Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-16 / 90. szám

2 N APLÖ i960. Április io. 1 Komi ítépflö Váflalit munkáját lárgralli) Hieg Komló tanács ib-a Komló városi tanács végre­hajtó bizottsága szerdán dél­előtt ülést tartott. A vj b.- ülés megtárgyalta a Komlói Útépítő Vállalat tavalyi és ez év első negyedében végzett munkáját, Tavaly a Komlói Útépítő Vállalat termelési tervét csak 84,2 százalékra teljesítette. A lemaradás oka főképpen az volt, hogy a vállalat az 1959. 'évi tervfeladatait év elején nem ismerte részletesen. Ezért a vállalat gazdálkodása nem „ volt tervszerű. Ez év első ne­gyedében is fennálltak a vál­lalat munkáját hátráltató okok, és még most sem tud­ják a vállalat éves tervét té­telesen, ami pedig feltétlen elengedhetetlen a jó, tervsze- - rű munkához. A termelési .Volumennek csak mintegy harmadát ismerik és így sem előrelátó tervezést, sem meg­felelő munkaszervezést nem biztosíthatnak egész évre. A területi szétszórtság is befo­lyásolja a vállalat munkáját A nehézségek ellenére a Komlói Útépítő Vállalat az idei első negyedévi termelési tervét teljesítette. A végre­hajtó bizottság ezért dicséret­ben részesítette a vállalatot és határozatot hozott, hogy a Komlói Útépítő Vállalat mun­kájának megkönnyítése érde­kében felhívja más, az út­építő vállalattal dolgoztató vállalatok figyelmét, hogy a tervdokumentációkat, meg­rendeléseket idejében juttas­sák el a Komlói Útépítő Vál­lalathoz. A megyei tanácson keresztül pedig a beruházó vállalatokat kérik fel, hogy igényeiket a továbbiakban megfelelő időben jelentsék be, hogy ezzel a Komlói Útépítő Vállalat munkáját hátráltató akadályok elkerülhetők le­gyenek Hogyan lehet többet termelni egy hold főidőn ? Cikksorozatunk Baracs József elvtársnak, a megyei tanács fó- agronómusának előadása alapján készült. A. második ötéves terv irányelvei szerint a mezőgaz­daságnak ki kell elégítenie a hazai élelmiszerfogyasztás egy­re jobban növekvő szükségle teit, biztosítani kell az ipar jobb ellátását mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal és nagy mértékben hozzá kell já­rulnia az export növeléséhez is. E feladatot csak úgy tudjuk megoldani, ha tovább folytat­juk a mezőgazdasági termelés belterjes irányú átalakítását, a területegységeken termelt ér­ték állandó növelését. A mezőgazdaság belterjes irányú fejlesztése világszerte szükségszerű törekvés az agrár politikában, Nálunk is az. Miért? Népgazdaságunk anyagi erő­södése, a dolgozók életszínvo­nalának állandó emelése fel­tétlenül megköveteli, hogy nagy mértékben növeljük a mezőgazdasági termékek hol- dankénti mennyiségét és egy­ben javítsuk is minőségét. Ná­lunk a mezőgazdasági termé­kek mennyiségi növelésének, a bővített újratermelésnek csak az az útja lehetséges, hogy egy egységnyi területről minél na­gyobb mennyiségi termék- mennyiséget biztosítsunk. Ná­lunk nincs mód arra, hogy újabb és újabb területeket vegyünk művelés alá. Nekünk a meglévő területeket kell jobban kihasználnunk, Ez a mi tartalékunk; Mezőgazdasági termelésünk belterjes irányú fejlesztését megköveteli a népsűrűség, ezen belül a mezőgazdasági népes­ség sűrűsége is. Csehszlovákiá­ban az összes lakosság 28, az NDK-ban 20, Nyugat-Német- országban 15, Hollandiában 12, Nagy-Britanniában 5, nálunk Magyarországon pedig a lakos­ság 49* százaléka foglalkozik mezőgazdasággal. E példa is világosan bizonyítja: ilyen nagyarányú mezőgazdasági né­pességet csak akkor tudunk megfelelően foglalkoztatni, ha növeljük a mezőgazdasági ter­melésben azokat a termelési ágakat, amelyek több emberi munkát igényelnek. Olyan me­zőgazdasági termelést alakí­tunk ki, amely a gépesítettség mellett is foglalkoztatni tud­ja a mezőgazdasági lakosságot. A mi megyénk terme­lési adottságai (éghajlati, dom­borzati talaj) nagyon alkalma­sak a különböző termelési ágak fejlesztésére. Ilyenekre többek között: vetőmag, zöldség, ku­korica, pillangós takarmányok, szőlő termesztése. i.Kés, villa, olló nem gye­rek kezébe való” — szokás mondani. De a gyufa sem! Mert egy szál gyufa a doboz­ban nem sok, de avatatlan ke­zekben mérhetetlen kórokat okozhat; Forgatjuk az Állami Bizto­sító kórlapjait, a tűzeseteket vizsgálgatjulk, azoknak okait. Legtöbbször az a kis, barna­fejű farudacska előidézője a károknak. — Ha a gyufa a gyerek ke­zébe kerül.:; — mondják és mutatják a következményeket. Nézzük csak! Az egyik dossziéban a kö­vetkező esetet találjuk. D. Nagy István katádfai lakos éves unokája valami úton- f módon a háznál gyufát talált. Természetesen játszott vele. S hol másutt lehet a gyufá­val játszani, minit az istálló­ban — gondolta a pici. Pajta, gazdasági eszközök, takarmány gyűlt meg — 34 360 forint ér­tékű kár keletkezett. Ki is fi zette a biztosító. Szerencsét lenségben még az volt a sze renese. hogy a gazda gondolt biztosításra; A következő dosszié is tűz kár, oka: gyufa. Ismét gyér mek kezétől gyűlt meg Schwarz Henrik borjádi lakos nak égett el szalmája, gazda sági felszerelése. Itt is fizetet a biztosító. De szinte se szer1 se száma ezeknek az eseteik­nek. A szülők gondatlansága hanyagsága a kiindulópontja az ilyen természetű tűzkárok nak. mert olyan helyeken hagyják a gyufát, ahol a gye rek könnyen hozzájuthat. Vannak természetesen más esetek is, mint például az ivánbattyáni erdőtűz. Az egyf! 11 éves iskolásgyerek gvufá hoz lutott s társaival elmen az erdő szélére eigarettáznl Rágyújtottak, aztán az égő gyufát a száraz avarra dob­ták T-eégefct 1500 négyszögé avar. 60 négyszögöl 10 éves ül teté'ű tölgyerdő,;: Százezrekre rúgnak az eSl szál gyufa okozta károk s még szerencse, ha az épület vagy takarmány biztosított volt, Itt a tavasz. A száraz idő még könnyebbé teszi a tüzek keletkezését. Különösen az er­dőtüzeik gyakoriak ilyenkor. Kirándulók felelőtlensége sok százezer forintos károkat okoz­hat. Felnőttek felelőssége! Ne hagyjanak gyufát olyan he­lyen, ahol a kisgyerek köny- nyen megtalálhatja. Ez az egyik. A másik: az sem árt, ha ß. felnőttek maguk is job­ban ügyelnek — különösen a szalonnasütéssel egybekötött kirándulásokon.:; Mert egy szál gyufa — sok­ba kerülhet; (—V) A tsz-mozgalom fejlődésével a legalapvetőbb tényezők is kedvezőkké váltak. Sokezer egyéni gazdaság egyesült ter­melőszövetkezetté. Ez még nem korszerű nagyüzem. De ez a tény megteremtette annak le­hetőségét, hogy ezen a nagy területen belterjes gazdálko­dást folytassunk, nagyobb ter­méseredményeket érjünk el. Itt sokkal nagyobbak a lehető­ségek, mint amilyenek a kis- parcellás gazdaságokban vol­tak. Ezt tények is bizonyítják. Igaz, hogy kapásokból még nem tudtunk minden tsz-ben biztosítani olyan eredményt, amilyent az egyéniek elértek. Jónéhány termelőszövetkeze­tünk azonban már e téren is túlszárnyalta az egyéni gazda­ságok eredményeit és azok, amelyek még kevesebbet ter­meltek azok is maguk mögött hagyják rövid időn belül a kisparcellás gazdaságok ered­ményeit. Ezt mutatják a lány- csőki Csillag Tsz eredményei, ahol 100 mázsán felüli burgo­nya átlagtermést, a kátolyi, a siklósnagyfalusl, a rózsafai tsz eredményei, ahol negyven má­zsán felüli. kukoricatermést takarítottak be holdankint. — Kalászosoknál már valameny- nyi termelőszövetkezetünk túl­szárnyalta az egyéni átlagokat. A bólyi Kossuthban, a babarci Békében 20 mázsán felül ter­meltek őszi árpát holdanként, a lippói Béke Őre Termelőszö­vetkezetben 15 mázsán felüli búzaátlagtermést értek el és így tovább. HilHEIC A tavasz hírnökei Ezek az eredmények különösen a kapásoknál elért eredmények azt mutatják, hogy azokban a termelőszövet­kezetekben, amelyekben a gaz­daság már ténylegesen nagy­üzemivé vált, a holdanként! élő és holt munkaráfordítások magasabb terméssel is fizet­tek. Az iskola udvarán végigsuhan az első langyos tavaszi szel lő. Néhány napja új színe, hangulata van a tízperces szü­netnek. Az udvar távoli sarkából figyelem pirosrtyakkendős út törőlm vidám játé­kát. Még az egyéb­ként gyámoltalan Papp Pistában is feltámad valami „harci ösztön“. Gyö­nyörrel tölti el a tavaszi levegő. Kis pisze orrával nagyokat szippant­va, támadó lendület tel lódul a hintá­nak. Elnézem hosz- 5zan. Arca, mint a piros alma. Minden mozdulata a felsza­badult gyermek élet lendületét sugároz­na boldogan, gondta anul;i | — AZ ÁCS KISIPAROSOK részére nemrég tartották wieg a mestervizsgát, összesen hu­szonhat ács jelentkezett mes­tervizsgára. Ezek közül tizen­hatan sikeresen letették a vizsgát. yyyvwywwwywwwwwwww^ — A KOSSUTH RÁDIÓ szombaton 12 órai kezdettel hangképeket közvetít a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa által dr. Sukarno in­donéz elnök tiszteletére a Sportcsarnokban rendezett nagygyűlésről. — HÚSVÉTI NAGYBALT rendez április 16-án, szomba­ton este fél 8 órai kezdettel a KISZ és Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődést Háza. A bál keretében tom­bolát rendeznek, ezenkívül minden résztvevőnek egy cu­korral töltött piroß tojást ad­nak. — A SELLYÉI MŰSZAKI KTSZ bútorkószítő részlege megfelelő átszervezéssel több bútor készítésére lesz képes. A ktsz gondoskodik a szak­mai utánpótlásról is. Jelen­leg 18 ipari tanulót képeznek a szövetkezetben. — FEJLŐDNEK az Ormán­ság termelőszövetkezeti köz­ségei. Sorra épülnek az istál­lók, magtárak. Hamarosan elkészül a cuni és a luzsok. 5—5 vagonos terménytároló is, amelyet má6 tsz-ek istál­lói és magtárai is követnek hamarosan. — E. JÁNOS először 1946-ban ült 6 hónapot a börtönben lo­pás miatt. Másodszor már » évet kapott erőszakos nemi kö­zösülés bűntettéért. De még mindig nem lér a bőrében. Leg­utóbb a Kis-Flórlán utca i-es számú ház tetejéről a padlásra mászott és ott Jakab Jénőnó tulajdonát képező sonkát, sza­lonnát. kolbászokat stb. gyö­möszölt a táskájába. A lakók azonban észre vették, azonnal szóltak a rendőrnek és sikerült a tolvajt elfogni. BERKES! ANDRÁS: 9» ££21 # (28.) Kiment, és becsukta az aj­tót. A talált kalapot magával vitte. Menet közben megnézte a kalap belsejét. R. V. monog­ramot látott benne. A föld­szinti bejárati ajtónál megállt, és ott várta meg Cselei meg­érkezését. Kocka részletesen beszámolt a reggeli eseményekről. Az al­ezredes figyelmesen hallgatta. Bementek az intézet vezetőjé­hez. — Főorvos elvtár« — kérdez te az alezredes, — adtak vala­kinek engedélyt Vildmann megvizsgálásához ? — A magam részéről senki­nek — válaszolta a főorvos, — de azonnal megkérdezem az ügyeletest. — Felvette a tele­fonkagylót. Tárcsázott. Pár perc múlva egy fiatal, fehérköpenyes orvos lépett be. Bemutatkozott és szolgálatké­szen nézett az intézet vezető­jére. — Mondja, kolléga, adott ön engedélyt valakinek, hogy a kettes kamrában lévő hullát megvizsgálja? A fiatal orvos rövid gondol­kodás után válaszolt, — Igen. — Kinek? — kérdezte élén­ken Cselei. — A rendőrség életvédelmi osztályáról volt itt egy rendőr­orvos. — Hogy hívták? — En bizony nem jegyeztem meg a nevét — felelte a fiatal­ember. — Csalt úgy beengedte? — Felmutatta a rendőrségi igazolványát. — Egyenruhában volt? kérdezte Cselei. — Nem. Polgári ruhában. Ha jól emlékszem, homokszinü ballonkabátot és kalapot viselt, meg barna orvosi táska volt nála. — Szabadna egy kérdést? — szólt közbe Kocka. — Tessék — fordult a főhad­nagy felé az ügyeletes. — Próbáljon jól visszaemlé­kezni az arcára. A fiatalember keresztbe rakta a lábát, térdére könyö­költ, és állát tenyerével fel­támasztotta, úgy gondolkodott. *— Ha jól emlékszem — mondta egy Ms idő után —» szegletes, markáns arca, bar­na szeme, erős fekete szemöl­döke volt. Bár folyton mo­solygott, fogait nem láttam. Egy feltűnő volt rajta. A nor­málisnál hosszabb ujjai voltak. Kocka az alezredesre né­zett. — 0 volt az! — majd az ügyeletes felé fordult: — Kö­szönöm szépen. — Elmehetek? — kérdezte a fiatalember és felállt. — Igen — felelte Cselei. ök is elbúcsúztak és vissza­mentek a hivatalba. — No, Kocka — szólt ne­vetve az alezredes. — Most hogyan látod a dolgokat? — Már világosabban — fe­lelte a főhadnagy. — Meggyő­ződésem, hogy a hullakamra reggeli vendége Frédi bará­tunk volt. Azt Is tudom, hogy mit keresett. A levelet. Nyil­ván rájött, hogy hiba volt a levél megírása, és el akarta tüntetni. — Ebből viszont az követ­kezik, hogy 6 végzett Viltnann- nal — vette át a szót az alez­redes. — Úgy látszik —• felelte a főhadnagy —, de vajon miért? — kérdezte aztán. — Ennek ezer oka lehet — válaszolta az alezredes. — Ta­lán zsarolta őt. Talán nem akart megfelelően dolgozni. De az is lehet, hogy túl sokat tudott, vagy fecsegett valahol. Ezen én nem csodálkozom, Ez beletartozik az imperialisták módszerébe. Csak addig dol­goztatnak valakivel, míg nem veszélyes számukra. Ha már nem tudják használni, eltün­tetik. Nem kockáztatnak sem­mit. Ne felejtsd el, hogy Vild­mann régi ügynök. A háború alatt Távol-Keleten élt, majd Törökországban. Sok mindent tudhatott, — igen — felelte Kocka. — Viszont én egy meglepőbb dolgot mondok — folytatta az alezredes, A főhadnagy kérdőn ráné­zett. — Ez a Krasznai-gyerek vé­letlenül keveredett a dologba! <— mondta mosolyogva Cselei. — Véletlenül? — Igen. Tegnap találkoz­tam egyik barátommal. Ta- valy együtt voltunk pártisko­lán. Olajosnak hívják. A Köz­oktatásiban dolgozik. Beszél­gettünk, és felháborodva me­sélt ennek a Krasznalnak az eltávolítását. Azonnal részle­tesen utánanéztem. Megálla­pítottam, hogy a tanulmányi osztály vezetője állította össze a jelentést, is adta be a rend­őrségnek. Onnan mi csak ki­vonatot kaptunk. A jelentés egy csomó feltevést tartalmaz ami semmivel sem támasztha­tó alá. Az egyetemen nagyon rendes, becsületes gyereknek ismerik ét a tanárok vélemé­nye szerint nagyon tehetséges. (Folytatása következik) — PÉNTEKEN délután » óra 40 perckor a Tettye veri déglő mellett tűz ütött ki. A tűzoltók a Vízmű egyik do*“ gozójának bejelentése alap* ján kiszálltak a helyszínre él eloltották az avartiizet.. e tüzet a sétálók, vagy gyerinri keik okozták. — AZ IBUSZ atstóbW? különjáratot indít április & zennyölcadikán Siklós—HaF hányba, valamint Szegedre, — PÉCSETT a Fünst Sári dór utca 67. számú ház elő*1 egy motorkerékpáros időseb* nőt gázok él; A mentők *f asszonyt azonnal a megy*1 kórházba szállították. — A LELKIISMERETŰ gyógyításért Csornai József; nek, a szigetvári kórház Ű orvosának és Nagy Rózsán** a kórház ápolónőjének ezú*01’ mond köszönetét a Kővári' család. ' »3* — A KÖZSÉGFEJLES^ TÉS keretében mind tare»* dalmi munkában, mind váj' lalati munkában majd 10 ki­lométer járda épül ebben *2 évben az Ormánság közsé' gelben. Megindult már munka Diósviszlón, Sellyéd valamint Vajszlóm, — A MAGYARORSZÁGI délszláv dolgozók országi* munkaértekezlete április 1*' én délelőtt 8 órakor kezdi* tanácskozásait Budapested A munkaértekezlet beszéltig" lóját Ognyenovics Milán ti' titkár tartotta. Az elnökség­ben helyet foglalt és felszó­lalt Szerény! Sándor, *2 MSZMP Központi Bizottsági­nak tudományos é» kulturált osztályának helyettes osztály­vezetője. Az országos műnk*' értekezlet tanácskozásait 1^ én, szombaton folytatja. — A MÉH VÁLLALAT ér­tesíti az érdekelteket, hogy 1 tárgynyeremények sorsolás áj I960 április 20-án délelőtt 1" órakor a Megyei Uttörőhá*' ban tartja meg. Mindenki* szeretettel várunk. Sorsold nyilvános, belépés díjtalan 29S» — GÁZSZERELÉST isnn^ vállal a Pécsi Bádogos & Szerelő KTSZ. Pécs, Kossu'1’ Lajos utca 63. 30* “ A KtPESLAPr.YÜJTÖjí TÁBORA egyre szélesedik. T*” százan foglalkoznak mir képeL lapgyüjtisiel ét esek névsort. rövidesen megjelentetik, hoff, lehetővé véljék a cserék kié1“, kitésa. ei sátorban a legsz*«. baranyai képeslapokat tártain**. zó gyűjteményt jutalmazzák június í»-én bezáruló versem/**, amelynek döntője nyilván«’ lezz. Tehát arra kell törektV, «lök a gyűjtőknek, hogy ri'C sorban Baranya megyei gyű)1,, ményelket egészítsék ki. A y. pestapgyüjtők nagy segítségév, van, hogy az Állami Aruliy, diszpécserszolgálata, a szinháh zal szembeni, a Nádor sz‘<lL alatti, valamint a Teréz és Itófi utca sarkán lévő dohánytól ben nemcsak pécsi lapokat titánok, hanem az összes bír“ nyal községek, városok és üJifli, helyek képeslapjai is kapható* Az ég is oly kék. derült, mosolygós... Fenn a magasban fehér-fekete fátyol tűpik fel. Mintha felhőlabdák téve- lyegnének a magas­ban. Egyre gyorsab­ban közelednek. Pista ellenzőt csi­nál kezéből és arra tekint. Nagyhirtelen leguggol és elkiált­ja magát: — Gólya! Gólya! Néma csend, az ég felé fordulnak a figyelő gyermekar­cok és a gyermekké rus már együtt hai-- sogja: „Gólya! Gó­lya!“ A könnyű fekete­fehér fátyol a to­rony felett ide-oda tévelyeg, majd hosz- szan elnyúlt nyak­kal lassan aláeresz­kedik a gólyapár, s elfoglalja a torony­, tetőn az ő6z óta é . hagyott fészket, i Vége a tízperi l nek, bevonulás. i Papp Pista a lei hangosabb. Van ok rá. Ez évben ő vo a „gólya hírnök1 Tavaly Bárány« Jancsi. Pista nem : állhatja meg, amit) Jancsi mellé kerti pajkosan még [ nyelvét is ráölti ámbár ez úttöróhő nemigen illik. De Jancsi nem w szí zokon. össze ölelkezve sietnek i helyükre. A tanteremben már néma csend Csak a csillogó sze mek mesélik to\ pbt a tízperc nagy est ményét. Matisa József, a birjáni is kaik ig.-tanítója.

Next

/
Thumbnails
Contents