Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-13 / 112. szám

2 NAPLÓ I960. MÄJÜS It Egyik lábbal már a második lépcsőn,•• Május 14—15 Pécsi iskolai napok A Pedagógiai Főiskola ta­nácsa, pártszervezete, szak- szervezete és KlSZ-bizottsá- ga az idén is megrendezi az immár hagyományossá váló pécsi főiskolai napokat. A május 14-én és 15-én lezajló gazdag műsorban egy igen érdekesnek és hasznosnak ígérkező ankét is szerepel „Az iskola és az élet kapcsolata“ címmel. Dr. Szántó Károly docens vitaindító előadása után felszólalnak dr. Ben- czédi József MM főosztály- vezető, Surányi Gábor MM főosztályvezető-helyettes, Bori István, a PTI munkatársa és dr. Kelemen László kandidá­tus, a pécsi főiskola pedagó­giai tanszékének vezetője. A főiskolai napok keretében egyébként 14-én délelőtt sor kerül a rajz-tanszék képző­művészeti kiállításának és a gyakorló Iskola kiállításának megnyitására, este a diákott­hon kollégiummá avatására, 15-én este színvonalas hang­verseny megrendezésére. Mindkét napon folynak majd a spartakiád sportversenyei, amelyeken részt vesznek az Egri, a Szegedi és a Pécsi Pedagógiai Főiskola, vala­mint a Budapesti Gyógype­dagógiai Tanárképző Főisko­A farostlemezt felfe­dezték az emberek. Olyannyi­ra felfedezték, hogy a Mohácsi Farostlemezgyár évi 10 000 köbméternyi termelése az igé­nyekhez képest kevésnek bi­zonyul. Hazánkban 1959-ben indult meg tömegméretű ter­melése ennek az anyagnak és sokan csak annyit tudnak ró­la: bútorkészítéshez használ­ják. Molnár István elvtárs és társai a négy bányászújító ja­vaslata után (a bányaszellőz­tetéshez eddig alkalmazott vas csőt pótolják farostlemez-csővel nap, mint nap állnak elő öt­lettel munkásemberek: tető­födémet, ablakrámát „nuttolt“’ parkettát és számtalan más eddig hagyományos anyagból készült tárgyakat készítsenek farostlemezből; Egy szó, mint száz, Baranya megyében is felfedeződött a farostlemez. Természetesen nem először itt a világban, hisz a Szovjetunióban nem kevesebb, mint félmillió köb­métert gyártanak évente, Svéd országban ugyancsak szívesen alkalmazzák. Alkalmaznánk mi is bőségesebben, dehát tíz­ezer köbméter csak tízezer köbméter. Az építőmunkások, bányászok figyelme egyszeri­ben a mohácsi új gyár és ké­szítménye felé fordult. Lesz-e A Mohácsi Farostlemezgyár környéke bolydult méhkas­hoz hasonlatos. A kikötőben most szerelik az óriási portál- darut, mely a hajókirakást végzi majd, kőművesek, beto­nozok sürögnek-forognak a 3668 négyzetméter alapterüle­tű, 131 méter hosszú, 28 méter széles új lapképzőcsamokban. Épül a gyár második lépcsője. A második lépcső — mint Fáy Mihály igazgatótól megtudjuk — 1961 végén indul majd pró­baüzemeltetésre. Elkészültével a jelenlegi 10 ezer köbméteres termelés 20 ezer köbméterrel gyarapodik, összesen tehát 30 ezer köbmétert kap iparunk a nagyszerű anyagból. Az úgynevezett máso­dik lépcső (a gyár új részlege) sakkal korszerűbb lesz, mint a jelenlegi. Automatizált svéd és magyar gépeit kiváló szak­emberek felügyelete mellett szerelik majd feL Az automati­zált gépek a fejlettebb techno­lógia, a magasabb színvonalú termelés a munkát kulturál­tabban, alaposabban végző em bereket igényel. Rövid egy esz tendö múlva fellépnek ezek az igények és a Mohácsi Farost­lemez gyár dolgozói — akik fiatalok ebben a „szakmában" — szembe találják magukat újabb problémákkal, gondok­kal* Felkészült-« a gyár kollek­tívája a magasabb technoló­giájú, bonyolultabb gyárrész­leg termelésbe lépésére, — képletesen szólva — rátették- e már lábukat a második lép­csőre? A gőzölgő, hatalmas présgé­pek mellett, melyek 400 at­moszféra nyomással alakítják tömbbé a foszlányosan úszó farostokat, Staubach Antalt, a klimatizáló berendezés gép­vezetőjét kérdem meg, érti-e már jól mesterségét. A klima­tizáló berendezésre jellemző, hogy 64 méter hosszú (!) gép­sor, 24 elektromos motorral. — Segédmunkásként kerül­tem ide a gyárba — válaszol a fiatal gépvezető. — Már nem csak a saját munkámat értem, hanem bárhová, bármelyik üzemrészbe elhelyezhetnek. Akár a defibrátorhoz, a szárí- tó-saj tolóhoz ;; i mindegy. Megtanultam, amit csak lehe­tett. Milich György présgépveze­tő ugyancsak ezt mondja. Ala- bert József a síksziták gép­vezetője kubikos volt — Azt kérdezi elvtárs, hogy másik gépekhez értek-e? Ter­mészetesen. Mindegyikhez... Hogy volt-e itt olyan mozga­lom, miszerint egy ember két munkafolyamathoz értsen? Nem volt mozgalom, de mi megtanultuk. Elvégeztük a szakmunkás-tanfolyamot. Most a második lépcső gépeit tanul­mányozzuk. Akik odamennek dolgozni, azok már a szerelé­sekben is részt vesznek. Mi Deliékkel vagyunk verseny­ben. A váltótárssal. Bevettük la tornászat több ebből az anyagból, s mi- I kor? Film, Film, Film Hosszú az út hazáig Végeredményben a monda­nivaló tisztasága és egyszerű­sége, nemes humanizmusa je­lenti egy film tartalmi érté­két, és ebben a vonatkozás­ban a Hosszú az út hazáig — hibáival együtt— a dicsérendő alkotások közé tartozik. Né­hány sajtóvisszhang — némi akadómizmussal és talán a gondosan titkolt irigységből fakadó maximalista szemlélet­tel, (miszerint a magyar film­gyártás miért nem produkál világsikerű filmeket) — első­sorban a film hibáit keresd. Igaz, lehet ott találni hibát, ahol van, de az sem jelent kü­lönösebb dicsőséget, ha a kri­tika éppen a fától nem látja az erdőt Egy háborúdulta ház rom­jai közül apátlanul-anyátlanul bújik ki egy csepeli kisfiú a felszabadulás hajnalán, az ő könnyes-bájos sorsa elevene­dik meg a filmen. Csetlik- botük az emberek között, fi­nom ösztönnel és környezet- adta emlékeivel ragaszkodik a proletárcsaládhoz, kisfiús nagyképűséggel taszítja el ma­gától a jómódú Teles polgári világát a szalámi rudakkal, be­főttekkel és villanyvonattal együtt Kerek, novellányi tör­ténet nem több, mint ameny- nyit egyszerű, művészi eszkö­zökkel szigorú mértéktartás­sal egy játékfilm kereteiben ábrázolni lehet Megható film. Olyan emó­ció« ereje van, hogy szikla- szívű legyen a talpán, aki a világban oly egyedül ácsorgó Jóska gyerek borongós, emberi Vidéki lány történetét könnyezés, megha- I tódás nélkül végignézi. S kü- I lön érdeme a film alkotóinak, hogy a téma természetéből ön­kéntelen adódó érzelmi hatá­sokat nem fokozzák, nem ke­resnek a filmben érzelmi csú­csokat, ezáltal az egész film egyetemesebbé válik. Jóllehet, hogy a film cselek­ményében akad néhány feltű­nően véletlen jelenség, akad egy kis vontatottság, de egészében jó film. A kez­deti cselekményfeszültséget később felváltja a feszült ér­zelmiállapot, amelyet Jóska szomorú sorsa idéz elő. A Hosszú az út hazáig — amelyben a kiváló, új felfe­dezett gyermekszínész: Sebők Mi» mellett Solti Bertalan és Bulla Elma nyújt emlékezetes színészi alakítást — méltán számíthat közönségsikerre. pontnak a feltételekbe a tanu­lást. Meglepődne, ha illetéke­sektől megkérdezné, hányán is tanulnak itt a gyárban? Illetékesebb nem lehet más, mint Fáy elvtárs, tőle érdek­lődöm a továbbképzés felől. — Gyárunknak 5 technikus- hallgatója van, akik a papír­ipari technikumot végzik. Két másik hallgató akkor végez, amikor az új üzem termelésbe lép. Levelező oktatásra is jár egy személy, a művezetők szintén levelezői a technikum­nak. Darúkezelői tanfolyamra 24, farostlemezgyártó-ipari tan folyamra 24 ember jár. Nemhiába fedezték fel a farostlemezt az emberek. Gyártói mindent elkövetnek annak érdekében, hogy egyre több, egyre nagyobb mennyi­ség legyen ebből az anyagból. A Mohácsi Farostlemezgyár dolgozói rátették lábukat a második lépcsőre. 8zfits István ■ HíltlElt „WehxLq,tr(L el azt Valószínűleg sokan emlékeznek még arra az újsághírre, amely­ben a lapok közölték. hogy Bernard Butiét, a felkapott pá­rizsi festő „A madarak" címmel kiállítást rendezett a Galerie Davidban. A februárban megrendezett ki­állítás óriási felháborodást vál­tott ki a közönségből s ez a fel­háborodás még ma sem csitult el. Hatalmas vásznain a festő életnagyságú nőt aktokat muta­tott be intim egyilttlétben, ha­talmas madarakkal. A látogatók a rendőrfőnök figyelmét is fel­hívták a kiállításra, a rendőr­főnök pedig az ügyészségre tette át az ügyet. Ez az eset jutott eszembe, ami­kor május tizenegyedikén a szentlörinci vásárban nézelődtem és már jó messziről szemembe kacagtak a nagy teherautó olda­lára szögezett falvédők. Nem sze­retném, ha ebből is — hasonlóan a francia piktor ügyéhez — rend­őrségi ügy lenne, mégis szóváte- szem. Az ízléstelenség orgiája volt ez a falvédőkiállítás. Dudák, galambok, kígyók és még sokféle állat képei vannsl ezeken a falvédőkön. ordít zöldben, kiáltó lilában és rétit netes kékben pompáznak ezek i) állatok s közöttük az emberes Ott látható többek között a Rt kóczi búcsúja című nagy mü ii szomszédságában a Házi áldái meg ilyen harcos jelszavakká hímzett lepedők, hogyaszongye „Ne hagyd ei azt, ki téged szív bői imád!", meg hogy: „Össze csendül két pohár, muzsikáit zengve száll" s mindjárt mii' lette: „Dicsőség Istennek, békés ség a földön a tóakaratú ember neki" Van aki faliszőnyegnek nii ezeket a szörnyűségeket, van a* csak egyszerűen falvédőnek be cezi, En meg csak azt javalle ndm azoknak, akik — más bajul nem lévén — ilyesmiket vettek l szentlőrinci vásárban, hogy ló már falvédőnek vagy uram b<r csá’ tényleg faltszőnyegnek hass nálják ezeket otthon, miután pénzt adtak értük, fordítsák 1 fal felé. Nehogy nagyon elront! sák velük o szemüket. —vi—roy—• — MHS BARANYA ME­GYEI Motoros Klub május 15-én országos meghívásos és területi bajnoki motoros gyor­sasági versenyt rendez a me­cseki körpályán. Edzés: 8— 10-ig. Versenykezdés: 10 óra 30 perckor. Szalvétagyüjtők ez alkalomra készült emblé­más szalvétát kapnak minden megváltott jegy után. — AZ ETE Pécsi Csoportja május 13-án, pénteken dél­után fél 6 órakor a MTESZ székházában Pécs, Janus Pan­nonius u. 11.) „Az építőipar gépesítésének időszerű kér­dései, a távlati népgazdasági terveik szempontjából” cím­mel klubnapot rendez. A vita­indító előadásit Sáfrán Gusz­táv oki. mérnök, oki. köz- gazd. mérnök, az ÉTÉGI építőgéptervezési osztályve­zetője tartja. — NÉPRAJZI állandó kiál­lítás nyílt Egerágon. A 'kiál­lítás anyagát a művelődési otthon munkatársai kutatták fel A Magyar Postagalambsport Egyesület értesíti tagjait, hogy az abonyi versenyre a galambokat 14-én, szombaton délután 13 órá­tól 15 óra 30 percig gyűjti a MÁV főpályaudvar feladási raktáránál. A versenyóra-lnditáe 16 órakor. Az igényelt eleségre az összeget 10-lg a pénztárosnak fizessék be a tagok. — A VÓKANY1 FIATA­LOK festői környezetben tár­sadalmi munkával egy kert­helyiséget létesítettek. Tizen­negyedikén, szombaton dél­után tartják ünnepélyes ke­retek közt az avatót. A kert- helyiséget a helybeli tsz ha­lastava látja el hallal, így az oda kirándulókat finom vó- kányi bor és halászlé várja majd. — A KÉPESLAPVERSEN? harmadik menetét a nagy ér­deklődésre való tekintetté május 20-ig meghosszabbítot­ták. A Boltív köz és Kossuth Lajos utca sarkán lévő kira­katban kiállított tíz bara­nyai képeslapot kell megha­tározni, de a jutalmazásoknál már számításba jönnek azok is, akik öt találatot érnek eb vagyis öt képeslapot határoz­nak meg helyesen. A Baranya megyei Rendőrfökr pitánység felhívja azon gépjármű vezetők figyelmét, akik Pécs te­rületén laknak, hogy május 15-r« meghirdetett köztakedénendsészeti előadás a közbejött motorkerék­pár-verseny miatt elmarad és he­lyette május S2-én délelőtt 9 óra­kor a Doktor Sándor Kultúrháí nagytermében tartják meg. — FELAKASZTOTTA mjV gát otthon a lakásán Kresí Gyula 29 éves pécsi lakosi Mire a mentők este hat ónt után kiértek a Katalin ytett 5. sz. alatt lévő lakáshoz, már csak a beállt halált tudták megállapítani. Pécsre látogat Li Guan-jü a kínai nagykövetség másodtitkára A megyei tanács és a Tudó1 mányos Ismeretterjesztő Társu­lat vendégeként a baranyai ün­nepi hetek keretében Pécsre lá­togat U Guan-jü elvtdrs, a kí­nai nagykövetség másodtitkára- Tizenkilencedikén Bükkösdre lá­togat el, megnézni a leánynevelő intézetet, az új általános iskolát) a munkásklubot és tanulmányoz­za az állami gazdaság kulturális életét. Még aznap délután a bi­ceérdi művelődési otthonban ve­títettképes előadást tart a kínai kultúráról, a kínai munkások életéről. Másnap Li Guan-jü elv­társ Mohács város vendége lesz és a mohácsi művelődési házban előadást tart. Veszélyes vállakózás kivéte­les történetet és kivételes jel­lemeket művészi produkció té­májául választani. Egyrészt a rendező is. a színész is köny- nyen elvétheti a helyes ará­nyokat, másrészt pedig mindig számolni kell a gyakorlati ér­zékkel bíró néző gyanújával, amellyel a szokatlanságot fo­gadja. Efajta vállalkozás Ge­orge Seaton filmje is, a Vidéki lány — hozzátéve, hogy nem tudni, mi „ihlette” a címadó­kat. Egy beteges jellemű férfi, hasonlóan morbid környezet­ben egy múltszázadbeli, angol színpadi alakokra emlékeztető feleség, akiben az uralkodás látszata alatt rejtőzik az őszin­te és bánatos aszonyi hűség, és egy érthetetlenül jóindula­tú színházi rendező, aid a férj énekesből ismét először szí­nészt, utána embert akar farag­ni. A téma könnyen lehetne szerelmi háromszög is, de any- nyira erőskezű a rendező, hogy a filmből legélesebben a jellemtelen, hazudós, akarat­gyenge férj mocsárszagú tra­gédiája és kissé Indokolat­lan újjáéledése emelkedik ki megfelelő undort és megvetést kiváltva. A férj mindig is ilyen volt, korábbi színpadi sikerei alatt is gyermeke halála csak ürügy volt. hogy hirtelen feladja az élet küzdelmeit és belefeküd­jön a posványba. A feleség áll­hatatos szigorúsága istápolása menti át esztendőkön, mig megérkezik a rendező. A férj­ből isimét népszerű énekes lesz, és a szerelmi háromszög már bontakozásában elsorvad az asszony mélységes szerelmében és hűségében. Meglepő a filmben, hogy a rendező a szokatlan, egyedi jelenség bemutatásán kívül, feltűnően éles szembeállfisok­kal dolgozik. A vidéki lány­ból művészfeleséggé lett Ge- orgie teljesen elüt a sinclairei-4 amerikai vidéki nőtfpustól. fi­nomabb, kérlelhetetlenebb és eszményibb. Asszonyi hűség — melodrámában jórészt művészi eszközökkel elbeszélve. Egyrészt a korábbi nagysi­kerű új romantikus amerikai fii mekből átvett hagyomány, más részt a végsőkig kiélezett jel­lemek — néha szinte megfog- hatatlanná teszik a filmet. — Mintha minden egy kicsit a levegőben lebegne, minden lé­giességet kap, még azok a re­alitások is. amelyek minden­képpen a rendező művészi ke- zenyamát dicsérik. Mint Cock úr jelenetei, vagy a kisfiú ha­lálát előidéző körülmények. Ez a légiesség bizonyos szim­pátiát is kér egyben a nézőtől, a cselekmény szomorkás hap­py end-je pedig már tanulsá­got is igér. de ez is oly ke­véssé megfogható, mint maga a film. A három főszereplő — Gra­ce Kelly, Bing Crosby és Wil­liam Holden — ragyogó alakí­tása sokmindent kárpótol, s ez a kárpótlás még maradandóbb lenne, ha Bing Crosby többet énekelne a filmben. Crhief* (50.) — Ezek szerint, ha Krasz- nai megbánná, amit tett, és hazajönne, elítélnék!? — Ezt professzor úr állítja, vagy pedig kérdezi tőlem? — Kérdezem. — Azt hiszem, ez a bíróság hatáskörébe tartozik. Csak ma gányvéleményemet tudom el­mondani. Az pedig, úgy gon­dolom, nem érdekli a profest- szór urat. — De, fiatal barátom, érde­kel... — Nehéz helyzetben vagyok — nevetett az alezredes, — mert én nagyon megértem a fiú lelkiállapotát. lemerem ezt a típust. Használható, becsü­letes embereket lehet belülők nevelni. És ezt a fiút a múltja arra kötelezi, hogy becsületes legyen. Talán ott a hiba, hogy tanárai keveset foglalkoztak veti, mint emberrel.., — Megkerüli a kérdést — szólt közbe a tudós. — Elítél­né, vagy nem? — Igen — felelte Cselei. — Elítélném, de utána lehetősé­get adnék neki, hogy tanul- uuson, és jóvátegye a botlá­sát. Mert véleményem szerint botlásról von szó, — Értem — mondta Holub, és lehúnyta szemét. Cselei figyelmesen nézte az öreg tudóst. — És ml lesz azzal az em­berrel, aki véleményem szerint letaszította a helyes útról? Az ilyen emberek nem nagyon nyerik el méltó büntetésüket. Amint hallom, Kallós már tud a szökésről és most fünek-fá- nak újságolja, hogy neki van igáim. — Igen — felelte Cselei, — a kérdés jogos. Szerintem Kallós helytelenül cselekedett. Nem abban, hogy fegyelmit indított a fiú ellen, hanem ott vétett, amikor a vezetőit félre­vezette. Tudomásom szerint So­mos elvtárs a legszigorúbb vizsgálatot rendelte el. — No, majd elválik — mond ta bizalmatlanul a tudós. — Miért Is jött, alezredes úr? — Somos elvtárs küldött a levélért, amit a fiú irt, — Igen... igen... — felelte a tudós. — Rögtön adom. — Felállt. — Még szerettem volna egy­két kérdésről beszélni... — Csak tessék, nyugodtan... mondta az öreg, fáradtan az iróasztal/iaz ment Előkereste a halványzöld levélpapírt, és odavitte az alezredeshez. Cselei elolvasta — Elvihetem? — Semmi akadálya. Egyéb­ként kérdezni akart valamit? — Igen — felelte az alezre­des. — öngyújtójával meg­gyújtotta az öreg cigarettáját, és ő is rágyújtott. Szája szélé­ről levett egy dohánydarabkát, megpuhította cigarettáját. —■ Azt szertném tudni, hogy a fiú mennyire ismeri az ön ku­tatásának eredményét, lénye­gét? Konkrétan arra Qondolok. ha mondjuk Ausztriában vagy másutt rákényszerítené!c őt arra, hogy mondja el a kísér­letek eddigi eredményét, mit tudna róla. Holub gondolataiba mélyeit. Szó nélkül szívta cigarettáját, homlokát összeráncolta. Bal kezével végigsimította állát. — Nehéz kérdés — mondta egy idő után. — Elvileg csak részleteredményeket ismer. Persze a koncepciómmal tisz­tában van, de a kiindulást, az alapszámitásokat, a kísérlet első eredményeit nem ismeri. A fiú azonban sokkal nagyobb tehetség, mint azt önök el tudnák képzelni. Ezt én tu­dom. És egy ilyen zsenicseme­tének nem láthatunk a gon­dolataiba, nem tudhatja az ember, hogy milyen mélyen lát a dolgok mögé, milyen Ön­álló következtetéseket von le, mennyire látja az összefüggé­seket. Én azt hiszem, hogy többet iemer • kísérletekből, mint gondolnám. De csak nem gondolja, hogy, ; — De. Pontosan arra gon­dolok. — Nem, kedves barátom —i mondta meggyőződéssel a pro­fesszor. — Nem. Krasznai Ist­ván, az én tanítványom egy szót sem fog szólni soha sen­kinek a kísérletekről. Soha. Érti, alezredes úr? Erre mér­get veszek. Nem ... nem ... — végigsimította homlokát. — Iszik valamit? — kérdezte halkan. — Köszönöm. — Cselei el­hárító mozdulatot tett. — Csak egy pohárkával..; — Csengetett Juliskának. — Hozzon be kislányom, egy üveg cseresznyepálinkát, és főzzön feketét — szólt a belépő lány­hoz. Mikor Juliska kiment, Cse­lei megszólalt. — Mióta van professzor úr­nál a lány? — Egy éve. Nagyon becsü­letes, megbízható teremtés —* felelte Holub. — Ugye ön nem akar át­menni a kutatóintézetbe? — Nem. — Értem — mondta az alez­redes. Juliska bejött, az italt az asztalra tette, aztán távo­zott. Holub töltött, — De miért kérdetze? Cselei fogta a poharat, az öreg felé emelte. — Egészségére professzor úr! — s kiitta. (Folytatása következik

Next

/
Thumbnails
Contents