Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-16 / 90. szám

two. Április i6. NAPLÓ feznek a Sntzséfi népírontbizotfságok Csütörtökön a sásdi járás I özségében tartottak nép- bizottsági üléseket, hogy uszítsák a közeljövőben i kerülő népfront-bizott- választásokat; járási népfromtbizottsá- ujjáválasztásának előké­se során nagy jelentősé­in annak, hogy a közsé- ^ jól sikerülnek a köz­népfront-bizottságok ülé­Ezeken az üléseken kell határozni, mit tegyenek ?front-bizottsági tagok a ztások sikere érdekében, iásdi járási népfront­ig minden tagja — és üléjük csatlakozott aktí- — résztvettek a községi , nnt-bizottsági üléseken “ hasznos tájékoztatást ad- ~^a munkához. Húsvét után ~hhen, április 19-én is lesz- “K népfront-bizottsági ülések iSilfdi járás további 25 köz­iében. Ezeken az üléseken wánúgy résztvesznek a já- s'népfront-bizottság tagjai, ’.ht az eddig már megtartott eseken. A körzeti felelősök elnökségi tagok mellett “hhban a népfrontmozgalom hkéntes aktívái is segítenek j^bjwttsági ülések előkészí­A népfront-bizottsági ülé- * után kerül sor majd ké- .?? a népfront-bizottságok ^választására, amelyek sa- t kebelükből azután meg­osztják az elnökséget. A ‘jszlói gyűléseken küldötté­rt is választanak majd a já- 181 népfront-bizottsági vá- 6ztó gyűlésre,­^ ÁPRILIS 21-EN, tűz- r^hdészeti ankétot rendez pfcs város tanácsának egész- SeOügyi osztálya a felügyelete ttüí tartozó intézményék és vállalatok tűzrendészen fele­zési részére. Tavasz az építőiparban 3 millió forintos terv túlteljesítést — 27 százalékos termelés emelkedést — 3,5 millió forint megtakarítást terveztek 1960-ban Az építőiparban megkezdődtek a nagyarányú munkák. Szerte a városban és környé­kén hatalmas emelő-darukat, épülő házakat, vagy háztömböket látunk. Egymás után nő­nek ki a földből, hogy minél több dolgozónak megfelelő és kényelmes otthont nyújtsanak. A Baranya megyei Építőipari Vállalatnak is egész „hadseregét“ mozgósították a feladatok végrehajtására. Az építők újból friss erővel dolgoznak, hogy az építkezések határidőre el­készüljenek, ^őíu üéti üáiár 'T'.'; -ro t rr» r.jprriiW'i 1 Saját beruházásból tovább építik a panelgyárat, amely 1961-ben már teljes kapacitás­sal működik. Jelenleg a gyár csarnoka épül. A gyártáshoz szükséges gépek egy része már termel, másik részét a közel­jövőben szállítják le. Az egész panelgyár beruházási költsége 23 millió forint lesz. A mellék- épületek már elkészültek, je­lenleg itt folynak a kísérletek. Tavaly az addig elkészült gyár részlegben megindult a munka és a megyei tanácsnak vidéken elkészítettek 11 lakást, az ola- szi tsz-nek egy 100 férőhelyes istállót. Ebben az évben még hat darab 52 férőhelyes istálló elkészítését tervezik. I megye minden részében Ebben az évben befejezik a sörgyári erőmű és kazánház felújítását. A Gázszolgáltató Vállalatnak gáztartó-helyet építenek a déli városrészben, több mint 5 millió forint beru­házással. A Baranya megyei Építőipari Vállalat valósítja meg a városi tanács beruházá­sait a Jókai, a Kolozsvári és a Petőfi utcáiban, felújítja a Ná­dor és a Pannónia Szállodát, újjáépíti a Mecsek cukrászdát, amely az ország egyik legmo­dernebb cukrászdája lesz. Sely lyén egy 20 ágyas szülő­otthont, Szigetváron egy 4 tan­termes iskolát, valamint Har­kányban is egy 4 tantermes iskolát épít. Bővíti a Bánya­ipari Technikumot, átalakítja a bólyi gyermekotthont és a Pécsi Nemzeti Színház tetőszer Ahol minden hónapban megmérik az állatokat Az egyházaskozári Haladás termelőszövetkezet. Négy JZséget; Egyházaskozárt, .e8yhátmarócot, Tófűt és Szá- *szt egyesíti két és félezer |.Jc*as határában. A nagy te- ^ azonban még egyetlen , Vetkezetet sem tett híressé, j,,a tsz pedig mind többet l[iat magáról. ^gírtuk már, hogy olyan ^arányú sertéstenyésztésbe ami a véméndihez ha- ‘mató. (A véméndi tsz je- n e.g a megye legjobb sertés- ?^sztö szövetkezete.) Most 'üev1" a telünkbe jutott egy ^ hír: a Haladásban min a-, .papban lemérik a hízó­ikat. aiun miért vezették be ezt ntég ritka szokást? — in„, ^tünk Reith Imre fő- nyelőtől. ij ,lt-h elvtárs igazi könyve- iÄVal yálaszolt a kér- ■"htlvsi Z*; mondta három szem hasznos ez. sSaj lük az önköltségszámí- lüják- *Iost minden hónapban h°gy mennyi takar­ít lettek meg az állatok­éi u-aza.z ohmmyi a ráfor- .ü'tség. Nyilván, azzal lehnv’ an lenniök. hogy %iyi a hozam, megfelelő kp -a. súlygyarapodás mér- IVf^ 8 lfiy tovább, el , °úszor: a havi mérések­et Rejtezik a 'súly egye- ftlel' két olyan tehenük, semmi súlygyarapo­dást nem mutatnak két hónap óta; Ha nincs mérés, nem is tudnak róla, így azonban nem kegyelmeznek nekik. Eladják a földművesszövetkezet mé­szárszékének, ne pusztítsák hiába a takarmányt. Harmadszor: a ^havonkénti mérés ösztönzően hat a gon­dozókra. Vegyük Heppenhei- mer Henrikné példáját. Hu­szonöt hízóbikát gondoz. Ja­nuárban 3,4, februárban 3,7, márciusban pedig 4,1 mázsa volt egy bika átlagsúlya. — Igyekszik, mert tudja, hogy ha az átlagsúly több lesz öt és fél mázsánál, a többlet pénzérték tíz százaléka az övé lesz. Ezért pedig érdemes jól dolgozni, hi­szen ha 5,7 mázsát elér — ez valószínű — akikor 750 forint prémium üti a markát. így határozott a közgyűlés; Jelenleg 85 fejőstehene van a Haladásnak; A terv szerint 2700 liter tejet kell fejni mind­egyiktől az év végéig. Ha a gondozó többet ér el, a több­lettej értékének 10 százalékát kapja jutalmul. Hoffman An­na fejőnő valószínű eléri a 2850 literes átlagot, s mintegy 400 forint prémiumban része­sül az év végén; Hasonló elvek szerint premi­zálják a sertéstenyésztőket is. Itt is terven felüli átlagsúly értékének tíz százaléka prémi­um. Természetes, ehhez a hí­zók súlyát is meg kell havonta mérni, amit egyszerűen olda­nak meg. Kiválasztanak az átlagosnál egy jobban, és egy gyengébben fejlett állatot, s a kettő összsúlyából kiszámítják az átlagot. Az állatok havonkénti meg­mérése elég sok munkával jár. Még több fáradság kell ah­hoz, hogy a tej mennyiségét minden gondozónál pontosan nyilvántartsák. — De nagyon megéri, mert amióta a premi­zálást bevezették, ugrásszerű­en javult a takarmányozás, az almozás, tehát a gondozás mi­nősége. Egészséges versenyszel lem bontakozott ki az állat- tenyésztők között. Az év végé­re soktízezer forint többletjö­vedelemhez jut így a termelő­szövetkezet kezetét, valamint a belső tata­rozását végzi el ebben az esz­tendőben. A vállalat saját erő­ből több mint 10 millió forin­tos beruházással egy 400 férő­helyes legényszállást épít, amely a budapesti Pillangó ut­caival teljesen azonos lesz és ezt a későbbiek folyamán 800 férőhelyesre bővítik; Az „Élözem“ cím kötelez A Baranya megyei Építőipa­ri Vállalat az elmúlt évben el­nyerte a kitüntető élüzem cí­met. Az 1960-as évben is sze­retnék ezt a címet megtartani. A vállalat éves tervének túl­teljesítését a dolgozók terme­lési tanácskozáson tett válla­lásai alapján kívánja megvaló­sítani. A tanácskozáson össze­sen 84 brigád tett felajánlást. Az éves tervük 258 millió fo­rint, amit 3 millió forinttal teljesítettek túl az év végére. Az így elért termelési érték 1959- hez viszonyítva 27 száza­lékos termelési emelkedést je­lent majd. Ez évi termelési tervük 135 362 forint egy dol­gozóra vetítve. A tavalyihoz viszonyítva 9 százalékos emel­kedést irányoz elő. Vállalták, hogy termelési tervüket 5 szá­zalékkal túlteljesítik. 500 000 forint megtakarítást szeretnének elérni az év végé­re a műszaki fejlesztésben. Az 1960- as lakásépítkezési prog­ramban 514 lakást kell átadni és az üzem vállalta, hogy min­den lakást átlagosan 15 nappal előbb elkészít. Anyagi költsé­gekben és szállítási költségek­ben 1960-ban 3,5 millió forintot takarítanak meg, a minőségi kifogás értékét pedig 5 száza­lékkal csökkentik; A „legjobb építésvezetőség“, a legjobb brigád és a szocialista brigádok részére komoly jutal­makat tűzött ki a vállalatveze­tőség. A legjobb építésvezető­ség 7000 Ft-ot, a legjobb bri­gád vagy egy hét jutalom üdü­lést, vagy pedig egy heti fize­tést kap. A szocialista brigádok egy heti fizetésnek megfelelő pénzjutalomban részesülnek. Április 4-e tiszteletére osz­tották ki négy brigádnak a szocialista címet. Jelenleg ezért a címért 14 csoport harcol 167 fővel. A munka megjavítása érde­kében szerveztek három úgy­nevezett komplex-brigádot, amelyek hétfőn már munkába is álltak. A Kolozsvár utcai építkezéseknél kezdték el a munkát és munka végeztével innen körforgás-szerűen men­nek a másik építkezésekhez ugyanazt a munkafolyamatot elvégezni; Jelenleg az anyagszállításnál jelentkeznek problémáik, ame­lyeket gyorsan meg kell olda- niok, hogy 1960 végére ismét a vállalat épületének homlok­zatát díszíthesse a büszke él­üzem jelvény; A Széchenyi tértől keletre egészen Vasasig, tehát a fél város el­látásáról gondoskodik a Pécs-Budai E'.elmiszerkereskedelml vállalati s hogy kielégítően gondoskodik, arról a nagy húsvéti forgalom tanús­kodik. Ha mutatkozik is bizonyos mértékű hiány néhány árucikkbolt annál dúsabb választékot találni a húsvéti füstölt, illetve főtt hús­féleségekből. 160 mázsa füstölt, kötözött és gépsonka vár eladásra, de IS mázsa tonhalat és 4200 rántani való csirkét, 50 láda pácolthalak 26 mázsa narancsot, 80—100 mázsa tojáscukrot, 765 kg csokoládé és egyéb figurális árut bocsátottak a vásárlóközönség rendelkezésére. Vagyontalan ? A magyarszéki tanácsháza irodájá­ban ültem; Régebbi idő jutott eszembe. Községhá­zára ment az öreg paraszt, nagyon alá­zatosan, kalapját már a folyosón ke­zében gyűrve. Sze­génységi bizonyít­ványt kért a jegyző úrtól, mert a fia szeretett volna egy nagyon súlyos beteg ségtől megszabadul­ni. Ehhez kellett az igazolás. — Jó napot kívá­nok! Kérek egy va­gyoni bizonyítványt. Egy fiatalember lépett a tanácstit­kárhoz, barátságo­san kezet ráztak. — Miért kell a va gyoni bizonyítvány? — Továbbtanulás céljára; — Hol akarsz to­vább tanulni? — Erdőmérnöki szakon. — Sopronban? — Nem tudom biz tosan, lehet, hogy Leningrádlban. Ezt a rövid pár­beszédet jegyeztem fel a tanácstitkár szobájában. Hosszú kommentár nem szükséges hozzá. A fiatalembert Bíró Istvánnak hívják, apja 1957-ben, any­ja 1958-ban halt meg. Teljesen egye­dül él. „Vagyona nincs“. Tavaly vé­gezte az erdészeti technikumot jele­sen. Most gyakorló erdész ezer forintos havi fizetéssel. Biz­tos sikerülni fog neki a továbbtanu­lás. Mérnök lesz belőle. Egészen más ez, mint valamikor. G, 1. Ugyan mennyiért vették a kis háromkerekű biciklit? Uton-útfélen meglett embereket találni szokatlan felszerelésekkel. Rollerek! törpekerékpárok, repülökj villany mozdonyok, babák lapul­nak a táskákban> kosarakban; de sok apróság várja szívrepesve « húsvéti nyuszit. — DALOSTALÁLKOZÓT rendeznek május 7-én Szé­kesfehérvárott. A dalostalál­kozón Pécs és a megye egy- egy énekkara is részt vesz. «=> A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZBAN megkezdőd­tek a próbák Verdi: Traviata című operájából. A darabot május 20-án mutatja be a Pécsi Nemzeti Színház. Ä nagy dolgok az életben mindig egyszerűek. Az ember homlokára csap és csodálkoz­va kióit fel: „Ezit igazán én is kitalálhattam volna!” Forgatom kezemben az ív­alakúra hajlított farostlemezt és meglepődve hallgatom a négy (nagyon szerény — tet­tükhöz képest aránytalanul (szerény) bányász magyaráza­tát. A bányászatban a jelenleg használatos vaslemez légcsa­tom a helyett (melyből kb. 10 000 folyóméter szükséges egy év alatt Pécsett és Kom­lón) javasolják farostlemez­cső alkalmazásait. Egy folyó­méter vascső 320 forint, egy folyóméter farostlemezcső 64 forint. Egy évi megtakarítás 2 millió 560 ezer forint. A bá­nyavíz elvezetésére használa­tos, bitumennel hézagollt, vas­sal merevített csorga helyett, melynek folyómétere 92 forint, ajánlják használni a folyómé­terenként 16 forintba kerülő farostlemezt. Megtakarítás egy évben 1 millió 520 ezer forint. A bányabiztosítósnál (TH- nál) jelenleg alkalmazott szél­deszkát is farostlemezzel le­hetne pótolni — írták beadvá­nyukban az újítók. Papíron, ceruzával számo­lunk, a négy ember sietve köz­li az adatokat. Ezer forintot már nem is veszünk figyelem­be, kerekítjük sokszor ide­ad* Négy újító ötmillió forintja Javasolják továbbá azoknál a bányaüzemeknél, ahol kuta­tás, fúrás van és felvonulási épületeket, „bódékat”, kisebb raktárakat kell építeni, építő­anyagul farosttáblákat hasz­náljanak fel. Egy ilyen anyag­ból álló Ikirs épületet már el is készítetitek, az időt nem szá­mítva (ahol szintén komoly megtakarítás mutatkozott) a hagyományos anyagokból ké­szülővel szemben 60—70 száza­lékos anyagmegtakarításit ér­tek el. Szeretnék továbbá ajánlani az építőiparnak, hogy zsaludeszka helyett (amit há­romszor lehet általában fel­használni), farostlemezből (ké­szült zsaluzóanyagoit alkalmaz­zanak. Megyénkben egy év alatt kb. 1250 köbméter zsalu­deszkát használnak fel a vál­lalatok. A deszkánál pedig annyival olcsóbb a farostle­mez, hogy 2 millió forint meg­takarítást jelentene egy év alatt, ha újításukat az építők is elfogadják. Szobapadlónak használva a farostlemezt (szí­neset is lehet készíteni), csaki nem 3 millió forintot tehetünk a népgazdaság zsebébe, mert a vakpadló, illetve párnafa al- tohnaaáeát is mentesíti amel­lett, hogy maga az anyag jó­val kevesebbe kerül a leg­olcsóbb bükkfaparkettánál is. — Igen ám — vetem közbe —de hol az anyag, melyet ajánlanak? Nyersanyagban szegény országunk honnan tudja majd biztosítani a fa­rostlemezt a nagymérvű fel- használáshoz? Az újítók egyike a Mohácsi Farostlemezgyárban járt, nem sokkal később az egész kis brigád leutazott Mohácsra. A bútorgyártáshoz már be nem váló. színhibás, méret felett leeső, elfekvő készletből kér­tek kísérleteikhez. Egyébként ebből az elfekvő készletből most is kb. 200 köbméter he­ver a gyár udvarán. A szedett- vedett puhafából készülő fa­rostlemezt kiválóan lehet al­kalmazni a bányászatban, az építőiparban. A bányaüzem már azt is elhatározta, hogy nyersanyagot szállít a gyár­nak, hogy könnyebbé tegye s fokozza a készáru előállítását. Folyamatban van 200 folyó­méter légcsatorna legyártása, 50 folyóméter csorga készítése, egy felvonulási épület össze­állítása, 40 négyzetméter zsa­lu készítése az új anyagiból, Ä kísérletek eddig a legtelje­sebb mértékben igazolták az újítók elképzeléseit, Mi megtettünk mindent, ami tőlünk tellett, mondhat­nák az újítók, a többi: mások gondja; Ám nehogy azt képzelje va­laki, hogy a négy bányász- újító széttárt karokkal bocsá­totta útjára újítását. Nem! A felhasználásra ajánlott anyagok összekapcsolásának tervezését, sőt a kivitelezését is maguk készítik. Elhatároz­ták szabadalom kérését, azon­felül értesítették az illetékes minisztériumokat, vállalatokat, kérve újításuk bevezetését. Megmutatták újításukat a munkásoknak is, nem egy vá­jár ajánlkozott már örömmel, hogy ő építhesse be elsőnek a nehéz vasat pótoló, helyette­sítő farostlemez csöveket. Szándékosan az írá6 végére hagytam az újítók nevének közlését. Molnár István volt vájár (biztosan sokak előtt ismeretes neve a kiváló gyors- vágathajtónalk). Molnár Tibor, Pál József bányászati, Tóth F. Győző építészeti dolgozó. Négy ember, ötmillió forint — írtam a címben, de ami a megtakarított forintokat illeti, az bizony jóval több. Illetve több lesz, ha minden üzem, vállalat, minden minisz­térium felkarolja, támogatja, gyors bevezetését elősegíti Mcánár Istvánok újításának»

Next

/
Thumbnails
Contents