Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-15 / 89. szám

NAPLÓ 1990. Április ti Képzőművészeti ankét Ma, pénteken délután 5 órakor Kiss Sándor elvtársnak, a Legújabbkori Történeti Múzeum tudományos munkatár­sának vezetésével ankét nyílik a „Munkásélet című kiállí­tásról, a kiállítás színhelyén: a Pécsi Járási Tanács nagy­termében, Salemi boszor Keletnémet—franci* kooprodukciós film Varsányi Páí: Mosónő Majakovszkij a „íuturista“ ' Harminc esendővel ezelőtt, , 1900, április 14-én halt meg * ’"Vlagyimir Majakovszkij, a prolctárforradalom nagy köl­tője. Az Akadémiai Ifiadó qg al­kalommal az Irodalomtörténeti Füzetek sorozatban Radó . György/ Majakovszkij tanulmá­nyát adta ki. A „Majakovszkij ról“ qímű kötet részben hézag­pótló jellegű, a költő olyan egyéni vonásait rajzolja meg, amelyek segítenek költészete megértésében, s amelyek kö­zelebb hozzák hozzánk Maja­kovszkijt, a kezdő, lázongó, ví­vódó embert; „Futuristának“ Majakovszkij nevezte önmagát. Ettől költé­szete későbbi szakaszaiban sem tágított, noha — mint Ra­dó György meggyőző elemzése is bizonyítja — amit Maja­kovszkij nevez, saját művé­szetét jellemezve „futurizmue- nak“, korántsem azonos a köz- használatúan egy, a század elején divatozott művészeti Irányzatot jelölő futurizmussai Az ő futurizmusa a „jövőpár- jiság“, a szocialista jövő viha­ros erejű igenlése és tettleges ■ előmozdítása, forradalmi jö­vőbelátás. Radó György tanulmányá­ban kimutatja, hogy mindaz a forradalmi elem, amely Maja­kovszkij költészetét a proletár- forradalom művészi propagan­dájává teszi, a költő legbel­sőbb énjéből, jelleméből, lé­nyegéből fakad, mélyen tuda­tos, de távol áll tőié minden mesterkéltség. Ebből kiindulva elemzi a szerző Majakovszkijt jövőbemutató verseit, majd sor? ráveszi Majakovszki egyidejű-? leg két fronton folytatott iro-| dalompolitikal harcának egyest elemeit és fejlődését egészen | addig, hogy e harc harmadik; szakaszában eljutott az elvi! politikai és a művészi színvo-t nal egyidejű követeléséig, | amely ma már nálunk is ai párt művelődési politikájának* alapvető vonása. | Végül a „Vlagyimir Iljicsj Lenin“ című költeményt elem-l zi a szerző. Majakovszkij ön-j magát, saját érzéseit, imdula-i tait is „beleírta“ ebbe az eposzi ba, mint a proletárforradaloml aktív részvevőjét, s teljes jog-í gal ír a forradalomról, iránt* Sajót legbelsőbb ügyéről, Le­ninről, mint közeli ismerősé­ről, Ennek az eposznak ihle- tője saját forradalmié ág«! „Szivem szavaz, nem írnom nem lehet* Ez a megbízatásom,* Radó György tanulmánya nemcsak megismerni segít Ma­jakovszkijt, hanem megszeret­ni is. Kötete jól illeszkedő kő a harminc esztendeje meghajt forradalmár-költő emlékművé­ben^ M. F. Hátborzongató katharziet, megrázó élményt jelent a Ss lemi boszorkányok című kelet­német-francia film, amely az 1937 évi Karlovy Vary-1 film­fesztiválon díjat nyert. A Sa­lemi boszorkányok című film azt mutatja be megkapó, mű vészi eszközökkel, hogy miként válik John Poctor a lakosság eszményképévé, hogyan taszít­ják halálba őt ép még három társát a sötét középkor és a vallás törvényei. Az események egy ésaak- amerikai angol településen ját­szódnak a XVII. században, John Poctor becsületes és is­tenfélő ember, aki látszólag békében él feleségével, de mér az első filmkockák arról győz­nek meg bennünket, hogy nem boldog Ő Elisabettel. A fele­sége nem engedi közelébe, éj­szakára kizárja a hálószobá­jából, betegségére hivatkozik, Poctor néma keserűségét meg­próbálja munkába fojtani, va­sárnap is kint szánt lovával kicsinyke földjén, s ezzel a tet­tével magára haragítja a pa­pot. John Poctor házasságtörő lesz, a 16 éves, csinos szolgáló- lánnyal Abigaillel megcsalja feleségét. De nem tudjuk őt elítélni ezért a tettéért, mert a vakbuzgó felesége bűnnek tartja a szerelmet. Egy alkalommal együttéri őket Elisabeth — • ezzel ki­robban a konfliktus. A szolgá­lólányinak távozni kell a ház­tól, aki szinte eszelősen sze­relmes John Poctorba és bősz- szut forral Elisabeth ellen, hogy ő lehessen John felesége, Maga köré gyűjti a fiatal lá­nyokat, s holdtölte Idején kint az erdőn főzik bűvös ketyva- lékukat é« eszeveszett extázis­bán keringenek, táncolnak. A boszorkányszertartás után ott­hon többen rémképeket látnak vitustáncot járnak, s most már a pap is bizonyos, hogy bo­szorkányok rontották meg őket, Megindul a hadjárat a bo­szorkányok felkutatására. Abi­gail Eiisabethet is boszorkány­sággal vádolja, összeülnek ta­nácskozásra és Ítélethirdetésre a vallás és a törvény képvise­lői. John is belekeveredik a boszorkányperbe, a feleségét felmentik, mivel áldott álla­potban van, de őt három tár­sával együtt halálra itéUk. A A cellában megjelenik Abigail, a úgy tűnik, hogy «gy pilla­natra fellobog a szabadulás gondolata Johnban, hisz szép az élet, ő is szeretne még élni. Csak egy vallomáson múlik az egész. S ekkor jelenik meg Eli­sabeth, aki visszaadja Johnak emberi büszkeségét, emberi méltóságát, Ez a rész a film legragyogóbb jelenete, amikor John lelkiismerete szerint cse­lekszik, nem akar hazugság­ban élni, inkább meghalni, mert így legalább felrázza a többi igazságszerető ember lel- kiismeretét is, s azok elsöp- rik a sötét kor embertelen törvényeit, a hóhérokat s a gyermekei legalább szabadon élhetnek. Arthur Müller drámáját Jean-Paul Sartre francia író dolgozta át filmre — s elmond­hatjuk, hogy nagy sikerrel, Mér az első filmkockák, ame­lyek ugyan vontatottan Indul­nak — történelmi hitelességgel jelenítik meg a kart, a szerep­lőket és azt a helyzetet, amely­ből kibontakozik a tragédia. Kettős konfliktust találunk a filmben, az egyének, különösen John Poctojr sorsát, nehéz helyzetét és a lakosság kitartó harcát a maradiság és a babo­nák ellen. John Poctor szinte önmaga fölé nő, olyan példa­kép lesz, aki az embertársaiért és a jövőért vállalja a halált, Raymond Rouleau rendező ó# Claude Renoir operatőr kitű­nő munkát végzett. Egyszerű eszközökkel sikerült feszült, drámai helyzetet teremteniük, Yves Montand, akit jól ismer a magyar moziközönség — egyik legérdekesebb alakítását nyújtja. Simone Signorét nagy átéléssel kelti életre Elisabeth alakját, elismeréssel kell szólni a nálunk még alig ismert My- lóne Demongeotrol, aki szin­tén meggyőző erővel alakította 16 éves, észbontóan szerel­mes Abigailt, A Salemi boszorkányok cí­mű filmet a kiváló rendezés, a gondos és választékos ope­ratőri munka, valamint a szí­nészek kitűnő alakításai teszik nagy filmmé. HilMFR Gólyslesen — TEGNAP VELEWTT Pécsett az ügyvédi kamara helyiségében dr. Katona Zol­tán a legfőbb ügyész helyet­tese a szocialista ügyészség fejlődése és perspektívája címmel előadást tartott­ttt gubbasztok a hársfa tetején. Néhány méterre tőlem füstöl ké­mény, aton kusza aótyafészek. Gólya nines. Elrepült, amikor fel­értem. ott köröz a falu szélén. Sebaj. Beállítani a fényképező­gépet és várok. Síép a kilátás Innen. Belátni egész Csdnyaszrót. A vasútállo­mást, a hol a teherautót rakják, a tss melegágyait, a fehér virág- ruhába borult fákat. Ezért Is meg­érte fára mászni. Asért jöhetne már • gólyát Saj­nos, esze ágában sincs. Itt köröz fölöttem. Már negyedórája várok, fóliá­ban állva. A másik lábamnak nincs helye. Talán megsajnál. Divatosan öltözött, csinos szőke nő megy odalenn. Kockás szok­nyája hangtalanul verdesi selyem­harisnyába bújtatott lábát. Azután Iskolások jönnek. Egész gyerek- csapat. AUTO- motorköpenyek ja­vítását futósását é* mindennemű gumllábbeh javítását rövid határidőre vállaljuk, Pácaváradi Ve­gyes KTSZ. Dózsa György utca 1, ss, 2986 — A BENZINELLAtAS megjavítása érdekében az ed­digi két kút helyett már há­rom kújnál lehet benzint fel­venni Pécsett. Az új üzem­anyagellátást úgy szervezte át a* ÁFQR, hogy a Kórház téri kútnál super- és normal benzint, valamint gázolajat lehet kapni, a Rákóczi úti kutnál normál benzint és gázolajat, a Zsolnay utcainál pedig keveréket és normál benzint adnak ki. így a for­galom jobban megoszlik és ezáltal gördülékenyebb leti az eddiginél. A Magyar Postagaiambsport Egyesület értesíti tagjait, hogy ig­án, hétfőn fél 8 órától kezdve tré- ningröptetésakre galambgyüjtést tart a kijelölt helyeken. mwwwMMmtwwwMimimm BERKES! ANDRÁS: lapja ott hevert a földön. Meg­tapogatta tarkóját. Alaposan beverte. Aztán az ajtóhoz ment te dörömbölni keedett. Semmi mozgást nem hallott, újból dörömbölt. Már arra gondolt hogy szétlövi a zárat, mikor sietős lépteket hallott. A biztonság kedvéért elövette pisztolyát, él lövésre késsen felöltője zsebébe tette. — KI van bent? — kérdezte valaki. — Nyissa ki, ne féljen, nem a hulla támadt fel — kiáltotta. Kulcscsikorgás. As ajtóban az intézet egyik ápolója jelent meg rémült arccal, él kimeredt szemmel bámult a feldúlt arcú főhadnagyra. — Hogyan került ide? — kérdette­Most ne est kérdette — vá­laszolta ingerülten Kocka. — Sárái főhadnagy vagyok. Itt van ez a telefonszám, azonnal hívja fel — egy darab papírra felírta a számat — Cselei al­ezredesnek mondja meg, hogy sürgősen jöjjön ide. Az ápoló átvette a papirsze- letet, es fejét csóválva, mint aki nem érti a történteket, eltávozott. Kocka megkönnyebbült. Ki­vette a kulcsot a zárból. — Kár, hogy elzzalasztottam ■ komát — gondolta. — Att hi­ttem sok mindenre választ kaptunk volna — fűzte tovább elmélkedését. Megkereste a pisztolyt. Elővette zsebken­dőjét és óvatosan becsomagol­ta a fegyvert, meid móri rak­(27) Kicsoda ön? — kérdezte hidegen a férfi, és gumikesz­tyű* jobb kezét ballonkabátja hajtókájához emelte. — A rendőrségtől vagyok — felelte Kocka, ét egy lépést tett előre. — igen? — hallotta a férfi elfojtott hangját, és látta, hogy szeme összeszűkül, kissé előre­hajol, mintha tüsszenteni akar­na, s kezével a zsebkendője után kap. A következő pilla­natban nt férfi kezében egy hat harmincötös pisztoly csillogott. — Emelje fel kezét! — pa­rancsolta az ismeretlen, Kocka feltartotta a kezét, — Jöjjön ide! A főhadnagy megindult. Agya sebesen dolgozott. Kiutat keresett. Izmait megfeszítette. — Álljon meg! Egy lépésre álltak egymástól. A pisztoly csöve Kocka mellé­nek irányult. A fiú agyában végigfutott minden eshetőség. — Lőni fog mert az alagsorból nem hallatszik fel a lövés za­ja. Talán sikerül, —■ jól ismert cselgáncs-fogást alkalmazta. Testsúlyát ballábára helyezte, s egy hirtelen mozdulattal jobbra kifordult, de ugyanab­ban a pillanatban bal kezével Komlói útépítő Vállal** építőipari gyakorlattal r**1 delkező kontírozó könyvelőt keres, április 29-i belépi*! ne. Jelentkezés önéletrar( utal személyesen a vállk'l főkönyvelőségén utikölt*^ get csak felvétel esetón Szerencsére egyik sem néz é felé. Uramisten, micsoda riés lenne itt' A nyakkendűs váfc ember fenn kuruttyol a fán! Nicsak! Jön a gólya! Befordít evetótoUakkai erestketjik lefe mint az ejtőernyő. Kinyújtott 1 bal a fészket súrolják, ujjam kioldón, már nyomnám, amikát' . <, elszáll senye Irányába. Nem respektálja, hogy húsz gr ce 'állok már féllábon, Zsil»#«“ végtagokkal és ikargő gyamod1 mert já paprikáskrumpli kW* hozza felém a szél,,, Újabb idegtépő és IábvélW' tíz perc telt el, mire ~ végről eay felvétel erejéig niegfttfpv«\m zett. Nem baj, legközelebb okosé* leszek. Rájöttem, hogy nem fillábon állni, Kelepelnl is ** hozzá, magva* — TŰZ ÜTÖTT KI Kiefl renden április 14-én, cgütt tökön délben a Fő utca 3* ] 37-ee szám alatt Gyurica V jós, valamint Magosi Rúd? portáján. A tűz úgy keleir zett, hogy Gyurica kilenc év kisfia, pajtásával együtt fészerben gyufával játszott' kár körülbelül 4—5000 föd11 A községi önkéntes tűzpü1 ság gyors beavatkozásié* köszönhető, hogy az og>'! pajtát és a lakóházat siket* megmenteni rm A KtPESLAP-VERStf. MÁSODIK MENETE április » . tart. mely Idő alatt a. Kastjj’ utca és Boltív köz sarkán W, képeslap-kirakaton elhelyezJ levélszekrényben elhelyeiheíí. a megfejtések, Tit képeslapé kell megállapítani, hogy mely Baranya megyei várost, községet ábrázolják. Ajt s talár latos megfejtések 1« már Zfí lyesek a díjak elnyerésére. N rills 19-án megindul a vers**! harmadik menete, újabb 10 pótlappal. — GÁZSZERELÉST le«* vállal a Pécsi Bádogos e, Szerelő KTSZ. Pécs, Kossü1 Lajos u. tJ3. sz. — A HÚSVÉTI ÜNNEP?! után a Péc*-Szlgeti Éleid' szerkejeskodelfni Vállalat * alakítja a villanyrendőrt szemben, a Rákóczi út 50. s alatt lévő 2-as számú íflé*4 boltját. Az átalakítás u**! az üzlet gyorskiszolgáló re«10 szerben működik majd. ta. Odament a (eprihez. Jizo- nyodva nézte az összeroncsolt testet. Az áldozat arcát ken­dővel íalfcarfák le. Kocka le* guggolt a tepsi mellé, szembe az ajtóval. Végigkutatta a zse­beket. Üresek voltak. Felállt, Gondolkozott. — Mit keresett az ismeretlen? Mert valami fontos dolgot keresett, az biz­tos. N»m kodkáztatott volna ennyit. — Vildmannon kockás sporting volt. A főhadnagy tű­nődve nézte az alacsony ter­metű, borzalmasan összeron­csolt férfit. — Hátha az ingen is van zseb — gondolta, Az ilyen sportingekre zsebeket szoktaik varrni. — Lehajolt. Megborzongott, amikor a vé­kony tefiringen keresztül éret­te az áldozat testének a hide­gét. — Mintha valami lenne a zsebében. — igen, nem té­ved. — Óvatosan belenyúlt a zsebbe, Vékony, négyzetre haj­tott papírt húzott ki. Széthaj­totta, Nehezen betűzve olvasni kezdte az egyenletes sarcukat, „Pontosan éjfél után oraval várj a megszokott helyen. Azt a teherautót, melyiknek jobb­oldali indexe jelezni fog, ál­lítsd le. A többit megtudod a vezetőtől, Frédi", Srdehes, hogy ékezetet se­hol sem tett Frédi. Végigjárta a kamrát, alaposan megnézett mindent, hátha a dulakodás helyén talál valami nyomot. Semmit sem talált. (Folytatása következik) mint az acélkapocs, átfogta * férfi pisztolyt fogó kezét. Az ismeretlen felszisszent, és azonnal támadásba ment át- De Kocka másik kezével fel­ütötte a pisztolyt. A fegyver magas ívben a hátuk mögé re­pült. öldöklő küzdelem kezdő­dött. A férfi erősebb volt, mint Kocka, de a fiú a kültelken nevelkedett, ahol száz és száz faaást Sajátított el. Állát véd­te, mert tudta, hagy az a gyen­ge pontja. Az ismeretlen ha­talmas ütése elzúgott a feje mellett. Megbillent, egyensú­lyát vesztve előredőlt. A fiú Vasökle lecsapott, A férfi neki eeett a falnak, s félig ájultan lecsúszott. Kocka utána ugrott, de a következő pillanatban i£ö les ívben hátrarepült. Fejét beverte a márvány boncasztal­ba. A férfi egyik lábfejével bokáját megtámasztott«, másik lábával pedig térdébe rúgott. Kocka éles fájtaimat érzett, Látta, hogy az ismeretlen hir­telen mozdulattal felkapja tás­káját, ée kiugrik az ajtón. A fiú utánavetette mayát, de el­késett. Kulcs csikard ült a zár­ban. Dühösen megállt. Kellemet­len dolog egy hullával bezárva lenni Körülnézett, A férfi J*a­Idöjárápjelen ti* Várható időjárás péntek e*3 Pelhőátvonuláeok, több f«M *’,,1 iol, néhány helyen zlvatatL Élénkülő szél. A nappali teWL gedés északnyugaton ceöK* máshol élig változik. . Várható legalacsonyabb éls&h nőméméklet hat—tizenegy, ’S magasabb nappali hőmére*:,/ untakén északnyugaton Uzéhyi Uzennyoie, 8z ország többi rés*■ j liaennyole—huszonkettő fog «ült, V

Next

/
Thumbnails
Contents