Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-15 / 89. szám

NAPLÓ

3

*3«®* Április 15.

i Harmincöt éve alakult az első MSZMP

Harmincöt évvel ezelőtt fcwgalakult a Magyarországi (Szocialista Munkáspárt,

I amelyhez viszonylag rövid idő alatt forradalmi érzésű mun- és szegényparasztok 'tízezrei csatlakoztak.

Az MSZMP megalakulása a

Kommunisták addigi munká^ak nagy eredménye volt. Jelentősen segítette a kom- : *nunista párt szervezeti és po- iiutikai fejlődését. A munkás- fwztály legális szervezeteiben : Hosszú évek óta fáradhatatla- nu‘ dolgozó kommunisták nagy erkölcsi és politikai győ- Zelrnet arattak, amikor a ; munkásosztály egy részét ki- ; vontá!s a burzsoáziával e§yüttműködő, a legalitás [monopóliumát élvező SZDP opportunista vezetőinek irányítása alól. Az MSZMP von- 2°erejét növelte az, hogy ve- it .’. funkcionáriusai. sőt lúgjainak nagy része is jelen- r8 munkásmozgalmi múlttal tapasztalattal rendelkezett. Az MSZMP minden lényeges Kérdésben marxista—leninis- |í^ Politikát követett. Az ala- kuló gyűlésen elfogaSott ak- Clp-programja, a marxista Part programja volt A következő politikai kérdéseket tuzte programjába: teljes gyülekezési és egyesülési szabadig, általános, titkos, egyenlő Választójog, általános amnesztia és a kivételes törvények hatályon kívül helyezése. Gaz- uasági követelései: iktassák törvénybe a békebeli reálbé- mknek megfelelő létminimu- Híot, a nyolc ‘órás munkanapot, a női és gyermek munka tokozott védelmét, léptessék ®'etbe a munkanélküliek biztosítását, addig is az állam Segélyezze a munkanélkülieket. Ismerjék el törvényesen az üzemi választmányok rendszerét. Változtassák meg a dolgozókat sújtó adópolitikát, .Vezessenek be erősen progresz- ®zív adót

1926 tavaszán az MSZMP tevékenysége sokatigérően fellendült. Tömegpárttá fejlődés útján volt, befolyásra tett szert nemcsak Budapesten és környékén, hanem az ország számos városában és falujában is: Egy 1926-os belügyminiszteri körlevél szerint a budapesti és pestkörnyéki szervezeteken kívül az MSZ- MP-nek 88 városban és közegben működtek szervezetei vagy tagjai. Csaknem mindenütt, ahol MSZMP szervezőik legálisan vagy féllegáli- San megalakultak a KMP ki- sebb vagy nagyobb létszámú szervezetei, sejtjei is létrejöttek és ezek az MSZMP kere- iben azt segítve dolgoztak; Az MSZMP lapjait, röpira- tait, brossúráit a pártszerveitekben és üzemekben többezer példányban rendszeresen terjesztették; Megindult a viszonylag széleskörű marxista iktató munka is. Sikeresen kapcsolódott be az 1926-os választásokba azonban a ~ethlen-kormány minden le- Hető terrort felhasznált, hogy z MSZMP mandátumhoz ne | jusson. Működését egyre nehezebbé tette a rendőri és sendöri üldözés. 1927 elején «ethlenék a parlamenti váltások után az MSZMP i'jes megszüntetésére törekedtek. 1927 február végén etartóztatták a Központi Bi- 2°ttság tagjait, sok más funk- hJööáriust és aktív tagját, ^zesen 72 elvtársat. A buda- letartóztatásokkal egyeben általános rendőri és Rendőri hajszát indítottak az . bZMP vidéki szervezetei el- n- számos földmunkást és 1 J^inyparasztot elfogtak és ^tartóztattak.

^ Az első MSZMP bátor, ál- ; °2atkész vezetőinek és tag- p.'Hak nem volt könnyű az a ^tük, de tetteik öszeforrtak Kommunisták Magyarorszá- f pártjának egyik ragyogó ®yYertényével, a Magyar- rszágj^ Szocialista Munkásért hősies történetével.

G. I.

Gyakorlott

GVORS- és gépírót

''ores a Pécsi Bőrgyár.

2973

Április 20-án a Zeneakadémián szerepel a Liszt Ferenc Kórus

Igen nagy az érdeklődés az előadás iránt — Rádiófelvétel készül a Jephtáról — Rendkívül gazdag nyári program

Hétfőn este zajlott le a koncert, amely maradandó élményt nyújtott valamennyi zeneikedvelőnek, a Pécsi Liszt Ferenc Kórus és a Szimfonikus Zenékar előadásában bemutatott Händel: Jephta című oratóriumával;

A nagysikerű pécsi előadás után most újabb erőpróba előtt áll a Szimfonikus Zenekar és a Liszt Ferenc Kórus. Antal György irányításával április húszadikán Budapesten, a Zeneakadémián mutatkoznak be a Jephtával.

A budapesti bemutatkozás iránt máris nagy az érdeklődés. A Film Színház Muzsika a kimagasló zenei élmények közé sorolva hirdeti meg a zeneakadémiai bemutatkozást. A várakozást remélhetőleg egy újabb pécsi zenei siker koronázza majd.

— Hogyan készülnek « Jephta budapesti előadására? — Ezzel a kérdéssel kerestük fel Antal György elvtársat, a Liszt Ferenc Kórus és a Szimfonikus Zenekar dirigensét.

— A Zeneakadémia hang- versenysoroaztónak, amelynek keretében mi is bemutatjuk Händel Jephtáját, az a célja, hogy legnagyobb fővárosi és vidéki zenekarok és kórusok, valamint kiváló hangszeres művészek számot adjanak zenei életünk tizenöt éves fejlődéséről.

— Nagy megtiszteltetésnek vettük, hogy a pécsi kórust és zenekart is felkérték egy oratórium bemutatására. A rendezők először az elmúlt évben felújított és Debrecenben sikeresen előadott Sámson oratórium előadását kérték tcIünK.. Mi a Sámson hangversenye után mindentől függetlenül tervbe vettük a Jephta bemutatását, s amikor Händel- művet kértek tőlünk, ezt a cserét ajánlottuk két okból. Először azért, mert nem lett volna szerencsés egy budapesti koncertre újból elővenni egy már többször előadott művet, ha az első pillanatban ez köny nyebb megoldásnak látszott is. Mi előbbre akartunk lépni, ezért nem választhattuk a könnyebbik megoldást. A Jephta új feladatot jelentett, olyat, amelyet egy nagyszerű cél érdekében kellett megoldani. A második ok, amiért inkább a Jephtát választottuk, az volt, hogy tudtuk, ennek a műnek a megtanulásával nemcsak együttesünk tagjainak zenei látóköre gyarapodik, s nemcsak a lelkes pécsi közönségünket ismertethetjük meg egy ilyen nagyszerű alkotással, de számítottunk arra. hogy a budapesti hangversenyközönség érdeklődése is nagyobb lesz egy ilyen még ismeretlen oratórium iránt.

— Milyenek a budapesti előadás előjelei?

— Kedvezőek, de ugyanakkor számunkra rendkívül felelősséget is jelentenek. A hangverseny bérleti sorozat keretében kerül sorra, tehát a közönség egy bizonyos része máris adott, ügy tudjuk, hogy nemcsak a közönség, hanem a szakma külön is nagyon érdeklődik a Jephta budapesti bemutatója iránt, s ez máris megfelelő elektromossággal tölti majd meg a hangverseny- terem levegőjét. Ha mindezekhez hozzávesszük a budapesti sajtóhangokát, amelyek a fővárosi hangversenyélet kimagasló eseményeként harangozták ba 20-i hangversenyünket, akkor érthető a mi várakozásiéit felelősségünk ezzel a vállalkozásunkkal kapcsolatban. Tudjuk, hogy a mi rendkívül igényes pécsi közönségünk jó szereplést vár tőlünk. Ezt kívánja az a hosszú évek munkájával megszerzett rang is, amelyet Pécs együttesei viselnek ma a magyar zenei életben. De ezt kívánja .tőlünk a mű is, amelyről most már nyugodtan elmondhatjuk, hogy nemcsak mi, hanem a pécsi hangversenyközönség is Händel kiváló alkotásának tart. Éppen ezért a koncert óita állandóan dolgozunk. A koncertet követő napon már újabb zenekari próbát tartottunk, s nincs nap, hogy a mintegy kétszáz tagú apparátus valamelyik részlege ne jönne össze dolgozni, csiszol- gatni a mű egyes részleteit.

— Örömmel elmondhatjuk, hogy rádiófelvétel iß készül hangversenyünkről és így majd az éter hullámain keresztül is eljut a zeneakadémiai hangversenyünk a zenekedvelők tömegeihez.

— Mi lesz a budapesti

koncert utáni programjuk?

— Rendkívül dús program vér bennünket a huszadiki koncert után. Május folyamán legkedvesebb három, de minden bizonnyal ennél is több alkalommal adjuk majd elő Pécsett és több vidéki városban Sugár Rezső Hunyadi oratóriumát. Ugyanakikor készülünk egy hangversenyünkre, ahol Forrai Miklós dirigálásával a már többször előadott Mozart Requiem mellett Sugár Rezső Kőműves Kelemen című új művének vidéki bemutatóját tartjuk. Ifjúsági hangversenyeink záróaktusára pedig felújítjuk a IX. Szimfóniát és egy nyári szabadtéri Wagner-estre több operarészletet készítünk elő,

Miért vetnek négyzetesen ?

Traktorok zúgnak a kisasz- szonyfai határban. A piros, karcsútestű Maulwurf, a tsz saját traktora, fürgén rója a hatalmas, zöld búzatáblát, vékony, fehér porfelhőt hagyva maga után, másodszor fejtrágyázza az őszi vetéseket, A nehéz mozgású körmösök szán tanaik, kukorica alá készítik elő a talajt, mert az Uj Tavasz Tsz-ben már csak a kukorica vetése van hátra, a kora tavasziakat már elvetették.

Mátyás Ferenc tsz-elnök nem híve a tavaszi szántásnak. Most is, hogy a tsz-irodában felkerestük, kissé restelkedve beszél erről a dologról.

— Az ősszel korán lefagyott a talaj, no meg a vajszlói gépállomás sem tudott időben gépet adni, ezért maradt el az őszi mélyszántás egy része. Most, bár az őszi szántást pótolni nem lehet, igyekszünk a lehető legjobban előkészíteni kukorica alá a vetőágyat.

— Mennyi kukoricát vetnek?

— összesen 182 holdat, s ebből 40 hold silókukoricát. Tavaly kazal közé silóztunk és igen jól sikerült. A kukorica- szilázst a tehenek szívesebben ették, mint bármi mást, és így a télen sok abrakot megtakarítottunk. Ezért vetünk most nagyobb területen, no meg azért is, mert az idén nem kell any- nyit kapálni.

„Nem kell annyit kapálni...“ Mátyás Ferenc olyan határozottan ejti ki ezeket a szavakat, hogy önkéntelen valami gyomirtó csodaszerre gondolunk. De aztán rögtön megtudjuk, hogy ilyesmiről szó sincs. A titok nyitja csupán az, hogy négyzetesen vetnek el 120 hold kukoricát. Kisasszonyfán még ez is újdonság számba megy, mint ahogy újdonság volt tavaly a silókukorica, meg a ka- zalközá süó is. De az emberek a jót hamar megszokják. Mégis, miért határozták el, hogy I négyzetesen vetnek?

I •— Miért vetünk négyzet*sen? Mert kevés a munkaerőnk és nem tudnánk háromszor, de még kétszer sem megkapálni a kukoricát. Már tavaly is így vetettünk volna, ha a sok kisparcella, a szétaprózottság nem akadályozza. Néhány környező községtől eltérően a mi falunkban nem volt nyomásos gazdálkodás, de száz és száz apró részre volt szaggatva a határ. Azóta megtörtént a tagosítás és nagy táblákat alakítottunk ki ezeken már nem probléma a négyzetes vetés. Ha a talaj és a hőmérséklet megengedi, április 15. után a környéken elsőként kezdjük meg a kukorica négyzetes vetését. Ezt már a vajszlói gépállomással is megbeszéltük, megígérték, hogy vetőgépet biztosítanak.

Kinn, a szépen elmunkált földeken csírázásnak indult már a zab, árpa, rostlen és a cukorrépa. Még néhány nap és a kukorica is a földbe kerül,

de nem akármilyen, Iranern hibrid kukorica. Háromféle vetőmagot, Mv—5-öst, Mv—1-est és Mv—39-es hibrid kukoricát kapott az Uj Tavasz Tsz. Ebben az évben fogják kdkisérletez ni, hogy a három közül melyik adja Kisasszonyfán a legnagyobb termést. Kétszáz mázsa kukoricát szerződött le a tsz a Terményforgalmi Vállalatnál, s minden másfél mázsa leszerződött kukorica után egy mázsa műtrágyát vásárol kedvezményesen. Az így vásárolt műtrágyával a kukoricát fogják soronként fejtrágyázmi, hogy ezzel is növeljék a termést. A kis fürge Maulwurf-traktor — eddig már 10 féle munkában kipróbálták — pedig májustól augusztusig háromszor-négy- szer kapálja meg keresztbe- hosszába a négyzetes kukoricát, s mindössze egy könnyebb kapálás vár az Uj Tavasz Tsz asszonyaira.

R-né

69 seslon terven felül

A bútorgyártó helyiipari vállalatok értekezletén követendő példaként emlegették a Mohácsi Bútorgyár minőségi és fényezési munkáját. De nemcsak a minőséggel, hanem tervük túlteljesítésével is joggal dicsekedhetnek a gyár dolgozói, ugyanis az év első két hónapjában tervük 105,7 százalékos teljesítésével 53 egybefejrészes és 16 különfejrészes sezlonnal többet adtak a kereskedelemnek.

Kassai Jámos asztalos, a fűrészgép mestere, munka közben.

............... .....................Ili«™

[ A fényezőbrigád egyik leg- A karbantartó részleg — id. ’ szorgalmasabb tagja a kiszes Markos Györggyel az élen — Jaksics Anna. vállalta, hogy második, sőt

harmadik műszakban is elvégzi a gépjavításokat.

rOrá(^íL tbádidőA Jókai úton épü i lő OTP-társasház s ötödik emeletén dől goznak a kőműve- I sek. óráról-órára i jól észrevehetően 1 emelkednek a leen- i dó szobák téglából emelt közfalai, a 1 szorgos kezek nyomán. Csikorogva szállítja a habarcsot, téglát ■» vil- ' lanymotorral felszerelt felvonógép. Ezen az emeleten dolgozik Heiss- mann Vilmos 11 tagú kőműves-brigádja. A fiatal, alig 22 éves brigádvezető, mint egy öreg, tapasztalt szakmunkás, nagy igyekezettel és hozzáértéssel irányítja a csoport tagjait; ök is közelebb állnak még a második X- hez, mint a harmadikhoz.

— Még csak négy hónapja dolgozunk együtt, de már ösz- szeszoktunk a munkában — mosolyog a brigádvezető. — Mi Rumlit“* a

tunikából való kérést, nem ismerünk. Reggel hét órakor cezdünk, s ebben az dobén már minden ki a részére kijelölt nunkáin dolgozik. Annak érdekében, hogy reggel munkaidő-kiesés ne legyen, bevezettünk egy új rendszert. Nem reggel osztjuk el a feladatokat, ha nem a munkaidő vé geztével, így a munka megkezdésekor mindenki • tudja, hol kezdje a napi feladatát.

— Ezek szerint a napi 8 óra munkaidőt teljesen kihasz nálják?

— Ezt nem lehet mondani, mert egy kis „difi“ mutatkozik az ebédidőnél. Déli 12 órakor jönnek a gépkocsik és elvisznek ebédelni a Szigeti országúti volt Tüzér-laktanyá ba. Mire onnan visz szaérünk, majdnem teljes órát vesztünk a munkaidőből. Ezen kellene vala• hogy segíteni;

— Igen, ez nagy

■ nehézséget okoz a : munkaidő jobb ki- i használásában — Vá t laszol Pimmer Béla . építésvezető. —

, Nemcsak a Heiss■ mann-brigádnál, ha- nem az egész épít- : kezés területén dol- ; gozó munkásoknál, : ami 220 főt jelent. i Azt hiszem, ezt a § problémát hamaro- san orvosoljuk, r mert a tervek sze- 1 rint egy étkezde- építését határozta el a vállalat vezetőa sége. Ami pedig a- munkaidő jobb ki- z használását illeti,

igen komoly váltóit zás állt be az el- y múlt évekhez viszo- nyitva az egész vál- 1. lalat területén; i- Csak elvétve akad- ■s nak bumlizók és ké n sések. A késések ti legnagyob oka, á hogy sok a vidéki z dolgozónk és a n MAVAUT, a rend- k szeres munkásjára- [. toknál, egy-két eset- ben kissé pontatlan«