Dunántúli Napló, 1960. május (17. évfolyam, 101-127. szám)

1960-05-29 / 126. szám

2 N A P Lö I960. MÁJTTS ». 1 A Hasa fia» Népfront II. országos kongresszusa £ (Folytatás az 1. oldalról.) •— A tömegek erős bizalmá­nak forrása má& Ennek a bizalomnak az a forrása, hogy most már évek tapasztalatai alapján győződ­tek meg arról, hogy a párt egészét, valamennyi szerve­zetének tevékenységét, a marxizmus—leninlzmushoz , való hűség, a nép érdekeinek hű szolgálatára való becsü­letes törekvés hatja át. Az emberek tudják, hogy a párt­ban megvan a szükséges el­tökéltség és politikai bátor­ság. hogy mindenkor kemé­nyen fellépjen a nép ellen­ségeinek gáncsvetéseivel szemben. — A Hazafias Népfront kong resszusán meg kell nyíltan mondanom a kommunisták ne­vében, hogy harcunkban nem hiába volt minden reményünk alapja a dolgozó tömegekbe vetett bizalom. A dolgozó tö­megek pártunk célkitűzéseit az elmúlt nehéz években mindig nagyobb mértékben támogat­ták, mint ahogy arra mi ma­gunk számítottunk. Ezért ha­marabb tudtuk helyreállítani az ország törvényes rendjét, előbb tudtuk a termelést meg­indítani és fejleszteni, gyor­sabban haladt a mezőgazdaság szocialista fejlesztése, nagyobb volt a Hazafias Népfront vá­lasztási győzelme, mint ahogy az előzetesen remélhető lett volna. — Közös feladatunk tehát a párt és a tömegek közötti köl­csönös bizalom megőrzése és továbbimélyítése, mert ez az az erő, amely többek között a Hazafias Népfront-mozgalom­ban is oly sok szép eredményt hozott népünk javára és még az eddigi eredményeknél is szebb reményekkel biztat a jövőre. A Hazafias ISép front-mozgalmon belül is a vezető erő a munkásosztály •— Elvtársak! Kedves Bará­taim! Az eredményes munka feltétele volt. ezért helyesen tettük, hogy teljes nyíltsággal vetettük fel és tisztáztuk a Ha­zafias Népfront politikai veze­tésének kérdését Mindenki is­meri és elfogadja azt az elvet, hogy a Hazafias Népfrontba tö­mörült különböző dolgozó osztályok politi&ai szövetsé­gének vezetője a munkás- osztály, illetve közvetlenül a munkásosztály élcsapata, a Magyar Szocialista Munkás­párt. •— Annak alátámasztására, hogy ez nem véletlen, nem dogma következtében alakult ki, hanem törvényszerű, és azért is, hogy helyesen értel­mezzük hagyományainkat, a történelemre kell utalnom —• A régi kiváltságos osztá­lyok. a birtokos nemesség, a polgárság soraiból is kerültek ki nagy emberek, akik helye­sen kormányozták az országot, akik dicsőséget hoztak a ma­gyar névre, akikre munkás- osztályunk ma is tisztelettel emlékezik. Ilyenek voltak az államalapítóként tisztelt Ist­ván király. Hunyadi János és Mátyás, Rákóczi, Széchenyi, Kossuth és mások. De mi nem fogadhatjuk el azt a történe­lemszemléletet. amely az egy­kori uralkodó osztályok köré fonja a dicsőség sugarait de hallgat politikájuk árnyolda­lairól és hallgat a népről; — A főnemesi osztály és a burzsoázia adott ugyan az or­szágnak néhány kiváló embert is, időnként védte a hazát is. Ezek az uralkodó osztályok azonban ezer éven át kegyet­lenül elnyomták és kizsákmá­nyolták a nép dolgozó töme­geit Az úgynevezett „törté­nelmi” osztályok még akkor is, amikor védték a hazát egy­ben saját kizsákmányoló ha­talmukat is védték. Amikor pedig e kettő ütközött mindig a hazát hagyták cserben és árulták el. Ezért, ha vissza­tekintve a múltba, a nemzet- fenntartó erőt keressük, ak­kor a babért és a hála koszo­rúját él kell vennünk a ne­mességtől és a polgárságtól és a dolgozó osztályoknak kell adnunk. (Taps.) Dózsa, Esze Tamás, Táncsics, majd a mun­kásosztály nagy'fiainak veze­tésével a szabadság zászlaja, a haza igazi harcosai voltak. Az ó hazafiságuk tiszta haza- fiság, igaz hazafiság és mi en­nek a hazafiságnak a folyta­tását akarjuk. (Nagy taps.) — Ahhoz, hogy a magyar nemzet végre révbe érhessen, új osztálynak kellett jönnie a nép vezetésére. Olyan osztály­nak, amely maga dolgozik és nem zsákmányol ki mást. Ilyen osztály a munkásosztály és ezért vezeti ma az egész népet, a nemzetet történelmi útján. Az az osztály, amely­nek zászlajára a szocializmus, a proletárintemacionalizmus, az igaz hazafiság, a népek ba­rátsága, a béke van írva. Ezért a vezető erő a Hazafias Nép­front-mozgalmon belül is a munkásosztály, annak forra­dalmi pártja, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt. (Nagy taps.) Az az út amelyen eddig jártak, helyes út Tisztelt Elvtársak! Kedves Barátaim! — Jelenleg a hároméves terv sikeres befejezése — a fő feladat. Ezzel megfelelő ki­induló alapot kell teremteni az új ötéves tervhez. Most és az előttünk álló években meg kell tanulnunk, a termelési le­hetőségeket jól kihasználva, a nyersanyaggal, energiával igen takarékoskodva, a mun­ka termelékenységét növelve, az eddiginél több, jobb és ol­csóbban előállított gépet ipari fogyasztási cikket, kenyeret, kukoricát, húst és minden más terméket termelnünk. — Mindezt úgy, hogy köz­ben szocialista iparunkat, köz­lekedésünket, kereskedelmün­ket fejlesszük, szocialista jel­legű mezőgazdasági nagyüze­meinket, az állami gazdaságo­kat, a termelőszövetkezeteket megszilárdítsuk és továbbfej­lesszük. Elhatároztuk és biz­ton his'zük, hogy a nép öntu­datos támogatásávál a legkö­zelebbi években a szocialista társadalom alapjait hazánk­ban teljesen lerakjuk, s azt követően a szocialista társa­dalom felénítését befejezzük. (Lelke? taps.) —- M'nően szocialista törek­vésünk végső célja, hogy a dolgozó ember élete mind jobbá és szebbé váljék. Ehhez szükséges, hogy a tu­domány, a közoktatás, a kul­túra. terén is jelentősen előre­haladjunk. De az életszínvonal rendszeres emelésének min­denkori és legfőbb előfeltétele a munka hatékonyságának, a termelékenységnek állandó nö­velése mindenütt; az öntuda­tos, lelkes, áldozatkész szocia­lista munka. — A párt Központi Bizott­sága nevében örömmel állapít­hatom meg, hogy a Hazafias Népfront az elmúlt években hatékony és érezhető segítsé­get nyújtott a gazdasági építő- munka előmozdításában is, a falu szocialista átalakításában is. Kívánatos, hogy a Hazafias Népfront a jövőben fejlessze tovább ilyen irányú munkáját. — A kongresszuson Is sok szó esett már arról a társa­dalmi munkáról, amely a Ha­zafias Népfront égisze alatt folyik. Ez a tevékenység való­ban kettős haszonnal járó mun­ka. Egy részről megvan az effajta társadalmi munkát végző emberek közvetlen ér­dekeltsége és haszna is, hiszen saját életüket teszik kulturál­tabbá, szebbé. De a társadalmi munka ennél is többet jelent: fejleszti, erősíti a közösségi szellemet, a szocialista öntu­datot. A Hazafias Népfront mun­kájáról a maga egészében szólva csak azt mondhatom a népfront bizottsági tagok­nak és aktivistáknak, a kongresszusi küldötteknek: érezzék, hogy az az át, ame­lyen eddig jártak, helyes út; most az a feladat, hogy bát­ran előre; további új sike­rek várnak önökre. A jól végzett munka tiszta lelkiismerete és a nép megbe­csülése ad új erőt az új fel­adatokhoz! Ezután a nemzetközi hely­zetet ismertette Kádár eivtárs, majd így fejezte be beszédét: — Mi, magyarok béketörek­véseinkkel nem vagyunk egye­dül. Szoros egységben hala­dunk a Szovjetunióvá!, a szo­cialista tábor országaival, a békét óhajtó népekkel és em­berekkel, Igarink van, rend­szerünk erős. ó- ei vagyunk egy hatalmas és legyőzhetet­len nemzetközi <r " -ek, a szo­cialista országok táborának. (Nagy taps.) Legyünk olyan szilárdak és állhatatosak elveinkhez való hűségben, a munkában és a szocializmusért folyó harc­ban, mint amilyen helytál­lást a haza ügye mindig megkívánt hű fiaitól — és senki sem téríthet le ben­nünket a végső győzelemhez vezető útról. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága nevében mégegyszer szív­ből köszöntőm a Hazafias Nép­front kongresszusának tiszti­karát, elnök-égét, valamennyi küldöttjét, résztvevőjét. Jó egészséget, sok sikert, szemé­lyes boldogságot kívánok szív­ből mindnyájuknak — fejezte be hosszantartó nagy tapssal fogadott beszédét Kádár János. A mandátum vizsgáló bizottság ie-entése Kádár János beszéde után Z. Nagy Ferenc Szolnok me­gyed küldött, a mandátumvizs­gáló bizottság elnöke ismertet­te a bizottság jelentését. Ei mondotta, hogy a kongresszusi küldöttek hazánk minden tár­sadalmi rétegét, minden fog­lalkozási ágát képviselik. A munkásk ül d öltek száma 128. a parasztküldötteké 176, eb bői termelőszövetkezeti tag 122. A kongresszus összetételé­ben is jelentkezik tehát az alapvető elv, amely szerint a népfront-mozgalom gerince a munkás—paraszt szövetség. Dolgozó népünknek az értel­miségiek iránti megbecsülését fejezi ki az is, hogy több mint 200 értelmiségi foglalkozású kapott megbízatást a lakosság­tól a kongresszuson való rész­vételre. — Megállapította a bizottság azt is, hogy 65 olyan kongresszusi köldött van, aki még 1945 előtt a fasizmus elle­ni küzdelemben vált a mozga­lom hű harcosává. Végül meg­állapította a bizottság, hogy a kongresszus küldötteinek csak­nem háromnegyed része pár- tonkívüli. A mandátumvizsgáló bizott­ság jelentése után felszólalá­sok következtek. A felszólalá­sokra Ortutay Gyula válaszolt. Ortutay Gyula válasza után a kongresszus elfogadta az el­nöki és főtitkári beszámolót, a beterjesztett működési szabály zatot, és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának lemondá sát, majd Mihályfi Ernő, Nóg- rád megyei küldött, a szerkesz tőbizottság elnöke terjesztette be a Hazafias Népfront máso­dik országos kongresszusának a dolgozó néphez intézendő felhívását. A felhívást a kong­resszus elfogadta és megbízta az elnökséget, hogy azt a ked­di lapokban tegye közzé. Az ebédszünet után zárt ülé­sen megválasztották a Haza­fias Népfront új Országos Ta­nácsának százharm inc három tagját. Az Országos Tanács ezután megtartotta első ülését, s meg­választotta a Hazafias Nép­front vezető szerveit. A Hazafias Népfront országos elnökségének tagjai: Achátz Imre, a Pécsi Köz- gazdasági Technikum igazga­tója, Barcs Sándor, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgató­ja, Bencsik István, a Debrece­ni Mezőgazdasági Akadémia igazgatója, Bognár József, egye térni tanár, Bognár Rezső, debreceni egyetemi tanár, Bu- gár Jánosné, a SZOT titkára, Bulla Elmo Koeeuth-díjas szín- művésznő, Cseterki Lajos, az MSZMP Fejér megyei Pártbi­zottságának első titkára, Da- novits Lajos, villanyhegesztő, Győr, Darvas József, az írószö­vetség elnöke, Dinnyés Lajos, az országgyűlés alelnöke, Dobi István, az Elnöki Tanács elnö­ke, Dobos László, a Bács me­gyei Bíróság tanács-vezetője, Erdey-Gruz Tibor, egyetemi tanár, Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtit­kára, Gáspár Sándor, az MSZ­MP budapesti pártbizottságá­nak első titkára, Gönc* Ilona, többszörös sztahanovista szö­vőnő, Szombathely, Grősz Jó­zsef, kalocsai érsek, Harrer Ferenc, nyugalmazott alpolgár­mester, Budapest, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá- .ánc.:; első titi.ára, Kállai Gyu­la, a forr-dalmi munkás-pa­raszt kormány első elnökhe- lyotte .c, Kisházi Ödön, mun­kaügyi miniszter, Kodály Zol­tán, Kossuth-díjas zeneszerző, Mihályfi Ernő, a Magyar Nem­zet főszerkesztője, Münnich ^zrenc, a forradalmi munká6- -raszt kormány elnöke, Nagy izsefné, a Goldberger Textil- nüvek igazgatója, Ortutay lyula, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rektora, Parragi György, Kossuth- tíias újságíró, Péter János, a külügyminiszter első he- yettese, Pióker Ignác, Kossuth díjas gyalus, Rónai Sándor, a? országgyűlés elnöke, Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Szabó Arpádné, tanár, a csur­gói járási Hazafias Népfront elnöke, Szakosíts Árpád, az Országos Béketanács elnöke, Szabó Pál, Kossuth-dijas író, Tóth Anna, a Textilipari Dol­gozók Szakszervezetének el­nöke, Tóth Lajos vezérőrnagy, Budapest, Vigh Imre, a szék- kutasi Viharsarok Termelőszö­vetkezet elnöke, Z. Nagy Fe-< renc, a Központi Népiellenőr- zési Bizottság elnökhelyettese; A Hazafias Népfront ügyvezető elnöksége Elnök: Kállai Gyula, alelnö- kök: Bognár Rezső, Darvas József, Dobi István, Gáspár Sándor, Harrer Ferenc, Szabó Pál, Z. Hagy Ferenc, főtitkár: Or'utay Gyula. Titkárok: Bihari László, az Élelmiszer ipari Minisztérium műszaki irodájának vezetője, Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Nánási László, a Szö­ge, felügyelő bizottságának el­nöke, Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront országos tit kára, Vass Istvánná, az ország gyűlés alelnöke. Az új országos tanács ülése után délután négy órakor foly tatta munkáját a kongresszus. Kállai Gyula mondott zárszót. Ezután a Hazafias Népfront II. országos kongresszusának ülése a Himnusz hangjaival vetkezetek Országos Szövet6é- | ért véget. Kállai Gyula elviárs beszéde A Hazafias Népfront kong­resszusának első napján beszé­det mondott Kállai Gyula elv- társ. Beszédét az alábbiakban közöljük. Kállai Gyula bevezetőben emlékeztetett arra; hogy im­már hat év telt el a hazafias népfrontmozgalom első kong­resszusa óta. Ez a hat eszten­dő harcok, küzdelmek, nehéz megpróbáltatá'ok, s az időle­ges vereséget követő nagy győ­zelmek időszaka, a magyar nép szocialista forradalma újabb nagyszerű fellendülésé­nek időszaka volt. — A szocializmus építésé­ben elkövetett hibákat kihasz­nálva, a nyugati, elsősorban az amerikai imperialisták által inspirált belső ellenforradalmi erők szövetségre léptek a jobb­oldali, revizionista csoportosu­lással, s 1956 októberében el­lenforradalmat robbantottak ki hazánkban. Ellenségeink ezzel súlyos károkat okoztak népünknek, de forradalmi len­dületét, a szocializmusba ve­tett hitét és harci elszántsá­gát megtörni nem tudták. A kommunisták az ellenforrada­lom nehéz napjaiban ismét magasba emelték a népszabad­ság zászlaját; s az övéké, s ve­lük együtt a magyar dolgo­zóké a történelmi érdem, hogy e zászló alatt tömörülve le­verték az ellenforradalmat és megvéd tők a nép vérrel, harc­cal s munkával szerzett ha­talmát: a Magyar Népköztár­saságot. Örök hála és elisme­rés illeti a Szovjetuniót, s a szocialista tábor összes orszá­gait és népeit is, akik a súlyos harcok idején segítő kézzel és biztató szóval igaz barátként mellettünk állottak. (Nagy taps.) — A nép hatalma, a magyar munkásosztály élenjáró kom­munista pártja, s a hazafias erők nemzeti összefogása az ellenforradalom elleni harc­ban újjászületett — folytatta Kállai Gyula, és emlékeztetett arra, hogy a népi hatalom megvédéséért, a konszolidá­cióért a munkásosztály hozta a legnagyobb áldozatokat. A magyar munkásosztály ismé­telten tettekkel bizonyította be, hogy a szocializmus épí­tésének egyedüli elhivatott vezetője. Részletesen szólt ezután a szocialista építőmunka ered­ményeiről, a hároméves terv előirányzatának teljesítéséről, sőt túlteljesítéséről, az élet- színvonal emelkedéíséről. — Az elmúlt négy év nagy vívmánya a népi hatalom megszilárdítása. A népi hata­lom ma hazánkban erős és be­tölti funkcióit: védelmezi az államrendet, szervezi és irá­nyítja a gazdasági és kulturá­lis építőmunkát, neveli és mozgósítja a tömegeket a szo­cializmus építésére. Magyar- ország valóban a dolgozók or­szága, a nép hazája lett, s ezen a számunkra örvendetes, el­lenségeink számára keserű té­nyen a világon semmiféle erő változtatni nem képes. A Ma­gyar Népköztársaság erős és szilárd és — megdönthetetlen. (Nagy taps.) A párt és a népfront helyes, jó viszonyának alapjai Kállai Gyula a párt és a tö­megek kapcsolatáról beszélt ezután. Hangsúlyozta, hogy társadalmunk vezető ereje: a Magyar Szocialista Munkás­párt erős, egységes és a nép- tömegekkel összeforrt.- A mi pártunk elméleti alapjait és politikáját tekint­ve marxista—leninista, társa­dalmi szerepét tekintve pedig nemzeti párt. Tevékenysége az egész nemzet érdekét szolgál­ja: vezeti és irányítja azt a küzdelmet, amely a nemzeti függetlenségünk megvédéséért, a szocializmus felépítéséért, s a békéért folyik. — A párt és a tömegek he­lyes viszonya, a párt tömeg­kapcsolatainak megerősödése új értelmet ad a „pártonkí- vüli” fogalmának is — mondta Kállai Gyula, majd így foly: tatta: Nem egy közülük büsz­kén mondja: „Az a tény, hogy nem vagyok párttag, nem azt jelenti, hogy pártonk ívüli va­gyok”, a pártoplúvúll hacsak nem a kapitalizmus megrögzött védelmezőjéről van szó — a párttag harcos­társa és szövetségese ebben a küzdelemben, amelyet egész népünk a párt vezetésével a szocializmus felépítéséért foly­tat. Nálunk már kialakult a pártonkívülinek az a típusa, aki a szocializmus híve és azé is, aki elsajátította a marxiz­mus—leninizmus világnézetét, s aktív munkával, a közélet­ben vállalt társadalmi tevé­kenységgel, a párttag kom­munistákkal vállvetve küzd nagy életeszménye, a szocia­lista társadalom megvalósí­tásáért. Szívből köszöntjük ezeket a pártonkívülieket, igaz barátainkat és küzdőtár­sainkat a harcban és az építő­munkában. Beszéde további részében a népfrontmozgalam hagyomá­nyaival és szerepével kapcso­latban az ellenforradalmat megelőző években kialakult helytelen nézetekkel foglalko­zott. — Napjainkban a népfront már leküzdötte mindezeket a nézeteket, s élő, eleven tömeg- mozgalommá vált, mert részt vállalt az előttünk álló fel­adatok megoldásából, s mun­kájában töretlenül érvényesül a Magyar Szocialista Mun­káspárt vezető szerepe. A párt és a népfront között helyre­állt a helyes, jó viszony. En­nek alapjai a következők: 1. A népfront azokat a cé­lokat igyekszik megvalósítani, amelyeket a párt tűz ki az egész nép elé. 2. A párt javaslatait a nép­front keretében a kommunis­táit és pártonkivüliek együtte­sen megvitatják. E viták hoz­zájárulnak az össznépi felada­tok kijelöléséhez. 3. A népfront szervei segí­tik mozgósítani a tömegeket az ilymódon kialakított fel­adatok végrehajtására; segí­tenek szervezni őket a szocia­lista építőmunka gyorsítására. 4. A népfront bizottságok a tömegek véleményére és ja­vaslataira támaszkodva a szo­cialista építés fontos kérdé­seinek megoldására hívhatják fel a párt és állami szervek, valamint a közvélemény fi­gyelmét. Ezért a népfront bi­zottságoknak kezdeményező szerepük is lehet a szocializ­mus építésének meggyorsításá­ban. — Az ellenforradalom leve­rése óta egyre fokozódó mér­tékben érvényesülnek a nép­front-mozgalomban ezek a he­lyes elvek, s ezért áz utolsó három évben a Hazafias Nép­front tevékenységében nagy fellendülés következett be. A népfrontmozgalom átfogja egész politikai és gazdasági életünket *— mondotta Kállai Gyula, s részletesen beszélt a népfrontmozgalam eredmé­nyeiről és történeJmd tapaszta­latairól; Az osztályharc módszerei ma mások, mint korábban —1 Biztató képet mutat ha­zánk kulturális élete is — mondotta a továbbiakban. — Minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy a közeli években egyeduralkodóvá tegyük or­szágunkban a szocialista kul­túrát, teljes győzelemre vi­gyük a szocialista kulturális forradalmat A továbbiakban az iskolai «milk «§ m « művészetben tapasztalható fordulat, az értelmiség szere­pe, valamint az állam és az egyház kapcsolatainak kérdé­seivel foglalkozott, majd így folytatta: — A szocialista társadalom építése< osztályharcban folyik — ez á történelmi fejlődés ob­jektív törvénye. Mivel azonban ltolvMá « K

Next

/
Thumbnails
Contents