és Franciaor­szágban tett látogatásai során milliók köszöntötték a Szov­jetuniót, a hatalmas szovjet állam képviselőjét, Hruscsovot és kíséretét. A világ népei tudják, hogy a Szovjetunió ja­vasolta elsőnek már három évvel ezelőtt a csúcsértekezlet összehívását, amelyet a nyu­gati hatalmak három teljes évig minden módon igyekez­tek elgáncsolni. Különféle ki­fogásokkal jöttek, visszauta­sították eleinte még a tárgya­lások gondolatát ie. Később, amikor saját népeik követe­lése elől nem tudtak kitérni, megígérték, hogy majd egy- sze- részt vesznek egy csúcs­találkozón, de tovább halo­gatták. Most pedig, amikor a Nemzetközi problémák, külö- bö?en pedig a berlini kérdés jfcendezése ég a német béke- faerződés megkötés* annyira sürgetően jelentkeztek, hogy képtelenség volt előlük kitér­ni, nagynehezen beleegyezték a csúcsértekezlet megtartásá­ba. Az amerikai kormány erre újabb durva provokációhoz folyamodott. Április kilence­dikén kémrepülőgépet küldött a Szovjetunió fölé. A szovjet kormány figyelemmel kísérte ennek a gépnek a tevékeny­ségét, megfigyeltette és hagy­ta, hogy visszatérjen támasz­pontjára. A kérnek azt hitték, hogy mivel büntetlenül meg­úszták április kilencedikén a határsértést és kémkedést, ezek után még durvábban folytathatják kihívásukat a szovjet nép ellen. Ezen felbá­torodva, május elsején, ami­kor a szovjet néppel együtt a világ haladó emberisége a munkások nemzetközi ünnepét ülte, újabb Ikémfeladatokikal ellátva, fegyveres repülőgép­pel mélyen behatoltak a Szov­jetunió légiterébe. Ezúttal azonban rajta vesztettek, a gépet lelőtték, a pilóta azon­ban életben maradt és beval­lotta a kémkedést: Az USA elnöke védelmébe vette a provokátorokat, nem volt hajlandó elítélni ezt a cselekedetet, mivel saját maga által jóváhagyott kémkedésről volt .szó. Sőt, amikor Hruscsov a csúcsértekezlet megkezdése előtt egy nappal hamarabb érkezett Párizsba, hogy min­dent megtegyen a nagy talál­kozó sikere érdekében és kér­te Eisenhowert, ismerje be a provokációt, adjon biztosíté­kot, hogy véget vetnek ezek­nek az ellenséges cselekedtek- nek, megint visszautasításra talált. Amerika nem ismeri el bű­nösségét, sőt fenyegetőzik, hogy ezután is folytatja durva, provokatív politikáját. Ezzel világossá vált, hogy — a fran­cia és az angol kormányfő jó­zan politikája és közvetítő szerepének fontossága ellené­re sem sikerül megtartani a csúcsértekezletet. Nem sike­rülhet most, mert Amerika je­lenlegi vezetői nem akarják. A szovjet nép azonban bízik I a szocialista állam erejében. Olyan hatalmas erőt képviselt Hruscsov Párizsban, mint a szocialista országok megbont­hatatlan szövetsége, vala­mennyi szocialista állam ba­ráti összefogása a Szovjetunió vezetésével. Mint ahogyan ed­dig is megtörtek az imperia­listák kísérletei ezen a hatal­mas erőn, ezután is kudarcra lesz ítélve minden bókebontó mesterkedésük. A béke fenn­marad és tartós lesz, nem lesz háború, bárhogyan is szeret­nék a Pentagonban ülő tábor­nokok. A Szovjetunió pedig nem mond le arról, hogy tár­gyalások útján rendezze a vi­tás kérdéseket és fenntartsa a békét a világon. Most nem sikerült megtar­tani a csúcsértekezletet. Majd sikerül később. A béke kilá­tásai jók, mert a Szovjetunió által vezetett szocialista tábor erÖ6, egységes és mert az el­nyomott gyarmati népek fel­szabadító harcai is a haladás és a béke erőit támogatják. A Szovjetunió ereje hatal­mas, Lenin eszméi örökéle- tűek s mindent legyőznek, ami a befae áfeabt áS, Hruscsov elvtárs Berlinbe érkezett Az NDK fővárosának népe nagy szeretettel köszöntötte a szovjet vendégeket Berlin (MTI). Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke és a párizsi csúcsérte­kezletre utazott szovjet kül­döttség több tagja a Német Demokratikus Köztársaság kormányának baráti meghívá­sára, útban hazafelé, csütör­tökön délután Berlinbe érke­zett. A schönefeldi repülőtéren a vendégek fogadására Walter Ulbrichtrwk, a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bi­zottsága első titkárának és Otto Grotewohl miniszterel­nöknek a vezetésével megje­lentek a Politikai Bizottság és a kormány tagjai, a Nemzeti Front Országos Tanácsának vezetői, a népi kamara elnök­ségének tagjai, a tömegszer­vezetek képviselői, Nagy-Ber­lin magisztrátusának tagjai, valamint a gazdasági, társa­dalmi és kulturális élet kiváló­ságai, az üzemek és intézmé­nyek küldöttei. Jelen volt Max Reimann, a Német Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára. Megjelent a Berlinben ak­kreditált külképviseletek sok vezetője és tagja, köztük Per- vuhin szovjet nagykövet. Je­len volt Rostás István, a Ma­gyar Népköztársaság berlini nagykövete és a nagykövetség többi tagja. Az IL—18 típusú külön- repülőgép háromnegyed kettő tájban állt meg a repülőtér főépülete előtt. A több ezer főnyi tömeg harsány éljenzés­sel, tapssal köszöntötte a gép­ből lesiető Hruscsovot, Mali- novszkij marsalí, honvédelmi Baranya megye vízgazdálkodásáról tárgyalt tegnapi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtti ülésén a | Szükség lenne Harkányban megye vízgazdálkodása szere- | egy vízműre, hogy az ivóvíz­ellátás zavartalan legyen. El­sődleges feladat tehát, hogy a vízmű terveit elkészíttessék, s újabb kutakat fúrjanak. A beszámoló ezután külön ismertette minden járás vízel­látottságát és javaslatokat tett a községek vízellátásának meg­oldására. A végrehajtó bizottság a vízgazdálkodással kapcsolat­ban több határozatot fogadott eb pelt a megyei tanács végre­hajtó bizottsága ülésének na­pirendjén. A vízgazdálkodásról szóló beszámoló külön-külön foglalkozott a megyében lévő halastavakkal, víztárolókkal, csatornákkal, patakokkal, ön­tözéssel és az ivóvízellátással. A megye területén jelenleg 2139 kh. területű halastó van, melyek legnagyobbrészt az ál­lami gazdaságok, kisebb ré­szükben pedig a termelőszövet­kezetek tulajdonában vannak. Ez a terület azonban még nem elegendő s számtalan olyan kisvízfolyású völgy van még, amelyek halastó létesítésére alkalmasak. Az ipar fejlődésével és a me­zőgazdaság belterjességének fokozásával állandóan nő a vízigény is. A vízmennyiségek biztosítására pedig szükség van nagy víztárolókra. A megyében számbavehető jelentősebb ilyen víztárolók létesítésére több alkalmas hely kínálkozik. Például a Baranya csatorna, Szent- györgy patak, Méhész csa­torna és még számos folyó­víz völgyelzárásával meg le­het oldani a víztárolást. A beszámoló külön javaslatot tett minden ilyen víztároló lé­tesítésére megfelelően indokol­va hol, hogyan lehetne azt megvalósítóin i és mennyi víz tárolására lennének alkaima- sak. A megye öntözési területei­nél megállapítja a beszámoló, hogy általánosságban nagyobb öntözési lehetőségek csak a Duna és a Dráva mentén van­nak. Kisebb öntözések a helyi víztárolókból oldhatók meg. Az öntözéssel kapcsolatban azt javasolja a beszámoló, hogy az állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek . jobban használ­ják ki a permetező öntözés adta lehetőségeket. Baranya megye ivóvízellátá­sának tárgyalása során a vég­rehajtó bizottság elsősorban a megyében lévő vízművekkel — a pécsi kivételével — majd a törpevízművekkel és a vízmű­vel nem rendelkező községek ivóvízellátásával foglalkozott. Külön foglalkozott a beszá­moló Harkány vízellátásával, mely egyelőre nem kielégítő. minisztert és a többi vendé­get. Hruscsovot elsőnek Wal­ter Ulbricht köszöntötte. Régi barátokként megölelték egy­mást. A himnuszok elhangzása után Hruscsov szovjet minisz­terelnök Walter Ulbricht és Otto Grotewohl kíséretében ellépett a nemzeti néphadse­reg díszszázadának arcvonala előtt. Hruscsov ezután meleg kéz­szorítással üdvözölte a foga­dására megjelent közéleti sze­mélyiségeket. Csaknem fél óra telt él, mi­re Walter Ulbricht a mikro­fon elé lépett, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormánya, a Nemzeti Front, valamint Berlin főváros és az NDK békeszerető lakossága nevében üdvözölje Hruscsov miniszterelnököt. A nagy tapssal fogadott üd­vözlő beszéd után Hruscsov miniszterelnök lépett a mik­rofonhoz. A párizsi csúcsértekezlet meghiúsulásával kapcsolatban megállapította, hogy az Ame­rikai Egyesült Államokban nyilván megint azok az erők határozzák meg a politikát, amelyek nem alkarnak enyhü­lést és nem akarták, hogy lét­rejöjjön a csúcsértekezlet. Ezt már csak azért sem akarták, mert nem volt mit monda- niok, nem volt javaslatuk a napirenden lévő kérdések megoldására, viszont nem fe­nyegetésekre és ultimátumok­ra, hanem türelmes tárgyalá­sokra van szükség. A Szovjetunió kormánya a többi baráti ország kormá­nyával együtt tanulmányozni (Folytatás a 4. oldalon.) Nyerstégla-gyártásban a tava­lyihoz képest 134,7 százalékot értek el, a tervvel szemben ül4,7 százalékot könyvelheti lek el. Égetett téglában a ter­vet 110 százalékra teljesítet­ték. Első negyedévi termelési tervüket 117,2 százalékról, egy főre eső termelési értéktervü­ket 110,7 százalékra „hozták fel’*, s emellett 13 százalékos önköltségcsökkentést értek el. Az égetett tégla minőségében is javulás történt, az első osz­tályú tégla aránya az összesen termelt mennyiség 97,2 száza­léka. (!) Az éves tervek teljesítése ér dekében nagyarányú gépesíté­si, müszakfejlesztési progra­mot dolgoztak ki és valósítanak meg. Május 19-én, csütörtökön kezdte meg próbaüzemelteté­sét a teljesen gépesített Siklósi Téglagyár, mely a múlt évivel szemben — a gépesítés követ­keztében — 40—45 százalékkal termel többet. Siklóson 1961- ben további korszerűsítéseket hajtanak végre, felszerelnek egy 480 méter hosszú, gumi­szalagos szállítóberendezést, nagyteljesítményű kellerauto- matákat. Ebben az időszakban már a kézzel végzett munka teljesen kiküszöbölődik a tég­lagyárban: Miért nem gyárthatnak több üreges téglát? Ebben az évben mintegy 500 ezer db úgynevezett 30-as B- blokkot égetnek. A B-blokk egy 30x17x14 méretű üreges táglafajta. Munkája. a vele való építés gyorsabb, köny- nyebb, termelékenyebb. Mégis mindössze fél millióra van ter­vük, holott már a múlt évben kidolgozták a. gyártás techno­lógiáját. Kócián elvtárs, az egyesülés igazgatója szerint, legalább két—két és félmillió üreges árut tudnának gyárta­ni, mert minden technikai be­rendezésük biztosított, de az építők nem szívesein veszik át tőlük az újfajta téglát. A múlt évben gyártott válaszfal-tégla is majdnem a nyakukon ma­radt, úgy kellett elkönyörögni a itelepekről. Nem kevesebb, mint 100 ezer db fél évig tá­rolódott telepükön. Egy részét a végén a Tüzépnek adták át, ahonnét „maszekok“ hordták el, természetesen rendkívüli módon örülve az új anyagnak, mellyel könnyebb, gyorsabb, gazdaságosabb a munka. Mint Kócián elvtárs megje­gyezte. 1961-ben már összter­melésük 27 százalékát az új fajta téglaanyag gyártása teszi majd ki. Ez nagyon jó dologi Még jobb lenne azonban, ha már 1960-ban többet készíthet­nének óiz üreges téglából. A pécsi történész konferencia első napja V Előadása a felszabadulástól az 1946. első évnegyede végéig el­telt időszak történetét ölelte fel. Ismertette a koalíciós po­litika során érvényrejutott ha­ladó és reakciós törekvéseket, a bal- és jobboldal küzdelmeit, s e küzdelemben a politikai pártok és a dolgozó tömegek között kialakult kapcsolatokat. Előadása világosan rámutatott a harmadik utas politika csőd­jére, ezzel szemben a kommu­nista pártnak következetesen a dolgozókra támaszkodó és ezért végül is győzedelmeskedő po­litikájára, valamint a reakciós jobb szárny talaj vesztett mi­voltára és hazaárulásba tor­kolló politikájára. Ennek so­rán a földreform revíziójára spekuláló jobboldali politiku­sok elvesztették paraszti tö­megeiket és a küzdelmekből végül a baloldali blokk került ki megerősödve, győztesen. E küzdelmek során azonban mindvégig kedvező tényező­ként szerepelt a szovjet had­sereg jelenléte, amely a reak­ciós puccskísérleteket eleve ki­látástalanná tette. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Vörös Márton, az állami levéltár vezetője érde­kesen, színesen, részben saját élményei alapján számolt be a Baranya megye felszabadulá­sához vezető, harci események­ről, „Adatok a felszabadulás hadtörténelméhez Pécsett és Baranyában“ címmel. A tervbevett második feorre­Csütörtökön reggel kezdőd­tek a pécsi történésznapok. Az első napon a hazánk felszaba­dulásának 15. évfordulójára rendezett tudományos ülésszak zajlott le. Az elnöki emelvé­nyen Mód Aladár, a Magyar Tudományos Akadémia Törté­nettudományi Intézetének ve­zetője, a TIT főtitkára foglalt helyet, s rövid beszéddel nyi­totta meg a tudományos ülés­szakot, egyúttal a pécsi tör- ténésznapokát. Megnyitójában méltatta a kezdeményezés je­lentőségét és elismerését fe­jezte ki ezért a Baranya me­gye és Pécs város tanácsai művelődésügyi osztályainak, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak, a Magyar Törté­nelmi Társulat déldunántúli csoportjának, valamint a ren- •dezésben résztvett többi helyi szerveknek. A tudományos ülésszakon a megyei, illetve a városi párt- bizottság képviseletében meg­jelent Egri Gyula elvtárs, a Magyar Szocialista Munkás­párt Baranya megyei bizottsá­gának első titkára. Ambrus Je­nő elvtárs, a városi pártbizott­ság első titkára, valamint Szentistványi Gyuláné elvtárs­nő, a városi pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője. A napirend első pontjaként Lackó Miklós elvtárs, a MTA Tötrténettudományi Intézeté­nek munkatársa tartott elő­adását: Adalékok népi demok­ráciáink történetéhez csn*nel; ferátum Szabó Gyula tanár betegsége miatt elmaradt, a következő korreferátumot Sza­bó Kálmán^ rendőrőrnagy tar­totta „Partizánharcaink, külö­nös tekintettel a Dól-Dunán- túlra“ címmel Számos, a tudo­mányos feldolgozásra még nem került adatot mondott el a Baranya területén folyt parti­zán harcokról, s részletesebben kitért a Petőfi partizán brigád hősi harcaira. Orbán Sándor, a Magyar Tudományos Akadémia Törté­nettudományi Intézetének mun katársa „A földreform törté­neti forrásaihoz“ című korre­ferátumában ismertette a föld­reform történelme kutatásának mai állását, majd végül Fehér István, a városi tanács mű­velődésügyi osztálya tanulmá­nyi felügyelője „Gazdasági és politikai helyzetkép Pécsett és Baranyában a felszabadulás utáni első években’“ címmel mondott el korreferátumot, amely érdekes helyi vonatko­zású adatokkal csatlakozott Laczkó Miklós előadásához. A korreferátumok után Mód Aladár elvtárs mondott záró­beszédet: Ezzel a csütörtöki tudomá­nyos ülésszak végétért. A tör- ténésznapok résztvevői dél­után, 15 órakor tanulmányi ki­rándulást tettek Szigetvárra, ahol a Szigetvár ostromának 400. évfordulójára tervezett tu­dományos munkálatokról foly» tattak megbeszélést«

Next

/
Thumbnails
Contents