Dunántúli Napló, 1960. április (17. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-06 / 81. szám
4 NAPLÓ 1980. Április lanbroni bemutatkozását az olasz képviselőház fagyosai fogadta Róma (MTI). Tambroni olasz miniszterelnöknek hétfőn a képviaelőházban, majd később a szenátusban elmondott bemutatkozó beszédét az olasz képviselőház fagyosan fogadta. „Az első benyomás szerint — írja az AFP római tudósítója — a beszéd nem volt elég egyértelmű, így elfogadásának esélyei nem jósol- hatök meg”« Beszédének elején Tambroni ismét kiemelte, hogy kormánya csupán az ügyek vitelére vállalkozó átmeneti kormány, de hangoztatta, kérni szándékozik a parlamenttől a korábban bemutatott költségvetés és más törvényjavaslatok elfogadását. „Értsék meg, hogy a helyzet nagyon súlyos és még rohamosan roeszabbodhatik” — mondotta. A belpolitikai feladatokról szólva megígérte, hogy küzd a köz- és magánélet „erkölcstelenségének minden formája ellen“. A kérdések többségében felfogásunk közel áll egymáshoz Tollseprn Tizenöt év — szavakban Hruscsov elvtárs beszéde a moszkvai nagygyűlésen Moszkva (MTI). Moszkva, Kijev, Voronyezs, Harkov és sok más város televíziós közönsége, a szovjet rádió millió és millió hallgatója szem- és fültanúja annak a lelkes hangulatú gyűlésinek, amelyet hétfőn délután a moszkvai Sport- palotában rendeztek abból az alkalomból, hogy N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke visszatért franciaországi utazásáról; Az ünnepi ülésen 15 000 moszkvai személyesen találkozott a szovjet kormány fejével. A megjelentek lelkes tapssal fogadták N. Sz. Hruscsovot. A gyűlést B. I. Usztylmov, a moszkvai városi pártbizottság első titkára nyitotta meg Hatalmas tapssal, helyükről felállva köszöntötték a gyűlés részvevői a szónoki emelvényre lépő N. Sz. Hruscsovot. A moszkvai nagygyűlésen mondott beszédében Nyikiita Hruscsov kijelentette, hogy franciaországi látogatása „elég sikeres volt“. A szovjet kormányfő igen komolynak és igen hasznosnak nevezte azokat a beszélgetéseket és tárgyalásokat, amelyeket De Gaulle tábornokkal folytatott. Hangsúlyozta, hogy a széleskörű eszmecsere megmutatta a kérdések többségé ben felfogásunk közel áll egymáshoz, Kijelentette, hogy a leszerelés kérdéseit illetően „a ml álláspontunk és De (faulté álláspontja, mondhatnám megegyeznek." — Azt hiszem — folytatta Hruscsov, — hogy Franciaország elnöke és kormánya most már jobban ismeri és megérti a Szovjetuniónak a német kérdésben elfoglalt álláapont- I ját, mi pedig konkrétabb kéAdenauer beszámolt Amerikában és Japánban tett útjáról Bonn (MTI). Nyugati hír- ügynökségek jelentik, hogy Adenauer kancellár hétfőn este tízperces rádió- ás televíziós beszédben számolt be amerikai és japánt látogatásáról. A kancellár hangoztatta, „rendkívül elégedett” az amerikai vezetőkkel folytatott tanácskozásaival és azt állította, hogy „teljesen egyetért” Eisenhower elnökkel a májusi csúcsértekezletet megelőző fontosabb kérdésekben. Az amerikaiak. különös««» az amerikai tábornokok «— mondotta — „rendkívül barátságosan fogadták a nyugatnémet küldöttség látogatását”; Adenauer elismerően nyilatkozott a japán kormány vezetőivel folytatott tanácskozásairól is és a japán nép álláspontját semmibe véve, azt állította, hogy Japán „sorompó a kommunista Kínával szemben"; Kénytelen volt azonban hozzátenni, hogy a japán kormánynak ez a politikája „bizonyos gazdasági nehézségekbe ütközik, mert Japán az előtt tekintélyes mennyiségben exportált a kínai szárazföldre. Hangoztatta végül annak szükségességét, hogy a Nyugat gazdasági segélyt nyújtson Japánnak. A kancellár a továbbiakban kénytelen volt beismerni, hogy útjáról hazatérve belpolitikai nehézségek fogadták. Ez a kijelentése megfigyelők ezerint félreérthetetlen utalás a kormányon belül az európai közös piac kérdésében támadt ellen tétekre. pet kaptunk a német kérdéssel kapcsolatos francia álláspontról., Hruscsov kijelentette, hogy tétovázás nélkül keresni kell a német kérdés olyan megoldását, amely minden nép érdekelt szolgálja. „Rendkívül veszélyes“ Adenauer kancellár álláspontja. Adenauer az Egyesült Államokban és Japánban tett látogatásai során arra próbálta mozgósítani a hidegháború híveit, hogy akadályozzák meg a megegyezést a német békeszerződés megkötésére vonatkozólag. — Mi továbbra is mindent elkövetünk — jelentette ki a szovjet kormányfő, — hogy a nyugati hatalmak számára is elfogadható alapon jusson meg oldásra a német békeszerződés kérdése. Hruscsov megállapította hogy De Gaulle tábornokkal lezajlott találkozói és beszélgetései során kiderült, „megvan az alap, hogy egész sor fontos nemzetközi kérdésben kidolgozzuk országaink egyetértő álláspontját.“ Hruscsov azt is kijelentette, hogy ha a Szovjetunió és Franciaország „egyesíti erőfeszítéseit a többi békét kívánó állammal, akkor ily módon leküzdhetetlen akadályt gördítenek Európában egy újabb agresszió, és egy újabb háború elé". Hruscsov ostoba koholmánynak nevezte azt az állitást, hogy a Szovjetunió viszályt akar kelteni Franciaország és Nyugat-Németonszág között, a franciákat a németek ellen akarja hangolni. Kijelentette, hogy ha a Szovjetunió, Franciaország és a két német állam barátságban él majd egymással, akkor Európában megszűnik minden alap a nyugtalanságra és aggodalomra. Hruscsov kijelentette, az eszmecserék során kiderült, hogy Franciaországnak és a Szovjetuniónak nagy érdekel fűződnek gazdasági és kulturális kapcsolataik fejlesztéséhez. A szovjet kormányfő hangsúlyozta, milyen szívélyesség gél és melegséggel fogadták a franciák a szovjet nép képviselőit. Megjegyezte azt is, hogy Franciaországban vannak olyan erők, amelyek ellensúlyozni igyekeznek a francia nép békeszerető törekvéseit, de hangjuk elvész az egyszerű franciák általános hangulatában, amely a szovjet és a francia nép barátsága, a béke megteremtése mellett nyilvánul meg. Hruscsov elmondotta, hogy De Gaulle elnökkel Párizsban és Hambouillet-ben lezajlott találkozói és beszélgetései ószinték, melegek, barátiak voltak. Hangsúlyozta, hogy „De Gaulle tábornoknak a Szovjetunióban teendő látogatása lehetővé teszi majd, hogy folytassuk hasznos találkozásainkat és beszélgetéseinket.“ Hruscsov kijelentette, franciaországi látogatása, és De Gaulle tábornokkal folytatott tárgyalásai elősegítik, hogy a május 18-án Párizsban sorra- kerülő csúcsértekezleten a négy nagyhatalom kormányfői kidolgozzák a legfontosabb nemzetközi kérdéskre vonatkozó együttes felfogásukat. ...'-----------Be fejeződlek a Franciaország és Mali Államszövetség közötti tárgyalások Párizs (MTI) Párizsban hétfőn befejeződtek a Francia- ország és a Maii Államszövetség kormányai közötti tárgyalások és Debré francia, Modi- bo Keita szudáni, valamint Mammadou Dia, a Szenegáli Köztársaság miniszterelnöke aláírta a Mail Államszövetség névleges függetlenségét elismerő megállapodást. Június folyamén proklamálják ünnepélyes keretek között a Mali Államszövetség „függetlenségét” éppen úgy, mint Madagaszkár Köztársaságét, amely- lyel már a múlt hét végén kötöttek hasonló egyezményt. Mind • Mali Államszövetség, mind a Madagaszkár Köztársaság megmarad a francia közösségben, és ami Párizs számára még fontosabb, a frankövezetben. A valóságban a két állam sajátos jogállásának elismerése mégis a brit nem- zetközösséghez hasonló fejlődés kezdetét jelenti a francia közösségben, De Gaulle Angliába utazott Párizs (MTI) De Gaulle francia elnök kedden repülőgépen magyar idő szerint 11,12 órakor hivatalos látogatásra Angliába utazott. A gondolat közvetlen valósága a nyelv. Népünk legjobbjainak kellett küzdenie azért, hogy gondolatainkat anyanyelvűnkön fejezhessük ki. Az évszázados küzdelem eredményeként az 1844-i II. törvénycikk elrendelte, hogy a törvényalkotás, a hivatalok, az Iskolák, egész közéletünk nyelve magyar legyen. Mint a társadalomnak minden alkotása, a nyelv is változik az idők folyamán. ŰJ szavak keletkeznek, régiek vesznek. Ki gondolná, hogy az ápol szavunkhoz közeit hangzású ápol ige régen „csókoV'-t jelentett, bár lehet, hogy az ilyenfajta ápolás még ma is eredményes. Bizonyára nem tudják a káposztagyűlölők, hogy a kampóinak mondott befőtt és a káposzta szavunk édes testvérek, mert mindkettő végső soron a latin composita brassica- ból ered. Ugyanígy vagyunk a két különböző helyről átvett, de eredetében a középlatin tragea (ételízesítő) szóból származó trágya és drazsé szavainkkal. Ma már nem nagyon tévesztik össze a kettőt az emberek, mint ahogy a kellemes zamatú burgundit kortyolgatók sem gondolnak e szó olaszos változatára, a burognyára. A felhozott példákból látható: nyelvünk állandóan fejlődik. Szókészletünk a tizenöt év alatt is változott, gazdagodott. Irodalmunkba éppúgy, mint a köznapi beszédbe lendületes erővel áramlott be a gyárak, bányák, falvak nyelve. Népünk gazdag nyelvteremtő ereje megváltozott, új életünkhöz alkalmazkodó fiatal szavakat szült. A szocialista munkája vonatkozó szavak közül hadd emeljünk ki néhányat: élmunkás, élüzem, munkaverseny, melegcsákány-váltás, gépállomás, termelőszövetkezet. Űj értelmet kapott a közös, az úttörő, a pajtás, az önbírálat, az önköltségcsökkentés, sőt még az „úr” szó is. Áttetezőbb, világosabb lett köznyelvünk; gazdagabb, szélesebb irodalmi nyelvünk. A bő termés között a dudva, a gyom is feburjánzott. Az első években íróink egy rés hitte, hogy közelebb k munkássághoz, ha stílus! sebekkel, haver, melós kifejezésekkel” élénkíti Karinthy Ferenc Szé c. novellájában egy újító munista munkás ezt m „Mondja fater .,. maga ilyen hülyének született, csak később képezte magi Műfordítóink egy rés* inte kellő stiláris felkésí nélkül birkózott meg az i nyelvű szövegekkel. Csa példát idézünk: Fégyin: I más esztendő e. művét G Viola fordítása ekként I len (tette el: „Én a művi szeretem. De én csak h komolyan szeretem a mű' tét. Annyira szeretem, magam is szeretnék múl közé tartozni, szeretném gálni a művészetet, mer vetnék hatni az ember Egy kiesé sok a szeretőé A felsoroltakból nyilvá hogy eleinte keveset I tünk anyanyelvűnkkel. I hónappal ezelőtt Pécsett t országos nyelvészeti kon| szus határozatai, a külö nyelvművelő szak könyvel resettsége, a rádió, a j nyelvhelyességi tájékoz ti nagyközönség állandóan zódó érdeklődése igazol anyanyelvűnkkel való tÖ fontosságát. A napokban egy vasúti barátommal találkoztam újságolta, hogy főnöke „bogaras”, mert minden iratot végigböngész, ahogy 6 mondotta: JU szőrözi a2 akták stílusát■ van ez így! Legyünk éhei nyelvművelés terén is! Né zük el, ne nyeljük le a I lkat, hanem vitatkozzunk tűk! Vegyünk példát Kflíj Ferenctől, a nagy nyelvi tói, akit annyira lelkét Báróczi Sándor stílusa, _ — ahogy írja — „csudáid# fel-felsikoltozám.” Nagy tőink, íróink műveit cenU a kezünkben olvassuk, é szégyelljünk foljogyozni egy szép költői képet, mondást! A sikoltozás neiá tétlenül szükségest Tóth lett* ?4c&i miásiUectk HapM-vÁiúti Kaposvárott 3 napon át küzdöttek Dunántúl legjobb vívói a Pannónia kupáért. Az ötödéiben megrendezett versenyen szép pécsi siker született. A PEAC jól kiegyensúlyozott csapata nagyszerű vívással ez idén megszerezte az értékes A történelem lapjairól: II drávai harcok 15. évfordulójáról (5) Állami Vállalatok! Gépállomások! T**-ek! Állami Gazdaságok! Azonnali határidővel vállaljuk t személy- éa tehergépkocsik hötelenő saerviroaáeát 1, 2, S-as kötelező revízió, rövid határidővel. Motorkerékpár, személy, tehergépkocsi, vontató, kis- és nagyjavítását rövid határidővel, 8 hónapos garanciával. PÉCSI FINOMMECHANIKAI ÉS FÉMTÖMEGCIKKIPARI VÁLLALAT 1. számú telepe Fécs, Bajcsy-Zsilinszky utca 12. 12169 A TŰZVÉDELEM megjavításáért azonnal klcseráliiik a tüzoltiUsztilékeket. Várakozás nélkül, azonnal cseréljük a forgalomban lévő összes szabványos tűzoltókészülékeket, így a szükséges töltés és javítás miatt eddig fennállt kiesés megszűnt, A tűzoltókészülékeket az alábbi címen cserélik azonnal: Fámlemezipari Hűvak, Háztartási és Kézi Tűzoltó-készülékek Gyáregysége I. számú telepe. Budapest XIII.« Angyalföldi út 32. Tel.: 202-647 233 A IV. hodtest csapatrészei Dőlni Mihojlácnál már április 12-én átkeltek a Dráván és a jugoszláv egységekkel vállvetve, energikus támadást indítottak a fcflyó déli partján. Május 7-én több jugoszláv helységet szabadítottak fel, közöttük DoLni Mihojlacot, Szveti Doradot, Moszlavinát, Pltomácsát, Dalekovácot és Varasdin városát, 1945. május 8-án az I. bolgár hadsereg folytatta előrenyomulását Maribor-Klagen- furt irányában. A hitlerista védővonal Jasztrobcinál való áttörésekor különösen kitűntek a bolgár tankosok Gjumbabov őrnagy vezetésével, és május 9-én elfoglalták Maribor városét. Az I. bolgár hadsereg támadása az Alpok irányában május 11-éig tartott, mikoris előőrseik Volkmarktól 4 km-re találkoztak az angol előőrsökkel. Ezzel befejeződtek az I. bolgár hadsereg hadműveletei, amelyeknek eredményeképpen felszabadult Magyarország délnyugati része és a Mura és a Dráva folyó közti jugoszláv terület. Uyképpen a bolgár nép közreműködött a fasiszta Németország végleges szétzúzásában és az egész vili« előtt tanúsította, hogy nincs semmi köze az áruló monarehofasisz- ta klikkhez és kész minden erejével megvédeni a béke ügyét és a népek közti testvéri barátságot. A bolgár hadsereg történelmi jelentőségű győzelmeire a szovjet hadsereg legfelsőbb parancsnokságának három elismerő napiparancsa is emlékeztetett. Ez legtekintélyesebb forrásból származó elismerése annak az áldozatnak, amelyet népünk a hitleri Németország szétzúzásáért vívott háborúban hozott. Ezt a hozzájárulást elismerte a Szovjetunió Kommunista Pártjának XIX. kongresszusa is: „A fasizmus ellen vívott háború utolsó szakaszában közreműködött és jó harci erényeket tanúsított a román és a bolgár hadsereg is.” Georgij Dimitrov elvtár» a következőképpen üdvözölte a győzelmesen hazatérő I, bolgár hadsereg harcosait: „., Most, amikor a felszabadító háború befejeződött és beköszöntött a béke korszaka, Idézzük emlékezetünkbe, hogy szeptember 9-e történelmi jelentőségű vívmányainak a meg védclmezésére, Bulgária függetlenségének, szabadságának ús felvirágoztatásának a meg- oltalmazására odaadó, néphez hű, kultúrált. Jói feUogjnNrzett és harcra kész néphadseregre van szükség.’’ A bolgár nép sok fia feláldozása árán, a szovjet hadsereg döntő jellegű testvéri segítségével vívta ki szabadságát és függetlenségét A Hazafias Arcvonalba tömörülve, a Bolgár Kommunista Párt vezetésével építi fényes szocialista Jövendőjét. Másfél évtized leforgása alatt, hála a Szovjetunió bőkezű támogatásának, hatalmas eredményeket ért el a békés építőmunkában, az iparban, a mezőgazdaságban, a tudományban és a művészetben, a dolgozók jobb életéért vívott harcban. Minden erkölcsi és fizikai erejét beleveti az önfeláldozó munkába, azért hogy megvalósítaa legjobb fialnak és lányainak csodaszép, merész álmait Népünk öntudatos, hősi munkájának az eredményeképpen évről-évne növekszik a nemzeti jövedelem és fokozódik a dolgozók anyagi és kulturális jóléte. Egyébként ezeknek a hőn áhított, ragyogó céloknak a megvalósítása végett tartós békére van szükség. A bolgár nép tiszta szívből, tántoríthatatlan eltökéltséggel azon fáradozik, hogy a Szovjetunió vezette, békeszerető népek táborában minden erejével meg- védelmezze a béke nagy, életadó ügyét« I ezüst vándorserleget, a/fté két év óta a taiabánJ* őriztek. A verseny részletes érti nyei: Női tér 29 Induló: 1. SÍ Valéria (PVSK) 7 gy„ 2. V Judit (PEAC) 7 gy., 3. Sül» Zsuzsa (Kaposvári Kdni^ gy., 4. Szekér Eszter Veszi* 4 gy., 5. Récaei Bnseébet. Vasutas) 4 gy„ 8. Száraz Ilj (K. Vasutas) 3 gy., T. Piw novich Irén (PEAC) 3 gf Telegdy Ildikó (PVSK) 3 9. Varga Edit Veszprém 0 Ujravívásban a holtve ni* Sétáló Valéria 4:l-re nyer*1 ! Férft tőr: 48 induló: 1. - (K. Kiniari) 6 gy., 2. JD* (Tatabánya) 5 gy., 3. (Veszprém) 5 gy., 4. V (Veszprém) 5 gy., 5. dr. (Sztálinváros) 4 gy„ 8. (PEAC) 4 gy., 7. Haraszti | taibánya) 3 gy., 8. Kovács >' AC) 2 gy., 9. Vájná (Vf< rém) 2 gy. Párbajtőr, 9 induló: 1. & kán (PEAC) 7 gy., 2. (PEAC) 8 gy., 3. Kovács <! AC) 5 gy., 4. Juhász (T*JJ nya) 5 gy„ 5. Lipót (Ves/.p1’ 4 gy., 6. Haraszti (Tatab®1' 3 gy., 7. Magyar (PVSK) 2 J 8. Madarász (Veszprém) 2 9. Vájná (Veszprém) 2 gy Kard, 39 induló: 1. Já" (Tatabánya) 7 gy„ 2. (Veszprém) 8 gy., 3. O«1’ (Tatabánya) 3 gy., 4. Szólj (PEAC) 4 gy., 3. Vajr.a (Vf rém) 4 gy., 8. Haraszti 0Í bánya) 3 gy, 7. Grünert '( latonfüred) 3 gy., 8. PaJJ (Veszprém) 2 gy., 9. K0* (Veszprém) 2 gy. A Pannónia kupa esf pontversenyének végért»" nye: 1. PEAC 47 pont Veszprémi Haladás 43 pofl* Tata tónyal Bányász 41 E 4. Kaposvári Kinizsi 18 r 3. PVStf 14 pont. Koráéi
