Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-07 / 82. szám

NAPLÓ I960. ÁPRILIS 7. ÖT ÉV TÁVLATÁBÓL. * • Pásztortánc f,Az új út mindig göröngyö­sebb a réginél, nem kitaposott és több ismeretlenséget rejt magában. A fiatal koreográfus bátran vágott neki a feladat­nak, i a fiatal táncosokkal együtt jót alkotott. Lelkes kez­deményezésük, az új célért va­ló igyekezetük megteremtette a jó előadásdkra jellemző meg­hitt légkört, További sdk si­kert a szerencsés kezdemény- zéshez Több mint öt éve, hogy Rá­bai Miklós, az Állami Népi Együttes vezetője így köszön­tötte a fiatal, szárnyalt bonto­gató Mecsek Együttest. így kezdődött, és ma öt év távla­tából minden túlzás nélkül megállapítható, hogy a vidéki együttes az ország egyik leg­jobb táncegyüttese. Ez az út ami idáig vezetett nem volt nehézségektől, problémáktól mentes, öt év öröme és bánata elevenedik fel, mikor a múlt eredményeiről és a jövő ter­veiről beszélgetünk Simon An­tallal, az együttes vezetőjével, — 1955-ben sokan merész, de nem lehetetlen kezdemé­nyezést véltek felfedezni tánc­csoportunkban. Fiatalok va­gyunk, így nem ijedtünk meg az előttünk álló nehézségektől. Együttesünk tagjai fiatal mun­kások, értelmiségiek, de töké­letes az egyetértés. Ez sike­rünk egyik titka. A városi ta­nács is észrevette azt a töret­len lendületet és lelkesedést, ami fiataljainkat jellemezte és jellemzi. Minden támogatást megadott részünkre. Elkezdő­dött a próbák hosszú sora Itt is nehézségekbe ütköztünk, mert sokan vannak, akik mun­kaidejük miatt nem tudnak minden próbán megjelenni. Az adott erőt, hogy tudtuk azt, munkánk eredmény« a siker, nem maradhat el. 1955 novemberében léptünk először a nyilvánosság elé a székely népmeséből készült „Csizmás Jankó“ című tánccal. Fontos feladatnak tartottuk és tartjuk ma is, hogy tánc­játékainknak legyen mondani­valója. Ezt a célt elértük. „A három szólista kifejező tánca elénk vetíti a székely falu gaz­dag és szegény legényeinek osztályharcát, s egyben sze­relmi versengést is ugyanazon lányért.“ — így írt akkor a kritikus első szereplésünkről. Ezzel a műsorral sikerült meg­lepni a pécsi közönséget. A következő bemutatkozás­hoz már tudtunk magunknak mércét állítani. Azt a felada­tot tűztük ki, hogy előadandó ■zámaink ne lemásolásai legye­nek más együttesek táncainak, hanem önálló legyen koreog­ráfiái és zenei szempontból is. Az együttes lassan kezdte ki­forrni magát. A nézők észre sem vették, hogy ezek az em­berek, akik szórakoztatják őket, nem hivatásos táncosok, hanem dolgozó emberek, akik napi munkájuk után a tánc szeretőiétől fűtve egyre jobban és simábban táncolnak. A fordulat éve — ha szabad így mondani — 1858 volt. — Nemzetközi táncfesztivált hir­dettek Gyulán és erre már a Mecsek Együttest is meghív­ták. A meghívás már kötele- pettsegekkel is járt, A szakem­berek ismertek már és nyílván jó szereplést és nívós számokat vártak. Nyugodtan elmondhat­juk, hogy nem is maradtunk adósak. A hazai együttesek közül talán a legnagyobb si­kert mi arattuk. Az Esti Hír­lap így számolt be a fesztivál­ról: „A hazai csoportok közül különösen megnyerte a nézők és szakemberek tetszését a pécsi „Mecsek“ művészegyüt­tes Kecsketánca. A táncba, mely nem annyira csillogó külsőségeivel, mint inkább Bci- fejező erejével hatott, a Pécs környéki csángók egyik mép- szdkását dolgozták fel." így jutottunk fel alig három év alatt az ország legjobb együttesei közé. A feladatok egyre nehezebbé váltak. Most már az a cél vezetett bennün­ket, hogy megálljuk helyünket tünk« mert nevünket mAr fémjelezte a gyulai siker. Igen érdekes, hogy a Me­csek művészegyüttes az egyet­len vidéki csoport, amelyik már megalakulásától kezdve tematikus táncokat ia mutat be nagy sikerrel. A tematikus tánc új, gazdag lehetőségeket nyújt követőinek, így az együt­tes úttörő munkát is végzett. Megismertette és megszerettet­te ezt az új műfajt vidéken is így arattunk nagy sikert a „Falu végén kurta kocsma“ című táncjelenettel. — Úgy tudjuk rövidesen Jugoszláviába látogat az együt­tes. Mit jelent számukra ez a külföldi vendégszereplés? — Együttesünk nem először szerepel külföldön. 1958-ban szerepeltünk már Jugoszláviá­ban, már nem lesz lámpalá­zunk. Az előadandó számokat pagy körültekintéssel válogat­tuk össze. Előadjuk többek között a „Falu végén kurta kocsma“ című táncjelenetet, a Hunyadi palotást, Baranyai délszláv táncgyűjteményt. Re­méljük, hogy hasonló sikerrel mutatkozunk be a jugoszláv közönségnek is mint az ittho­niaknak. Az együttes elismerését je­lenti az is, hogy öt éves ju­bileumuk alkalmából vezető­jét a Szocialista Kultúráért kormánykitüntetésben részesí­tették, az együttes két tagja Jankovich Erzsébet és Benkő Antal miniszteri dicséretet kapott eddigi kiváló alakítá­sáért Jósolni igen nehéz és azt mondják háládatlan feladat. A kivétel azonban erősíti a sza­bályt és ilyen kivétel volt Rá­bai Miklós jóslása is, mert a fiatal koreográfus a fiatal tán­cosokkal valóban jót alkotott és ma már nemcsak szeren­csés kezdeményezésről, hanem sikeres folytatásról is beszélhe­O0OO0OOO0000OOOOOOOOOG5 Postás újítókiállítás és híradáslechnikai bemutató isssBíir A Pécsi Postaigazgatóság és a Postások Szakszervezetének Pécsi Területi Bizottsága a Honvédelmi Sportszövetség székházéban Postás Újító Ki­állítást és Híradástechnikai Be­mutatót rendez. Az ünnepélyes megnyitó április 9-én de. 12 órakor lesz, melyet Garamvöl- gyi Miklós elvtárs, postaigaz­gató tart. A kiállítás megtekint­hető április 18-ig naponta de. 10—13-ig és du. 15—19 óráig. A kiállítás országos jellegű, melyen bemutatásra kerülnek a Pécsi Postaigazgatóság kerü­letének újításai, a Budapesti Posta szerveinek jelentősebb postai és híradástechnikai újí­tásai. Ezenkívül bemutatásra kerül a posta-múzeum repre­zentatív anyagának felhaszná­lásával a hírközlés fejlődése egészen a televízióig. A kiállí­tás érdekessége lesz a Totó- Lottó bemondó-berendezés be­mutatása működés közben. Egyébként a kiállítást, működő híradástechnikai berendezések bemutatása és híradástörténe­ti keskcnyfllmek vetítése teszi változatossá. * Április 14-éa 11 árakor dr. Vajda Endre postafőtanácsos, a Postamúzeum vezetője „A kiputól a televízióig” címmel postatörténcti előadást tart. Az előadást irástörténeti dokumen­táció és a posta régi kürtjeiéi­nek bemutatása egészíti ki. A kiállításon alkalmi posta­hivatal működik és a feladott küldeményeket alkalmi kelet­bélyegző-lenyomattal látja el. Széchenyi téren. — A FŐISKOLÁSOK ES EGYETEMISTÁK kulturális seregszemléjét április 9-én és 10-én délelőtt tartják meg a KISZ és Szakszervezetek Doktor Sándor Művelődési Házában, 0OOOOOGO0OOOGOOOOOOOOO Gógl Attila Nemcsa!( a lagsái, li asm a veietőség fele is nö a beieslai Ú| Élet Tsz-ben NPHMp A gyulai siker s Kecske-tánccal. A baranyai termelőszövet­kezetek tagjainak mintegy 44 százaléka nő. A vezetésben azonban — a sols helyütt még élő, maradi nézetek miatt — megközelítően sincsenek ilyen arányban képviselve a lányok és aZ asszonyok. Helesfán a közelmúltban bátran szakítot­tak a szövetkezeti gazdák a nők lebecsülésének és háttérbe szorításának helytelen felfogá­sával. A.z Uj Élet Termelőszö­vetkezetben, amelyhez a tél folyamán az egész község dol­gozó parasztsága csatlakozott, körülbelül fele-fele arányban dolgoznak nők és férfiak. A vezetőség újjáválasztásakor a tagság a nők iránti megbecsü­lésének adott kifejezést, ami­kor asszonyt — Romvári Fe­rencnél — választotta meg el­nökül. Az intéző- és ellenőrző bizottság nyolc tagja közül há­rom lett r>ő, s közülük került ki mind a négy munkacsapat vezetője is. A mintegy nyolcszáz holdas termelőszövetkezet elnökinője egyébként tíz esztendeje dol­gozik már a közösben, így igen jól ismeri a nagyüzemi gazdálkodás minden problé­máját. Több évig volt párttit­kár a faluban és ennek kö­szönhető, hogy személy szerint is közel került az emberekhez, megismerte életüket és így se­gíteni tud nekik ügyes-bajos dolgaikban. Van a közös gaz­daságnak két tagja, akik szá­mára Romváríné több mint el­nök: a fiai. A 20 éves Ferenc traktorosként, a 18 éves Lajos pedig fogatosként dolgozik a termelőszövetkezetben. A női elnök, a női vezetőségi tagok és a női munkacsapat-vezetők irányítása — tekintve a sole asszony- és leány-tagot — ked­vezően befolyásolja az Uj Elet Termelőszövetkezet munkáját. A növénytermelésben, ahol zö­mében nők dolgoznak, már el­végezték az időszerű tavaszi munkákat és jelenleg a cukor­répát vetik. Most osztják fel a tagok között a szőlőterületet, okosan és körültekintően, úgy, hogy a tagok is jól járnak és a közösnek is haszna legyen a szőlőből. — A SZEGEDI PEDAGfr GIAI FŐISKOLA nyolcv»» tagú énekkara, amely ctld'l már kétszeres országos fül*’ kólái díjat nyert, április Pécsre érkezett. Az énekké április 7-én a Pécsi Bőrgyá1“ ban, április nyolcadikén P*- dig a DÉDASZ-nál, a MuF kásakadémia hallgatói részód íutalonunűsort ad a TIT széf vezésében. — PÉCS VÁROS in. kerü­leti tanácsának végrehajt bizottsága április 7-én, csü­törtökön tart ülést. A III. ke­rületi tanács második ne­gyedévi munkatervét tárgyal­ják meg. — SZÁZTIZEKKÉT FEh HÚSVÉTI LEVELEZŐLA­POT hoznak forgalomba e év húsvétján a papírboltot A levelezőlapokat 40 fillért ártól 1,20, illetve 2 forinti vásárolhatják meg a jókíváf1 Ságokat küldők, A a forinti húsvéti levelezőlapok fóti lapok, amelyek tizenhat mi iával készültek. — A PÉCSI DÓZSA NB H es röplabda-csapata 3-án 1 4-én felszabadulási villán) tornán vett részt Budapes­ten, melyen harmadik hely® zést ért el. — A HAZAFIAS NÉP FRONT körzeti bizottságai‘ nak választó gyűlései ápriP 20-án kezdődnek meg Pécset és 29-én fejeződnek be. - gyűléseken megválasztják 1 körzeti bizottsági tagoké valamint a kerületi küldött*' két a Hazafias Népfront W rüleli küldöttértekezletére. öregmeszesl bányász nyugdíj*! es. p. vezetősége nyugdíjas tagi*1 BERKE5I ANDRÄS: (20) — Nem sokat — válaszolta Kocka. — Úgy látszik nagyon bonyolódik a dolog. A száza­dos megint ott ült. A lány futólag beszélt vele, de aztán váratlan dolog történt, ivott, és vagy tényleg lerészegedett, vagy csak imitálta. Éva egy idő után beszélt Vildmann-nal. Eltűnt, majd ismét visszatért, de már átöltözve, és leült a fiú asztalához. — Megállapítottátok, hogy kicsoda a fiú? — Még nem tudom — mond­ta a főhadnagy, — de a figye­lők rajta vannak. — Folytasd — szólt az alez­redes, és ceruzájával valamit feljegyzett. — Taxival mentek. Sónyl Eva a fiút felvitte lakására. Tíz perc múlva újból az utcán volt, és egy másik taxival visz- szament a Liliomba. Egy óráig tartózkodott bent, majd Vild­mann-nal együtt a férfi laká­sára mentek. A lány ott töl­tötte az éjszakát. — Értem — mondta elgon­dolkozva az alezredes. Felállt, és sétálni kezdett, «■« Am ügy eaurt Uml át még fogalmunk sincs, ki az a Frédi. — Lehet, hogy ez az Isme­retlen fiatalember? — kérdez­te elgondolkodva Kocka. — Hány évesnek nézett ki? — Húsz és huszonöt között lehet — válaszolta a főhad­nagy, — Nem a mi emberünk — mondta határozottan Cselei, — A felderítő tiszt jelentése szerint Frédi negyven év kö­rüli, külföldi, aki tökéletesen beszél magyarul. Müveit, intel­ligens. A háború alatti évek­ben az angolok istanbuli ej:po- zituráját vezette .,. — Elhall­gatott, majd kis idő múlva folytatta. — Nem baj. Előbb- utóbb ráfutunk a lányon ké­részül. Kopogtak. A titkárnő lépett be, kezében egy jelentéssel. — Alezredes elvtárs, a „B“- csoport sürgős jelentése, — Köszönöm — mondta Cselei, és átvette a jelentési. Gyorsan átfutotta. — Olvasd el — nyújtotta Kockának at írási, „A> ismeretlen fiatalember olvasta Kocka — Sanyi íva tea két perckor távozott. Gyalog át­ment a Margllhidon, és a Már­tírok útján végighaladva, a MalinovsZkij fasor 17. szám alatti házba ment. Nevét meg­állapítottuk. Krasznai István, negyedéves orvostanhallgató, Pár hete távolították el fegyel­mi úton az egyetemről...“ Kodka felnézett az írásból, —• Tudod ki az a Krasznai? — kérdezte az alezredes. — Nem — felelte Kocka. — Ha jól emlékszem, erről a fiúról jött valami bejelentés az egyetemről. — Cselei beszó- litotta a titkárnőjét. — Klári, legyen szives ho­zassa le a Krasznai-anyagot. Pár perc múlva már az al­ezredesnél volt Krasznai anya­ga. — Igen. Ez az! — szólt az alezredes, és belemerült az ol­vasásba. Halkan füttyentett. — Ez egyfe érdekesebb — mond­ta és tovább olvasott. Mikor befejezte, megszólalt: — Koc­ka, ez igen komoly dolog. Ez a Krasznai Holub első munka­társa. Az apja nyilas volt. 1944-ben 'külföldre szökött. A fiú az életrajzában letagadta apja nyugatra távozását. Ho­lub, a kísérlet, Frédi, Sónyi Éva... Nagyon érdékes... Ide­figyelj, Kocka — mondta egy kis idő múlva. — Te személye­sen vedd kézbe az ügyet. Ma­radjatok a fiún és Éván. Min­den kapcsolatot azonnal lenyo­Világos? Vnr- ♦ részére 8-án du. 6 órakor a sz*' Értettem felelte oc . bolcsl pu^n icultúrotthonban tag ka es felállt. : gyűlést tart. * István két napig nem moz-1 dúlt ki a házból. Jóformán | alig evett valamit. Teljesen» kilátástalannak látta a hely- ♦ zetét. Semmi kedve nem volt, 5 hogy elmenjen valahová se-1 gédmunkásnalk. Már arra gon- ♦ dőlt, hoay öngyilkos lesj. Egy­re sűrűbben jutott eszébe édes­anyja. Aludni sem tudott, csak hánykódott. Zaklatott álmában Évát látta, és ilyenkor őrült vágy fogta el a lány után. Nem volt ex szerelem, egysze­rűen testi vágy csupán, mely az ilyen idegállapotban fel­színre tör. De vágyódott Esz­ter után is, a )óbarát után, hogy elmondja neki kínzó gon­dolatait. Második este már nehezen bírta tovább. Valakivel beszél­nie kell, mert beleőrül. Eel alá sétált szobájában. Odaállt az ablakhoz. Az eső vigaszta­lanul zuhogott. Az úttest túl­oldalán egy alacsony, esőkabá­tos férfit pillantott meg. Ép­pen jött egy villamos, de a férfi nem szállt fel. — Úgy látszik, a kislányt várja, — gondolta István, és kesernyé­sen elmosolyodott. — Ilyenkor nem jó randevúzni. — Felvet­te ballonkabátját, vastag talpú sportcipőjét, barna puhakalap­ját és elindult. — Elmegyek Eszterhez — határozta el ma­gában, (TolyUMaa következik) Régen az a szólás-mondó1 járta, hogy „Ruha teszi 91 embert”. Hát persze ez lg? dyen táviratszerű stílusba1 nem felel meg az igazságnak De tény az. hogy a jó öltöz­ködés, különösen nőknél igűI1 lényeges. Csinosan és változa­toson kell öltözködni és ehh# — valljuk be őszintén, na# nem mindenhol teljes a ruha­tár. Éppen ezért nagy0* helyes, ha dlvatékszerekM egészítjük ki öltözködésünké’ Olcsó, szép és főleg nagy«’ hatásos a divatékszer, olyan?' nyira az, hogy a szép, jól ösíf szehangolt divatékszer a rf gebbi ruhákat szinte „újj* varázsolja”. Most egy P>j „hizsutanácsot“ adunk kedVÍ női olvasóinknak: Kosztümökhöz (iparművé szeli fabázisú, színes kerám^ gyöngyök, brossok, klipsze* szövetruhákhoz eloxált alj kolliék, karkötők, arany “ ezüst színben, színes tcklj j gyöngyök. Alkalmi ruhákig ; kristálygyöngy, sirassa gai'1*! • túrák, fehér és színes. Óra-J ^ékszerből tokban az egész F szág területén kaphatók« ..J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents