Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-10 / 85. szám

4 NAPLÓ i960. Április 10. Külföldi hírek GENF A tíztagú leszerelési érte­kezleten részvevő amerikai kiillöttség szombaton bejelen­tette, hogy az értekezlet a küldöttségek közös megállapo­dásival április végétől júniusig nem tart ülést. A bejelentés- tevő Eaton amerikai küldött hangsúlyozta, hogy a szünetet a két fél megvitatta és kői csönösen jóváhagyta. WASHINGTON Szombaton bemutatták a sajtó képviselőinek a Tiros 1. amerikai mesterséges hold két televíziós felvevőgépe által ké­szített felvételeket. BERLIN Joachim Lipschitz nyugat­berlini belügyi szenátor pén­teken törvényjavaslatot terjesz tett elő a népszavazásról. A törvényjavaslatot a szenátus keddi ülésén vizsgálja meg. Ha jóváhagyják, a javaslat a városi képviselőtestület elé ke­rül. BONN A bonni hadügyminisztérium költségvetési vitájában Strauss miniszter a Bundeswehr 18 zászlóaljának atomfelszerelésé­hez szükséges költségek meg­szavazását követelte a nyugat­német parlamentben. A minisz tér azzal érvelt, hogy a NATO a nukleáris harcierő alapján méri az egyes tagállamok ér­tékét. MANILA Az AP jelentése szerint Car­los P. Garcia Fülöp-szlgeti el­nök kérni akarja az Egyesült Államokat, hogy tartson atom­fegyvereket a Fülöp-szigete- ken. RABAT A Reuter közlése szerint hét­főn Rabatban huszonnégy ma­rokkóit állítanak bíróság elé, mert tavaly ősszel motorolaj­jal kevert olajat árusítottak. Mint ismeretes, tavaly tízezer marokkói betegedett meg ét­Merényletet követtek el Verwoerd dél-afrikai miniszterelnök ellen Johannesburg (MTI). Szom­baton, közvetlenül a Dél­afrikai Unió mezőgazdasági és ipari kiállításának megnyitása után merényletet követtek el Verwoerd dél-afrikai minisz­terelnök ellen. A megnyitó be­széd elmondása után a minisz­terelnök visszaült páholyába, majd egy-két perccel később egy fehérember kétszer rálőtt. Az egyik golyó a miniszterel­nök jobbszeme alatt hatolt be és arcának másik felén hagyta el a koponyát. A másik lövés — mint a későbbi jelentések mondják — a miniszterelnök közvetlen környezetének egyik tagját találta el. A merényletet kiskaliberű pisztollyal követték el. A merénylőt a rendőrség letartóztatta. Verwoerd-öt kór­házba szállították, ahol az or­vosi konzílium megállapította, A dél-afrikai rádió megszakít­va adását közölte a hírt, hoz­zátette, hogy a miniszterelnök állapota nem életveszélyes. Verwoerd csak tizennyolc hónapja tölti be a miniszter- elnöki tisztséget, ötvennyolc éves, volt újságíró és társada­lomtudományi professzor, poli­tikai körökben mint a faji megkülönböztetés fanatikus harcosát tartják számon. A március 30-án kihirdetett rend kívüli állapot életbelépése óta szombaton jelent meg először a nyilvánosság előtt. Meglepe­tést keltett, hogy a merényletet fehérember követte eh . Mint az AP londoni tudó­sítója jelenti, az angol fővá ros hivatalos köreiben nagy meghökkenést okozott a johan­nesburgi merénylet hfre. Az eseményt azonnal jelentették hogy azonnali műtét szükséges. I Macmillan miniszterelnöknek Herier sajtóértekezlete Washington (MTI) Herter amerikai külügyminiszter pén­teken sajtóértekezletet tartott. Foglalkozott a Genfben folyó leszerelési értekezlettel és a beterjesztett legújabb szovjet javaslattal. Azt állította, hogy az „nem tartalmaz semmi újat”i Hruscsov és De Gaulle múlt héten folytatott megbeszélései­nek tanulmányozása arra en­ged következtetni — mondot­ta Herter — hogy a májusi párizsi csúcsértekezlet napi­rendjén első helyre a leszere­lés kérdése kerülhet, de — hangoztatta — az Egyesült Ál­lamok számít rá, hogy Német­ország problémája és a vele összefüggő berlini kérdés is a napirenden lesz. Az értekezlet részvevői meg­kérdezték, helyeselné-e az Egyesült Államok az Adenauer féle „népszavazás” megtartá­sát Nyugat-Berlinben. Herter olajmérgezésben. Közülük több i nem adott egyenes választ. Azt mint hatezren megbénultak. I felelte, csupán annyit mond­Brit-Guyana nem elégszik meg a londoni tárgyalások eredményeivel London (MTI) Londonban véget értek azok a tárgyalások, amelyeket március 7-től 31-ig folytatott a brit-guyanai kül­döttség a gyarmat jövendő al­kotmányáról. Az angol kor­mány pénteken Fehér Köny­vet adott ki az értekezlet ered­ményéről és közölte, hogy Nagy-Britannia elvetette a guyanai küldöttség független­ség követelését, s helyette újabb alkotmányt ajánlott fel, amely 1961 augusztusára for­mális függetlenséget biztosíta­na a gyarmatnak. Ettől az idő­ponttól Guyana „új” alkotmá­nya szerint a főhatalom to­vábbra is az angol kormányzó kezében maradna. A gyarmat küldöttsége kény­telen volt elvben elfogadni a javaslatot, de kijelentette, hogy nem tartja kielégítőnek az értekezlet eredményeit. Cheddi Jagan, a Guyanai Népi Haladó Párt vezetője pénteken Londoniban nyilatko­zatot adott ki. Hangoztatja, hogy a Brit Guyana népe .-,va­lamennyi törvényes eszköz lat- bavetésével továbbra is har­colni fog a teljes függetlenség kivívásáért”. hat, hogy Adenauer nem ter­jesztette elő „hivatalos formá­ban” sem neki, sem a nyugati szövetségeseknek a népszava­zás tervét. Az atomfegyver-kísérletek megtiltásának kérdésével fog­lalkozva nem tartotta valószí­nűnek, hogy sikerülne tető alá ,hozni h;jrom hónapon belül az észlelhető atomfegyver rob­bantási kísérletekre vonatkozó szerződést, mivel „még sok részletkérdést kell kidolgozni”. Herter kijelentette, reméli, hogy a nyugati külügyminisz­terek kedden Washingtonban kezdődő stratégiai megbeszélé­se kikovácsolja a nyugati szö­vetségesek egységes álláspont­ját a csúcstalálkozón szereplő kérdésekben. De ha a megbe­szélés nem érné el célját — mondotta — a nyugati külügy­miniszterek május elején is ta­lálkoznak az isztanbuli NATO- értekezleten, majd közvetle­nül a csúcstalálkozó előtt Pá­rizsban. Herterhez kérdéseket intéz­tek arról, milyen formában juttatta kifejezésre Macmillan angol miniszterelnök, hogy Anglia nem helyesli az euró­pai közös piac (Európai Gazda­sági Közösség) védővám rend­szerének gyors életbelépteté­sét. Herter azt válaszolta, úgy­látszik, Macmillan tisztázta a washingtoni látogatáskor tett kijelentéseit idéző „pontatlan tudósításokat” és ezért nem óhajt a kérdéshez további megjegyzéseket fűzni. is, aki vidéki otthonában tölti a hét végét. A miniszterelnök utasította beosztottjait, lépje­nek telefonon érintkezésbe Anglia fokvárosa főmegbízott- jával. A BBC megszakította vala­mennyi rádiós és televíziós adását, hogy közölje a hírt. Angol körökben a helyzetet elemezve általában három kö­vetkeztetést vonnak le: 1. attól tartanak, hogy a mi­niszterelnök ellen elkövetett merénylet véres megtorlásra készteti majd a dél-afrikai kormányt és annak nacionalis­ta támogatóit. 2. a nacionalista megtorlás viszont csak súlyosbítaná az egyébként is rendkívül aggasz­tó politikai helyzetet, mélyíte­né a szakadékot a négerek és a fehérek között; 3. angol hivatalos körök amellett attól is félnek, hogy a négerek tüntetései a dél­afrikai kormány megtorló in­tézkedéseinek hatására foko­zódni fognak. A dél-afrikai helyzetet jól ismerő angolok bizonyos fokig szerencsés körülménynek tart­ják, hogy Verwoerd — hacsak ideiglenesen is — éltűnik a politikai színtérről. Ez lehető­vé teszi egy mérsékeltebb ve­zetés kialakulását, amelytől Londonban a helyzet „megszi­lárdítását“ remélik. Mikojan Kasszemnél Bagdad (TASZSZ) Mikojan, Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese szombaton felkereste Kasszem tábornokot, iraki miniszterel­nököt a hadügyminisztérium­ban. Mikojan és Kasszem szí­vélyes baráti beszélgetést foly­tatott. A szovjet vezető ellátogatott Nagib al Rubai dandártábor­nokhoz, az iraki államtanács elnökéhez is. Utána megkoszo­rúzta az Ismeretlen katona emlékművet. HANOI Mint a TASZSZ jelenti a Hanoiban tartózkodó szovjet ke reskedelml kormányküldött­ség tárgyalásainak eredménye­ként aláírták a Szovjetunió és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság 1960. évi árucserefor­galmáról szóló jegyzőkönyvet. Ennek értelmében a két or­szág árucsereforgalma ötven százalékkal lesz nagyobb, mint 1959-ben. Magyarország felé porfelhő vonul Bukarest (MTI) Pénteken, prilis 8-án, sűrű porfelhő ta- arta el a román fővárost és Duna egész lapályát a Kár­átoktól délre. A szokatlan »rmészeti jelenség következ­ében a nap kékes színben átszőtt, ami azzal magyaráz- a'ó. hogy a légkör rétegeiben . ö finom porszemek jobban isszaverték a sugárzásokat. Szombaton a porfelhő nagy­észt már elvonult a román fő­áros felől. A felhő Erdély dé­részét is érintve, Nagyvárad anyában Magyarország felé irt. de fő iránya Jugoszlávia. E jelenség Romániában más- or is előfordult már, főleg az szályos időszakokban. Káros atása azonban nincs, legfel- :bb a háziasszonyoknak okoz osszúságot és gondot a öoK er letörlése a lakásokban. BVSC—Budapesti Honvéd 2:2 (2:1) szönyi út, 14 000 néző, vezette: Tausz. Góllövők: Törőcsik II. (öngól), Nagy J„ Illetve Gillcz és Tichy. BVSC-támadásokkal kezdődött a mérkőzés, s már a 3. percben meg szerezte a vezető gólt a vasutas csapat. Csemal keresztlabdáját a menteni akaró Törőcsik II. a ka­pujából feleslegesen kifutó Faragó mellett a balsarokba jutatta. Ön­gól! 1:0. A 11. percben Borbély lövésszerű beadását Faragó csak a kapufa segítségével tudta men­teni. A Bp. Honvéd a 13. percben védelmi hibából egyenlített. Jobb­oldali támadás után a középre ívelt labdát a menteni akaró Fekete zavarában Gillcz elé emelte, aki hét méterről kapásból hatalmas gólt lőtt a léc alá. 1:1. A 17. perc­ben Ismét védelmi hiba következ­tében született újabb gól. Baloldali támadást vezetett a BVSC, a men­teni akaró Törőcsik II. Nagy J. elé tolta a labdát, a csatár elfutott és a kifutó Faragó mellett a kapu közepébe lőtt. 2:1. Szünet után a Honvéd vezetett rohamokat, s az 50. percben egyenlített. Tichy egy hátulról ka­pott labdával becsapta Feketét és tizenkét méterről á halsarokba vágta a labdát. 212. Az 58. perebén Fekete bomba szabadrúgását Fa­ragó ragyogóan szögletre védte. Később a másik óldalon Gillcz nagy lövése a felső lécet súrolva Vasas—Salgótarján 2:0 (1:0) Fóy utca, 15 000 néző, vezette: Farkas L Góllövők: Matesz és Ké- lccsi Unalma*, csapkodó Játék Jelle­mezte az első perceket. Inkább csak küzdelem folyt a pályán a két 18—os között, előbb némi salgó­tarjáni, majd később Vasas fö­lénnyel. A 23. percben Szilágyi I. és Matesz adogatott egymásnak, majd a balszélső kapuratört, el­húzta a labdát a kitörő Cserháti mellett, s a hálóba küldte. 1:0. Valamit élénkült az iram, a ven­dégcsapat Is támadott, de csak a 18-oslg jutott el, mert a piros- kékek védelme mindent tisztá­zott. Cserháti a 42. percben Szi­lágyi I. fejesét védte bravúrosan. A második félidőben nagy len­dülettel támadott a bányászcsapat, gólhelyzetet azonban nem tudott teremteni. A 71. percben a Vasas újabb gólt ért el. Szabadrúgás után Szilágyi I. mellel Kékesi elé tette a labdát, s a Jobbössivkötő tizenöt méterről a kapu Jobboldalába lőtt. 2:0. Az utolsó húsz percben csapko­dó, alacsony színvonalú volt • mérkőzés. A Sáisotofjá^tóbbet, 6 Jók: a védelem, abban Is első­sorban a fiatal Mészöly, Bundzsák, Kékesi és Farkas, Illetve Jánéslk, Menczel és Taliga. hagyta el a Játékteret. A játék színvonala közepes volt. A lelkesen küzdő BVSC — bár vé­delmi hibából szerezte góljait — megérdemelten Jutott az egyik ponthoz. Jók: Rendek, Göncz, Bárkártyl, Illetve Solti, Kotász és Gillcz. NB I. BAJNOKI TABLAZAT: A szómhatl két mérkőzés után a bajnokság állása a következő: 1. V. Dózsa 17 34:13 27 2. Ferencváros 17 4i:21 23 3. Vasas lt 32:22 23 4. Bp. Honvéd 1« 43:32 22 5. MTK 17 33:24 20 8. Tatabánya 17 32:18 19 7. Diósgyőr 17 35:22 16 8, Csepel V 16:22 16 9. Szeged 17 18:23 13 10. Salgótarján 18 21:26 13 11. BVSC 18 18:30 13 12. Szombathely 17 22:33 12 13. Dorog 17 19:SS 12 14. Pécs 17 20:36 11 Pécsi Dózsa I’.—K'skuqhslasi Dézsa 3:1 (2:1) Tüzér utcai pálya, 400 néző, ve­zette: Budán. Pécsi Dózsa II.: Vas — Bernáth, Kresz, Zboral — Lovlg, Győri-Klss — Szabó, Pleck, Csupák, Rádi, Szűcs. Edző: Molnár László. Kiskunhalas: Nagy — Répási, Molnár, Szcbenl — Nagy II., C6Ótl — Szekeres, Nedaluha. Hrubos, Ku csera, Puskás. Edző: Fólcz T. Gyenge iramban Indult a játék. A pécsiek belső Játékot erőltettek, Bök hibával, a vendégek hosszú előreadott labdákkal kísérleteztek. A hazai csapat már a 8. percben megszerezte a vezetést, Csupák pontös labdáját Pleck a kapust Is érintve i hálóba emelte, i;0. Ez­után is a hazaiak támadtak többet. A 25. percben Rádl beadása * ka­pufáról Pleckhez került, aki véd- hétetlenül a kapuba fejelte. 2:0. Majd Ceupák és Lovlg erős távoli, lövése Jelentett veszélyt, később Rádl hlbázótt jó helyzetben. A félidő befejezése előtt Vasnak egy rosszul kidobott labdája Hrubős­höz került, aki elég nenéz szögből a hálóba lőtte. 2:1. A II. félidő elején kiegyensúlyo­zottabbá vált a játék. A vendégek lelkesen, de sok szabálytalankodás sál harcoltak. A 80. percben egy gyors lefutás után Sz.ues is méte­res erős lövése alakította ki a vég­eredményt. 3:1. Góllövők: Pleck 2, Szűcs, Illetve Hrubos. Jók: Pleck, Lovlg, illette a közvetlen védelem. m is a Uötöz&Udy. iy em háborús történet következik, csupán a polgári 1 ' szemlélet által ápolt és nem kevés büszkeséggel val­lott „igazi" humanizmusról eszembe jutott valami. S ál­talában az emberségről, mert rendkívül érdekes dolog ez. A kommunista.. pártjával együtt vallja, hogy a szó legnemesebb értelmében emberséges, és így is van. Ebben az országban mindenki ismert a párt politikáját, amelyet alapjaiban áthat a kommunista emberség. Igen ám, de erre a polgárt humanista önmagában csendes töprengéssel csak ennyit mond: vajon én nem vagyok irgalmas és embersé­ges? Vajon a polgári humanizmus nem elvégezte-e évszá­zadokon át a társadalmi haladás által szabott feladatokat? A nagy polgári gondolkodók egyben nagy humanisták is voltak... Látszólag könnyű mindezekre azt mondani, hogy em­berség egyenlő emberséggel, csakhogy ez a szemlélet köz­ben észre se veszi, hogy a két humanizmus határai csak látszólagosan mosódnak el. Mert a gyakorlatban azonnal kiderül, hogy a kommunista és a polgári humanizmus kö­zött igen nagy a távolság. Nem akarok túlságosan távoli példákat emlegetni, bár érdemes lenne a polgári emberség eredőjéről, az egyház „keresztényi szeretetéről” néhány szót szólni, hiszen en­nek a szeretetnek, az egyháznak volt a világ első és egyet­len szervezett gyermekhadserege 1212-ben, amikor francia és német gyerekekből hadsereget szervezett és a szent­földre küldte, azzal a jelszóval, hogy a szent területet csak az ártatlan gyermekek foglalhatják vissza. A „hadsereg” nagy része még útközben elpusztult, a többi rabszolga­ságba jutott. De maradjunk csak a közelmúlt időkben. Ifi van mindjárt a két háború közötti Magyarország. Az utcasarkon egy koldus áll. Jön a polgári huma­nista. Tárcájába nyúl, kivesz két pengőt és a kalapba dobja. Tovább megy, és eszébe se jut, hogy a koldús a társadalom embertelensége miatt áll az utcasarkon, és neki éppen a társadalom rendszere miatt kell humanista meggyőződését gyakorolnia. A koldúsnak nincs munkája, nincs nyugdíja, tíz- és tízezer embernek nincs munkája? Ez meghaladja a polgári humanizmus korlátatait. Vágy a háború. A polgári humanista ott is embersé­ges. A sebesültet a kötözőhelyre viszi, mert humanista, de titokban arra is gondol, ha ő megsebesül, akkor őt se hagyják ebek harmincadjára a tüzvonalban. De arra nem gondol, hogy miért kell emberségesnek lennie, hogy há­ború van, és a háborút meg kellene akadályozni. Vagy a nagypolgár, a burzsoá, akinek kedvenc olvas­mánya szinte valamennyi humanista mű, humanistának is vallja magát, mert három társadalmi segélyező egyesület­nek tagja, de az üzemben, az üzletben, a munkásaival szemben ugye természetes, hogy nem gyakorolhatja az em­beriességet. Jó, jó — mondaná erre valaki, de ma nincs koldús, nincs aktív burzsoá, nincs háború. S vajon ez azt is jelenti egyben, hogy a polgári huma­nizmus a társadalmi változással együtt átalakult? Tévedés. Az emlegetett polgárt humanizmus korábbi képviselőinek egy része md nyugatról gyakorolja „emberséges együtt­érzését" velünk szemben — amire, úgy gondolom, vajmi kevés szükségünk van —, másik része megpróbálja át­venni a szocialista humanizmus normáit. De vajon nem ennek a „tiszta” humanizmusnak egyenes hajtása-e ma nálunk például a kozmopolitizmus? Csak szét kell nézni, éppen óz ilyen általános humanizmussal megáldott embe­rek lelkes hívei a nyugati imádatnak, sőt az „erdélyi” és más hasonló „gondolatoknakV. Hát akkor milyen a kommunista emberség? Hol vén ennek az emberségnek a lényege? Mindenben, ami ebben az otszágban a dolgozó emberek jávára történik. A koldús eltűnt az utcasarokról? A gyárak elől a mun­kanélküliek ezrei? A burzsoá is eltűnt a gyárák éléről Megszűntek a vagyoni kiváltságok, megszűnt mindennemű kizsákmányolás. A párt politikáját tizenöt év alatt a kom­munista emberség jellemezte, még akkor is, ha akadt né­ha olyan, aki eltorzította ezt az emberséget. S ezt az em­berséget pedig elsősorban úgy gyakorolta, hogy mindent megszüntetett ebben az országban, ami a dolgozó, becsü­letes emberek számára embertelen volt. Ahá, tehát a kommunisták osztályozzák az embersé­gei — mondaná rejtelmes mosollyal a polgári humanista Mást nem beszélve arról, hogy a polgári humanizmus at osztályozásban odáig merészkedett, hogy tízezer ember mellett csak tízzel gyakorolta az emberséget, de most más­ról van tíó. A kommunista emberség hitvallása, hogy az egyszerű becsületes, dolgozó emberekhez messzemenően humánul légyen, de ehhez mindenképpen kíméletlennek kell lenni az osztályellenséggel szemben. Csak így lehet a kommu­nista emberséges az emberekkell Ez a lényege a kommu­nista embetséghek, mert ha az osztályellenséggel tizenöt éven át nem lett volna kíméletlen, akkor ma nem lenni módjában, hopy emberséges legyen a dolgozó milliókkal S ezek a dolgozó milliók nyitott tenyérrel, alázatosan vár­hatnák á polgári humanizmus alamizsnáit. Vágy éppen a háború. Ha a kommunista emberséi ném lenne ilyen osztályharcos, szilárd elvi alapokon él‘ emberség, vajon enélkül elképzelhető-e, hogy az emberi ség alkotó nyugalmát annyi háborús kalandor között biz tosítani lehetne? Vajon ennek az újfajta, magasabbrendű emberségnek, osztályharcos szilárdságának nincs köze < gyarmati népek függetlenségi mozgalmaihoz? Ilyen összefüggésekben kell látni a kommunista em térségét. Azzal együtt, hogy tizenöt év alatt az országban a családban, az emberben mindjobban kialakultak eg, magasabbrendű humanizmus körvonalai. Csupán példaként, a szocialista brigádok szá­mos vállalása már ennek a humanizmusnak egy-egy apr hajtása, a gépek, szerszámok között alakul ki az újfaji emberi viszony. Mert az természetes, hogy a korábbi tár sadalom erkölcse, embersége szabályozta nagyjából az em berek közötti emberi normákat is. Ma is szabályozza, esd ellenkező az előjel. Természetesen nem arról van szó, hogy a polgári hi manizmus ma egyszerűen ellenséget jelent, mert ezt tani súlyos tévedés. A kommunista emberség nem veti 1 a korábbi humanista szemlélet legszebb hagyományait, az a humanizmus a mi viszonyaink, a mi feladataink kö­zött már kevés. Több kell, nemesebb kell, és egymáshr- való viszonyunknak éppen úgy tisztultabbnak. magamé rendűnek kéll lennie, mint ahogyan általában tisztvl*,r,h és magasabbrendű másfél évtizedes élétberénd-'z-Ssünk. iA sadaimi rendszerünk. TH1ERY ÁRPÁD

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents