Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-15 / 89. szám

r M«a. Április is. V A Ptö 5 WIUCL'HQINKt Hidasi vasárnap korosztály megtalál ható. A bírálóbizottság mindkét művészeti csoport zenekarát a járási döntőbe kül­désre érdemesítette. Az énekkarok, ezín- játszó- és tánccso­portok versengésé­ből a hidasiak kerül tek ki győztesen. Egyéni számmal ju tqtt a döntőbe: Me- de Éva versmondá­sával és a Moszkva parti esték című énekszámmal, Glöckner János. Orth Béláné, Kere­kes Ferencné és László írónké vers- mondással. Orth Béláné, Hidas. Parkosítanak Jln;;;* arl>4lvbaa Nemrégen az ivánbattyáni fiatalok lelkes munkájáról számoltam be és megírtam, hogy milyen lelkesen vesznek részt a falu parkosításában. Most a magyarbólyi fiatalok­ról kell írnom, mert ők máris követték az ivánbattyárűak példáját. Vasár-nap húsz ki- szista és KISZ-en kívüli fiaital ment a KISZ-szervezet felhí­vására a park készítéséhez dolgozni. A magyarbólyi fiatalok azon­ban nem voltak egyedül. Nagy segítséget kaptak a földmun­kák elvégzéséhez a határőrség fiataljaitól, a tűzoltóktól; a földművesszövetikezettől i*. öt­ven méter hosszú és harminc méter széles a park. Nagyon megszépült Magyarbóly ezzel. Kován« István Járási KISZ Bizottság KlSZ-próbák as ubaligeti hegyekben A Szantlőrinei Mezőgazda- sági Technikum KlSZ-saerve- zete április 4-re a Kilián György- és a* Ifjú Kommu­nista-próbákat befejezte. A megfelelő csoportos előkészí­tés után hegyi terepverseny- nyel egybekötött próbdzási rendszert dolgoztak: ki. A te­repen előre elkészített térkép­vázlat alapján vezették a cso­portvezetők a tagokat az egyes pi Óbsál lom ásókra. A próba- állomásokon kérdéseket kap­tak a fiatalok, majd egyes ál­lomások között különböző fel- adatokat kellett megoldani. Igen ólményszerü és igen ro­mantikus volt így a próbálás. A napi program délután is változatos volt. Zászlófelvonás, parancskihirdetés, játékok, a barlang megtekintése szere­pelt a programban. A legjobb próbálók jvak jutalomkönyve­ket osztottak ki. A KlSZ-szer- ve*»t tagjai köaül a Kilián­próbákat 37-én, az Ifjú Kom­munista-próbákat pedig 55-en tették le. Számosán kérték fel­vételüket azóta is az iskola KÍSZ alapszervezetébe. Vass János KISZ-tit.kár. KISZ-zászlóavaló ünnepség Uj-Mecsekaüán Ag líí-mecaekaljai Kisz-sger- oezet április s-an zászlóavató ünnepséget tartott. A zászlót a helyi nőtanáos adományozta a KISZ-szervezetnek. Rostás elv­társnő, a 'nőtanáos elnöke tar­tott avatóbeszédet. Ez alkalopi- mal osztották ki az „Ifjúság a szocializmusért” jelvényeket is és az emléklapokat. Az ünnep­ség után a KISZ-szervezet kul- túrcsoportja színvonalas műsort adott, majd bállal fejeződött be az ünnepség, amelyen részt vet­tek szovjpt elvtársak is BARÁTH LÁSZLÓ KISZ-titkár. Válasz a Tolbuchin úti lakók kérésére A Tolbuchin úti lakók aszal a közérdekű javaslattal fordultak hozzánk, hogy a Tolbuchin út 136, ezám alatt lévő vendéglő­helyiség felhasználásával élel­miszerboltot létesítsünk. Az I. kerületi pártbizottság és az 1. kerületi tanács vb-elnökségével egyetértésben ügy határoztunk, hogy a jelenlegi vendéglőhelyi­ség műszaki megosztásával va­lósítjuk meg a kért füazerboltot. Ezzel a megoldással a vendég­lőt sem kell megszüntetni, ugyanakkor egy másik jogos igény, a fűszerbolt létesítése Is keresztülvihető- Az új fűszerholt előreláthatóan május Hg elké­szül. VÁROSI TANÁCS VB kereskedelmi osztálya. Köszönet a sörért és a televízióért A Vázas lt. bányatetepi dol­gozók, akik a M-es oukrázfda vendégei szoktak lenni, nagy örömmel vették tudomásul, hogy régi kérésüknek eleget tett a Vendéglátóipari Vállalat és most már üveges sört is lehgt kapni, Ugyanakkor újabb kellemes meglepetéssel is szolgáltak szá­mukra. felszereltek egy televí­ziós készüléket <» a cukrászdá­ban, ami nagyon emeli a cuk­rászda egyébként is hangulatos voltát. VtOH ISTVÁN is még 39 aláírás. Ixléwrombolá« Az ,.Embereit és farkasok” című filmet néztem a Park moziban feleségemmel, Hír­adó után .varietémftsort kon­feráltak be. Szokványos zsonglőrszám utón a „Há­rom humoros artista” követ­kezett. Műsoruk nem humo­ros, hanem szomorú, szánal­mas és undorító volt, Különös az, hogy Pécsett ezeknek a műsoroknak se vége, se hossza, mindig újabb és újabb „művészek" lépnek fel, szedetik a fel­emelt helyárat és bosszant­ják a nézőt. Javaslóul, hogy minél előbb tanácsolják ki őket, vagy legalábbis ellen­őrizzék műsorszámaíkat. Sorrendben pedig alsóként játsszák, ne a híradó és a játékfilm közé iktassák be ezen „vil ágszámokat”, így aki alkarja, elkerülheti őket Javaslom, válasszák szét a cirkuszt és a rtpacsokat a filmszínháztól ás a művé­szektől. Or. Bihari Lajos Her kend Délután öt óra lehet, mikor megérkezünk a faluba. Meg csendesek az utcák, hisz fart még a dologidő. Nugynehezcu megtaláljuk Nagyberki Józset elvtársat. Megkérjük, jöjjön velünk, hiszen ő tudja, hogy ilyenkor hol találhatók szóra­kozó emberek. Megyünk a művelődési ház felé és közben beszélgetünk. — Milyen szórakozási lehe­tőséget nyújtanak ezen kívül? — Szlnjátszócsopoi tunk ts azon fáradozik, hogy megad­jon mindent az embereknek, amit joggal el is várnak fia­taljainktól. Nagy sikerrel ját­szották a Tanítónő című szín­művet. — Különböző tanfolyamokat rendezünk. Legutóbb a Nöta- nács rendezésében varrótan­folyam indult. Olyan nagy volt Kezdődik az előadás. — Nagy terveink vannak és hg megvalósulnak, megelége­dett ember leszek — mondja nevetve, — Arról van szó, hogy ahol a művelődési ház és a KISZ-klub van, a másik épületrészt is megkapjuk és így létre tudjuk hozni egy helyen a falu kultüiközpont- -ját. így egy helyre tudunk koncentrálni mindent. A ta­nács 370 ezer forintot áldoz a cél érdekében. — Az előbb említette a KISZ klubhelyiséget. Megnéz­hetnénk?-=* Érdemes is. Az igaz, so­kat nem láthatnak, mert hol­nap lesz a községben a kör­zeti kulturális seregszemle és ezért átrendeztük a termeket. De azért nézzük meg! A (kis szobában valóban lát­hatjuk, hogy nagy a készülő­dé*. Elismerésnek tekintik, hogy az ő községükben tart- lék a környék legjelentősebb kulturális megmozdulását. Itt látható, hogy a klubhelyiség valóban látogatott, itt van el­helyezve a könyvtár és egy­úttal az olvasó szoba is. Itt láthatjuk a község büszkesé­gét: a televíziót. az érdeklődés, hogy kénytele­nek voltunk még egy turnust beindítani. — Az emberek ideológiai nevelésére i« nagy gondot for­dítunk. Van egy észrevételem, tül leimt a legjobban megfog­ni. Az előadásokra névre szóló meghívókat küldtünk ki. Az eredménye az lett ennek a plusz munkának, hogy aki iét meghívtunk, azok el is jöttek. Nagy sikere van jnég a fa­luban a mozinak, Az előadá­sok majdnem mindig telt ház előtt játszódnak. Heti négy al­kalommal tartunk előadást. Vasárnap pedig két előadást kell tartant hogy ki lehessen elégíteni az érdeklődőket. A gépházban VosikovUs Mi­hály, a moztgépósz éppen a filmet fűzi a gépbe. Hetente négyszer ő is azon fáradozik, hogy a kultúra minél több em­ber szórakozását biztosítsa, hogy a szombat estét ne a ház előtti kispad vagy kocsma jellemezze, hanem a szórako­zás, tanulás, művelődés. Pareked ■ Azért jöttünk ide, hogy meg­nézzük, mit csinálnak Üt az emberek- Azt már tudtuk, hogy a környéken ez az egyet­len község, melyik nem indult a kulturális seregszemlén. Mi lehet ennek az oka? Ózdi József elvtárs, pedagó­gus és egyben a község párt­titkára. Beszélgetünk, hogy mi az oka annak, hogy Itt az em­bereik számára a szabadnap nem jelent semmit, legfeljebb azt, hogy unatkoznak, tónfe- regnek, mert nincs hova men­ni. de miért? Az üres kuHúrházban, amit azért mondok el, mert úgy gondolom, hogy más köz­ségékben is hasznát látják. Az embereket hiúságukon kereisz­DIPLOMÁK izéfuáf hibákkal jedelmesebb kommentár? Nem hiszem. — A fiam? ... Kedveském,.. mert ott kinn könnyebb meg­szerezni a diplomát... nem úgy mint itt.. * — hallom még most is a mama szarait, S őszintén szólva lelkiismerpt- furdaláat érzek. Milyen szíve­sen megmutatnám a New York Times cikkét neki, olvassa csak az idézett „jellegzetes ok­levélgyári levelet“, amely alig több, mint egy évvel azelőtt kelt, és egy idahói kisváros postafiókjának elmét viseli: ■.. Nincsen semmiféle enge­délyünk bármilyen oklevelek kiállítására, de '.kapcsolatban állunk tizenhárom különféle egyetemmel és főiskolával, amelyek okleveleket adnak ki. Segítségére lehetünk, hogy meg szerezzen bármilyen oklevelet, amilyent kíván." Nagyon örülnék, ha elolvas­ná e néhány sort. S akkor bi­zonyosan megérti, hogy én is azt mondom: Amerikában va­lóban mások a diploma meg­szerzésének módjai, esetenként — az oklevélgyárakra gondo­lok — „könnyebb" Is, nem úgy mint itt nálunk. S talám azt is megérti, hogy ez a különbség számunkra módfelett megnyug tató, ég talán a mama nem ha­ragszik meg, ha azt írem ide — büszkén, elégtétellel — na­gyon jó az, hogy Amerikában másként lehet diplomát sze­rezni — nem úgy, mint itt, THiary Árpáé — Az a legnagyobb hiba, hogy a fiatalok nagy része vá­rosba jár dolgozni és így nincs elég idejük. Előadásokat nem tartottunk, ment nem is na­gyon jönnének el. Szilveszter­kor tartottak utoljára kultúr- rendezvényt. Igaz, azt mondják, április 4-én az úttörők tartottak ün­nepi műsort, de egy község­ben, ahol a KlSZ-szervezet- nek 12 tagja van, bizony elég azamarű, hogy az úttörőknek kell az együk legnagyobb ünne­pünkön műsort adni csupán azért, mert a KISZ-tagok erre képtelenek. Átmegyünk a kultúrhézba. A hallottak után nem akarok hinni a szamomnak. Berende­zése gyönyörű. Aaztalok, szé­kek, frissen festve. A sarokban új rádió áll, lemezjátszó, le­mezek, csak a fiatalok hiá­nyoznak a teremből. Sipka György tanácselnök elvtársaal 1« erről beszélge­tünk. Higgyék el, mondja, mi többet már nem adhatunk. Itt mindent megkaphatnának a fiatalok, ha jönnének. De a meglévő lehetőséget sem hasz­nálják ki. • Két községben jártunk szom­bat délután, Két teljesen kü­lönböző életet láttunk. A fel­adat az, hogy az olyan köz­ségek, mint Pereked, vegyék észre, hogy a megváltozott vi­szonyok követelik, hogy a fa­lusi ember is minél emberibb körülmények között élhessen. Ne vegye észre azt, hogy azért, mert falun él, nem szórakoz­hat. A lehetőség mind a két helyen egyforma, a különbség abban van, hogyan használjuk ki.. De ki kel) használni, mert ezt követeli az élet. Gógi Attila ni és venni az Egyesült álla­mokban, annál nehezebb ugyan ott a hivatalos egyetemeken diplomát szerezni. Természetesen nem arról van szó, hogy Philadelphiában. Bostonban és más amerikai egyetemeken ne lenne valaki­nek módja tanulmányokat folytatni, ha ahhoz megfelelő képességei varrnak. S itt első­sorban anyagi képességekre gondolok, mert a műit óv vé­gén közölték, hogy az amerikai egyetemeken az évi tandíjat 1100 dollárra emelték. Ki csodálkozna ezekutnn, hogy a diplomagyárakna.t ek­kora sikerük van? n 0—200 dollárba kerül, nem kell éve­kig tanulni. Hogy a „dipiqmás“ úgyszólván semmit nem tud abból, amire diplomát kapott? Nem tesz semmit. Nálunk Magyarországon a ' napokban jelent meg a rende­let, amely még több kedvez­ményt, még több lehetőséget nyújt az egyetemi, főiskolai esti és levelezőtagozaton tanuló hallgatóknak, ég mindezt első­sorban a tanulmányi eredmé­nyek minősége érdekében. Ha párhuzamot vonunk a mi. friss rendelettink és a/ ameri­kai felsőoktatás mindkét for­mája között, kell-* ehhez ter­ja. Az amerikai napilap pedig a következő kesergéssel fejezi be a cikket: ...gyakran saját Oklevelüket is ugyanezektől »a intézményektől szerzik be, és saját képesítésük som ér töb­bet, annál, amit ajánlanak•“ Az amerikai oktatásügyi ta­nács elnöke többek között Af­rikában járt, és egv hordár megemlítette neki, hogy rövi­desen megkapja Amerikából *>z ■ oklevelet, Erre persze a tanács elnöke mély együttérzéssel kér dezte, hogy miképpen tud meg­birkózni a tanulás adta nehéz­ségekkel, hiszen főiskolai dip­lomát szerezni a napi munka mellett igen nehéz feladat. Mire a hordár lelkendezve kö­zölte, hogy most már nincs semmi baj, kezében az öt ven dollár, amivel az oklevelet megvásárolhatja. Nagyon szomorú ez. A nagy emberi illúziókból, a tudás vá­gyéból Így válik puwta ügy­nöki hazugság. Embertótonsóg- elképesztő kufánkodás az em­beriség egyetemes műveltségé­vel. Sőt, a tömegrnűvePsóg színvonalának tervszerű sül­lyesztése, A kapitalizmusban mindent lehet, a kapitalizmus megteremti a „korlátlan lehe­tőségek" hazáját — manlpuláp- sok számára. De amilyen ..könnyű" •fait« diniemét ad­postai megrendelésre adnak el okleveleket,.. Hetvenötezerre rúg azoknak a száma, akik együttvéve évente 75 millió dollárt költenek olyan intéz­mények által kibocsájtott okle­velek vásárlására, amelyek a valóságban nem U léteinek, és amelyeknek nincsenek tan­termeik, könyvtáraik ...A pos fai megrendeléseknek zöme , külföldről, főleg az elmaradott országokból érkezik... Kz sú-, lyos károkat okoz az Egyesült Államok tekintélyének ■, Ami a tekintélyt illeti, egyéb területen is baj van Ameriká­ban, dehát ez az önleleplezés az amerikai felsőoktatás nim­buszát is megtépázza. Ezek sze­rint valóban könnyű Ameriká­ban diplomát szerezni, hiszen ezek az egyetemek tulajdon­képpen egyszerű postafiókok. Beküldőm a pénzt, a lap—200 dollárt, és máris a filozófia vagy növénytan doktora va­gyok. Nem is rossz üzlet. Persze az ember »z első pH. lanatban nem la tudja, hogy mosolyogjon-e vagy sajnálja azokat az embereket, akik a diplomaszerzés Ilyetén módjá­hoz folyamodnak. Egy-ogy fa­kultás annyi mint egy-egy pos- tafiók. Ügynöki hazugságon hálózata, hazug emberek olcsó Ígérgetésekből állított esapdá­— A fiam?. -.Kedvesikém.. Oh kérem, remekül érzi ma Oat, most Chikágóban van. A Hiúit hónapban írta, hogy ha marosan megkapja az állator- vosi diplomát... — a mám* közelebb hajol, sejtelmesen mintha varázsigét suttogna — 1 • • mert ott kinn — és fejé­vel a szomszédék kéményére int — ott könnyebb megsze- retni a diplomát... nem ági mint itt... Alig őszül a máma, kétszo­bás lakása, és remek beosztá­sa van egy vállalatnál, továb­bá egy huszonkétesztendős fis Amerikában, aki az ellenforra­dalom fegyveres leverése után disszidált, S aki a mama tudo­mása szerint rövidesen állat­orvosi diplomát kap Chlkágó- ban, Nem kutatok most *z után, bogy miképpen lesz ez a gye- rak állatorvos három év alatt, amikor azelőtt a tyúkot a ka­kastól gém tudta megkülönboz- i tni. de néha meghökkentő dolgokat olvas az ember, és hetenként eszébe is jut. . A mama a fia diplomadiada- *aról lelkendezik, én meg ép- „ n, osy közismerten burzsoá bkPllap, a New York Times tudósítása alapján olvasom, bogy egyefl amwika, „főisko­lák hamis okleveleket árusl- aaak, a közismert amerikai apüap cikkírója bírósági eljé- r**t követel, Ezt írja: "dollármilliókat ás az ame- >kai nevelésügy tekintélyét o»CS - el évente azzal, hogy ** álfőisikolák és eauetemek Falusi szombat este Szombat délután a városban hazafelé sietnek az emberek mindenütt, mert ez az este nyújtja tálán a legtöbb szórakozási lehetőséget. Színház, mozi, családi ettek, szóra­kozó helyek és ki tudná mind felsorolni, mi várja még az embereket, hogy kikapcsolódja­nak, biztosítsák hétvégi szórakozásukat. így van ez a városban, nekünk »* természetes. Nézzük meg, mit kapnak a falusi emberek! Van-e szórakozási lehetőség, és ha van, ml- lyen? Kielégíti-e az emb'erek igényeit? i nyábiui, laktanyá­ban című jelenetük a két rendszer kö­zötti éles különbsé­get tárta fel. Tánc- csoportjuk, különö­sen a Trencsényi vetélkedővel aratott sikert. A hidasiak Mes­terházi Lajos: Az ember nevében cí­mű jelenetével kezd ték, majd derűs, szép percek követ­keztek: versek, tán­cok, dalok. Az énekkar Beet­hoven: Tavaszi ének című . művét adta elő. Az ének­kar nevezetessége, hogy benne tizenhat évestől hatvanhá­rom éveság minden Hidason az egész falu megmozdult, étig maradt ház, ahonnan ne jöttek volna a művelődési ház nagytermébe. Először is azért, mert az ország fel­szabadulásának 15. évfordulójára ren­dezett körzeti kul­turális seregszemlét rendezték meg Hi­dason, másodszor Pedig Mecsekná- dasd öntevékeny művészeti csoportjai mérték össze erejü­ket a hidasi kultúr­csoporttal. A műsor a me- cseknádasdi kultúr- ■együttes műsorával kezdődött, Kolozs­vári Andor: Ka6zár

Next

/
Thumbnails
Contents