Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-29 / 126. szám

fHAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

9UNÁNTÚU ,

NAPLÓ

0

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA £S A MEGYEI TANÁCS LAPJA

XVII. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM

ARA: 70. FILLÉR 1960. MÁJUS 29. VASÄRNAP

Az ígéret napja

így is nevezhetnénk a gyermeknapot A m új ünnepnapjaink közül ez az, amelyen

a jövendő ígéretét ünnepeljük. A bányászok, a vasutasok, az építők, traktorosok, pe- degógusok napján a sikereket ünnepeljük, a nők, az anyák napján az emberiség egyik felének áldozatos életét és fel- szabadulását nemzeti ünnepeinken a nép győzelmeinek évfordulóját, de a gyermeknapon az eljövendő sikerek, ered menyek, győzelmek Ígéretét ünnepeljük. A mai gyermek a jövő felnőttje ezért ünnepeljük;

Azt is mondhatnánk, hogy felesleges ezt az egy napot ünneppé emelni, hiszen ma már szinte az év minden napján ünnep a gyermek élete. Az a gondtalan gyermekkor, amelyre a szentimentalizmus írói könnyeket csalogatva emlékeznek, ma már nem kevesek sajátja. Gyermekeink túlnyomó többsége élhet ma gondtalanul csak a tanulásnak és szórakozásnak, készülhet a rá váró életre és közben gyűjtögetheti a szép és kellemes emlékeket, amelyekre később, a felnőtt korban édes lesz az emlékezés. De azért mégsem felesleges dolog egy napot arra szentelni, hogy gyermekeinkre gondoljunk, jövőjükről gondol kodjunk, a mi múltunkat az 6 jelenükkel, a mi jelenünket az ő jövőjükkel hasonlítsuk össze.

A mai szülök többsége keser

vés megpróbáltatások között nőtt fel. Az egész életre szóló, felejthetetlen gyermekkori emlékek sötétek. Háború, ■ Ínség, bombák és rettegésben töl tött éjszakák, eltűnt és meghalt hozzátartozók — ezek vol tak a mai felnőtt legmegrázóbb gyermekkori élményei;

A mi gyermekeink nem tudják mi ez. És ez jó, mert gerincüket nem töri meg az ínség és megaláztatás, jó, mert derűs gyermekkorukra emlékezve felnőtt korukban is derűs emberek lesznek, jó, mert idegeiket, szívüket és agyukat nem merevíti keménnyé a rettegés és borzadás, mint a másfél évtized előtti gyermekekét. De azért az is jó, ha tudják, hogy amíg egész társadalmakat a féktelen önzés, haszonvágy irányít, amíg a világ egy részének létalapja a kizsákmányolás, addig újra fenyeget a veszély, visszatérhetnek a háború kísértetem

A szülő gyönyörködik gyermekében, de gondjaitól sem tud megszabadulni. Nem a kicsinyes, anyagi gondoktól, hiszen az természetes, hogy mindenünkből, amink csak van, elsősorban a gyermekek részesülnek. A szülők gondjai ma világméretűéit. Győz-e a világon a béke, nem borul-e újra lángba a világ? Ez a kérdés húz redőket a szülők homlokára, mert egyedül ez az, ami gyermekeink életét még beárnyékolhatja. Mire neveljük gyermekeinket? Arra, hogy új házakat emeljenek gyermekeiknek, a mi unokáinknak? Arra, hogy szorgalmas gépeket szerkesszenek és meghódítsák a csillagokat? Arra, hogy a maguk hasznára megváltoztassák maguk körül a természetet? Vagy talán arra, hogy felnövekedve hosszú sorokban meneteljenek az értelmetlen korai halálba?

Mi tudjuk, hogy mit akarunk. De legyen világos ez gyermekeink előtt is. Ezért jó emlékezni és tervezni, ezért jó, ha egy ünnepet arra szánunk, hogy gyermekeinket is megtanítsuk, mire érdemes emlékezni, milyen tervekért érdemes küzdeni. Ma még göndörhajú, angyalképű, pufók kis lényeket csókolgatunk, akik olyan ártatlanok, kedvesek, szeretetreméltók, csintalanok és pajkosak, amilyen felnőtt sohasem tud lenni. De holnap már ők veszik át a mi gondjainkat, örömeinket, ők állnak a helyünkre a munkában és a szebb életért folyó harcban. A mai Ígéretből akkor lesz valóság, ha minden tapasztalatunkat — a jót és a rosszat — hiánytalanul átadjuk nekik, lássák és tudják, hogy mit lehet, mit kell, de azt is, hogy mit nem szabad tenni;

Ma röpködjenek a színes léggömbök, fogyjon a csokoládé, cukorka és fagylalt, gátak nélkül csengjen a kacagás, gyönyörködjünk az ígéretben. És közben gondoljunk arra, hogy volt már élég sírás és jajgatás, volt hiábavaló áldozat és céltalan veszteség — többé ne legyen! A gyermek élete nálunk ma már az év minden napján ünnep. Maradjon akkor is, ha felnő. Legyen az ember élete a következő nemzedékekben olyan vidám és gondtalan, mint a mai gyermek játéka. Már nekünk is van reményünk arra, hogy megérjük azokat az ünnepeket, amelyeken felesleges lesz a rosszra emlékezni, ünnepeink tisztán, ámyéktalanul csak az öröm ünnepei lesznek. Úgy dolgozzunk, küzdjünk, hogy gyermekeink életében ez a remény, ez az Ígéret feltétlenül és egyértelműen valósággá váljon;

Hruscsov elvtárs beszéde

6. old.

Megalakult az új török kormány

8. old.

Megnyílt az ünnepi könyvhét

Szombaton este a szak- szervezetek zsúfolásig megtelt művelődési házában tartották az ünnepi könyvhét megnyitóját Az ünnepségen megjelent Benke Valéria művelődésügyi miniszter, ott voltak a Mikszáth- emlékünncpségekre hazánkba érkezett csehszlovák Író- delegáció tagjai.

Ascher Oszkár, Kossuth- díjas kiváló művész, Vörösmarty: Gondolatok a könyvtárban című versét mondta el. Azután Darvas József, Kossuth-díjas író, a Magyar írók Szövetségének elnöke mondott ünnepi beszédet;

■J' $■~ •• • >'< •' ---V

Erb János felvétele,

n Hazafias Népfront élő, hatalmas és

növekvő erő

Kádár János elvtárs beszélt «, Hazafias Népfront II. országos kongresszusán

Az Építők Rózsa Ferenc művelődési házának dísztermében szombaton folytatta munkáját a Hazafias Népfront 11. országos kongresszusa, A tanácskozást Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyitotta

Beszéde elején tolmácsolta a

Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szívélyes üdvözletét és legjobb kívánságait, majd így folytatta: Kongresszusunk oly időszakban ült össze, amikor a helyzet fő jellemzője, hogy a felszabadult magyar nép a hatalom és nemzeti függetlenség birtokában, békében él, önmagának dolgozik, önmaga élvezi termékeny munkájának gyümölcseit és sikerrel építi az új szocialista társadalmi rendet. A helyzet tehát, amelyben a kongresszus munkáját végzi, örvendetes és kedvező.

— A kongresszus munkája egész népünk életére kihat és nagy jelentőségű.

Ez következik a tanácskozás központi kérdéseiből is. Itt mindenki azt keresi, hogyan

Á Hazafias Népfront Országos Tanácsának fogadása az Országházban

A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a Hazafias Népfront második országos kongresszusának tiszteletére szombaton este fogadást adott az Országházban.

A fogadáson megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának . első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Marosán György, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ott volt az MSZMP Központi Bízót ságinak, az Elnöki Tanácsnak és a Minisztertanácsnak számos tagja* 1

Jelen volt a fogadáson dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagjai, a második országos népfront-kongresszus küldöttei.

Megjelent a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja.

Részt vették a fogadáson a Hazafias Népfront második kongresszusára hazánkba érkezett külföldi küldöttségek vezetői: dr. Medar Shtylla, az Albán Demokratikus Arcvonal Nemzeti Tanácsának alelnöke, az albán nemzetgyűlés elnöke, Kirill Kliszurszki, a Bolgár Hazafias Arcvonal Országos Tanácsa elnökségének tagja, gittatjgjgjfülvsi. képviselőt Jozef

Dénárt, a Csehszlovák Nemzeti Front elnökségének tagja, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Boleslaw Podéworny, a Lengyel Népköztársaság államtanácsának elnökhelyettese, a Lengyel Népi Egységfront Országos Tanácsának elnökhelyettese, Otto Britz, a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja Tanácsának elnökségi tagja, Mauno Tamminen, a Finn Nép Demokratikus Uniójának titkára, s a küldöttségek tagjai.

A rendkívül szívélyes, baráti légkörben lefolyt fogadáson Kállai Gyula pohárköszöntőt mondott. Meleg szeretettel köszöntötte a fogadáson megjelenteket*

tőmöríthetnénk még jobban a haza minden hű fiát, minden alkotó erőt népünk boldogulásának, a szocializmus és a béke ügyének hasznos szolgálatára. Ez ma a legnagyobb jelentőségű, egyben legszebb feladat mindannyiunk számára.

— A Hazafias Népfront ma élő. hatalmas és növekvő erő, nagy tekintéllyel és befolyással rendelkező mozgalom. Vezető

meg, majd a küldöttek nagy tapsa közbén Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra*

ereje a munkásosztály forradalmi pártja, résztvesznek benne dolgozó népünk legnagyobb tömegszervezetei, a magyar társadalom kiemelkedő és legaktívabb pártonkívüli személyiségei.

A szó igaz értelmében a nemzetté vált magyar nép frontja.

Szava ezért visszhangot keltő, alkotó tettekre serkent.

A népfront tevékenységét a szocializmus eszméi vezetik

Ezután a népfront történetével foglalkozott Kádár elvtárs, majd így folytatta:

— A Hazafias Népfront-mozgalom tevékenységét alapvetően meghatározó eszmék

— a szocializmus eszméi. Ámbár nemcsak ebből állnak. Ezen a szilárd elvi alapon létesült a széleskörű népi összefogás, amely helyes irányba hat és alkotó tettekben jut kifejezésre. A párt úgy értékeli, hogy a Hazafias Népfront-mozgalom jól szolgálja szocialista céljainkat mind az eszmék általános propagálásában, mind az eszme megvalósítását előmozdító gyakorlati tettekben.

— Jogos az a többízben elhangzott megállapítás, hogy 1956 után a Hazafias Népfront- mozgalom újjászületett és új magasabb, korábban nem ismert fejlettségi fokot ért el. Meggyőződésem szerint a Hazafias Népfront-mozgalom újjászületése és jelentős fejlődése mindenekelőtt arra a kölcsönös bizalomra vezethető visz- sza, amely ezekben az években kialakult és hónapról hónapra erősödött a mozgalomban tevékenykedő kommunisták és oártonkívüliek között

Ez a kölcsönös bizalom a mozgalom lelke és ereje. (Tam)

— Mindenki, aki a Hazafias Népfront-mozgalom további fejlődését kívánja, mindenekelőtt arra törekedjék, hogy ezt a kölcsönös bizalmat a továbbiakban is megtartsuk és még inkább erősítsük. Ez a bizalom nem kritikátlan vakhit hanem olyan kapcsolat, amely a kommunistákat vezérlő eszméktől elválaszthatatlan, pártonkívüli tömegekben pedig a saját közvetlen tapasztalataikból faikad.

— Mi, kommunisták tudjuk, hogy eszméink, — a szocializmus, a kommunizmus — úgy és olyan mértékben valósultak meg eddig is. s valósulnak meg a jövőben is, amilyen mér

tékben az eszmék igazságáról felvilágosító szóval meg tudjuk győzni a pártonkívüli dolgozók millióit. Úgy és olyan mértékben valósulnak meg eszméink, amilyen mértékben azokat a magyar nép alapvető tömegei magukévá teszik és készek velünk együtt megvalósítani.

A pártnak a tömegekbe vetett bizalma rendíthetetlen. A legnehezebb helyzetben is erre építettünk, ma is és a jövőben is erre építUnk.

Közös feladatunk a párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalom megőrzése

— Szeretnék külön 6zóbii a pártonkívüli dolgozó tömegeknek a kommunisták iránt táplált bizalmáról. Miért erős ma ez a bizalom? Mi, akik jelenleg a Magyar Szocialista Munkáspárt különböző felelős poszt jain dolgozunk, magunk harcolunk legjobban az olyan korlátolt szemlélet ellen, mintha a korábbi években mindenki mindent rosszul csinált volna, mi magunk pedig most hibák' ém hiányosságok nélkül dolgoznánk. Annak a bizalomnak, amelyet ma a tömegek a kommunisták iránt táplálnak, véleményem szerint nem az a forrása, mintha bárki is azt hinné, hogy a párt összes szervezete, valamennyi funkcionáriusa hibamentesen dolgozik. Nem. A tömegek nagyon jól tudják, ho"v minden ember, aki dolgozik, hibázik is. és ez a szabály a kommunistákra is érvényes.

(Folutatása « 2, oldalon}