Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-08 / 108. szám

MÁJUS ft. NAPLÓ 5 Mittimms krsfá*y Oívashattuk az újeágcfctoon, bogy nemrég három öttalála- éos szelvény is akadt a lottón c kettő közülük egy család birtokában volt. Az egyiket a mama, a másikat 18 éves lá­nya töltötte ki. Egymillió fo­rint ütötte a markukat: Tragédia ez. Kérem, ne tes­sék mosolyogni, valóban sze­rencsétlenség. Mert hogyan élt ez a kislány eddig? Gon­dolom, úgy mint a többi IS éves lányok. Már környékezik az udvarlók, szépeket monda­nak neki, hívják táncolni, mo­ziba. Úgy vélem, fiúismerősei közül már vannak olyanok is, akiknek udvarlását szíveseb­ben veszi, mint a többiét Le­het, titokban arra is gondolt hogy vajon melyik lesz a tér­je a két-három, neki leg­szimpatikusabb fiú közül. Volt már arra is példa, hogy a bá­rom közül a negyedik. De ez most lényegtelen; A kislány tehát élte világát úgy, mint a hozzá hasonló korú lányok; Ekkor jött a lottó-nyere­mény. — És a tragédia, Mert hát kérem, ha én a kislány helyében vagyok, egy kétségbeesés az életem. Mert addig, amíg nem volt millio­mos, bizton tudhatta, hogy odvarlóinafc 6 tetszik. De most? Tudhatja-e, hogy me­lyik fiú miért sürög-forog kö­rülötte? A pénzt szeretné-e, vagy őt? Vajon melyik csino­sabb a fiúnak, ő-e vagy a millió? Mert, mi tagadás, egy millió már nagyon csinos tud lenni!: s. Ezért lenne egy kétségbe­esés az életem az ő helyében. Persze, azért elviselném va­lahogy 111 Garay Ferene Termeljünk többet, jobban és olcsóbban! Élenjáró módszerek, kiváló eredmények Babarcon ▲ tel új latállója Az országoshfrű habard Bé­ke Termelőszövetkezet nagy gondot fordít az állattenyész­tésre Közös gazdaságuk fon­tos üzemága a szarvasmarha­tartás. Már 200 szarvasmarhát gondoznak tehenészetükben és átlagosan 3600 liter tejet akarnak fejni az év folyamán. Mind nagyobb gondot fordí­tanak a közös sertéshizlalásra is. Ebben az évben 302 mázsa sertéshúst adnak a közellátás- nak, a tavalyi húsmennyiség­nek több mint háromszorosát A nagyszámú szarvasmarha és sertés takarmányozását ■— akárcsak az elmúlt esztendő­ben — a szemes és silókukori­cára alapozzák; Hogyan érik el a 30 mázsa szemes- és 300 mázsa silóku­koricát holdanként a habard Béke Termelőszövetkezetben? A habard szövetkezeti gaz­dák valóságos mesterei a ku­koricatermelésnek. Tavaly az országos versenyben a holdan­ként! 31 mázsás szemeskukori­ca termeléssel a harmadik, a 349 mázsás silókukoricával pe­dig a második helyre kerültek. Az akkor alkalmazott agro­technikai módszerek megismét­lésével, illetve továbbfejleszté­sével biztosítják most a múlt évihez hasonló jó termés el­érését Az idén 200 holdon termel­nek szemes- és 70 holdon siló- kukoricát. A vetésterületet ősszel istállótrágyázták és hol­danként még 3,5 mázsa mű­trágyát szórtak ki. Ahova nem jutott istállótrágya, oda nagy- adagú műtrágya került. A ve­tésterületen mélyített 35 centi- méteres szántást végeztek. — Mindjárt kora tavasszal simi- tózták a szántásokat és azóta kultivátorokkal gondozzák a talajt, hogy el ne gyamosod- jék. A szakemberek drótféreg- számlálásokat végeznek a táb­lákon. A drótféreg elleni véde­kezés céljából az összes vető­magot csávázzák. Közvetlenül a vetés előtt tárcsás-boronával készítik elő a magágyat A kukorica vetésterület mint egy háromnegyed részén négy­zetes, fészkes vetést alkalmaz­nak. Teljes egészében belte- nyésztéses hibridkukorica ke­rül majd a földbe. A silóku­koricát is négyzetesen és fész­kesen vetik eh Mihelyt kikel a kukorica, megfogasolják a vetéseket Úgy tervezik, hogy a tavaszi-nyári hónapokban egyszer kapálják meg kézzel a kukoricát és ak­kor végzik el az egyelést is, mjg keresztben hosszában va­ló gépi kapálásra három alka­lommal kerül sor. A kukorica- területet — a silókukoricán kívül — felosztják a tagok kö­zött úgy, hogy akik más te­rületen is foglalatoskodnak, — például szőlőt művelnek — azok kisebb parcellákat akik csak a szántóföldeken dolgoz­nak, azok nagyobb területet kapnak. Egész éven át ők mű­velik a kijelölt földterületet és ők takarítják be a termést is. A tagság határozatot hozott a premizálásra. A többlettermés 40 százalékát természetben kapják a kukoricaföld műve­lői. A prémium 85 százaléka az illető tagnak, 10 százaléka a gépállomás traktorosának, 5 százaléka pedig a fogatosnak, brigádvezetőnek jut. A munkacsapatok között egész éves verseny indul a jobb munka, a több termés érdekében. Lemle Zoltánná női munkacsapata például Stefán Jánosné ugyancsak lányokból álló munkacsapatát szólította nemes vetélkedésre. A cél az, hogy ebben az évben holdan­ként legalább 30 mázsa szemes kukoricát és 300 mázsa siló- kukoricát takarítsanak be a Béke Termelőszövetkezet tag­jai. Felvételre keresünk: azonnali belépésre kőműves-szakoktatói feltétéi: legalább 5 éves kőműves szakmai gyakor­lat és lehetőleg technikumi végzettség Mű. M. 506. sz. Iparitanuló Intézet Pécs, Szigeti út 35. 148. Több mint száz tsz-major körül telepítenek legelőt Baranyában A baranyai termelőszövetke­zetek már a korábbi esztendők ben is telepítettek mestersé­ges legelőket a közös állatállo­mány számára, de ez rendszer­telenül történt és főleg igen kisméretű volt. Most olyan ak­ció indult el a megyében, hogy a közös gazdaságok a kijelölt nagyüzemi majorok körül léte­sítsenek legelőt és ilymódon biz tosítsanak állataiknak jó mi­nőségű füvet, jártatási lehető­séget, levegőt, napfényt Eddig 104 termelőszövetke­zet jelentette be, hogy a kö­vetkező évek során mestersé­ges legelőt akar telepíteni a majorja körül. A szükséges 800 mázsa fűmagékeveréket a Kertimag Vállalat adja. A ko­rábbi gyeptelepítések hibája volt az is, hogy nem megfelelő fűmagot vetettek el. A közös gazdaságok mos't olyan mag­keveréket kapnak, amelyet 14 féle pázsitfű és píllangósnö- vény magvaiból állítottak ösz- sze. A telepítések 1965-ben fe­jeződnek be. ez idő alatt mint­egy 3200 holddal gyarapszik a megye termelőszövetkezetei­nek mesterséges legelőterülete. Szerződéskötés hizlalásra, siildőneveiésre Egyre több és több baranyai termelőszövetkezet ismeri fel azokat a lehetőségeket, ame­lyéket a munkás-paraszt kor­mány a sertéshlzlalásban biz­tosít a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok számára. Nagyhajmáson és másutt is kihasználják azt a lehetőséget, hogy a termelőszövetkezet a háztáji gazdaságokban szerző­dést köthet a tagokkal. A ta­gok megkapják a rendes szer­ződéses árat a leszerződött hízó sertésékért, a termelőszövetke­zet pedig 20, 50 vagy ennél több sertés esetén ötven, egy forint, vagy egy forint ötven fillér bonyolítási díjat kap minden kiló sertés után, amit Baj«» Javaslatunk a uftllodahiftny enyhítésére. a szövetkezeti vagyon gyarapí­tására fordíthat. A nagyhaj- másiak a háztáji gazdaságok döntő többségében már meg­szervezték ezt az akciót és ez­zel jelentős haszonhoz jutnak. Ugyancsak a háztáji gazda­ságokban van egy másik szer­ződéses akció is, amely új, idén alkalmazzák először és ez is, mint a másik, azt a célt szol­gálja, hogy minél rövidebb időn belül ellássák a közös gazdaságokat megfelelő hízó­anyaggal. Ennék az akciónak a lényege az, hogy a tagok a háztáji gazdaságukban lévő kocákra szerződést kötnék az állatforgalmival és ebben a szerződésben vállalják: min­den koca után négy süldőt ad­nak át az állatforgalminak 40—60 kilós súlyban, amelyért a mindenkori szerződéses árat kapják. Szerződéskötéskor a tagok süldőnként 200 forint elő­leget kapnak. Van ezenkívül még egy szer­ződési forma. Ennek a szerző­dési forrnának az a lényege, hogy az állatforgalmi vállalat a tsz-tagoknak kiad kocasüldö- ket. Ezeket ingyen kapják a termelőszövetkezeti tagok, he­lyesebben csak akkor kell fi­zetniük, ha a szerződésben vál­lalt három süldőt leadják a vállalatnak. E három süldő árából levonják a kocasüldő árát; B<%<*<*OgaM»3gc]S<»ogOMKgoP3CgoM*3gcpgcgct<gCgct<3Ci3aK8egaE<»<^c8Cg^^ _ Doktor úr! I Higgye ef, hogy ügyes teszik* ,-------------------! Nem veszi észre, beadom én majd a gyógyszert, csak írja ki drága doktor úr... — hallom a fáradt, korán öregedd asz- szonyka reméVkedő hangját az ideggyógyá­szati rendelésen, és eszembe jut egy írói mon­dás: az élet regény, s a regény az életi Végeredményben minden ember élete öröm­mel és verejtékkel, állhatatossággal és köny- nyekkel ötvözött regénytéma. Ezek is regé­nyek, itt a rendelőben. Nem, nem társadalmi kórtünet nem burjánzik, mint tizenöt- húsz évvel ezelőtt, de szomorúak, könnyesek, tanulságosak, és ha olykor az ember találko­zik velük, némi nosztalgiával olvas a szomorú lapokba. Ezeket a regényeket az italboltok fizetés- utáni mámorában, a hangos kurjongatásokkal felvert éjszakai utcákban, a feldúlt családi otthonokban írják. Nem társadalmi kórtü­net, de ha fizetési napon a gyár kapuja előtt néha félszeg, riadt tekintetű, bátortalan, anyát vagy feleséget látsz ücsörögni, az ő szeméből is ugyanazt a szomorú gondolatot olvashatod. Az asszonyka szinte elvész a rendelőszoba fehérségében, figyeli az orvost, a szeme reb- benését, a kezét, hogy mikor nyúl a tollért és Írja a receptet. Az orvos szemüvegén át megcsillan a szá­nalom és a fejét csóválja. — Nem tehetem asszonyom, r— küldje be a férjét! Az asszonyka alakja hirtelen meggömyed, kialszik belőle a reménykedés. Megborzong, itt a rendelőben most mindent dermedtnek és ridegnek lát, szemét átfutja a könny. Már in­dul, s félúton megáll, csüggedten mondja: — Nem jön... Mondtam már neki... az én idegeim meg tönkrementek.n meg a gyere­kek is. Két diagnózis között alig jut idő a beszélge­tésre, de dr. Oppe Sándor, az ideggyógyászati rendelés vezető orvosa néhány szóval össze­foglalja a szomorú regények tanulságát. — Rendszerint a feleség, vagy a mama je­lentkezik, arra sajnos nincs lehetőség, hogy kényszert alkalmazzunk. Aki rászánja magát, megejtjük a szükséges belgyógyászati vizsgá­latokat, mert a gyógyszer bizonyos esetekben kárt is okozhat. Mindez persze saját elhatáro­zással történik . , . Lényegében ambuláns ke­zelést nyújtunk, a teljes „önkéntesség“ alap­ján. — A kezelés eredménye? — A fővárosi gondozókban végeztek kuta­tásokat, és kiderült, hogy um esetek harminc százalékában biztos eredmény várható, a má­sik harmad időlegesen kigyógyul, harminc szá­zalékon viszont aligha lehet segíteni. A szokásos kérdések. | — Hogyan kezdte az-------------------------------! ivást? Remeg-e a keze? S zédül-e Miért iszik?... Miért szánta el magát, hogy orvosi beavatkozást kér? i A páciensek sajnos a legtöbb esetben akkor döbbennek a valóságra, amikor a családi hely­zet felborul, amikor az asszony megunja a civódásokat, a dorbézolást, a „csonkított‘ fize­tést. A szégyenkező suttogásból csak szófosz­lányok jutnak el hozzám. — Csak akkor van baj, ha a fizetést meg­kapom. Akkor jönnek a barátok... valamit tenni kellene, csak nem tudom, hogy mit. Mennyi szomorú regényt, mennyi tragédiát ismernek ezek a csupasz, fehér falak! B. B., akihez kétszer is kihívták éjszaka az orvost, mert két-három pohár bortól is olyan deliriumba jutott, hogy a vérkeringése fel­mondta a szolgálatot. S ott állt ágya mellett a család, rémülten, halálraváltan, a cimborák, a jókomák pedig valahol az igazak álmát áludták. J. A., akit \a szakszervezeti bizottság küldött az orvoshoz. Két méterről érezni róla, hogy most ts ivott valamennyit. Nyilván nem sokat, mert értel­mesen, összefüggően beszél, az egy-két pohár- ka alighanem „bátorításhoz“ kellett. Gyűri a sapkáját, és könnyezik. — Nagyon szeretnek az üzemben. Azt mond­ják, hogy jó munkás vagyok, én is szeretek ott leírni, meg dolgozni is, de nem tehetek róla, minden héten egyszer becsüsök egy ki­ruccanás., . Az ok? — A barátok — morogja kedvetlenül, és kéri, hogy utalják be elvonókúrára, de nem Pécsett, mert itt sokan ismerik. K. B., aki virágos jókedvvel utazott a vá­rosba, hogy most már igazán nagyszerű em­ber lesz, hiszen elvonókúrára megy, s az állo­máson összetalálkozott néhány barátjával. Alaposan beszeszeltek, mintegy „búcsúzás­képpen“. Másnap már elmaradtak a barátok, és semmiféle incidens nem zavarta a „bevo­nulást“. Ismét jut néhány perc I a beszélgetésre. Op- -------------------------------- pe doktor aláír né­hány receptet, * folytatja az imént abbaha­gyott gondolatsort. — O tt hagytam abba, hogy fokozott tevé­kenységet kell kifejtenünk. Most tervezzük néhányon, hogy valamiféle társadalmi moz­galmat szervezünk. Az NDK-ban tudományos kutatás céljából kísérleteztek egy újfajta mód­szerrel, mi ezt most üzemi, társadalmi vonat­kozásban szeretnénk megvalósítani. Vélemé­nyünk szerint minden vállalatnál meg kellene alakítani egy-egy kollektívát, és az egészség- ügyi vonatkozásokon túl társadalmi, üzemi ügyként kezeljék saját házuk táján az Utko- holizmus elleni karcot. A legnagyobb veszély a fizetés napján je­lentkezik. Tervezik, hogy az önkéntesség elve alapján kollektíván segítenek majd az akarat­gyengéken, akik a fizetéssel nem haza, hanem az italboltba szokták mannt; Dr, Oppe Sán­dor, dr. Strenger József, dr. Mlskolczy Vilmos és a Vöröskereszt kezdeményezése figyelemre­méltó. Úgy vagyunk mi az alkoholizmussal már, mintha a vasárnap délelőtti sétán valahol be­piszkítjuk a ruhánkat. Jó a ruhánk, szép is, de bosszant bennünket a folt, amit gondos $x, vigyázva el is tüntethetnénk. Így vagyunk az alkoholizmussal. Nem kórtünet, de társadalmi szépségfolt, amit mindenkinek gondja eltün­tetni önmagunkról. S közben halkan, szégyenkezve nyitják- csukják az ajtót a betegek. Az orvos lapozza a könyvet, a szomorú regényt. Egy falusi asszony súlyos családi háborúság után szokott az ivásra. Egy másik falusi asz- szony hosszú betegsége miatt úgy vélte; étke­zés után egy-egy pohár bor megerősíti. Any- nyira rászokott, hogy az új bor kiforrása után hat hét alatt négy és fél hektó bort ivott meg a saját pincéjében. Jajveszékelve jött a ren­delőbe, hogy nem tud aludni, s ha becsukja a szemét, vörös lángnyelveket, kígyót, tüzes békákat lát, s amikor az orvos felvilágosította, hogy mindez a túlzott alkoholfogyasztástól van, hitetlenül csóválta a fejét. — Az esetek kilencven százaléka férfi —« mondja az orvos. — A nőket általában nem a „piás közösség“ befolyásolja, inkább a sexuális és morális meggondolások. Alig egy óra az ideggyógyászaton, s bele­lapozva ebbe a furcsa, szomorú könyvbe, fel­ébred az ember felelősségérzete. Azok az okok, amelyeket manapság az iszákosok vé­delmükre felhoznak; megszűntek, vagy hama­rosan megszűnnek. Az tszákosság már nem a dzsentri világ epigonista tünete, amikor a családfő összes keservét egyetlenül a poharak fenekébe sírta. A mai okok? I Cimborák, a „nem mersz-------------------! meginni egy pohárral?“ — vi rtus, a családi viszály, ritkább esetekben szerelmi bánat. Az emberek tizenöt év alatt megtanulták szeretni és ismerni egymást, és egy kicsit valamennyien ismerősök, és okvet­lenül munkatársak vagyunk. A szocialista építés munkatársat Nem idegenek, nem for­dulunk el, ha valaki segítségre szorul. S ez az újfajta emberi viszony adja majd a legerő­sebb gyökeret a néhány pécsi orvos és a pécsi társadalmi szervezetek új kezdeményezéséhez. Mert bármi szomorú is lehet egy-egy re­gény ma, a regényeket mi írjuk, s a befejezés milyensége a mi felelősségünk is. THIERY ARP Au

Next

/
Thumbnails
Contents