Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-29 / 126. szám

2

N A P Lö

I960. MÁJTTS ». 1

A Hasa fia» Népfront II. országos kongresszusa

£ (Folytatás az 1. oldalról.)

•— A tömegek erős bizalmának forrása má&

Ennek a bizalomnak az a forrása, hogy most már évek tapasztalatai alapján győződtek meg arról, hogy a párt egészét, valamennyi szervezetének tevékenységét, a marxizmus—leninlzmushoz , való hűség, a nép érdekeinek hű szolgálatára való becsületes törekvés hatja át. Az emberek tudják, hogy a pártban megvan a szükséges eltökéltség és politikai bátorság. hogy mindenkor keményen fellépjen a nép ellenségeinek gáncsvetéseivel szemben.

— A Hazafias Népfront kong resszusán meg kell nyíltan mondanom a kommunisták nevében, hogy harcunkban nem hiába volt minden reményünk alapja a dolgozó tömegekbe

vetett bizalom. A dolgozó tömegek pártunk célkitűzéseit az elmúlt nehéz években mindig nagyobb mértékben támogatták, mint ahogy arra mi magunk számítottunk. Ezért hamarabb tudtuk helyreállítani az ország törvényes rendjét, előbb tudtuk a termelést megindítani és fejleszteni, gyorsabban haladt a mezőgazdaság szocialista fejlesztése, nagyobb volt a Hazafias Népfront választási győzelme, mint ahogy az előzetesen remélhető lett volna.

— Közös feladatunk tehát a párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalom megőrzése és továbbimélyítése, mert ez az az erő, amely többek között a Hazafias Népfront-mozgalomban is oly sok szép eredményt hozott népünk javára és még az eddigi eredményeknél is szebb reményekkel biztat a jövőre.

A Hazafias ISép front-mozgalmon belül is a vezető erő a munkásosztály

•— Elvtársak! Kedves Barátaim! Az eredményes munka feltétele volt. ezért helyesen tettük, hogy teljes nyíltsággal vetettük fel és tisztáztuk a Hazafias Népfront politikai vezetésének kérdését Mindenki ismeri és elfogadja azt az elvet, hogy

a Hazafias Népfrontba tömörült különböző dolgozó osztályok politi&ai szövetségének vezetője a munkás- osztály, illetve közvetlenül a munkásosztály élcsapata, a Magyar Szocialista Munkáspárt.

•— Annak alátámasztására,

hogy ez nem véletlen, nem dogma következtében alakult ki, hanem törvényszerű, és azért is, hogy helyesen értelmezzük hagyományainkat, a történelemre kell utalnom

—• A régi kiváltságos osztályok. a birtokos nemesség, a polgárság soraiból is kerültek ki nagy emberek, akik helyesen kormányozták az országot, akik dicsőséget hoztak a magyar névre, akikre munkás- osztályunk ma is tisztelettel emlékezik. Ilyenek voltak az államalapítóként tisztelt István király. Hunyadi János és Mátyás, Rákóczi, Széchenyi, Kossuth és mások. De mi nem fogadhatjuk el azt a történelemszemléletet. amely az egykori uralkodó osztályok köré fonja a dicsőség sugarait de hallgat politikájuk árnyoldalairól és hallgat a népről;

— A főnemesi osztály és a burzsoázia adott ugyan az országnak néhány kiváló embert

is, időnként védte a hazát is. Ezek az uralkodó osztályok azonban ezer éven át kegyetlenül elnyomták és kizsákmányolták a nép dolgozó tömegeit Az úgynevezett „történelmi” osztályok még akkor is, amikor védték a hazát egyben saját kizsákmányoló hatalmukat is védték. Amikor pedig e kettő ütközött mindig a hazát hagyták cserben és árulták el. Ezért, ha visszatekintve a múltba, a nemzet- fenntartó erőt keressük, akkor a babért és a hála koszorúját él kell vennünk a nemességtől és a polgárságtól és a dolgozó osztályoknak kell adnunk. (Taps.) Dózsa, Esze Tamás, Táncsics, majd a munkásosztály nagy'fiainak vezetésével a szabadság zászlaja, a haza igazi harcosai voltak. Az ó hazafiságuk tiszta haza- fiság, igaz hazafiság és mi ennek a hazafiságnak a folytatását akarjuk. (Nagy taps.)

— Ahhoz, hogy a magyar nemzet végre révbe érhessen, új osztálynak kellett jönnie a nép vezetésére. Olyan osztálynak, amely maga dolgozik és nem zsákmányol ki mást. Ilyen osztály a munkásosztály és ezért vezeti ma az egész népet, a nemzetet történelmi útján. Az az osztály, amelynek zászlajára a szocializmus, a proletárintemacionalizmus, az igaz hazafiság, a népek barátsága, a béke van írva. Ezért a vezető erő a Hazafias Népfront-mozgalmon belül is a munkásosztály, annak forradalmi pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt. (Nagy taps.)

Az az út amelyen eddig jártak, helyes út

Tisztelt Elvtársak! Kedves Barátaim!

— Jelenleg a hároméves terv sikeres befejezése — a fő feladat. Ezzel megfelelő kiinduló alapot kell teremteni az új ötéves tervhez. Most és az előttünk álló években meg kell tanulnunk, a termelési lehetőségeket jól kihasználva, a nyersanyaggal, energiával igen takarékoskodva, a munka termelékenységét növelve, az eddiginél több, jobb és olcsóbban előállított gépet ipari fogyasztási cikket, kenyeret, kukoricát, húst és minden más terméket termelnünk.

— Mindezt úgy, hogy közben szocialista iparunkat, közlekedésünket, kereskedelmünket fejlesszük, szocialista jellegű mezőgazdasági nagyüzemeinket, az állami gazdaságokat, a termelőszövetkezeteket megszilárdítsuk és továbbfejlesszük. Elhatároztuk és bizton his'zük, hogy a nép öntudatos támogatásávál a legközelebbi években a szocialista társadalom alapjait hazánkban teljesen lerakjuk, s azt követően a szocialista társadalom felénítését befejezzük. (Lelke? taps.)

—- M'nően szocialista törekvésünk végső célja, hogy a dolgozó ember élete mind jobbá és szebbé váljék.

Ehhez szükséges, hogy a tudomány, a közoktatás, a kultúra. terén is jelentősen előrehaladjunk. De az életszínvonal rendszeres emelésének mindenkori és legfőbb előfeltétele a munka hatékonyságának, a termelékenységnek állandó növelése mindenütt; az öntudatos, lelkes, áldozatkész szocialista munka.

— A párt Központi Bizottsága nevében örömmel állapíthatom meg, hogy a Hazafias Népfront az elmúlt években hatékony és érezhető segítséget nyújtott a gazdasági építő- munka előmozdításában is, a falu szocialista átalakításában is. Kívánatos, hogy a Hazafias Népfront a jövőben fejlessze tovább ilyen irányú munkáját.

— A kongresszuson Is sok szó esett már arról a társadalmi munkáról, amely a Hazafias Népfront égisze alatt folyik. Ez a tevékenység valóban kettős haszonnal járó munka. Egy részről megvan az effajta társadalmi munkát végző emberek közvetlen érdekeltsége és haszna is, hiszen saját életüket teszik kulturáltabbá, szebbé. De a társadalmi munka ennél is többet jelent: fejleszti, erősíti a közösségi szellemet, a szocialista öntudatot.

A Hazafias Népfront munkájáról a maga egészében szólva csak azt mondhatom a népfront bizottsági tagoknak és aktivistáknak, a kongresszusi küldötteknek: érezzék, hogy az az át, amelyen eddig jártak, helyes út; most az a feladat, hogy bátran előre; további új sikerek várnak önökre.

A jól végzett munka tiszta lelkiismerete és a nép megbecsülése ad új erőt az új feladatokhoz!

Ezután a nemzetközi helyzetet ismertette Kádár eivtárs, majd így fejezte be beszédét: — Mi, magyarok béketörekvéseinkkel nem vagyunk egyedül. Szoros egységben haladunk a Szovjetunióvá!, a szocialista tábor országaival, a békét óhajtó népekkel és emberekkel, Igarink van, rendszerünk erős. ó- ei vagyunk egy hatalmas és legyőzhetetlen nemzetközi <r " -ek, a szocialista országok táborának. (Nagy taps.)

Legyünk olyan szilárdak és állhatatosak elveinkhez való hűségben, a munkában és a szocializmusért folyó harcban, mint amilyen helytállást a haza ügye mindig megkívánt hű fiaitól — és senki sem téríthet le bennünket a végső győzelemhez vezető útról.

— A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében mégegyszer szívből köszöntőm a Hazafias Népfront kongresszusának tisztikarát, elnök-égét, valamennyi küldöttjét, résztvevőjét. Jó egészséget, sok sikert, személyes boldogságot kívánok szívből mindnyájuknak — fejezte be hosszantartó nagy tapssal fogadott beszédét Kádár János.

A mandátum vizsgáló bizottság ie-entése

Kádár János beszéde után Z. Nagy Ferenc Szolnok megyed küldött, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke ismertette a bizottság jelentését. Ei mondotta, hogy a kongresszusi küldöttek hazánk minden társadalmi rétegét, minden foglalkozási ágát képviselik. A munkásk ül d öltek száma 128. a parasztküldötteké 176, eb bői termelőszövetkezeti tag 122. A kongresszus összetételében is jelentkezik tehát az alapvető elv, amely szerint a népfront-mozgalom gerince a munkás—paraszt szövetség. Dolgozó népünknek az értelmiségiek iránti megbecsülését fejezi ki az is, hogy több mint 200 értelmiségi foglalkozású kapott megbízatást a lakosságtól a kongresszuson való részvételre. — Megállapította a bizottság azt is, hogy 65 olyan kongresszusi köldött van, aki még 1945 előtt a fasizmus elleni küzdelemben vált a mozgalom hű harcosává. Végül megállapította a bizottság, hogy a kongresszus küldötteinek csaknem háromnegyed része pár- tonkívüli.

A mandátumvizsgáló bizottság jelentése után felszólalások következtek. A felszólalásokra Ortutay Gyula válaszolt.

Ortutay Gyula válasza után a kongresszus elfogadta az elnöki és főtitkári beszámolót, a beterjesztett működési szabály zatot, és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának lemondá sát, majd Mihályfi Ernő, Nóg- rád megyei küldött, a szerkesz tőbizottság elnöke terjesztette be a Hazafias Népfront második országos kongresszusának a dolgozó néphez intézendő felhívását. A felhívást a kongresszus elfogadta és megbízta az elnökséget, hogy azt a keddi lapokban tegye közzé.

Az ebédszünet után zárt ülésen megválasztották a Hazafias Népfront új Országos Tanácsának százharm inc három

tagját.

Az Országos Tanács ezután megtartotta első ülését, s megválasztotta a Hazafias Népfront vezető szerveit.

A Hazafias Népfront országos elnökségének tagjai:

Achátz Imre, a Pécsi Köz- gazdasági Technikum igazgatója, Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója, Bencsik István, a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia igazgatója, Bognár József, egye térni tanár, Bognár Rezső, debreceni egyetemi tanár, Bu- gár Jánosné, a SZOT titkára, Bulla Elmo Koeeuth-díjas szín- művésznő, Cseterki Lajos, az MSZMP Fejér megyei Pártbizottságának első titkára, Da- novits Lajos, villanyhegesztő, Győr, Darvas József, az írószövetség elnöke, Dinnyés Lajos, az országgyűlés alelnöke, Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Dobos László, a Bács megyei Bíróság tanács-vezetője, Erdey-Gruz Tibor, egyetemi tanár, Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Gáspár Sándor, az MSZMP budapesti pártbizottságának első titkára, Gönc* Ilona, többszörös sztahanovista szövőnő, Szombathely, Grősz József, kalocsai érsek, Harrer Ferenc, nyugalmazott alpolgármester, Budapest, Kádár János,

az MSZMP Központi Bizottsá- .ánc.:; első titi.ára, Kállai Gyula, a forr-dalmi munkás-paraszt kormány első elnökhe- lyotte .c, Kisházi Ödön, munkaügyi miniszter, Kodály Zoltán, Kossuth-díjas zeneszerző, Mihályfi Ernő, a Magyar Nemzet főszerkesztője, Münnich ^zrenc, a forradalmi munká6- -raszt kormány elnöke, Nagy izsefné, a Goldberger Textil- nüvek igazgatója, Ortutay lyula, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rektora, Parragi György, Kossuth- tíias újságíró, Péter János, a külügyminiszter első he- yettese, Pióker Ignác, Kossuth díjas gyalus, Rónai Sándor, a? országgyűlés elnöke, Sándor

József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Szabó Arpádné, tanár, a csurgói járási Hazafias Népfront elnöke, Szakosíts Árpád, az Országos Béketanács elnöke, Szabó Pál, Kossuth-dijas író, Tóth Anna, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Tóth Lajos vezérőrnagy, Budapest, Vigh Imre, a szék- kutasi Viharsarok Termelőszövetkezet elnöke, Z. Nagy Fe-< renc, a Központi Népiellenőr- zési Bizottság elnökhelyettese;

A Hazafias Népfront ügyvezető elnöksége

Elnök: Kállai Gyula, alelnö- kök: Bognár Rezső, Darvas

József, Dobi István, Gáspár Sándor, Harrer Ferenc, Szabó Pál, Z. Hagy Ferenc, főtitkár: Or'utay Gyula.

Titkárok: Bihari László, az Élelmiszer ipari Minisztérium műszaki irodájának vezetője, Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Nánási László, a Szöge, felügyelő bizottságának elnöke, Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront országos tit kára, Vass Istvánná, az ország gyűlés alelnöke.

Az új országos tanács ülése után délután négy órakor foly tatta munkáját a kongresszus. Kállai Gyula mondott zárszót.

Ezután a Hazafias Népfront II. országos kongresszusának ülése a Himnusz hangjaival

vetkezetek Országos Szövet6é- | ért véget.

Kállai Gyula elviárs beszéde

A Hazafias Népfront kongresszusának első napján beszédet mondott Kállai Gyula elv- társ. Beszédét az alábbiakban közöljük.

Kállai Gyula bevezetőben emlékeztetett arra; hogy immár hat év telt el a hazafias népfrontmozgalom első kongresszusa óta. Ez a hat esztendő harcok, küzdelmek, nehéz megpróbáltatá'ok, s az időleges vereséget követő nagy győzelmek időszaka, a magyar nép szocialista forradalma újabb nagyszerű fellendülésének időszaka volt.

— A szocializmus építésében elkövetett hibákat kihasználva, a nyugati, elsősorban az amerikai imperialisták által inspirált belső ellenforradalmi erők szövetségre léptek a jobboldali, revizionista csoportosulással, s 1956 októberében ellenforradalmat robbantottak ki hazánkban. Ellenségeink ezzel súlyos károkat okoztak népünknek, de forradalmi lendületét, a szocializmusba vetett hitét és harci elszántságát megtörni nem tudták. A kommunisták az ellenforradalom nehéz napjaiban ismét magasba emelték a népszabadság zászlaját; s az övéké, s velük együtt a magyar dolgozóké a történelmi érdem, hogy e zászló alatt tömörülve leverték az ellenforradalmat és megvéd tők a nép vérrel, harccal s munkával szerzett hatalmát: a Magyar Népköztársaságot. Örök hála és elismerés illeti a Szovjetuniót, s a szocialista tábor összes országait és népeit is, akik a súlyos harcok idején segítő kézzel és biztató szóval igaz barátként mellettünk állottak. (Nagy taps.)

— A nép hatalma, a magyar munkásosztály élenjáró kommunista pártja, s a hazafias erők nemzeti összefogása az ellenforradalom elleni harcban újjászületett — folytatta

Kállai Gyula, és emlékeztetett arra, hogy a népi hatalom megvédéséért, a konszolidációért a munkásosztály hozta a legnagyobb áldozatokat. A magyar munkásosztály ismételten tettekkel bizonyította be, hogy a szocializmus építésének egyedüli elhivatott vezetője.

Részletesen szólt ezután a szocialista építőmunka eredményeiről, a hároméves terv előirányzatának teljesítéséről, sőt túlteljesítéséről, az élet- színvonal emelkedéíséről.

— Az elmúlt négy év nagy vívmánya a népi hatalom megszilárdítása. A népi hatalom ma hazánkban erős és betölti funkcióit: védelmezi az államrendet, szervezi és irányítja a gazdasági és kulturális építőmunkát, neveli és mozgósítja a tömegeket a szocializmus építésére. Magyar- ország valóban a dolgozók országa, a nép hazája lett, s ezen a számunkra örvendetes, ellenségeink számára keserű tényen a világon semmiféle erő változtatni nem képes. A Magyar Népköztársaság erős és szilárd és — megdönthetetlen. (Nagy taps.)

A párt és a népfront helyes, jó viszonyának alapjai

Kállai Gyula a párt és a tömegek kapcsolatáról beszélt ezután. Hangsúlyozta, hogy társadalmunk vezető ereje: a Magyar Szocialista Munkáspárt erős, egységes és a nép- tömegekkel összeforrt.- A mi pártunk elméleti alapjait és politikáját tekintve marxista—leninista, társadalmi szerepét tekintve pedig nemzeti párt. Tevékenysége az egész nemzet érdekét szolgálja: vezeti és irányítja azt a küzdelmet, amely a nemzeti függetlenségünk megvédéséért, a szocializmus felépítéséért, s a békéért folyik.

— A párt és a tömegek helyes viszonya, a párt tömegkapcsolatainak megerősödése új értelmet ad a „pártonkí- vüli” fogalmának is — mondta Kállai Gyula, majd így foly: tatta: Nem egy közülük büszkén mondja: „Az a tény, hogy nem vagyok párttag, nem azt jelenti, hogy pártonk ívüli vagyok”, a pártoplúvúll

hacsak nem a kapitalizmus megrögzött védelmezőjéről van szó — a párttag harcostársa és szövetségese ebben a küzdelemben, amelyet egész népünk a párt vezetésével a szocializmus felépítéséért folytat. Nálunk már kialakult a pártonkívülinek az a típusa, aki a szocializmus híve és azé is, aki elsajátította a marxizmus—leninizmus világnézetét, s aktív munkával, a közéletben vállalt társadalmi tevékenységgel, a párttag kommunistákkal vállvetve küzd nagy életeszménye, a szocialista társadalom megvalósításáért. Szívből köszöntjük ezeket a pártonkívülieket, igaz barátainkat és küzdőtársainkat a harcban és az építőmunkában.

Beszéde további részében a népfrontmozgalam hagyományaival és szerepével kapcsolatban az ellenforradalmat megelőző években kialakult helytelen nézetekkel foglalkozott.

— Napjainkban a népfront már leküzdötte mindezeket a nézeteket, s élő, eleven tömeg- mozgalommá vált, mert részt vállalt az előttünk álló feladatok megoldásából, s munkájában töretlenül érvényesül a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető szerepe. A párt és a népfront között helyreállt a helyes, jó viszony. Ennek alapjai a következők:

1. A népfront azokat a célokat igyekszik megvalósítani, amelyeket a párt tűz ki az egész nép elé.

2. A párt javaslatait a népfront keretében a kommunistáit és pártonkivüliek együttesen megvitatják. E viták hozzájárulnak az össznépi feladatok kijelöléséhez.

3. A népfront szervei segítik mozgósítani a tömegeket az ilymódon kialakított feladatok végrehajtására; segítenek szervezni őket a szocialista építőmunka gyorsítására.

4. A népfront bizottságok a tömegek véleményére és javaslataira támaszkodva a szocialista építés fontos kérdéseinek megoldására hívhatják fel a párt és állami szervek, valamint a közvélemény figyelmét. Ezért a népfront bizottságoknak kezdeményező szerepük is lehet a szocializmus építésének meggyorsításában.

— Az ellenforradalom leverése óta egyre fokozódó mértékben érvényesülnek a népfront-mozgalomban ezek a helyes elvek, s ezért áz utolsó három évben a Hazafias Népfront tevékenységében nagy fellendülés következett be. A népfrontmozgalom átfogja egész politikai és gazdasági életünket *— mondotta Kállai Gyula, s részletesen beszélt a népfrontmozgalam eredményeiről és történeJmd tapasztalatairól;

Az osztályharc módszerei ma mások, mint korábban

—1 Biztató képet mutat hazánk kulturális élete is — mondotta a továbbiakban. — Minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy a közeli években egyeduralkodóvá tegyük országunkban a szocialista kultúrát, teljes győzelemre vigyük a szocialista kulturális forradalmat

A továbbiakban az iskolai

«milk «§ m «

művészetben tapasztalható

fordulat, az értelmiség szerepe, valamint az állam és az egyház kapcsolatainak kérdéseivel foglalkozott, majd így folytatta:

— A szocialista társadalom építése< osztályharcban folyik — ez á történelmi fejlődés objektív törvénye. Mivel azonban

ltolvMá « K