Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-13 / 112. szám

' i960. MÁJUS 13. NAPLÓ 3 10300 mázsa hús a közellátásnak r Á Pécsi Állami Gazdaság­ban is megtárgyalták azt: ho­gyan tudnának többet, olcsób­ban termelni. E tárgyalások eredményeként született meg a pécsiek elhatározása, amit papíron is rögzítettek: 2 075 000 forintos eredményjavulást akarnak elérni: Hogyan? Kenyérgabonáik termésátla­gát egy év alatt 16 százalék­kal növelik és még az idén el­érik, hogy a múlt évi 13,98 mázsás holdankénti átlagter­méssel szemben minden hold­ról 16,22 mázsát takarítanak be Termelési feladataik mel­lett természetesen figyelem­mel kísérik majd a vetésterü­letük nagyobb részét kitevő olasz búzafajták aklimatizáló- dását is, hogy a másodéves termesztés során észlelt meg­figyeléseikkel is hozzájárulja­nak meghonosításukhoz: Kukoricából 1959-ben 813 doldon 20,23 mázsás szemter­mést értek el holdanként, idén a tavalyi területnek több mint dupláján érnek el ilyen ered­ményt És ezt úgy érik el, hogy jelentősen csökkentik az egy mázsa szemeskukorica elő­állításához szükséges élőmun­ka ráfordítást. Hogy ezt meg­valósíthassák, 350 holdon vegy szeres gyomirtással termesz­tik a kukoricát. A gazdaság­nak 1300 hold úgynevezett ku­koricatermesztő törzsterülete van. Ezzel az 1300 holddal be­neveznek a 30 mázsás kukorica termesztési mozgalomba: 250 hold silókukorica-területükön holdanként 300 mázsa silóku­koricát kívánnak termelni: Annak érdekében, hogy a megyénkben működő bólyi hibrid-üzem minél kisebb fu­varköltséggel juthasson nyers­anyaghoz a hibridkukorica- vetőmagtermő területét a gazdaság a tavalyi 290 holdról 379 holdra növelte és a vető­magtermelést olyan kerületek­ben vezette be, amelyeknek Bollyal a legkedvezőbb össze­köttetésük van: Burgonyából a város jobb ellátása érdekében a tavalyi 56 mázsával szerpiben az idén célul tűzték ki, hogy nyolcvan mázsát termelnek holdanként. A vetőgumó-termesztést meg­háromszorozzák: A Pécsi Állami Gazdaság­ban 1958-ban 80 mázsa volt a Ipari tanulók kulturális szemléje Pécsett Vasárnap tartja Pécseit Ba­ranya és Somogy megye kilenc iparitanuló intézete felszaba­dulási kulturális szemléjét a Liszt Ferenc hangverseny­teremben; A felszabadulási kulturális seregszemlén részt vesz a pé­csi 500. sz., a komlói 501. sz., a mohácsi 502. sz., a kaposvári 503. sz., a nagymányoki 504. sz.. a pécsi 506. és 508. számú iparitanuló-initézet ifjúsága, valamint a pécsi és a kapos­vári kereskedőtanuló iskola növendékei. A kulturális esemény va­sárnap reggel nyolc óraikor kezdődik. Komlón és Mohácson vasárnap is nyitvafartanak a hús- és tejboltok Május 15-től szeptember 15- ig a megye két vidéki városá­ban Komlón és Mohácson is nyitvatairtják vasárnaporűkénit a tejet és húst árusító üzlete­ket. A nyitvatartási időt a la­kosság igényeinek megfelelően állapították meg. A húsboltok vasárnap 6—10, a tejet árusító boltok pedig 7—10 óráig tarta­nak nyitva. Komlón a vasár­napi nyitvatartásra a követke­ző üzleteket jelölték ki: 100,101 sz. kSkönyösi, 98 sz. Kossuth L. utcai tejboltok, 61 sz. ken­derföldi élelmiszerbolt, 17 sz. Imre-telepi élelmiszerbolt és a 20, 80, 81. sz. húsboltot. — Mohácson az 55 számú tej- és a 48 sz. húsboltok tartanak nyitva a fent megjelölt idő- tpontokban. cukorrépa átlagtermés holdan­ként. Ezt 1959-ben sikerült 114 mázsára növelni. Idén azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy elérik a 150 mázsás cu­korrépa átlagtermést. Több kerület természetesen csatla­kozik a 200 mázsás cukorrépa termesztési mozgalomhoz is, de átlagban a 200 mázsát egy­előre nem tudják elérni. A gazdaságban a múlt év­ben nem fogtak pillangósokról aprómagot. Idén 50 holdon kí­vánnak aprómagot fogni és nem kevesebbet, mint 75 má­zsát: Az állattartásban itt-ott ma­gas költségek mutatkoztak. A pécsiek a költség leszorításá­nak egyik legmodernebb esz­közét választották, méghozzá azt, hogy ebben az évben a növendékmarha-állományuk túlnyomó részét szabadtartá- sos módon nevelik. Juhásza- tukban is elég nagy a tét: minden birkáról öt kiló gyap­jút akarnak lenyími. 1959-ben a gazdaság 4550 mázsa húst adott a közellátáshoz. Idén nagymértékben növelték az abraktermő területeket és ez lehetővé teszi azt, hogy a ta­valyi húsmennyiségnek több mint kétszeresét bocsássák a közellátás rendelkezésére. Amint vállalásukban írják: „Sertés-, marha- és baromfi­húsból 10 300 mázsa átadására kötelezzük magunkat.” Szép és nagy dolgokra vál­lalkoztak a pécsiek. És amit vállaltak, azt biztosan végre is hajtják: Készül a Pécsi Szénbányászati Tröszt ötéves tervjavaslata Bár még csak egyes részle­tek készültek el a Pécsi Szén- bányászati Tröszt tervjavasla­tából, de már így is észrevehe­tő az a nagyarányú fejlesztés és a termelésben a hatalmas felfutás, ami az ötéves terv végén mutatkozik a bányake­Baranyában nyerték a kétszobás öröklakást A lottó 15. játékhetének szelvényeire kisorsolt tárgy­nyeremények közül az egyik főnyereményt, a kétszobás budapesti öröklakást bara­nyai nyerte. A szerencsés nyertes tegnap jelentkezett az OTP pécsi kirendeltségén és bemutatta a nyertes szel­vényt. A kétszobás lakás tu­lajdonosa Ábel Mihály ellen- di lakos, a P1K dolgozója. Ábel Mihály elmondta, hogy mivel a lakás Budapesten van, azt eladja, mert annyi­ra megszerette Baranyát, hogy nem költözik él innen. Az öröklakás helyett pedig épít magának itt családi há­zat. A szerencse úgy látszik, véglegesen Baranyába költö­zött Az öröklaikáson kívül több négytálálatos szelvény tulajdonosa is a megyében van. Tegnap az OTP három négytaWatos szelvény tulaj­donosának fizette ki a nye­reményt. rületekben. A tröszt egyes osz­tályain szorgos kezek rajzol- gatjáfc a tervrajzokat és a be­ruházási osztályon számítgat- ják az egyes építkezésekhez szükséges összeget. Tervjavaslatukban központi helyet foglal az újhegyi mosó teljes rekonstrukciója. A mo­dern szénmosó 1963-ban a je­lenlegi 220 ezer tonna koksz- szén helyett már 235 ezer ton­nát szállít, a hamutartalom pedig 6 százalékkal csökken. A második ötéves tervjavas­latukban szerepel a szénmosó korszerűsítésén kívül István IX. akna befejezése és a hozzá­tartozó szabolcsi légakna meg­építése. István II. akna építése már több év óta folyik és tel­jesen a hozzátartozó fürdővel, modern öltözőkkel, valamint a kötélpályával 1965-tre készül el: A tervekben szerepei And­rás ^akna korszerűsítése, ahol a Pécsi Szénbányászati Tröszt új bányamezőit kíván lefejteni. Jelenleg építés alatt állnak a hosszúhetényi aknák, amelyek befejezése a második ötéves terv utáni időszakra nyúlik. JHuj ík/hőfök — Formázógépet kapott Nyugat- N émetországb ól a Pé­csi Porcelángyár. A körforgó szállító berendezést az üzem újító műhelye állítja élő és így a bét gép együttesen le­hetővé teszi, hogy június 30- ra valamennyi kisfeszültség ű szigetelő gyártását gépesítsék. Szénfejtésben V• Berezhovval A dolog úgy kezdődött, hogy jó órás előadást rögtö­nöztem szerkesztőségünk ked­ves vendégének, Valentin Be- rezkovnak, a „Novoje Vremja0 c. szovjet lap főszerkesztő-he­lyettesének Komló fejlődésé­ről. Elmondtam, hogy a fel­szabadulás előtt csupán két akna működött, az is a csúcs- időszakban mindössze 7—800 tonna szenet adott naponta. A vájárok fizetése 60—70 pengő volt havonta. Földszintes, ap­ró házacskák állottak a mai 24 ezer lakosú város helyén. A bányában nagyon meleg volt, elavult technológiával termeltek. Ma kb. 60 százalé­ka a vágatoknak korszerű TH- val van biztosítva. Az embe­rek jól élnek. Egyre több gép segíti a bányászok munkáját. Jól halad a műszaki fejlesz­tés. Bétán tavaly temették ag utolsó talicskát: : : stb. — Nagyon szép, amit az elvtárs elmond, de majd akkor hiszem el igazán, ha magam is látom. Szeretnék „leszállni“ a bányába; Amikor Kossuth-akmán a „népes” vitt bennünket bá­nyászruhába öltözve az altáró felé,' gondolatsor csillézett vé­gig» bennem. Valentin Berez- kov főszerkesztő-helyettes. Magasállású ember. A „Novoje Vremja“ nagy külpolitikai lap. Sok nyelven jelenik meg, ki tudja hány millió példány­számban. Most itt ül velem szemben, bányászruhában, „kobak‘’-ban, gumicsizmásán, mászunk majd térdelve a fej­tésekben, amikor az ember verejtéke szénporral kevere­dik arcán, — mert ő meg akar győződni arról, amit monda­nak neki, nem íróasztal mel­lett, hanem a fejtésben szerzi tapasztalatát;-Nemrégiben Angliában Dél-Walesben szálltam le egy bányába, megnéztem, hogyan dolgoznak az angolok. Szeret­ném összehasonlítani az otta­ni benyomásaimat a komlói­val — mondja Fray Ferenc mérnök kísérőnknek és a „né­pesen” velünk együtt utazó Mackó József csillésnek és Pfiszner Rudolf vájárnak. — Mondana talán valamit Berezkov élvtárs az angol bányászokról — kérleli Pfisz­ner Rudolf a vendéget né­met nyelven, amit a szovjet újságíró éppen úgy megért, mint a franciát, vagy az an­golt — A dél-walesi bányákat, mint az össze* angol bányát 1950-ben államosították. Azon­ban így is, úgy is kapitalisták kezén van s a körülmények nem hízelgők számukra. Lo­vak húzzák a csilléket a szeny- nyes vízzel és millió patkány­nyal teli, pokoli meleg bányá­ban. A bányász-lakótelepen nincs vízvezeték, csatornázás, gáz, nagyon magasak a lakbé­rek. Vajon itt ebben a bá­nyában is ennyire meg kell szenvedni a. szénért? Kiszállunk a népesből a neonvilágítású altáróba® me­gyünk az aknáig, A hatos szintre érkezünk. Elsétálunk a 107-es fejtéshez. Nem kú- szunk-mászunk, hanem igenis sétálunk a korszerűen képzett vágatokban. Egy rövid, talán 30 méteres szakasz áll csak előttünk, amikor meg kell ha­jolnia az embernek, de a fej­tésben már újból ki lehet húz­ni a derekat. Ez a fejtés fa- ácsolatú, úgynevezett régi mó­dom művelt fejtés. Kovács Fe­renc II. 35 fős csapata kézi jövesztést végez, azonban már itt sem csilléznek. Rázó-kapa- ró gumiszalag viszi a szenet, Berezkov elvlárs hamar összebarátkozik Kovács Fe­renccel. Fray elvtárs világit a lámpával, míg a szénfalnak támaszkodó főszerkesztő-he­lyettes jegyezget.:; „Kovács Ferenc keresete olyan három­ezernégyszáz körül.:: A múlt­ban 56 pengő egy hónapra... Tavaly vettek egy szobaberen­dezést 13 ezerért;;: Rádió? Persze hogy van ;;; Jövőre egy autó kelletne::: Csak egészség legyen:;: Nos, jó­szerencsét, minden jót a szov­jet bányászoknak";:: Száz méterrel arrébb már TH-val ácsolnak. László Pál és Kajtár Vilmos vált szót Berezkowal. Előrehaladásuk naponta 2 méter 40. Hogy jó-e a TH? :;: Ö :; de mennyire! Jauch György csapatvezető fejtésében lengyel kaparósza­lag működik, biztosítás acéltá- mokkal. Csak be kell húzni a szenet a szalagra, az leviszi, a 7-es szintre, onnan megint sza­lag a bunkerig;:: onnan ki­felé. Ember nem is nyúl hoz­zá. Igyekszünk ám, mi komlói­ak — mondják büszkén Berez- kovnak, aki szorgalmasan je­gyezget. A városban járva közli ven­dégünk, hogy egy bányászla­kásba szeretne bemenni. — Tessék, bárhova bekopog­tathatunk. Hoffer Rudolfné barátságo­san fogad bennünket. Férje sajnos nincs itt, Pedig tud oroszul — mondja az asszony­ka — elment edzőmeccset néz­ni. Anna-aknán dolgozik az „ember“, éppen most kapott jutalmat a jó biztosításért. Vájár. Két kislányuk van. A lakás kétszoba, előszoba, für­dőszoba, honyha. Disznót öl­tek, ha a szovjet elvtárs sze­reti, egy kis kolbászt talán Most akarnak televíziót ven­ni. De csak nagy készüléket! Hogy mi volt ebédre? A fér­jem csak jót szeret enni. Sült­hús :: t igen : 5 s igen ; M Viszontlátásra, köszö­nünk, és beülünk a kocsiba. A dombtetőn megállunk. Be­rezkov is kiszáll a kocsiból, fényképez. Nem akarom az angolokat firtatni, várom, hogy mondjon valamit. Komló itt fekszik alattunk, a napsu­gár végigragyogja a város há­zait Berezkov élteszi a gépet és a tolmácsra néz. — Harasó. Ocsiny harasó! Ezt nálunk is mindenki meg érti: Szfits István Pár napja csak, hogy meg­érkeztek. az első emberek az új-mecsekaljal munkásszálló­déba. A furcsa csak az volt, hogy kék zubbonyas őr is ke­rült a kapuba s kora reggel már katonás énekszó koppant a kíváncsiskodó ablakokon. ■— Hiszen ezek munkásörök! — mondta valaki csodálkozva és csodálkoztak a környékbe­liek its, mert azt hitték, bá­nyászoknak készült a szálló. Nem tévedtek, A szálloda 1957. februárjában megala­kult a munkásőrség, felfegyve- rezték a munkásosztály leg* öntudatosabb, legmegbízhatóbb tagjait. Az ő kötelességüki hogy bármilyen veszélyben, más fegyveres testületekkel karöltve megvédjék a gyára­kat, a hidakat, a nép vagyo­nát. Ehhez azonban nem elég a lelkesedés. Tanulni, gyakor­latozni kell. Megismerkedni a rádióval, térképpel, céllövé­szettel. Bár ne legyen szükség valóban bányászoké lesz, a munkásőrök csak rövid időre foglalták el. Itt tartják ugyan­is a munkásőrparancsnokok továbbképzését. — Ez o továbbképzés képes­sé teszi őket arra, hogy a munkásőr-egységek kiképzését megfelelően irányíthassák — mondotta Duga József, megyei munkásőrparancsnók. — A ki­képzés nem brossuraforgatás. Gyakorlatozni mennek ki a ha­tárba, a hegyre, a mezőkre. Esőben és napsütésben, nap­pal és éjszaka is, hogy min­dent megtanulhassanak, amire szükségük van, az ilyenfajta tudásra, a mun­kások mégsem állhatnak ké­születlenül. Száll az ének, túlharsogva a beszélgetést. Munkásőr-pa- rancsnakctk az eligazítás után különböző irányban elindulnak a parancsot végrehajtani. Kezükben térképek, köny­vek és sok a könyv bent a szálláson is. Tudják, hogy ko­molyan, sokat kell tanulniok ahhoz, hogy méltóképpen ellát­hassák azt a feladatot, amit a nép rájuk bízott. W. Mi Jf Német vendég Mágocson — Megjöttek! Meg­jöttek! — Újságolja Udvari Ágnes Tigel- mann Jozefának a mágocsd könyvtárban. Kicsinyek-nagyok nézik örömmel, hogy a diplomáciai rend­számú kocsi megáll a pártház előtt és fia­talos kedvvel ugrik ki belőle egy szemüve­ges fiatalember. Az első járókelővel be­szédbe elegyedik, mert itt Mágocson a lakosság javarésze megérti Wolfgang ARLT elvtársnak, a CerTini Marx—Engels Institut tanárának nyelvét — Merre járt ed­dig? Hogy érezte ma­gát? — kérdem a ven déget. — Mindenekelőtt Budapestet, az Önök csodálatosan szép fő­városát említem, — majd Szarvast, Békés Csabát, Mezőhegyest, Szegedet, Komlót, a szocialista bányavá­rost és ms, elutazá­som előtti estén a megyei TIT és a me­gyei tanács meghívá­sára. meg a helybeli Béke Tsz szíves hívá­sára látogattam el ide Mágocsra. Ami benyo másaimat illeti: a le­hető legjobbak. Min­denütt, amerre jár­tam, szívesen, sokol­dalúan beszélgettek az emberek életükről, lehetőségeikről és tet­tek fel nekem igen sok kérdést a német kérdéssel, Berlin kér­désével kapcsolatosan Ezek a kérdések azt mutatják, hogy a ma­gyar dolgozók igen jól ismerik a német kérdést és sokoldalú­an foglalkoznak is ve le. Megkezdődik az ün népi est. A bájos sző­ke kis Verner Emma talpraesett német be­széddel köszönti a kedves vendéget, — majd Arit elvtárs emelkedik szólásra. Beszédében — ame­lyet sokszor szakított meg • helyeslés, sok­oldalúan elemezte a német kérdést, a nyu­gati imperialisták iga zi arculatát mutatta meg. És megvilágí­totta azokat a jelen­tős kezdeményezése­ket. amelyeket az NDK kormánya, a Szocialista Egység­párt tesz. Fellépett az ünnepi esten és megérdemelt nagy sikert aratott a helyi földművesszö­vetkezeti énekkar is: Az ünnepség végén nagyon sokan veszik körül a kedves, fia­talembert. Kérdéseket tesznek fel. vidámsá­gokat mondanak ne­ki, és Arit elvtárs jó­kedvűen, szellemesen mindenre * azonnal megadja a választ — Ez igen! — mond ja, Drehr József tsz- tag. — Ez a fiatal né­met elvtárs megmu­tatta, hogy milyen ve szélyék rejlenek a nyugatnémet revans- tervekben, megmutat ta, hogy milyen is a velsságbaB a német kérdés. És mert ve­zető beosztásban lévő elvtárstól hallottuk ma este, megerősít minket, németajkúa- kat is abban a meg­győződésünkben. hogy mi, akik magyar anya nyelvű barátainkkal együtt a szocializmus útját járjuk, biztos és egyenes utat já­runk. A Béke Tsz vezető­sége az ünnepi est után fogadást adott Wolfgang Arit tiszte­letére. ahol Pekarek elvtárs, a sásdi járási tanács elnöke köszön­tötte az NDK küldött jét és neki és az NDK népének sok sikert kívánt; A pártház ormán pedig csendesen len­gett a két zászló, a magyar meg a német. Jelképezve: a magyar nép és az NDK népe egységesen, egymás mellett harcol min­den agresszív kísérlet ellen,

Next

/
Thumbnails
Contents