Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-10 / 85. szám
1960. Április io. NAPLÓ s 145 radioaktiv sugárzások alkalmazásán alapuló műszert mulatnak ke a budapesti műszerkiállftáson A Földművelésügyi Minisztérium tanácstermében szombaton Magyari András miniszterhelyettes sajtótájékoztatón ismertette a május 10-én Budapesten megnyíló nemzetközi mezőgazdasági műszerkiállítés előkészületeit. A miniszterhelyettes elmondotta, hogy az öt szocialista ország által együttesen megrendezett vándor- kiállítás anyagát eddig Moszkvában, Varsóban és Lipcsében mutatták be nagy sikerrel. A kiállítás állandóan új gyártmányokkal gazdagodik. Az orszá cos mezőgazdasági kiállítás két legkorszerűbb pavilonjában megrendezésre kerülő kiállításon a Szovjetunió már négyszázkettő, a Csehszlovák Köztársaság kétszázhuszonöt, a Német Demokratikus Köztársaság százötvennégy, a Magyar Népköztársaság pedig kétezáznegyvenkettő műszerrel szerepel. Ezenkívül a kereskedelmi szervek a tudományos kutatókkal együttműködve a magyar gyártmányú műszerekből több komplett laboratóriumot is összeállítanak, így a kiállításon összesen mintegy ezerötszáz műszer látható. Kiemelte, hogy milyen gyorsan gazdagodik a radioaktív izotópok és sugárzások alkalmazásán alapuló műszerek cső portja. Ebben a csoportban Budapesten pedig már száznegyvenötöt állítanak ki. A kiállítás ideje alatt 18 tudományos előadás hangzik el és mintegy huszonöt mezőgazdasági szakfilmet vetítenek. Magyari András miniszterbe lyettes a továbbiakban átadta a lipcsei kiállításon nyert díjakat és elismerő okmányokat a műszergyárak képviselőinek. A városi rendelőintézet bővíti a szakrendelést Uj-Mecsekalján 1963-ban, Meszesen az ötéves terv során készül el az új rendelőintézet Alaposan megnövekedett a Városi Rendelőintézet forgalma az utóbbi években. Ezért a rendelőintézet vezetője, dr. Linka László igazgató-főorvos arra törekszik munkatársaival, hogy a rendeléseket arányosan elossza az egyes kerületekben addig Is, amíg az első és a harmadik kerületben felépítik az új rendelőintézeteket. — Jelenleg 423 szakrendelési órát tudunk biztosítani a város betegei számára — adott felvilágosítást az igazgató-főorvos. — De még hozzánk jönA beremendi Dózsa Tsz sertéstenyésztésének irányelvei I. Tenyészeti: hizlalás Termelőszövetkezeti gazdaságunkban valamennyi állatfaj tenyésztésének megszervezését alapvetően a következő három elv irányítja: 1. Törekszünk arra, hogy a belföldi és a külföldi piac által leginkább igényelt terméket (tejet, húst, tojást) állítsunk elő — a lehető legjobb minőségben. 2. Felkutatjuk gazdaságunk nyújtotta valamennyi lehetőséget, azokat minél jobban igyekszünk kihasználni, — ugyanakkor azonban az egyes tenyésztési ágak méreteinek megszabásakor gondosan ügyelünk arra, hogy „ne nyújtózkodjunk tovább, mint ameddig a takarónk ér”, azaz ne tartsunk több állatot, mint ameny- nyinek igényét maradéktala- Hűl ki tudjuk elégíteni. 3. Végül nem tévesztjük szem elől a gazdálkodás jövedelmezőségének fontosságát — még most a felfejlődésünk, a nagyobb beruházások idején sem. Az alábbiakban röviden arról szólunk, hogy ezeket az általános irányelveket hogyan érvényesítjük a sertéstenyésztésünkben: Abból kellett kiindulnunk, hogy az igények megváltozásával a hús- és nem a zsírtermelés fokozásának szükségessége lép előtérbe, hazánkban is úgy, mint világszerte. Kézenfekvő, hogy a tenyésztendő fajta eldöntésekor választásunknak a magyar fehér hússertésre kellett esnie. Nem okozott gondot a típus eldöntése sem! Közismert, hogy a hazai fehér hússertésállomány típusában nem egységes. Vannak benne rövid lábú, — mély, hengeres mellkasé, — széles vállú, hátú, — rövid fejű, — turcsi orrú, — vastag, rövid nyakú egyedek (az ún. sonka-.típusúak), amelyek korán kezdenék zsírosodéi és elég lassan nőnek. Ez a típus jó lehet „konyha-malacnak”, de semmi esetre sem tartjuk kívánatosnak nálunk korszerű mezőgazdasági nagyüzemben. Mi a magyar fehér hússertés ún. bacon (békn)- típusának tenyésztését határoztuk el, mely gyorsan nő, «húsra hízik”, későn zsjroso- dik. szapora, a takarmányt pedig igen jól értékesíti. Az ilyen sertés igen hosszú törzsű, a feje. nyaka, megnyúlt, — mellkasa az előbbiéhez képest sekélyebbnek látszik, mert hosz- szabb lábak vannak alatta, — és bár az egész sertés — különösen süldőkorban — kifejezetten nyurga, a „sonka-parti” Wégis jó. A bacon-tipusú fehér hússertés^ azonban — ahhoz hogy kitűnő képességeit ki is tudja rejteni, elég nagy igényeket tárna«'* a ?rm nv m;nös?ge Kit?]' Mindenekelőtt sok és “«üogiaüag értékes fehérjét kíván meg, melyet csak az ún. állati eredetű takarmányokban tudunk számára biztosítani. Ilyenek: húsliszt, halliszt, lefölözött tej, vér, vérliszt, töpörtyű, stb. Ezekből azonban gazdaságunknak nagyon kevés áll rendelkezésére. Lényegében — ezen a téren — másra nem is támaszkodhatunk, mint napi 600—700 liter tejipari melléktermékre (lefölözött tej, savó, stb.). Fehér hússertés-állományunk nagyságát ez szabja meg. Eggyel sem tartunk több kocát, eggyel sem hizlalunk több hússüldőt, mint amennyinek az igényét ezzel a fehérjemennyiséggel maradéktalanul ki tudjuk elégíteni! Jól tudjuk hogy ha a hússertést szűkösen és nem neki való takarmányokon tartják, az nem takarékosság, hanem ráfizetés! Jól ismerjük azt az igazságot is, hogy a kultürfajták kedvezőtlen viszonyok között még a pri mitív fajtáknál is rosszabbul termelnek. A rendelkezésünkre álló biológiailag értékes fehérje-bázis kereken 1000 hússertés meghizlalására elegendő. A hízóanyagot magunk állítjuk elő. Jelenleg 51 fehér hússertés kocánk van, az idén ki fogjuk egészíteni 80-ra. 80 koca között még egy darabig sok lesz az előhasi, ezért nem Is számítunk szaporulatként többet, mint egy évre, kocánként 12 választott malacot. így jutunk évenként 1000 malachoz. — Egyelőre nincs is szándékunk a 80-as kocalétszámot növelni, — az egy kocára eső átlagos szaporulatot viszont annál inkább! (Ezzel párhuzamosan persze majd növelni kell az értékes fehérje-takar- mánykészletünket is!) Az 1000 hússüldőnek 110 kg- ra történő meghizlalásához legfeljebb 40—45 vagon abrakot fogunk felhasználni. Három és félezer holdas termelő- szövetkezetünknek azonban a sertéstartása kereken 110 vagon abrakja van (55 vagon kukorica, 40 árpa, 8 bonsó, 7 lucemaliszt). Ez a kocatartáson felül még további 1000 sertés meghizlalására elegendő. Ez az ezer hízó azonban nem lehet hússertés, mert nem áll rendelkezésére elegendő fehérje. Ha ez is hússertés lenne, ugyanazt a fehérjemennyiséget egy állat helyett kettőre kellene szétosztani, s így egyik sem hízna kielégítően, mindkettőnek tetemesen le- romlana a takarmányértéke- sitése. Ezért olyan hizlalási formát kellett választanunk, amelynek során kevesebb fehérjére van szükség, s ez csaknem kizárólag növényi eredetű is lehet. Ilyen a keresztezett sertések tőke súlyra (kb. 120—130 kg- ra) történő hizlalása. Ezért tartunk — a fehér hússertéseken kívül olyan kocaállományt is amelynek egyedüli célja jó keresztezett liízóaryag előállítása Ilyen kocánk 70 van. Az állomány túlnyomó többségében a tsz régi, berkshire jellegű kocáiból áll, melyeket mangalica kannal búgatunk. Ma még van ezek között nem egy olyan koca is, amely faj- tátlannak minősül, de egyelőre nem szándékozunk kiselejtezni, mert jó nevelő, sok és jól hízó malacot nyerünk tőle, s nekünk nagyon sok malacra van szükségünk! Ami a siildőztetés kérdését illeti, erről röviden annyit, hogy csak tenyészser- téseinket járatjuk rendszeresen legelőre, hízó fehér hússertéseinket egyáltalán nem süldőztetjük. (Ez persze nem annyit jelent, hogy a takarmányozás és tartás természet- szerűségének fokozására közeli pillangós legelőre esetenként ezeket is ki nem hajtjuk!) Nem zárkózunk el azonban attól — ha jó alkalmi legelő kínálkozik —, hogy keresztezett hízóinkat növendék-korukban oda kihajtsuk és ezáltal csökkentsük a „zsákból etetés” mértékét. ügy látjuk, hogy kétféle kocaállomány és a sertéshizlalásnak e két egymástól élesen elkülönülő módozata biztosítja termelőszövetkezetünkben jelenleg s a közeljövőben a legna gyobb mennyiségű (a közösből 40—60 q élősúly/100 kh) és legjobb minőségű hízott sertést, tagságunk számára pedig a leg több jövedelmet. Ez az út vezet — meglátásaink szerint — állományunk nemesítésében is a leggyorsabb előrehaladáshoz. Az ennek érdekében alkalmazott tenyésztéstechnikai módszereinkről a legközelebbi alkalommal fogunk írni. Dr. Fekete Lajos egyetemi tanszékvezető docens, a beremendi Dózsa Tsz állattenyésztője. nek rendelésre a pécsi és a pécsváradi járás betegei is, mert számukra még nem építettek korszerű szakrendelőt. Az említett szakrendelési óraszám éppen ezért kevés és zsúfolttá teszi nemcsak a központi rendelőt, hanem a peremvárosokban most meglévő kis rendelőhelyiségeket is. Ezért kértük az egészségügyi minisztert, hogy még 36 óra szakrendelés bevezetését engedélyezze. — A bővítéshez az anyagi eszközökön kívül valószínű szükség lesz az orvoslétszám növelésére is. — Feltétlenül. De Ilyen szempontból nem lesz fennakadás, mert az egyetemről kapunk „utánpótlást”; Van elegendő belgyógyászunk, sebészünk, röntgenorvosunk. Az ideggyógyászatra is ikapunik most egy fiatal orvost. Igaz, hogy az ortopédiára és a szemészetre is elkelne az új szakember. Felszerelést kapunk rendszeresen, a berendezésünk megfelel a korszerű követelményeknek, csak a helyünk nagyon kicsi és a jelenlegi székháziunk már egyébként sem alkalmas arra, hogy zavartalan legyen a munkánk. Nagyon kicsik a váróhelyiségek. — Mikorra várhatjuk az első és harmadik kerületi rendelő- intézetek felépítését? Az első kerületit a második ötéves terv végrehajtása során építik fel Meszesen, a harmadik kerületit pedig a tervek 6zerint 1963-ra. Ezeket már úgy hozzák létre, hogy sokkal tágasabb helyiségek, folyosók várják a betegeket, Tisztaság Néhány napja résztvett&m egy értekezleten, A megbeszé lésen egyetlen napirend szerepelt: a tisztasági mozgalom. Áprilist tisztasági hónapnak nyilvánították, s az ezzel kapcsolatos feladatok megbeszélésére ültük körül az asztalt. Sokféle tanácskozásnak vol tam már tanúja, most mégis valami szokatlant láttam. Végignéztem a résztvevőkön. s megállapítottam: a megjelentek több mint fele — nő. Nos, az jó dolog, ha a tisztasági mozgalom feladatainak végrehajtásából ennyi nő akarja kivenni részét — gondoltam. Mert a családban is a nőre hárul a lakás tisztaságáért végzett munka s valljuk be: egy lakásba belépve, azonnal megállapítható, hogy lakik-e ott asszony, vagy sem. A tiszta bútorok, térítők, a nők kezét dicsérik. Mi férfiak egy kicsit rendetlenek vagyunk... Lásd a legény lakásokat. (Csak akkor vannak rendben, ha női látogatót vár nak...) Nem firtatom most azt, hogy azok a nők, akik résztvetlek az értekezleten, menynyit valósítottak meg a feladatokból, mennyivel járultak a város tisztaságához. Valószínű, ők megtették a magukét. Most talán azoknak a figyelmét hívnám fel, akik — nem voltak ott a megbeszélésen. Mert hiába akar 20—30 ember tisztaságot, ha több ezren nem vesznek erről tudomást. Ebben a városban is nők vannak többségben, s szokás mindenben a többség véleményét kikérni Mert a kisebbség (a férfiak) erőlködik a tisztaság városunkúgylátszlk hiába immár évek ófa megteremtéséért ban. Eddig mi férfiak akartunk tenni valamit a tisztaságért s ehhez kértük a nők segítségét. Hasztalan volt az erőlködés. Csináljuk most megfordítva. Bízzuk a tisztaságot a nőkre s a nők kérjék a férfiak segítségét. Hátha ez sikeresebb lesz. Engedjék meg a nők. hogy a férfiak nevében — segítő- készségünk első bizonyltókt- ként — néhány javav’at'al éljek. A házmeslernők, ha. más elfoglaltságuk nincsen — naponta takarítsák fel a lépcsőházákat. Ugye nem megvalósíthatatlan javaslat ? Amúgy is kötelességük. A másik: az autóbuszokat takarító nők lehetőleg ne a Széchenyi és a Kossuth térre söpörjék a buszból a szemetet. A háziasszonyok ne a kapualjakba öntsék a hamut, a konyhai hulladékot. Aztán az sem ártana, ha néha az intézmények, hivatalok, Üzemek ablakait is megtisztítanák. Hát tessék asszonyok, lányok, mutassák meg, hogy amikor kézbe veszik városunk tisztaságának felelősségét, eddig soha nem látott „ragyogó hónapok“ köszöntének ránk. Szeretnénk, hogy azt, amit mi évek hosszú során megoldani nem tudtunk, a nők most megvalósítanák. Elvégre önök vannak többségben . i j Nem? GARAY FERENC Hatszáz gépkocsivezetőt képeznek ki évente Pécsett Vasárnapónkint több mint százan teszik le a gépkocsivezetői vizsgát, — Autóipari lechnikum lesz Pécsett? A váróé minden pontján találkozunk vélük. Höl a főútvonalak mentén, hol pedig valamelyik mellékutcából bukkannak ki lépésben haladva, ök a KPM Pécsi Autóközlekedési Tanintézetének hallgatói. Sokan nem tudják, hogy az intézet milyen fontos szerepet tölt be. Innen kerülnék ki a gépkocsivezetők, a gépkocsi - előadók és a garázsmesterek a különböző vállalatokhoz. A Pécsi Autóközlekedési Tanintézet 11 éves fennállásra tekint vissza. Ez alatt az Időszak alatt több ezer gépkocsivezetőt neveltek. A tanintézet munkája három fő területre oszlik. A gépjárművezetésre, a különböző szak tanfolyamokra és a gépjármű- vezetői vizsgáztatásokra. A terv szerint évente 600 gépkoyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyyy JteAuií* A Baranya megyei Kiskereskedelmi Vád. Komlói 305. Mohácsi 200. Siklósi 202 boltjaiban minden méretben kaphatók 30 literes 305. 35 Ft-tól, 499 literig 2.265.70 Ft. 2888 celvezetőt képeznek ki 130—150 fős turnus jkban. Egy ilyen gépjárművezetői tanfolyam 10 hetes. A hallgatók korszerű tantermekben tanulnak a Széchenyi Gimnáziumban és a tanintézet központjában, ahol a legrégibbtől a legújabb típusú gépkocsinak minden szemléltető anyaga és metszete megtalálható. Hogy a magángépkocsikkal rendelkezők se maradjanak el a hivatásos gépkocsivezetők színvonalától, bevezették a magán-gépkocsivezetői tanfolyamot, melyet öthetenként rendeznek. Egy-egy Ilyen tanfolyamon 40—50 fő vesz részt. Szombati és vasárnapi napokon tartják az előadásokat, valamint a vezetést, hogy e- miatt a munkából kiesés ne legyen. Április közepén háromhónapos gépkocsielőadói tanfolyamot Indítanak, körülbelül 50 fő részére. Az autóvillamossági tanfolyam és a diesel adagoló és porlasztó tanfolyam ra különösen nagy az érdeklődés. Az előbbi már beindult 65 fős létszámmal, és már a tanfolyam vége felé közelednek. A háromhónapos időszak végeztével azonnal megkezdik a következő turnus oktatását. A dieseladagoló és porlasztó tanfolyamot, bár az érdeklődés nagy, csak a második félévben tudják megkezdeni. A felsőfokú gépjárművezetői tanfolyamót .ami egyben garázsmesteri képzettséget ad, eddig csak Budapesten tartották. Jelen pillanatban a központ engedélyével Pécsett is beindítják 7 hónapos időtartammal. A felvételi vizsgák most folynak és körülbelül 70 fővel meginduló oktatási időszak április közepén kezdődik. A középfokú gépjárművezetői tanfolyamot pedig a II. félévben indítják be. Minden tanfolyamon komolv politikai oktatás folyik. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt időszak hoz viszonyítva az intézet sókkal jobban törődik a hallgatók politikai nevelésével. Nemcsak jó szakemberek kerülnek ki a tanintézet egyes tanfolyamairól, hanem politikailag szélesebb látókörrel rendelkező gép kocsivezetők, Az iskola másik profilja a megyében folyó összes gépjárművezetői vizsgáztatások lefolytatása. Vasárnaponként körülbelül 100—150 ember vizsgázik személygépkocsiról, tehergépkocsiról, motorkerékpárról, traktorról, stb. Jelenleg csak a tanintézetből 472 fő vár ebben a hónapban vizsgára. Az iskola gépkocsiállománya is megnőtt az 1959-es évhez viszonyítva. A múlt évi Őt személygépkocsi és tehergépkocsi ebben az évben már tizenhatra szaporodott. A Renault gyártmányú személygépkocsikat pedig folyamatosan lecserélik újfajta Moszkvicsokra.1' A tanintézet igen jó oktató gárdával rendelkezik. Jelenleg az Iskolának 20 gyakorlati és 21 elméleti oktatója van. Tev- vezik, hogy Pécsett saját erőből megszervezik az autóipari technikumot, amely egyelőre csak Budapesten működik. Még néhány szót kell szólni a tanintézetben végzett hallgatók elhelyezkedéséről. Sok hall gató nem tud munkát vállalni, mivel a legtöbb vállalat csak kizárólag „gyakorlott“ gépkocsivezetőket vesz fel. Ez pedig az egyik munkahelyről a másik munkahelyre való vándorlásra ad okot, mert a gyakorlott gépkocsivezetők „oda mennek, ahol többet fizetnek“ jelszót tartják a helyesnek. Jó volna, ha a különböző szállítási vállalatok, mint például az AKÖV, az ÉPFU és MÁVAUT visszaállítanák a segédvezetői státuszt és így az Iskoláról kijött fiatal gépkocsi vpzetik problémáját is orvosolnák. Fertői Miklós
