Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-14 / 113. szám

4 N APLÖ I960. MÁJUS t Együtt: legyőzhetetlen erő! A varsói szerződés az euró­pai béke és egyben a világ­béke egyik legfőbb biztosíté­ka. Ma mindenki számára ért­hetőbb a varsói szerződés fon­tossága, mint megszületésekor ót esztendővel ezelőtt. A szoci­alizmust építő országokat fe­nyegető veszély ugyan már öt esztendővel ezelőtt a szerződés megkötésekor is felismerhető volt. Hiszen röviddel a varsói szerződés megkötése előtt rati­fikálták a támadó jellegű és célú párizsi egyezményeket és szentesítették a nyugatnémet hadsereg felállítását és bevo­nását az északatlanti tömbbe. Európa kellős közegén azóta is ott kísért az imperialista tá­madás veszélye. A megnövekedett háborús veszedelem követelte meg 1955 ben a szocialista országok ka­tonai erőinek' a tömörítéséti Csak természetes teháit. ha amellett, hogy állandóan szi­lárdítjuk a proletárhatalmat hazánkban — mi is egyesítjük erőnket a velünk egyet akaró, egy úton haladó népek fegyve­res erőiveh A varsói szerző­dés szervezete ennek az ösz- szefogásnak a megtestesítője. S 1956 októberében súlyos meg próbáltatások közepette a gya­korlatban tanulhattuk meg, hogy a varsói szerződés milyen hathatós védelmezője békénk­nek, biztonságunknak és szoci­alista építésünknek. A szocialista országoknak szakadatlanul készen kell áll­ni a védekezésre. Ezt a napi politikai események támaszt­ják alá a legvilágosabban. Egyedül, egymagunkban, kü- lön-külön ezek az országok nem képviselhetik azt az erőt, amit együttesen. Egyedül: csá­bító préda a támadónak. Együtt: legyőzhetetlen erő! A varsói szerződés ■— a fel­szabadult magyar nép hálatelt szívvel tanúsíthatja ezt — ki­állta a próbát. Azt, hogy füg­getlenségünk fennmaradt, hogy a szocializmust megőriz­tük a varsói szerződésnek, az annak alapján segítséget nyúj­tó Szovjetuniónak köszönhet­jük. A varsói szerződés védelme­zi a szocialista tábort az im­perialista agreesziós kísérletek ellen. Az öt éves varsói szerződés — a szocializmus és a béke védelmének szerződése, legyőz heteden erő a szocializmust építő népek védelmében. KAIRÓ Fulbright szenátor, az ame­rikai szenátus külügyi bizott­ságának elnöke csütörtökön kétórás megbeszélést folytatott Kádár János elvtárs látogatása Debrecenben i (Folytatás az 1. Oldalról). tanácsának nevében dr. Sulán Béla, a tudományegyetem rek­tora üdvözölte a vendégeket, a fiatalok nevében pedig Székely Katalin harmadéves magyar történelemszakos hallgató. A diákok sorfala között érkeztek az egyetemi tanácsterembe, ahol a vendégek a város felső­oktatási intézményeinek kép­viselőivel folytattak hosszabb, szívélyes hangú beszélgetést. Az egyetem munkájáról, vár­ható fejlődéséről dr. Sulán Béla tájékoztatta a vendége­ket. Kádár János, Kállai Gyula és Sándor József. Ezután meg­tekintette a város főterén, szintén társadalmi munkával létesült zenélő szökőkútat, amelyet esténként színes ref­lektorok világítanak meg. A tavaszi napfényben fürdő fő­téren sétálók szeretettel kö­szöntötték a város kedves vendégeit, akik végigsétáltak a Vörös Hadsereg útján, a me­gyei tanácsházáig. Az úton sok helyütt felcsattant a taps, s mire a vendégek a táncsházáig értek, már nagy számban vet­ték őket körül a váro6 dolgo­zói és a tanáesháza előtt is igen sokan várták, s köszön­tötték az érkezőket. Délután a vendégek látoga­tást tettek a Tiszántúl legna­gyobb üzemében, a Debreceni Járómújavítóban. Az üzem be­járatánál Biró Béla igazgató, Balogh Mihály, a pártbizottság titkára, Gellért László, a szak­szervezeti bizottság elnöke, Palotai János KISZ-titkár és több száz dolgozó köszöntötte a vendégeket, akik megtekin­tettek több üzemrészt. Ezután nagygyűlést tartottak az üzem szerelőcsarnokában. Több mint huszonötezer dol­gozó köszöntötte forró szere­tettel, hosszantartó tapssal Kádár Jánost, Kállai Gyulát, Sándor Józsefet. A nagygyű­lést Gádor Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára nyi­totta meg, majd Kádár János mondott beszédet, elismeréssel szólott Debrecen város és Haj­du-Bihar megye dolgozóinak eredményeiről, külön kiemelve a debreceni dolgozók társadal­mi munkájának újabb szép sikereit. Részletesen beszélt időszerű belpolitikai és nem­zetközi kérdésekről. Az MSZ­MP Politikai Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében további eredményes munkát, boldogu­lást kívánt Hajdu-Bihar me­gye és Debrecen népének. A lelkeshangulatú gyűlés végén Biró Béla, az üzem igaz­gatója, a járóműjavító dolgo­zóinak nevében, Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet Kossuth- díjas elnöke a termelőszövet­kezeti dolgozó parasztok ne­vében, Szatmári Sándorné pe­dig az üzemi nyugdíjasok ne­vében ajándékot adott át Ká­dár Jánosnak. A nagygyűlés után a vendé­gek hosszan, szívélyesen elbe­szélgettek az üzem dolgozói­val, Befejeződött a br t nemzetközösség miniszterelnökeinek londoni értekezlete London (MTI). A brit nem­zetközösség miniszterelnökeinek május 3-án megkezdődött lon­doni értekezlete tíz napig tar­tó nehéz tanácskozások után óvatos hangú közlemény meg­fogalmazásával befejeződött. A tizenegy nemzetközösségi ország vezetői által kiadott közlemény — a Reuter hírügy­nökség jelentése szerint — hangsúlyozza hogy a nemzet­közösségi országok a világ bé­kéjét akarják és együtt kíván­nak működni valamennyi bé­keszerető országgal. Ennek megfelelően „őszinte reményü­ket fejezik ki, hogy a csúcs- értekezlet újabb lépést jelent a nemzetközi feszültség enyhí­tésének útján”. Az értekezlet részvevői meg­vitatták a leszerelés kérdését és „üdvözlik a nukleáris fegy­verkísérletek megszüntetéséről tárgyaló genfi értekezleten el­ért haladást. Remélik, hogy a csúcsértekezlet jelentős mér­tékben előbbre viszi majd a leszerelési problémák nemzet­közileg ellenőrzött rendezése felé”. A Délafrikai Unió kormá­nyának fajüldöző politikája kérdésében a szándékosan óvatos megszövegezés — álla­pítja „meg az AP londoni tu­dósítója — is világosan meg­mondja hogy az érekezlet részvevői félreérthetetlenül közölték a Délafrikai Unió külügyminiszterével mennyire elítélik kormányának fajüldö­ző politikáját. A közlemény szerint a nem­zetközösségi miniszterelnökök azt javasolták, hogy ha a Dél- afrikad Unió köztársasággá ala kul át, s azt követően továbbra is tagja akar maradni a nem­zetközösségnek, akkor kormá­nyának kérnie kell a többi nemzetközösségi kormány hoz­zájárulását a miniszterelnökök értekezletén, vagy diplomáciai utón. s Az AP tudósítója szerint a nemzetközösségi vezetők ez­zel értésül adták, hogy készek kizárni a nemzetközösségből a Délafrikai Uniót, ha hamaro­san nem változtatja meg faj­üldöző politikáját. Louw, a Délafrikai Unió képviselője — az AP jelenté­se szerint — közölte az érte­kezlet részvevőivel, hogy a köztársasággá alakulás kér­déséről népszavazást szándé­koznak tartani a Délafrikai Unió hárommillió fehérbőrű lakosa között. A több oldal­ról feltett kérdésekre kényte­len volt beismerni, hogy or­szágának 11 millió színesbőrű polgárát nem engedik részt venni a szavazásban. A több nemzetközösségi or­szág képviselői Nehru, indiai miniszterelnökkel az élen ki­fogásolták a Délafrikai Unió kormányának ezt az eljárá­sát Csou Eit-laj a hanoi nagygyűlései Hanoi (Űj Kína): Csou En- laj, kínai miniszterelnök csütör tökön Hanoiban beszédet mon­dott a tiszteletére rendezett nagygyűlésen. — Három és fél év rövid idő — mondotta, de ez alatt a vietnami nép ragyo­gó sikereket ért el és jelentő­sen megváltoztatta hazája ké­pét. Vietnam északi részének felvirágzásával ellentétben — folytatta — Vietnam déli ré­sze a nyomorúság hazája. Az országnak ezt a részét azelőtt úgy ismerték, mint „rizsrak- tárat”. Rizstermelése a hábo­rú előtt körülbelül kétszer annyi volt, mint az ország északi részében, de 1959-ben annak csak felet tette ki. — Könnyűipara az országba áramló külföldi árucikkek miatt hanyatlik. Az ipar és a mezőgazdaság helyzetében beállt romlás komoly munka­nélküliségre és éhínségre zetett. Csou En-laj ezután ism< te a kínai szocialista < eredményeit, majd a nei közi helyzettel foglalkoa A közelgő kelet—nyi csúcsértekezlet előestéjéi amerikai imperialisták fel katonai provokációt kör el a Szovjetunió ellen. - zel leleplezték igazi arc Mi határozottan támogatj szovjet kormány szilárd gatartását, amellyel ezt lyos kihívást fogadta, Szovjetunió ellen intézeti den provokációt az egész cialista tábor ellen iráR1 nak tekintünk. Követe vessen véget az Egyesült lamok az egész szociálist bor és a világ békeszerett pe ellen folytatott provot tevékenységnek. A nyugati hírügynökségek jelentése szerint a szovjet légierő főparancsnoka lemondta amerikai ntazását Washington (MTI) A Reuter és az AP jelentése szerint az amerikai légierő pénteken kö­zölte, hogy Verslnyin légimar- sall, a szovjet légierő főparancs ndka lemondta tervezett ame­rikai utazását. Az eredeti terv szerint Ver- sinyin kilenc magasrangú szov­jet repülőtiszt kíséretében uta­zott volna az Egyesült Álla­mokba. A szovjet légierő főpars noka levélben közölte " tábornokkal, az amerikai erő vezérkari főnökével, ! a legutóbbi események ki keztében kénytelen volt tolóra venni utazásának 1 lasztását. „Helyesebb, amerikai látogatásomat d masabb időpontra elha| tóm1’ — jelentette be a marsall. A francia kormány meghátrái a korzikai kísérleti robbantásom ügyében Párizs (MTI): A francia kormány terve, amellyel Kor­zikán föld alatti atomrobban­Herter megérkezett Párizsba Párizs (AP—Reuter): Her- ter, amerikai külügyminiszter pénteken magyar idő szerint 11,10 órakor Washingtonból Párizsba érkezett, hogy nyu­gati kollégáival tanácskozá­sokat kezdjen a hétfői csúcs- értekezlet előtt. Pénteken amerikai szakér­tőkkel tárgyal és szombaton kezdi megbeszéléseit Couve de Murville, francia és Sel- wyn Lloyd, angol külügymi­niszterrel. Herterrei együtt érkezett Párizsba Merchant és Kohler államtitkár, valamint Boh­len, volt moszkvai nagykövet. tások végrehajtására kf lett atomközpontot szánd zott létesíteni, a sziget 1* ságának heves ellenálld ütközött. Pártkülönbség kül tiltakoztak Korzika nátorai, képviselői, po' mesterei is. A sziget lakc gának küldöttsége előtt D miniszterelnök csütörtöki' szállodák, utak, kikötők építését ígérte meg. Az a' robbantások ügyében t pillanatnyilag meghátrál1 kormány, egyelőre nind az atomközpont létreho* ról. Nasszer elnökkel. Az AP sze­rint a megbeszéléseken a kö­zép-keleti kérdések, az Egye­sült Arab Köztársaság gazda­sági tervei, valamint a két or­szág kapcsolatai kerültek szó­ba. I Első nan után Magyar- ország—Olaszország 1:1 Pénteken délután a margitszigeti Dózsa teniszstadionban ünnepélyes keretek között megkezdődött a Magyarország—Olaszország Davis Kupa teniszmérkőzés. A Himnu­szok elhangzása áa a zászlócsere után telt ház, ötezer néző előtt először Ádám éa Slrola lépett pá­lyára. Adám (magyar)—Sirola (olasz) 6:2, 3:6. 6:8. 6:2, 6:1. Hatalma* meglepetést hozott a mérkőzés. Slrola szemmellátha-1 tóan könnyelműen kezdett és ez szinte végig kísérte egész játékát. Amikor azután „észbekapott”, már késő volt, mert az egyre jobban játékba lendülő Adám — különö­sen az utolsó játszmában — ki­tűnő volt, s igy nagyszerű és ér­tékes győzelmet aratott nagynevű olnsz ellenfelével szemben, Adám szép győzelme után a má­sik mérkőzés olasz sikert hozott. Pietrangeli (olasz)—Gulyás (ma­gyar) 1:6. 6:2, 6:4, 6:4. Gulyás Igen jól kezdett, biztosan játszott s szinte nem tudott hibáz­ni. Az olasz versenyző ezzel szem­ben több elemi hibát vétett, a má­sodik játszma elején Is vezetett a magyar versenyző de üO-nál meg­torpant s az e*yre jobban játékba lendülő Pletrpngeli ezután nem­csak ezt. hanem a harmadik Játsz­mát is megnyerte. A negyedik, azaz az utolsó Játszmában kemény küzdelmet vívott, a két versenyző, Ezt a játszmát is az olasz nyerte 6 )4-re. A t első nap eredményei alapján a Magyarország—Olaszország Da­vis Kupa-mérkőzés állása 1:1. Szombaton délután a párosmér­kőzésre kerül sor. A Gulyás, Szlkszay kettősnek az olasz PUn- rangell,Slrola páros lesz az dien­rüáu&Li oárowk: ÄTLEXÄNBRIÄ Gyerekkoromban mindig óráik hosszat ültem az atlasz mellett és nézegettem a világ­részek térképeit. Legjobban Afrika kötötte le figyelmemet. Mindig tervezgettem, mit is kezdenék, ha valaha oda kerül­hetnék. Meleg nyári este volt, a sze­mem állandóan a horizontot leste. Perceken belül meg kell, hogy lássuk az alexandriai vi­lágító torony fényjelzéseit. Itt építettek a világon először vi­lágító tornyot. Talán már há­romezer évvel ezelőtt is ugyan­úgy figyelték a partot, hogy biztos támponttul szolgálhas­son a hajóknak. A város las­san láthatóvá válik. Az első kép, ami megragadja a figyel­met, a volt királyi palota és Pompejus oszlopa. Még alig állunk, máris kis csónakok tömkelegé érkezik. A hivatalos-szervek csónakjai után jönnek az arab világ el­maradhatatlan képviselői: a kereskedők, csencsmenek, ci­pészék, borbélyok. Nagy a ver­senyfutás, hiszen 20 ember kö­zül igen kevés az, akivel üz­letelhetnek. Hajónk lassan be­fut a kikötőbe. Elérkezett te­hát a várvavárt pillanat, Afri­kában vagydk. A várost Nagy Sándor ala­pította. Megtalálható itt a ke­leti tarkaság, fülsiketítő lárma, veszekedő kereskedők, akik portékájukat kínálják. De Alexandrl árnak van egy érde­kessége, nem teljesen keleti város. Modern stílusban épí­tett lakótömbjei beleilleszked­hetnének akármelyik yilég- város keretébe. Talán ez az, ami érdekessé tette számomra. Kijutunk a Mohamed Ali tér­re. A szobor ott áll őrt és szin­te hirdeti a megváltozott vilá­got. A teret pompás paloták övezik. Itt található a börze. A szobor dacol a mohamedán vallás törvényeivel. A Korán tiltja az emberi arcnak, „isten remekének” lemásolását. Ez az új az, ami jellemzi a várost ért általában a keleti államo­kat. Végre ők is megtalálták azt az utat, amiről többék kö­zött Ibrahim pasa is álmodo­zott. Az arab államok i* kivív­ták függetlenségüket. A kiví­vott szabadsággal azonban nem változtak meg az emberek, igen sok előítéletet, vallási hiedelmet, babonát kell még leküzdeniük — mesélte tolmá­csunk. Megtalálhat ék még az éjszakai életben a bártulajdo­nog által megvásárolt prosti­tuáltak, az emberek szívják még a hasist, van még tenni­való bőven. Sétánk az arab városrészen vezetett keresztül. Egyenetlen szűk utcák, tele piszokkal, kel­lemetlen szaggal, a szegény­ségnek és nyomornak teljes meztelenségében állnak előt­tünk. A házak jobbára fából és bádogból vannak összetá­kolva tető nélkül. Annál több viszont a terasz, ahol naple­mente után a család aludni szokott. A házak földszintjén többnyire boltok, műhelyök vannak, ahol az iparosok kez­detleges módszerekkel dolgoz­nak. A város gazdag a régi emlé­kekben és itt található a világ hét csodája közül az egyik: a világítótorony. A legjobb állapotban az utókor számára a régi Alexandriából Pompe- jus oszlopa maradt meg. A durva kőalapon 20 méter ma­gasra emelkedik a két méter átmérőjű és fölfelé egyenlete­sen karcsúsodé, gránitból fara­gott oszlop szép korinthual fej­jel. Diocletiánus császár tiszte­letére emelték úgy tudják, hogy a császár szobra állt valamikor az oszlop tetején. A domb alján, ahol az oszlop áll, helyezkedik el és foglal el nagy területet az arab temető. Szomorú látvány: Ezrével összevissza halmozott sírok, melyek hantok helyett szabá­lyosan vannak felfalazva és bemeszelve. A halott fejénél turbános dísz a férfi nyugvó­helyét jelöli. A női sírokon semmi díszítés, j t Visszatérve a hajóra be* gettünk. Igen érdekes, hog a város már kétezer év* Földközi-Henger egyik lei galmasabb kikötője. A arab köztársaság mindent ^ tesz annak érdekében, ! kereskedelmét fokozni tu Van itt szovjet, angol, aR kai, svéd hajó és mind ^ sen megfér egymással. Késő estig beszélget'1 Ibrahimmal. Felelevenedő imperialista intervenció s. emléke. Egyesek nem ttt beletörődni abba, hogy ; mukra már semmi keresni' Egyiptomban. Megtámadt*’ fiatal köztársaságot, ők R ban megvédtek függetlent két. — Igen sok ellensége ! még államunknak nenlf külföldön, hanem itt az ot* ban is. Ami 1956-ban tön azt nem lehet félramagyari Alexandriában is robbő az angolok által ledobott R bák. A bombák sok enl{ megölték, a romok ma is hatók, nem is takarít j'1’ őket.- Építünk máshol Szl’ kényelmesebb, emberibb n'1 nokat. A romok legalst gyelmeztetiik a népet, hof hallgassanak azok akik a pusztulást hoz'*' cimboráinak. A kikötőben csend var»:c a hajók őrei sétálnak. A J ton arab népfelkelő áll- ^ dulatlanul figyeli a ten««1,1 Gógf Pompejus oszlopa és arab temető.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents