Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-13 / 112. szám

f ««0. MÄJUS 13. NAPLÓ 5 Tanácsaink munkája a dolgozók érdekében Csaknem 64 millió forint jut ez évben a megye községeinek fejlesztésére Ismertették a megye ötéves fejlesztési programját A lakosság legjobban a községek fejlődésén tud­ja lemérni a tanácsok munká­ját. A községfejlesztési tervek végrehajtása bizonyos fokig valóban megmutatja, hogy hol dolgoznak jól vagy rosszul a tanácsok. Természetesen nem kizárólag ebből állapítható meg, hogy az a tanács jól dol­gozik, amelyik teljesíti azt, vagy rosszul, amelyik nem. Szó sincs erről, de annyi az igazság ebben, hogy ez is a ta­nácsok munkájához tartozik és a lakosság főleg ezt látja és veszi észre mindenütt. Ezért is kell arra törekednie minden tanácsnak, hogy a községfejlesztési terveiket tel­jesítse. A teljesítésnek pedig folyamatosnak kell lennie, mert így biztosítható a köz­ségfejlesztési alap felhaszná­lása, s elkerülhető az a visszás helyzet, hogy „pénz van, de nincs, aki megcsinálja”. A me­gyei tanácson tegnap a járási és városi vb-elnökök, vala­mint a megyei tanács osztály- vezetői előtt tartott értekezle­ten is hangsúlyozták, hogy a községfejlesztési tervek végre­hajtását folyamatossá kell ten­ni. Tavaly például év végére sok olyan pénz maraclt meg, amit hasznosan felhasználhat­tak volna, ha már év elején a tervek teljesítésére töreksze­nek a tanácsok. Az 1958. évi­hez viszonyítva is lemaradás volt a községfejlesztési tervek végrehajtásánál megyei szin­ten. Tavaly 71, 1958-ban pedig 83 százalékra teljesítették a terveket tanácsaink. Ez talán annak is betudható, hogy a községfejlesztésre rendelkezés­re álló összeg magasabb volt. 1958-ban mindössze 30,2 millió, tavaly pedig már 56,7 millió forintot használhattak volna fel a megyében erre a célra. Ebben az évben még ennél is többet, közel 64 millió forintot tesz ki a községfejlesztési álap. A községfejlesztési alapból tavaly 30 százalékot utak, jár­dák, hidak, 12 százalékot kul- túrházak, 8 százalékot tanács­házak, 35 százalékot iskolák, egészségügyi intézmények épí­tésére és felújítására fordítot­tak. Az iskolák, egészségügyi intézmények részére biztosított 35 százalékos keretből a fal­vak villamosítására is jelentős összeget fordítottak. A fenn­maradó 15 százalékot pedig a községfejlesztésen belül műkö­dő tanácsi vállalatok, üzemek használták fel. A községfejlesztési tervek végrehajtásában tanácsaink­nak szükségük van a lakosság támogatására is, hiszen enél­kül csak nehezen tudják meg­oldani a feladatokat. A lakos­ság sokat segíthet minden ta­nácsnál a község fejlesztésé­ben, hiszen az ő érdeke is, hogy a község fejlődjön, szé­püljön. Elsősorban társadalmi munkával vehetnek részt a község fejlesztésében. Például egy iskola építésnél a lakosság hozzájárulása nemcsak azt je­lenti, hogy előbb elkészül az, hanem azt is, hogy a tanács­nak erre a célra szánt költsé­gei jelentősen lecsökkennek, amit másra fordíthatnak, mondjuk járda, vagy útépítés­re. A községfejlesztési alapból kell a tanácsoknak növelniük a meglévő létesítmények ellá­tottságát is, tehát a lakosság érdeke, hogy mondjuk a kul- túrházba televíziós készüléket vásároljanak, ami ugyancsak ehhez tartozik. A megyei tanácson tegnap ismertették a járási vb-elnö- kökkel a megye ötéves fejlesz­tési programtervezetét. A ter­vezetben első helyen áll a köz­ségfejlesztés. Bár az ismertetés csak főbb vonalaiban ad út­mutatást a tervek elkészítésé­hez, mégis jelentős, mert ösz- szehangolja a megyében az öt­éves terv folyamán megvaló­suló, Illetve megvalósítandó állami és tanácsi (községfej­lesztési) létesítményeket. En­nek alapján kell elkészíteniük a járási és községi tanácsok­nak az ötéves fejlesztési ter­vüket. Nem zárja ki a tervezet azt sem, hogy ha többet akar­nak létrehozni, mint az elő­irányzat, azt megtehessék. Ilyen esetekben a terveket is úgy kell elkészíteniük a köz­ségi tanácsoknak, hogy azolk j főleg a saját (helyi anyag, tár- j sadalmi munka) erőből való- j sulhassanak meg. A megyei tanács által a községfejlesztési j célokra biztosított összegeket is e szempontok szerint hasz­nálhatják majd fel az ötéves terv során tanácsaink. A községfejlesztési célokat szolgáló összegeket a lakosság jobb ellátá?a érdekében főleg ipari felújításokra és létesít­ményekre fordítják majd.------- -...­Sz épen fejlődnek a sásdi járás községei A sásdi járási tanácson bárki bepillantást nyerhet azokba a dokumentumokba, amelyek bi­zonyítják: soha eddig egyetlen évben sem fordítottak akkora összeget a járás községeinek fejlesztésére mint ebben az esz tendőben. Még felsorolni is sok lenne, hogy a járás 63 közsé­gében hol, mi épül. Csak a leg­jelentősebbeket, azokból is csak néhányat említsünk meg. Ebben az esztendőben mint­egy 7 millió forintot tesz ki a községfejlesztési összeg, ezen kívül felújításra csaknem más­félmillió forintot fordítanak. Mindezen kívül a különböző beruházási összegek is a járás fejlesztését szolgálják. Alsómocsoládon például egész­ségház épül ezévben, korszerű berendezéssel. A negyedmillió forintos építkezéshez a község lakossága társadalmi munká­val is hozzájárul. Bikaion ez­évben fejezik be a községi kul túrotthon építését, amelyet szinte kultúrkombinátnak is nevezhetünk. A félmillió fo­rintba kerülő épület úttörő­helységet, orvosi rendelőt, klub termet foglal magában. Az építkezéshez jelentős segítsé­get nyújtott a bikali állami gazdaság is. A járás egyik jelentős épít­kezését Magyarhertelenden végzik majd. Ebben a község­ben a sikondai melegvízhez ha­sonló 46 fokos gyógyvizet lel­tek s már meg is építették mel­léje az ötször tíz méteres me­dencét társadalmi munkában. Ezt a fürdőt akarják most to­vábbfejleszteni. Egy harminc- háromszor 12 méteres új me­dencét szándékoznak építeni, s ennek a költségnek fedezésére már bankhitelt is kértek. A község vállalta, hogy a meden­ce építését, a kabinok készíté­sét s a többi szükséges felsze­relést a községi tanács saját munkabrigádjával végzi el. Tormáson új tanácsház, Vá- sárosdombón orvosi rendelő épül, Hegy hát-mar óc, Nagyhaj­más, Gödrekeresztúr új autó- buszvárőtermet kap. Szinte alig van a járásnak olyan köz­sége, amelyik nem gyarapodik ebben az esztendőben. A járás­ban mintegy 32 ezer négyzet- méter- új járdát építenek, amely összesen 27 kilométer hosszúságnak felel meg. Javul az úthálózat is, számottevő parkosítást és fásítást is vé­geznek. A tanácsok azon is tevékeny kednek, hogy az ötéves terv során ipari üzemeket létesítse­nek, mert sem a járásban, sem a járási székhelyen nincsen A munkások többsége Komlóra jár dolgozni. A sásdi járás la­kosainak kívánsága, hogy az ő járásuk se maradjan ki az iparosításból. A mohácsi tanács a politechnikai oktatásért A mohácsi városi tanács ál­landóan figyelemmel kíséri a politechnikai oktatás fejlődé­sét. S nem csak figyeli, hanem sokat tesz is azért, hogy a kí­sérleti oktatásban semmi fenn­akadás ne legyen. Tavaly pél­dául 180 ezer forintot fordí­tott a tanács a gimnáziumban létesített politechnikai műhe­lyekre. Ebben az évben ugyan­csak tovább bővítik ezt mint­egy 30 ezer forintos költséggel. Az üzemekkel , történt meg­egyezés alapján több helyen tartanak politechnikai órákat. S nemcsak gyakorlati, hanem elméleti oktatást is kapnak az üzemekben a diákok, az ott töltött idő alatt. A gimnázium asztalos és lakatos tanműhelyé ben — jelenleg csak e kettő működik az iskolában — két szakoktató irányításával .dol­gom nk a tanulók. A szakokta­tók tí is a városi tanács adta. A tanács végrehajtó bizottsá­ga legutóbbi ülését a gimná­ziumban tartotta meg, hogy a tanulók előmenetelét, különö­sen pedig a politechnikai ok­tatást megfelelően lemérhes­sék. Megállapította a vegra­A mohácsi gimnázium tanműhelyében az asztalos szakmát sajátítják el a tanulók hajtó bizottság, hogy a kísér- menetelről tettek bizonyságot, létképpen bevezetett 5-fl-es A tanács döntése alapján az tanítási hét meghozta a várt év végi politechnikai összefog- eredményt. A tanulók a gya- lalókat is az üzemekben tart- IfcOfiLdtt | oá«. Nagy sikere volt a Dunántúli Napló, a Pécsi Vendéglátó V. és a Pécsi Gáz­szolgáltató V. közös bemutatójának Petrl Mária a gáztakarékosság lehetőségeit magyarázza a bemutatón. Május 9—10-én rendezték meg a Borostyán Étteremben a Dunántúli Napló, a Pécsi Vendéglátó Vállalat és a Pécsi Gázszolgáltató Vállalat közös bemutatóját A bemutatón a Pécsi Ven­déglátó Vállalat dolgozói el­készítettek néhány ételt és süteményt a szerkesztőség re­Külföldi turisták érkeznek Pécsre Májustól októberig folya­matosam, érkeznek városunk­ba a különböző külföldi tu­ristacsoportok. Érkezésüket már előre bejelentették. Az első szovjet turistacsoport május 17-én érkezik, de jön­nek 18—19, 22—23-án, sőt május, júniusban is tizenöt csoportban több mint hat- százan. Huszonhat keletné­met és 35 csehszlovák ven­dég érkezését is várják. Nincs olyan nap, hogy ta­nulmányi kiránduló csoport ne érkezne városunkba, és valamennyi férőhelyet már előre Október másodikáig le­kötöttek. A Pécsi Idegenfor­galmi Hivatal vezetőjének tájékoztatása szerint ötször ennyien is jönnének, csak kevés Pécsett a szálloda és a turistaszállás. Beremenden 51 telefonelő­fizető van. Ez az ötvenegy telefonelőfizető már több mint egy éve mérgelődik, mert csak délután hat óráig használhatja a telefonját. Pedig, ha valamikor, hát éj­szaka igazán nagy szükség van a telefonra, különösen egy olyan ‘községben, mint Beremend, ahol a falu mint­egy négy kilométer hosszú, cementgyára, állami gazda­sága, nagy termelőszövetke­zete van. Jó egy évvel ezelőtt még volt éjjel telefon, de azóta nincs. Egyszereűn azon ok­nál fogva, meri a postaigaz­gatóság rájött valamire. Szó szerint ezt írja■ Andrássy Aladár, a postaigazgatóság forgalmi vezető helyettese abban a levélben, amelyben ügyintézőként Szirmai Ádám szerepel: „Helytelen intézke­dést követtem, amikor a rendkívüli szolgálatot fenn­tartottam." Ez lehet. Nem is kérik a beremendiek, hogy rendkívüli telefonszolgálat legyen, ök csaSk azt kérik, hogy legyen náluk is éjjeli telefonszolgálat úgy, mint a közeliikben lévő, lélekszám- ban kisebb Villányban. Kérésükkel megkeresték a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumot is. Onnan le is jött Kemenes László, aki az 1959. november 18-án kelt levélen, mint ügyintéző sze­ceptpályázatára beérkezett le­írások alapján és Petri Mária, a Fővárosi Gázművek háztar­tási tanácsadó szolgálatának vezetője sütött-főzött az érdek lődők szemeláttóra, az étte­remben felszerelt gáztűzhe­lyeken, A nagy érdeklődésre jellem­ző, hogy a Borostyán Étterem mindkét napon zsúfolásig meg telt olyannyira, hogy sokan állva nézték végig a bemutató eseményeit. Az érdekődés csak fokozódott, amikor elkészült egy-egy étel és önköltségi áron megkezdték a kóstoló adagok kiadását. Nagy sikert aratott a Dunán­túli Napló receptpályázatára érkezett leírás alapján készí­tett húsosgombóc és a babfa- sírozott. Petri Mária készítmé­nyei közül a vajas-sajtos po­gácsa volt a legkapósabb, úgy, hogy a bemutató második nap­ján programon kívül meg isme telték a pogácsasütést. A má­sodik napon készített ételek közül a burgonyás egy tál-étel Királyegyházi olvasóink kö­zül ötvenen jöttek el a kedd esti ankétra, Az ankét részt­vevőit nem kellett bíztatni, repel. Ezt a levelet Haekó György ügyosztályvezető ír­ta alá. A levélben ez áll: „Bejelentését vizsgálom. Eredményéről majd értesí­tem.’’ Az értesítés még mindig nem jött meg. Pedig Bere- menien gyarapodna a tele­fonelőfizetők száma. A tsz is bevezetetné az istállóiba a telefont, de azt mondják: „Mit érünk vele? Nappal ott vagyunk, éjjel lenne rá szük­ség. Éjjel, amikor csak az éjjeliőr van ott egyedül. Már két tehenünk elpusztult el­les közben, mert az éjjeliőr nem tudta időben értesítem az állatorvost.” Hasonló volt a helyzet az állami gazdaság egyik üzem­egységében is. Mire értesí­tették a tűzoltókat, a tüzet már el is oltották. Szeren­csére kis tűz volt. Mi lett volna, ha nagyobb a tűz? Egy szó, mint száz. A be­remendiek azt mondják: „Tizenöt évig volt éjjel te­lefonunk. Mién ne lehetne most is?” A kérdés jogos. Most már itt lenne az ide­je, hogy végre válaszolna er­re a kérdésre a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium is, amely majd félévvel ez­előtt elkezdte az ügy kivizs­gálását és az eddigi ered­mény csák egy válasz: az eredményről majd értesítést küldeneki vitte el a pálmát. Ezen kívül a bíráló bizottság a túróval töltött zsemlét részesítette előnyben a zsírban sült hús­gombóc és a hamis diósbéles előtt. Petri Mária, a Fővárosi Gáz­művek háztartási tanácsadó szolgálatának vezetője főzés közben előadást tartott a gáz takarékos használatáról, s bemutatta a leghasznosabb háztartási gázkészülékeket, köztük a gázvasalót is, amit érthetetlen módon eddig nem hoztak Pécsett forgalomba. A bemutató mindkét napján számosán érdeklődtek afelől, hogy hol kaphatók meg az el­készített ételek leírása. Eze­ket a Dunántúli Napló rész­ben már közölte, de a nagy érdeklődésre való tekintettel a receptpályázat teljes anya­gát folyamatosan nyilvános­ságra hozza a kéthetenként megjelenő, asszonyok, leányok számára készülő vasárnapi mellékletben. A szerkesztőségbe több száz recept érkezett, melyeknek fel­dolgozása még folyik. A mun­ka befejeztével kisorsoljuk és kiosztjuk a pályázat díjait* A Pécsi Vendéglátó Vállalat szakembered már korábban megkezdték a receptek tanul­mányozását Ezek közül azo­kat az ételeket, amelyek tö­megfőzésre alkalmasak, beve­zetik az üzemekben. Szabó Sándomé, a Borostyán Étte­rem üzletvezetője tizedikén már menüben szolgáltatta fel az előző esti bemutatón oly nagy sikert aratott húsosgom­bócot, s „bevezetik“ harmadik fogásként a túróval töltött zsemlét is* A bemutató sikeréért sokat tettek a Pécsi Gázszolgáltató Vállalat dolgozói, akik felsze­relték az étteremben a gáz­tűzhelyeket és kiállították a vállalatnál részletre is kapha­tó gázkészülékeket, valamint a Pécsi Vendéglátó Vállalat dolgozói, akik a bemutató elő­készítésében és lebonyolításá­ban tevékenyen részt vettek* H. M. mert amint vége veit a beszá­molónak, azonnal akadt em­ber, aki megnyitotta a hozzá­szólók sorát Igen sok hasznos javaslattal éltek: Rácz János elvtára azt szeretné, ha a ter­melőszövetkezetek iamerteté- sénél széles kőiben a sajtó út­ján is propagálnák a jó mun­kamódszereket Egy másik javaslat szerint helyes lenne, ha az olcsó, saját erőből megvalósítható épüle­tek tervrajzait műszaki ada­tait az újság közölné* Királyegyházán nagy figye­lemmel olvassák & folytatásos regényeket és az a kérésük, hogy ha lehet tegyük rend szeressé* A kultúra ma már falun is tért hódított és ez jutott kife­jezésre abban a kérésben* hogy kevés a szépirodalmi könyvismertetés* Fodor Ferenc iskola-igazgató arról beszélt hogy szeretné, ha a községből a mai ankét hatáséra ezután a fiatalok közül rendszeres tudósító tűnne fél. Ez nemcsak a Du­nántúli Napló, hanem a mi érdekünk is. Szeretem a lapot mert; mindenki megtalálhatja a neki megfelelő anyagot és reméljük, hogy a mai beszél­getés mindenki használta vá­lik* Az olvasóankét után a Peda­gógiai Főiskola nagysikerű mű sort adott ac ankéton megje­lenteknek* ÜVEGTISZTlTÖ dolgozó­kat és gyakornokokat felveszünk. Jelentkezés: Pécsi Köztisztasági és Űtkarbantartó Vállalat Pécs, Rózsa Ferenc u. 17* Személyzeti előadónál. 11708-----------­•s jpC'lcciO’ “ este „.. — . . » Találkozás az olvasókkal

Next

/
Thumbnails
Contents